Login: Jelszó:

2005-09-04

Íme, itt van. Az én blogom. Ami sokáig úgy volt, hogy nem lesz, de aztán lett.

A webszerkesztéshez nem értek (amire nem vagyok büszke, de ez van), úgyhogy örök hála a Wordpressnek, nekem találták ki ezt a stuffot. Szép kis kezelőfelület, egyszerű, WYSIWYG, egyebek. Csupa öröm.

Magamról most semmit egyelőre, majd úgyis kiderül a blogból, hogy milyen hülye vagyok.

2005-09-04

Na az van, hogy naplót írok a gépemre már régóta (2004 10.29.), úgyhogy úgy döntöttem, hogy a blogomat négy régebbi posttal fogom kezdeni. Nem kell aggódni, csak pár napot megyünk vissza az időben. Tehát tulajdonképpen a tárgyfelvétel közben szerzett élményeimmel kezdődik a blogom, íme (azért bedőltezem, hogy ne legyen zavaró):

15:14 2005.08.31. (Szerda)

A Neptun előtt ülök és szívok folyamatosan. Az előbb 10 percre már beengedett. Közben google kereséseket futtatok:

"hülye neptun": 1-10., összesen: kb. 487 magyar nyelvű találat. (0,09 másodperc)

"barom neptun": 1-10., összesen: kb. 146 magyar nyelvű találat. (0,35 másodperc)

Az asztalra kihelyezett parancsikonra két sima enter után jön egy numerikus. Egy sima, egy fordított. Nem őrültem meg.

2005-09-04

Szerda után mi más is jöhetne, mint a csütörtök... és most veszem észre, hogy defaultban egy csomó hülyeséget berakott ide jobbra ez a kis drága, úgyhogy azokat egyelőre ne nyomkodjátok. Tehát csütörtök:

16:48 2005.09.01. (Csütörtök)

Ma szépen bementem feleslegesen a suliba, mivel nem volt TO. Úgyhogy megnéztem szépen az elsősöket (bár nem sokat láttam belőlük), vettem egy jóó minőségű fülest a géphez (már untam, hogy a régi nyomába se ér annak, amit a discmanhez vettem, úgyhogy vettem egy ugyanolyat - most dörömböl rajta az Out of Control (nem a Hoobastank, hanem a Chemical Brothers-féle)), hazajöttem és KOTOR 2-ztem. Most pedig San Andreasozni fogok. Vagy filmet nézni. Meglátom még.

Legalább a Tibivel találkoztam, akivel megvitattuk, hogy a Lopakodót két hét múlva fogja adni a TV2 kedd délben. Vagy reggel, a gyerekműsorok közt. "és most, kedves gyerekek, nézzétek a gonosz repülőt, aki kilövi az atomrakétákat New Yorkra..." Úgyhogy a szeptemberi kínálatból ezt biztos nem fogjuk megnézni. Inkább a Túszdrámát vagy a Charlie és a Csokigyárat. Meglátjuk, persze ezek is csak errefelé újak...

2005-09-04

Péntek.

18:36 2005.09.02. (Péntek)

Felkeltem 11 körül, felmentem 10 percre MSN-re, aztán mentem birgéhez az albérletbe, hogy megbeszéljük a filmklubot. Hát tényleg jó sokat beszéltünk róla... Meg akartuk nézni Ninját, aki éppen várost nézett a gólyákkal, de nem sikerült, mert mire hívtam, addigra már otthon volt. Viszont azt mondta, hogy menjek 4-re a sorompóhoz. Namost a sorompóról annyit kell tudni, hogy a fősuli frontját teljesen feltúrták-feltörték és valami nagyon designos überfrankó parkot akarnak csinálni oda. Ehhez képest még most se tartanak sehol (pedig már tavasszal elkezdték), cserébe az egész utca fel van túrva-törve, és nem lehet használni a suli főbejáratát pont ezért. Tehát a következőt kell tenni, ha az ember suliba akar menni: az iskola mellé kell menni, a sorompóhoz, ami egy autóval behajtásra alkalmas helyet jelöl, de gyalog el lehet mellette menni és be lehet sunnyogni órára a hátsó bejáraton. Ezúton is gratulálok a város vezetőségének (ide tessék képzelni egy MSN-es "taps" hangüzetenetet: /sapplause)

Ninja elmesélte, hogy milyenek a mostani elsősök, akik a városnézés közben percenként nyavalyogtak, hogy "de ásványvíz kell", "de üdítő kell", és hasonlók, miközben csak három bolt mellett mentek el három perce... Lau szavaival élve: "Csirkék ezek mind", ugyanis Lau azt mesélte Ninjának, hogy volt olyan tavaly, hogy megmondta az elsős csajnak, hogy akkor most kövesse, és amikor odaért, ahova követnie kellett volna a csajnak és hátrafordult, senki nem volt ott. "Mint a csirkék, ezek elmászkálnak." Meg olyan is volt, hogy volt valami probléma a Neptunnal, erre Lau mondta a csajnak, hogy "maradj itt, mindjárt szólok valakinek, aki tud egy szabad gépet csinálni". Mikor odaért a demonstrátorhoz és hátrafordult, a csaj ott volt mögötte. "De nem megmondtam, hogy várj ott?" "Jaaaaa, én azt hittem, jöjjek veled..."

Közben befutottak hárman a kommunikációs elsősök közül, és elkezdtek nyavalyogni, hogy "De nekem órarend kell", meg "Menjünk már be", ugyanis éppen Neptunoktatásra indultunk volna, csak még vártunk három embert, mert a 8 emberből csak hatot vártunk (a másik kettő bejelentette, hogy ő tudja kezelni a neptunt). Közben nem zavarta őket, hogy a tankörvezető srácnak pont a gólyatábor miatt nincs még órarendje. A másik három ember közül kettő laza 10 és 15 perces késéssel érkezett meg, a tankörvezető srác pedig a huszadik percben megelégelte a dolgot és felhívta az utolsó srácot, aki mondta, hogy "ja, hát én nem jövök, mert..." - előre szólni meg minek. A tankörvezető srác mondta is, hogy tavaly 24 embere volt, de ennyi baj nem volt azokkal sem, mint ezzel a 8-cal. Hát... képzelem, milyen lehetett velük foglalkozni egész héten (meg még holnap és holnapután milyen lesz...), mert amennyit ezek össze tudtak nyavalyogni az alatt a 15 perc alatt, amíg én ott voltam... Hát lehet, hogy kicsit az agyamra mentek volna...

Az új generáció egyébként az indexkitöltésnél is jeleskedett: oda van írva a lapra, hogy "cím", és erre megkérdezik tízen, hogy "ide az én címemet írjam?" mire Lau: "Írhatod az enyémet is, ha tudod...". A másik meg az, hogy már az elején elmondta a tanulmányi előadó, hogy aki pesti, az ne írjon megyét. Erre újabb 15 ember megkérdezi, hogy Budapest melyik megyében van... Üdvözöljük az új generációt!!!

2005-09-04

Szombat, as we all know...

20:00 2005.09.03. (Szombat)

Ma csak KOTOR 2-ztem meg San Andreasoztam meg UT-ztam. A TR-re bejött egy arc, akinek az volt a neve, hogy I_HATE_UNREAL, és be is írta ezt párszor. Mire én: "play quake then". De aztán normálisan játszott, nem volt teamkiller meg semmi.
Most 30Y-t hallgatok, de nem tetszik túlságosan, aminek sztupY biztos nem örül, de ez van.

2005-09-04

No more kavarodás

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

És ez már tényleg ma, és nem dőltezem be:

21:37 2005.09.04. (Vasárnap)

Ma szintén a KOTOR 2-San Andreas-UT szentháromság irányította életemet, valamint Ninja mesélt megint az elsősökről, ezúttal skype-on. Miközben éppen kihurcolták CJ-t vidékre, megtudtam, hogy az egyik lány arrafele lakik, amerre ő, és ezért Ninjának kellett volna hazakísérnie a tankörvezető srác (időközben revelálódott a neve: Ati) utasítása szerint. Már épp indultak volna, amikor megjelent a "barátja" (ezt a szót csak idézőjelben vagyok hajlandó leírni ilyen kontextusban), aki majdnem megverte Ninját, hogy mit művel itt már. Aztán odament az Atihoz is, és rátámadt ("Szerencsére, csak szavakkal..." - interpretálta Ninja), hogy "miazhogyittkísérgetitek, mikor elmúlt 18 éves, mégis, ki engedte meg", stb., stb., stb., stb. Erre az Ati nem tudott mást mondani, csak azt, hogy 1. én nem beszéltem veled így, 2. A mi felelősségünk, hogy mi történik vele, 3. Nem tudtuk, hogy jössz. Egyébként már ránézve is arra a lányra tegnap (mert azonosítottuk később, hogy kiről van szó), megmondtam volna, hogy tuti, hogy valami hasonló "barátja" van. Az idézőjel most már világos mindenki előtt.

A neptunoktatáson is történtek érdekes dolgok: le akarták fénymásolni az órarendjüket, erre az, akinél van a fénymásolat, csak úgy kimegy pár percre és magával viszi a fénymásolatot, és miután visszajönnek, utána is Ninjának kell szólnia pár perc múlva (mikor már nagyon látta, hogy nem szól a csengő...), hogy "Akkor most nem fénymásoljátok le?". Erre a delikvensnek beugrik, hogy "Ja, itt van ám nálam..." Kongratulálok.

Holnap TO lesz, jaj de hiányzott már...

2005-09-04

Noakkor, most hogy beindultunk, lenne itt pár dolog.

Például egy Fórum.
Meg egy site.

Ezek azért jók, mert egyrészt jók, másrészt meg ezek segítségével be lehet azonosítani a szövegben random módon előforduló "birge", "Ninja" és hasonló szavakat.

Meg akkor van itt egy SztupY.
Meg egy Nfol.

Nfolról még feltétlenül annyit, hogy neki köszönhetem, hogy el tudtam indítani a blogot, tehát olvasni őt is, meg engem is szorgalmasan. Meg mert jó. Nfolnak pedig ezúton hivatalosan is köszönöm. Merthogy kötelezők. értem?

Most pedig megyek aludni, és ha holtfáradtan ébredek reggel öt óra ötven perckor, akkor mondhatom azt később, hogy "Holtfáradtan ébredtem, mert dolgoztam a blogon", höhöhö.

2005-09-05

20:18 2005.09.05. (Hétfő)

Nem, ez nem egy új internetes szerepjáték, csak egy másodéves főiskolás egy napja. A főiskolán. Ha szerepjáték lenne, akkor az aktuális quest az "Állítsd össze az órarended!" címet viselné. Ha pedig végigjátszást írnék hozzá, egyáltalán nem lenne elég annyit leírnom, hogy "válaszd ki azokat az órákat amikre akarsz járni és vedd fel ésszerű időpontokba", mert ez sokkal bonyolultabb annál. Volt olyan óránk, amihez sokáig nem volt időpont, és volt olyan órám, amit ma háromszor tettem el más-más helyekre, és még most se biztos a helye...

Ninja ma megint mesélt az elsősökről, amellyel viszont ma már csak annyit ért el, hogy megkérdeztem: "és a normális embereket hova tették?" Azért talán akad egy-két ilyen is közöttük, de a történetek alapján nem úgy tűnik, hogy ők lennének többségben (bár ez normális, mert a normálisak sehol sincsenek többségben, de mindegy).

birgével megállapítottuk a filmklub témaköreit, csak még nem tudjuk, melyikkel indulunk. A kategóriák:

Drogos filmek
Elnyomás (ebbe minden belefér)
Erőszak a független filmben (mert ebbe belefér a Mechanikus narancs)
A média hatalma
Filmtörténet (ez ilyen időrendi izé)
Epizódfilmek
Valóságértelmezés (ilyen filozófiai meg trükkös filmek, meg Mátrix, meg ilyenek)

Majd elvileg holnap megvitatjuk, hogy mivel kezdünk, meg hol és hogyan és mit és merre és meddig.

Az utolsó információm az volt a TO-ról, hogy majd reggeltől lesz. Ami logikus is, merthát hétfő, első nap, stb. A TO ajtajára azonban kategorikusan ki volt celluxozva az ügyfélfogadási idő (falnak megyek már a fogalmazástól is...), amely kerek perec kijelentette, hogy itt bárminemű aktivitás csak délután 1-től várható. Röhögtem egy jót, és megpróbáltam benyitni, azzal hitegetve magam, hogy azért üres a folyosó, mert mindenki bent van. Amikor az ajtó nem nyílt ki, már sejtettem, hogy azt a papírt nem a reggeli újság viccrovatából vágták ki, hanem komolyan is gondolják. én is gondoltam valamit. A tájékoztató jellegű testnevelésóra után (amit később átraktam még kétszer másra és máshova) gondoltam, okos leszek, és Ninjával és Lacekkal beálltunk már 11:30 körül a TO elé, hogy akkor mi itt márpedig elsők leszünk. Közben sokminden szóba került, és a Lacek felvetette, hogy vajon miért nincs panaszkönyv a fősulin. Az én véleményem szerint a papírgyárak nem tudnák kielégíteni a megnövekedett igényeket... Végül tényleg bejutottunk elsőnek, de amiket el akartunk volna intézni (létszámbővítés a Neptunban, meg effélék), azokkal kapcsolatban kiderült, hogy nem is itt kell, hanem menjünk el még két helyre, és majd ott megmondják, hogy hova kell menni. Ezeket a sidequesteket nem mind sikerült teljesíteni, és egy órával még azóta is úgy vagyunk, hogy vagy lesz, vagy nem, egy másikkal meg úgy, hogy már hatodszorra toltuk oda-vissza, hogy hol lesz jó.
A Káosz eluralkodik és mindent elemészt, ha nem cselekszünk gyorsan és pusztítjuk el a Főiskola békés népe felett rémuralmát ülő gonosz nagyurat, kinek neve: Tanulmányi Osztály. Ez olyan Terry Pratchettesen hangzott, nem?

Most viszont hivatalosan is hulla vagyok, úgyhogy majd később folytatjuk.

cb.gif Hozzászólok! (1)   › Hoobastank - Never There

2005-09-06

21:12 2005.09.06. (Kedd)

Az ember a fárasztó napja után békésen lehuppan a világ legjobb játéka elé klángyakorolni, erre bejön a szerverre egy gamekiller (magyarázat később), és elrontja a játékot. éppen 2v1 TDM (a képességeknek megfelelően elosztott csapat ugyebár... Klasszikus idézet: "Mindig öten játsszuk a párost.") ment volna, amikor belépett egy "Player4", és hiába szóltunk neki, hogy gyakszi van, és lépjen ki, bent maradt. Úgyhogy azt csináltuk, hogy mindannyian kékek lettünk, az a barom meg maradt piros, és levadásztuk. Végig is nyomtunk így egy játszmát, aztán mikor a végén szóltunk neki, hogy most már fejezze be, akkor kilépett. 3 és 5 másodpercenként respawnolt, hárman vadásztak rá, meg se tudott szinte mozdulni, belezavart a gyakszinkba, de neki így biztos jó volt.

Ennek örömére kitaláltam egy új kategóriát, a teamkiller és a spawnkiller mintájára, és így lett belőle a világ első gamekillere. Megnéztem, a google ugyan 534 találatot ad rá, de remélhetőleg én vagyok az első, aki ebben az értelemben használom ezt a szót. Max nem.

A játék vége egyébként ez lett, azt a 11 pontot még m@c@ hozta össze neki...

Most viszont biztos örül, hiszen híres lett: ő az első gamekiller. A blogomban legalábbis mindenképp...

2005-09-06

Maintenance report

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Jelentem, megjavítottam az oldalt található linkeket, úgyhogy most már nyomkodhatjátok őket, és ha nyomkodjátok őket, annak Sztupy és Nfol majd jól örülni fog. Meg én is, mert ha nyomkodjátok őket, akkor itt vagytok és feltehetőleg olvastok is és nem csak nyomkodjátok ész nélkül Nfolt és SztupYt. Ugyebár.

2005-09-07

Az utcán sétáltam a buszpályaudvar felé, amikor egyszer csak belebotlottam a Kérdésbe. Egy rendezetten vonuló nagy csapat elsős haladt el mellettem, a hangzavarból egyetlen kérdő mondat artikulálódott csak kristálytisztán: "és van katalógus?"

2005-09-08

Ha tegnap nem szünetel a kábeltelevízió-szolgáltatás kistelepülésünkön, akkor lehet, hogy a magyar-svéden épkézláb magyar válogatottat is láthattam volna. és ez nem másnak, mint Matthäusnak köszönhető, akinek az irányítása alatt a magyar foci szerintem legalább 5 évet fejlődött. Olvassuk csak el figyelmesen a meccs utáni nyilatkozatát, és vegyük észre, hogy itt egy olyan emberről van szó, aki tényleg ért is ahhoz, amit csinál, ráadásul még a munkájának az eredménye is látszik (ha nem is az eredményekben). Tehát már most van egy ezresem arra, hogy az MLSZ nem fogja meghosszabbítani szerződését. Ki tartja?

Ma reggel elmentünk Ninjával a postára, és szembetalálkoztunk egy live spammerrel. Többek között ezért nem szeretek a városban a posta felé vagy oda menni, mert az ilyenek ott szoktak campelni 24/7. Valahogy nem bírom az ilyen "válaszoljháromkérdésre - éscsakutánakérek500forintadományt"-típusú bájcsevelyeket. Ez a mostani díszpéldány egy macskás képeslapot nyújtott felénk, majd mikor mondtuk, hogy sietünk, csak hadarta tovább a szöveget, amely ezúttal a "kétkérdésreválaszoljatok" című frázis ismételgetéséből állt, majd amikor erre is azt a választ kapta, hogy sietünk, akkor a következőket mondta csak úgy random, úgy nagyjából a mi irányunkba nézve, de mégis furcsán réveteg, már-már üveges tekintettel: "Össze ne törd magad, Gyuri". Se Ninjánál, se nálam nem volt kitörő sikere a megjegyzésnek, hiszen egyikünk IRL nevét sem sikerült eltalálnia, úgyhogy mi vonultunk is tovább, a háttérből még hallva valami összefüggéstelen motyogást valami anyáról. Majd a droid beépített programjának "end" utasításához érkezve végül elhallgatott - vagy egyszerűen csak hallótávolságon kívülre értünk.

A napokban eldöntésre került, hogy a filmklubot az újhullámmal fogjuk kezdeni, de a mai megbeszélés után az is szóba került, hogy tarthatnánk vetítést a Repülő Cirkuszból is. Erre azzal a kompromisszumos megoldással találtunk kompromisszumos megoldást, hogy szervezünk egy magán filmklubot is és nézünk külön filmeket és tartunk majd Repülő Cirkusz vetítést is. Akinek nem lenne ismerős a világ talán legjobb filmsorozata, az megnézhet most belőle egy jelenetet, amelyben megtanulhat védekezni friss gyümölcs ellen.

A megbeszélés alkalmából arról is szó volt, hogy a Rockmenzát hogy kéne átnevezni, hogy tényleg rock menjen ott és ne más. Ugyanis arra a következtésre jutottunk, hogy azért nem megy ott rock, mert az a neve. Ha nem az lenne a neve, hanem mondjuk az, ami most megy, akkor nem az menne, és ahelyett talán rock menne. A névjavaslat mindent figyelembevéve, hosszas megfontolás után a "Gagyipopmenza" lett. Aki esetleg nem értene ebből a bekezdésből semmit, az ne keseredjen el, csak figyelje a blogot szorgalmasan, mert erről a helyről (mert a Rockmenza egy hely ám) még lesz szó.

Most pedig megkeresem, hogy a Wordpressben hogy lehet beállítani, hogy minden posthoz hozzárendelje az időpontot is. Mert valahogy be lehet, az hétszentség.

2005-09-09

Nfol blogjának 205-ös bejegyzése jutott eszembe, amikor ma kijöttem a TO-ról, és konstatáltam, hogy túléltem a laza másfél órás várakozást úgy, hogy egy órával nyitás előtt már ott voltam, és még többé-kevésbé épkézláb válaszokat is kaptam ügyes-bajos dolgaimmal kapcsolatos kérdéseimre. Amiről azonban eszembe jutott a #205, az a kérvényezés volt. Merthogy nemsokára én is kérvényezni fogok a TO-n. Meglátjuk, mi lesz belőle...

A dátum-problémával kapcsolatban egyelőre nincs eredmény, Nfol is bogarászott egy kicsit a kedvemért, de semmit nem talált ő se, meg én se. Ha már nála tartunk (mint ebben a bejegyzésben eddig végig), neki köszönhető az is, hogy most már a sima sati1984.uw.hu-s cím is működik, és nem csak a /wordpress. Tehát így egyszerűbb mérni az oldal látogatottságát, meghát mégiscsak logikusabb ugye. A kommentezésről pedig a változatosság kedvéért ezúttal most tényleg nem Nfol, hanem KTamas állította, hogy uw alatt nem fog működni. Sorry folks. Majd kárpótlásul kaptok sok-sok Repülő Cirkusz-részletet, mert az jó. Most meg kaptok egy dalszöveget, mert egy ilyen fárasztó hét után ezt a számot használtam arra, hogy lelki energiát szerezzek, minden ütemnél éreztem, hogy pulzálva áramlik a szervezetembe az erő.

Poets of the Fall - Lift

Times when I just can't
Bring myself to say it loud
'Fraid that what I'll say comes out somehow awry

That is when it seems
We move in circles day to day
Twist the drama of the play to get us by

And it feels like fear
Like I'll disappear
Gets so hard to steer
Yet I go on
Do we need debate
When it seems too late
Like I bleed but wait
Like nothing's wrong

You lift my spirit, take me higher, make me fly,
Touch the moon up in the sky, when you are mine
You lift me higher, take my spirit, make it fly,
Where all new wonders will appear

Like the other day
I thought you won't be coming back
I came to realize my lackluster dreams

And among the schemes
And all the tricks we try to play
Only dreams will hold their sway and defy

When it feels like fear...
Like I'll disappear
Gets so hard to steer
Yet I go on
Do we need debate
When it seems too late
Like I bleed but wait
Like nothing's wrong

You lift my spirit, take me higher, make me fly,
Touch the moon up in the sky, when you are mine
You lift me higher, take my spirit, make it fly,
Where all new wonders will appear, oooohhhh

You lift my spirit, take me higher, make me fly,
Touch the moon up in the sky, when you are mine
You lift me higher, take my spirit, make it fly,
Where all new wonders will appear

Take me high
Make me fly


Végezetül az utóbbi idők leggeekebb beszólásának története következik.
birgénél vagyok az albiban, miközben beszélgetünk, állandóan szipog, fújja az orrát és tüsszög. Szemmel láthatóan náthás. Szóba kerül, hogy neki előbb indul a busza haza, mint nekem, tehát elkísérem a buszpályaudvarra. Az odavezető úton (amelyet végig az úttest közepén tettünk meg, de ezt már tavaly megszoktam), a következő mondatot vetem oda csak úgy mellékesen egy tüsszentésem után:

- Kösz a náthát, de még nem töltöttem le teljesen.

2005-09-10

Néztem Real Madrid - Celta Vigo meccset a sport1-en úgy félfüllel-félszemmel, és elhangzott az a megjegyzés Iker Casillassal kapcsolatban, hogy anyja Seat Ibizájával járt egy darabig (vagy jár most is, nem hallottam rendesen), és hogy ezért nem mert beállni a többi sztár parkolójába, félt, hogy kigúnyolják. Hát, nem tudom, ki hogy van vele, de énnekem már régóta egyik nagy álmom, hogy kigúnyoljanak anyukám Seat Ibizája miatt, és én csakazértis beállnék David Beckham kocsija mellé, hiszen ha az ő isteni hangszálai rezegtetik meg a fülembe jutó levegőt, akkor még azt se bánom, ha az lesz a mondat, amely kibontakozik a vibrációból, hogy: "Move this shit away from my car, you freak!"
értem én, hogy emberi érzéseket akarnak bennünk kelteni ezek a sztárok, de ha ilyet az átlagember meghall, egy bizonyos kicsiny tárgy üzemkész állapotba kapcsolódik a zsebében, csak úgy, magától.

Ma volt pár dolog, ami csak úgy eszembe jutott, minden, de minden ok nélkül, tehát készüljetek fel, hogy ezek semmilyen módon nem kapcsolódnak semmilyen témához. Tehát don't try this at home, rated R for Retarded és hasonlók.

Középsuliban még AutoCAD órám is volt (nem értek ahhoz se semmit ennek ellenére sem, mindig utáltam meg chateltem helyette meg hasonlók), és óra közben bőszen használtuk a "winpopup" nevű csodát, amellyel közvetlen üzenetet lehet küldeni egy másik hálózatba kötött gépre a windowson keresztül. Ez még a megboldogult win98 egyik hasznos funkciója volt (sőt, ha emlékeim nem csalnak, korábban win95-ről is működött), hiszen milyen hasznos, ha számtechóra közben a tanár figyelmének felkeltése nélkül tudnak az embertől irodalomházit kérni. Volt nekem egy igen érdekes osztálytársam, akit az egyszerűség kedvéért nevezzünk Ricsinek, mert miért ne. Szóval Ricsi azzal szórakozott, hogy valakit kiszemelt, és elkezdett vele normális módon beszélgetni a winpopupon keresztül, majd amikor az illető nem gyanakodott, és letette a tálcára a programot, elkezdett neki őrült módjára üres üzeneteket küldözgetni - a terem másik végébe elhallatszott, ahogy csapkodta az entert. A célpontgép memóriája ily módon pillanatok alatt befloodolódott, ami azonnali lefagyáshoz vezetett. A szerencsétlen áldozat fejét csóválva nyúlt a resetért, majd mikor benyomta, Ricsi - mintha csak a BIOS ismerős "minden rendben" pittyegésére reagálna - ártatlan hangon megkérdezte:
- Na mi van, Laca, lefagyott?

Eszembe jutott egy Murphy-törvény, ami biztos nem érvényes rám: "A nap bármely szakaszában nem tudod úgy bekapcsolni a rádiót, hogy ne a kedvenc számod utolsó taktusait halld."
Ez három okból nem érvényes rám:

1. Nem hallgatok rádiót (Winamp rulez)
2. Nincs kedvenc számom (sok van)
3. Még ha lenne is kedvenc számom, úgyse adnák a rádióban

Most pedig, hogy egy igazán remekbeszabott és publicisztikailag zseniális fogással emeljem e post irodalmi színvonalát, keretes szerkezetet fogok alkalmazni. Teszem mindezt azért, mert a Real Madrid meccsen eszembe jutott, hogy mi lenne akkor, ha nem csak csapatok, hanem eszement módon gazdag magánszemélyek is vehetnének játékosokat. Például valaki csak úgy megvenné Ballackot itt, Magyarországon. Játsszunk el a gondolattal: milyen tág lehetőségek nyílnának meg az illető előtt! Ha bármilyen vitás ügye van bárkivel, kihívhatja egy focimeccsre, majd saját csapatába beállítván a világsztárt, minden egyes nézeteltérése alkalmával csodás erkölcsi győzelmet arathat. Például. Vagy például:

Eddig folyamatosan veszített kedvenc hazai élvonalbeli csapata? Többé nem fog! Vásároljon ön is saját világklasszist! Három csatár vásárlása esetén igyen kap egy Ön által tetszőlegesen választott hátvédet! Ha elégedetlen a megvásárolt játékos teljesítményével, a vételár 100%-át visszafizetjük, majd a játékost bevásároljuk az Ön kedvenc csapatának legközelebbi ellenfelének csapatába! Olasz játékosokra 15% kedvezmény a készlet erejéig! Rendelje meg most!

2005-09-11

SztupY blogja mostanában lett 1,5 éves, nekem meg ez a 15. postom. Tessék örülni!
SztupY ebből az alkalomból végigolvasta az összes postját és egypár mondatot kiragadva megjegyzéseket fűzött saját szövegeihez. Ilyet én is csináltam annak idején a naplómban (amiből majd lesz még szemezgetés, de majd máskor). SztupY például ilyeneket írogatott:

Egy réten állok, idill környezetben. Körülöttem magas hófödte hegyek, és hosszú lapos síkságok, kellemes falvak és lerobbant szocialista gyárak... minden ami egy idillhez szükséges.

Most ehhez annyit kell tudni, hogy SztupY már a Chemical Brotherstől a Star Guitar klipje kapcsán is arról panaszkodott, hogy több gyár kéne bele. Namost én változatlanul fenntartom a véleményemet: SztupY imádná Dunaújvárost!

Na akkor mit találjak én ki erre a gyönyörű 15 postos jubileumra? Mivel ma F1 volt, ezért kaptok egy súlyos beszólást Wéber Gábortól, megtudhatjátok, milyen az, ha az óra visszafelé pörög.

A mai F1-en egyébként érdekes volt hallani, hogy Palik mennyi ideig tud örömködni azon, hogy Karthikeyan ugratott egyet. Komolyan mondom, ha 25 percig nem hozta újra és újra elő örömittas hangon, hogy mekkorát zökkent/repült/suhant/ugratott/szökkent/szállt az indiai versenyző, akkor egyszer sem. Erről pedig a Kossuth rádió jut eszembe, amit anyukám révén nap mint nap hallgatni kényszerülök, mivel ha a konyhába megyek, mindig az szól. Namost ott figyelhető ez meg, hogy akármikor odamegyek (de akármikor), mindig azt hallom, hogy a határon túli magyarok így, a határon túli magyarok úgy. Namost oké, hogy mindig aktuális, meg nem egy értelmetlen téma, de azért van más is a világon...

Egészen pontosan 13 post kellett hozzá, hogy elfelejtsem mindig odatenni a dátumot, amikor postot írok. Tehát innentől csak az lesz ott, amit a Wordpress hajlandó odatenni magától, mivel az istennek nem tudom előhozni az időpontot. Tehát nem lesz időpont soha! [elnyújtott sátáni kacaj]

Behind the Scenes infó: most épp 21:34 van...

2005-09-12

Konceptualizáció

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

avagy:
Hogyan találjuk meg az Igazit tudományos módszerekkel?

Akinek volt szerencséje egy féléven keresztül kutatásmódszertant tanulni (mint nekem), annak ismerős lehet ez a szó. Ez a társadalomtudományi kutatások egyik fázisa, amikor a problémát átírjuk a mérhető dolgok nyelvére, magyarul meghatározzuk, mit fogunk mérni ahhoz, hogy a jelenséget behatóbban vizsgálhassuk. Nekem ez a szó jutott eszembe erről.

Ha már így reklámozom az oldal tetején, gondoltam, megnézem, mi is ez. Poénból és kíváncsiságból regisztráltam, mert valami felkeltette az érdeklődésemet: nem regisztráltam volna, ha nincs az oldalon egy olyan link, hogy "hozzám illők", ami regisztráció nélkül nem aktív. Kíváncsi voltam, hogy a rendszer mi alapján állítja valakiről, hogy "hozzám illő". Kiderült.

A tásadalomtudományi kutatás legelterjedtebb módszere a kérdőív. Itt is ezt a megoldást kapjuk az arcunkba, bár ez már nem is a konceptualizálás fázisa a dolognak, úgyhogy ezt gyorsan zavarjuk le: meg lehet adni bizonyos mérhető adatokat (magasság, testsúly, dohányzom/nem dohányzom, és így tovább), majd egy képet rajzolhatunk személyiségünkről: 7-es skálán kell megadni az optimizmus, pesszimizmus, humorérzék és egyéb hasonlók értékeit.

Tehát térjünk vissza a konceptualizálásra: mi is a "jelenség", amit konceptualizálni kell? A feladat adott: megtalálni az Igazit. Ehhez le kell írni mindkét embert valamiféle mérhető értékekkel. Namost képzeljük el a következő esetet: regisztrálok, ráklikkelek a "hozzám illők" linkre, megnézem az egyik találatot a sok közül. Apróra végignézem az illető adatlapját, majd fanyalogva félredobom: "Csak 6 pontot adott magának a "siker" skálán...". Ugye milyen életszerűtlen? Mi tehát a hiba?

Sikeresnek nevezhető-e egyáltalán egy olyan keresés, amely több találatot is kiad? Ebben az esetben semmiképpen. Úgy kell megszabnunk a keresési feltételeket, hogy 1 találatot adjon ki: ezt az embert keressük. A tudományos módszerű kutatómunkánkat nehezíti, hogy magunk sem lehetünk biztosak abban, mit is akarunk ettől a személytől, milyen legyen, stb. De tegyük fel, hogy tudjuk. Töltsük ki minél nagyobb gonddal az adatlapot, szabjuk meg gondosan feltételeinket (ne dohányozzon, legyen 120 és 230 cm között, stb.), és... vegyük észre, hogy akárhogy igyekszünk, mindig is több találat lesz az eredmény.

Ahhoz, hogy pontosan meghatározhassuk az Igazi személyét, olyan tulajdonságokat kéne felsorolnunk, amelyek egyformán relevánsak. Tehát gondoljunk bele: a testmagassága ugyanannyira fontos, mint az, hogy ő milyen feltételeket szabott akkor, mikor kitöltötte adatlapját, s ezen feltételek külön-külön is egyformán relevánsak. Azaz az Igazinak is hasonló tudományos alapossággal kell kitöltenie saját adatlapját. Vegyük észre, hogy ez nem járható út. Vizsgáljuk csak az adatlap egy részét, mondjuk a saját magunkra vonatkozó részt. A bemutatkozás mezőt hagyjuk üresen, nem vizsgálható tudományosan, amit oda írnánk. Tehát máris könnyebb dolgunk van: csak egy pár egyértelmű adatot kell vizsgálnunk. Ezek az adatok viszont még mindig túl általánosak. Az ideális hirdetés csak egyetlen folyamodványt eredményez. Tehát valami olyasféle hirdetésre lenne szükségünk, amely egyértelműen leírja azt az egy embet, akit keresünk (forrás: Parkinson törvénye). és itt ne kerülje el egy fontos dolog a figyelmünket: ez egy baromság.

Az Igazit tehát ne így keressük. Hanem így.

Kockulunk tovább, megállíthatatlanul.

2005-09-14

Ma két postot kaptok, mivel tegnap sikeresen 23:40-kor szédelegtem haza (és ez holnap is így lesz), és akkor már, ki tudja miért, nem álltam neki blogot írni. Úgyhogy ma ez az első post, amely két megjegyzést tartalmaz az előzőhöz:

Megjegyzés 1:
Bizonyos elemek a fórumon nem átallottak azzal kommentálni blogom létrejöttét, hogy "Miért kezdi mindenki úgy a blogját, hogy milyen hülye?" Nos, az előző post remélem meggyőzött mindenkit a mozzanat jogosságáról.

Megjegyzés 2:
A reglapomat 29 alkalommal nézték meg, levelet csak egyet kaptam, abban is valami állásajánlat volt. Namost a "hozzám illők" az adatbázisban összesen 28-an vannak, tehát nem tudom, hogy számol a rendszer: 29 ember nézte meg egyszer a reglapomat, vagy 1 ember nézte meg 29-szer? Előbbi esetben megnézte egy hozzám nem illő ember is, ami szörnyű tragédia...

2005-09-14

Ma körbejártuk a főiskola területét és alapos munkát végezve körülbelül 30, a filmklubot hirdető plakátot ragasztottunk ki, hogy informáljuk az embereket arról, hogy ez a filmklub ez lesz és jó lesz, és különbenis, jöjjenek el. Mindenekelőtt persze azért, hogy mindenki tudjon róla. Próbáltuk minél jobban, minél feltűnőbben elhelyezni a plakátunkat, ha nem volt helyünk, átrendeztük az egész hirdetőtáblát, hogy legyen.

Ha megengedtetik nekem, vonnék egy halovány analógiát. Az életben is tulajdonképpen ezt csináljuk: próbáljuk minél szélesebb körben megismertetni másokkal saját nézeteinket, helyet követelve magunknak a vélemények nagy hirdetőtábláján (azzzta, de szép hasonlat, gyorsan fel is írom...). Eközben sajnos bezárkózunk, és nem nézzük meg a többi hirdetést, csak azzal vagyunk elfoglalva, hogy a mi plakátunkat minél több helyre kiragasszuk, hirdetve, hogy mi így gondoljuk. Láttam egy nagyon érdekes filmet, amelyben elhangzott a következő mondat:

"The real trick to life is not to be in the known, but be in the mystery."

Azaz próbáljunk meg elszakadni a saját dolgainktól, próbáljunk ki olyan dolgokat, amikről keveset tudunk, ne mindig ismert környezetben éljünk, mert akkor nem fogunk fejlődni, sőt, ártunk is magunknak. Azzal, hogy újra és újra ugyanazt a plakátot ragasztjuk ki, létrehozunk egy csomó beidegződést, amely már ismert, azonos reakciókhoz vezet. E reakciókat aztán addig ismételjük, míg teljesen érzéketlenné válunk, és már nem is merül fel, hogy van más út is. Hallgatjuk tehát a Kossuth Rádióban a határon túli magyarok problémáit, és ez nekünk így jó, nem vágyunk másra (sok-sok kereszthivatkozást és analógiát bele, ettől blog a blog...). Pedig más is van a világon, csak nem érdekel minket, elvagyunk azzal a jó érzéssel, hogy mi kiragasztottuk azt a plakátot. Jöhet az áldott passzivitás, mi igazán mindent megtettünk... Ezen magatartás veszélyeivel az említett film részletesen foglalkozik, emellett rengeteg érdekes gondolatot is felvet, úgyhogy ebbe most nem megyek itt bele, inkább mindenkinek ajánlom ezt az igazán remek alkotást.

Most, hogy kiraktam saját plakátomat a világ legnagyobb hirdetőtáblájára, az Internetre, máris jobban érzem magam, jöhet a jól megérdemelt pihenés...

2005-09-17

A tegnap éjszaka meghiúsult a blogírás, mivel valahogy nem volt hozzá kedvem. Mondjuk ezért:

éppen Nfolnak próbáltam DVD-t írni úgy, hogy más DVD-kről is kellett hozzá anyagot másolnom. Namost a DVD-meghajtóm úgy látszik már pontatlan (végülis 2002 októbere óta már megvan), és időnként hibásan másol fel egy fájlt, ami azt eredményezi, hogy azzal a fájllal utána semmit, de semmit nem lehet kezdeni.

Az ilyen fájllal történő bárminemű foglalkozás, legyen az másolás, áthelyezés, DVD-re kiírás, vírusscan, lejátszás/elindítás mind azt eredményezi, hogy a Windows megnézi, hogy hibás a fájl, majd kijelenti, hogy őt ilyen kontármunkával hagyják békén, és nemhogy azzal a fájllal, de utána már az összes többivel sem hajlandó foglalkozni. Magyarán úgy keményre fagy, hogy öröm nézni. Ez olyankor a legjobb, mikor a képen éppen nem látszik, hogy melyik fájllal zajlott a művelet. Így hát tegnap is végig kellett nézni apróra az összes fájlt, hogy megállapítsam, melyikben van a hiba. Persze, amikor kiderül, akkor is az az eredmény, hogy a Windows Antarktiszt játszik, úgyhogy olyankor ismét reset. Aztán fájl letöröl, újra felmásol, ellenőriz, fellélegez, írást újraindít - aztán a gép újra csonttá fagy, mert egy másik fájl is tökéletlenül lett felmásolva... Felordít, resetel, vírusscant indít, végig a képen tartja, mikor lefagy, megjegyzi, reset, letörli, írást újraindít, blogírást elvet, pihenni akar, Végtelen Határokat néz.

Mostanában különféle víziók törnek rám. Többek között nemrég például az, hogy leülök a Winamp elé, benyomom például a New Ordertől a Crystalt, majd megnyitom a Winamp Messengert (ami egy plugin). A Winamp Messenger ötlete először akkor kezdett el bennem érlelődni, amikor 2003 nyarán elkezdtem az ICQ-t használni. Abban van egy olyan hasznos funkció, amellyel életkor, nem, lakóhely és lehet-hogy-még-van-valami-amit-kihagytam szerint lehet keresni kontaktokat. Namost a Winamp Messengerben ez úgy nézne ki, hogy ezek mellé még bejönne az, hogy mindenki tud browse-olni a többiek playlistjében, a program pedig kijelzi, hogy az adott kontaktnak hány %-ban egyezik a playlistje a mienkkel. Persze lehet uploadolni egy külön Messengeres playlistet is, amelyet szintén nagyon egyszerű drag and drop módszerrel lehetne összeállítani. Így kreálhatnánk egy listát az abszolút kedvenc számainkból, de persze akármi alapján kereshetünk a playlisteken belül (akár album szerint is pl.), hiszen erre való az ID3 tag. Ily módon tudnánk kontaktokat keresni. Amellett, hogy a Winamp az, ami szinte állandóan megy a gépemen (most is: DJ Bobo - Respect Yourself), én emiatt a funkció miatt látnám igazán értelmét egy Messenger beépítésének a Winampba. Rengeteg olyan számom, albumom van, amit nem olyan nagyon sokan hallgathatnak, és a közös, böngészhető playlistek segítségével igazán könnyen lehetne közös érdeklődésű embereket találni. Valóban csak nekem jutott eszembe ez az ötlet, és itt még senki nem gondolt ilyesmire...?

Ha már a Winampnál tartunk: csak nekem lenne fontos egy olyan feature, ami highlightolja azokat az itemeket, amik "halottak" a playlisten? Nagyon kellemetlen, hogy ha elteszek valahova egy albumot vagy egy számot, amit még a régebbi helyéről tettem fel a listára, akkor automatikusan átugorja, ily módon sokáig fel sem tűnik, hogy gond van az adott számmal. Pedig ha felajánlaná azt a lehetőséget, hogy minden itemet megkeres a playlisten, akkor az entry alapján könnyen megtalálhatná a fájlokat. Vagy legalább akkor ajánlaná fel, amikor pont egy olyan itemre vált, ami már nincs ott...

Winamp után emlékezzünk meg a tegnapi írásgyakorlat óráról. Ezen nem betűket szoktunk cirkalmasan rajzolni, hanem újságírást tanulunk. Mostanában éppen a tudósítás a téma: "Buli" munkacímmel kell majd jövő hét utáni hétre leadni egy tudósítást. Ami azt jelenti, hogy jövő héten muszáj lesz elmennünk Rockmenzára, amiről aztán ide is jön a beszámoló amellett, hogy leadom a tudósítást. Ha pedig valóban ugyanolyan maradt a színvonal, mint tavaly, akkor (ha a tudósításban nem is, de) itt cseppenként fogom leszedni róla a keresztvizet, aminek bizonyára minden olvasóm (mindaz a két ember...) örülni fog. Stay tuned!

Hűséges olvasóim (mind a két ember, illetve, ha a statisztikából indulok ki, akkor csak egy...) bizonyára olvasgatják Nfol blogját is (most nem linkeltem be, tessék az oldalsót használni itt, jobbra), melynek most a 210. bejegyzéséhez következik itt egy apró kiegészítés. Tegnap digiztem be, és nem az ő tárhelyére töltöttem fel, mondván, ha már a friss gyümölcs elleni önvédelemóra nála van, akkor ez legyen itt.

Mára a vége pedig legyen itt.

Now Playing: Hiperkarma - Mitévő

2005-09-18

Nemrég megnéztem a világ legjobb filmjét, és szerintem nem az, bármit is mond az egyébként rajongva szeretett IMDb. A világ legjobb filmje címet, ha ki kéne osztanom, még mindig ez kapná, de igazából nem tudom azt se mondani már, hogy például ez nem az - még akkor is, ha csak 32. Magyarul leszögezhetjük, hogy nincs olyan, hogy világ legjobb filmje, illetve mindenkinél más. Nálam ez a kettő lenne, ha lenne.

Itt, a blogban nem is közöltem még, hogy már teljes jogú tag vagyok a klánban (amely a világ legjobb játékához kapcsolódik - és ilyen tényleg van, és ez az), ma meg is volt az első olyan fellépésem, ahol már nem volt a nevem mögött a "[t]", ami azt szimbolizálta eleddig, hogy próbaidős vagyok. Hát... elég csúnyán kikaptunk dS-éktől, de nekem ettől a játéktól sose megy el a kedvem. Viszont képet nem közlök, mert elég szégyenletes lett az eredmény, és nem szeretném, ha öngyilkosságot követne el egyik olvasóm a kettő közül...

Ami pedig a címet illeti... Nos, igen. Nemsokára elég huzamos inaktivitás következik, mivel hétfőn és kedden is későn érek haza, szerdán haza se érek a Rockmenza miatt, csütörtökön pedig szintén későn érek haza. Sorry, folks, a kárpótlás egy kimerítő Rocmenza-beszámolóban jön majd el. Csak hogy lássátok, milyen értelmes dologgal fogom tölteni azt a szerda éjszakát...

Tehát most inaktivitásba vonulás következik, addig meg mindenki hallgasson meg egy jó számot. én például ezt választom: Asian Dub Foundation - Tank

The wheels of the tank keep turnin' round and round
How many megatons will it take
To make them turn around?


... mondhatnánk. Vagy akár mondhatnánk azt is ehelyett, hogy:

The small wheels of the package approximately continue working the
uniform and... How of the crowds one he megato something of willt of
that he makes the examinación, in the ordered order to release the
one that stops the languages in the order?


Ugyanaz, nem...? Íme a tettes. Ez egy kötelező link, ha rekeszizomfájást akartok előidézni magatokon, és nincs éppen kéznél a Monty Python sorozat egy darabja sem. Az ötlet nagyon érdekes, és szintén kiválóan megmutatja, hogy miért is nincs még rendes mesterséges intelligencia. Az oldal fejléce pedig szintén a világ egyik legjobb filmjének a címe, szóval akár az is lehetne az. Mindenesetre kötelező darabnak megteszi...

Nos, akkor hosszú inatktivitásom ezennel kezdetét veszi, remélhetőleg péntek este újra jelentkezünk egy tudósítással a Rockmenza vol. 4-ről (mivel a naplómban előtte már volt 3).

Stay tuned!

2005-09-23

Még egy kis inaktivitás

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

A Rockmenza beszámoló kicsit késik, mert gond van a gépemmel. A DVD-meghajtómtól bocsánatot kérek, nem ő a hibás a megbolonduló fájlok ügyében, hanem valószínűleg a vinyóm lett bad sectoros. Duplaplusznemjó...

Most tehát archiválok, mint az őrült, bizonytalan ideig. Valószínű, hogy a gyalulást és az újratelepítést még hétvégén meg tudom ejteni...

Sorry, folks. Azért továbbra is stay tuned ám, mert mérges leszek...

2005-09-23

Korlátlan szórakozás

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Esküszöm, a számítógép hibáival való foglalkozást reklámozni kéne, mint kitűnő szabadidős programot. Az alany erőforrásai le vannak kötve (de még hogy!), jól szórakozik (bizony!), és még kellemesen el is fárad utána (úgy van!)...

A gépem egyszercsak úgy döntött, hogy nem hajlandó elindulni a Windows. Azaz az egyik rendszerfájl is bedilizett, és lefagyasztotta a gépet betöltés közben. Nice...

Most éppen át kellett tennem az USB-re a netet, mert ugyan lefuttattam már egypárszor az nVidia nForce drivert, de még így sem hajlandó foglalkozni érdemben a hálókártyával. Mivel helyreállító telepítést kellett végrehajtanom, ezért most mindent, amit működésre szeretnék bírni, újra kell telepíteni...

Most elvileg sikerült egy netről leszedett nForce driverrel végre életet lehelni a hangkártyába és a hálókártyába is, meglátjuk, mi lesz a restart után...

Stay tuned!

2005-09-24

Hát, megláttuk, mi lett. Az lett, hogy nem töltött be a Windows, és újabb helyreállító telepítést kellett végeznem (fél óra), amely után...

... ismét csak nem töltött be a Windows. Az újabb sikertelen helyreállító telepítés után (újabb fél óra, ekkor már fél 11 tájban jártunk), valahogy nem volt kedvem még egyhez. "Ami nem megy, azt ne erőltessük", mondotta volt Lenin, bár ő valószínűleg nem egy bad sectoros vinyóval való szenvedés okán deklarálta ezt.

Mikor ily módon megbizonyosodtam arról, hogy szerencsétlen 120 gigás Samsung vinyóm tényleg haldoklik és szegényre nem lehet rendszert bízni, rájöttem, hogy a dolog gyökeresen más megközelítést igényel. A másik vinyóm (80 GB-s Seagate) csurig van mindenféle olyan dologgal, amit ha hirtelen egy formázás és rendszertelepítés közepette elvesztenék, valószínűleg olyat ordítanék, hogy a környéken az ingatlanárak is lecsökkennének legalább 80%-kal. Tehát a másik vinyóra nem tehettem rendszert, hogy majd a másik rendszer alól nézve a haldokló vinyót, kimásoljam, ami menthető. Ezérthát előszedtem régi 30 GB-s Maxtoromat a sublótból (hmm... most veszem tényleg csak észre: 3 vinyó, 3 márka...), és konstatáltam, hogy hatalmas szerencsém van, mivel éppen nincs rajta semmi olyan, amit ki kéne írni vagy bármely módon meg kéne menteni, tehát akkor rendszertelepítésre fel - este 11-kor...

Fél óra formázás, fél óra telepítés, és hajnali fél 1-re már kész is lett a szép, ropogós és hótüres Windows. Na, akkor telepítsünk WinCommandert, telepítsünk Nerót. Ok, indítsuk a WinCommandert... Miért nem működik az egér oldalán a gomb? Ja, hogy fel kéne telepíteni az egér programját is. Aha, csakhogy az floppyn van, a floppymeghajtóm meg nem egész két hete szállt el. Az ezt követően kiszűrődő, jobbára egyszavas, egyszerű mondatok világosan jelezték, hogy odabent kreatív, alkotó munka folyik.

Néhány további apróság után (nem, most nem telepítek Office-ot, haggyámá), gyorsan kilistáztam magamnak, mi az, amit ki kell írni, mi az, amit csak át kell másolni, és mi az, amit majd később kell kiírni, mert nincs itthon elég DVD. Ezt követően összeállítottam 4 DVD-t, mert csak annyi volt itthon, és miközben várakoztam, Crimsonlandeztem, tegyetek néhanapján így ti is, mert jó; Ninjával már Gaming Guide-ot is tudnánk hozzá írni. Miután ez megvolt (DVD-nként fél óra, tehát 2 óra alatt), hajnali fél háromkor kiadtam az ukázt magamnak: no, akkor csináljunk netet!

Lebukás az asztal alá, küzdelem a pormacskákkal, hálókábel bedug... Hééé, ez a fény nem sárga szokott lenni... Miért nem zöld...? Pillantás a monitorra: null reakció a géptől. Pillantás a vezérlőpultban a hálózati kapcsolatokra: látszólag rendben van a helyi kapcsolat. No, akkor hozzuk létre a kapcsolatot. Létrehozzuk. A kapcsolódás azonban már nem nagyon akar menni. Hátakkorőőőőőőő... Nincs más hátra, mint... go USB! De ahhoz meg kell a CD, amin az USB-modem drivere van, és ahhozmárnagyonkésővanésáááááááááááááá...

De azért megvan. CD be, telepítés, kapcsolódás, vivááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááát!!! Na akkor gyorsan telepítsünk Maxthont és Firefoxot (lehet, hogy én vagyok az egyetlen ilyen ember a világon, de én párhuzamosan használom a kettőt...), tegyük alapértelmezett böngészővé a Maxthont, és... azt hol is kell?

Itt térnék ki arra a sajátos érzésre, amit a rutinos géphibákkal foglalkozók gyakran megtapasztalnak: amikor már több órája foglalkozunk egy problémával, hiába tudjuk, hogy mi a következő lépés, van egy olyan pont, amikor egyszerűen nem jut eszünkbe, hogy akkor most mit, miért, hogyan és mikor kéne csinálni. és egyáltalán, minek is hoztam elő ezt a párbeszédablakot? Mit akartam beállítani? Ilyenkor véresre sarkantyúzzuk az agyunkat, hogy mondja már meg, mit is keresünk... én elég sokszor eljutottam tegnap éjszaka addig az állapotig, amikor már olyan evidenciák is csak két perc agyalás után jutottak eszembe, hogy hol is kell a videokártya-driver telepítése után 1024X768X32-re állítani a képernyőt. Scary...

Miután a nettel megvoltam, gyorsan feltelepítettem a Winampot és az albumok közül azokat, amiket mostanában hallgatok, beenqueue-oltam (de szép szóóóóó...), de hogy miért éppen azt tartottam akkor ennyire fontosnak kikapcsolás előtt, azt már komolyan nem tudom, bőven ráértem volna most délelőtt is megcsinálni, annál is inkább, mivel már a szemem káprázott hajnali 3-kor a kialvatlanságtól, és majdnem kétszer tettem be az Adema albumokat... Mindenesetre most Portishead albumokat hallgatok, Now Playing: Portishead - Western Eyes.

Talán este lesz kedvem majd megírni a Rockmenza-beszámolót, addigis most nyűgös vagyok, mert az UT-m se működik rendesen...

Most TV-tunerkártya-telepítés következik. Csak erős idegzetűeknek!

Portishead - Mysterons

2005-09-24

Van egy új olvasóm!

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Tekintve, hogy eddig állandóan azzal vicceltem, hogy 2 ember olvassa csak a blogomat, és már 3 ember kérdezett rá IRL, hogy "ugye az egyik én vagyok?", elgondolkodtam...

Ma viszont szereztem egy új állandó olvasót, akit ezúttal is üdvözlök: szia Leila!

Most pedig kapcsolunk a stúdióba, következik az elemzés (Aki nézeget Sport 1-et néhanapján, annak ismerős a mondat. Az előző post címe pedig a T-Online-osoknak lehet ismerős...).

2005-09-24

Noshát, elérkezett ez a pillanat is. Hűséges, tűkön ülő olvasóim már szerintem a vakolatot kaparták otthon, hogy mikor lesz már kitéve ez a post...

Először is, közelítsük meg nyelvészetileg a témát, elemezzük a szóösszetételt, kezdjük a végéről. Azaz arra a kérdésre kell választ adnunk: miért "menza"? Ennek az eredetét igen könnyű megfejtenünk: az esemény helyszíne ugyanis a főiskola étterme, ahol napközben a "menza" nevű intézmény üzemel. Amelyről nem tudok bővebben nyilatkozni egyébiránt, mivel első félévben voltam ott párszor és nem volt annyira rossz. Tehát a második fele a szónak megmagyarázva. Ám most jön a fontosabbik kérdés: miért "Rock"...?

Ha valaki netán arra próbálna asszociálni, hogy rockszámok szólnak, azt nagyon sürgősen leállítanám: ne tegye. Illetve tegye, de csak akkor, ha ő rocknak tartja például a Szájbergyereket (mert ment), a Nagy ho-ho-ho horgászt (mert ment), az R-Go bármelyik számát (mert mentek), és a totális zenei elhülyüléshez már csak a Pa-dö-dö hiányzik...

Nem. Azt még a legrégebbi menzaveteránok sem tudják, hogy miért is kapta a rendezvény keresztségben a Rockmenza nevet. A legöregebbek sem emlékeznek rá, hogy ott valaha is folyamatosan rock lett volna, állítólag sosem volt rock, mindig csak úgy, ahogy most. De erről később. Most röviden foglaljuk össze az első három alkalmat. Egyenként nem térek ki rájuk, csak acélból adok egy kis áttekintést, hogy mégis képben legyen mindenki, hogy miféle hely ez, és hogy miért is mentem negyedszer is, ha egyszer...

Az első előtt még valamiféle csalfa, vak reménnyel rendelkeztem. "Nem lenne arca senkinek ilyen nevet adni, ha többségben nem rock megy" - gondoltam. My god, how wrong I was. Mondhatnánk. De tényleg. Atyaisten. Utólag már tényleg nehéz elhinnem, mennyire esztelenül naiv voltam. De kaptam én nemsokára Micimackót (nem vicc), amiből hamar világossá vált... Hogy mi, az már kiderült. De hogy valójában mennyire súlyos a helyzet, az csak jóval később revelálódott.

A dolog úgy néz ki, hogy a sok gagyipop és szinte besorolhatatlanul, eszméletlenül übergagyi szám között néha jön egy Nirvana - Smells Like Teen Spirit (mert klasszikus), Liquido - Narcotic (de csak ritkán, mert jó), és Wheatus - Teenage Dirtbag (ami már-már gagyiba hajlik, ha még rock is). Az Offspringtől pedig nem ám a Pretty Fly megy, hanem a Why don't You Get a Job? című opusz (csak nehogy eldurvuljunk, kérem). A másodikra azért mentem el, mert lehet számot kérni. Tehát megpróbáltam, így belepillanthattam a Zenelistába. Mivelhogy minden Minidiscről megy, nehogy valaki CD-n hozzon valami rockszámot, mert hogy nézne az már ki. Ez Rockmenza, ide rockot ne hozzon senki.

Tehát Zenelista. A Zenelista tartalmazza mindazt, Ami Megvan. és csak az mehet, Ami Megvan. Ha láttatok már olyan műalkotást, amely már olyan rossz volt, hogy már annyira jó, hogy már rossz, akkor képzeljétek el azt. Ha megvan, akkor képzeljetek el még valami ennél is annyival rosszabbat, hogy az már duplaplusznemjó. és megkapjátok a Zenelistát. Gyerekek... Ennek tényleg érdemes egy bekezdést szentelni...
A Zenelista körülbelül úgy néz ki, mintha valaki arra kínosan és gondosan ügyelt volna, hogy a leggagyibb dolgok mellé még az ismert olyan együttesek, akiknek van zúzós számuk, azoknak is csak az olyan számait válogassa fel rá, amelyekben semmi zúzás nincs. Így került fel a Linkin Parktól 2 db szám a listára. Nade melyik kettő? - kérdezhetnénk. "One Step Closer?" - kérdeztem anno reményteljesen csillogó szemmel. Nem, az nincs meg. "Papercut?" - erre már válasz sem érkezett. Nos, nézzük csak meg akkor a listát. Pardon, a Listát. Kérem szépen két szám, ami megvan a LP-tól a következő: In the End és Numb.
Mindkettő nagyon jó, kiemelkedő szám. De ez a két legutolsó, amit egy Rockmenza nevű rendezvényen leadnék... Igen, még a Nobody's listeninget is előbb leadnám, holott az inkább rap. De zúzás az több van benne, mint a két előbb említett számban, mert mindkettő inkább elmerengős, elszállós, szövegen gondolkozós, otthonhallgatós alkotás. Mindkettőé, de a Numb szövege különösen zseniális.
De az őrület nem áll meg. A Hiperkarma második albumáról is mi van meg? A Mitévő... és ha ez még nem volt elég, megemlíteném, hogy a Guano Apestől nincs meg az Open Your Eyes, ami ugyanolyan evidens lenne, mint a One Step Closer a LP-nál... Az Offspring Pretty Fly-ja helyetti Why Don't You Get a Job?-ot pedig meg sem említem már még egyszer. Legalább egy The Kids Aren't Alright lenne már, de a józan logikát itt úgy tűnik, teljességgel mellőzhetjük. A csúcs már az lett volna, hogyha a KoRntól is van két szám (egyébként nincs - még szép, hogy nincs, hiszen rock...): a Hollow Life és az Alone I Break...

A harmadikon sikerült bekérnem a Guano Apestől a Lords of the Boardst, mert csodával határos módon megvolt. és máig szerintem az volt a valaha volt legpörgősebb 3 perc 38 másodperc a rendezvény egész eddigi fennállásának történetében. Mégse érvényes, mivel én kértem...

Elérkeztünk a negyedik alkalom elemzéséhez. Miért is mentem el? Miért kockáztattam ismét ép elmémet? Nos, ennek egyik oka az írásgyakorlatfeladatban keresendő ugyebár. De nem ez volt az egyetlen ok, hanem az is, hogy valaki (akiről feltételezem, hogy néhanapján beleolvasgat a blogomba), azt mondta, hogy más a DJ mint tavaly.

éledő remények part 1.: lehet, hogy most végre megszabadulunk a Zenelistától...?

Az a valaki még azt is mondta, hogy lehet számot kérni, ha Audio CD-n viszem.

éledő remények part 2.: lehet, hogy végre lesz legalább egy olyan rockszám, ami ultrazúzós lesz és én kértem és a Salivától a Click Click Boom! lesz és jó lesz?

Nekem se kellett több: mikor ezt meghallottam, írtam egy CD-t direkt a Rockmenzára, hogy majd jó zenék menjenek, meg lehessen kérni legalább a Click Click Boomot, meg ha már ott van, akkor majd más is odaviszi és kéri róla a Salivától a Two Steps Backet, vagy valamit. Így nézett ki a CD tracklistája:

01 - Disturbed - Down With the Sickness
02 - Saliva - Two Steps Back
03 - Saliva - Click Click Boom!
04 - Adema - The Way You Like it
05 - KoRn - Y'all Want a Single
06 - Lostprophets - Last Train Home
07 - Hoobastank - Same Direction
08 - KoRn - Here to Stay
09 - Saliva - Doperide
10 - Linkin Park - Pushing Me Away
11 - Lostprophets - Shinobi VS Dragon Ninja
12 - KoRn - Falling Away from ME
13 - Liquido - Play Some Rock
14 - Papa Roach - Getting Away With Murder
15 - Blur - Song 2
16 - Creed - Bullets
17 - Static-X - Black & White
18 - KoRn - Make Me Bad
19 - Guano Apes - Open Your Eyes
20 - Drowning Pool - Bodies
21 - Linkin Park - One Step Closer
22 - KoRn - Right Now

Ahogy az már első pillantásra látszik, nem bírtam magammal és a lehető legzúzósabb és legpörgősebb számokat állítottam össze. Hátha sikerül róla leadatni két számot. Kettőt. Rögtön kiderült egyébként, hogy a DJ és a Zenelista teljesen ugyanaz, mint tavaly...

Droid - 001

Első droidsztorink következik itt, a blogban.
Odamegyek a DJ-hez és odaadom a CD-t. Megkérdezem, hogy kérhetem-e a 2-es és 3-as tracket, mire azt mondja, hogy előbb meghallgatja a CD-t.
Kisvártatva (fél óra) visszamegyek, kérdezem, hogy meghallgatta-e. A hangszórókhoz nagyon közel állva, a vérgyász ((c) by Nfol) gagyizenétől kis híján idegrohamot kapva azzal hitegetem magam, hogy majd le lesz adva a két szám. Erre a következőt hallottam: "Meghallgattam, de nekem annyira nem tetszik az a két szám, nekem a 15-ös tetszik". Erre én: "De ezért hoztam a CD-t, akkor legalább a 3-ast add le, mert azt még kérték is tőlem, hogy próbáljam meg leadatni." Ebben látszólag megegyezünk. Megyek vissza, tüntetőleg leülök oldalra, mert éppen a Közeli helyeken megy, amitől (és az összes Bikini számtól) személy szerint én falnak megyek. Semmi sértés senki felé, más meg biztos a KoRnt nem bírja, ő viszont járjon csak serényen menzára, olyat biztos nem fog hallani soha arrafelé...
Nemsokára hallom a 15-ös tracket. Gyorsan berángatom Ninját, mert éppen kimentünk levegőzni, hogy minél halkabban halljuk az aktuális számot, de mire beérünk és megmondhatnám, hogy ez az én cédémről megy, pedig nem is kérem, már vége. 2:02...
Fél óra múltán csak nem akar felhangozni a Saliva, ezért újra odamegyek a DJ-hez, és megkérdezem: "Akkor most leadod a 3-mast?" Mire droidunk a következő válasszal áll elő: "Nekem nem tetszik annyira, ez nem pörgős egy szám. Ez olyan, hogy otthon meghallgatom." én: "Akkor leadod?
Egy megfejthetetlen arckifejezés droidunktól, majd: "Hát, ha nem muszáj, akkor nem."
én: "Figyelj, ezért hoztam a CD-t..." Csend. Lassan, tétovázva megfordulok. Kezdem elveszteni a hitemet.

A történet ismert: nem adta le. Mikor mentem visszakérni a CD-t, még megfenyegettem, hogy legközelebb is hozom, de olyan - úgy sejtem - ebben a félévben már biztosan nem lesz.

értem én, hogy a Saliva nem pörgős, a Ho-ho horgász meg az. értem én, hogy a KoRntól a Wake up Hate csak kislánykórus egy Közeli helyeken mellett. Még azt is megértem, ha neki nem tetszik a Saliva. De tegyük fel a kérdést: ez most arról szól, hogy egy embernek mi tetszik és mi nem? Úgy én is tartok majd soksok bulit, hogy ha valaki hoz egy számot és nem tetszik, akkor nem adom le. Óriási ötlet!

Első droidsorszámunkat tehát kiosztottam a DJ-nek, extra plusz adalék pedig az, hogy a Rockmenza vége felé, az utolsó 5-6 szám között volt egy igazán zúzós szám, a Limp Bizkittől a (nem, nem a Behind Blue Eyes, mert azon nem lepődtem volna meg) Rollin'. Azonban ez volt az egyetlen olyan szám az egész eseményen, aminek le lett keverve a vége, ígyhát Ninjával azonnal megoldottuk a rejtélyt: a DJ kiugrott pár percre és beült valaki a helyére...

Még egy extra plusz adalék, hogy az írásgyakorlatra elkészülő tudósításban benne kell lennie annak az eseménynek, hogy "kitört az ablak". én majd azt a magyarázatot fogom rá kitalálni, hogy azért tört ki az ablak, mert az egyik srác fel akarta vágni az ereit...

és egy extra kérdés, amit a rutinos menzások biztos feltennének: minek rinyálok itt a zenéről, amikor az majdnem az utolsó dolog, ami mindenkit érdekel a menzán? és íme itt a válasz: az egyetlen kábítószer, amit használok, az a gépemen és a discmanemen lévő Volume + feliratú gomb. Ennek ismeretében mindjárt azonnal logikussá válik, miért is született meg ez a post. De ez a blog is: nem én lennék, ha nem így lenne. és ha nem én lennék, nem lenne blog sem.

Blog azonban van, és én is vagyok. Most pedig hallgassunk valami olyat, ami pörgős, és ami tetszik is... Hű, ez most pont nem jól jött ki, mert Mobytól a SunSpot megy, de mindjárt váltok valamire... hmm... na, meg is van a méltó lezárása ennek a hatalmas terjedelmű postnak.

Now Playing: Adema - Everyone

(Mert éppen ez jött, azért. Amúgy talán a Disturbed - Down with the Sickness lenne, de az idegeskedésen már túl vagyok... )

2005-09-25

Guyver szerint én ez a szám vagyok. A szövege alapján nem tudom, mire gondolhatott. Ha szám lennék, talán ez a szám lennék inkább. Vagy mostanában inkább ez, mert így érzem magam. Incomplete vagyok. Soha nem is leszek complete, de akkoris...

Erről a Fahrenheit 451 jut eszembe. Ha könyvember lennék, én egyértelműen Stephen Kingtől a Christine lennék egy pillanat habozás nélkül. Azért nem Szathmári Sándortól a Kazohinia, mert a társadalom úgyse fog megváltozni. Bár az emberek se. Ááááááááá... Akkor lehet, hogy haboznék és nem tudnám eldönteni és mindkettőt megtanulnám.

Nem vagyok komplett, mondom.

2005-09-29

(Ezt a címet is el kellett sütni valamikor...)

Az utóbbi időben heves inaktivitás figyelhető meg kicsiny webes birodalmamban, amely arra vezethető vissza, hogy nincs időm semmire. Ma van az első nap a héten, amikor éjjel fél 11 előtt már itthon vagyok, és nekem most elméletileg rendszert kéne telepítenem, miután rettentő ügyes módon sikerült learchiválnom mindent bad sectoros 120 GB-s vinyómról, ami fontos. Most pedig nyereményjátékunk következik: Hősünk vajon nekiállt-e újratelepíteni a rendszerét? A helyes megfejtők között piros pontokat fogunk kisorsolni.

Inkább kaptok két sztorit.

Sztori 1

Ninjával és egyik évfolyamtársunkkal a liftben állunk a 37-es (lepukkant, elhanyagolt) kollégiuman, és próbálunk feljutni a másodikról a hatodikra. A lift állapotát nem részletezném, design-elemei közt az 1968 körül felkerült vörös festés a legvállalhatóbb, az audiális hatások pedig jóval felülmúlnák a japán horrorrendezők által valaha kitalált összes hangmintát. Hirtelen egy minden eddiginél baljólslatúbb hang kíséretében egy zökkenéssel megállunk, és még nem vagyunk a hatodik emeleten. Az arcokon végignézve látom, hogy mindenki azt próbálja kitalálni, melyik két emelet között lehetünk. A lift kijelzőjére pillantva (ami külön megérne egy misét) sem oldódik meg a rejtély, hétemeletes épületekben én 14. emeletet még nem láttam - a lift ugyanis ezt a számot villogtatja kitartóan. Lehet, hogy csak én voltam figyelmetlen? A liftet mozgásra bírni azonban csak évfolyamtársunk tudja, aki már tavaly is a koliban lakott, tehát neki ez már egy igen familiáris esemény lehetett, legalábbis abból kiindulva, amilyen hihetetlen eleganciával kezelte a problémát. A műveleti sorrend a következő volt:

1. Forduljunk teljes testtel a kapcsolótábla felé
2. A bal kezünket tegyük gyengéden a kijelző és a gombok közti üres részre, mintha csak meg akarnánk simogatni a panelt.
3. A jobb kezünkkel kezdjük el őrült módon nyomni a hatodik emelet gombját.
4. Nyomogassuk tovább, a bal kezünk továbbra is maradjon nyugodt.
5. Nyomogassuk tovább, majd a zökkenés után vegyük szemügyre a kijelzőt és kontstatáljuk, hogy most a 15-ös szám villog.
6. Nyomogassuk tovább, majd amikor a lift elindul, jelentsük ki az évfolyamtársaink felé fordulva: "Ez a lift csak szeretetre vágyik".


Ninja és én elhűlve szálltunk ki a liftből, és valószínűleg neki is a "Tőlem aztán nem kap" mondat fogalmazódott meg az előbbi deklaráció hallatán...

Sztori 2

éppen beszállok a 33-as (Ultramodern, rendesen karbantartott, kulturált) kollégium 7. emeletén a liftbe (amelynek állapota egy szóban jellemezve: tökéletes). Megnyomom a gombot, de a fénycsík nem akar égve maradni, mintha valaki folyamatosan nyomná a stop gombot, amivel felülbírálja azt, amit én nyomok. Nyomom hát a gombot erősebben, közben átfut az agyamon, hogy a gomboknál én állok, és én nem nyomom a stop gombot (gyors pillantás a bal kezemre, mert sose lehet tudni)... nem, tényleg nem - de akkor miért nem veszi be, amit nyomok? Hát már ez a lift is szeretetre vágyik? Vagy mi van? Az utolsó verzió, ami átfutott az agyamon, az az volt, hogy lehet, hogy én vagyok a hülye, és... ez volt a megoldás. A gomb, amit nyomtam, ugyanis a hetedik emelet gombja volt.
Tanulság: ha a hetedik emeletről a hetedikre akarsz utazni, legalább tök gyorsan odaérsz. Ja, és ne szállj holtfáradtan liftbe olyan emberekkel, akiket nem ismersz, mert a végén még hülyének néznek, hogy hatvanszor benyomod annak az emeletnek a gombját, ahol vagy, mire végre megnyomod a földszintet. Nekem szerencsém volt: csak Ninja volt az eset tanúja (és most már ti is, jaj...)

Ha már ennyit beszéltünk a liftekről, akkor Now Playing: Poets of the Fall - Lift. Na jó, tényleg nem volt akkora poén...

Sztori 3... Na jó, ez nem annyira sztori, inkább egy vízió története: sétálunk az utcán Lacek, Ninja és én, amikoris Lacek előjön a szokásos témájával, hogy majd egyszer menjünk el Rockmenzára. Namost hűséges olvasóim már elképzelhetik reakciómat az előző postok alapján. Egy vízióm azonban támadt ez alkalommal ezzel kapcsolatban, amit kis jelenetben most prezentálnék is nektek:

Helyszín: Nyírbogdány, egy csendes napon, este 22:30-kor, teszemazt hétvégén, mert akkor biztos otthon van Nfol, aki most figyelmesen mered a monitorra, és webdesignba temetkezik. Közben MSN-ezik és nézegeti a fórumot is. Egyszercsak megjelenik körülötte három alak, az egyikük egy hirtelen mozdulattal betesz egy CD-t a gép meghajtójába, elindítja a winampot és azon nyomban felhangzik a Közeli helyeken. A három alak veszettül tombol, de egészen pontosan 13 másodperc múlva hirtelen megszakad a hangzavar; Nfol a kihúzott jackkel a kezében kibukkan a gép háta mögül, és halk hangon megkérdezi: "Ezt most komolyan gondoltátok?"

Függöny.

2005-09-29

Nfol megint olyat írt rólam a blogjába, hogy én egy zseniális irományt alkottam (tessék olvasni az ő blogját is szorgalmasan, ezt nem tudom eléggé hangsúlyozni). Nem tudom biztosan, de sejtem, hogy ezt a Nagy Rocmenza (vol. 4) elemzés című postom indukálhatta valamiképp, amiről személyes véleményem az volt, hogy nem sikerült olyan jól, ahogy akartam, de most, hogy már zseniális műnek van minősítve, most már nem kezdek el beleszúrogatni, átírogatni - annál is inkább, mivel nem is akartam.

én pedig zseninek tituláltam őt már többször is a naplómban is, a blogomban is (ja, itt még nem: Nfol egy zseni. Na, most már igen, folytathatjuk), a fórumon is, úgyhogy jól elvagyunk. Ugye?

Nekem pedig továbbra sincs semmi időm, még blogírásra sem. Na jó, ez rossz példa volt, arra most éppen volt...

Now Playing: Poets of the Fall - Everything Fades

2005-09-30

Most formázom éppen a már sokat emlegetett 120-as vinyómat (20:38), úgyhogy nemsokára (kb. 1:00) kész is lesz az új rendszer úgy, hogy nyugodtan megyek aludni... Most tart kábé a felénél, addig Index fórumokat olvasgatok.

Most az Indexről áttévedtem kicsit Nfol blogjára, és az egyik postomban megfogalmazott megvásárolható focistákról szóló ötletemet egészen zseniálisan ültette át egy jelenetté, ami annyira megtetszett, hogy ide is beidézem:

(lépcsőn leesés hangjai)

(férj) - Mi ez a hangzavar?
(feleség) - Azt hiszem, a futballista leesett a lépcsőn.
(férj) - Gondolod?
(focimezes alak bebiceg)
(feleség) - Ó Mr. Belpit, az ön lába úgy megdagadt!
(focista) - Leestem azon a rohadt lépcsőn. Így nem tudok játszani az esti mérkőzésen.
(feleség) - Hallod ezt, drágám?
(férj) - Úgy tűnik, új embert kell rendelnünk maga helyett.
(feleség) - Hívd fel az irodát, hátha van egy cserejátékosuk!

(telefonhívás)

(férj) - Azt mondták, küldenek valakit.
(feleség) - Remélem nem lesz sokkal kevésbé értelmes, mint Mr. Belpit.
(férj) - Ebben biztos vagyok. Őt nehéz alulmúlni.
(feleség) - Akkor jó lesz a csapatunkba. Az esti mérkőzés nagyon fontos, emlékszel?
(férj) - Hogyne emlékeznék, mikor én vagyok a szövetségi kapitány!
(feleség) - és mi a neve a cserejátékosnak?
(férj) - Azt hiszem, Helmut.
(feleség) - Ez nem valami gyakori keresztnév errefelé.
(férj) - én magam is tartok tőle, hogy furcsán fog mutatni az angol nemzeti mezben. De biztosan nagyon jó játékos, mert feláras.
(feleség) - Micsoda? Te még több pénzt fizetsz érte?
(férj) - Igen. Német játékos, úgyhogy többe került.
(feleség) - De ha olyan jó játékos, hogyhogy nem a német válogatottban játszik?
(férj) - Tudod, éppen kitaláltam erre a kérdésre a választ. De rájöttem, hogy hülyeség.
(rendőr beront)
(rendőr) - Állj, állj, állj! Alapos okom van feltételezni, hogy itt konspiráció folyik.
(férj) - Miféle konspiráció?
(rendőr) - Beépített emberünk jelentette, hogy Ön egy játékosáról el akarja hitetni, hogy brit, miközben nem brit, hanem német, de a németek azt hiszik, hogy brit, pedig nem is az.
(férj) - Kikérem magamnak! Semmi ilyet nem terveztem! én csupán azt akartam elhitetni a németekkel, hogy a mi németünk nem az ő németük, hanem a mi britünk.
(feleség) - De hát ez ugyanaz!
(férj) - Asszony, sírba viszel!
(rendőr) - Úgy van, maradjon csöndben, csak összezavar minket! Szóval mégiscsak konspiráltak!
(férj) - Jaj, biztos úr, miért kell ebből akkora ügyet csinálni? A Zlatan Ibrahimovics sem egy echte svéd személynév!
(rendőr) - Igaza van. De tudja mit? Van nekem egy olasz unokaöcsém...


Excellent.

Ha nem lesz hétvégén blogfrissítés, az azért lesz, mert nem sikerült valami a telepítésnél, és elbujdostam a civilizácó elől.

2005-10-01

Partition Magic

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Mindenki örömére (?) jelentem, hogy nem bujdostam el a civilizáció elől, a telepítés körül azonban nem ment minden rendben mégsem valahogy, mivel elképesztő baromságot követtem el közben. A 120 GB-s vinyómon ugyanis létrehoztam egy 10 GB-s rendszerpartíciót, viszont a többi partíciót nem hoztam rajta létre. Így a rendszertelepítés után ott álltam egy 10 GB-s vinyóval...

Nem, kicsit se voltam ideges, majdnem előre ki is osztottam a Droid 002-t magamnak, de azért ilyet mégse csinálunk...

A háttérben most az MTV 2 szól, és most volt a Franz Ferdinand új klipje. Erről pedig a fekete macska alkotóinak oldaláról az a strip jutott eszembe, amelyiken a Nagy Károly koncertről beszélnek a szereplők.

Ma láttam a Szállító 2-t is, nem is volt rossz, tele hihetetlen dolgokkal, de az azért már szerintem is túlzás, hogy egyesek egyetlen jelenetről- képesek legyenek ennyit filozofálni. én 7/10-et adtam rá, mert jó móka egyszer megnézni.

Most pedig valami más filmet kéne megnéznem, de nem tudom, lesz-e (van-e) rá időm...

2005-10-06

Nem, ez nem Agatha Christie egyik elfeledett krimije, nem. Ez maga a valóság...

"Istenem, védj meg engem a Windows hülyeségeitől..."

Felhasználók könyve XI. fejezet, XXVIII. fohász

"Istenem, védj meg engem az emberi hülyeségtől..."

Windows könyve, kernel32.dll

"én így is, úgy is hülyére keresem magam"

Bill Gates könyve, I. fejezet, I. felismerés

és lőn rendszerújratelepítés. és lőn soksok idegesség, és ami még ezzel jár vala. és vala amott egy ADSL-hozzáférés, amely már magában nagy csoda vala, hiszen ezt elég sokáig nélkülözni kellett vala. Van, akinek még most is várnia kell vala.

Innentől normális nyelvezettel folytatom (vala).

Tehát feltelepítem a kapcsolatot, és észreveszem, hogy a hálókártyák (hiába ismerte fel mindkettőt a Windows), valahogy nem akarnak működni. Hiába dugom be az Ethernet kábelt, a jól ismert zöld fény helyett az annyira nem jól ismert, de annál idegesítőbb sárga villan fel. Elnyújtott hümmögések közepette telepítem az USB-drivert. "Ez a múltkor még múködött", villan át az agyamon többször is.

Noshátakkor, netezzünk USB-n keresztül. Nade miért is álltam én át annak idején az USB-ről Ethernetre? Na, ez már David Lynch-filmbe illő történet. Bár, bevallom, az Eraserheadet azért nem veri.

Az internetkapcsolathoz definiált helyi kapcsolat az USB-modemet tartja számon hálókártyaként. Azonban teljesen véletlenszerűen időnként kiírja egy pillanatra, hogy "Egy hálózati kábel nincs bedugva", és a net azonnal megszakad. Ilyenkor mindig újra kell kapcsolódnom. 2 dolog jut eszébe az embernek azonnal:

1. Hogy követelhet hálózati kábelt, ha egyszer USB?

2. Milyen alapon feltételezi, hogy a hálózati kábel nincs bedugva, ha egyszer folyamatos az adatátvitel?

A választ már keresem, egyelőre nem sokminden derült ki...

Mivel ezzel a problémával küzdök az újratelepítés óta, valahogy nem volt kedvem blogot írni. De kaptok egy sztorit, a változatosság kedvéért megint az egyik liftről.

A 33-as (modern, tudjátok) koliban lifteztünk éppen Ninjával, amikor észrevettük, hogy a lift belsejében ki van téve egy szabályzatféle, és az egyik pont valahogy így hangzik: "Ha bármi gyanús zajt, vagy rendellenes működést észlel, azonnal áramtalanítsa a liftet a főkapcsoló segítségével". A gyanús zajok említésére kezdett számunkra feltűnni a furcsa kattogás, ami a lift útját állandó jelleggel kíséri (de már vagy két hete...), és persze azonnal elkezdtük keresni a főkapcsolót. Nem találtuk, így nem tudtuk megállítani azonnal magunkat a 3. és a 4. emelet között...

Nem tudom, mennyire leszek aktív mostanában, addig tessék Nfolt olvasni, ő frissít rendesen, nem úgy mint én.

2005-10-06

Érzem, hogy azzal az árnyalatú sárgával fogok álmodni, mint amilyen a hálókábel bedugása után felvillanó LED színe.

2005-10-08

Léderer Ákos a közvetítés alatt bakizott egy olyat, hogy "a bolgár bíró". Nos, a próféta szólt belőle. Illetve ki tudja, mi. Thorgelle mindannyiunk szívéből szólt (rúgott), mikor a középkezdéshez futtában - megtudva, hogy les miatt érvénytelen a gólja (egyébként jogosan) - , elbombázta a vérbe a lasztit, majd azonmód és kapásból, lassítás nélkül begyalogolt az öltözőbe, meg sem várva a villanó (egyébként jogos) piros lapot. Valahogy nekem is így volt tele az ivarszervem ezzel a bíráskodással, pedig általában nem kapom fel könnyedén a vizet. A "vérlázító" kifejezés új értelmet nyert. MatthÄ?¤usnak pedig folytatnia kell.

A halott hálókártyák esetében egy illegálisan tevékenykedő nyomozó megoldotta az ügyet. Illetve fenetudja, hogy mit oldott meg, mert a hálókártyának nem tudom, mennyi köze van most ahhoz, hogy megy a net. Ugyanis megy, egyik pillanatról a másikra egyszercsak elkezdtem nem leszakadni. és ez még most is tart. Azonban ha keresztre feszítenek, sem tudom megmondani, hogy mit csináltam. Kattintgattam párat a kapcsolatoknál, olvasgattam egypár nálam jóval okosabb emberke hozzászólásait és lám... Közben még az is kiderült, hogy a sárga fény lehet, hogy nem is jelent rosszat.

Ma (mint már oly sokszor) szintén rájöttem egy nagy-nagy igazságra. Ez a következőképp hangzik: "Soha, senki nem tud két ugyanolyan XP-t telepíteni saját gépére." Ez lenne az alaptétel. Mindjárt meg is magyarázom. Az ember ugye telepít egy XP-t, teszemazt egy évig használja, telerakja programokkal, mindegyiket testreszabja, kialakul az otthonos érzés, minden félmozdulatokra, leheletfinom görgetésekre jön, az embernek a keze alá simul a rendszer, eszméletlenül egyben van, kialakul az ez az enyém érzés. Ilyenkor az ember egyszerre lélegzik a net bemenő és kimenő adatforgalmával, és ha valamelyik program nem válaszol, vagy rakoncátlankodik valamelyik rendszerfájl, fizikailag leszünk rosszul.

Ezzel szemben az újratelepítés utáni XP rakoncátlan lesz. A programokat nem tudjuk akkora határozottsággal testreszabni, mindig utána kell menni egy-egy apróságnak (pl.: "Most nem animálódik az ikon a taskbaron, de hol is van ez a funkció...?"), mindig felbukkannak olyan problémák, amelyeket egyszer már megoldottunk, de most nem tudjuk már, hogy hogyan. Egypárat ennélfogva tökéletlenül sikerül csak megoldani, rendszerünk nem lesz hatékony, időnként nem tudjuk, hova kapjunk (aktuális példám az, hogy a Maxthonban képtelen vagyok beállítani a freemailt kezdőlapnak, pedig az van odaírva, hogy a kezdőlap az, mégis az MSN.com jön be állandóan. Már a plafonon vagyok...). Aztán jön a varázs: amint régi rendszerünk képzetei visszakerülnek a rendes helyükre elménkben (a múltba), elkezdjük megszeretni az új XP-nket, elkezdjük kemény munkával felépíteni, és ismét eljutunk az elsőként említett idilli állapotba. Aztán jön valami kisebb (vagy neadjisten nagyobb) hardvergond, és megint jön az újratelepítés - minden nyűgjével és szépségével együtt...

Nemrég megnéztem az Öngyilkos szüzeket is (az Eraserheaden kívül), és mindenkinek nyugodt szívvel ajánlom. A Soundtrack is megkapó, az általam amúgy is kedvelt Air együttes munkája. Kötelező darab.

Now Playing: Green Velvet - La La Land

2005-10-14

"Hideg! Hideg!"

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

És ismét itt a péntek, az ilyenkor szokásos tünetekkel. Mint például azzal, hogy itt ülök az otthoni gépem előtt (ahol egész héten nem volt időm ülni), itt kalapálom a saját billentyűzetemet (amit egész héten nem volt időm kalapálni), és hegesztem a saját blogomat... amit időm talán lett volna a héten hegeszteni, de a suliban lévő géptermekből nem fogom, mert az IMDb-ről is állandóan elfelejtek logoutolni, és ahogy magamat ismerem, egy idő után a KAC-ból az összes gépről elérhető lenne a blogom adminfelülete, ami azért annyira nem jó poén...

Tehát újra itt, újra post. Ami tökjó.

Az egerem meghajtóprogramja még mindig nincs fent az új Windowson. A háttérképet mindjárt visszateszem arra, ami régen volt... (meg is történt, egyébként nemsokára megmutatom, melyikről van szó, csak most valahogy nincs kedvem ftp-zni és linkelni, talán holnap lesz)

Szóval az egeremmel meg az van, hogy floppyn van hozzá a program, ami lekezeli a gombokat, és az rendben is van, mivelhogy 700 Kb-os cuccról van szó, csakhogy a floppymeghajtóm ugye... Tehát találékony ember ekkor mit lép? Hát persze, hogy google. Csakhogy a találékony emberrel ekkor köszönőviszonyban sem voltam (mostanában se nagyon...), és azt találtam ki, hogy a floppyt majd odaadom Ninjának, ő felmásolja, betömöríti, és elküldi nekem MSN-en vagy mailben a programot, aztán mindenki heppi lesz, és szánsájn és párditájm és jámájííkááááá...

Nem ez történt. Ninjánál otthon a Setup exe 22. %-ánál mindig megállt a másolás. Nosza, akkor rakjuk be az EISZ-ben egy gépbe, másoljuk fel, tömörítsük be, küldjük el magunknak Ninja címéről mailben, és úgy heppiszánsájnpárditájmjámájííkáááá... Floppy be, másolás indít, Setup. exe 22. %-ánál szintúgy megáll. A "mágneshibás vacak" szókapcsolatot egyszerre mondjuk ki Ninjával.

Egy okosan találékony ember ilyenkor mit tesz? Hát persze, hogy google. De én nem találkoztam tegnap sem azzal az okos és találékony emberrel, úgyhogy be kellett érnem a saját hülye találékonyságommal, amivel azt sikerült kitalálnom, hogy bemegyek az egyik helyi számtechboltba (U-val kezdődik...), és mivel láttam a múltkor Philips pluszos DVD vásárlás közben, hogy van még nekik a polcon olyan egerük, amilyen nekem van, és amit egyébként anno nem náluk vettem (;-)), bizonyára van egy nem mágneshibás floppyjuk, amiről le tudják másolni nekem a programot, be tudják tömöríteni és el tudják küldeni nekem mailben és lészen akkor szánsájn, háppinész, párditájm, jámájíííkáááááá...

Az akció ma délelőtt a legteljesebb sikerrel járt. A srác nagyon készséges volt, és ezúton is (meg már ment válasz-mail is) köszönet neki, mert délután már el is küldte. De jön a slusszpoén: miután már odamentünk, a srác említette a google-t, és én megpróbáltam leguglizni a programot a KAC-ban utána (mikor már meg volt beszélve, hogy a srác elküldi), és nem sikerült. Tanulság: még ha okosan vagyok találékony, akkor is hülye lettem volna hozzá, hogy megkeressem. Mikor feladtam a keresést, komolyan elgondolkodtam azon, hogy droidsorszámot kéne adnom magamnak mostmár...

Más. Hétfőnként 22:10-kor Végtelen Határok a Coolon, mindenki nézze, aki olvas engem, mert baj lesz. Persze veszem fel folyamatosan és digizni is fogom (akárcsak a Waczak szállót, csak nem tudom, hogy melyik részénél tartanak most, egyszer már ugye sikerült egy komplett 2. szezont digiznem, de az első is kéne...). Részlet továbbra is csak a Repülő Cirkuszhoz lesz majd, de megint csak akkor, ha majd lesz kedvem vágni, feltölteni, linkelni. Meg még ki is kéne találni, hogy mi az a jelenet, ami mond is valamit, meg nem is olyan hosszú, hogy nem férne fel. Tehát szerintem Argument Clinic lesz belőle. és ezt most csak Nfol értette, tudom.

Örömmel jelenthetem, itt, a Dolgokat Más Dolgok Tetejére Állító Bizottság ülésén, hogy az utóbbi időben elég sok dolgot pakoltam más dolgok tetejére. De még mindig sok dolog nincs más dolgok tetején...

és még mindig az Overboard a király (bár MSN-en már levettem a nevemből).

Now Playing: Daft Punk - Veridis Quo

Ja, és valaki állítsa ezt le sürgősen: minden nap egyre hidegebb van!

2005-10-15

Szeletelés, vágás

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Nem, nem az jön most, hogy "vér, spriccelés, Hitchcock, Psycho...", mielőtt a műveltebbek felkapnák a fejüket. Nem, most egészen más jön (és most következzék valami egészen más).

Víz, szén-dioxid, étkezési sav: citromsav, aroma, édesítőszerek: aszpartám (fenil-alanin-forrást tartalmaz), K-aceszulfám, antioxidáns: aszkorbinsav, stabilizátor: gumiarábikum, színezék: béta-karotin.

Ezt az összeállítást kapta anyukám ajándékba a helyi boltban, legutóbbi vásárlása után. én pedig elkövettem azt a hibát, hogy meg is kóstoltam. Rögtön Fábry Sándor halhatatlan szavainak belső audiális megtestesülését éltem át fejemben: "Az ilyen és ehhez hasonló narancsízűnek mondott italok valahol, talán egy atomreaktor használaton kívül helyezett blokkjainak fűtőelemeiben készülhetnek...". Jelentem, ez tényleg így van. Az oké, hogy nincs benne cukor, mert vannak embertársaink, akik számára élettanilag káros, de őket sem (vagy inkább pont őket nem) kéne ilyennel büntetni. Először is: narancsíze egyátalán nincs. édesnek sem édes, pedig 2005-ben az ember arra számít, hogy már létezik olyan édesítőszer, amelyik legalább közelítőleg azt az élményt tudja nyújtani, mint a cukor. és még ha tényleg nincs, akkor sem hiszem el, hogy ez ma a technika csúcsa ebben a tekintetben... és ha mindezt még ki is bírnánk, jönnek a mellékízek. Igen, nem tévedés a többesszám: kettős mellékíze van. Az egyik az, ami elfedi azt a minimális kis narancsaromát is azonnal, amit megérezni vélünk (tényleg inkább csak vélünk...), a másik pedig a reguláris mellékíz, ami ugye megmarad jóval a botor fejjel való belekortyolásunk után is. Egy szó, mint száz: a "borzalom" szó messze nem megfelelő e tortúra leírásához.

Otthon normális körülményk között 100%-os narancslevet iszom, és ezt csak "ajándék narancslének ne nézd a fogát" alapon kóstoltam meg, de máris csodálkozom, hogy nem robban fel a monitor nemes egyszerűséggel, hogy egyszerre kell mutatnia a "100%-os narancslé" szókapcsolatot meg ezt az otromba fércművet. A termék egyetlen (de tényleg egyetlenegy) előnye, hogy olcsó, ezt literenként 45 forintért vágják az emberhez - persze egyszerre kettőt, tehát 90 forint... De nem! nagylelkűen egy azaz 1 egész forint engedményt kapunk literenként, tehát 89 forintba kerül a cucc. Ezt akkor állapítottam meg, amikor ma a másik boltban vásároltunk anyukámmal - a másik boltban, tehát hálistennek nem kaptunk még egy palacknyival ajándékba. De ha ott vásároltunk volna, akkor csak annyit mondtam volna: "Inkább a pénzt kérném, ha lehet..."

Droid-002: "Slice" narancsízű energiamentes szénsavas üdítőital

Most, hogy túlvagyunk második droidunkon, megmutatom a háttérképemet, ahogy az előző postban ígértem. De Argument Clinic még nem lesz, mert tegnap éjjel sikeresen felhúztam az agyamat a Végtelen Határok első részének digitalizálásán, amiről hamarosan olvashattok is...

Now Playing: RHCP - Scar Tissue

2005-10-16

Itt a kodek, hol a kodek?

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Miután végignéztem, ahogy Alonso örömében bábszínházat nyit utolsó futamgyőzelme alkalmából, beállítottam egy 10:14-es Survival rekordot (ami még mindig nincs sehol Ninja 14 percéhez képest...). Most pedig hallhatjátok a péntek éjszaka (és a szombat délután) hiteles történetét.

Beteszem a kazettát, beállítom, hogy a képet hogy tömörítse, az audiót hogy tömörítse, elindítom a felvételt. Gyanúsan akad, ezért visszanézem. Aha, valóban eldobott pár kockát, úgyhogy akkor kicsit gyorsabb formátumot választunk. Választok. Erre közli velem a program, hogy "Cannot capture video stream". Hmm, ez igazán érdekes. Állítgatok, állítgatok, mire valahogy kikukizom (ez a pornolize-ból van, mielőtt bárki megütközik...), hogy az audióval van szegénynek baja. Tehát ha beállítom az Mpeg-Layer 3 tömörítést valamilyen formátumba, akkor bedilizik, és a videóval veszik össze. Ha meg nem, akkor simán veszi a videót is. Ez már akkor érthetetlen volt számomra, de akkor ám legyen, ne tömörítsd az audiót akkor, vegyük át simán, aztán VirtualDubbal átmegyünk rajta és készre hozzuk. Gondoltam én. A felvételnek 1:20-kor lesz vége hajnalban, most már nem ellenőrzöm, nem csinálok vele semmit, aludjunk.

Tegnap délután tehát visszanézem, hogy sikerült a felvétel. Brutálisan el van csúszva a kép meg a hang... Nade erre találták ki az AVIFrate nevű kis 20 kB-os csodát, ami képes megváltoztatni az avik szinkronjelét. Áldassék neve, viszont ahhoz, hogy használni tudjam, először VirtualDubbal át kéne kódoltatni ezt az 1,5 GB-s szörnyeteget egy kb. 300 MB-s fájlba. VirtualDub, video és audio tömörítés beállítása, szintén Mpeg-Layer 3 tömörítés, elég alacsony bitrátájú formátum, mert elég. Nagy nyugiban le akarom menteni a megvágott anyagot, mire közli velem, hogy nem lehet végrehajtani a kért műveletet, és győződjek meg róla, hogy fent van a megfelelő kodek. Nagyot nézek, pislogok hármat. Most akkor ki tudtam választani egy olyan kodeket a listából, ami nincs is fenn a gépen? Akkor most én vagyok a hülye, vagy a gép, hogy felajánlotta? Meg különbenis, a Windows beépített mp3 tömörítőjével ugyan mi bajod támadt így hirtelen, drága?

Jó, akkor tegyük fel a NIMO Codecpackból a LAME Mp3 encodert, mert eddig azt használtam az előző rendszeremben. Semmi mást nem jelölök ki belőle, csak azt. Ezután szintén megkeresem a listából az Mpeg-Layer 3 kodekeket, kiválasztom azt, aminek a formátumai mögött a (Lame) felirat szerepel, és megint menteném. De az eredmény ugyanaz. Meggyőződtem róla, hogy fent van a kodek, hiszen az előbb telepítettem... Ezen a ponton lett hirtelen elegem az egészből, és egy darabig most hagyom pihenni... De ha ezt is csak Windows-újrarakással lehet megoldani, akkor sikítok, de nagyot.

Más. Tegnap a Kék Bársonyt néztem meg, és annak kapcsán olvastam egy eszméletlen szöveget az IMDb fórumain:

... and Stockwell is so cool, you could chop him up and build a freezer out of him

Dean Stockwellt amúgyis elképesztő volt abban a szerepben látni, eszméletlen, mit művel... Lynch is természetesen eszméletlen, meg a film is az. Egyébként is, már az Eraserhead után azt mondtam, hogy ha ezután még van bármi mondanivalója, akkor zseni a srác. és tényleg az. Egyébként pedig máig tagadja, hogy az Eraserheaddel egyáltalán mondani akart volna valamit...

Egyszer hallottam valakitől, hogy a Bűn és bűnhődést (amit most olvasok) össze lehet foglalni egy mondatban: "Egy ember megöl egy öregasszonyt és szarul érzi magát utána".
Eszembe jutott, hogy ezt én meg tudom csinálni az Öngyilkos szüzekkel: Arról szól, hogy egy csapat fiú próbál megérteni egy csapat lányt, és nem sikerül.

Aki esetleg az Eraserheaddel meg tudja csinálni, szívesen meghallgatom...

Now Playing: Incubus - Out from Under

2005-10-21

R.I.P.

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Mármint nyugodjék békében a mai blogbejegyzés, mert valóban teljesen tönkrement a 120-as vinyóm, és ma este, hazaérkezésem tiszteletére hangos kattogás közepette kilehelte a lelkét. Úgyhogy vissza kellett térnem a biztonsági okokból (és milyen zseniálisan!) még mindig a gépben tartott 30 GB-os vinyón lévő rendszerhez... - ami azonban a "hiányzó NTLDR" hibaüzenettel jelezte, hogy nincs rendben. Ígyhát helyreállító telepítést kellett végeznem, minden beállítás elveszett, újra alaplapi driver, videokártyadriver, stb. Most tartok ott, hogy van net (de még lehet, hogy meg fog szakadni...), van TV-tunerkártya, van BSPlayer, van Winamp, és hagyjanak engem békén.

A mai blogbejegyzés tehát békében nyugszik. Meg a 120-as vinyóm is...

És ha már van Winamp, akkor használjuk is:

Now Playing: Sevendust - Corrected

2005-10-23

Aki nem látta az Eraserheadet, az képzelje el a fenti mondatot lágy, női hangon énekelve.

Sajnos, a mai blogot is elérte a tegnapi tragédia árnyéka, magyarán: nem lesz blog. Sorry, folks. Majd holnap, de inkább jövő hétvégén (mivel hétközben változatlanul nem érek rá...)

A vinyóm valószínűleg bekerült a HDD-mennybe, ahol a gonosz 200 GB-s vinyók nem erőszakoskodnak vele, nincs megkülönböztetés, nincs bad sector, nincs chkdsk, nincs swappelés, és nincs mechanikai meghibásodás, csak végtelen nyugalom.

Now Playing: Incubus - Make Yourself

2005-10-30

(Csütörtök)

Azért szerepel itt fentebb zárójelben egy nap (még pedig igen magas relevanciaszinttel rendelkező nap, ugyanis ma az a nap van, amikor ezt írom), mert nem tudom, hogy mikor fog ez a post kikerülni a szemetek elé. Mármint ehhez a naphoz képest. Holnap ugyanis 3 napig mindenképpen inaktivitás várható Internetes birodalmamban. Már persze nem mintha sok aktivitás lett volna az utóbbi időben, de most legalább előre megmondom. A négy cím közül pedig azért csak az egyik az inaktivitás, mert a mai blog tartalmához mind a négy cím egyformán illik, és nem tudtam eldönteni, melyik legyen. Úgyhogy mindegyik lett.
Behind the Scenes-rovatunkat hallották.

Azért nem vagyok benne biztos, hogy ez a post ma kikerül, mivel a blogom jelen pillanatban elérhetetlennek tűnik. Azaz a Maxthon kiírja, hogy "Kész", és az about:blank oldal designját kölcsönzi a blogomnak. Kedves. A Firefox pedig csak azért nem azt írja ki, hogy "Kész", mert nem tud magyarul. Egyébként tényleg az...
Se az adminfelület, se a webfelület nem jön be, úgyhogy gyanakodtam az FTP-re is, de a kapcsolat gond nélkül létrehozható a WinCommanderben. Szóval nem tudom, mi lehet, legvégső esetben megkérdezem Nfolt, mert ő ért ehhez. Tehát ha netán hétfőn olvassátok ezt, akkor tudjátok, hogy ez az oka. Vagy az, hogy már csütörtökön kint volt, és ti elképesztően hanyag módon nem nézitek minden nap a blogot. Tessék választani!

Még a múlt héten egyik évfolyamtársamnál voltam albilátogatóban (nevezzük őt innentől (mármint az évfolyamtársamat, nem az albit) egyszerűen csak Beának), és arra lettem figyelmes, hogy az épület előtt macskák húzódnak meg az ő dobozukban. Aztán kiderült, hogy Bea erre sokkal hamarabb figyelmes lett, és mivel két kicsi és egy nagy macskáról volt szó, kifiguráztuk (figure out), hogy a kicsik valószínűleg nem bírnák ki a még akkoriban uralkodott elég fagyos helyzetet éjszaka, ígyhát be kéne hozni őket. E multiplayer-cooperative akció (player 1 kinyitja az ajtót, player 2 behozza a dobozt) után fogalmazódott meg bennem az MMSZ (Macskamentő Szolgálat) ötlete. Ez ma alakult meg hivatalosan, egyrészt azért, mert ma néztük meg a másfél hétre magukra maradt macskák hűlt helyét (mivel Beának haza kellett mennie), másrészt meg azért, mert én azt mondtam.

Említettem még a blognak eléggé az elején, hogy a főiskola főbejáratával szembeni terület elég rendesen fel van túrva-törve. Namost a feltúrt-tört rész hátrább került (de ugyanannyira nincs kész semmi, mint eddig...), és letettek egy sima, márványkockákból álló költeményt a főbejárat elé (amely egészen gyönyörű módon fotocellás ajtóvá változott, amit most képzeljetek hozzá egy 50-es évekbeli épülethez...), amelyre már rá lehet állni. Magyarán be lehet menni a főbejáraton is, de ez a márvány-izé ez annyira csúszik már most, hogy már majdnem esnek-kelnek az emberek. Egy ónos eső hatására, úgy gondolom, létrejöhet az az érdekes fizikai jelenség, melynek keretében önmagán fog elcsúszni, és nemes egyszerűséggel leszakad az egész újonnan épített rész, majd elindul, egyenesen előre (arra, amerre lejt), és amerre jár, letarolja az egész várost. A másik variáció az, hogy az órák látogatottsága összesen körülbelül 20%-ra fog visszaesni, mivel az emberek 80%-a a traumatológián lesz, különböző végtagok különböző helyein szerzett töréseivel.
Namost erre az újonnan épített részre szerveződött a Nagy Ösztöndíjtüntetés. Amely pont az építkezéssel kapcsolatos, amely egy "kicsit" elhúzódott: Október 10-ére kész kellett volna hogy legyen az egész, ehhez képest a hátsó, még mindig feltúrt-tört részről még mindig nem lehet megmondani alaposabb vizsgálat után sem, hogy hogyan is fog kinézni kész állapotban. Ez az elhúzódás természetesen visszavezethető a pénzhiányra, amely pénzt most a hallgatók ösztöndíjából kívánnak előteremteni - no, az ezen módszer ellen való megmozdulásra került sor ma délelőtt. Ez egészen pontosan abból állt, hogy megjelent 15 ember, és várakozott 10 percet a főbejárat előtt úgy, hogy az idő múlásával kettesével elszállingóztak. Végül Ninjával ketten maradtunk ott utolsónak, pedig mi csak megnézni jöttünk, hogy mi van, mert hamarosan tanóránk kezdődött. De az egésznek hamarabb vége lett, mintsemhogy ezen kezdjünk el aggódni, és végülis mi voltunk a leghősiesebb, a legvégsőbbekig kitartó tüntetők. Állítom, hogy az egész megmozdulás akkor eredményezte a legnagyobb zűrzavart, amikor már csak mi ketten voltunk....
Ninja közben felállított egy elméletet arra vonatkozólag, hogy mi lesz ennek a vége: minden szak ki fog állni tüntetni, ezen a héten mi voltunk. Aztán akkor most nekünk kicsit tolnak az összegen felfelé, mert tüntettünk, jövő héten azonban egy másik szak fog demonstrálni. Akkor feléjük fog billenni a mérleg nyelve, újbóli pénzátcsoportosítás, és aki az utolsó héten fog tüntetni, az a szak vesztett, mivelhogy nekik akkor már nincs miből áttolni az összegeket, mert addigra már szét lettek osztva az ösztöndíjak. Bad luck...

Most tehát 3 nap kihagyás következik, legközelebb hétfőn találkozunk - ha lesz kedvem írni. Viszont ha még most sem elérhető az oldalam, akkor igen valószínű, hogy már hétfő lesz, mire ezt olvassátok. De big deal, majd legfeljebb két post lesz egy nap.

Now Playing: Portishead - Biscuit. Hirtelen felindulásból sorban játszom most a 3 Portishead albumot, ami fent van a gépen (azaz jelenleg a 30 GB-s Maxtoron...)

2005-10-30

Nincs kedvem blogot írni...

2005-11-01

Végre rászántam magam, és kiszereltem megboldogult 120-as vinyómat, és betettem a 30-as Maxtor mellé a 80-as Seagate-emet. Viszont azzal nem számoltam, hogy azon nincs Windows. és mivel az a kábel, amelyiken a 120-as volt, olyan, hogy abból ágazik el az összes többi (mivel nem értek hozzá, ezért így nevezem...), nem volt hajlandó a 30-asról betölteni, mivel az volt a Master, annak kellett volna ott lennie... Ígyhát meg kellett cserélnem a két vinyót: némi csavarozás, kábeldugdosás (hát persze, hogy a DVD-olvasóból is ki kell rángatni a kábeleket, hogy hozzáférjek rendesen...), és sikeresen megjelent ismét a háttérkép. és most nem az, mivelhogy nagyon szeretnék egy új 120-as vinyót, tehát addig nem teszem túl otthonossá ezt a rendszert, amíg nem lesz meg. Így maradt az alapháttér, alapszínösszeállítással (ami helyett az ezüstöt szoktam használni). Így most olyan ideiglenes-de-azért-ha-kell-bármit-meg-lehet-rajta-csinálni hangulata van...

Találtam egy érdekes kezdeményezést az IMDb-n (még elég régen, de most került rá sor, na): Soundtrack of Your Life. A lényeg az, hogy van ugye az életünk, amiben történnek dolgok. Hogy is nézne ki, ha nem történnének, mindenki hamar más szórakozás után nézne, és nem erőltetné ezt oly nagyon. Tehát vannak ugye ezek az események, és ezekhez lehet rendelni zenéket. Ha életünk film lenne, amelyben mi vagyunk a főszereplők, vajon miféle dallam csendülne fel akkor, amikor teszemazt utazunk. A teljes eseménylista a következő:

Opening Credits:
Waking Up:
Average Day:
Falling In Love:
Love Scene:
Death of a Loved One:
Bad Love:
Sad Love:
Break Up:
Reunion:
Fight Scene:
After the Fight:
Adultery:
Guilt:
Bad Day:
But Life's Okay:
Deep In Thought:
Secret Love:
Party:
Dance Scene:
Crying Scene:
Breakdown:
Driving:
Flashback:
Regret:
Long Night All Alone:
Death Scene:
End Credits:

én első és második nekifutásra is csak odáig jutottam, hogy az Opening Credits az mindenképp az Airtől az All I Need lesz. Először is, másodszor is azt mondtam, hogy ez lehetetlen, annyit vitatkoztam magammal egyes eseményeknél, hogy akkor most melyik dal legyen. és végülis harmadikra megcsináltam (igaz, egy egész nap elment vele, de úgyse volt más dolgom - a KAC-ban üldögélve gondolkodtam a számokon). Tehát az én életem így nézne ki, ha film volna:

Opening Title: All I Need - Air
Waking up: Square One - Coldplay
Average Day: Landing - Moby
Falling In Love: Swallowed in the Sea - Coldplay
Love Scene: Butterfly Caught - Massive Attack
Death of a Loved One: When the World Ends - Dave Matthews Band
Bad Love: Trouble - Coldplay
Sad Love: Fix You - Coldplay
Break Up: Talk - Coldplay
Reunion: Disappear - Hoobastank
Rage: Down With the Sickness - Disturbed
Fight Scene: Weapons of Mass Destruction - The Crystal Method
After the Fight: The Warmth - Incubus
Adultery: Crystal - New Order
Guilt: Hollow Life - KoRn
Bad Day: Hypermusic - Muse
But Life's Okay: Lift - Poets of the Fall
Deep In Thought: Group Four - Massive Attack
Secret Love: Angel - Massive Attack
Party: 60 Miles an Hour - New Order
Dance Scene: Sunset on Ibiza - Tiesto
Crying Scene: After the Flame - ATB
Breakdown: Why Does My Heart Feel So Bad? - Moby
Driving: Last Summer - Lostprophets
Flashback: Someday - Nickelback
Regret: What Else Is There? - Röyksopp
Long Night All Alone: Ur - Tiesto
Death Scene: Lux Aeterna - Kronos Quartet (from Requiem for a Dream)
End Credits: Without You I'm Nothing - Placebo

Most olyan lelkiállapotban vagyok, hogy kedvem lenne lejátszani egyszerre az összeset...

Egyébként nem szeretem Cím - Előadó sorrendben írni a számokat, de ott mindenki így csinálta (az IMDb-n), úgyhogy nem akartam belezavarni. Aztán majd egy év múlva megint megcsinálom ezt a listát, és teljesen másmilyen lesz. Kíváncsi vagyok, hogy az X & Y album ki fog-e tartani. Most nagyon ment...

A következő postban, ha minden igaz, egy képet is sikerül majd úgy elhelyeznem, hogy látszódjon is, de most nincs vele kedvem kísérletezni. Ehhez is special thx to Nfol, mint ahogy annyi más dologhoz úgy általában is, de különösen mostanában. Egyszer már megvádolt azzal, hogy a sárgaházig fog kergetni engem; most jutottunk el oda, hogy kölcsönkenyér visszajár...

és ha már üzengetünk egymásnak egymás blogjában, akkor azt üzenem, hogy a Butterfly Effect vinyóm sajnálatos halála miatt nem áll rendelkezésemre (konkrétan jelenleg Ninjánál tartózkodik az a DVD-m), de addig is te meg nézd meg a Léont, mert 10/10.

Now Playing: Coldplay - Fix You

2005-11-04

Nevezetes események

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Tegnapelőtt megkíséreltem visszavinni a megboldogult vinyómat, hogy cseréljék ki. Az üzletben a srác lehúzta a vinyó vonalkódját, rábólintott, hogy valóban ezt adták el, valóban garanciális, de azt mondta, hogy a garanciapapír nélkül nem fogják elküldeni Samsungékhoz, mert meg sem érdemes próbálni. A garanciapapír márpedig nem lesz meg, ugyanis közben költözés is volt, úgyhogy kiderítem, mit mond a jog. Folyamatban a dolog, majd beszámolok a fejleményekről.

A mai nap egyik nevezetes eseménye az volt, hogy feltettem ezt a kérdést a HWSW-fórumon, a másik pedig az, hogy vettem 3 Snickerst az itteni boltban, és a háromból 2-vel nyertem még egyet. Azonban előre megmondom, hogy beváltani nem fogom tudni ugyanott (de még a városban sem), mivel a Coca-Cola akcióból is van egy nyertes kupakom, és a városban ugyanott nem akarták beváltani, ahol vettem. Amikor pedig kérdeztem, hogy hol próbálkozzak, azt mondta az eladó, hogy nem valószínű, hogy a városban bárhol is beváltják. Azóta is mindig elfelejtem, hogy a Plusban próbálkozzak. Most is eltettem az irataim közé ezt a csokipapírt, de ezt is el fogom felejteni, valahogy alulmotivált vagyok ehhez...

Újabb nevezetes esemény, hogy most írom ki a 3. DVD-nyi Végtelen Határokat (összesen 6 van), és még ezeknél is sokkal nevezetesebb esemény, hogy ma különleges nap van, hiszen van post.

Now Playing: Static-X - I Want to Fucking Break It
Hű, de aranyos a Winamp randomgenerátora...

2005-11-05

Most csak úgy szevasztok ülök a gép előtt, Nfollal MSN-ezek, és írok még egy postot. Kép ebben sem lesz (ahogy az előzőből is hiányzott, mert majd ha eljön az ideje, akkor lesz csak), de elmondom, hogy az EISZ-ben ma azzal szórakoztam, hogy a "Mi a véleményed más fórumozókról?" topicba random módon visszalapoztam, és kikerestem a saját idióta hozzászólásaimat. Na jó, azért annyira nem idióták, csak fórummeetek után, de akkor nagyon. Sikerült is belepörgetnem pont egy ilyen részbe, és szabályosan fulladoztam a röhögéstől, a gépteremben már majdnem hülyének néztek...

Voltunk valamelyik nap Ninjával az E-klubban (nem, ez egy másik gépterem a fősulin), ahol van hangkártya is meg hangszóró is, meg CD és DVD meghajtó is, és tökjó, és ott betettem egy saját CD-t, és nyomattam róla hangosan számokat. Volt többek közt:

SOAD - Spiders
Moby - Extreme Ways
Deep Dish - Say Hello
Nine Inch Nails - The Hand that Feeds
Saliva - Superstar
Saliva - 800
Röyksopp - Alpha Male
Hiperkarma - Lidocain

... és még az Alpha Male-nél sem kaptam felszólítást arra, hogy halkítsak vagy kapcsoljam ki, szóval sokat bírnak...
Leon persze a fórumon azt javasolta, hogy a Disco Science-et vigyem be (épp nem volt nálam, mostanában nem hordorzom a discmanemben), mert akkor biztos kivágnak. én meg azt mondom erre, hogy a Disco Science-et nem bántani, mert amikor Win98 alatt próbáltam működtetni a jelenlegi alaplapomat (ami XP-re optimalizált a procival együtt), akkor az nem ismerte fel a hangkártyát, így csak audio CD-t tudtam hallgatni egész nap (azt is csak a CD-író előlapján lévő audiokimenetnek köszönhetően), és akkor megtaláltam kiírva a Disco Science-et audióban, és azt állítottam be ismétlésre a Winamppal és az ment egész nap. és ezt bármikor újra képes lennék megcsinálni...

Now Playing: Hoobastank - Crawling in the Dark

"Show me, what its for
Make me understand it..."

Szerintem ezt direkt csinálja a Winamp.

2005-11-06

Most lett vége a Pillangó-hatásnak, és a stáblista lefutása után, villámsújtottan ülök a gép előtt.

A film szemléletével nem mindenhol értek egyet, de az összhatás így is tökéletes. Ha én írtam volna a történetet, vagy nekem kell bemutatnom, másként oldom meg, de ez csak azért van, mert mindenki másképp nézi a világot. Mint ahogy az IMDb-n a kommentezők közül is sokan másként nézik a világot, és ezt a filmet, mint én:

I see no point in watching a movie full of brutality and cruelty. I don't understand why anyone would find this sort of movie entertaining. I could watch the news and be just as horrified by real life events pertaining to people hurting other people for no reason at all. Entertainment is not watching people in pain, or people causing other people pain. A movie should make you think, but not to the extent of having an anxiety attack before the next scene.

Ezzel valahol egyet tudok érteni, mégis igaza van a filmnek akkor, amikor a nézőt elárasztja azzal a rengeteg fájdalommal és szenvedéssel, amin a szereplők keresztülmennek. Néha vannak dolgok, amik csak úgy megtörténnek, "for no reason at all". Ezeket is át kell élni, meg kell velük tanulni bánni. Az ilyen filmek, mint ez, a Requiem egy álomért vagy az örök kedvenc Egy makulátlan elme örök ragyogása is arra tanítanak, hogy a rosszat is át kell élni mélységében, nem csak a jót. Az idézet írója bizonyára a való életben is menekülne a fájdalom elől. Ami nem mindig jó. Valamikor oda kell állni és el kell viselni, mert ha menekülünk, azzal önmagunkat adjuk fel. és azt sosem szabad. Sosem.

10/10

Now Playing: Oasis - Stop Crying Your Heart Out

2005-11-11

Lekódolva

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Sokszor említettem volt, hogy a DF-bejárata előtti park hátsó részét még mindig nem tudom elképzelni, hogy fog kinézni. Ninja említette a minap, hogy a park tervét le lehet tölteni a főiskola oldaláról. Megnéztem, és még mindig nem tudom elképzelni, hogy milyen lesz. Higgyétek el, ha ti látnátok most, mi van ott, akkor ti se tudnátok. Mindamellett, a fekete foltok jelentésén azóta is gondolkodom: mi a nyavalyának akarna bárki is bombatölcséreket a fősuli elé...?

Amíg nem volt időm blogot írni, mert máshol voltam, többek közt az OTP-ben voltam, aholis végignéztem, ahogy sokan nem képesek megbirkózni azzal az egyszerű ténnyel, ahogy a sorszámkiadó automata működik. Megnyomjuk az egyik gombot. Az automata kiad egy sorszámot. Ha két gombot nyomunk meg, akkor kettőt ad ki, de nekünk úgyis csak egy kell. Tehát csak egy gombot nyomunk meg. Ez lenne a normál eset. Egy idős nő viszont a következőképpen járt el: megnyomta a gombot, a gép kiadta a sorszámot, ezután még egyszer megnyomta a gombot, a gép pedig kiadta a következő sorszámot is. Aztán mikor észrevette, hogy a két sorszám, amit kiadatott, egyben van, gondosan nekiállt a gépből kilógó két sorszámot elválasztani egymástól. A műtét végül azzal az eredménnyel zárult, hogy a megszerezni kívánt sorszám teteje nagyon ízlésesen cakkosra lett tépve, és a másodszorra kért sorszám továbbra is kilógott a nyílásból - annak meg az alja volt cakkosra tépve. A nő ezek után, mint aki jól végezte dolgát kényelmesen várakozott. De ne legyen erről szó. Legyen szó más dolgokról. Például sportelméletről.

Ugyanis a "Sportelméleti Alapismeretek" órán hangzott el az a mondat, amit szó szerint leírtam a füzetembe, és amire azóta is lélekben egy hosszú, tébolyult, teljesen David Lynch-kompatibilis vigyorral reagálok. Ez a mondat pedig így hangzik: "Az emberi viselkedés egy rendkívül egyszerű 3 dimenziós ábrával írható le." A tanár ezek után felrajzolt egy koordinátarendszert 3 tengellyel, amelyek közül az Y tengelyen a "mi?", az X tengelyen a "miért?", a Z tengelyen pedig a "hogyan?" kérdés díszelgett. Eszerint tehát elegendő megvizsgálni a szituációt ezen kérdések mentén, és máris meg tudjuk rajzolni azt az ábrát, amely az ember viselkedésének felel meg. Erre nem tudok mást mondani (a lynchi vigyor fenttartása közben), mint: "Pleeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeease..."

Minthogy fokozatosan felszámolom régi, freemailes címemet, hogy végleg áttérhessek a gmailre, ez azzal jár, hogy már jó régóta nem néztem rá régi címemre. Távollétem alatt 24 levelet kaptam, mely 24 levélből 23 volt spam, és kis híján a huszonnegyediket is spamnek néztem, de szerencsére írója az ötletes subjectjével megmentette a törléstől a levelet. Közben erről a levélről ismételten eszembe jutott, hogy a Végtelen Határok ötödik részéről sikeresen lemaradtam, és hogy a következőről nem kéne. Már így sem lesz sajnos teljes a gyűjteményem, mert az első két epizód is hiányzik (bár az legalább angolul megvan, nem úgy, mint az ötödik...).

Aztán eszembe jutott még az is (mert nekem csak úgy jutnak néha dolgok eszembe), hogy hány kódot is kell nekem fejben tartanom. Van ugye egy freemailes címem, van egy Gmailes címem. Van egy IPMA Fórum, egy Index Fórum, egy HWSW Fórum és egy SG Fórum regisztrációm. Ez eddig 6. Aztán van egy mobilom, aminek van PIN kódja. Van egy bankkártyám, aminek szintén van. Van egy MSN-címem, aminek szintén van (net Passport, na), sőt, bénaságomban regisztráltam hozzá egy hotmailes címet is, aminek szintén van elvileg egy hozzáférési kódja, csak azt már elfelejtettem. Aztán volt nekem egy Startlap Fórumos regem is, csak a fórum már megszűnt, viszont a kódra még emlékszem, mi volt. Ezen kívül van a családban egy másik mobiltelefon, aminek szintén tudom a PIN-kódját. Van az ADSL-kapcsolatnak is egy kódja, amit szintén tudok fejből is. A végösszeg így 11 kódra jön ki. Vajon ha ezt a 11 jelszót megadnám valakinek, az utána én lennék? Vagy legalább fel tudnám rajzolni a viselkedésének a 3 dimenzós ábráját?

Láttam az Alone in the Darkot. Ha meg akarnátok nézni ti is, inkább azt javaslom, menjetek ki a rétre és nézzétek, ahogy a fű nő, az sokkal érdekesebb. Nemsokára elvileg írok róla egy user commentet, ha lesz elég időm.

A hétvégén még lesz post, most nézem a Lostot. és most egészen kivételesen nem megy a Winamp...

2005-11-12

Túlélés Kalauz

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Végül is úgy tűnik, nem írok kommentet az Alone in the Darkhoz, mert egyrészt rengeteg olyan van már, ami nálam sokkal tehetségesebben szidja a filmet, másrészt ez a film nem ér annyit. Bár az általam a világ legrosszabb filmjének tartott Félelem.comhoz mégis írtam egy kommentet még régebben, úgyhogy addig vigasztalódjatok azzal. De az különbenis a legrosszabb film, szóval ahhoz muszáj volt, nem lehetett kihagyni...

Egyik korábbi postomban említettem, hogy a Crimsonlandhez Ninjával már tudnánk akár Gaming Guide-ot is írni, nos valaki ezt komolyan vette és tényleg írt hozzá egyet. Van itt minden a fegyverek leírásától kezdve a perksorrenden át a különféle taktikákig bezáróan. Nothing low budget. Ezzel kapcsolatban pedig ezúton üzenem Nfolnak, hogy sikerülne akár 8 perc fölé is jutnia, ha felvenne perkeket is...

Now Playing: Portishead - Traveling Fast to There
Rájöttem, hogy a Portishead nagy kedvencem.

2005-11-13

Hangulatfestés

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Now Playing: Overseer - Doomsday

Elég érdekes, hogy egyes zeneszámok mennyi mindent mozdítanak meg az emberben. Ez a szám például egy lendületes, lehengerlő, agresszív hangszeres résszel operáló műremek, olyan szövegekkel, mint "Carpe Diem, seize the day", és hasonlók. Mondhatnám, hogy a természetemmel ellenkezik ez a magabiztosság, mégis tetszik a szám. Vajon miért van ez? Miért van az, hogy mostani hangulatomban ugyanúgy meghallgatnék egy Portishead számot is és ugyanúgy tetszene? Miért van az, hogy nekem tulajdonképpen mindegy, és egy Massive Attack után is jöhet KoRn?

Now Playing: KoRn - Bottled up

"And all this hate is bottled up inside..." Annak ellenére, hogy értem a szöveget és nem értek vele egyet (hála istennek, a legtöbb KoRn számhoz ilyen erővel pszichopatának kéne lenni), mégis tetszik a szám. Persze van olyan, aminek a szövegével egyetértek, de nem azért tetszik. Ezeknél nincs olyan élményem, hogy fejbevág a szöveg, hogy milyen igaz, egyszerűen csak tetszik. De miért? Ezzel talán a pszichopata részem kiéli magát? Vagy talán kivetítek egypár belső érzést azzal, hogy ezt a számot átélem...? érdekes kérdések ezek.

Now Playing: Saliva - No Regrets Vol. 2

"Somebody take this away"... Időnként pont az ad egy pluszt, hogy értem a szöveget, de nem értek vele egyet. Senki nem veheti el a saját fájdalmunkat, csak mi magunk. A "Somebody take this away" egy helytelen megoldás, ahogy azt már a Pillangó-effektussal kapcsolatban is említettem. Van az úgy, hogy oda kell állni és fel kell fogni a fájdalmat, mert másképp csak magunkat csapjuk be.

Normális befejezést most ki se tudok találni ehhez a posthoz, de hát ez nem is egy koherens gondolatmenet, inkább a naplóbejegyzéseimhez hasonlít. A körülményekhez képest legjobb befejezés talán ez:

Now Playing: Coldplay - Trouble
Mert most tényleg ezt dobta a Winamp...

2005-11-17

Exkluzív

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Jó estét/reggelt/napot (nem kívánt törlendő) kívánok mindenkinek! Ez itt egy különkiadás, ugyanis jelenleg a KAC-ban ülök, és unatkozom. Ezért blogot írok oly módon, hogy a freemailes címemről majd átküldöm a szöveget a Gmailes címemre. Aki figyelmesen olvassa a blogot, annak tudnia kell, hogy a floppymeghajtóm hősi halált halt. Aki nem jár be a blogomra olvasni, az bajban lesz, mert hamarosan jön a ZH, és we're talkin' biblical here. Szóval nothing low budget...

Ezt a rendkívül kreatív módját választottam annak, hogy valahogy meglegyen ez a szöveg majd nekem, hogyha otthon majd megnyitom az adminfelületet és felteszem. Mindezt miért? Mert okos vagyok. Meg mert unatkozom a KAC-ban...

... amely esemény az utóbbi időben egyre súlyosabb következményekkel jár. Legutóbb például megírtam az Alone in the Darkhoz a kommentet, azt a kommentet, amiről már egyszer azt mondtam, hogy nem írom meg. Ez van, így most kénytelenek vagytok elolvasni, végtelenül sajnálom.

Más. Vannak meg voltak nekem érdekes és izgalmas óráim a "Sportelméleti alapismeretek" nevezetű órán kívül is. Így például a "Kommunikációelmélet" nevezetű órán megtudtam/megtudtuk (nem kívánt törlendő), hogy szerelem=kémia. és most ti is megtudtátok, hogy ez így van, mivel ezt tanítják, tehát így van.

Nfol említi egy helyen, hogy már majdnem elérte a 8 percet a Survivalben, perkekkel. én mostanában próbáltam már mást is játszani szabadidőmben, mint Crimsonlandet, de nem sikerült. A két kiszemelt a Virtua Tennis és a FlatOut lett volna. Namost a Virtua Tennisszel én már korábban olyan kapcsolatban álltam, hogy a demóját rongyosra játszottam egészen addig, amíg elkezdett indítás után kidobálni az asztalra. Akkor letöröltem. A teljes verzió ideérkeztekor nagyon örültem már előre, hogy végig fogom játszani a World Circuitot, meg különbenis, így végre nem csak egy szettet tudok játszani egyszerre, és ha csak pár percem van vagy nincs kedvem mással, akkor majd ezzel fogom nyomni és tökjó lesz. Az már nem jutott eszembe, hogy annak idején elkezdett kicrashelni a desktopra (csak magyarul, csak magyarul), viszont amint ez a teljes verzó első indításakor, az aprólékos beállítások után újra megtörtént, akkor bezzeg eszembe jutott. Meg más is, de azt most nem fogom ideírni.

A FlatOuttal is egészen hasonló volt a helyzet. Az már egy ideje nálam pihent (vagy két hete), és most, dühömben, hogy a VT nem működött, akkor szántam el magam, hogy most már kipróbálom. Úgy is tettem. Szintén a menüben állítgatás fázisában, amikor már levettem a zene hangerejét verseny közben, és kíméletlenül készültem levenni a hangerőt a menüben is - hirtelen csonttá fagyott. Az ilyenkor szokásos procedúra (1. Alt+Tab, 2. Alt+Esc, 3. Alt+F4, 4. Ctrl+Alt+Del, 5. "******!") ugyan csak az első fázisig jutott el, de utána a játék szintén egy crash áldozata lett. Mikor újra akartam indítani, a játék arra hivatkozott, hogy nem tudja megváltoztatni a képernyő beállításait. és csinálhattam akármit a setupban...

... tehát a "Mivel játsszak, mert az UT-ra most nem tudnék rendesen koncentrálni?" kérdésre most is, mint már annyiszor, a "Crimsonlandezzünk egy kicsit!" felkiáltás volt a válasz, amely természetesen most is, mint már annyiszor, azt eredményezte, hogy egy órát lövöldöztem a zombikra és a pókokra.

Now Playing: Prodigy - Mindfields

(A Gmail levélmegjelenítési módjának köszönhetően háromszor kellett szerkesztenem ezt a postot, mire összekaptam normálisra a szöveget. Na jó, harmadszorra már csak azért, hogy ezt a szöveget ideírjam, deakkoris.)

2005-11-19

Definíció

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Azt hiszem, lassan rekordot döntök abban a tekintetben, hogy a legtöbb cím eddig jobbára idegen szavakból áll a blogomban. Majd ha lesz kedvem, össze is számolom, hogy az eddigi 48 post közül hánynak volt a címe teljesen magyar. Gyanítom, hogy nem soknak...

A cím pedig most is nagyon indokolt (amint az előző postban is az volt, hogyne), mivel tegnap, írásgyakorlat órán definiáltuk a szerelmet. Ugye megtettük nemrég kommunikációelméletből is, most itt a következő. érdekes, hogy még az első félévben, pszichológiából is meg szociológiából is majdnem eljutottunk odáig, hogy definiáljuk a szerelmet, de végülis nem. A szociológiaóra közben majdnem kirohantam a világból, a pszichológiaórán pedig szerencsére mellettem birge ült, akinek folyamatosan kommentáltam a dolgokat - szinte minden állításról megmondtam, hogy hülyeség és hogy miért az.

De most, a harmadik félévben, úgy látszik, keményedik a helyzet: két definíciót is látunk ezennel a szerelemre. A második pedig emígyen hangzik: "A szerelem az emberi érzelmek leghumanizáltabb formája".

A legnagyobb poén, hogy ezzel a definícióval majdnemhogy egyet is értek, egyetlen aprócska kifogásom van vele szemben: hogy létezik. Egyébként pedig, ha már belemegyünk, akkor még akár stimmelhet is. De nem megyünk bele, mert hülyeség belemenni. Egy okos mondás szerint nem kell mindent megmagyarázni, ezzel kapcsolatban azt javaslom, feltétlenül tartsuk magunkat ehhez...

Tegnap a Dominónap kapcsán csodálhattuk Szujó Zoltán és Lilu ragyogó szellemét. Lilu megkérdezte a stúdióvendégtől, hogy "Mi történik most?", és elvárta, hogy a vendég elkezdjen udvariasan valamiről beszélni, ahelyett, hogy azt mondaná: "Dőlnek a dominók, ***meg"; Annál az alakzatnál pedig, amikor fejjel lefelé fordították a képet, a következő párbeszéd zajlott le a két műsorvezető-géniusz között:

Szujó: Valószínűleg a képet fordították meg...
Lilu: Hát nyilván nem a stadiont, Zoli...

... majd kicsivel később Lilu emígyen kommentálta az alakzat végét (a kép még mindig a fejjel lefelé fordítottság állapotában leledzett):

Lilu: Fentről lefelé estek a dominók...

... amire Nfollal MSN-en keresztül nem tudtunk más kommentárt hozzáfűzni, csak azt, hogy "AZTAK*RVAEGET!!!"

Most pedig ismét látogatást teszek Bíborföldön és megpróbálok Túlélni, ezúttal Dream Theater lesz az aláfestés. Biztos nagyon pszichedelikus élmény lesz, és ezután csak még okosabb postok fognak születni a blogban.

Now Playing: Dream Theater - Beyond This Life
Még nem döntöttem el, hogy tetszik-e.

2005-11-20

Történik valami

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Speciel sokminden történik, például hallgatom az új ERZ! albumot.

butítaniiiiiii
butítaniiiiiiiiii
zangazanga
nánanána
zangazanga
nánanána
ná... őőő zangazanga


ShadoW közben azzal szórakozik, hogy behívott 16 embert MSN-re egy ablakba és most időnként oda is nézek, miközben ezt a postot írom.

én meg közben azzal szórakozok, hogy a fórumon a Crimsonland topicba írogattam, aztán nézek le az MSN ablakra, hogy mit írogatnak ott, nézem a fórumot, de nem fogom fel, nézem a képet, amit ShadoW belinkelt, de azt se fogom fel, hallgatom a zenét, azt se fogom fel és a post se lett túl értelmes, mert nem fogtam fel. Ja, és ez volt az 50. post.
Ünnepeljük meg! Mondjuk egy olyan képpel, ami a mostani asztalomról készült és megpróbálom úgy idetenni, hogy lássátok is:

Edit 1: Namost az első kísérlet az úgy sikerült, hogy teljes méretben tette be a képet az engine, úgyhogy szétszedte a designt teljesen. Ez nem nyert. Nézzük a következő verziót:

Edit 2: Na ez itt alant a következő verzió, ha rákattantok arra a kis négyzetre, akkor meglátjátok az eredeti képet. Ennyi erővel inkább szövegben kellett volna belinkelni, ahogy eddig... Mindenesetre Nfol majd megjavítja. Egyszer.

Edit 3: és íme! Sikerült Nfol utasításai alapján rájönnöm, hogy hogy rontottam el. és most kitörölhetném az előző Editeket, és csinálhatnék úgy, mintha már elsőre tudtam volna...



Now Playing: Emil.RuleZ! - Csúszda

2005-11-24

15:01

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

A blog történetének leggyorsabban elavuló címének lehettetek tanúi az előző postban, ugyanis ezt most az EISZből írom. Tehát lehetne akár ez is exkluzív, de mivel rájöttem, hogy ezzel a módszerrel lehet akár hét közben is postolni, ezért nemsokára már nem lesz ez az egész olyan nagyon exkluzív, és nem lesz érdemes odaírni minden ilyen posthoz, hogy exkluzív, meg különbenis, hogy is nézne már ki, hogy van három-négy "Exkluzív" című post a blogban egymás után, hát ugye hogy el se lehetne igazodni köztük már... Tehát továbbra is a szokásos értelmetlen címekkel fogtok találkozni, mint amiket már megszokhattatok. Meg amúgyis mindenki unja már az "exkluzív" szót, mert úgy négyszer-ötször elmondani még izgalmas, de mikor már hatvanadszor hallja az ember, akkor már akár igen-igen agresszív reakciókat is kiválthat még egy nem különösebben agresszív emberből is. és az aztán nagyon exkluzív.

Ha már arról volt az előbb szó, hogy mi az, ami hatvanadszorra már nem vicces, elárulom, hogy semmi, és ez lett a veszte az Ong-bak című filmnek. A film rövid tartalma annyi, hogy Tony Jaa vissza akar szerezni egy szoborfejet, és mindenkit elgyepál, aki az útjába akad. A Muay Thai küzdőstílus most debütált a filmvásznon, és szerintem rájöttem, hogy eddig miért nem készült egy ilyen film sem, amelyben ezen stílus gyönyöreit csodálhattuk volna. Az ok röviden és tömören: ez a stílus unalmas. Legalábbis, ha a film pontosan mutatta be, akkor nagyon az. és amikor a film végén már hatvanadszorra csap le Tony egy rosszfiút szinte ugyanazzal a mozdulattal, akkor hatvanadszorra az embernek már inkább a monitort lenne kedve szétkönyökölni...

... azonban tegnapelőtt nem annyira szétkönyökölni, inkább rózsaszirmokat lett volna kedvem hinteni a monitorra, ugyanis Bíborföldön jártamban-keltemben sikerült elérnem 15 perc fölé. Igaz, nem valami baromi sokkal fölé, de fölé. A rózsaszirom-hintés végül két okból nem valósult meg, egyrészt növényvédelmi okokból, másrészt azért, mert Ninja monitorjáról van szó. A rekordot nála értem el, és tartottam magam a régi szabályhoz, miszerint más monitorjára nem hintünk rózsaszirmokat. Még akkor se, ha egyéni Crimsonland-rekordnak örülünk éppen nagyon...

Alant, a képlinkelési műveletben megtudtam tegnap délelőtt Nfoltól, hogy mi volt a hibám, úgyhogy ezen post felkerülése előtt és után között valamikor megkísérlem a harmadik verziót, hogy hátha az már jobb lesz. Bár úgyis megnézte már mindenki, aki eddig olvasta azt a postot, de lassacskán csak gyűjtök majd folyamatosan olvasókat (Lean Mean Reader Machine)...

... ez pedig már olyannyira exkluzív, hogy hihetetlen, ugyanis a blogíró bázist átköltöztettem a KACba. és a "Now Playing" részt majd otthonról fogom írni! Hihetetlen ez a post, egyszerűen hihetetlen!!!

Miután így kiörömködtük magunkat, és mindenkinek kiosztottuk David Lynch-kompatibilis vigyort ("Ott hátul is van mindenkinek? Aki nem kapott, szóljon!"), térjünk rá arra, amit hozzá akartam még fűzni innen a KAC-ból (ahova csak azért mentem át, mert itt van MSN, ehhez képest nem beszélgetek senkivel... Nem, webről nem volt kedvem felmenni).
Nfol írta a következőt a #284-ben:

A közeli Hélikerben azt tapasztaltam, hogy S@ti nem sokakat tudott eltántorítani a modern kor pángalaktikus gégepukkasztójától, ugyanis a sorban előttem álló munkások három üveg Slice-ot vásároltak. Gondolom azzal keverik a maltert víz helyett.

Erre szerettem volna reflektálni röviden azt, hogy egyrészt, most már tudom, hogy kik nem olvassák a blogomat, és ezt egyszerűen nem tudom feldolgozni... Valahogy muszáj megnyernem ezt a társadalmi réteget egy az egyben olvasóknak. Ötletek már vannak, például a "S@ti blogja" feliratnak semmi értelme nincs, helyette lehetne inkább "Satu blogja". További ötletek még jönnek. Vagy nem. és a postot majd otthonról folytatom, és akkor annyira, de annyira hihetetlenül exkluzív lesz, hogy az olvasóim 50%-a azonnal szívroham áldozatává válik és maradnak... hányan is...? Biztos kihagynék valakit, ha össze akarnám számolni. Na folyt. köv.

... és itt is van az exkluzívság csúcsa, a már minden határon túlmenő exkluzivitás, mivel ezt már otthonról írom. A linket alant nemsokára kijavítom, a Gmail tördelési technikájának köszönhetően ezt a postot is még vagy háromszor szerkeszteni fogom. Aztán kiugrok a boltba, és megint lehet, hogy el kell engednem majd egy kisterehautót, mert ahogy jöttem haza, el kellett - az út fele ugyanis járhatatlan mind gyalogosan, mind személygépjárművel ((c) 2002 by Palik László), mivel az aszfalt gyakorlatilag láthatatlan a sok víz, hó és sár alatt. Így tehát amikor szembejött egy kisteherautó, előállt a "ketten itt nem férünk el"-helyzet, amelyet én most is, mint mindig az "én csak 71 kg vagyok"-elv alkalmazásával oldottam meg. Félreálltam tehát, diszkrét cuppanással belesüllyedtem a saras-havas lébe és inkább én engedtem el. Pedig milyen szórakoztató lett volna, ha miattam visszatolat egészen a házunkig, aztán továbbmegy. Ej, mindegy, majd máskor...


Edit: mondom én, hogy hihetetlen ez a post - elsőre sikerült normálisra összetördelnem...

Now Playing: Daft Punk - Too Long

2005-11-24

Csendes őrület

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Igazából nekem most "Kommunikációs technológiák és törénetük"-et kellene tanulnom, de ehelyett fogtam a Now Playing topicot, és elkezdtem visszaolvasni. Ami már eleve hülyeségnek hangzik, de az még nagyobb hülyeség, amit director és én követtem el benne egy alkalommal, és amin az előbb hangosan felvihogtam:

director:
whats in your head
in your head
zombie, zombie, zombie


Ezen nem nagyon van mit magyarázni, director intonálta a Cranberriestől a Zombie című számot, amire én ezt reagáltam, és innentől kommentár nélkül:

Sati84:
With their tanks and their bombs and their bombs and their bombs...

Sati84:
érdekes, hogy én beszóltam, frissítettem és mégis téged írt ki utolsó hozzászólónak...

Ráadásul most a Zombie megy a fejemben miattad :-)


director:
megesik az ilyen :) bocs a zombie miatt.. in your head, in your head, they are crying... :))

Sati84:
A topicban most a Zombie megy, amint látjátok :-))))

(Edit: most veszem csak észre, hogy a WordPress ezt: :-) átalakítja ilyen sárga fejjé, amit eddig azért nem vettem észre, mert a blogban egyáltalán nem használtam smileyt, és most is csak azért, mert a fórumról idéztem be szöveget. Most már ezt is tudom, meg ti is. Illetve egy helyen, egy postban használtam smileyt, de akkor nem ezt: :-), mert ezt átalakította, hanem másmilyet. A helyes megfejtők között piros pontokat fogunk kisorsolni, a régi poén szerint, ami lehet, hogy már egyszer el lett sütve a blogban. De erre is elfogadok megfejtéseket. Most pedig vissza a posthoz, kommentáltam ám ezt a kis válaszolgatós sessiont, nem csak úgy ideidéztem...)

Azt hiszem, itt az őrület csúcsa. Legalábbis eddig, mert az emberi hülyeség ugye végtelen, és biztos, hogy ezt a szintet is meghaladjuk még a blogban.

Közben olvasgatom WarPriestet is, akiről annyit kell tudni, hogy (csak) aranyfokozatú támogatóként nagyon ajánlom a srácot, mert nem ír hülyeségeket. Ugyanakkor, ha ezt valaki rám mondaná, akkor vagy sértésnek venném, vagy pánikba esnék, hogy hanyatlik a blog színvonala, és kezd "kinormálisodni". Ugye nem...?

Now Playing: 2Pac & Dr. Dre - California Love

2005-11-24

Csendes őrület vol. 2

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Higgyétek el, megpróbáltam, de ezt nem lehet kihagyni, ezt muszáj ide is:

Sati84 [a Daft Punk Around the World című számáról]:
Az se rossz, annyira elborult, hogy régen még a VIVA Berlin House című műsorában is benne volt, pedig ott aztán rengeteg istentelen agyhalált leadtak, kár, hogy senkinek nincs egy jó kis gyűjteménye az ott leadott klipekből... :-(((((((((((

Ez még azóta is kár egyébként...

Now Playing: Sterbinszky and Tranzident - Gates of Mind (Sterbinszky and Bruckmann Reload)
Na ezt ugyan nem adnák (adták volna...) le a Berlin House-ban, mert annyira nem elborult meg beteg, de legalább megnyugtató és pörgős egyszerre.

2005-11-26

Rájöttem, hogy lehet elindítani a Virtua Tennist...

... azt hiszem, megint eggyel nőtt az értelmetlen című postok száma a blogomban, sikerült kitalálnom egy új szót. A Google nem ad rá találatot. Szóval a megoldás a szó szoros értelmében agyrémikus volt, bár ez csak a második reakcióm volt rá, elsőre maradtam az annál szélesebb körben és gyakrabban használt "LOL"-nál, szó szerint hangosan felnevettem ugyanis, mikor rájöttem, hogy ezt kell csinálni, hogy fusson...

és mivel a hangkártya le van tiltva, a gép egy nyikkanást sem ad mindeközben, így még csak zenét se tudok alatta hallgatni, de legalább fut. El is kezdtem az Arcade módot, amit még Ninjánál (hanggal...) próbálkoztam végignyomni, de a végén a döntőben mindig kikaptam. Amikor azonban itthon játszottam, végigdaráltam pillanatok alatt mind az öt ellenfelet, és csodálkoztam, miért megy ilyen könnyen. Aztán kiderült, hogy a menüben való ész nélkül való kapcsolgatás közben (hogy fusson már végre a program) véletlenül easyre állítottam a nehézséget, míg Ninjánál normalon nyomtuk. Tehát feltéve normalra a játékot, ismét megakadtam a döntőben. Helyreállt a világ rendje.

Now Playing: KoRn - Bottled up

2005-11-26

Örök ragyogás

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

A mai nap folyamán ismét megnéztem az Egy makulátlan elme örök ragyogása című alkotást, és újra ugyanazt a hatást tette rám, mint mikor először láttam. Mintha csak kitöröltem volna az emlékeim közül - elmondhatatlan. A film nálam #2, a #1-et pedig már tudni kéne, mondom, hogy közeledik a ZH, és ez beugró kérdés kategória...

Ennek az élménynek a hatására változtattam meg az MSN-üzenőablakok hátterét hosszú idő után, ilyenre.

Tegnap végrehajtottam egy olyan műveletet a KAC-ban, hogy Opera alól, a saját blogomról Nfoléra akartam navigálni. Az eredmény egy igen meglepő reveláció keretében manifesztálódott:




Ha sikerült a linkelés, akkor most látjátok, hogy Nfol blogját valójában én írom, mindez pedig világosan a Fehér Terror része, hisz nyilván nem a stadion... és mivel a kép a KAC-ban készült, látjátok, hogy épp nem megy a Winamp. De most megy.

Now Playing: Oasis - Little by Little

2005-12-01

Andi nincs itthon

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Végülis nem volt nagy baj igazán, hogy "kommunikációs technológiák és történetük" helyett fórumot olvastam, kommunikációelméletből pedig most meglepő módon tényleg azok a kérdések voltak, amiket előre megadott a tanár, pedig előző két félévben szokott olyat, hogy beletesz egy csomó plusz anyagot. Lehet, hogy valaki szólt neki, hogy már elsőre sem volt vicces ("You're no fun anymore!")...

Ma egy brilliáns Művelődéstörténet óra után (amelyen inkább Peter Straub könyvet olvastam, de nem tetszett az sem...) konstatáltuk, hogy a főépület felé vezető rövidebb úton heves kollégium-felújítási munkálatok folynak úgy, hogy arrafelé szünet nélkül zajonganak és porolnak. Azt értem, hogy ki kell bontani pár falat, de miért nem lehet csendben? Idióták :-)
A 37-es kollégium előtt elég nagy gyakorisággal szokott jelen lenni egy macska, így felmerül az a kérdés, hogy amikor a 37-esből az embereknek át kell költözniük a felújított kollégiumba (hogy aztán a 37-est is felújíthassák, de azt már remélem, csendben), akkor vajon a macska is átköltözik? Vagy a macskát is felújítják?

Nem áll meg azonban a mai napon felvetődött kérdések sora: a KAC-ból próbáltunk küldeni egy e-mailt az egyik tanárnak, és nem tudtuk a címét pontosan, több variáció is lehetségesnek tűnt. én javasoltam, hogy próbálgassuk végig az összeset, majd a MAILER-DAEMON visszapattintja azokat, amik nemlétező címre mentek (volna). Ninja rámutatott, hogy a MAILER-DAEMON esetenként nem ír vissza azonnal, hanem csak pár óra, akár fél nap múlva. Tehát nem mindig ér rá, mert valószínűleg más dolga van. Ötletként felvetettem, hogy amikor nem válaszol, akkor lehet, hogy alszik, ami elég érdekes kérdés, mivel tudjuk, hogy az ördög sosem alszik, de mi a helyzet a démonokkal? Nyilvánvaló, hogy rájuk ez nem vonatkozik, ami ahhoz az egyértelmű következtetéshez vezet, hogy inkább MAILER-OERDOEGöt kéne alkalmazni.

A MAILER-OERDOEG ötletéről pedig az Ökördög nevű szörny ugrik be azonnal, ami a Munchkin nevű kártyaszerepjáték-paródiában az egyik ellenfél. Ha van szabadidőnk, Ninjával ezt szoktuk játszani a főépület legfelső emeletén az E-Magyarország Klubban, és már totál függők vagyunk. Mindig arra számítunk, hogy csirke nő a fejünkre vagy szembetalálkozunk egy Pelenkás vámpírral, vagy egy Lebegő orrral, Hippogriffel vagy Biztosítási Ügynökkel. Esetleg bekapunk egy átkot, amitől veszítünk egy szintet, vagy elvesztjük az összes tárgyunkat. Félelmetes. A hivatalos oldalon egyébként örömmel fedeztük fel azt a lehetőséget, hogy lehet küldeni kártyaötleteket, lehet, hogy küldök fel egy olyat, hogy "A 13. hét átka", mert ez valahogy hiányzik a játékból, viszont az eredeti ötlet nem az enyém, hanem egy olyan jövendőbeli olvasómé, aki most fedezte fel, hogy ebben a postban már említve volt. és örül neki.

Ja, és hogy miért ez a cím? Majd elfelejtettem... Hazafelé a buszon fontolgattam a mai blogot, és hirtelen kaptam egy telefont, amelynek már az első mondata ("Csókolom!") is sokkoló volt, a második mondat ("Andi itthon van?") pedig igazodott az elsőhöz: megerősítette bennem, hogy nekem ehhez az egészhez semmi közöm. Közöltem hát, hogy téves, aztán letettük, és csak pár perccel később jutott eszembe, hogy nem köszöntem meg a hívónak ezt a remek címötletet. Ej, de udvariatlan vagyok...

Now Playing: Hoobastank - Same Direction

"Whenever I step outside, somebody claims to see the light
It seems to me that all of us have lost our patience.
'cause everyone thinks they're right,
And nobody thinks that there just might
Be more than one road to our final destination

(...)

So why does there only have to be one correct philosophy?
I don't want to go and follow you just to end up like one of them
And why are you always telling me what you want me to believe?
I'd like to think that i can go my own way and meet you in the end
Go my own way and meet you in the end..."

2005-12-02

Torzult Tranzisztor

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

A mai nap az írásgyakorlat ZH és a KoRn új albumának jegyében telt. Ezek közül az utóbbinak örültem jobban, olyannyira, hogy háromszor végighallgattam az albumot, utána negyedszer már megálltam a Souvenirnél, mert hazaértem.

Ha már hazaértem, próbáltam felmenni MSN-re, de nem sikerült. Aztán próbáltam felmenni úgy, hogy előtte update-eltem 7.5-re, plusz ráraktam a Plust, de úgyse ment. Aztán egyszer csak ment. Ninjának meg közben végig ment. Nekem meg az eszem is ment. De az már nem lep meg senkit.

Ninja közben utolérte magát, ugyanis nagyon rendszertelenül olvassa a blogomat, amiért ezúton is ejnye neki. Meg mindenki másnak, aki ilyen merényletet követ el a blogom ellen. Tessék rendszeresen olvasni, mert olyannyira összefügg minden mindennel, hogy ha nem jártok be órára, akkor nem fog sikerülni a ZH. Nfollal már állítjuk össze, úgyhogy csak szorgalmasan, csak szorgalmasan. Nehogy aztán szóban kelljen vizsgáztatni, mert azt nem szeretjük (egyikünk sem).

Mivel minden mindennel összefügg, így volt ez múlt félévben a "XX. századi történelem" nevezetű órán is, amire Ninja járt be anno nagy szorgalommal, és ő mesélte, hogy a tanár úgy kezdte az olasz fasizmusról szóló magyarázatát, hogy "és amikor Sztálin a nyaralójában ült 44-ben, amikor megtudta, hogy a nácik megtámadták Lengyelországot 39-ben, és akkor jöttek az angolok az Overlord hadművelettel, amiből én gyerekeket vizsgáztattam érettségin, ezért jegyezzétek meg, hogyha EU-pályázatot írtok, akkor az tömör és lényegretürő legyen." Most már mindenki ért mindent, még azt is, hogy a dominók miért éppen felülről miért éppen lefelé esnek. Nem is értem, hogy eddig ez miért is nem volt világos. Komolyan.

Miután Nfollal kitárgyaltuk a LOST szünetében, hogy nekik is dominónapot kéne tartaniuk a szigeten, meghallgattam ötödszörre is az első tracket az új KoRn-albumon, majd Nfol jóvoltából elolvastam a szövegét is, és rájöttem, hogy jól hallottam benne a nyelvtani hibát. A Coldplay "What if?" című számában hallani vélt "... that she don't want me there by your side" óta az ilyenekkel nagyon óvatos vagyok, mert hülye vagyok, és még a "by your side"-ról sem esett le, hogy az a "she" az valójában you. Mentségemre legyen mondva, hogy Chris Martin elég érdekesen ejtette ezt a "you"-t, én még most is simán "she"-nek hallom. Demindegy, az új KoRn album első trackjében tényleg az van, hogy:

A lonely life, where no one understands you
But don't give up, because the music do


Szóval megállapíthatjuk, hogy a nu-metal együttesek a nyelvtanhoz nem sokat, a zenéhez viszont nem elhanyagolható szinten értenek. Viszont ebben a KoRn-számban mégsincs nyelvtani hiba, mert közben már arra is rájöttem, hogy hogy kell ezt a mondatot nézni. és arra is, hogy hülye vagyok. De ha már ennyire a nu-metal együttesek és a nyelvtan a téma, akkor muszáj felhoznom a Salivától a Superstart, amiben tényleg van nyelvtani hiba. Higgyétek el! Tényleg! Noha ez már farkaskiáltás kategória, de ideidézem az ominózus részt:

... make me a superstar
It don't matter who you are


és utánanéztem és tényleg ez van, és nem csak félrehallottam, és okos vagyok. Bár hivatalos dalszöveget nem lehet találni egyszerűen sehol, úgyhogy ezt is valaki bizonyára hallás után írta. én ezt akkor untam meg annak idején, amikor a Make Me Badhez annak idején találtam négyféle verziót, úgy, hogy még az első mondat se volt azonos. A Twistről meg már nem is beszélve...

Nade az a KoRn album, amelyiknek a Twist volt az első trackje, majdnem 10 éves már (atyaég...), legyen szó inkább erről:

Hey you, hey you, finally you get it
The world ain't fair, eat you if you let it


Ha ezt még valakinek magyarázni kell, akkor nem érdemes. és miért van az az érzésem, hogy vannak olyan emberek a világon, akiknek még ha Jon tele torokból üvölti is ezt a fülükbe (és lehet, hogy tényleg!), még akkor sem eszmélnek fel...?

Now Playing: KoRn - Twisted Transistor
(Igen, a címet csak azért fordítottam le, hogy ne legyen idegen szó benne)

2005-12-04

Színtelen szórakozás

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Ekkora ökörséget (pozitív értelemben) nem lát az ember mindennap, mint a Shaolin Soccer. Egy kommentező az IMDb-n egészen odáig elment, hogy "If you don"t like this movie, you are a bad person". Nos, van benne valami; és hogy ti is lássátok, mennyire komoly a helyzet, itt egy trailer. Na ugye...

Nfollal összetanakodtunk, hogy lehetne háttérszínt választani szegény blogomnak, mert a szöveghátteret jó lenne már lecserélni a szemkiégetős fehérről egy másik színre. Meg akkor már a keretet, meg a hátteret is.

[22:31:30] S@ti: tefigyelj
[22:31:38] S@ti: a háttérszínt nem lehetne megváltoztatni
[22:31:46] S@ti : erről a szemkiégető fehérről valami kissé halványabbra?


Azt hiszem, ebben a pillanatban estem le a véget nem érő spirálba, amelynek a végén majd (ahogy Nfol figyelmeztetett is), az oldal 5.2-es verziójának beköszöntével végre felsóhajtok, majd... tovább variálok, mert ez így nem jó.

Ugyanebben a beszélegtésüknben hangzott el Nfol zseniális távirányítható karácsonyfa-ötleteinek mélyelemzése is, amit megint csak nem úsztok meg, hiszen saját felelősségre navigáltatok el oldalamra, viseljétek a következményeit:

[22:14:38] Nfol: mit szólsz a távirányítós karácsonyfához?
[22:14:41] S@ti: közben postot alkotok
[22:14:53] S@tii: nekem a második verzió tetszik a legjobban
[22:15:00] S@tii: akárhova mozgathatjuk
[22:15:13] S@ti: például feldönthetjük a dominókat vele
[22:15:53] Nfol: esetleg fejre is állíthatjuk
[22:16:35] Nfol: szomszédainkat "nyilván nem a stadion, Zoli" kiáltásokkal idegesíthetjük mellé


és hogy a mai postot egy kuriózummal zárjuk: fogadok, hogy nem láttatok még olyat, aki ilyen jól tudott gazdálkodni Freemailes tárhelyével, mint én. Azt, hogy van-e értelme a pirossal bekarikázott kifejezésnek, azt majd Nfol megmondja, ő tanul ugyanis diszkmatot meg kalkulust meg ilyeneket, nyilván nem a stadion...



Now Playing: KoRn - Let's Get this Party Started
Még mindig az Issues a legjobb albumuk...

2005-12-12

Minden blogba kell egy ehhez hasonló cím (bár Nfolnak csak a szerverleállás miatt kellett ezt elsütnie), amely jelzi, hogy az adott blogger azért még létezik, és alkot, valamiért azonban az utóbbi időben csak fejben, ezért 8-10 nap kimarad csak úgy hirtelen. Van ilyen.

Most, hogy úgy csináltam, mint a Terminátor (bár én nem ígértem meg előtte, tehát még rendesebb is vagyok, mint ő), nézzük az elmúlt napok fontosabb eseményeit. Először is (bár hogy miért is ezt mondom először, azt megfejteni senki nem tudná - inkluzíve én - , de ez már egyik olvasót se lepi meg...), a múlt hét elején újra megnéztem a régi címemet, és laza csuklómozdulatokkal sikerült 22 db spamet törölnöm. Most még igazi levél se volt köztük, mint a múltkor - pedig kerestem. Mikor az utolsó 29.99-ért reklámozott Windows XP-adet is bedaráltam a virtuális iratmegsemmisítőbe, rájöttem, hogy van mégis egy levél, ami fontos volt. De erről egy későbbi postban, mert ehhez nekem most képet kéne feltöltenem, amire az uw jelenleg képtelen. Ja, és a Shaolin Soccer trailerjének linkjét is át akartam cserélni, mert Ninjánál megnéztük azt a trailert, amit belinkeltem, és az nem sikerült túl jól, én meg azt hittem, csak egy van, az, amelyiket régebben láttam. Tehát majd feltöltöm azt a verziót, addig ne nézzétek meg a másikat! Ezt az előző mondatot meg kieditálom, majd ha ismét képes leszek fájlt feltölteni az uw-ra és már átírtam a linket is...

Más. Kitört rajtam a "csak még egy részt"-mánia a múlt héten. Ezúttal nem a Végtelen Határok vagy a Repülő Cirkusz okozott ekkora addikciót, hanem ez. Az első két részt néztem meg gyors egymásutánban először, és azonnal végem volt. Most az első szezon 18. részénél tartok, és amikor van időm nézni, valahogy mindig kettővel több részt nézek meg, mint amennyit előzetesen engedélyeztem volna magamnak...

Az oldal színösszeállításának megváltoztatásában egyelőre még nincs előrelépés, de rajta vagyunk az ügyön Nfollal keményen ('I'm on it, Jack!"). Nfolnak is megvolt a maga baja a múlt héten, igen sűrűn emlegetett egy bizonyos SQL szervert, többnyire ugyanolyan kontextusban... Miközben MSN-eztünk a KAC-ban, rájöttem, hogy az ottani gépeknél valami beállítási probléma folytán három emberrel való beszélgetés esetén nem ajánlatos mindhárom ablaknak dinamikus hátteret beállítani, mert először heves lassulás, majd "kevés a virtuális memória" hibaüzenet tapasztalható. Egy P600-ason, egy aránylag kompetens videokártyával, egy egyszerű, flashes mozgó hátteret nem tud kezelni az XP. Teccikérteni... Így hát Nfol ablakának háttere egy szép, de statikus levendulamező lett. Ha már a háttereknél és az MSN 7.5-nél tartunk, Ninja észrevett egy apró bugot, amely szintén a dinamikus hátterek beállításához köthető. Ilyet használva ugyanis időnként előfordul, hogy az üzenetablak részben nem halványul le a háttérbe a kép, és ebből kifolyólag nem lehet látni azt, hogy mit írunk, sem azt, hogy mit ír a másik - még akkor sem, ha menet közben visszaváltunk statikus háttérre. A hibát az ablak bezárásával és újranyitásával megoldhatjuk, és nekem itthon még nem jött elő, de a KAC-ban ma megtapasztaltam. Igaz, hogy ott ültünk egymás mellett és átMSN-eztünk egymásnak, de ezt most kivételesen nem hülyeségből tettük (Vigyázat! Ilyen alkalom csak egyszer van egy évben!), hanem egy linket küldtem neki át. Mondjuk ha már az egymás melletti MSN-ezésről van szó, akkor azt mindenképpen meg kell jegyeznünk, hogy a legnagyobb hülyeség világrekordját szerintem ebben a témában mi ketten tartjuk Ninjával, merthogy még 2004 végén egyszer azt találtuk ki, hogy egyikünk webről jelentkezett be, a másik meg rendesen, és egyik ablakból a másikba küldözgettük az üzeneteket. Kár, hogy ilyen kategóriát még nem láttam a Rekordok Könyvében...

Ahol ilyen sokáig elmarad a post, ott bizony a blogger fejében komoly gondolatok fogalmazódnak meg. Tehát térjünk át a mai post filozofikusabb részére, ugyanis mikor fontolgattam a visszatérést, a következő eszmefuttatás prioritást élvezett, tehát mindenképpen megkapjátok. Visszakanyarodunk a Torzult Tranzisztor című postban közölt két sorhoz, mert most már kicsit több mondanivalóm van róla, mint amit akkor írtam. Az Nfol által is idézett szövegrészlet így szólt:

Hey you, hey you, finally you get it
The world ani't fair, it eats you if you let it


Erről akkor azt írtam, hogy "Ha ezt még valakinek magyarázni kell, akkor nem érdemes". Nos, ezt azóta is tartom, csakhogy azóta szembesültem azzal, hogy vannak, akik annyira rabjává váltak a rendszernek, hogy ebből is képesek lennének azt kihozni, hogy megvédjék saját, már alapjaiban önveszélyes szemléletmódjukat. Ők ebből az idézetből a második sornak a háromnegyedét emelnék ki, és a sor végét pedig elintéznék annyival, hogy "de nem olyan egyszerű ám azt nem engedni...", majd megnyugodva megállnak és ismét megállapítják, hogy a szemléletük helyes; eztán eszükbe sem jut majd, hogy talán mégiscsak tőlük függ, hogy tesznek-e végül is valamit saját magukért. Ugyanis igazán fontos lépést más helyettük nem tud tenni ("én csak az ajtót mutatom meg"), és egyik idézet sem mindenható, önmagában egyik sem alkalmas arra, hogy kirángasson valakit szemléletének alapjaiból. Ráadásul a szemlélet már ott hibás, hogy egyáltalán létezik... De erről majd esetleg később, most hívhatjuk így, mivel hosszú lenne mindig elmagyarázni. Ezért egyszer se teszem meg :-)
Visszatérve az alapproblémára: következik-e ebből az, hogy az ilyen embereknek nem érdemes magyarázni az idézet értelmét? Az, amit először írtam erről, még most is érvényben van. én csak akkor tenném, ha biztos vagyok abban, hogy a másik magától is tud mindent, amit mondanék neki. De ezt inkább be is fejezem, mielőtt doktori disszertációt írnék ebből a két sorból, vagy megkapnám a diplomám másik felét Nfoltól (az első felét még korábban, egy MSN-es beszélgetésünkre való visszautalásakor kaptam meg). és akkor arra a részre még rá se tértünk (szintén az új KoRn albumról), hogy:

stand up! nobody's dieing to save you
speak up! nobody's waiting to save you
wake up! nobody's working to free you


... pedig kicsit telitalálat, ráadásul a szám maga is hatalmas kedvencem lett, amelyikben van (Souvenir). A ti érdeketekben azonban ebbe most nem megyek bele. Amúgyis elég hosszúra nyúlt már ez a post, úgyhogy az MPFC 41. részében található poénnal zárnék:

"How about a sudden ending?"

Now Playing: Sevendust - Corrected

2005-12-16

S01E22

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Működik!

... mármint a feltöltés, és a post írása közben kúszik felfelé a Shaolin Soccer rendes trailere, amit nézzetek meg, aztán hasonlítsátok össze az előzővel, amit a megadottól eltérően benthagyok linkként abban a bizonyos postban, mivel így legalább jobban látszik, hogy miért is hozom ezt elő. Vagy nem...

Az előző bejegyzésben említettem egy bizonyos mailt, ami a spamek között bújt meg és tényleg fontos volt. Nos, ez a levél a gyalogló chatről szólt, hogy ugyanmár lépjek be a rendszerbe egyszer a következő 90 napon belül, mert különben bajok lesznek, azaz letörlik a nickemet. Nos, én ezt azért nem akartam, mert ez az egyetlen chat, ahol a saját nevemen tudok szerepelni, ugyanis a rendszer engedi a @ használatát a nickben. Pedig ha valahol, hát a Gyaloglón még okuk is lenne rá, hogy letilsák, mivel az opok jele ugyebár a @ arrafele... Aztán még az az okom is volt rá, hogy lehet prefixet is beállítani, és olyan jót csináltam magamnak, hogy le se tagadhatnám... Íme:



Na ugye...

Nfol írta a #309-ében a következőt:

Aztán betámadtam az Elméleti Fizika Tanszék első emeletén lévő irodát, de hiába áldoztam fel a legjobb dárdás harcosokat az ajtónál, a célszemély elmenekült előlem

Nos, én nem tudom, hogy a célszemély tanár volt-e, mindenestre nekem erről az a kis jelenet jutott eszembe, a mai napból, amelynek keretében felsőbbéveseket hallottam beszélgetni egy olyan tanárról, akivel lehetetlen aláíratni az indexet, mert minimum 5 éves készlete van láthatatlanságot biztosító varázsitalokból és köpönyegekből, valamint teleportálni is tud. Ati (ez a név még a blog legelején volt említve, tessék rendesen tanulni, mert jön a ZH!) mesélte, hogy meglátta ezt a tanárt lemenni a lépcsőn, gyorsan utánarohant és az illető a lépcsőfordulóban egyszerűen már nem volt ott. Lau pedig (szintén a blog elejéről ismerős név, de csak annak, aki rendesen jár órára!) azt mesélte ugyanvele kapcsolatban, hogy kereste az irodában délelőtt, ahol azt mondták, délután lesz. Bement délután, mire ugyanazok azt mondták, hogy délelőtt volt.
Ennek a bekezdésnek de sok értelme volt, gyerekek...

Elvileg a jövő hét elején újra lesz 120-as vinyóm, és akkor végre kényelmesen el fog férni a 24 harmadik és negyedik szezonja a gépemen. Pedig még az első szezonnal sem végeztem teljesen, amint az a címből kiderül. Nem, nem vagyok függő.

Az előző postban idézett KoRn-dalszövegre pedig a szintén az előző postban emlegetett emberek úgy reagálnának, hogy "Látod, éppen ezért vagyok kiábrándulva az emberekből/a világból/az életből" (nem kívánt törlendő). és hogy ehhez mit tudok hozzáfűzni? én semmit, inkább átadom a szót a Hiperkarmának:

... láthatnám én is?
Hát persze, hogy láthatnád,
Csak akkor ne legyél már ilyen mélységesen...
... felületes


Now Playing: Hiperkarma - ?

2005-12-19

4 just 1 day

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Igazán eredeti módszer beírni címnek azt a számot, amit éppen dob blogíráskor a Winamp. Nemde? Most ugyan nem ennek lehettek tanúi, mivelhogy ennek a címnek most igenis van értelme, még annak ellenére is, hogy tényleg Kai Tracidet hallgattam az előbb.

Tegnap MSN-mentes napot tartottam, mivel elkövettem azt a hibát, hogy elkezdtem leszinkronizálni a Rövidzárlat 2 című filmet. Gyorsan két megjegyzés:

1. Az IMDb-n található 4.6-os rating ne tévesszen meg vele kapcsolatban senkit, ez egy sima 10-es film, ahogy azt az egyik user comment is összefoglalja: "Even better than the original, a magical film".

2. Nem, nem én leszek mindenki magyar hangja a filmben, a "szinkronizálom" kifejezés csak annyit jelentett most, hogy fogom az angol nyelvű forrásfájlt, és megfelelő programok alkalmazásával (értsd: VirtualDub az isten) alárakom a VHS-ről átvett magyar hangot. Tök egyszerű, nem? Elméletben...

Az elmélet és a gyakorlat közti első halovány kis eltérés akkor mutatkozott, amikor a VirtualDub egy hibaüzenetre hivatkozva nem volt hajlandó megnyitni a forrásfájlt. Felkutattam az Internetet, beírva a hibaüzenet teljes szövegét, fórumokban, hivatalos oldalakon kutakodtam, mire találtam egy olyan fórumot, ahol valakinek előjött ez a hiba, belinkelték neki a DivXPlay 6-ot, és neki azzal jó lett. Nohát én is letöltöttem a DivXPlay 6-ot, de nekem nem jött ettől rendbe, mindig ugyanazt a "DIV3" kodeket követelte továbbra is. Másik fórum, ahol más panaszkodik ugyanerről, de ő nem kapott választ... és egy megint másik fórumban találtam meg a megoldást: a DivX 3.11 alpha kodeknek van egy nem hivatalos verziója, és azt kellett feltenni.

4 just 1 day
I wanna break all regulations
'cause we are all go to the same way
And we are all pass the same stations


Ez a megoldáskeresés meg az átvétel eltartott egészen kora délutánig. Ezután kezdődött a munka érdemi része: meg kellett határozni, hogy kb. mekkorára kell változtatni az FPS-számot, hogy a hang ne csússzon. Azonban ezt lehetetlen megoldani, mivel hiába állítottam 25-re is akár (elvileg ugye ez a helyes szám), mindig csúszott. Végülis régi felvétel, úgyhogy lehetnek gondok a szalagsebességgel. Csakhogy ezek a gondok azt jelentik, hogy nekem ezután kétpercenként fél másodperc csendet be kellett szúrnom a hangsávba, és állandóan visszaellenőrizni, hogy tényleg jó-e. A művelet kb. így zajlott:

1. BSPlayerben megnézzük, hogy honnan kezdődik a hang elcsúszása a képhez képest. Megjegyezzük.
2. Megnyitjuk SoundForge-ban a hangsávot és betesszük a fél másodperc csendet a megfelelő helyre.
3. Elmentjük a hangsávot.
4. Közben észrevesszük, hogy a műveletsor végzése közben nem tudunk odafigyelni igazán semmi másra.
5. Ezen kicsit elmerengünk.
6. Rájövünk, hogy nem érdemes felmenni MSN-re.
7. VirtualDubba betöltjük a forrásfájt, átállítjuk, hogy a Videosávot egy az egyben másolja le, az audiosávot is beállítjuk az elmentett hangsávra.
8. Elmentjük egy folyamatosan változó fájlba.
9. Ez kb. 2 perc, mire kiszámolja, úgyhogy megvárjuk.
10. Goto 1.

4 just 1 day
I wanna ignore the senseless fate
Colors are victorious over the gray
Stop to get controlled by the state


és én ezt tegnap vagy 25-ször megcsináltam, mire sikerült egy elfogadható verziót csinálnom a filmből. elfogadható, tehát távol van a tökéletestől, de nézhető. Az eredményt most írom DVD-re, és mire végeztem, már csak arra volt erőm, hogy befejezzem az előző nap elkezdett Lost Highwayt, ezzel Lynch végképp bebizonyította, hogy orvosi segítségre van szüksége. Mondjuk ezek után kis híján nekem is, hiszen a filmben akármelyik szereplő szájából akármikor elhangozhatott volna az örök klasszikus "Nyilván nem a stadion, Zoli", meg annak az ellenkezője is, és egyáltalán nem lett volna furcsa. Bezzeg ha én ebben a bejegyzésben most leírnám, akkor bizony furcsa lenne. Nem is írom le, nehogy furcsa legyen a bejegyzés...

A Lost Highway egyébként számomra nem 10-es film, de mivel Lynch, ezért ajánlom, még akkor is, ha most jön egy csapat felbőszült Nyilván nem a stadion, Zoli, és elhurcol Nfol vendégkönyvébe smileynak. Vagy fogyasztótablettának.

4 just 1 day
I wanna feel totally free
No responsibilities, just everything's OK


Now Playing: Linkin Park - In the End

2005-12-22

Fodor Ákos versek

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Megboldogult 120-as vinyóm ügye végre rendeződni látszik: tényleg rossz volt, tényleg cserélendő, de a 120-as Samsungok már kifutottak. Ígyhát némi ráfizetéssel kaptam egy 160-as Samsungot. Persze várhattam is volna addig, amíg az én kedvemért elkezdik újra gyártani a 120-asokat, de majd máskor...

Nemrég hallottam egy olyan hírt a rádióban, hogy valahol (minden bizonnyal az USA-ban, de nem hallottam a hír elejét) kifejlesztettek egy olyan interkontinentális ballisztikus rakétát, ami 85000 km-re képes ellőni, és akár 10 nukleáris robbanófejet is képes egyszerre elvinni. Az első kísérletek bíztatóak, akár már 2007-ben hadrendbe állíthatják az új fegyvert.
Ebben a hírben pont az a tragikus, hogy semmi kommentárt nem igényel...

MINDENNAPI TESZT-KéRDéS

Látod-e még azt,
amit nézel âÂ?Â? vagy már csak
tudod: �ott� �az� �van�?


Szegény NEC DVD-íróm egymás után 3 lemezzel szemben kényszerült kapitulációra, ami azt a következtetést vonja maga után, hogy kiöregedett, és helyette viszont már új kell... (Még akkor is, ha közben találtam vagy 5 olyan 1x-8x-os lemezt, amit sikerült probléma nélkül megírnia annak idején...) Az új pedig szintén NEC lesz, mert én azt néztem ki magamnak. Ebből kifolyólag még mindig nem sikerült kiírnom a saját magam által szinkronizált (még mindig nem én vagyok minden szereplő hangja, sőt, egyiké sem, tessék rendesen bejárni órára - úgyis ritkán van...) Rövidzárlat 2-t. és még a 160-as vinyót se tettem be, mert még nem vitt rá a lélek.

INDISZPOZÍCIÓ

Amikor szivem
gyáva és agyam lusta:
véleményem van.


A fórumon megkaptam, hogy mekkora gyökér vagyok. Megintcsak én vagyok a hülye, miért is látom, amit látok. és most mondhatom azt, hogy megszoktam, és fel voltam rá készülve. Másrészt pedig voltak ebben a topicban nekem jó kis gondolataim. Szóval tessék csak visszalapozni, de csak saját felelősségre. Ja, akkor még nem voltam gyökér...

Nemsokára verziószám-emelkedés fog bekövetkezni a blogban, de ez még mindig a "nem vitt rá a lélek" kategória, úgyhogy bizonytalan időre elhalasztom. és hogy mi lesz még?

- Még egy Fodor Ákos vers ebben a postban!
- Az oldal átszíneződik!
- A fejléc szövege kicsit megváltozik!
- További hülye címek, soksok idegen szóval!
- 2005 Legjobb Albuma-választás!
- Zene a hozzászólások végén!

AXIÓMA

ki nem vigasztal
meg, mikor megbántottad,
az nem is szeret.


Now Playing: Disturbed - Meaning of Life

2005-12-23

Karácsonyi ötletek

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Sikerült betenni végre a 160-as vinyót, és a rendszertelepítés után minden másként van, mint eddig. Többek között a saját hülyeségem miatt újra kell alakítanom a kedvenceimet a Maxthonban, ezzel párhuzamosan pedig hajszálakat tépkedek, mivel a chat és a Honfoglaló csak Firefox alól hajlandó menni, Maxthon alól nem. Zajlik az élet.

Nfol javaslata szerint használjak Firefoxot, de az egyrészt túl egyszerű lenne, másrészt a Maxthonban van stat, harmadrészt meg hülye vagyok. A statot meg körülbelül a hajamra kenhetem jelenleg, mivel azIPMA Fórumok nevű bejegyzés már 700 körül járt, most azonban nullázódott, mert elfelejtettem áthúzni a kedvenceket a másik vinyóról. De én ezért most már vissza nem teszem...

Karácsonyi ötletekről is lesz szó, természetesen, ha már beígértem a címben. A legjobb karácsonyi ötlet természetesen a távirányítható karácsonyfa és annak felhasználási módjai, ebben a tekintetben nem fogom megpróbálni überelni Nfolt, hiszen nyilván nem a stadion. Viszont birgétől (azért nem link, mert neki nincs blogja - még :-D) hallottam azt a mondatot nemrég, hogy: "én egy olyan lila dömpert akarok karácsonyra, ami ha tolat, akkor KoRnt játszik!"
Egy pillanatra elképzeltem, hogy valakik valamikor megveszik, és a lakásban hirtelen felhangzik teljes hangerővel, hogy "BÍÍÍÍÍÍTINGMÍÍÍÍÍÍDÁÁÁÁÁÁÁÁN" vagy éppen "MJÚÚÚÚÚÚÚÚZÍÍÍKDÚÚÚÚÚ", és a szülők nyugodtan összenézve megállapítják: "Csak a gyerek dömperezik." Meg is van a karácsonyi hangulat.

A tegnapelőtti nap az Unreal Tournament (... a világ hányadik legjobb játéka is? Jön a ZH, emberek, figyelni, figyelni!) és a majdnem-ínhüvelygyulladást-kapok-már-de-még-tovább-játszom jegyében telt, mivel újraindították a TR szervert és egész jó eredményeket értem el. Többször is volt olyan, hogy az én capjeimmel nyertünk, sőt, mi több, az új verziójú SmartCTF-ben már van olyan, hogy mesterhármas, és én elértem, íme:



Ebben csak az a poén, hogy az előző félévben a felvett testnevelés tantárgyam a foci volt, csakúgy, mintahogy egyszer régen Nfolnak is, akiről még lesz szó ebben a postban, de nem ez a poén. Hanem az, hogy abban is sikerült elérnem annak idején kétszer is mesterhármast. Na ez volt a poén, ha nem tűnt volna fel. és most UT-ban is elértem, ami tökjó...

... de korántsem örültem neki annyira, mint amit Nfolnál láttam a #319-ben. Sose gondoltam volna, hogy gyökérré avanzsálásom után is képes leszek még valakiből ilyen hatást kiváltani. De hát szembe kell nézni azzal, hogy sikerült jellemfejlődést okoznom valakinek. Talán karácsonyi ajándéknak megteszi, jobb is, hogy sikerült, mert a lila dömper elfogyott a boltból. Pedig biztosra veszem, hogy Nfol legalább annyira örült volna annak is...

Now Playing: Mirwais - Disco Science
Eleven klasszikus. A ZH-ban egész biztosan kérdés lesz, hogy hányszor tudnám meghallgatni egyhuzamban...

2005-12-28

Cliffhanger

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

A karácsony véget ért, és ebből nem lesz S02... vagyis miket beszélek, teljesen megzakkantam ettől a 24-től...

Bár mások persze mást mondanának (mármint a megzakkanásomról, sokak szerint a születésem volt az oka, de ebbe most ne menjünk bele), én mégis azt mondom, hogy az oldal átszínezését 2006-ra halasztom. A két tagmondat közt semmi összefüggés nem volt, és még tudok ilyeneket. Végülis tökjó lesz, amikor oda tudom majd írni az új verziószámot az oldal fejlécébe, meg oda fel valahova, hogy "since 2005". Mi mindennek lehet örülni...

Nfollal úgy látszik, egyszerre fedeztük fel a bash.orgot is, mert a quote-okat, amiket felhozott a blogjában, korábban kiszúrtam már, főleg a Napsterest, eszméletlen. Most tárgyalom vele MSN-en, hogy az uw-tól kaptam figyelmeztetést, hogy nincs kezdőlap a tárhelyemen. Pedig egyszer már régen kaptam egy ilyet, és utána rendben volt, mert van. De nincs. Mi van...?

A mai nap folyamán alkalmam volt belenézni ezen kívül még az MTV 2-n a "Top 50 albums of 2005" című műsorba, és a harmincvalahányadik helyre sorolták azt az albumot, ami szerintem a legjobb 2005-ben. A többit, ami rajta van az én "Top 3 albums of 2005" listámon, nem mutatták (legalábbis én nem láttam), de a másik kettő közül erre úgyis csak az egyiknek lenne esélye. Majd minden világos lesz december 30-án, amikor is megtartom a gálát itt, blogban. Stay tuned!

Mivel már megvan a 160-as vinyó, reinstallálhatnám a San Andreast és folytathatnám is akár, de nincs rá időm és alkalmam, mert amikor nem 24-et nézek, akkor MSN-ezek vagy UT-zom... Mindenesetre kíváncsi vagyok rá, hogy CJ mit kezd ott vidéken, ahol nyáron hagytam. Cliffhangernek ez jó is lesz: "Vajon S@tinak mikor lesz ideje San Andresasozni...?"

10:59:58
10:59:59
11:00:00

(és tényleg ennyi most az idő...)

Now Playing: Etienne de Crecy - Scratched

2005-12-29

A HQ-ban (ahol a blog készül) válságos a helyzet. Bár jelen pillanatban urai vagyunk a helyzetnek, még mindig nem sikerült lokalizálnunk a macskát, amit (akit) keresztanyukám hozott. Utolsó ismert tartózkodási helye tőlem kb. 70 fokra jobbra, de azt is csak onnan tudom, hogy nyávogott. Tony nemsokára küldi a műholdképet a CTU-ból, és...

... ja, ez még mindig nem a 24... Mindenesetre a fenti helyzetjelentés nem teljesen kitalált, a macska része igaz. Valahol tényleg itt rejtőzködik, és én nem tudok azért tenni semmit, hogy előjöjjön, ahhoz el kéne nyernem valahogy a bizalmát (és nem utolsó sorban valahogy meg kéne állapítanom, hogy hol van...). Ehhez azonban nem vehetem igénybe Jack Bauer módszerét, aki a 24 második szezonjában ezerszer elmondta azt a mondatot, amit a címben olvashattok, mert a macska nem érti. Úgyhogy most egyelőre azt találtam ki, hogy mivel a macska meg van ijedve, megnyugtatom. Méghozzá úgy, hogy Massive Attack-számokat tettem a queue-ba. Majd elválik, hogy bejön-e. De csak akkor lehet az én macskám, ha szereti a Massive Attacket. Period.

Now Playing: Massive Attack - Butterfly Caught

2005-12-29

Úgy látszik, a macska elég sokáig tűrte, hogy masszívan támadom, ugyanis egészen kevéssel ezelőttig rejtőzködve maradt, és nem jött elő. A helyzet azóta megoldódott, és a macska átvonult a konyhába, ahol pedig The Crystal Method ment, miközben megkapta első itteni kajáját. Tehát az alváshoz Massive Attack, az evéshez pedig TCM dukál. Ez a módszer tehát kiválóan be fog válni: ha elkezdődik az Angel, a macska szépen álomba fog szenderülni, ha pedig oda akarjuk hívni az evéshez, csak be kell nyomni a Weapons of Mass Distortiont, és máris ott terem, mert tudja, hogy enni kap. Az én macskám...

Az elmélet szép dolog, meg a gyakorlat is, csak még azt kéne kitalálni, hogy mi legyen a neve. Mivel nőnemű egyedről van szó, eddig a Bastila és a Clem neveken gondolkodtam, de most, nyugodt körülmények között egyik sem tűnik megfelelőnek. Talán legyen Claire? Vagy Trinity? Hmm, ez útóbbi nem is rossz, sőt... A következő bejegyzésben talán már sikerül kitalálnom...

Egyébként ez volt az első post, amit Firefox alól teszek fel, mivel a Maxthonon már azok a funkciók is kezdenek eltünedezni, amik eddig működtek. Azt még lenyeltem, hogy a Gyalogló Chatet meg a Honfoglalót Firefox alól kell intéznem, de amikor már a feliratok.hu-n nem volt képes megnyitni a 24 S03 feliratainak letöltőablakát, hirtelen elegem lett, és azóta az alapértelmezett böngésző a Firefox. Ez van...

Now Playing (ezúttal nem a macskának): Hiperkarma - Üres
Hmm, ez jó ötlet, a Hiperkarmához is hozzá kell szoktatni...

2005-12-30

Az év Albuma 2005

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Trinity most már hivatalosan is Trinity, nem is értem, miért kellett nekem ezen még gondolkodnom. Mivel most alszik, mint akit fejbevertek, megtartjuk az év Albuma választást. Íme a dobogós helyezettek:

III. helyezett: Röyksopp - The Understanding

A harmadik helyért hatalmas tülekedés zajlott, többek között a System of a Down is oda akart érni a Mezmerize-zal, a KoRn a See You on the Other Side-dal és még a Poets of the Fall Signs of Life-ját is fontolgattam egy darabig, hogy az lesz a dobogó legalsó fokán. Ez utóbbi még annak ellenére is elbukott, hogy rajta van 2005 legjobb száma (Overboard), mert mint album, nem ér fel a Röyksopp új albumának koherenciájával. Mert a The Understanding egy elektronikus remekmű: remekül összeállított trackek követik egymást jó sorrendben, és az összképen még az sem ront, hogy két 4-es track van, mert egyik jobb, mint a másik. Az album legjobb száma vitathatatlanul az Only this Moment, amelyről mindig is 2005 fog eszünkbe jutni, de így sajnos nem tudok mit mondani az Alpha Male-re és a néhol már-már kísérteties, de végig dallamos és szívbemarkoló What Else Is There? státusza is kérdéses marad - szívem szerint ezeket is mind kiemelném, mint legjobbakat. Így hát úgy is teszek, és közben nem feledkezem meg a Circuit Breaker-ről sem...

II. helyezett: New Order - Waiting for the Sirens' Call

Úgy hiszem, ez az a pont, ahol kevesen fognak egyetérteni velem, de erre felkészültem már. A New Order 1980-ban alakult, és pályájuk kezdetén tisztán elektronikus zenét játszottak, aztán 2001-ben egyszercsak meggondolták magukat és kiadtak egy Get Ready című remekművet, amin több klasszikus is található. A Waiting for the Sirens' Call a Get Ready közvetlen folytatása, akár még másolatnak is nevezhetnénk, mivel a stílusban egy szemernyi változtatás sincs, és a stíluson belül is csak minimális az új elemek száma. Ami azonban mégis behozta a második helyre ezt az albumot az az, hogy a New Order igazán ért ehhez a stílushoz és baromi jól csinálják... Erre az albumra is összejött nekik pár klasszikus, mint például a Morning, Night and Day, ami az előző albumról a halhatatlan, azóta is nagy kedvenc Slow Jamhez hasonlítható, vagy a szintén vidám, és lelkesítő Guilt is a Useless Emotion című remekmű. Az albumból egyszerűen árad a profizmus, a hangok rendkívül tiszták és összeszedettek. A szövegekről az előbb a The Understanding kapcsán nem ejtettem szót, és ezen albumról is csak a Hey Now, What You Doing szövegére térnék ki, amelyet az életemmel vonható direkt párhuzam miatt emelnék ki. Mindent összevetve egy klasszikus album az egész, a végén csak a Working Overtime az, ami erőltetett, míg a The Understanding esetében azért vannak olyanok, amik másodszorra már nem jönnek ki jól. A Röyksopp albumát mindig "szűrtem" (azaz csak a legjobb 7 tracket hallgattam mindig végig), ennél az albumnál erre nem volt, szükség ilyen mértékben, mert egyszerűen csak lekapcsoltam a winampot/discmant a Working Overtime előtt...

I. helyezett: Coldplay - X & Y

... és ugyanígy tettem az év Albuma esetében is, csak a ott értelemszerűen a 'Til Kingdom Come volt az áldozat. Azon a tracken kívül azonban ez az album teljes mértékben hibátlan. A Coldplay egyértelműen pályája csúcsán van ezzel az albummal... hacsak nem dobnak ki 2007 környékén még egy ennél is jobbat. A trackek sorrendje is tökéletesen rendben van, az album ritmusa kicsit hullámzó és nem egyértelműen halad A pontból B pontba, hiszen az elején a lassú Square One után egy még lassabb What If következik csak azért, hogy az ezután következő pörgős White Shadows (ami először tetszett meg az albumról) után megint visszalassítsunk a lírai Fix You-val. Az album legjobb trackjét lehetetlen eldönteni. Egy időben a White Shadows mellett álltam volna ki teljes mellszélességgel, aztán Talk-mániás lettem, ezután rájöttem, hogy mennyire zseniális a Swallowed in the Sea, kezdtem jobban odafigyelni a The Hardest Part-ra, majd a sokadszori hallgatás után az első track, a Square One is szóbakerült, mint lehetséges legjobb. és akkor döbbntem rá, hogy kihagyom a pakliból az A Message-et és a Speed of Soundot is... Az X & Y olyan hatást tett rám, ami nagyon nehezen fog elmúlni, vagy akár elhalványodni is. Egyszerűen zseniális.

Now Playing: Coldplay - A Message

2006-01-03

Nem csak azokról a zenei albumokról fogok erre az évre emlékezni, amelyeknek az imént díjakat adtam, az biztos. Itt van nekem két másik dolog is: az egyik a tény, amivel ki tudtam egészíteni a bolgom alcímét, a másik pedig maga a blog. Magyarul és egy mondatban: a blogom 2005-ben indult. Nemsokára szakítok a default kinézettel (ha a wordpress engine-je is úgy akarja), de ez a kinézet, ahogy most látjátok a blogot (és még a változtatások előtt fogok betenni képet is, tehát ahogy a képeken látjátok a blogot), mindig is ezt az évet fogja számomra idézni. Az évet, amikor megteremthettem saját, önálló kis szeletkémet ebben a csodálatos tortában, amelyet úgy hívnak, Internet, és amelyet személy szerint a világ legnagyobb találmányának tartok. Sokan, sokszor szkepticizmusukat fejezik ki az Internettel szemben, de egy részük azt se tudja, mi az - igazán.

Számomra olyasmi, amivel kapcsolatokat tudok teremteni. Amellyel más emberekhez tudok szólni, és barátokat szerezni. 1998-ban találkoztam először az Internettel, de akkor még nem tudtam, hogy igazából mi ez. 2001-ben láttam meg a lehetőséget; azt, amiről azóta is vallom, hogy ez az egész szól. 2001-ben regisztráltam először fórumra, és bár akkori nézeteim azóta sokmindenben megváltoztak, megértem akkori önmagamat, hogy mit miért mondtam az adott helyzetben. A lényeg mindig is a gondolatok közlése volt. A gondolataimé. Az, hogy S@ti néven szerepelek saját, polgári nevem helyett, számomra nem azt jelenti, hogy bármit megtehetek, amit amúgy nem "mernék". Gyakori érv ez az Internet káros hatásait emlegetők eszköztárjában. De amióta csak megkaptam ezt a nevet (igen, a névnek külön története van, majd esetleg egyszer...), igyekeztem megtartani a koherenciát - soha nem éreztem ezt lehetőségnek arra, hogy bármiben más legyek, mint amilyen vagyok. S@ti én vagyok, és ezt azt hiszem, akit személyesen is ismerek olvasóim és fórumozótársaim közül, mind megerősítenék. Szeretem ezt a nevet, szeretek S@ti lenni, szeretek blogot írni, mert ez mind én vagyok. Nem én teremtettem S@tit, S@ti teremtett engem - legalábbis azt a részemet, aki szabad hangot és figyelmet kap itt, akár a blogomról van szó, akár a fórumról, akár chatről - akármi másról, ami az Interneten zajlik.

Merthogy sokminden zajlik. Amikor 2002 végén végre otthonról is beléphettem e világ vérkeringésébe, hiába tettem ezt GPRS-en keresztül, mindenképpen hatalmas előrelépés volt. A fórum, amelyre addig írogattam, nem volt túl látogatott- mondhatni arra pont jó volt, hogy addig, amíg nem jutok rendszeresen nethez, követni tudjam az ott folyó eseményeket. 2003. január 3-a óta vagyok része a GAMER-fórumnak, és rengeteg felejthetetlen élmény köt azokhoz az emberekhez, akiket ott megismertem. Nem, nem a nickekhez, a számítógéphez vagy a fórumengine-hez - az emberekhez. Mindig is az emberek voltak a középpontban.

2005. július 20-a volt a következő fontos pont, amikor is annyi év után végre ADSL-hozzáférést sikerült szereznem, amellyel mára már teljesen kihasználhatom az Internet lehetőségeit. Ezután pedig 2005. szeptember 4-ét fogom kiemelni egyértelműen, a blogom indulásának dátumát. Ez pedig egyetlen embernek köszönhető: Nfolnak, akit szintén a fórumról ismertem meg (később személyesen is), és akivel sokszor keresztbeutalunk a blogjaink hasábjain, és aki még mindig, ismétlem, még mindig, 2006-ban is modemes hozzáféréssel rendelkezik. Az ő Mozillája még mindig szenved, ha bonyolult, sok elemből álló oldalt kell letölteni, és ezenközben számolnia kell a perceket. Neki köszönhető az, hogy ezt most olvassátok. A blogokat már korábban felfedeztem magamnak, és az ötlet is megszületett, hogy ilyet nekem írnom kéne - mégis tartom, hogy e site létrejötte közvetetten (na jó, ezt nem varrom azért teljes mértékben a nyakába...) Nfolnak köszönhető.

Ha most következő postként betenném az összes MSN-logunkat, amelyet vele közösen alkottunk, annak a vége az lenne, hogy saját kezűleg vágnátok léket a koponyátokon, és saját kedvenc kiskanalatokkal kanalaznátok ki az agyatokat olvasás közben tébolyultan vigyorogva. Úgyhogy nem is teszek ilyet, egyszerűen csak elmondom, hogy a legtöbb poénkodás, kereszthivatkozás és hülyülés végső soron két dologra vezethető vissza: az egyik, hogy hülye vagyok (nem, a saját hülyeségemet nem fogom a nyakába varrni), a másik pedig a köztünk lévő barátság. és ez utóbbit még akkor is tartom, ha nem túl sokszor és nem túl hosszú ideig találkoztunk személyesen.

Lehet, hogy szétszórtnak tűnik ez a post, lehet, hogy csapongok benne és nem mindenhol teljesen világos, hogy mire akarok kilyukadni. Lehet, hogy nem is akartam semmire, de így 2005-öt búcsúztatva mindenképpen vissza akartam tekinteni arra az időszakra is, amikor ez az egész (a blog, az ADSL) még nem létezett, és ezzel kapcsolatban mindenképpen ki kellett adnom magamból a gondolatokat - blogom alcímének megfelelően. Végső soron, ha le akarom egyszerűsíteni, akkor egy mondatot mondanék: "Az ember a lényeg." Nem kell megmagyarázni, miért nem csak ebből az egy mondatból áll ez a bejegyzés. Mindenesetre a blogomban is érvényes ez a mondat, és itt az "ember" én lennék. Lehet vele vitatkozni, hogy mennyire reprezentál a blog engem (szerintem teljes mértékben, hiszen én írom...), és kell is, hiszen így jutunk majd valahova. Időnként visszaolvasva rengeteg dolog kerül utólag magamban helyre. A jellemfejlődés fontos eszköze is ez a blog. és így belegondolva - talán ezért akartam én mindig is blogot (vagy akár naplót) írni. De ez mindig is csak "talán" marad, hiszen ebben a blogban nincs kérdés és nincs válasz sem. és nem is lesz - 2006-ban sem.

Now Playing: Moby - Spiders

2006-01-05

Ez lesz az utolsó, tavalyi évvel foglalkozó post, megígérem...

Albumok, amiket nagyon szerettünk 2005-ben (exkluzíve a top3, mert azt már úgyis tudjátok, hamarosan ZH, blablabla...):

Green Day - American Idiot
Poets of the Fall - Signs of Life
Franz Ferdinand - You Could Have It So Much Better
Nickelback - All the Right Reasons
Texas - Red Book
Static - X - Start a War
SoaD - Mezmerize, Hypnotize
Asian Dub Foundation - Tank
Emil.RuleZ! - Zanga! Zanga!
Chemical Brothers - Push the Button
Daft Punk - Human after all
Moby - Hotel
KoRn - See You on the Other Side


Számok, amiket nagyon szerettünk 2005-ben (ezek között meg vannak olyanok is, amik nem 2005-ösek, de számomra tavaly lettek felfedezve...):

Andain - Beautiful Things (Gabriel & Dresden Remix)
Moby - Lift me up
Saliva - Click Click Boom! (meg úgy az egész Every Six Seconds és Survival of the Sickest album...)
Kasabian - LSF (meg az egész album...)
Oasis - Stop Crying Your Heart Out
Ayu - Depend on You
Kai Tracid - Conscious
Green Day - Wake Me up, when September Ends
Röyksopp - Only this Moment
Poets of the Fall - Lift, Overboard


Filmek, amiket nagyon szerettünk 2005-ben (ezek között is lesz két régebbi...):

Star Wars Episode III - Revenge of the Sith
Sin City
Batman Begins
Butterfly Effect
24
(őőő... khmm, hát igen, izé...)

... ezekből nem jutott sok az eszembe most :-)

Most, hogy Nfol odaírta a blogjába azt, amit odaírt, kötelességemnek érzem sűrűbben írni.

Most például arról fogok írni, hogy SztupY az év egyik meghatározó albumának tartja az A Plus Tard Crocodile című Louise Attaque szerzeményt. Az eleje felé még nekem is tetszik, főleg a Sean Penn, Mitchum című szám, aztán az ezután jövő számokat még szokom, ki is írtam újraírhatóra, hogy teszteljem, hallgassam. Ezekkel az albumokkal együtt:

Air - 10,000 Hz Legend
Air - Talkie Walkie
Limp Bizkit - Chocolate Starfish and the Hot Dog Flavoured Water
Nickelback - All the Right Reasons
Texas - Red Book


Ezek vannak most kísérleti stádiumban nálam, az Air-albumokat viszont eldöntöttem már, hogy szeretni fogom, mert ugyan a Moon Safari zsenialitását egyik sem tudta megközelíteni, de az új hangzás mindkét album esetében jól sikerült, csak kell hozzá egypár hallgatás, mire az ember elfogadja, hogy nem, ez már nem a klasszikus Moon Safari...

A Nickelback szerzeményét sem mondom már kísérleti stádiumban lévőnek, mert megállapítottam róla, hogy az első három szám tényleg remek és kreatív, de onnan már csak lefele vezetett az út: a Next Contestant már egyenesen buta, mind zeneileg, mind szövegileg. Az If Everyone Cared nem lenne rossz, csak annyira repetitív, hogy második hallgatásra már majdnem fáj - nem sikerült annyira nagyon jóra az a refrén, hogy ennyiszer benne legyen a számban... Az albumnak van még egy kiemelkedő pontja, a legvége, a Rockstar, ami nem azért jó szám, mert kezdem átvenni Nfol szerepét és örömmel fedeztem volna fel, hogy köze van a GTA-játékokhoz, hanem azért, mert tényleg jó. Ez az album tehát a Savin' Me című trackig bezárólag (+ Rockstar) még tényleg indulhatott volna a 2005-ös top5 albumok közé való kerülésért, de aztán csúnyán elrontották a dolgot a fiúk... Ennek ellenére mégis volt valaki a fórumon, aki beválogatta a saját top3-mába, de ízlések és pofonok ugyebár.

Legközelebb szemezgetek egy kicsit az Amazonon található albumreview-k közül, mert végre találtam egy olyan oldalt, ahol vannak ilyenek. Természetesen a legtöbb idézet a Mezzanine-ról lesz, találtam egy-két igen meggyőzőt, de majd a következő bejegyzésben megkapjátok őket. Hogy az mikor lesz... Nos mindent elkövetek, hogy holnap legyen.

Now Playing: Louise Attaque - Manhattan

2006-01-05

Vélemények

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Böngészgettem az Amazont, és ami ott megy a KoRn albumok kapcsán, az finoman szólva is érdekes. De minket most a Mezzanine érdekel ugyebár, legalábbis most arról fogok bevágni egypár igen meghatározó véleményt:

"If you buy just two albums ever, buy this one twice." - hihihi, azt hiszem, igaza van a srácnak...

"1998's finest album" - na jó, ez alap...

"Best album - ever!!!!!!!" - meg ez is...

"If this Massive Attack album is on the Mezzanine, everything else is basement material." - ez aranyos :-)

Azt hiszem, a Mezzanine-ról ennyi elég is, térjünk át a Moon Safarira:

"Timeless Classic!" címmel írta róla valaki a következő review-t:
"Five Stars. Must Own. 'Nuff Said. WHAT ARE YOU WAITING FOR? GET IT NOW!" - aranyos :-)

A KoRn Follow the leaderéhez pedig már 1115 db review íródott, úgyhogy szemezgessünk párat:

"A Very Dark Album And A Milestone For KoRn" - én még mindig az Issuesra mondom ezt...

"An embarassment to an entire generation" - és a review írója még a következőket is hozzáteszi: "Korn is without a doubt the $hittiest band of all time. I doubt anybody even listens to these lousy guys anymore" - hát igen, megoszlanak a vélemények... :-)

Amilyen sárdobálás pedig ezután kezdődik, attól megkíméllek titeket. A lényeg még mindig az, hogy a Follow the leader album tökjó és kész...

Mostanában hallgatom Rob Dougan albumát is, amely elég furcsa, mivel a saját alapjaira az illető ráénekel, illetve rámondja a dalszöveget. Amikor először meghallottam a Furious Angelt így (a Mátrix 2 OST-ről egyik hatalmas kedvenc), rögtön görcsbe rándult a kezem a "next track" gomb felett. Szerintem teljesen felesleges arra ráénekelni, pláne így (hogy az ember nem is énekel). Még szerencse, hogy a Clubbed to Deathre azért nem merte ugyanezt megcsinálni. Zseniális zenei alapokat rak össze a srác, de énekelni ne próbáljon...

Kezd kicsit kikristályosodni a véleményem a Louise Attaque albumról is (hallod, SztupY?), a Sean Penn, Mitchum után is találtam még rajta jó számot, mégpedig a Si c'tait hier címűt, a többire nem emlékszem. Még pár hallgatásra szükségem van.

Viszont SztupY első helyre tett albumával nem hiszem, hogy ki leszek békülve. Jelenleg is hallgatom a Quimby Most múlik pontosan című szerzeményét, de most sem tetszik. A zenei alapok túl semmilyenek, és a szöveg hangulata sem tetszik. Továbbra sem szeretem a Quimbyt...

Most pedig örülök tovább az új DVD-írómnak (NEC ND-3550A rulz!!!), és nézem tovább a 24S04-et.

Now Playing: Quimby - Autó egy szerpentinen
De nem tetszik...

2006-01-06

Ismét halálra verve

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Ahogy ezt a postot írom így a 24 negyedik szezonjának utolsó részének megtekintése előtt, ismét Rob Dougan Clubbed to Death című számának második részét hallgatom, ami egyre jobban kezd megtetszeni. Az első ugyebár klasszikus, a másodiknak is komoly esélye van rá...

Ninjával elgondolkodtunk nemrég azon, hogy mi lenne, ha csinálnának egy olyan szezont a 24-hez, amiben terroristák lopnak el minden Unreal Tournament CD-t a világon (csak az első részt persze), és Jacknek meg kell találnia a raktárat, ahova felhalmozták őket (és fel akarják robbantani az egészet). Valahol a 12-13. rész környékén az elnöknek (Palmer) nehéz döntést kéne meghoznia: le kell állítani az UT2003 és az UT2004 gyártását, hogy ráálljanak az UT-k újra gyártására, ha egy példányt sikerül kimenekítenie Jacknek valahogy. Ez azonban akár tömegpánikot is okozhat. Palmer rettentő komolyan fontolóra veszi az ügyet, és végül azt mondja: "Do it!"Az utolsó résznek pedig úgy lenne vége, hogy Jack kimenekül az épületből, ami felrobban, majd mikor nagy fájdalmak közepette felkel, a kabátja alól előhúzza a megmentett 1 db UT-t. Aztán óra, és vége. Ennek a szezonnak is lenne alternatív befejezése, csakúgy, mint az elsőnek. Az elsőnél ugyebár a tragikus vég volt az eredeti vég, itt meg pont fordítva lesz, tehát az alternatív befejezésben Jack előhúzza a CD-tokot, amire az van írva, Quake 3: Arena...

Szolgálati közlemény következik: a végső döntés, hogy a macskát Trinitynek hívjam, Erának köszönhető, mert ő volt az első ember, aki MSN-en erről érdeklődött, hogy mi lesz a neve. Erre én megmondtam, hogy még gondolkodom, de talán Trinity. Erre ő azt mondta, hogy ez tökjó név, én meg gyorsan le is fixáltam, közben megörültem annak, hogy van bizonyítékom rá, hogy nem csak a Mátrix-mániám miatt adtam ezt a nevet, hanem van még legalább egy ember ezen a Földön, aki szerint ez egy kompetens macskanév. Ezúton is köszönet tehát neki.

Hallgatom a Texas Red Book című albumát is szorgalmasan (a fórumról szintén valakinek a top3-mában szerepel...), és erről is körülbelül az a véleményem, mint a Nickelback szerzeményéről, nevezetesen hogy az első pár track még zseniális, a többi már csak átlagos. De még a Getaway című szám sem veheti fel a versenyt a legjobb Texas-számmal, ami továbbra is az Inner Smile ("'cos you make me feel like / You touch my inner smile..." - klasszikus!). Közben az oldal átszínezésének projektjét sem felejtettem ám el, keményen dolgozom rajta ("I'm on it, Jack!"): a szövegháttér béta-verziója már készen van...

Most pedig 24 S04E24, valamint

Now Playing: Rob D - Furious Angel
Jééé, még egy klasszikus, és ez is Rob D-től...

2006-01-09

Például

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Ma (tegnap, mert ez már éjfél után van) néztem például Doomot, ami nem volt annyira rossz, mint képzeltem, az FPS-jelenet elég ötletes volt, ezt viszont ügyesen ellensúlyozták a filmtörténet egyik leghülyébb jelenetével, amikoris az egyik tengerészgyalogos úgy nyírja ki magát, hogy többször odaveri a fejét a golyóálló üveghez. Ennek drámai hatást kéne kiváltania, de én csak arra tudtam gondolni: "Az alacsony intelligenciaszint alapkövetelmény a tengerészgyalogságnál?"... Egyébként decens film, egy 6/10-et megérdemelt. Bár a vége már inkább Mortal Kombat volt, mint Doom.

Aztán például tegnap (tegnapelőtt, és amúgyis csípem az időrendi sorrendet...) néztem Star Wars Holiday Specialt, ami a szó szoros értelmében fájdalmas. Nem viccelek, ez fizikai fájdalom. Hála légyen annak az embernek, aki kitalálta az előretekerés gombot... Az egyetlen valamirevaló rész a rajzfilmbetét volt, és az még magában egy nyolcast meg is érne a tízből... eltekintve persze attól az apró részlettől, hogy C3-PO pislogott benne. és ráadásul vízszintesen.

Például biztos eszetekbe jutott már, hogy például ez is egy olyan post, amiben a blogíró például ötlethiányban szenved, ezért a postot például egy szó körül építi fel, például azért, hogy azt például mindig például ismételgethesse például. és például nem tévedtek például.

Mindjárt például befejezem ezt a postot például. Aztán később majd például megnézem például a Good Bye, Lenin!-t, amit például Nfol is dicsért, és ha már például Nfolt hoztam fel például, akkor például drukkolok neki például, hogy egyrészt minél hamarabb írjon például blogot, másrészt meg azok a dolgok például, amik miatt például blogot se tud írni, azok például minél szerencsésebben alakuljanak.

Now Playing: például The Crystal Method - The Winner

2006-01-11

Mätthaus el, Nfol vissza

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Nfolnak igen szerencsésen alakulnak a dolgai, már ami azokat a dolgokat illeti, amik miatt többet írt, mint amennyit szünet nélkül írt volna. Bár azt nem hinném, hogy a szerencsében kéne az okot keresni...

Ami pedig Mätthaust illeti, a cím apropója a mai Nemzeti Sport főcíme volt, amit accidentally megláttam ma a Postán: "MÄ?¤tthaus Brazíliába írt alá!" - szólt a felirat. "*******!" szóltam volna én, ha kimondom, amit gondolok. Brazíliába menni MÄ?¤tthausnak hazaárulás. Hát nehogymár az általam egyik legnagyobb kedvencemnek tartott (volt) labdarúgó pont oda menjen... nem, nem szívlelem a brazilokat. Nagyon nem...

Időközben megnéztem a Good Bye, Lenin!-t, amit ugyebár Nfol nagyon dicsért. én nem fogom annyira, szerintem 8/10-et ér. A Magnólia pedig kimondottan unalmas volt, a maga 188 percével... Talán csak én nem éltem bele eléggé magamat, de szerintem azokban a karakterekben nem volt ennyi. Ezért 7/10-et kapott, mert amúgy rendben volt, és jó volt a színészi játék nagyon. Az Elefánt pedig megmutatta, hogy nem kell egy filmnek 188 percesnek lennie ahhoz, hogy unalmas legyen. Minimalista cselekményszövés, minimalista karakterábrázolás, hangulatfilm. Ezek a jellemzői ennek az alkotásnak, és mivel a hangulat számomra nem volt teljesen megfelelő, ezért nem nagyon tudtam értékelni a két és fél perces "nézzük egy ember hátát, miközben sétál" jeleneteket...

Nfol, ha már visszatért, rögtön bizonyítékot is szolgáltatott arra, amit én egy pár posttal lejjebb összehordtam magamról, és hát igen... Tényleg bizonyíték, na :-)

Mielőtt egy szép képpel lezárom a postot, iwiwen szórakozom meg olvasok egy topicot a hülye reklámokról. Közben pedig Chemical Brothers szól.
A kép pediglen arról fog szólni, hogy megvan az első UT-győzelmem 2006-ban, íme:



és most örülök magamnak - meg azért is, mert sikerült betenni a képet linkként...

Now Playing: Basement Jaxx - Red Alert

2006-01-13

Nfol says:
nemtom miért érzik szent küldetésnek, hogy leitassanak...
S@ti says:
mert gyökér vagyok
Nfol says:
ja, majd' elfeledtem...
S@ti says:
asszem megvan a mai blogom

Now Playing: Massive Attack - Butterfly Caught

2006-01-16

Szemezgetés

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

A péntek este Gyulai Balázs gyászmaszkjának elemzésével telt, amit Nfolnak említettem meg MSN-en először. Valami elképesztő, hogy Gyulai arcizom-mozdítás nélkül be tudta mondani ezt a hírt a Dakar-összefoglalóban - 10 év gyakorlás után sem tudnék huszadilyen hülye arcot vágni... Eddig simán az év Arca, és már majdnem túltesz a 2005-ös év Beszólásán (ami természetesen a Lilu nevéhez fűződő "Nyilván nem a stadion, Zoli").

Ezenközben még mindig az iwiw-en szoktam szórakozni, ahol harácsolom az ismerősöket, írogatok az üzenőfalra, meg egyebek. Amikor menedzseltem a profilomat, megadtam a blog címét is, de aztán ma délután kitöröltem a címet mindkét helyről, ahol megadtam. Valahogy így éreztem helyesnek, vagy mi...

Trinity időnként memóriazavarokkal küszködik, emlékezetkiesése van. Most éjszaka például kétségbeesett nyávogással adta tudunkra, hogy nem tudja, hol van. Amint rájött, abba is hagyta. Ha tudom, hogy gond van a rövidtávú memóriájával, akkor inkább Leonardnak nevezem, és veszek neki egy polaroidot karácsonyra...

Pár perce néztem meg a Ki nevel a végén? című filmet, és ritka egy fárasztó film. De azért se vagyok fáradt!

Ezért tehát szemezgessünk egy kicsit azon pályaművek közül, amelyeket én a bash.hu-ra küldtem, de nem kerültek ki. Pedig jók...

< [HUN]Skel/the/boss> van valakinek OROSZ hublistája??
< [RoYaL]FellowĂ?Ĺ˝> nekem
< [RoYaL]FellowĂ?Ĺ˝> nincs
< [Ă?Ť-R-Ă?ĹĄ]Benjy> tölthetsz olajkutakat
< [�Ť-R-�ť]Benjy> meg jeget
< [RoYaL]FellowĂ?Ĺ˝> :D
< [Ă?Ť-R-Ă?ĹĄ]Benjy> meg atomtengeralattjárót :)


Najó, ez végülis annyira nem jó, nem is nagyon érdekelt, hogy nem tették fel... Nade a következő...

< [HUN]hunter_dani> hy tudn avki segiteni,nem indul a matrix.
< [HUN]S@ti> < [HUN]hunter_dani> - be kell érned a valósággal akkor...


Ez zseniális! Nem értem, hogy hagyhatták ki!

< [HUN](ADSL)DOTRE> valaki tudna segiteni hogy mi lehet az elöado cime?

Ez csak szokásos hülyeség, de legalább saját gyűjtés... Íme, egy hosszabb darab:

< [HUN]Benceee> mi az IP címem?
< [HUN]Benceee> megmondjátok??
< [Princess]Juditka> +myip
< [HUN]Agi> ha felmész a lap tetejére ott kiírta a neved meg ijenek ott van az is
< [Princess]Juditka> ide ird be
< [HUN]Benceee> :DDDDDD
< [HUN]Benceee> de ezek csak számok
< [HUN]Agi> azaz
< [Princess]Juditka> :D LOL
< [HUN]Benceee> de tényleg, most komolyan
< [HUN]Benceee> miér csak számook?
< [Princess]Juditka> IP az számokból áll
< [HUN]Benceee> pedig Bp en lakok
< [Princess]Juditka> :))
< [HUN]Benceee> az a címem
< [HUN]Agi> :))))))))))
< [HUN]Benceee> jovan csak hülyültem
< [HUN]Benceee> :DDDDDD
< [HUN]Benceee> Dia*** n is ezt csinátam
< [HUN]Benceee> jol bevették ottis
< [HUN]Benceee> :DDDDD
< [HUN]Agi> valahogyan sejtettük
< [HUN]Agi> ennyire hülye senkisem lehet....na jó talán uncsitesóm :)


Nekem akkoris tetszik.

< [âÂ?˘MâÂ?ŹâÂ? alâÂ?˘]OdinâÂ?˘> én olyan munkát keresek ahol nem kelldolgozni!
< [âÂ?˘MâÂ?ŹâÂ? alâÂ?˘]OdinâÂ?˘> és adnak 1 Diablo-t
< [�M��al�]Odin�> :D


Ezt bevallom, én se tettem volna fel. Hogy akkor minek hoztam elő...?

< [HUN]peace-maker> tudja valaki, hogy a petárda szájban is elrobbn?

Na ez felkerült! 2885-ös quote, tessék szavazni rá sokat!!!

Most pedig zárjunk egy klasszikus darabbal:

< [HUN][Cable]Krumplijani> akor is ki fognak bannerolni ha sokat írsz így

Mit lehet ehhez hozzátenni...?

Now Playing: The Crystal Method - High and Low

2006-01-16

Nem, ez nem egy kampányszöveg, és nem, nem alapítok pártot, csak a linkek színét változtattam meg. Ezek a színek valamiképp illeni fognak az új designba, ami Február 1-jétől startol. Ma kisebbfajta kísérletek zajlottak itt, remélem, csak egy ember látta, és az is hallgat róla, mert ez itt bibliai csapás... Khmm... szóval majd az lesz, és különbenis, itt a ZH, és nothing low budget. Aki pedig mégis látta, az menjen el a Lacunához és töröltesse ki az emléket. Most!

Now Playing: Coldplay - In My Place

2006-01-21

Bicajszünet

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Pár bejegyzéssel ezelőtt említettem volt, hogy majd egyszer visszarakom a San Andreast és folytatom. Namost ez tegnap így is történt. A vége azonban az lett, hogy hatszor tettem fel, és ötször töröltem le... A játék ugyanis ötödik feltételre sem óajtott menteni. A gyanúm az, hogy nem szabad másik meghajtóra telepíteni, mint ahol a rendszer van. Mertugyanis a Documents and Settings mappába mentene a szerencsétlen, de nekem a rendszermeghajtóm csak 10 GB, ami azért van, mert amikor felosztottam a 160-as vinyót, akkor megcsináltam úgy, hogy egy része rendszer, a másik része meg raktár. Ezen kívül ugye van benne egy 80-as vinyó, ami szintén raktár, meg oda telepítem a játékokat - a programok azért maradnak a rendszervinyón. Ha a rendszervinyóra tenném a játékot, akkor meggyilkolnám a windowst, merthogy 700 MB szabad helyem maradna, ami simán nem elég lapozófájlnak, az hótziher...

éppen ezért felraktam a 80-asra a SA-t, és elindítottam. Aztán kiléptem, és megnéztem, hogy létrejött-e már az a könyvtár, ahova végre bemásolhatom a nyári mentéseimet. Hát nem jött létre. Akkor elkezdtem egy új játékot (miután beállítottam egypár változtatást a billentyűzetkiosztáson, ami később fontos lesz), és az első küldetést végigcsináltam, hogy tudjak menteni. Ez a küldetés abból áll, hogy CJ haverjaival bicajjal kell menekülni a gaz Ballas-tagok elől. Ez kábé 4 percig tart, de én tegnap vagy nyolcszor végigcsináltam, és amikor lefeküdtem, már álmomban is azt hallottam, hogy "... you're embarrassing us, nigga!", valamint most is bármikor fel tudnám mondani a küldetés teljes szövegét. Még azt se hagynám ki, hogy "Keep up, motherf**ker!"...

és mindezt hiába: a könyvtár csak a legelső telepítés alatt jött létre, és akkor is hiába, mert továbbra is ugyanazt a hibaüzenetet kaptam, amikor menteni próbáltam. Nfollal, mint a GTA-játkékok érzékeny lelkivilágának nagy ismerőjével is konzultáltam, de sajnos ő sem tudott sokat segíteni. Javasolt pár megoldást, mint például a Dokumentumok mappa teljes áthelyezését ugyanarra a meghajtóra, ahová majd a játék jön. Ezen javaslatok kipróbálásakor én mindig bicajszünetet tartottam, és utána jelentettem, hogy így se jó. Viszont esztelen módon, a billentyűzetkiosztásban történt változtatásokat megjegyezte a szemét.

Végülis két lehetőség nyílt meg előttem: 1. Végigjátszom a San Andreast mentés nélkül, egy ültő helyemben, vagy 2. A következő újratelepítésig elleszek a Midnight Club 2-vel és az UT-val. értehető okokból a 2-est választottam, ami nemcsak a főiskolán és az egyetemen jön jól, hanem látjátok, itt is.

Váltsunk is inkább témát. Pár napja volt ugyebár, hogy Rebeka, a májra váró 4 éves kislány meghalt. Mindenki sajnálja, köztük én is. Még akkor is, ha kétszeri felszólításra sem voltam hajlandó a nevem elé X-et tenni MSN-en. Nfol is említette már az esetet, de én egy kis párhuzamot vonnék itt a szenegáli kisfiú, Gyulai gyászmaszkja és ezen eset között. Az, hogy Gyulai arckifejezéséről ennyit voltam képes filozofálni (ez esetben nem a blog a mérvadó, hanem inkább az Nfollal közös MSN-log), az nem csupán azért volt, mert vicces volt a látvány. Mert az volt, de mégsem a direkt viccessége fontos a dolognak. Ha másról lenne szó, akkor az lenne (lásd például Palik közvetítéseit, amikor azon röhögünk, hogy lelkesedésében milyen hülyeségeket képes mondani hirtelen...), de ez az eset is, meg Rebeka esete is arról szól, hogy a média hogy tálalja az eseményt. A szenegáli kisfiú esetében Gyulait választották arra, hogy felkonferálja a dolgot, és ő egészen elképesztő megoldást választott. Ennek szólt tőlem a "gyászmaszk" kifejezés. Ezerszer hatásosabb lett volna a dolog, ha nem erőlteti ennyire, hogy arcizma se ránduljon, hanem csak simán, egyenletes hangon elmondja, hogy ez van. Úgy látszik, Gyulai úgy érezte, hogy ha ezen hír bemondása közben arcizma is rándul, az már legalábbis hullagyalázás...

X-et rakni Rebeka halálának alkalmából MSN-en a nevünk elé az én olvasatomban legalább ilyen nevetséges. Mindennek megvan a maga helye. Egy 4 éves kislány halála egy dolog, és egy másik dolog az MSN. Ez utóbbi egy olyan találmány, amit arra kéne használni, amire való. Az internetes társadalom nagy része érti már, hogy a "segítsarákoskisfiúnakazzalhogytovábbküldödalevelet"-típusú szemetet nem érdemes tényleg továbbküldeni, mert egyrészt hazugság az egész, másrészt pedig ha sokan ilyen sz*rok továbbküldözgetésére használják az e-mailt, akkor akkora felesleges forgalom keletkezik, hogy a végén a továbbküldözgetők fognak a legjobban csodálkozni, hogy "mostmérilyenlassúúúú?"... Namost ha minden aznap elhunyt 4 éves kislány emlékére X-et tennék a nevem elé, gyanítom, hogy egyik nap se lenne nevem MSN-en. Márpedig az MSN nem erre való. Csak sokaknak nem terjed addig, hogy ha valamit kitalálnak, akkor arra kéne használni, amire való...

Tehát ez vagyok én, érzéketlen barom, hullagyalázó és szívtelen szemétláda. Mert nem voltam képes egy karaktert kiírni MSN-en a nevem elé Rebeka emlékére. Pedig akár hiszitek, akár nem én is sajnálom Rebekát. De sajnálom a szenegáli kisfiút is, mégsem jutna eszembe kamerák előtt eljátszani, hogy az arcizmaim nem arra valók, hogy mozgassam őket.

Now Playing: System of a Down - Tentative
Nfolnak üzenem, hogy szerintem a Mezmerize sokkal jobb, mint a Hypnotize...

2006-01-23

Zombuljunk!

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Tárgyfelvétel. Ilyen már volt a blogban, a legelején, visszapillantás formájában. Most meg élőben van. Fél éves lesz nemsokára a blog tehát.

Eme alkalomból ezt most 8:00-kor írom, tehát tényleg élő, meg exkluzív, csakittcsakmost, és lassan, de biztosan haladok a zombilét felé, ahogy itt kornyadozok a gép előtt, és amíg nem enged be a neptun, nézem az Ausztrál Opent. De ha sikerült teljesen elzombulnom, az se baj, mert tegnap néztem meg a Land of the Deadet, és így most tudom, hogy ha ez bekövetkezik, akkor egy Steyr Augot még simán elkezelek, marad annyi gógyim. és akiken majd kipróbálom ezirányú tudásomat, azok között nem a sor végefelé vannak a Neptun feltalálói...

Tegnap estefelé még volt arra időm, hogy francia fordításokat kérjek MSN-en SztupYtól, a fordító chatbottól (mindenkinek ajánlom!), de ma nincs. Elvileg már meg van nyitva a Neptun, úgyhogy most megyek entert nyomogatni, és persze zombulni. Stay tuned!

Now Playing: Australian Open 2006

2006-01-28

Szerintem én vagyok

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

A fenti idézet Nfol szerint ugyan nem teljesen pontos, ugyanis inkább úgy hangozhatott, hogy "én szegény vagyok." Egyszóval: Fórummeet 9.0 (akkorse 10).

A Deák téren a már menetrendszerű bácsi (akitől az idézet származik) mellett egy másik bácsi is volt, aki pont mellettünk magyarázta a következőket:

Először kimegyünk a szoborparkba, ott mesélek nekik egy órát, aztán megyünk majd itt ezekkel a buszokkal (Egy rohadt buszt nem lehetett látni sehol), aztán mindig verekednek a helyekért, mert akik többet fizettek, azok vannak hátul, hogy hallják...

és ebben a vénában tovább még két és fél percig. A szoborparkos mondat egyértelmű folytatásával együtt úgy hangzott volna, hogy "Először kimegyünk a szoborparkba, ott mesélek nekik egy órát, és azt mindig olyan figyelmesen hallgatják, soha nem szól közbe senki...".

A menetrendszerű bácsi ekkor érkezett (jobbhíján szegény-bácsinak nevezhetjük), de ekkor már megvolt a mai blog címe... A Westendbe vonulás rendben megtörtént, de birgét csak akkor csöngettem meg, amikor már ott voltunk. Ezért később megfojtott. Aztán még SztupY is lehordott, hogy: "Te Bodyrockers albumokat cipelsz magaddal? Hát te hülye vagy!", de legalább birge ezalatt csendben meghallgatta a Recoiltól a Luscious Apparatust és tetszett neki.

Elkövetkezett az üzletelés pillanata, de ezúttal külön kértük a pizzát az üdítőktől, így ki tudtuk számolni, kinek mennyit kell adni, ráadásul nem is én fizettem, hanem Chocho. A végzet a kulcsfontosságú mondatot a pizzásfiú szájába adta. Így hangzott: "Ja, inkább dobozban kéritek?"

A projekt ezúttal sikerült, és a fórumon már meg is jelent a Biztonsági őr 1 nick. A felvétel szokás szerint nem sikerült rendesen, ehhez nagyon értek. Ezekután tovább növeltük a priuszunkat azzal, hogy a teázóban még a fogast is feldöntöttük, valamint nem kapaszkodtunk a metrón és céltalanul akartuk használni a liftet az, amikor azt terveztük, hogy ki hova meneküljön külföldre, nehogy elkapják. Két hét múlva találkozunk Nicaraguában.

A "Szerintem én vagyok" nekem jobban tetszik, mint a "Jó vicc volt?", még ha kevesen is értenek ezzel egyet. De hát ezt egy olyan ember mondja, aki Bodyrockers albumokat hurcolászik magával, ráadásul úgy, hogy a Recoiltől az Unsound Methods is azon a CD-n van.

Now Playin: Bodyrockers - Keep Your Boots on
Ez az album kapta a legjobb elektronikus albumnak járó díjat a Fonográf díjátadáson. Nem rossz, de hiányzik belőle a zsenialitás, ami a Push the Buttonban és a The Understandingben megvan. Simán az utóbbinak ítéltem volna a díjat.

2006-01-30

Jön

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Mármint a designváltás. Mikor megtudtam, hogy indexleadásom lesz, siettetni akartam a designváltást, úgy, hogy ma felteszem az új designt, de végülis nem teszem, mert holnap este is még február 1-je lesz.

Aztán persze visszanézhetjük a felvételt, és megállapíthatjuk, hogy felülről jött. A felvétel abból fog állni, hogy ugye beteszek egy képet a régi kinézetről, ahogy azt már írtam is. és tényleg fentről lefelé esett, pedig nem is dominó volt, nem is 2005-ben és nem is dominónapon...

Ezennel ünnepélyesen megigérem, hogy ez lesz az utolsó olyan post, amit csak azok értenek, akik ott voltak a fórummeeten. Tényleg. Viszont ezen a ponton muszáj, hogy kitérjek az Nfollal folytatott tegnapi MSN-beszélgetés egyes részleteire. Kommentár nélkül.

[20:26:06] Nfol: csak mindenféle bónusz infók a vonatos bácsiról
[20:26:11] Nfol: vazz :)
[20:26:18] S@ti: vonatos?
[20:26:26] S@ti: a gazdaságirányító
[20:26:28] S@ti: bácsi?
[20:26:34] Nfol: vonatos-gazdaságos-számítógépbenemharaphatós
[20:26:38] Nfol: bácsi
[20:27:30] S@ti:
szoborparkos-ezekkelabuszokkalmegyünk-mesélekkétórát-hátraü
ljmertcsakakkorhalloddeperszeelőttefizesstőbbetmintakikelöl
ülnek-bácsi
[20:27:57] Nfol: parkbanegyórás
[20:28:12] Nfol: bunyótnézős-sztupymögéosonós-mondatbabelekezdős
[20:28:25] Nfol: de-otthagyós
[20:29:03] S@ti:
jóviccvolt-láttukavideón-hogyfentrőljött-lehetelhagyniazépü
letet-biztonságidroid
[20:29:25] Nfol: :D
[20:31:08] S@ti: :)
[20:31:17] S@ti: a végzetes mondat a pizzásfiú szájából hangzott el
[20:32:09] Nfol: na igen
[20:32:13] Nfol: Ő VOLT!
[20:32:19] S@ti: igen!
[20:32:20] S@ti: felismerem!
[20:32:57] S@ti: felveszik a takarítónő vallomását
[20:33:23] S@ti: "Rögtön tudtam, hogy baj lesz velük. Ránézésre
látszott, hogy ketten közülük játszottak a GTA-val."
[20:34:28] Nfol: "Az egyiknél olyan kis gépizé is volt... Olyan KGB,
CIA vagy micsoda... PDA, na!"
[20:35:41] Nfol: ezt már láttad, ugye?
[20:35:41] Nfol:
http://ktamas.ideaweb.hu/meet_joviccvolt/image_00001.jpg
[20:36:00] S@ti: aha
[20:36:02] S@ti: meg van örökítve
[20:36:11] S@ti: a szoborpark-nemjuteszembeatöbbi
[20:36:12] S@ti: bácsi
[20:36:50] Nfol: "koromhoz képest jól nézek ki"
[20:36:54] Nfol: ezt is ő mondta
[20:36:56] S@ti: egyébként a beszámolót direkt szubtilisre
fogalmaztam
[20:36:57] S@ti: :D
[20:36:59] S@ti: tényleg, váz
[20:37:04] S@ti: vagy mondtam már ezt?
[20:37:14] * S@ti most Rögtön jön
[20:37:44] Nfol: igen
[20:37:44] Nfol: ja
[20:37:44] Nfol: sőt
[20:37:48] Nfol: hogyne
[20:38:02] Nfol: csak nehogy ránktaláljon az üdítőitalautomatás
gyilkos
[20:38:10] Nfol: :)
[20:44:01] S@ti: :)
[20:44:02] S@ti: jaja
[20:44:08] S@ti: nem szeretném üdítőként végezni


(...)

[22:24:25] S@ti: egyébként
[22:24:27] S@ti: belegondoltál már
[22:24:34] S@ti: hogy mekkora hatalmas meglepetés
[22:24:42] S@ti: hogy valami FELÜLRŐL esik le valahova?
[22:24:51] S@ti: hihetetlenül okosak az őrök
[22:24:54] S@ti: komolyan
[22:25:08] Nfol: WarPriest is ezt mondta hazafelé
[22:25:10] S@ti: ezt úgy kinyomozták...
[22:25:13] S@ti: :D:D


és így tovább, ebben a vénában.

Talán az üdítőautomatás gyilkost még értik páran, akik nem voltak ott a meeten, de ők meg szerintem nem nagyon olvassák a blogot. Agyrémikus élményről maradtak le, az már biztos.

Azért írtam le megint, hogy agyrémikus, hogy így hátha nem SztupY lesz az első a google keresésben, hogyha valaki rákeres erre a szóra. Mármint arra, hogy agyrémikus. Igaz, rá referálnak többen, meg még Brad Pitt meztelen képeit is nála keresik, de ezt a szót akkoris én találtam ki! Itt volt előbb! Egy csomó hűséges olvasóm tanúsíthatja! Úgyhogy lehet elhagyni az épületet, vagy visszanézzük a felvételen, hogy felülről lefele estek a dominók, és egyel alatta pedig ott volt a stadion, ami nyilván nem a Zoli, és ez a szerencséje, mert különben rendőrt hívnék a szoborparkba, majd elvinnénk, és hátraültetnénk, hogy halljon mindent, ha már egyszer kifizette. De ha bevallja, hogy "Szerintem én vagyok.", akkor ezt az egészet megúszhatja.

Now Playing: Audioslave - Be Yourself
Még nem tudom, hányadán állok ezzel az együttessel, de ez egy jó szám.

2006-01-31

Megy

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Mármint az eszem elfele, mert ma még mindig nincs február 1. Ennek ellenére már ma este fel fogom tenni az új designt. Mert megy. Addig is, itt a régi (a ZH-ban természetesen le kell majd rajzolni ezt az egész képernyőt a "Hogy nézett ki a régi design?" kérdésnél), sőt, azt is tudni kell, mi ment éppen a Winampban, anélkül csak fél pontot ér! Íme a kép:



A mai nap semmi fontos nem történt, leszámítva, hogy Era a mai naptól kezdve fog megőrülni a 24S2-től és az S3-tól is, valaminthogy végigolvastam Nfol beszámolóját a fórummeetről. A legnagyobbat azon a részen borultam, hogy tizenegyen mentünk fel, miközben tizen voltunk.

Azért egy korrekciót hozzáfűzök a dologhoz, direkte Nfolnak intézve most szavaimat: nem Lacuna Coilt hallgatott birge, hanem Recoilt, tőlük is a Luscious Apparatus című számot, amit majd te is hallgass meg jól. Leginkább most.

Ja, és ma még annyi történt, hogy Ninja rámutatott, hogy az első bácsi beszéde közben voltak buszok ott, csak nem turistabuszok. Szóval át kéne írnom azt a részt úgy, hogy "Egy rohadt turistabuszt nem lehetett látni", de nem teszem. Meg különbenis, ma az is kiderült, hogy Ninja nem értette a szoborparkos poénomat! Skandalum! Úgyhogy most jól elmagyarázom, hátha más sem érti, miért röhögtünk mi ott nagyon össze Nfollal a tagmondat elhangzása után: ha én kimegyek a szoborparkba, engem is nagyon figyelmesen fognak hallgatni, akármennyit beszélek. és most a nagyon gyengék kedvéért elárulom, hogy a poén lényege, hogy a SZOBROK nem fognak közbeszólni... én kérek bocsánatot azoktól, akik értették eddig is, but I had to do this...

Now Playing: Kosmonova - Daydream
Jaj, de rég hallottam már ezt... A shuffle ereje.

2006-02-01

Itt van

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

És ez a post mindjárt felkerül, és az új design is. A tárgyfelvétel viszont ma sem valósul meg, hiába kómázok itt a gép előtt reggel 8-kor. A zombulás legalább nem marad el...

Akkorhát jöjjön az új verzió!

Edit: Ahogy feltettem, rájöttem, hogy tényleg tökjól néz ki... Át akarom írni a verziószámot is, de nem tudom, hogy hogy kell csak az oldal fejlécébe írni, úgyhogy ezt majd passzolom Nfolnak.

A régi kinézet 82 postot ért meg, meglátjuk, ez mennyit fog változtatás nélkül. A blog első történelmi korszaka lezárult tehát... Köszönöm mindenkinek, aki velem tartott, és mindenkinek, aki majd ezután fog.

Now Playing: Travis - Side

2006-02-03

Instant tavasz

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Tavaszt azt nem ígérhetek még most nem, mivel mormotanap van, és ez most nem azt jelenti, hogy Bill Murray kétségbeesett képpel mászkál az utcán és pocsolyákba lépked, hanem azt, hogy Phil meglátta az árnyékát és még két hétig tart a tél. Az IMDb tanúsága szerint legalábbis. Aki nem értette volna az előző mondatot, annak kötelező ez a film. Tehát tavasz még nincs, viszont venni akárki tud a dunaújvárosi Plus áruházban. Aki akar, annak a következőt kell tennie: fogni egy Tavaszi hagymaleves feliratú kis tasakocskát, odavinni a pénztárhoz, kifizetni, majd megnézni a blokkot. A tétel megnevezésénél INSTANT TAVASZ fog szerepelni. Aki nem hiszi, járjon utána.

Most este 9-től játszottam egyet a h$c-klán színeiben, ugyanis tiszteletbeli tag lettem. Mivel ott nem szerepelhetek S@ti néven, ki kellett találnom egy másik nevet. Az első dolgot mondtam, ami eszembe jutott, és így lettem ~*h$c*~Mezzanine. Ha majd olvassa, biztos, hogy idáig el fog látszani, ahogy felcsillan SztupY szeme. Egyébként kikaptunk a BSC nevezetű német klántól, de az első mapen volt egy capem. Köszi ezúton is J@nonak, hogy meghívott, megyek máskor is, ha kellek...

Aztán a mai nap jelentős eseménye még, hogy rájöttem: három példányban van fent a Static-X-től a Black and White a playlistemen. Kettőt letöröltem, hogy melyik kettőt, az... talált, ZH-kérdés lesz!

Now Playing: Tiesto - Sweet Misery
Közben egyébként kezdek egyre jobb véleménnyel lenni a Texas Red Book albumáról. Valamelyik nap lement kétszer egymás után...

2006-02-10

Garanciavonal

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Megint jó sokáig nem volt blog - az első hét átka, mondhatnánk a már jó régen megemlített, de még mindig csak leendő olvasóm után szabadon. Ezt is most az EISZből írom (EXKLUZÍÍÍÍÍÍÍÍÍÍV), a már jól ismert "megírom a freemailes címemről a Gmailes címemre" módszert alkalmazva.

A cím magyarázata pedig eképpen szóla: voltam az egyik élelmiszerboltban, aholis a cigarettáspolcokon egy új márkát hirdetnek. A hirdetésen a legmegkapóbb részlet a "Garanciavonal: 06-40-XXX-XXX" felirat, amiről, mikor megláttam, rögtön eszembe jutott egy unottan üldögélő emberke, aki, ha megcsörren a telefon, olyasféle szövegeket mond a kagylóba, mint például: "Igen, asszonyom, garantáljuk, hogy tönkremegy a tüdeje."

Ha már a különös feliratoknál tartunk, nem lehet kihagyni ezt a klasszikust:



Na ugye...

Most nézem csak, hogy most először fordul elő, hogy Nfol is február 3 óta nem postolt, meg én is. Viszont mikor majd ő postol, akkor egyszerre minimum négyet, én meg csak egyet. De ezt megbeszéltük már vele MSN-en, ugyanis közöltem vele, hogy néha én sem tudok mit hozzáfűzni magamhoz, ezért áll napokig a blogom. Meghát hangulat is kell hozzá, na. Lehet, ha nem látom meg a garanciavonalat, ma sem írok. értitek.

Now Playing: a gépek zúgása az EISZben, de ha elővenném a
discmanemet, akkor Green Day - Warning. De nem veszem elő.

2006-02-15

Lynchhangulat

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Meglepő tendenciák kezdenek feltünedezni Nfol blogjában. Kezdődött azzal, hogy a Luscious Apparatus helyett Lacuna Coil jelent meg nyomtatásban, majd következett az, hogy szerintem jobb a Ravasz, az Agy... a Blöffnél (amit mindenki tud, hogy nem igaz, aki rendesen készül a ZH-ra). Ilyen és ehhez hasonló pontatlanságok mellé még az is belefér, hogy az egyik új bejegyzésben ezúttal én vagyok kijavítva, hogy a háttérszín az márpedig nem fehér, hanem vajszínű. De akkoris szemkiégetős, ami nem nyerő - ugye ezért olvassátok ezt most éppen kellemes, kék, szemnyugtató, szemgyógyító háttér előtt, mert ha még mindig nem váltottam volna le az eredeti designt, akkor a legrégebbi olvasómnak mostanra már minden bizonnyal kiégett volna a szeme. Márpedig nagyon kár lenne érte, mivel az a bizonyos legrégebbi olvasó egyben e sorok írója is, tehát bevallom, önző érdekek vezéreltek.

Mivel a "tendenciák" szót használtam Nfol blogjával kapcsolatban, röviden ismertetném a másik tendenciát is, ami mostanában kezdett feltünedezni. Ez pedig jelen bejegyzés címében olvasható: az olyan tagmondatokkal, mint ... hátulgombolós alak, mert egyszer mondott olyant, hogy [lefordíthatatlan szójáték] Nfol brilliánsan teremti meg a zseniális filmrendező, David Lynch filmjeire jellemző hangulatot. Lám, a mostani, legutolsó bejegyzésében is remek dramaturgiai fogásként emlegeti azt, hogy egy bekezdésen belül hirtelen témát váltson. Már nem sok hiányzik hozzá, és az ilyen csak úgy automatikusan ömleni fog nála, és az Inland Empire az összehasonlítás során gyenge Lynch-utánzatnak, hovatovább botrányos fércműnek fog tűnni az aktuális legutolsó Nfol-bejegyzéshez képest. Ez igen örvendetes.

Ahogy a halott hálókártyák esete is igen örvendetes fordulatot vett: teljesen megszűnt. Most már, ha kedvem lenne hozzá, taglalhatnám tovább egyes számban így: "A halott hálókártya esete", de nem teszem, mert ebben a formában ez már teljesen irreleváns. Nem mintha az ilyen dolgoknak amúgy nem lenne teljesen elfogadott és remekül bejáratott helye a blogban... Nade komolyra fordítva a szót, röviden annyi történt, hogy az egyik hálókártyát (a Marvell chipseteset, tehát nem azt, amelyiket az alaplap driverével együtt már fel kellett volna ismernie az XP-nek) sikerült szóra bírni azzal a driverrel, ami egyszer már, valamikor korábban felrakva nem működött. Erre kórusban mondhatnánk azt az egyetlen szót, ami mindent megmagyaráz, tehát indítványozom is. Akkorhát mindenki, három, kettő, egy...: "Windows." Úúúúúúúúúgyvan.

Egyéb, fontos közlendők még majd lesznek, például az, hogy van még egy olvasóm, aki már nagyon-nagyon korán volt megemlítve egyszer még az egyik első bejegyzésben a Lopakodó című film kapcsán, és már nem is emlékeztem rá. Mármint nem nem emlékeztem, hanem arra, hogy megemlítettem volna. A tényről Skype-on keresztül a "Jajdejó, bennevagyok, bennevagyok" mondat ismételgetésével tájékoztatott, és visszaellenőriztem és tényleg. Neki köszönhetem egyébként, hogy ismerem a "Don't copy that Floppy" című rapszámot, amit most majd ti is jól megismertek, mert érdemes (enélkül tényleg nem értem, hogy tudtam eddig létezni), valamint ő kommentálta Lilunak ezt a viccét az alábbi módon:

[19:07:11] Tibinek elszakadt az "e" húrja: nézem
[19:07:33] * S@ti most Elfoglalt
[19:08:34] * S@ti most Elérhető
[19:09:01] Tibinek elszakadt az "e" húrja: ez nagyon rossz
[19:09:07] Tibinek elszakadt az "e" húrja: ez szörnyűűűűűűűűűűűűűűűűűűű
[19:09:12] S@ti: ebben pont az a jó
[19:09:14] S@ti: hogy rossz :D
[19:09:23] S@ti: már nekem kényelmetlen nézni
[19:09:24] S@ti: :)
[19:10:14] * S@ti most Elfoglalt
[19:10:17] * S@ti most Elérhető
[19:10:32] Tibinek elszakadt az "e" húrja: neeeee
[19:10:35] Tibinek elszakadt az "e" húrja: ez
[19:10:39] Tibinek elszakadt az "e" húrja: erre nincs szó


Most, ahogy hazaértem és elolvastam a logot és ideillesztettem vettem észre, hogy nem is Lilu viccét kommentálta ily módon, hanem előtte Jóna Zsolt vicceit.

Akkor most hallgassuk az igazi kommentárt a Lilu-vicchez:

[19:23:35] S@ti: na nézzedmeg
[19:23:38] S@ti: ezt
[19:24:59] Tibinek elszakadt az "e" húrja: okély
[19:25:14] * Tibinek elszakadt az "e" húrja most Elfoglalt
[19:25:29] * Tibinek elszakadt az "e" húrja most Elérhető
[19:26:04] Tibinek elszakadt az "e" húrja: ebből az ért valamit, amikor a Hajós mondta a
végén, hogy "őőő..."
[19:26:14] Tibinek elszakadt az "e" húrja: az többet ért az egésznél


Na, lehet vele vitatkozni...

Vérzik a szívem, de az örök klasszikus "Nyilván nem a stadion, Zoli" nem áll rendelkezésemre sem audiovizuális, sem audiális formában. Ami viszont rendelkezésemre áll, azokat majd csöpögtetem folyamatosan, hiszen tudjátok.

Now Playing: éppen az EISZben ülve (exkluzív, as we all know...) írom ezt a bejegyzést, úgyhogy csak a gépek zúgását (ami egy igen jó elektronikus szám, ajánlom) hallgatom, de majd ha hazaérek és felpostolom a bejegyzést meg megcsinálom a linkeket meg a feltöltést, akkor majd jól elindítok valamit, mondjuk ezt: Seether - Never Leave

2006-02-17

Government Puzzle

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Ahogy egyre jobban közelednek a választások, egyre inkább nem érdekel az egész. Viszont kitaláltam egy (persze máris, azonnal jogvédett!) ötletet: mi lenne, ha választások helyett KormányKirakós lenne (az írásmód is törvényvédett!). Azaz midenki összeállíthatná a maga kormányát, egyenként választva ki, ki lenne a pénzügyminiszter, a külügyminiszter, a hadügyminiszter, és így tovább. Egyébként megkérdeztem a kanadai MSN-kontaktomat is a témáról (akinek egyébként hihetetlen módon és tényleg nem vicc, de Christine a neve...), persze nem akartam nagyon összezavarni, ezért leegyszerűsítettem a dolgokat. Íme az inkriminált log-részlet.

[23:51:39] S@ti: there are two party, and their leaders are
[23:51:49] S@ti: Ferenc Gyurcsany and Viktor Orban
[23:51:58] S@ti: which one would you choose? :)
[23:52:25] - you all everybody - : the first one. i cant pronounce his name and
its cool, but i can pronounce the 2nd one.


Fel lehet így is fogni a dolgokat... Még lehet, hogy ezzel a hozzáállással többre mennék, mintha tényleg gondolkodnék azon, melyik a "jobb" párt. Már nem mintha gondolkodnék ilyesmin...

... gondolkodás helyett inkább Munchkinoztam, Crimsonlandeztem és UT-ztam tegnap (na jó, azért gondolkodtam is egy keveset a nap folyamán, bevallom. De nem ilyesmin :)). A három felsorolt tevékenység közül az elsőben sikerült elszenvednem egy vereséget Ninjától. A másik kettő azonban fényes sikereket hozott: Crimsonlandben sikerült megdöntenem a ZH-ra már ugye kötelezően bemagolt 15:01-es rekordot, az új egyéni rekordom ezennel 15:25. UT-ban pedig sikerült találnom egy kompetens instaszervert, és sikerült életem első insta-győzelmét aratnom, íme:



Eme sikerek mellett sikerült egy új állandó olvasót szereznem, kíváncsi vagyok, megtalálja-e, hol is volt említve korábban kétszer is - ez most nem ér, mert ez már a harmadik :-)

Most éppen SztupY blogját olvasgatom, különös tekintettel a meet-beszámolóra. Sokadszorra bizonyosodik be rólunk, hogy nem vagyunk normálisak (egészen pontosan kilencedszer, és azért se tizedszer)... De nem is célunk, szóval így pont jó.

Lehet, hogy nemsokára jön még egy Rockmenza-beszámoló, még nem tudom, hogy alakul. De ha bebizonyosodik, hogy úgy, akkor megpróbáljuk Erával leadatni a Coming Undone-t és/vagy a Y'All Want a Single-t. Legalább most koncentrálhatok majd közben arra (még ha nem is adja le), hogy "hú, ezt de jól meg fogom írni majd a blogban!" - már az előző alkalommal is így őriztem meg az ép elmémet. Amely tény (márminthogy megőriztem volna) nem minden esetben látszik a blogon, és igyekszem is, hogy még kevesebb esetben látszódjon. Jól megy...

Now Playing: Limp Bizkit - Creamer (Radio is Dead)

2006-02-19

Egypontkilencvenegy

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Valamikor még az előző postokban emlegettem egy bizonyos verziószámot, amit majd a fejlécbe jól beírok. Ez azért nem történt meg, mert Nfollal annak idején hosszasan törpöltünk a probléma felett, de nem sikerült megoldani. Amikor a fejlécbe sikerült beírni, akkor a kék háttér előtt a nagy feliraton is megjelent. Az meg nem jó poén, mert elcsúszik az egész. Sokáig meditáltam, hogy akkor most hagyom az egészet, és nem lesz verziószám, aztán egyszer csak beugrott, hogy hogy leheten megcsinálni. és így. Most már mindig tudjátok majd a verziószámot, mert az nektek jó.

Eredetileg az az állapot, amikor a háttér még nem, csak a linkek színei voltak megváltoztatva, az volt a V1.24, mert a 24 ugyebár egy nagyon jó sorozat. Ez most a V1.91, mert csak. és ha a ZH-ban ez lesz a kérdés, akkor ezt kell beírni válasznak.

A post végére pedig kaptok Hiperkarmás rajzolótáblát:



Now Playing: Rob Dougan - Nothing at all
Kezdem megszokni az énekes számokat is...

2006-02-23

Karma és Hatás

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

A mai napon legújabb hűséges olvasómmal sikerült megállapítanunk, hogy az uszoda melletti kijelző - ahol néha mínusz akárhány fokban is 20 fokot lehet látni, ha éppen olyanja van - egy olyan valóságban él, amiből hiányzik az 5,8 fok; valamint ugyanvele sikerült visszautasítani egy minden bizonnyal jószívvel felajánlott stressz-tesztet. Ez természetesen megint a livespam kategória, csak most a változatosság kedvéért nem a Posta előtt, pedig arra is jártunk. Stressz-teszt tehát nem lesz a mai blogban, helyette kaptok egy kis zenés elmélkedést. Mármint a zenéről fog szólni az elmélkedés, nem fog elkezdeni zenélni a blog - pedig az amúgy nem egy rossz ötlet...

Ma ismét majdnem végigment a Nickelback új albuma majdnem végig, a Side of a Bulletnél értem éppen haza. Az albumról változatlanul az a véleményem, mint ahogy azt a 2005-ös év albumával foglalkozó post környékén kifejtettem: az első 5 track zseniális, a többi már csak átlagos, majd a legutolsó megint jó ugyebár - annyit tennék ezúttal hozzá, hogy most már kicsit jobban tetszik a Far Away. A Next Contestantról változatlanul az a véleményem, hogy a szövege elképesztően buta. Azt leszögezhetjük, hogy nem komoly (ha másból nem, már csak abból is, hogy a Far Away után következik), tehát az összes többi dalt gondolták komolyan és ezt nem (illetve elképzelhetjük ennek a fordítottját is, de akkor az a merőben valószínűtlen kép tárul elénk, hogy kiadtak egy albumot 10 poénszámmal azért, hogy a fennmaradó egy képviselje az együttes valódi hitvallását...). Ha egymás mellé tesszük a szövegét mondjuk a Far Awayével (csak hogy ne menjünk messzire, hihihi (na jó, ez elég alternatív egy poén volt, de azért talán leesett pár embernek...)), akkor világosan látszik, hogy ha az egyik igaz, akkor a másik nem. és fordítva. Ha mindkettő igaz lenne, akkor az egész album nem is létezne. Zeneileg azért nem annyira reménytelen eset ez a Next Contestant, csak a szöveg miatt nem tudom igazán jó érzéssel hallgatni. Más a helyzet a KoRnnál, a Beat it Uprighttal, ugyanis ott nagyon jól kihozták meg süt az egészről, hogy poén. Itt meg komolyan adják elő, ezt a szöveget, de nem úgy komolyan, hogy látszódjon, hogy nem komoly, hanem úgy komolyan, hogy elő kell citálni egy másik dalt, hogy rájöjjön valaki arra, hogy "jé, mégse komoly" - és még úgy is megvan a veszélye annak, hogy a másik dalra fogja mondani az illető, hogy az volt az, amelyik nem komoly, és ez meg az... Akit mélységeiben érdekel, hogy miről is beszéltem ebben a bekezdésben pontosan, az keressen rá a két dalszövegre, most nem fogom idelinkelni őket, tessék megdolgozni értük, na.

Most pedig térjünk át a címre. Meg kellett állapítanom az utóbbi időben, hogy heveny Seether-mániában szenvedek. Egyszerűen akkora hatást (hihi) tett rám a legújabb, Karma and Effect című albumuk, hogy alig bírok mást hallgatni mostanában. Mind zeneileg, mind szövegileg zseniális trackeket hoztak össze a fiúk. Úgyhogy most kaptok egy kisebb elemzést róla, trackekre lebontva:

01 - Because of Me: Remek indítás, bár az elején az ordítás kicsit nem igazán bizalomgerjesztő. Aztán viszont hamar meggyőzésre kerülünk. Frankó kis pesszimista hangulatú dal ("My phylosophy is things are just as wrong as they seem..."), de ugyanakkor oximoronikus módon (hm... google lesz ebből is, úgy látom... ééééés... ejj, 17 találat. Pedig annyira szerettem volna, hogy ez is új szó legyen...) a zene llelkesítő.

02 - Remedy: Az abszolút kedvencem volt az albumon egészen addig, amíg már annyit hallgattam az albumot, hogy rájöttem, hogy a többi is van ennyire zseniális. Ultralelkesítő, felemelő hangulatú, dal, ami valóban ellenszer lehet néha, ha hangulatunk nem jár éppen troposzférikus (ezt már meg se nézem...) magaslatokban.

03 - Truth: Lassabb, dallamosabb, érzelemgazdagabb és mélyebb szám. "I'm convinced on the inside, that something's wrong with me..." A refrén elképesztően addiktív. Ahogy az összes eddigié (és az elkövetkezendőké) is...

04 - The Gift: A refrénje nem olyan zúzós, mint az eddigieké, inkább a dallamot engedi kibontakozni abban a részben is. Az "I'm so afraid of the gift you gave me... / I don't belong here, and I'm not will", és az "... I'm on the wrong side of it all" idézetek egyértelművé teszik, hogy nem túl lelkesítő, inkább melankolikus trackről van szó.

05 - Burrito: Ismét zúzda, ezúttal is önismeret-témájú szöveggel, néhol már-már hiperkarmai mélységekbe menően (részben emiatt is szeretem ennyire ezt az albumot...). Kedvenc idézetem belőle: "My life in monochrome / Wish I could regain control" - ami majdnem van olyan jó, mint a "... de egy mosolyba bújva / még most is az arcodra fagynék". De csak majdnem.

06 - Given: Ismét egy jellegzetes refrén, ismét egy dallamorientált dal. Bár két kivétellel az összes dal olyan, hogy bármikor fel tudom magamban idézni, melyik az, szóval... Elég érdekes hangulatú dal, olyasféle szövegekkel, mint: "Never believe I won't turn on you / and never believe I do this for you..." Meghatározhatatlan, megfoghatatlan.

07 - Never Leave: A refrén zsenialitása jut eszembe erről a trackről állandó jelleggel: "Never leave me, don't deceive me / I keep on crawling, my friend / Never tease me, don't leave me here / It's all the same in the end..." - főleg az utolsó sor van nagyon ott, ahol annak lennie kell...

08 - World Falls Away: Elképesztő gitárfutammal kezdődik, majd az album legjobb szövegrészletét hullajtja el csak úgy, egy kikacsintó félmondatban: "I don't need pills when I have drugs like you", és a szokás szerint elsöprő és zseniális refrént pedig már meg sem említem...

09 - Tongue: Ismét magasztosabb, dallamosabb területre evez az album, de hogy milyen jól, az sokként érheti a felkészületleneket. Idáig eljutva azonban olyanok talán már nincsenek... "And if I can rise above this, I'll be saved / Can anybody save me?" - azt hiszem, ehhez kommentárt most nem írok, ezt hallani kell.

10 - I'm the One: Az egyik kivétel: egy szimpla, felpörgetett tempójú, semmi extrát nem tartogató szám.

11 - Simplest Mistake: Ez azonban nem kivétel, de nem ám. A refrénben elhangzó félmondat, az "... and it feels like I'm losing again..." sokszor felcsendül a fejemben, ha valami balul sül el...

12 - Diseased: Kicsit lassabb, mint az előző kivétel, de mégiscsak kivétel. Semmi extra.

13 - Plastic Man: Ez meg még lassabb az előzőnél is, és ugyanúgy kivétel. Sajnos ez túl lassú és túl semmilyen lett.

Mindent összevetve kezdem úgy érezni, hogy ez az album képes lehet leütni a The Understandinget a 3. helyről 2005-ben... Viszont nagyon nehéz dönteni, úgyhogy inkább úgy hagyom. Az egészből elég, ha annyit megjegyeztek, hogy nagyon sürgősen hallgassátok meg a Karma and Effect című albumot.

Most pedig kipihenem magam ezután a hosszú post után, időközben pedig visszakapcsoltam a shuffle-t is:

Now Playing: The White Stripes - Dead Leaves and the Dirty Ground

2006-02-27

Mai blogunkat részben a mai Metro hírújság, és a tanulmányozása közben egyik évfolyamtársammal folytatott beszélgetés ihlette. Kezdődött azzal, hogy természetesen a címlapon szerepelt a "Madárkór" kifejezés, aminek még legalább addig nem szabad lekerülnie onnan, amíg végre elsüthetik azt a hírt, hogy már emberről emberre is terjed.

Ugyan nem a Metróban volt, hanem mellette, de volt az első emeleti asztalok mindegyikén egy-egy hirdetés, amelyben állást kínáltak frissen szabadult főiskolásoknak (hű, de érdekesen néz ez így ki... - de most már marad), méghozzá autóabroncs-kutatáshoz keresnek embereket. Először felvetettem, hogy én nem tudom elképzelni, hogy eddig még nem próbáltak ki minden elképzelhető mintázatot az abroncsokon, beleértve a rózsaszín kiselefántot is. Namost erről eszünkbe jutott, hogy akár színes gumiabroncsokat is lehetne gyártani. évfolyamtársam szerint akár lehetne minden országban nemzetiszínű belőle. Mire én továbbszőve a dolgokat, megjegyeztem, hogy hologramos is lehetne az abroncs, akár 3D-s hologramos is, ami azzal járna, hogy minden kerékből ki akarna ugrani egy dinoszaurusz. Végülis kicsit se vonná el a vezetéstől a figyelmet egy (négy) ilyen...

A Metróhoz visszatérve kitárgyaltuk a szerb-montenegrói busz droidisztikus intézkedéseknek köszönhető szomorú sorsát (háhááá, nincs találaaat!). A busz egy magasságjelzőnek ütközött, amely leborotválta a tetejét, és egy embert megölt, többet súlyosan megsebesített. A magasságjelző egy olyan felüljáró miatt volt kitéve, ami alatt a busz egyébként elfért (a másik irányból jött). Az alatt viszont már nem. Újabb kitűnő példája a tipikus droid gondolkodásmódnak...

A mai bejegyzést ismét egy a Metróból származó idiótaság mélyelemzésével zárjuk. Egy reklám-képregényről van szó, amelyet most csak szóban fogok leírni, megkímélek most mindenkit ettől a vizuális tortúrától. Ahhoz túlságosan szeretek mindenkit, aki olvas engem, hogy ilyeneket mutogassak itt a blogban... A képsor címe a következő volt: Prakti és a rotációs kapa(sic!) Röviden így nézett ki:

1. kép: Prakti (egy mókus, egy vakond és egy őstermelő alkotóelemeiből összegyúrt aranyosnak szánt, de inkább ön-és közveszélyes idiótának kinéző teremtmény) (agy)halottfáradra rotációskapálta magát a P********rben vásárol rotációs kapájával.
2. kép: Prakti wtf fejjel megállítja a P*******rben vásárolt rotációs kapáját, mert meglátott egy padot.
3. kép: Prakti szétszedi P********rben vásárolt rotációs kapáját és elkezdi rászerelni a padra.
4. Prakti ténykedésének köszönhetően a pad megszűnt pad lenni, a P*******rben vásárolt rotációs kapa szintúgy. Márcsak azért is, mert az sose volt pad. De most már nem is rotációs kapa, ugyanis az utolsó kép revelálja a hatalmas poént: egy jetskit szerelt össze Prakti a két objektumból.

Namost mi a tanulság ebből?

1. Nyugodtan rongáljuk csak a köztereken található padokat, a kutya nem fog reklamálni (bár az ártatlanság vélelmére hivatkozva ki lehet magyarázni, hogy az az ő padja volt, de akkoris).
2. Abszolút nem balesetveszélyes dolog ilyennel kimerészkedni a nyílt vízre.
3. Ez a rotációs kapa rendeltetésszerű használatának körébe tartozik. Hiszen hivatalos anyagon látható...
4. Aki túl komolyan veszi az ilyen baromságokat, az a végén még blogot kezd írni, vigyázzatok...

Holnap pedig Hajós András lesz Dunaújvárosban, mindenképp ott leszek, úgyhogy ennek örömére itt és most megtekinthetitek és meghallgathatjátok a Pénzügyi osztály című dalt az ő előadásában.

Now Playing: Massive Attack - Man Next Door

2006-03-02

2

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Ezen a csütörtök délelőttön is egészen pontosan 5 fokot mutatott (másodszor!) az 5,8 fok nélküli valóságban élő kijelző az uszoda mellett. Emelletti elhaladásunk közben a már (ötödször) említett legújabb hűséges olvasóm (aki még nem találta meg első jelenését a blogban, de kitartóan halad) által a közelmúltban felvett és előszeretettel használt mindkét kifejezést sikerült rámondanom, az ő nem nagy megelégedésére (mivel általában ő szokta másokra mondani őket). De most nem írom le, melyik ez a két kifejezés, mert legközelebb úgyis én szaladok majd alá ennek, és akkor az majd bukókör lesz. Ami egyáltalán nem tökjó. Ugyanakkor sikerült megállapítanunk azt is, hogy ketten vagyunk.

Időközben a Rockmenzára is hogy-hogynem ráterelődött a szó (ahová ugyebár legjobb hajnali kettőkor érkezni, de én inkább az "egyáltalán nem érkezni meg" verziót preferálom...), amivel kapcsolatban elhangzott legújabb hűséges olvasómtól a "Nem értem a zenei szerkesztést" mondat, amin azóta is egyfolytában mosolygok, ha eszembe jut, mivel a NRE-ben (Nagy Rockmenza Elemzés) én ugyanezt a mondatot írtam le csak jóval több mondatban... Ez kétszer történt meg, ugyanis előtte meg a nyelv és a gondolkodás összefüggéseiről akartam mondani körülbelül 15 percben pár (azaz kettő...) körmondatot, amit szintén hasonlóképpen zárt rövidre, elmondva egy egyszerű, bővítetlen mondatban azt, amit abban a negyedórában el szándékoztam volna mondani. Aztán olyan is volt, hogy találkoztunk két emberrel, akik mindketten a negyedik emeleten laknak. Ami kétszer kettő ugyebár. Fotocellás ajtószárnyakról is volt szó (két olyanról, ami működött, két olyanról, ami nem működött), amelyekről eszembe jutott a Sliding Doors című film, melynek magyar címét a fordító azért fordította Nő kétszernek, hogy a bejegyzés szerkezete logikailag stimmeljen. Ezúton is köszönjük neki - mindketten.

Mindez pedig azért történt, mert ő ő és nem más. és itt egy kicsit álljunk meg, mert ezt most írásba foglalom... pillanat... oké, felírtam, mehetünk tovább.

Később megtudtam, hogy ma elmaradt az első óránk, amire amúgyse mentem volna be. Amúgy három óránk lett volna ma, de így csak kettő lett. Effektíve csak egy volt, de az tökjó volt: Vezetés és szervezés elmélet. Amelyen csoportokat kellett alakítani, amelyeket számok jelöltek. én természetesen a kettes csoportba kerültem, de az eredményünk sajnos nem volt elég a második helyre, csak a hatodik helyre (a hat csoportból). De a hat legalább osztható kettővel. Sőt, hárommal is...

A nap folyamán írtam még két mailt ugyanannak a személynek (aki most van másodszor említve ebben a bejegyzésben, és nagyon is átérzi ennek jelentőségét), de előtte még végignéztem, ahogy egyik évfolyamtársam megnyit két lánclevelet. Az egyik egy didaktikus történet volt, amire még visszatértek, úgyhogy kezdjük a másodikkal, ami egy szokásos vicces képgyűjtemény volt arról, hogy az állatok milyenek. Persze docban formázva, jó sok helyet kihagyva, képeket beillesztve, hogy minél nagyobb adatforgalmat generáljon az, amikor majd továbbküldik. évfolyamtársam megkérdezte, hogy nekem küldje-e tovább. Nemmel feleltem, de a másik levél kapcsán újra megkérdezte, szóval erre a kérdésre is kétszer kellett felelnem. A második levél pedig (milyen ügyesen megoldottam, hogy most meg ez a második! Na jó, ez most bevallom, direkt volt...) a már említett didaktikus történet két (de tényleg...) angyalról, akik leszálltak a Földre és jótetteket követnek el, és te is szeresd barátaidat, mosolyogj, stb. Ez PowerPointban volt megcsinálva, minden diánál változó háttérrel, ismétcsak azért, hogy minél nagyobb (legalább kétszer akkora) legyen az adatforgalom, ha továbbküldik. Az utolsó dián pedig egy angyal képe volt látható, és oda volt írva valami olyasmi szöveg, hogy "Ez az őrzőangyalod, aki mindig törődik veled és vigyáz rád..." - nem olvastam tovább, mert ennyi elég volt ahhoz, hogy megállíthatatlanul elkezdjek vigyorogni két percen keresztül folyamatosan; tehát csak feltételezni tudom, hogy a szöveg úgy folytatódott, hogy "... de csak akkor, ha továbbküldöd kétszáz embernek".

Ezen kívül ma két csomag papírzsebkendőt fogyasztottam el, mind a két oldalon fáj a fejem, kétszer hallgattam meg blogírás közben a Dirty Vegastól a Throwing Shapest, ami sajnos nem a második track az adott albumon, de most mindjárt beteszem másodszor a Seethertől a Remedyt (ami egyszer már lement az előbb), az pedig ugye a 2-es track a Karma and Effect albumon. Megy is. Erről jut eszembe, hogy az általam a 2005-ös év év Dalának választott Overboard szintén a második track a Signs of Life albumon. Most pedig a Hiperkarmától az Amondó fog rövid időn belül menni, mert én azt (a)mondtam.

Now Playing: Hiperkarma - Amondó
Erről mindig azt hiszem, hogy az első track a második albumon, mert a Padaba című számot sose számolom. De pedig a második.

2006-03-03

Nem szószerint

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

- Előlép, egyszermég feltétlen felbukkan, jártában, keltében, széltében, hosszában...
- De mondom: nem szószerint!
- Ja...


Íme egypár idézet Hajós András keddi dunaújvárosi jelenéséről, a címnek megfelelően. Amelyik idézet előtt csillagot láttok, azt a rá jellemző, utánozhatatlan hanghordozással és gondolatszövéssel mondta el.

*"Filmbunkó vagyok. Sokak szerint másban is, de ezt most..."

*"A gumigyárnak Dunaújvárosba való telepítéséről... Hát ha mint Hajós Andrást kérdeznek most engem, akkor bevallom, hogy én erről most a papírról értesültem először..."

*[Ugyanarról, mint politikus]"A gumigyárról... Kedves barátaim! Felháborító, hogy ilyen, a környezetünket súlyosan befolyásoló, hovatovább, rongáló létesítményt akarnak ide a környezetünkbe... építeni. Ugyanakkor hát, ahogy azt a kapitalizmus érdekei diktálják, szeretnénk hasznosítani a forgótőkét, és korszerű beruházásokkal minél több pénzt szerezni. Gondoljunk bele! Az egyik oldalon ott van az, hogy lakóhelyünket szeretnénk olyannak megőrizni, ahogy gyermekkori emlékeinkben látjuk. Ugyanakkor a jövő érdekében teret kell engednünk a fejlődésnek és azért a társadalmi és gazdasági helyzetért igenis tennünk kell, amit már megteremtettünk, s amit majd csak fogunk megteremteni embertársaink részére. Ennek a programnak az első lépéseként szavazzanak rám..."


*"... és akkor megjött a magyar honvédség, egy másik nagyon szimpatikus szervezet, értesítő levele is, amiben hát írták, hogy ott is szeretettel várnak, és rögtön sokkal jobban hangzott a tanítóképző főiskola..."

*"és hát egy ekkora szarvasbogár volt, ami ugyan szépnek szép, de ártalmas... az nem. Úgyhogy jól leégtünk"

*"én igazából nem szeretem a bogarakat, főleg háton nem, akkor már inkább más hátán legyen..."

*"Nem akarom ezt így fókuszdióhéjban mondani..."

*"Jössz máskor is?"
"én oda megyek, ahova hívnak. Ha oda megyek, ahova nem hívnak, abból általában konfliktus szokott lenni..."

Ismét jól szórakoztunk tehát, bár ezek az összevissza ideidézett idézetek, ráadásul nem is szó szerint... szóval ezek eléggé kaotikus képet is mutathatnak akár (feltéve, de meg nem engedve), viszont most nem akarom így fókuszdióhéjban a sztorikat is ideidézni köréjük, mert azzal elveszne egyrészt a titokzatosságuk, és az egyszerűen felháborító lenne. Felháborító lenne továbbá, hogy egy Hajós András szöveget nem Hajós András mond el (ír le), mert ha úgy lenne, hogy igen, akkor nyilván (nem a stadion, Zoli... illetveizé...), szóval akkor nyilván szószerinti lenne az idézet, illetve nem is lenne idézet, hiszen az éppen akkor és ott történne, ahol éppen ti vagytok. Ha nem vagytok ott, akkor nem történik meg, illetve attól még megtörténik, csak ti nem tudtok róla. Illetve most erről tudtok, dacára annak, hogy nem voltatok ott. De ezt inkább most be is fejezem, mielőtt elérünk arra a szintre, mikor már én se értem, amit írok. Már nem mintha nem lett volna olyan eddig, de kinek hiányzik még egy, ugyebár? Hiszen akkor már kettő lenne...

Now Playing: Franz Ferdinand - Michael

2006-03-09

Mert csütörtök van

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Az utóbbi időben a negatív rekordok közelében van a blogbejegyzések gyakorisága, például a múlt héten csak három bejegyzés (entry, post - csak hogy háromféleképpen mondjam. Ez most direkt volt...) született. De ma van blog. Mert csütörtök van.

Három fokot mutatott az uszoda közelében lévő, a 3,8 fokot magában nem foglaló, ezáltal valószínűsíthetően rettentesen kietlen és sivár (legalább annyira sivár, mint Vasudvard és környéke. Jaj, ez most tényleg véletlen volt...) valóságban élő kijelző tanúsága szerint. Ennek ismét legújabb hűséges olvasómmal voltunk tanúi (Úristen: mi lesz, ha majd lesz valaki újabb, és már nem nevezhetem így? Ójaj... De majd megkérdezem tőle). Őneki pedig ezennel ez a hatodik jelenése a blogban, ami ugyebár kétszer három. Ráadásul lassan-lassan már társszerzővé avanzsál, ugyanis a bejegyzés címe ismételten tőle származik. Már másodszor...

Hát persze, hogy mielőtt bármi történt volna, a Vekni 3-ba mentünk. Ez állítólag nem volt szándékos, de én átlátok a szitán, ezért is adtam 3 lemezen 3 filmet (na jó, többet, de azért se lesz elrontva a gondolatmenet holmi matematikai logikával, most nem), köztük a 3 CD-s Mátrix 3-at. A Gyűrűk ura is háromrészes, és mint ilyen, csak jó lehet. Na persze nem ez benne a jó, meg nem ezért jó, de az, hogy ezt az én blogomban olvassátok, hogy a Gyűrűk ura és a "jó" szó egy mondatban szerepel, és ráadásul egyenes logikai láncban (tehát nem például úgy, hogy "lehetett volna jó, de...", hanem úgy, ahogy az előbb szerepelt, ne bonyolítsuk), az bizony annak köszönhető, hogy erre nemrég döbbentem rá. és már félig-meddig elkezdte uralni a gondolkodásomat is (pedig az nem is gyűrű... Na jó, ez direkt volt és gyenge volt, bevallom, de most már marad), ami azt eredményezi, hogy időnként abszolút spontán módon hasonlatokat meg párhuzamokat vonok vele. Legújabb hűséges olvasóm szerint ez nem is időnként történik, hanem állandó jelleggel (mármint a párhuzamvonás általában), de ez ellen én tiltakozom, mert ez pont olyan, mintha azt mondanánk, hogy Frodó nem tudta pontosan, miért indul el a Megyéből, pedig...

Szóval a végső válasz arra a kérdésre, hogy miért is döbbentem én rá arra, hogy a Gyűrűk ura az mégiscsak jó (sőt: tökjó) így négy év után, természetesen nem a 42 (bár az összeadva hat, és az kétszer három lenne, de nem...), hanem az, hogy "Mert csütörtök van". Ezért van az, hogy egy órán belül többször is megváltozhat a véleményünk arról, hogy jó-e az, ha a szél fúj. De minimum háromszor. Viszont ennek ilyen megváltoztatott vektorokhoz van köze, amikhez én nem értek...

Négy éve láttam először a Gyűrűk urát. Tehát most elsüthetném azt a poént, hogy "Jobban értem a Gyűrűk Urát, mint 4 éve. Ezt jól megcsináltam.", de ez annyira nem jó, mint ez, amit viszont elsütök:



Igen, ezeket olyan emberek hozták össze, akik rosszabbul Photoshoppolnak mint 4 éve, de még így is jobban, mint én. Mondjuk egy másikat kerestem, ami ez:



De a másik jött előbb. Azaz végülis az első került fel másodiknak a netre, viszont a másodikat kerestem. Tehát megint tök ügyesen kihoztam, hogy mind a két(!) kép második...

... de harmadik már nem lesz. Mert csütörtök van. és ez a mondat most szerepelt harmadszor a blogban (a címet nem számolom). Igen, megcsináltam.

és ha már a Photosopos "rosszabbulmegyezmegazmintnégyéve" pályaműveknél tartunk, akkor álljon itt a kedvencem, amely akár tényleg ki is kerülhetne, annyira fedi a valóságot:



Now Playing: Within Temptation - Angels
Na erre milyen jó kis klipet lehetne összevágni a Gyűrűk urából... Hangulatilag szerintem 100%, viszont ha majd meghallgatom a filmzenét is, akkor...


...


Eddig volt kész a bejegyzés az EISZből, most pedig jövök haza, hogy kicsit kiegészítsem (elrontsam), méghozzá azzal, hogy Lau Munchkinozás közben az egyik körben arra hivatkozott, hogy - idézem - "Hát csütörtök van...". Pedig tényleg nem én mondtam meg neki a Végső Választ. Hogy akkor honnan tudta? Mert csütörtök van. Egyébként az ominózus kör mondhatni bukókör volt részére. No hiszen.

és ezzel most jól elrontottam azt, hogy háromszor szerepeljen a "Mert csütörtök van" kifejezés az entryben, de ezt most muszáj volt megosztani, ugyanis hozzá tartozik a mához. Bizony. és most direkt írok megint Now Playinget, hogy elrontsak mást is a bejegyzésben:

Now Playing: Limp Bizkit - Livin' it up
Na és most jól elrontottam azt a részt is, amit a másik számhoz írtam, mivel erre nem igazán lehetne Gyűrűk urás klipet összevágni. Illetve lehetne, csak az eredmény valahol a szentségtörés és az emberiség elleni bűn között helyezkedne el... Most (na jó, kicsit később, de szerintem még ma) pedig ennek örömére két tornyot fogok nézni. Nem hármat.

2006-03-14

Konfabuláció

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Pont mielőtt azt hinnétek, hogy csak csütörtökön lesz új post megint, (Régi 576 mode ON) egy frappáns huszárvágással (Régi 576 mode OFF)* itt van ez a bejegyzés. Mert csütörtök van. Mivel ez Végső Válasz, be kell látnunk, hogy a "csütörtök" az egy olyan entitás, amely mindig van (különben nem lehetne Végső Válasz, nem igaz?), csak néha történetesen nem úgy nevezik, csak hogy megzavarodjunk. Ilyenkor akár szombatnak, hétfőnek, vagy mint esetünkben, keddnek nevezik. De van.

Most, hogy így megmagyaráztam, miért is van ma blog, térjünk rá a címére. Andragógiaórán hangzott el ez a szó, bár már ismertem korábbról, csak jó hosszú időre elfelejtettem, hogy van. De akkor is volt; e tekintetben hasonló a csütörtökhöz, de mindegy. Szóval a konfabuláció olyasmit jelent, amikor vizsgahelyzetben egy hallgató nem az anyagot mondja, hanem hozzákölt, akár mellébeszél, másról mesél... Ebben mindig is profi voltam, de most már tudom, hogy amikor ezt csinálom, akkor konfabulálok. Így máris nem hangzik olyan durván, mint a rizsázás, hihi...

Szolgálati közleményünk következik. birge (soha nem nagybetű, még mondatkezdéskor sem, tessék megjegyezni, ZH-kérdés lesz...) indított egy (fanfárok, harsonák, dobpergés) blogot!!! Ezt is megértük, bár a dolog KTamas lelkén szárad (az enyém meg ugyebár Nfolén, de azt én is akartam kicsit, szóval...). Szolgálati közleményünk továbbá (ami birgének is részben új lesz), hogy birge 2004.11.12. óta kinevezett engem (hatodik) férjének. Ezért ne zavarjon meg titeket, hogy blogjában holmi férjeként emleget engem. és még be is linkelt, én meg kétszer őt, hogy mindenképpen megnézzétek a blogját (csak hogy három legyen...) és ezt azon hátsó szándéktól vezérelve teszem, hogy ha sokan megnézitek a blogját (na azért ezt már nem...) akkor ezzel mintegy kényszerítitek arra, hogy írjon, mert egyébként állandóan azt mondja, hogy majd egyszer úgy is leáll, és nem ír tovább, mert ez a blog csak úgy van, és satöbb, satöbb. Szóval tessék kommentezni is (nála lehet...) és akkor majd látja, hogy olvassák, és akkor majd nem lesz szíve nem írni, és akkor ír tovább, és az nekünk jó. Ha csak azért is, mert kiszúrunk vele, és nem lesz igaza abban, hogy abbahagyja, az már jó nekünk. Ugyeugye?

érdekes jelenségekbe botlik az ember egy buszpályaudvaron néha. Néhány napja például a Solt irányába közlekedő buszon ütötte fel a fejét egy szép sárga kijelző, amely a szélvédő felső ötödében kapott helyet. Namost ezek a kijelzőn három (igen...) szöveg fut. Az egyiknek az a lényege, hogy ez egy "utastájékoztató". A másik kettőből pedig kiderül, hogy a kijelző az utasokat arról tájékoztatja, hogy "LED-es Dot mátrix kijelző" és "16*120 képpont", vagy valami hasonló. Erről az jutott eszembe, hogy ilyet körülbelül annyira érdemes kitalálni, mint letenni valahova egy táblát azzal a szöveggel, hogy TÁBLA. Vagy kicsit konkrétabban, hogyha esetleg valaki nem értené: EZ EGY TÁBLA, vagy: EZ EGY OLYAN TÁBLA, AMI ITT VAN, vagy: EZ EGY OLYAN TÁBLA, AMI NEM MÁSHOL VAN, vagy éppen: EZ NEM EGY OLYAN TÁBLA, AMI NINCS ITT.

A buszpályaudvar felé menet meg hallani lehet érdekes dolgokat. Ma például a járda mellett holmi énekesmadarak dalolásztak, ahogy azt ugye ilyen "március" meg "tavasz" nevezetű dolgok természetes közeledtével szokták is... - három fokban!!! Már majdnem odaszóltam nekik, hogy "Fogjátok már be, inkább fázzatok, ahogy mindenki más! Idióták...", de végülis nem. és egyébként igen, már a madarak is idióták, ez már szavajárásommá vált (elég régóta tart, aggódom magam miatt, a végén még idióta leszek...). Legutóbb például George Lucast idiótáztam le a PC Guru fórumán, s abból utóbb is csak annyit voltam hajlandó visszavonni, hogy jó, akkor nem idióta, de idiótaságot csinált, mégpedig azzal ugyebár, hogy teletömte 1997-ben és 2004-ben a régi (1977-1983) trilógia örökbecsű klasszikus darabjait holmi odanemillő, idióta (tényleg) CG-vel, és nem adta ki az eredetiket DVD-n, csak ezeket a belekontárkodott verziókat. Bele se merek gondolni, mi lesz 2007-ben, a 30 éves évfordulón - átrajzolja Darth Vadert is CG-re? Idióta... Na jó, nem - de az akkor is idiótaság lenne.
A témához (idióta) egyébként kötelező néznivaló ez a videó, amely a magyar futball egyik kiválóságát mutatja akcióban. Ja, és ha ez itt van, akkor már legyen itt ez a klasszikus is, amelyen azóta is minden alkalommal ledöbbenek. Tegyetek így ti is...

Közérdekű közlemény következik: megtaláltam a legaddiktívabb flashjátékot. Valamikor a múlt hét közepe felé, és azóta is mindig megy a háttérben és időnként próbálkozom vele megdönteni a jelenlegi rekordomat (ami 128). Ja, és ez azért közérdekű, mert biztosan nektek is (köz)érdeketek, hogy begolyózzatok.

Now Playing: Massive Attack - Safe from Harm

* Kis magyarázat az 576-os poénhoz, hogy volt régen egy 576 KByte nevezetű újság, amire azt lehet mondani, hogy azon nőttem fel. Ebben voltak ilyenfajta fogalmazások, mint a már említett "frappáns huszárvágással" meg hasonlók, amik ugyebár tökjók, és muszáj volt egyszer már elsütni valahol. és pontosan most volt rá a megfelelő idő. De nem...?

2006-03-16

Kreatív

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

5,5 fokot mutatott az uszoda közelében lévő kijelző, mikor megkérdeztem egykor még "legújabb hűséges olvasóm"-ként emlegetett hűséges olvasómat, hogy most, mikor már nem ő a "legújabb", hogyan is referáljak rá a blogban. A válasz igen kreatívvá sikeredett, ugyanis némi (önmagával való) tanácskozás után megszületett az eredmény (természetesen demokratikus úton, szavazás útján): kreatív igazgató. A blog kreatív igazgatójának kinevezésének aztán annyira elkezdtünk örülni, hogy az igazgatósági ülés következő napirendi pontját egy frappáns huszárvágással elfelejtettük megvitatni, nevezetesen azt az örök problémát, hogytudniillik, mi is legyen a mai bejegyzés címe. Ám nemcsak a kreatív igazgató, de én is szeretem a kreatív, alkotó munkát: ahogy az a címből is látszik, igen kreatív voltam.

Kreatív módon természetesen nemcsak a bejegyzés címét lehet megvitatni, hanem azt is, hogy például miért is megy valaki az út bal oldalán, mikor mehetne a jobb oldalon is. Az út közepéről már (tényleg) nem is beszélve (pedig az lett volna csak az igazán kreatív...). Mindezt úgy, hogy közben a 12 perccel korábban megkezdett gondolatomat még sikerült is befejeznem. Igaz, azzal sem lyukadtam ki sehova logikailag (meg végülis máshogy se), de hát ez már csak ilyen egy gondolat volt. A csütörtöki bejegyzésekre egyébként jellemző, hogy úgy általában se nagyon lyukadnak ki sehová, mert csütörtök van. és pont. Ami persze most sem jelenti azt, hogy bárhova is kilyukadtam volna, de...

... a blog, mint műfaj lényege, hogy befejezni nem lehet, csak abbahagyni. és aki ilyesmit hajlandó olvasni, annak vállalnia is kell annak minden ódiumát. Tehát gondolom, senkit nem lep meg, hogy ez a bejegyzés sem fog kilyukadni sehová, és ennek megmagyarázására csak egy kifogás az, hogy "mert csütörtök van", de kifogások lehetnek olyanok, hogy elhiszitek. Márpedig a "mert csütörtök van" megállaptítást mindig el kell hogy higgyétek, mert ez a Végső Válasz. Ugyebár.

Ebben a bekezdésben a blogíró bázis áttelepült a KAC-ba, ugyanis az előző három bekezdés az EISZből alkotódott roppant kreatívan, és kicsit zavart az a tény, hogy az ottani gép billentyűzetén a szóköz billentyű nem működött, úgy 10-ből 4 esetben nem igazán reagált. Ígyhát a gondolataim kifejezésének ily módon ez egy kisebbfajta gátat szabott, de ez nem feltétlenül baj, ugyanis olyankor, mikor a billentyűzet tökéletes, akkor a blogírás ugyebár úgymond "nem feladat", hiszen abszolút nem kell hozzá kreativitás. Na jó, mondjuk ez nem egészen az a példa, mint amit a blog kreatív igazgatójával tárgyaltunk meg a mai nap folyamán, de ami a szóközös eset kreatív megoldását illeti: már-már kacérkodtam a gondolattal, hogy a szóközkarakterre nyomok egy Ctrl+C-t és onnantól a szóköz billentyű helyett majd beillesztéssel csinálom a szóközöket. Aztán végülis rájöttem, hogy az a módszer lassabb, mint az addig alkalmazott addig verem a space-t, míg be nem írja végre a szóközt módszer, mivel a tízujjas gépelésnek megvan az a hátránya is, hogy néha gyorsabban ír az ember, mint ahogy gondolkodik, és ha még a szóközökön is gondolkodni kellene, hogy azt most a Ctrl+V-vel kéne megoldani, akkor minden gondolatmenetemet megtörné ez a dolog ismételten. Bár a szóköz billentyű kalapálása is megtöri, de nem oly súlyosan. Higgyétek el, nem így nézne ki az első három bekezdés, ha kreatív módszerrel csináltam volna. és íme, ebben a bejegyzésben máris van egy tanulság is: nem mindig jó, ha kreatív az ember. Ráadásul, most sikerült kreálni egy olyan gondolatmenetet is, amivel actually jutottam is valahova. Történelmi pillanat, de azért remélem, nem hatalmasodik el ez a tendencia a blogon...

... ebben a bejegyzésben legalábbis biztosan nem lesz már rá alkalma, ugyanis ennek a bekezdésnek, amely a bejegyzés utolsó bekezdése, hamarosan vége. és logikus módon vége lesz akkor a bejegyzésnek is. Illetve vége van. Most.

Now Playing: Semmi, mert még mindig a KAC-ban vagyok (ahová bármikor besétálhat a kreatív igazgató, és ily módon láthatja, hogy elmélyülten dolgozom a blogon. Illetve 1-2 perc múlva már nem láthatja, de...), és nem vettem elő a discmant. De ha elővenném, akkor-- na nézzük, mi is menne... Disturbed - Droppin' Plates Ez bírna menni. No persze, mivel most már újra használom az újraírható CD-met is, amit eddig pihentettem, lévén albumokat hallgattam inkább, s azokat meg egyszerírhatókon hordozom magammal. Ezt az újraírhatót most "zúzzunk, de nagyon" vénában sikerült megírnom, oly módon, hogy az eddig is ismert albumokból (Disturbed - The Sickness például ugyebár) kiszedtem az olyan számokat, amiket úgyis skippelnék. Emígyen jött létre egy olyan összeállítás a CD-re, ami albumokból áll, mégis válogatás. Lehet gratulálni.
és olyan sokáig írtam ezt a bekezdést (amely előtti mégsem az utolsó volt, de ez messzire vezet...), hogy közben ha hallgattam volna a Droppin' Platest, akkor már vége lenne, tehát váltana a következőre, ami a következő lenne:
KoRn - Twisted Transistor

2006-03-21

Grrrrrrrr

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Dühös vagyok, és levezetésként a Salivától a Superstar megy éppen. Így lehetne leírni a hangulatot, amelyben a mai blogbejegyzés születik. A mérges állapot oka: a filmklubhoz már rendszeresített laptop az egyik tanár jóvoltából elpárolgott, így a filmklub elmarad. Most itt ülök a KAC-ban a 21-es gép előtt, mivel itt kell maradnom egészen fél 11-ig, amikoris az a busz fog elindulni, ami majdan engem hazavisz. Most 19:48 van - a Volánbusz is hatalmas dicséretet érdemel tehát az eset kapcsán.

Íme tehát a cím magyarázata, ami nem minden bejegyzésben szerepel, mert van, amikor ki lehet találni, hogy miért az a cím, ami (mint például a Karma és Hatás és a Torzult Tranzisztor esetében - angoltudás required, dehát ez már csak így van itt errefelé nowadays...), máskor meg kitalálni ugyan nem lehet (mint a 2 esetében például), de olyankor meg próbálom úgy megírni a bejegyzést, hogy az is szórakozhasson rajta, aki nem ért(het)i teljesen. Bizonyítja ezt az, hogy Nfol is nagyon belejött MSN-en a 2-zésbe, bár igaz, nem sokáig bírta. De belejött, és bejött. Mármint neki. Meg remélem, másnak is, aki nem értette, de olvasta és jól szórakozott rajta.

...

Idáig volt kész a bejegyzés a KAC-ból, amikoris birge felhívott, hogy mégiscsak van laptop és mégiscsak lesz filmklub. Ezt pedig most otthonról, a fáradtságtól le-leragadó szemmel gépelem, de ugyebár mindent az olvasókért. A cím pedig annak ellenére marad, hogy mégiscsak volt filmklub, mert már olyan jól elmagyaráztam, hogy miért ez a cím. és ha már elmagyaráztam, akkor nem fogom átírni a címet, mert nem akarok senkit összezavarni azzal, hogy olyan címet magyarázok el, ami nincs. Persze ezt a címet (jogosan) az a kritika érheti, hogy magunk közt szólva (itt, az Interneten, éééééééééérted...) nem igazán értelmes. Dehát az már csak ilyen, mikor az ember dühösen ül le blogot írni, másrészt pedig próbáljon csak meg valaki tudományos doktori disszertáció megvédésének szellemi színvonalán értekezni a Lynchhangulat, a Government Puzzle vagy a Agyrémikus címek létjogosultságáról; azonnal megvenném a jegyemet az első sorba: egy mondatot nem mulasztanék el belőle! Őszintén (és persze ismét magunk közt) szólva ebben az esetben nagyon kétségbe lennék esve, mert azt nem szeretném, ha a blogom bármelyik részéről lehetne tudományos alapossággal értekezni...

Maradjunk picit még a címeknél: birge blogjában kétszer is szerepelek, mint cím. én. Sokminden voltam már, de cím még nem, és ott mindjárt kétszer is. Ez adott egy jó ötletet: ha majd nem lesz ötletem címre (ami a csütörtöki napokra nem vonatkozik, mert ott kreatív igazgatósági üléseken dől el (szavazással, demokratikusan) az adott bejegyzés címe), akkor majd felhasználom saját magamat, mint címet. Legalább kétszer megtehetem... Ezt hívják alacsony költségvetésű blognak. Ezt meg alacsony költségvetésű Birodalom Visszavágnak hívják, és annyira rossz, hogy már jó.

Amíg a 37-es kollégium előtt ülve vártunk arra a srácra, aki nekünk a filmklubhoz hétfőnként hangot szolgáltat, az ölembe ugrott egy macska, ami már csak azért is különleges esemény, mert otthon Trinity még nem volt ilyesmire hajlandó. Namost ez a macska nem a már említett, a 37-es kollégium szerves részét képező fekete-fehér foltos macska volt - hacsaknem azzal kezdték a felújítási munkálatokat, hogy a fekete-fehér foltos macskából egy cirmos-fehér macskát alkottak. S ezen esemény hatására jöttem rá arra is, hogy én márpedig szeretek a 37-es kollégium előtt üldögélni, mert hogy-hogynem, mindig van ott egy macska, amit simogatni lehet. Ez történt azon az éjszakán is, mikor a balekvizsgámról először vágtak ki, s mikor kimentem a decemberi hidegbe kiszellőztetni a fejem, ott volt a már jól ismert fekete-fehér foltos macska. S ebből a tényből (is) erőt merítve mentem be másodszorra is, amikor ugyan ismét kivágtak, de távol álljon tőlem, hogy ezt a macska hibájának tekintsem...

Korábban, de még ezen a napon, a Szociolingvisztika nevű órára való igyekvésem közepette hallottam a következő, igen konkrét párbeszédet két idősebb ember előadásában:

- Nekem is volt olyanom... az a... mondjadmá', amikor... tudod, az... amitől a... a... Arcüreg-gyulladás!
- Jaaa, az jóóóóóó!


én eldöntöttem ebben a pillanatban, hogy nem osztom a véleményét, bár nekem még nem volt arcüreg-gyulladásom, és bár lehet, hogy az "jóóóóóó", én azért erre igen kevés esélyt látok. Magunk közt szólva.

Most, hogy jól hazaértem, és volt filmklub, a zúzós hangulatom is elmúlt, és rájöttem, hogy a Seethertől a Fine Again is zseniális szám, ami a Disclaimeren van, ami az első albumuk. Szóval a Karma and Effect után most már sokkal jobban odafigyelek rájuk, be is tettem a Fine Againt következő számnak a most játszott Furious Angel után. és itt is van...

Now Playing: Seether - Fine Again

Edit: mikor a fáradtságtól le-leragadó szemekkel gépeltem a bejegyzést, sikeresen kihagytam a macskát és az arcüreg-gyulladást, ezért ezzel a két momentummal a bejegyzést utólag egészítettem ki a KAC-ból (ismételten). Megtehettem volna tehát azt is, hogy a bővítés során a postot átnevezem Grrrrrrrr Extended Editionné, de nem tettem, mivel olyan jól elmagyaráztam már a címet. Meg a Grrrrrrrr cím úgyszólván hatását vesztené, ha utána még lenne valami. Tehát nincs.

2006-03-23

Technikai problémák

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

És most azért se a kijelzővel fogok kezdeni - ami egyébként 7,5 fokot mutatott -, hiszen annyi minden mással is el lehet kezdeni egy bejegyzést. Mert csütörtök van. Mégha ezt egy ügyes áttimestampeléssel (ősmagyar szó!) is kellett megoldani... A mai kreatív igazgatósági ülés majdnem elmaradt, melynek oka technikai problémákban keresendő. Ezt (az elmaradást) pedig egy másik technikai probléma akadályozta meg.

A kreatív igazgató egyébként még mindig nem jutott el odáig, ahol legelőször említve volt a blogban, de egy busz oldalán meglátott LCD-kijelzőről való eszmefuttatás közben egy félmondatban megemlítette, hogy "olvasta a madarakat", tehát azért az up-to-date-ségével (jaj, de széééééééép...) nincsenek komolyabb gondok. Nomeghátpersze egy kreatív igazgatótól ez azért nem is meglepő. Ami pedig a már említett madarakat illeti: egy jellegzetes tavaszi madárdalra való egyik nap történő felkelésem alkalmából első gondolatom az volt, hogy "De rég hallottam ezt a számot..." Na azért ez már tényleg jelent valamit. Egyébként az adott madár nem volt idióta (mint az említett madarak, amiket olvashattatok korábban), mivel a dalát körülbelül 12 fokban adta elő, ami kora reggel és szélcsendben valóban madárdalra okot adó szituáció, ám azok a madarak, amelyek ilyesmire a már említett három fokban képesek, valószínűleg továbbra is idióták, csak idiótaságukat olyan módon juttatják kifejezésre, hogy én azt nem érzékelem.

A Nő kétszer című film kapcsán pedig kiderült, hogy ő azt a filmet már látta. Ráadásul kétszer. Na, vajon miért? (A kérdés költői, még mielőtt valaki próbálna beküldeni e-mailben válaszlehetőségeket. Amennyiben pedig egyértelmű lett volna a kérdés költői mivolta, akkor bocsánat, de én mai önmagamból indultam ki, akinek nem esett le egy ilyen 600 km-ről, szembehóviharból is látható költői mivolt. Dehát ezek a költői mivoltok már csak ilyenek néha.)

Újabb technikai probléma következik: anakronisztikus módon most egy kicsit a pénteki napról is szó lesz (igen, csütörtökön, dehát az áttimestampelés eredményezhet ilyen dolgokat...), mégpedig arról, hogy a pénteki napon lévő egyetlen egy órámon, a "Mentálhigiénia" nevezetűn is derülnek ki érdekes dolgok. Például az, hogy az intelligenciahányadosom 115 és 130 közé tehető. Ezt egy szókincs-vizsgálattal lehet kideríteni, amit - ha ez most SztupY blogja lenne, akkor meg tudnék mutatni teljes valójában ledigitálisfényképezve, ez azonban, hogy úgy mondjam, technikai problémákba ütközik. Ígyhát be kell érnetek ennyivel, s nem többel. Mert ez az én blogom és én ezt mondtam [sátáni kacaj].

A Tékozló Homár szerint a világ legtökéletesebb flashjátéka ez volna. Szerintem meg nem, én ezt simán meguntam Level 5-nél, csoda hogy bírtam addig is. Ti meddig bírjátok?

Ja, igen, a mai blog címe technikai problémák miatt lett "Technikai problémák", mivel technikai problémákba ütközött a cím kreatív igazgató által történő meghatározása, így most az utólagos engedélyével lett a begjegyzés címe ez.

Now Playing: most nagyon jól illene a bejegyzésbe logikailag, dramaturgiailag és hangulatiailag... őőőő... hangulatilag, hogy "Technikai problémák miatt nem működik a Winamp"; ám a hitelességet nem áldozhatom fel a dramaturgia és egyebek oltárán, tehát tényszerűen le kell írnom, mi megy. Ez megy: Andy Hunter - The Wonders of You, ami az NFS: Underground című játék Soundtrackjéről van, és erről pedig eszembe jutott az, hogy a Midnight Club 2 sokkal jobb, és ezekről még nem írtam a blogban. Úgyhogy majd fogok.

2006-03-27

Időutazó pingpongütő

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

... vagy akár lehetne Grrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr is a címe a blognak ma, mivel az előző hétfői állapothoz képest annyit módosult a helyzet, hogy... most már projektor sincs. Szóval most tényleg nincs filmklub, és a Volánbusz most már tényleg megkapja a beigért dicséretet, hiszen most tényleg itt kell ülnöm 22:20-ig. Most 21:12 van, mert Tibivel MSN-eztem az utóbbi 20-25 percben, meg nem volt nyitva a gépterem fél óráig, meg hasonlók. Ezért csak most kezdtem el írni ezt a postot. Meg közben is MSN-ezek meg fórumot olvasgatok, tehát az esetleges inkonzisztenciákat tudjátok be ennek. De szerintem a szokásos szintnél nem lesznek nagyobbak ebben sem...

A cím azonban már délután megvolt, amikoris egyik új olvasómmal (már elvesztettem a fonalat, hogy ki a legújabb) pingpongra készülődve megvitattuk, hogy az ő ütőjén "2008" szerepel, és 2004-ben vette. Tehát ez egy időutazó pingpongütő, amely úgy hangzik, mint valami horrorfilm címe. Egyébként ugyanezen olvasómmal megvitattuk, hogy szerintem evolúció nincsen, őszerinte pedig ha evolúció volt, akkor áll mögötte valaki, aki lehet, hogy egy éteri lény, aki mindenek felett áll és mindent tud, vagy egy kis zöldbőrű emberke gülüszemekkel. én pedig erre azt mondtam: "Szerintem Yodának semmi köze ehhez az egészhez. Ne kend rá!"...

Ja, az MSN-ről még pár szót: otthon a Winamphoz van olyan pluginem, amivel ki lehet íratni a személyes üzenethez azt a számot, amit éppen hallgatok, és automatán váltja, amikor a Winamp is vált. Most éppen azt csinálom, hogy be van kapcsolva a discman, és a személyes üzenetbe írom kézzel, hogy melyik szám megy éppen... Ennyire unatkozom, mondom én. "Ennyire hülye vagy", mondjátok ti. és (hogy a Kutatásmódszertan könyvből idézzek, szóval ezt csak az olvasóim egy része fogja érteni): "Mindkettőnek igaza van"...

Örömmel jelentem, hogy a blogom upgrade-elődőtt (a magyar szókincs szerves része!) egy magasabb népszerűségi szintre. Ugyebár ismeretes, hogy valami akkor igazán népszerű meg jó meg tökjó meg duplapluszjó, hogyha parodizálják. Ez pedig most megtörtént! Ugyanis Nfol egyik blogbejegyzésében kérem szépen jól parodizálva lettem. Mondjuk az igaz, hogy mostanság a csütörtöki bejegyzések igen-igen kísérteties hasonlóságokat mutatnak az egyike a másikával (... a biorobot), de akkor is örülök, mert ez azt jelenti, hogy népszerű vagyok. Tökjóóóóóóó! Ide is idézem az inkriminált blogrészletet:

Hogy az egyik, számomra kedves blog szerzőjét utánozzam picit, most megmagyarázom a címet, hihetetlenül kreatív módon, miközben a hőmérő 22,2 fok Celsiust mutat, mert ezen vannak kéttizedes vonalkák is, bizony, ráadásul csütörtök sincsen.

Illetve ez nem is paródia végülis, mert annak egyik fontos eleme a túlzás, ami itt nem nyilvánul meg (hacsak nem mondjuk azt, hogy a 7,5 fokhoz képest nagy túlzás a 22,2 :-)), ez majdnem tényleg teljesen ugyanaz, mint amit én szoktam írogatni csütörtökönként, dehát olyankor csütörtök van. További magyarázat nem szükséges.

és most ide is kézzel jól beírom, hogy mit hallgatok. Na jó, ide mindig kézzel szoktam. Bevallom...

Now Playing: The Crystal Method - High and Low

2006-03-30

Egy igen rendhagyó (exkluzív...) helyszínről jelentkezik ma a blog, ugyanis műhelye volt már ezen oldalnak a KAC, és az EISZ is (egyik rövidítés jelentése sincs benne a blogban, tehát ezt csak azok értik, akik értik. Ezt de megmondtam! Ilyen még lesz (mármint olyan, hogy ezt csak azok értik, akik értik. Meg olyan is, hogy megmondom...)...), ezúttal pedig az E-Magyarország klubból vetem képernyőre e karaktereket. Közben Winamp, mert itt van és hangszóró is van a monitorokon, tehát még hallatszik is rendesen. Igaz, csak monóban, de mindegy, mert a Within Temptation See Who I Am-jéről váltott a System of a Down Spiders-ére, amelyről ma megjegyeztem, hogy az első SOAD albumról csak ez tetszik, de ezt valószínűleg az első album megszerzésével és meghallgatásával lehet kompenzálni. Azon leszek.

Nodehogy villámgyorsan visszakanyarodjunk a csütörtöki bejegyzések biztonságos talajára s valóságába, a kijelző 18,5 fokot mutatott, amikoris most ki fog derülni, hogy nem csak a helyszín, de a kreatív igazgatósági ülés időpontja is rendkívül rendhagyó volt, amennyiben... Amennyiben az előző két megállapítás egyike sem volt számotokra igazán értelmezhető (Kivéve, aki számára igen - most megint de megmondtam, ugye mondtam, hogy lesz még ilyen!), mivel egyrészt az esemény helye nem volt rendhagyó, az ideje viszont tényleg az volt, de azt nem írtam ide sose. Tehát ha most azt mondom, hogy 10 óra helyett 13 óra, akkor ti azt mondjátok, hogy "ésakkormivan?" (ismétcsak kivéve azokat, akik nem ezt mondják - dejó!).

A 13 órához azonban kapcsolódik egy olyan dolog, amit le fogok írni és nem csak azok értik, akik... őőőő... na ezt most nem sikerült jól megmondtani. Mindegy, szóval a kijelző 12:33-at mutatott, amikor pedig mi mindketten tudtuk, hogy 13:33 van (na jó, először majdnem elhittük), mivel a kijelző nincs átállítva még a nyári időszámításra. Tehát nem elég, hogy olyan valóságban kell élnie, ahol az 5,8 fok tulajdonképpen értelmezhetetlen, még ráadásul a téli időszámításban történik mindez számára. S mikor a két valóság közti különbségre rámutattam, rögtön leesett 18,5 fokról 18,0 fokra a hőmérséklet. Ami minden bizonnyal azért volt, mert a kijelző meg akart felelni a téli időszámítás követelményeinek a hőmérsékletet tekintve is.

Ami pedig a hőmérsékletet illeti, két szolgálati közlemény Nfol felé: 1. A 22,2 fokot értem ám, hogy direkt írtad, mert egész jól belejöttél a 2-zésbe, ezért most jön a második pont: 2. Ilyen hőmérsékletes dolgokat nem lehet ám csak úgy a kényelmesen 22,2 fokra felfűtött szobából írni! én igenis kimerészkedem a kegyetlen, zord és cudar 3,5, 5,5 és 7,5 fok birodalmába! S ennek a kimerészkedésnek még akkor is hatalmas értéke van (egyébként is, de úgy meg különösen), ha az idióta madarak képesek még 5,5, 3,5 és 7,5 fokban is csicseregni. S ezek az idióta madarak minden valószínűség szerint feketerigók. Ez is egyike volt a mai revelációknak...

A címet pedig rettenetesen kegyetlen módon nem fogom megmagyarázni! [sátáni kacaj]

Now Playing: Green Day - Wake Me Up When September Ends
Ezt az albumot ugyan nem szoktam magammal hordani, de ez még akkorról van, amikor igen, és feltettem erre a gépre még 2005. 11. 15-én, ami pont egy nappal azelőtt a nap előtt volt, amivel kapcsolatban ma nem sikerült befejeznem egy gondolatot. Sőt, elkezdenem se nagyon. De ha már itt tartunk, akkor talán ebben a bejegyzésben sem nagyon kezdtem el és fejeztem be semmit, mert csütörtök van.

2006-03-31

Think again

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Azért ez a cím most (hú, most de rajtakaptam magam, hogy próbálom jóvátenni az előzőt :-)), mert én már jó ideje kigondoltam, hogy márpedig a 99. post címe Think again lesz, és már sokszor újragondoltam, és még mindig így gondolom, tehát...

... tehát ez egy ismétcsak egy nagyon fárasztó poén volt, de ezt már mindenki megszokta, mert aki 99 post után sem ("post után"... milyen érdekes... :-)), az már nem olvasóm, mert bizonyára újragondolta a dolgokat és már nem is igazán akarja olvasgatni ezt a blogot. és ez(ek) az ember(ek) most jól lemarad(nak) a 100. postról. Persze van, aki nem 99 post után szokta meg, hanem hamarabb, meg különbenis, ez még csak 98,5 post. Vagy 98,8? Ilyen is van (van, ahol nincs, de...), de nem tudom, mennyi szöveg lesz még ebben a bejegyzésben.

Annyira azonban nem kellett jóvátennem itt semmit tulajdonképp, hiszen Nfol matematikailag jól megmagyarázta az előző címet. Ezúton is küldök neki egy szűnni nem akaró, viharos vastapsot. Csak aztán küldje is ám vissza, mert még jól jöhet nekem más szituációkban is... Anyways, matematikailag már ez a probléma nem probléma, ráadásul erős KoRn influenciát is mutat a dolog, de ezt csak azért, hogy megmagyarázzam az ő bejegyzésének a címét: tehát a KoRn legújabb albumának eredetileg az lett volna a címe, hogy See You on the Other Side of the Májkrém, de végülis ezt az ötletet ejtették, mert Jonék rájöttek, hogy a rajongók nem fogják érteni a "májkrém" szót, sőt, ők se értik...

én meg azt nem értem, hogy hogy vagytok képesek ilyen fárasztó poénokat olvasni. Komolyan respect mindenkinek, aki még kitart így 98 és nemtudomhánytized tömény hülyeséget felvonultató post után is. Ahogy Nfolnak is mondtam MSN-en: nagyon fárasztó vagyok ma. De nézzük az inkriminált log-részletet:

Nfol says:
remélem most nincs a közelben májkrémes kenyér
S@ti says:
well... nincs
S@ti says:
de ha lenne
S@ti says:
se lenne baj
S@ti says:
mivelhátugye
Nfol says:
_még_
S@ti says:
tudjuk, hogy
S@ti says:
hova esik
S@ti says:
ha esik
Nfol says:
igen, de ez nincsen matematikailag megmagyarázva
Nfol says:
_még_
Nfol says:
*suggestion*
Nfol says:
*strange look*
Nfol says:
*elegant cubic head*
S@ti says:
őőő
S@ti says:
bocs, 4-en vannak MSN-en right now
S@ti says:
köztük a kanadai kontaktom
Nfol says:
akkor most rossz lesz neked, mert még blogot is kell közben olvasnod
Nfol says:
na jó, nem feltétlenül
Nfol says:
:-)
S@ti says:
de, kell
S@ti says:
főleg, ha lesz benne kijelző, amelyik fokot mutat
S@ti says:
annyira IZGALMAS!
S@ti says:
vajon hány fok?
S@ti says:
áááááááá
S@ti says:
nem bííííírom!
S@ti says:
ááááááááááááááááááááá
S@ti says:
:-)
S@ti says:
mindjárt re


(...)

Nfol says:
és nálad a dátum milyen színű háttér előtt van?
Nfol says:
mert sárgának kellene lennie...
S@ti says:
nem sárga...
S@ti says:
a sima háttér mögött van az is
Nfol says:
fúúúú
S@ti says:
hát
S@ti says:
mivel én nem voltam hajlandó rá
S@ti says:
úgy látom, te megmagyaráztad a címet
S@ti says:
helyettem is
S@ti says:
ennek hogy fog örülni az értelmi szerző...
S@ti says:
:-)
Nfol says:
akarod mondani, "értelmi" szerző
S@ti says:
őőő...
S@ti says:
... végülis ja
S@ti says:
de pssszt
Nfol says:
kreatív, ofkoz
S@ti says:
igen
S@ti says:
na azért
S@ti says:
igazgatóról vagy jót...
Nfol says:
olyan csütörtökös is kicsit
S@ti says:
pedig péntek
Nfol says:
de mindenképpen kettes jellegű
S@ti says:
:-)
S@ti says:
az majdnem 2 nap differencia
S@ti says:
majdnem
Nfol says:
mostmár sárga
S@ti says:
én meg frissítek
S@ti says:
i got that
S@ti says:
i'm eagerly waiting
S@ti says:
but...
S@ti says:
... nothing happens
S@ti says:
turn on that damn yellow!
S@ti says:
:-)
Nfol says:
ever thought about camel spotting?
Nfol says:
in Britain?
Nfol says:
or was that dromedar?
Nfol says:
dunno
S@ti says:
eddig majdnem egy sárga színt számoltam meg
S@ti says:
nearly one
S@ti says:
az már majdnem nearly two
S@ti says:
és a two az pedig
S@ti says:
as we all know..
S@ti says:
:-)
S@ti says:
szerintem felkérem a coldplayt
Nfol says:
sure
S@ti says:
hogy legalább hangban szolgáltasson sárgát
S@ti says:
ha már képben nem megy a dolog...
S@ti says:
nos
S@ti says:
ők elkezdték
S@ti says:
:-)
Nfol says:
és vizuálisan még mindig nem sárga?
Nfol says:
melyik kinézetet nézed?
S@ti says:
amelyik alapból bejön...
S@ti says:
demindjárt leszek
S@ti says:
vagyok
S@ti says:
tehát
S@ti says:
rossz kinézettel nézem?
S@ti says:
próbálok akkor más kinézetet felvenni...
Nfol says:
ne
S@ti lesimítja kócos haját...
S@ti says:
így se jobb
S@ti says:
:-)
S@ti says:
:-D
Nfol says:
csak ha a Flight-tal nézed, akkor a dátumnak sárga háttérrel kellene rendelkeznie
Nfol says:
áú
S@ti says:
fáj, igaz?
S@ti says:
Flighttal nézem
Nfol says:
ja
Nfol says:
j
S@ti says:
de ha felrepülök se sárga...
S@ti says:
óh... de fárasztó vagyok ma
S@ti says:
:-)
Nfol says:
és ha lemerülsz?
Nfol says:
we all live in a yellow submarine, sallalallala


Elérkeztünk a point of no returnhöz, bár ez már az url begépelésénél egyértelmű, de valakinek lehet, hogy most esik le. Tényleg sikerült ma olyan fárasztónak lennem, hogy ha még tovább olvasnátok ezt a logrészletet, vagy akár tovább írnám ezt a postot, soha jóvá nem tehető, címmegnemmagyarázásokat is elbagatellizálhatóvá tévő hihetetlenül kimerítően fárasztó dolgokat írnék le. Ezt azonban egy frappáns huszárvágással sikerült megakadályoznom (hogy azért az érdem az enyém legyen...): nem írom tovább ezt a bejegyést. Zseniális, nem?

Now Playing: Linkin Park - Pushing Me Away

2006-04-06

Rendhagyó kreatív igazgatósági üléssel indult az a nap, amikoris a rendhagyó, századik post megszületik. Aztán rendhagyó a cím megszületése is, mivel a kreatív igazgató utasítása szerint a címben szereplő elemeknek meg kellett jelenniük a címben, de nem kaptam rá határozott utasításokat, hogy hogyan is. Ezért, mivel talán ragadt valami rám is az ő kreativitásából, úgy döntöttem, hogy mondatba foglalom. Ígyhát nem feltétlenül értelmes mondatba, de foglaltam. A kreatív igazgató pedig jóváhagyta, tehát most megint megmagyaráztam a címet. Illetve nem, de...

Ezen azonban van vita még mindig, hogy ez valóban a századik bejegyzés-e. Először MSN-en jött elő a probléma:

[23:24:54] Nfol: ez miért 99-ik post?
[23:25:04] S@ti: hát...
[23:25:12] S@ti: #
Categories

* Uncategorized (99)

[23:25:16] S@ti: look on the side
[23:25:21] Nfol: szerintem 103
[23:25:24] S@ti: tehát a következő lesz a 100
[23:25:28] S@ti: a számláló szerint, oldalt
[23:25:34] Nfol: de ha odatolod az egeret a címre
[23:25:48] S@ti: p=103
[23:25:50] S@ti: hmm
[23:25:50] S@ti: igen
[23:25:51] Nfol: akkor az a vége, hogy p?103
[23:25:52] S@ti: látom
[23:25:54] S@ti: i can see that
[23:25:58] S@ti: ummm...
[23:26:01] Nfol: igen
[23:26:05] S@ti: akkor úgy csinálok, mint Lucas
[23:26:06] Nfol: tehát a megoldás 101
[23:26:18] S@ti: a következő bejegyzésben
[23:26:19] S@ti: :)
[23:26:22] S@ti: most kicsit elfoglalt
[23:26:26] * S@ti most Elfoglalt
[23:26:44] Nfol: ááááá
[23:26:56] Nfol: feljavítod rémes CGI-kkel? ;)
[23:44:29] Nfol: most mennem kell
[23:44:33] Nfol: byez
[23:44:38] S@ti: őőő
[23:44:41] S@ti: jó :)
[23:44:48] S@ti: majd meglátod, mit csinálok majd úgy, mint Lucas
[23:44:49] S@ti: :D
[23:44:52] S@ti : bye
[23:44:59] Nfol: ok
[23:44:59] Nfol: bye


Tehátakkor itt az ideje, hogy úgy tegyek, mint Lucas, ami azt jelenti, hogy nem fogok CGI-vel belenyúlni a régi postokba, sőt, nem fogok olyan nyilatkozatokat sem tenni, hogy nem fogok hetedik, nyolcadik és kilencedik részt csinálni a blognak, hanem én most azt csinálom, amivel az SW-fórumokon meg szokták védeni álláspontjukat a sarokba szorult felhasználók, amikor valami háttérinfót hoznak fel az ő érveik ellen: "Lucas azt mondta, hogy csak a filmek számítanak kánonnak!". Tehát én most itt azt mondom, hogy csak a bejegyzések szövege kánon, illetve az oldalt látható "Uncategorized (99)" felirat. Tehát ez most a századik, basically mert én azt mondtam. Dehát miért is ne mondjak ilyet, hisz az én blogom. Egyébként tényleg és őszintén nem is értem, hogy hogyan lehet ez a 104. post (ahogy azt a Permanent Link tanúsítja), hiszen mindegyik az Uncategorized nevű kategóriába került, mert nem akarok kategóriákat csinálni, mert ez az egész egy kategória amúgyis, amit leginkább a "hülyeség" szóval lehetne leírni. De csak leginkább, tehát nem teljesen.

A mai jubileum jó hatással volt a mai kreatív igazgatósági ülésre is, ami (ahogy azt már fentebb említettem) rendhagyóra sikeredett, ugyanis a rendkívüli helyzetre tekintettel alkalmam volt megtekinteni a kreatív igazgatóról elnevezett félszigetet is, amely még a múltban volt félsziget, majd a sziget stádiumot elhagyva az Atlantisz állapotot vette fel, mire nekem alkalmam lett volna megpillantani. Csak a vegetáció tetejét lehetett vizualizálni. Így hát tulajdonképpen nem is tekintettem meg, csupán elhittem, hogy ott van valahol a kiáradt Duna alatt. Ahol egyébként egész sokminden található, úgymint szemeteskukák (na jó, az azért felette maradt), korlátos lépcsők (na jó, az egyik felette tudott maradni kicsivel) és a legjobban zsiráfokra emlékeztető alakokból álló szobrok (na jó, ez meg aztán pláne fölötte volt).

és mivel a századik bejegyzés történetesen (micsoda véletlen...) egy csütörtöki bejegyzés, ezért mi más is következhetne most (vagy ha nem most, hát valamikor, de akkor mindenképp), mint a kijelző. A kijelző, amely 7 fokot mutatott, és előző nap én egy hétmondatos levelet kaptam a kreatív igazgatótól, aminek kapcsán a kijelzőnél megjegyeztem, hogy ha kicsit tovább írja azt a levelet, akkor most lehetne akár 30 fok is. Szóba került még (időrendi sorrendben ez így nem stimmel, de sokszor csinálok ilyet, szóval már megszoktátok) a csütörtök színe, amely még birge kérdése volt eredetileg, mármint a "Milyen színű csütörtökön?" kérdést mondtam én tovább a kreatív igazgatónak, aztán közösen elgondolkodva a "Milyen színe van egy csütörtöknek?" kérdésre kreatív módon az "Ez helyzetfüggő" kijelentést fogadtam el tőle válasznak. és még hasonló szellemi színvonalon folyt tovább az ülés, melynek további részleteitől megkímélem azon olvasóimat, akik eljutottak a századik postig: ennyit aztán már igazán megérdemelnek...

Mint ahogy megérdemelnek egypár filmvéleményt is tőlem, kezdve a Jégkorszak 2-vel, amely igen aktuális témákról szólt, úgymint a globális felmelegedés, az árvíz és a családalapítás, valamint olyan mindig aktuális témákról, mint a jellemfejlődés és az identitás. Na és persze Scrat továbbra is arra tanítja a közönséget, hogy soha nem szabad feladni, akármilyen akadályok is tornyosulnak előttünk. Folytassuk az Orbán VS Gyurcsány című filmmel, ami szintén próbált aktuális témákról szólni, de nem nagyon sikerült. Mármint a témák ott voltak, csak szólni nems sikerült róla, még akkor sem, ha Gyurcsány többször is elmondta, hogy "Az ország erről szól". Hogy pontosan miről, azt nem igazán tudtuk meg a filmből, a másik szereplővel kapcsolatban meg aztán pláne azt éreztem, hogy érzem, hogy mondani akar valamit, de valahogy nem jut már el idáig... Az igazsághoz hozzátartozik, hogy csak a felétől láttam ezt az utóbbi alkotást, de akkor is jobb volt a Jégkorszak 2 és kész. Period.

Nemrég néztem Üvegtigris 2-t is, ami sokkal-sokkal rosszabb volt, mint az Orbán VS Gyurcsány. Írtam is róla dühömben egy kommentet. Olvassátok el jól, szerintem igazán jól sikerült megragadnom a film lényegét. A kommentben ugyan benne van, de most magyarul is hozzáteszem ide, hogy a jogvédő szervezetek rinyálása ezek után már annyira sem érdekel, mint eddig. Nevetséges képmutatás az egész, hogy egy ilyen rossz film "bevételkiesését" (szerintem még így is sokkal többen fizettek érte, mint amennyit megérdemel...) ráfogják azokra, akik gonosz módon letöltötték a filmet... Vannak a fősulin olyanok, akik a Főiskola által szponzorált látogatás keretében tekintették meg azt az alkotást, és azt kell mondjam, hogy szerencsére nem voltam ott még egy ilyenen sem, mert én még azt a 100 forintot is sajnáltam volna érte, amibe az a kedvezményes mozi került. Mint ahogy sajnáltam volna akár 1 forintot is a Date Movie című förtelemre, amit már filmnek nevezni sem vagyok hajlandó. Szintén dühömben szintén írtam hozzá szintén kommentet, amelyet ti most szintén jól elolvastok. Úgy látszik, mostanában ilyen rosszfilmetnézős-dühömbenkommentetírós kedvemben voltam.

Most pedig következzen egy kis statisztika, ha már ilyen szép jubileumunk van, hogy 100. post. Ugyan magam sem tudom, minek csináltam, de csináltam egy statisztikát. Bár, ha jobban belegondolunk, az egész blogot nem tudom, minek csinálom, to begin with...
Tehátakkor statisztika. Az pedig úgy néz ki, hogy

2005. szeptember: 30 entry
2005. október: 11 entry
2005. november: 15 entry
2005. december: 11 entry
2006. január: 13 entry
2006. február: 7 entry
2006. március: 12 entry

Ez tehát egy ilyen hónapokra lebontós dolog volt, ami igazából nem túl izgalmas, ugyanis annyi látszik belőle, hogy szeptemberben nagyon bekezdtem, és kétszer annyi bejegyzést alkottam, mint amennyi átlagban összesen született. Ugyanis havonta átlagban 14,142857 bejegyzést alkotok, még ezt is kiszámoltam, s feltételezésem szerint a második 100 entryben sem nagyon fog csökkenni ez a szám. Vagy legalábbis nem sokkal. Ehhez mindenesetre gyorsan ki kéne néznem egy olyan hónapot, amikor megint 30 körüli bejegyzést alkotok...
Kiszámoltam (vagy inkább megszámoltam...) azt is, hogy hány olyan cím van, ami teljesen idegen szavakból áll. Az eddigi 99 bejegyzésből tehát 20 ilyen van (beleszámoltam a konfabulációt, a definíciót és a hasonlóakat is). Azt már nem számoltam ki (meg meg se), hogy hány olyan bejegyzés van, amelynek a címében szerepel valamilyen idegen szó, de a többi tagja magyar, mert legyen a ZH-n valami önálló feladat is. Ja, hát ezek mind benne lesznek a ZH-ban. Há' má' hogyne...

Most pedig ShadoW blogjáról lesz egy kicsit szó. De a kiindulópont nem is az övé, hanem Nfol blogjában is született reakció, amire aztán SztupY is írt a blogjába reakciót. Mármint nem a reakciókra, hanem az eredetire, illetve ShadoW reakciójára. Ezért én is ShadoW reakciójára fogok reagálni, Nfol és SztupY reakcióját pedig elolvashatjátok a megfelelő helyeken. S mivel ez az én blogom, itt az én reakcióm fog most állni. érti még valaki...?

Szóval ShadoW blogja. Ezzel a szeletével az internetnek sokáig úgy voltam, hogy "Na, nézzük, frissített-e már... Nem.", aztán egy bizonyos idő elteltével már így se. Úgyhogy már az első oldal-újítása is meglepetésként ért, aztán a második előtt is sokáig nem néztem, aztán utána olvastam végig egyszuszra az egészet, és most, a harmadik kinézet megint meglepetésként ért (és ráadásul még el is kellett hozzá olvasnom a második kinézetnek a végét is...). De elolvastam, és azért is fogok most itt reagálni a /03/ jelet viselő bejegyzésében említettekre. Mondjuk az is megér egy misét, hogy mennyi ideig bénáztam wtf fejjel forgatva az egér görgőjét, mire rájöttem, hogyan is épül fel az oldal, és megtaláltam, melyik bejegyzés hányas, és hol az eleje... Nade ez nyilván az én bénaságom, csak gondoltam, megosztom, egyrészt azért, hogy ne csak önfényezésből álljon a 100. bejegyzés, hanem igenis, megmutassam, hogy én is ember vagyok (igen, bármilyen hihetetlen, ez így van... :-)), másrészt pedig azért, mert gondolom, nem ez lesz a végső kinézete ShadoW oldalának...

Mivel az az előző két bejegyzésben sem derült ki, hogy pontosan mire is akarok én ennyire reagálni, ideidézem az eredeti WarPriest által felsorolt pontokat, amelyekkel szerinte javítani lehet a blogja színvonalán:

Utolsó bekezdésként ismét visszatekintek arra, amit eddig leírtam és már megint nem vagyok megelégedve az összképpel. Kérdem én: mit tehetnék annak érdekében, hogy akár bekerülhessek azok közé az oldalak közé, amelyek lekötik Shadow-t, vagy másokat. Min változtassak? A választási lehetőségek adottak:

1. Fogalmazz jobban, mert ez így shit!
2. éljél érdekesebben, hogy legyen miről írnod!
3. Váltsál dizájnt jól!
4. Ne nyafogj annyit, csak írjál!
5. Ne blogot csinálj, hanem mást vazze'!
6. Dögölj meg, és akkor nem lesz problémád!
7. Töröld az oldalt!
8. Egyéb


Ezt írta volt WarPriest az ő blogjában. Erre én azt reagálnám, hirtelen, hogy az önismeret a fontos itt is.
WarPriestnek pedig személy szerint azt mondanám, hogy vegyen egy nagy levegőt, és próbáljon tisztába jönni önmagával, mert nem feltétlenül az ultimátumok ilyetén formán történő felsorolása a megoldás. A blog elsősorban önmagadat tükrözze (én próbálom...), azt, ami rád van nagy hatással, ami téged érdekel, ami téged köt le. Előbb magadnak írj, mint másnak. Ha úgy ülsz le, hogy "Na akkor én most ShadoWnak meg SztupYnak írok valami tökjót, amin ők majd tudnak szórakozni", akkor máris rossz úton jársz, mert lehet, hogy pár utalást - amit csak olyan ember ért, aki személyesen ismer, vagy érintett volt valamelyik sztoriban, amit leírsz - ki kell hagynod, hiszen akiknek írod, azok nem értik/érthetik. Itt kész lennél máris kompromisszumokat kötni, pedig ha valamit, akkor azt egy blogban nem szabad. A blogot az olvassa, akinek megadod a címet, te döntöd el, kik ezek. Ezek általában olyan emberek, akik valami miatt fontosak számodra. Az ilyen emberek rád kíváncsiak, és nem arra, akit te magadból szeretnél mutatni. én például mostanában gyakran kapom rajta magam, hogy kezd "belterjesedni" a blogom, mert a közelmúltbeli bejegyzésekben nagyon sok olyan utalás és dolog volt, amit rajtam kívül tényleg csak egy ember ért a blogban, de engem nem zavar. Aki meg olvas, és zavarja, azt nem is érdekli a blog. Itt minden mehet. Ezzel SztupY reakciójára is utalok, aki ezt írta:

Alapvetően szerintem egy blog nem biztos, hogy különbözik egy naplótól. Azért nem, mert egy blog olyan, amilyennek te magad gondolod. Ha naplót akarsz, hát írj naplót, ez eseben lehet, hogy pl. csak magadnak számod.
(...)
Nem minden esetben az a lényeg, hogy sokan olvassanak, vagy hasonló.


Szerintem is erre van a lényeg. Ha ilyen vagy, akkor legyen a blog is ilyen. Ha meg nem, akkor nem. Na, ezt most megmondtam.

Miután így a 100. bejegyzés nemtudomhánytizedénél tisztáztuk, milyen is egy blog (ideje volt :-)), egy bejelentésem van még, ami igen közérdekű: birge blogja mostantól szerepel ott oldalt a Blogrollban. Tessék nyomkodni, mert az egyik korábbi postban kifejtettem, hogy miért jó az nektek. Meg neki is végülis, még ha olykor nem is vallja be...

Now Playing: Air - Dead Bodies
Méghozzá azért, mert ez a 100. item a playlistemen. A The Virgin Suicides OST-ről van, mivel ABC-sorrendben van a lista eleje, ezért került ez pont oda. Viszont a többi Air-album az már nem az ABC-sorrendes részében van a listának, de ha ott lenne, akkor a 100. elem más lenne, például a The Vagabond a 10,000 Hz Legendről. A 10,000 Hz Legend pedig szerintem a legjobb albumcím, még a Mezzanine-nél is jobb. A második pedig (ha már az elsőt felhoztam) a The Silent Force a Within Temptationtől. A harmadik pedig a Signs of Life a Poets of the Falltól. és mire mindezt leírtam, addigra már a shuffle ráváltott egy másik Air-számra, az All I Needre, ami az első Air-szám volt, amit megszerettem. A rend kedvéért: ez a 2318. item a playlisten. Remélem, ennyi bejegyzés legalább lesz a blogban...

2006-04-13

Négy nap Szlovákia, sok-sok oposszumnak látszó tárggyal (ezekből legalább egy az is volt!), Csodálatos Linux Ajándékcsomaggal (nagyon gondosan csomagolva, az elnevezés pedig már most jogvédett!), hiúzkölykökkel (Lynx, ami már majdnem Linux ugyebár, de ez csak azért, hogy valami kontinuitás is legyen ezek közt, pedig igazából nem kéne), gyömbéres teával (ami szerintem tisztára kakaóízű volt, mások szerint meg tejberizs meg tejeskávé, ami azt jelzi, hogy teljesen egyetértünk abban, hogy jobban érződik rajta a tej, mint a tea, meg egyébként is, Klopacska rulez), rendkívüli (és rendkívülien rövid) kreatív igazgatósági üléssel (egy mondat terjedelemben), 14, 16, 5,5 (ez utóbbi internetről átlagolt) és 19 fokokkal, és még sokminden mással, ami még ki fog derülni, meg sokminden olyan mással, ami nem.

A címet például nem fogom megmagyarázni (egyébként is hiába csütörtöki a blog, ez technikailag szerda, a kreatív igazgatósági ülés meg aztán pláne hétfőn volt...) [sátáni kacaj, ami már tényleg unalmas, de legalább annyira kihagyhatatlan is], viszont ellenben arról szólok, hogy a szlovákok bizonyára sokmindenhez értenek, de lépcsőt nem tudnak gyártani, valamint megtudtuk azt is, hogy az óra jár, bár nincs se lába, se keze... Igen, ehhez nekem Szlovákiába kellett mennem, így jártam, azt viszont biztos nem tudja senki, aki nem volt ott, hogy hogy néz ki egy "speciális küldetésű edény". Na én tudom. Szlovákiában olyan is van. én erre gondolatban felállítottam több elméletet is, hogy milyen lehet egy különleges küldetéssel rendelkező edény, de az igazi választ fedje jótékony homály, az elméleteimet meg még jótékonyabb, mert négy nap kialvatlansággal a hátam mögött ha most elkezdeném boncolgatni, hogy milyen speciális küldetéseket képzelek el (többek közt például) egy 13 kilós edénynek, akkor gyanítom, nem egy olvasómnak okoznék visszafordíthatatlan álomkórt (nem, nem az unalmassággal, hanem... :-)). Márpedig ilyet most nem játszunk. Olyat viszont igen, hogy például Hold van Szlovákiában is, és kisebb, mint az itteni. Tanúim is vannak rá!

Nade, hogy kezdjünk már egy új bekezdést is, amiben (uhh, itt most gondolatban új tabot akartam nyitni egy gondolatnak, hogy tudjam, miről akarok itt írni. Az, hogy négy napig nem láttam számítógépet, bizony következményekkel jár... :-)) végülis már semmi különösről nem lesz szó, csak még egy kis kitérő a szlovák rádiók minőségére: volt a Trouble a Coldplaytől, aminek nagyon örültem, meg volt a Bad Day Daniel Powtertől, aminek meg most örülök. Bővebbet erről a Now Playing szekció tartalmaz ugyebár. Ez a szekció pedig már csak annyit tartalmaz, hogy ha majd Szlovákiában a selmecbányai Ásványtani Múzeumban jártok, akkor mindenképp vegyetek olyan kulcstartót, amivel kapcsolatban meg tudtok egyezni valakivel abban, hogy "Igen, még ez hasonlít legjobban oposszumra..." - a bolt hátsó részében, a megvásárolható ásványoktól balra találjátok őket. Van például macska is, ami egyrészt nem annyira szép, másrészt meg nem az hasonlít legjobban oposszumra. Márpedig oposszum nélkül még Szlovákiában sem lehet mozdulni se. Higgyétek el.

Now Playing: Daniel Powter - Bad Day (kábé hatodszor...)
Azért egy ilyen felemelő hangulatú, lelkesítő, hovatovább vidám számot alkotni egy rossz napról ilyen szöveggel...

Sometimes the system goes on the blink
And the whole thing turns out wrong
You might not make it back and you know
That you could be well oh that strong
And I'm not wrong


Nohát, igen, ez egy kicsit ott van, kérem szépen.

2006-04-18

A címet nemsokára megmagyarázom (a szokott gyakorlattól eltérően), de előbb legyen szó más blogokról. Úgymint például ShadoW-éról, aki egyik gondolatmenetében kitért a hit kérdésére is, emígyen:

De ha egész életedben csak kételkedsz magadban, akkor nem jutsz előrébb sehova, és sokat értél vele! Egyszerűen, kockáztatni kell, és hajrá...

és ezt most azért tettem ide, mert egyetértek vele, és példákat is tudnék mondani, de nem teszem.

Warpriest blogjára rátérve pedig elég gyökeres változásokat láthatunk, bizony, itt elindult valami, kérem szépen. A magam részéről kíváncsian várom a végkifejletet, mert ami eddig történt, az határozottan tetszik.

Megígértem még egy korábbi entryben, hogy lesz szó a Midnight Club 2-ről, és annak relációjában az NFS: Underground sorozatról, meg a Most Wantedről. Ennek most jött el az ideje, ugyanis most lesz szó a Midnight Club 2-ről. A helyzetet körülbelül a Quake 3 és az Unreal Tournament kapcsolatával tudnám jellemezni: ott is az volt a helyzet, hogy a Q3 volt a híres-hírhedt cég "mégmegsejelentdemárhűdeszuper" játéka, aminek a hype-olásába sokan beleugrottak. Az UT pedig viszonylag csendben jelent meg, csak azzal keltett feltűnést, hogy az volt az első csak multira fejlesztett FPS. Mindent egybevetve, az UT-ben sokkal több az ötlet, és összességében egy sokkal jobb játék, átgondoltabb, sokkal jobban törődtek vele. Mikor a Q3-at próbáltam az UT után, azt éreztem, hogy összecsapott munka, nincs rendesen kidolgozva szinte semmi, kezdve a fizikától, a stíluselemeken át a játékmódokig.

A MC2 és az NFSU esetében fordított volt a helyzet: már játszottam a NFSU-val, amikor egyszer kipróbáltam a MC2 demóját. Namost a demo kipróbálását úgy kell érteni, hogy rongyosra játszottam az egyik pályát. A demo úgy nézett ki, hogy lehetett menni három járművel: két autóval és egy motorral. Az egyik autó olyan gyors volt, hogy nem lehetett vele elveszteni a versenyt, a motor szintén olyan gyors volt, hogy nem lehetett vele veszteni, úgyhogy maradtam mindig az átlagos képességű autónál, amivel alig lehetett nyerni (de lehetett!) és legalább 60 versenyt lenyomtam, mert annyira tetszett az irányíthatóság, a fizika. Grafikailag természetesen gyengébb a játék, mint az EA sikersorozatának akkor legújabb darabja, de engem az sose zavart, a Rockstar játékokhoz meg amúgyis hozzá voltam már szokva. De mivel nem sikerült akkoriban teljes verziót szerezni, maradtam az NFSU-nál tovább. és végig is játszottam, annak ellenére, hogy a MC2 demo kipróbálása után valahogy már nem tudtam ugyanolyan szemmel nézni a játékra - addig teljesen be voltam szippantva a világába, és nem láttam ki belőle. Például simán lenyeltem azt, hogy a gépi játékos simán be tud venni egy kanyart 250-nel, sínen futva, és hogy nem hibáznak soha (legalábbis nagyon-nagyon ritkán, most csak pár Drag jut eszembe, amiben hibáztak, de az is véletlen volt...). Amíg a MC2-t nem láttam, addig nem tudtam elképzelni, hogy másként is lehet. Így az NFSU-ban nem a vezetési technikán múlt a siker elsősorban, mert hibátlan vezetéssel is ki lehetett néha kapni, hanem a gép hangulatán, hogy most enged-e elsőnek lenni vagy nem... Ezt ellensúlyozandó tették bele a játékba a tuningolás lehetőségét és az egyéni kocsik kiépítését. Namost ez mind szép és jó, de egy autós játékban a játékélmény lenne az elsődleges, és ha én játékfejlesztő lennék, addig nem dolgoznék ki ilyen rendszert, amíg maga a verseny rész nincs a lehető legjobban megoldva. Az EA-nál azonban nem így gondolkodtak, és sikerült eladniuk egy erős közepes autós játékot kultuszjátékként, ráadásul annak az illúzióját is megteremtették, hogy törődtek a játékkal: hiszen lehet tuningolni! Sokan annyira rákattannak, hogy tuningolt, saját maguk által összeállított autóval lehet menni, hogy nem veszik észre, hogy maga a verseny igazán nem is a játékoson múlik. Persze voltak jó ötletek benne (pl. style pontok), de a verseny lenne a lényeg, és ha az nem jó, az egész játék nem jó.

Ennek eredményeképp az NFSU2-t már végig se játszottam (pláne, hogy teljesen ugyanaz volt fizikailag és grafikailag, mint az első rész...), a Most Wantedet meg 2 percig próbáltam egyszer Ninjánál, amikoris megállapítottam, hogy ugyanaz, mint az NFSU 1-2, csak nappal. Azóta is próbáltam megszerezni a teljes MC2-t, és amikor sikerült, rájöttem, hogy mi hiányzott...

Az MC2-ben egy verseny alatt több élményt lehet szerezni, mint a teljes NFSU/Most Wanted sorozatot végigjátszva! Minden futam más, mindig hibátlan vezetésre kell törekedni, de beleférnek hibák is akár, mert az ellenfelek is hibáznak. Itt nincs olyan, mint az NFSU-ban, hogy szerez az ellenfél egy 5-6 másodperces előnyt, aztán akár hibátlanul is vezethetünk, mégsem fogjuk azt az ellenfelet már utolérni soha, mert már nem hibázik, mi meg nem vagyunk hozzá elég gyorsak... Nem, itt akár nagy hátrányból is, ügyesen vezetve fel lehet zárkózni az ellenfelekhez, ha pedig látjuk őket hibázni, az igazán szórakoztató. Az éjszakai forgalom is sokkal ésszerűbben van megoldva a játékban, az eleje felé például van egypár szkriptelt jármű is a forgalomban (egy kamion mindig pont akkor fordul ki, amikor odaérünk és hasonlók), ezek később már elmaradnak, de ez csak a nehézséget növeli. és most jön a legnagyobb varázslat: ez azért jó, mert szórakoztat. Az NFSU-ban egy idő után már frusztráltak a versenyek, hogy hiába nyújtok kiemelkedő teljesítményt, a gép szeszélyén múlik, hogy mehetek-e a következő versenyre. A MC2-ben mindig tudom, hogy én szúrtam el, ha elszúrtam, és én tudok rajta javítani a következő futamban. Volt olyan verseny, amit legalább hatvanszor (de tényleg!) kellett újrajátszanom, de egyik sem volt frusztráló. Persze dühöngtem, hogy hogy lehetek ilyen béna, de magamra voltam dühös, nem a játékra. Most is egy olyan versenynél tartok, amit már legalább hússzor elvesztettem, de mindig szívesen kezdem újra.

Az NFSU-nak volt egy nagyon jó pontja, a Soundtrackje, amiben olyan klasszikusok szerepeltek, mint Static-X - The Only, meg The Crystal Method - Born Too Slow (ezeket innen ismertem meg), meg Fluke - Snapshot, amelyek szinte kivétel nélkül kiemelkedő számok. A MC2-ben pedig az mp3 könyvtárba lehet bemásolni a saját zenéinket, úgyhogy nekem az MC2 Soundtrackje Seether és Disturbed-számokból áll :-)

és még mielőtt megmagyaráznám a címet, olvassátok el a Motel című filmről írt kommentemet, amiből minden kiderül arról, hogy érdemes-e megnézni.

Ezek után térjünk rá a címre, amely most jól meg lesz magyarázva. Kitérőként először megemlíteném, hogy Nfol már valószínűleg tudja, mi lesz a magyarázat, egyébként meg persze, hogy tudja, hiszen ő készített interjút Trinityvel - már nem mintha a két dolog összefüggene, csak úgy megjegyeztem. A címről akkor... a cím ugyanabba a kategórába tartozik, mint a Torzult Tranzisztor és a Karma és Hatás, azaz egy számcím/albumcím lefordítása magyarra, csak azért, hogy a következő statisztikában kevesebb legyen az idegen szavakat tartalmazó postok száma. Ami ironikusan nem sikerült sem a Torzult Tranzisztor, sem a Karma és Hatás esetében, hiszen sem a tranzisztor, sem a karma szó nem magyar. Bár mindkettő meghonosodott, ezért nem számoltam idegennek őket, így úgy téve, mintha mégiscsak sikerült volna velük elérni a célomat. Ezért jó, hogy a saját blogomról van szó... :-)

Tehát Tudatcirkusz, eredeti nevén Mindcircus, ami a Way Out West szerzeménye, és mostanában akárhányszor meg tudnám hallgatni a Gabriel & Dresden által remixelt változatot. Még Szlovákia előtt erre és Andreas Johnson Glorious című szerzeményére voltam nagyon rákattanva. Most már a Bad Dayre, de ezzel a címmel most (kreatívan) visszanyúltam a múltba. Mert - ahogy sok helyen említettem már - szeretem az időrendi sorrendet...

Now Playing: Moby - Extreme Ways

2006-04-20

13,5 fok. Bár a nap eleje nem úgy alakult, hogy ezt én majd tudni fogom a nap végére, ugyanis értesítést kaptam arról már reggel fél 9-kor, hogy a kreatív igazgatói ülés ma elmarad. Aztán végül mégis jártam a kijelző felé, nem is egyedül. Egyik leendő olvasómmal (erről még nem tud...), ráadásul nem is csak arra jártunk, hanem a Dunaparton is (ahol az áradás már eléggé visszahúódott), meg még sok helyen. Összesen három órát sétálgattunk fel s alá, eközben jó sok téma szóba került a pillangó-effektustól kezdve az evolúción át a gyógyszeriparig.

Ez utóbbi például Dr. Lenkei Gábor nagyszerű könyvének, a Cenzúrázott egészségnek a relációjában. A szerző nem egyebet állít ebben, minthogy a forgalomban lévő gyógyszerek több, mint 90%-a teljesen hatástalan, és csak a gyógyszergyárak profitnövekedését szolgálja. Olyanokat is ír, hogy orvosként nem érti, miért nem lehet gyógyítani szinte semmit. A magas vérnyomást és a cukorbetegséget hozza fel két példának, mindkettőre csak kezelés létezik, gyógymód nem, s hogy-hogynem, mindkettőre az a kezelés, hogy itt a gyógyszer, oszt szedjed életed végéig... Kicsit gyanús, nem? Nos, Lenkeinek is gyanús lett, és párhuzamként az építészetből hoz példát: egy építésztől senki nem fogadna el egy olyan hidat, amibe állandóan betont kell keverni, hogy össze ne omoljon, míg az orvosoktól természetes, hogy gyógyszerek nélkül összeomlik az ilyen betegek egészsége. Meg még pár olyan adat is gyanús lett neki, mint például hogy az USA-ban a negyedik vezető halálozási ok a gyógyszerek mellékhatásai... Meghogy egy-egy gyógyszert 15 év múlva vonnak ki a forgalomból ilyenolyan okokra hivatkozva (pl. mellékhatások), amik csodálatosképp 15 éve még nem voltak... Illetve nyilvánvalóan voltak, de akkormeg... Aki kíváncsi ennek a nem stimmelő képnek a további részleteire, az olvassa el a könyvet, nagyon ajánlom tényleg mindenkinek.

A napokban iwiw-en megtalált egy olyan emberke, akivel együtt jártam anno oviba. Erre való az internet, meg az iwiw ugyebár, soha az életben nem találtam volna ki, hogy majd valaki meg fog engem találni oviból, erre tessék. Az ő megjelenése pedig előhozott egy konkrét ovis emléket is, ami úgy igazán konkrétan tényleg az egyetlen ovis emlékem, úgyhogy most megosztanám veletek. A történet lényege az, hogy minket oviba egy kék Barkasszal vittek minden hétköznap, és még két emberrel elhatároztuk (úgy emlékszem, nem az én ötletem volt, de nem tudom...), hogy mi ezt a buszt márpedig felrobbantjuk. Addig már nem terjedt egyikünknek sem az éleslátása, hogy effektíve mi magunk is felrobbanunk, ha sikerül végrehajtani ezt a grandiózus tervet. Tehát elkezdtünk tervezni. Emlékszem, megkérdeztem anyukámat, hogy a növényeket meg a füvet meg lehet-e gyújtani, ő meg azt mondta, hogy "Ha száraz, akkor igen." Na, nekünk ezután sem volt annyi eszünk, hogy szárazat gyűjtsünk, ezért a projekt a következő dicstelen véget érte: egy nap, amikor már minden megvolt a megvalósításhoz, lepakoltunk egy kupac növényt a hátsó lépcsőre, elővettük a gyufát (amit nem tudom, honnan szereztünk, de nem is sima, hanem nagy, családi gyufa volt, erre tisztán emlékszem - és hogy még az se tűnt fel ott senkinek, hogy mit keres nálunk...) és nekiveselkedtünk, megpróbáltuk meggyújtani szerzeményünket. Ami nem gyulladt meg. Sokadszorra sem, így aztán a busz megmenekült a felrobbanástól. Hogy aztán konkrétan mi lett a sztori vége, azt már nem tudom, valószínűsíthetően elraktuk a gyufát, a szerencsétlenül járt növényeket pedig szerintem otthagytuk. Vagy nem. Mindenestre anyukámnak, mikor most elmeséltem ezt a sztorit, kiderült, hogy ő nem tudott erről, azaz senki (felnőtt) nem vett észre az egészből semmit. Ami elég ijesztő így utólag, mert kitalálhattunk volna azért azzal a doboz gyufával valami durvábbat is, még jó, hogy nem egymást gyújtogattuk ott fel...

Ja, igen, a cím. A címet ma Lau szolgáltatta, mikor megmutattam neki az "oposszumot", amit Selmecen vettem ugyebár, és szerinte nekem ezt jelentette ez a szlovákiai út: "Egy amorf faállatot". Hát azért volt meg történt ott más is, de most, hogy visszajöttem, végülis ezt hoztam magammal egy halom képeslapon kívül, mást nagyon nem. Tehát végső soron még igaza is van, hihi...

Now Playing: Liquido - Doubledecker
Most szedtem le ilyen válogatást, 1998-tól felfele minden évből tartalmaz egy halom számot. Ez most éppen az 1999-es mappában van, és tényleg ment anno sokat a VIVA-n. Mondjuk a Liquido-tól pont ez volt a leggyengébb a Play Some Rockot és a Narcoticot jobban szerettem. Ráadásul a Narcotic néha előfordul a Rockmenzán is. A Play Some Rockkal kapcsolatban mindenki egyet találhat, hogy az meg miért nem... Igen, helyes, mert rock. és mire ezt végigírtam, addigra már váltott is a Winamp:

Now Playing: Prodigy - Mindfields
Ez meg ugyebár Mátrix OST, amiről most az jut eszembe, hogy ma leeendő olvasómmal sétálgatva is szóba került a Mátrix, dehát ha én vagyok az egyik fél a beszélgetés során, akkor mindenképpen valahogy szóba kerül a Mátrix. és látjátok, most is szóba került...

2006-04-21

Mentálhigiénia órára márpedig érdemes járni. Az előző héten például kitöltöttünk egy 165 kérdésből álló tesztet, aminek ma volt a kiértékelése. A tesztben a kérdésekre igennel és nemmel lehetett csak felelni (bár jellemző, hogy én a kérdések 20%-ára simán azt mondtam volna, hogy "attól függ"...), a kérdések maguk olyanok, mint például: "Kellemetlennek érzi-e, ha embereket kell irányítania?" vagy "Igényli-e, hogy Ön körül mindig minden a helyén legyen és rend legyen", vagy például: "Elítéli-e azokat, akik vétenek az általános higiéniai szabályok ellen?", meg ilyenek. Aztán egy egyszerű módszerrel (nem érdemes részletezni) át lehet fordítani számokra különböző személyiség-jellemzőket. Ezek például az affiliációs szükséglet, a védekezés-szükséglet, a rend-szükséglet meg hasonlók. Aztán jönnek a másodlagos jegyek, például az önigazolás(ra való hajlam), a passzív dependencia és az agresszív nonkonformizmus.

Ezek közül nekem a legtöbb értékem az átlagértékek közé esett, kivéve az affiliációs szükségletet (alacsonyabb), a rend szükségletét (alacsonyabb), a szociabilitást (alacsonyabb), és az agresszív nonkonformizmust (magasabb).

Namost az alapelemek közül is kettő, meg a másodlagos jegyek közül is kettő volt, ami nem átlagos. Na, akkor mélyelemezzünk talán kicsit, mert érdemes. Az affiliációs szükséglet az azt jelenti, hogy akinek magas, annak igénye van rá, hogy valahova tartozzon. Ahogy kivettem a tanár szavaiból, ez az ilyen módon valahová tartozás ez just for the sake of it értendő, tehát mondhatni öncélú. én tényleg nem akarok sehová tartozni csak azért, hogy elmondhassam magamról, hogy én oda tartozom, én az ilyet nem érzem valósnak. Inkább tartozom önmagamhoz...

A másik alapelem, amiben átlag alatti értéket értem el, az a rend szükséglete volt. A magyarázatból az derült ki, hogy a magas értékre az lenne jellemző, hogy az illető törekszik a világ megértésére, és mindent meg akar magyarázni tudományosan/logikailag/ésszel. Régen tökre ilyen voltam, aztán most már talán látom, hogy mi logikai/tudományos/észkérdés és mi nem... Illetve szeretem azt hinni, hogy látom, néha nem sikerül elkerülni azt, hogy logikát keverjek oda, ahova nem illik...

A másodlagos elemek (amik az előzőkből számolandók) között elsőként az "agresszív nonkonformitás" értéke lett nálam az átlagosnál magasabb. Ezt egyértelmű módon úgy számoljuk, hogy legyen benne az agresszió értéke is. Az összes alapjellemző közül (ilyenből 11 van), nálam az agresszió értéke lett a legalacsonyabb, 4 pont a 15-ből, bár ezzel sem tudtam az átlag alá kerülni, mert az átlagos érték pont 4-től kezdődött. Még poénkodtam is azzal, hogy a sok UT kiöli belőlem az agressziót... Tudom, gyenge poén :-). Mindenesetre a lényeg az, hogy az agresszív nonkonformitás lényege, hogy mennyire merünk szembeszállni az uralkodó normákkal, és ezt mennyire agresszíven tesszük. Nálam az agresszió értéke alacsony volt, tehát ennek a tulajdonságnak inkább a nonkonformitás része a domináns, és... tényleg. Legalábbis én is ezt gondolom magamról, ami kijött. Persze ez is helyzetfüggő, mert nem vagyok nonkonformista minden tekintetben, de aminek nem látom értelmét, azt én nem csinálom akkor sem, ha sokan csinálják. Viszont agresszívan sem állok ehhez hozzá, és nem támadok le senkit, hogy ő se csinálja. Legfőképp azért, mert ez ugyanolyan értelmetlen lenne - megtanítani nem lehet senkit semmi olyasmire, amit nem tud amúgyis ugyebár...

Az utolsó jellemző, amiben eltértem az átlagtól, az a szociabilitás, amely értékem alacsonyabb lett az átlagnál. Azaz én inkább visszahúzódó, magamnak lévő emberke vagyok, aki nem igényli annyira mások társaságát. Nos, erre csak egy szót tudok mondani: személyfüggő.

Ebből a tesztből ez az agresszív nonkonformizmus tetszett meg a legjobban, hogy mennyire, az szerintem egyértelmű. Bár kicsit magasabb értékre számítottam még így is :-)

Ma voltam könyvtárban is, ahol elsődleges célom a Végtelen történet megszerzése volt, ami sikerrel is járt. Mivel az Ende polcon nem volt ott, gyorsan kikaptam két művét (nem is emlékeztem rá, hogy az egyikről szintén volt szó Shadow blogjában, de erről még lesz szó), meg még hoztam ki. Egyszerre hatot lehetett, úgyhogy kihasználtam mindet. A hat könyv a következő:

Michael Ende: Végtelen történet
Michael Ende: Momo
Michael Ende: Varázslóiskola
Örkény István: Egyperces novellák
Stephen King: Tortúra
Szentmihályi Szabó Péter: Anti-regény

Most lesz arról a könyvről szó, amit ShadoW már megemlített a blogjában (a Végtelen történeten kívül), ugyanis a Momót már el is olvastam, és egyáltalán nem számítottam rá, hogy ennyire zseniális lesz. Márpedig az. Végig az járt a fejemben, hogy ezt mennyire jól meg lehetne filmesíteni, éshogy arra a filmre én az IMDb-n 10/10-et adnék... - már persze, ha jól lenne megcsinálva. Márpedig persze, hogy jól lenne megcsinálva, hiszen én képzeltem el a filmet. Például Hora mestert játszhatná Morgan Freeman, meg valahogy Kiefer Sutherlandet is bele kéne tenni... Na mindegy. Komolyra fordítva a szót, rengeteg értékes gondolatot tartalmaz a remekmű, és kedvem lenne most legalább 2 oldalnyi szöveget összeidézgetni különböző pontokról, de nem teszem, inkább ajánlom mindenkinek a könyvet. és csak egyet idézek belőle:

Van egy nagy, mégis egészen hétköznapi titok. Mindenkinek része van benne, mindenki ismeri, de csak kevesen gondolkodnak el rajta. Az ember tudomásul veszi, csöppet sem csodálkozik rajta. Ez a titok az idő.
Van naptár, van óra, hogy mérje, de ez mit se jelent, hiszen mindenki tudja, egy-egy óra néha egész örökkévalóságnak tetszhetik, el is suhanhat, akár egy pillanat - attól függ, mit élünk abban az órában.
Mert az idő élet. Az élet pedig a szívünkben lakik.


Erről pedig az Equilibrium című 10/10-es, kötelező mestermű jut eszembe, amiben szintén elhangzik egy hasonló mondat. Ott így:

And without it [feelings], without love, without anger, without sorrow, breath is just a clock... ticking.

A Momo után egy, a Fidesz által küldött levelet olvastam el, amely szavazásra buzdít a második fordulóban. Hát eléggé kiakadtam rajta... Így hangzik a levél lényege:

Térségünk szerencsés, egy képviselőnk, ****** ***** úr (ez itt az MSZP-s képviselő neve...) a megyei listán keresztül vélhetően már bejut a Parlamentbe.

(...) a második forduló lehetőséget ad arra, hogy - szavazatuk alapján - a másik jelöltünk; ***** ***** úr
(Fidesz) szintén bekerülhessen.

(...)

Kérjük, hogy április 23-án feltétlenül jöjjön el szavazni, és politikai hovatartozáson túl, szakmai alapon oda szavazzon, ahová azt a józanész
(sic!) szabályai előírják!

Itt most pár perc gondolkodási idő, és agyhalálszünet következik... Hát ez... Ez Lau szavaival élve (aki egy óráról mondta ezt, de ide is ideillik) "Egy agyhalott embernek is képes szellemi károkat okozni..." - ez valami félelmetes. és ez nem valami politikai szatíra vagy humoreszk vagy 1984 vagy Equilibrium vagy valami elképzelt társadalomról írt utópia egyik részlete, hanem maga a valóság. Ezt a levelet tényleg kiküldték mindenkinek így. Így...

Sőt, a levél felett szerepel egy kis versike is:

Házát nagyon jó kőművessel építtesse,
Kenyerét jó pék süsse, vele készíttesse,
érdekeit jó szakemberrel védesse;
Magát több képviselővel képviseltesse!


... és az őrület itt szabadul el totálisan (már nem mintha már előbb nem szabadult volna el, de ide dramaturgiailag ez tökjól illik, úgyhogy itthagyom). Aki csak egy picit elemi szinten képes gondolkodásra, már rájön arra, hogy ez a fajta "mennyiség a minőség felett"-féle gondolkodás hol hibádzik. A sok képviselő feltétlenül jobb mint egy? Ez ugyanolyan abszurd feltételezés, mint az az elméleti felvetés, hogy ha 15 munkás fél év alatt készül el egy repülőgéppel, akkor 200 munkásnak már csak 2 hét kell, 1500 pedig elkészül egy perc alatt...
Persze az egyszeri ember körülbelül addig jut el, hogy itt neki valamiből többet ajánlanak, és a több az... hát az persze, hogy jobb, mint egy, ráadásul ingyen van, úgyhogy hát ja, akkor kell, hát persze, hogy kell...

Azt az agyrémet meg már meg se említem, hogy a Fidesz hirtelen az MSZP-s képviselőt is magáénak vallja ("képviselőnk" - anyám...), meg arra se térek már ki bővebben, hogy mennyi józan esze van annak, aki ezek után még a józanészre (így, egybeírva) hivatkozik...

Persze az MSZP által küldött levél se jobb, abban például pontról pontra elmagyarázzák, hogy "ide tessék tenni majd az ikszet", tehát erről az egészről kezd egyre inkább az Alien VS Predator (amúgy igen gyenge film) tagline-ja eszembe jutni: "Whoever Wins, We Lose" - akárki nyer, mi vesztünk. (ez egyébként a filmre is igaz volt :-))
Azt hiszem, maradok az eredeti tervnél, és április 23-án egész nap tényleg a KoRntól a Politics című számot fogom csakis és kizárólag hallgatni. Egyébként is, zeneileg is kitűnő szám, szövegében meg aztán teljesen odaillik. Tessék a linkre kattintani, hogy lássátok, mennyire. Meg aztán az egész See You on the Other Side album kötelező ám, ha még nem mondtam volna, meg különbenis, benne lesz a ZH-ban. Na, ez biztos hatott...

Hűha, most nézem, mekkora entryt sikerült összehozni... Lehet, hogy karakterszám-statisztikát kéne készítenem a következő 100 post után...? Na mindegy, majd meglátjuk, valamilyen statisztikát biztos fogok csinálni, az tuti :-) Most mindenesetre befejezem ezt a bejegyzést, és csinálok holmi írásgyakorlat-házikat (a publicisztika témáján azt hiszem, már nem kell agyalnom, házhoz jött...), meg majd még olvasom tovább a Végtelen történetet is, mert még csak a 10. oldalon tartok, tehát véleményem még nincs róla, csak az a nagyon fárasztó poén keringett ma az agyamban vele kapcsolatban, hogy "Egy ilyen című könyvet pont egy Ende nevű írónak kell megírnia..."

Now Playing: Andreas Johnson - Glorious
Ezt most kivételesen nem a Winamp dobta, hanem én és direkt.

2006-04-24

Ma a Hiperkarmától az Üres ment a fejemben, úgyhogy ez lett a cím. A Now Playing szekcióban majd ideidézem a szövegrészletet is.

Ma megközelítőleg 24 fok volt, és 24-e van. Ráadásul nekem ma kellett volna birgének 24-et hoznom, de nem tettem. Holnap meg már 25-e lesz. De azért vinni fogom, mert feleségem sem maradhat sokáig a pisztollyal rohangáló Kiefer Sutherland látványa nélkül. Így majd az ő kórképét is dokumentálhatom, ahogy tettem azt a sajátommal. és Eráéval. és Nfoléval. Utóbbi éppen az S3-nál tart, és mindenféle spoilereket kényszerül írogatni a blogjába, előbbi pedig végzett az S4-gyel, s így csatlakozott az S5-öt váró betegek ideggyógyintézeti osztályán található ápoltak népes csoportjába. Valljuk meg, ilyen ápoltnak lenni azért még mindig jobb, mintha az embernek kampókkal nyúlkálnának a szemébe. Ez történt ugyanis Ninjával, aki ráadásul szitén várja az S5-öt. Persze az orvosok holmi könnycsatorna újranyitására hivatkoztak esetében, de mi tudjuk, hogy valójában el akarták adni a szemgolyóját... Csoda, hogy még megvan. De megvan, ezért Ninja látni fogja az S5-öt is. Mondjuk ettől nem feltétlenül lesz jobb neki, ugyanis egyik ismerősének vitte el az S1 után az S2-t azzal a szöveggel, hogy "Most nem fogsz engem szeretni, de hoztam S2-t". Mire a szenvedő alany: "Hát most tényleg nem örülök neked..." Azóta sem örül, mert ahogy azt Nfol is megjegyezte: ha a 24 a közeledbe kerül, akkor minden életcélod felülíródik azzal, hogy "végignézem azt a szezont, ahol éppen tartok." és most vegyük hozzá, hogy az S5-öt már elkezdhettem volna nézni, 14 részem már van belőle. De nem, kibírom nyárig, amikor majd meglesz a teljes... De, igenis kibírom... Kibíííííííííííííroooooooooooom... Dammit!

Bocsánat azoktól, akik (még) nem értik, mert nem néztek (még) 24-et, de ez most szükséges, hogyúgymondjam esszenciális, méghogyúgymondjam, vitális volt (mert én ilyen szavakat is tudok ám...) a blog szempontjából. Ha már itt tartunk, akkor megjegyzem, hogy ezen szavak közül nekem a vitális tetszik a legjobban. és még használni is tudom a beszédemben (nemegyszer volt már rá példa), azaz, a beszédem egy vitális eleméről van szó itt, kérem szépen. Nem úgy, mint a "captivate" szó, és különféle alakjai, amit sajnos csak nagyon ritkán tudok használni, élőbeszédben pedig még nem volt rá példa (fórumon már volt, de akkor éppen nem kaptam meg érte a magamét Leontól, mert nem látta...). Egyszer majd lehet, hogy lesz.

Az előző bekezdés tulajdonképpen nem szólt semmiről, legalábbis semmi olyanról, amit bele terveztem, úgyhogy leszögezhetjük, hogy a tervezés nem mindig vezet eredményre. De van, amikor igen. Ez terv- és helyzetfüggő. Ha a helyzet passzol a tervhez, akkor megvalósul, ha nem, nem. Ráadásul a terv maga pedig személyfüggő, azaz függ attól a személytől, aki kitalálja azt. De ebben a bekezdésben se fogok írni arról, amit elterveztem, ha így folytatom, úgyhogy most kíméletlenül a tárgyra térek. Tehát: említettem már egy régebbi bejegyzésben, hogy anyukám révén sokszor hallom a Kossuth Rádiót, és amikor kivételesen véletlenül nem a határon túli magyarokról volt éppen szó a műsorban, akkor vajon mi más témát is lehetett találni? Talált: a választást. Megütötte a fülemet az a félmondat, amely szerint "aki nem tud olvasni, kérheti más szavazópolgár segítségét". Vizuális agyterületeim működésbe léptek, és elképzeltem a jelenetet. Egy olvasni nem tudó ember szavaz, amikor - mivel nem tud olvasni - nem tudta elolvasni a pártok programjait se. Persze tévében, rádióban elmondták, ki lehet magyarázni. Ugorjunk tehát a szavazásra: mi van, ha a szavazópolgár, akinek a segítségét kéri az illető, elhiteti vele, hogy oda van húzva az iksz, ahová ő mondta, de közben meg nem? Nem fogja tudni ellenőrizni sehogy szegény olvasni nem tudó ember, hogy valóban arra szavazott, akire... Na, ilyen az, ha én Kossuth Rádiót hallgatok, és végremár nem csak a határon túli magyarokról hallok a műsorban, hanem valami olyasmiről is, amit a blogan érdemes megörökíteni. Persze ez az "érdemes" szó ez megintcsak személyfüggő, mert biztos van, aki szerint nem volt érdemes, de mivel az én blogomról van szó, ezért a blog az én személyemtől függ. Ez egy vitális alapelv a blog megértése szempontjából. Nem győzöm eleget hangsúlyozni.

Most pedig filmklub következik hamarosan a Pillangó-effektussal, majd éjfél körül hazaérek, publikálom ezt a postot, és közben direkt elindítom a Hiperkarmától az Üres című számot. De már most odaírom, hogy az megy. Önbeteljesítő jóslatot láthattatok.

Now Playing: Hiperkarma - Üres
... igen, a fonákon lenni mindig
Mindennek háttal...


...

Eddig volt kész a blog, amikor elindultam arra a filmklubra, ami végülis nem volt. Testületileg úgy döntöttünk, hogy nem lesz mégse, mert láttuk a filmet, ami a Pillangó-effektus lett volna. Meg amúgyis csúsztunk volna. Mindegy, nem volt, helyette elmentünk birgéhez, akinél realizáltuk, hogy a tanulmányi előmenetele szempontjából... talált, vitális lenne, ha megírná végre a beadandókat, tehát úgy döntöttünk, hagyjuk őt alkotni. Ezért Erával és Viktorral elmentem orgonát lopni. Megalakítottunk hirtelen egy orgonalopó bűnszövetkezetet, a virágeltulajdonító alvilág egyik legveszélyesebb bandájává avanzsáltunk, majd nekivágtunk az újvárosi éjszakának. Nem is eredménytelenül, nem sokkal később orgonát tűzhettem a pólómba, Viktor pedig papírzsebkendőket szedett ki a nadrágszárából. Megvitattunk fontos témákat még ezen kívül is, ugyanis arra jutottunk, hogy orgonát ne nagyon lélegezzetek be, mert a tüdőbe jutott orgonának nem túl előnyösek az élettani hatásai. Utunk utolsó állomása az uszoda melletti kijelző volt, ahol 19,5 fok volt, előtte a Városházánál 21. Tehát két és fél fokot hűlt az idő, mialatt elértünk az egyik kijelzőtől a másikig. Az a kijelző egyébként össze van kötve egy kétkomponensű sebességmérővel is, amely azt eredményezi, hogy az arra elhaladó járműveknek az ő sebességüket is kiírja. Namost ezt két nagy téglalap alakú valami jelzi az úton, és én meg azt találtam mondani, hogy mivel az autóknak négy kereke van, ezért négy adatból is számolhat sebességet a kijelző. Ami már csak azért sem felel meg a valóságnak, mert nem a kijelző számol, de ne kössetek bele, mert csak a fogalmazás leegyszerűsítése miatt fogalmaztam így, mindannyian tudjuk, hogy nem. A kijelző még az 5,8 fokot se ismeri, hát hogy tudna már számolni... Szóval ezt a gondolatmenetet úgy folytattam, hogy az autó tehát négyszer megy el a kijelző előtt, mire Era felvetette, hogy akkor talán Schumacher is négyszer ment át a célvonalon, amiért 40 pont járna neki a szokásos 10 helyett, és ezzel mindannyian egyetértettünk, mert hiszen mind a négy kereket be kell vinni a célba, ez tényleg igazán nagy teljesítmény. Erre újabb felvetés érkezett Erától, hogy akkor kerékszám szerint kéne pontozni a versenyzők teljesítményét, mire felrémlett egy olyan kép, amelyben a Ferrari mérnökei próbálják maximalizálni azon kerekek számát, amiket még pluszban fel lehet szerelni Schumacher autójára. A vége pedig az lett, amikor elburjánzott kerék-amőbák fogják alkotni a mezőnyt. Itt hála Hora mesternek, elfogyott az időm (mondtam, hogy olvassátok el a Momót, nem megmondtam?), és haza kellett indulnom. Most pedig hazaértem, és kiegészítettem a blogot, meg még egy ötletem is támadt a csütörtöki kreatív igazgatósági üléssel kapcsolatban, de azt most nem árulom el. Meg különbenis ki fog derülni csütörtökön. és mivel hazaértem, most mást hallgatok. Nevezetesen elkezdtem hallgatni a Delerium Karma című albumát.

Now Playing: Delerium - Duende
Lassú, nyugodt elektronikus. Ilyenekkel van tele a playlistem, de ez most új szerzemény, és olyan Enigmás meg Thievery Corporationös. Akinek ez nem mond semmit, az hallgasson Enigmát meg Thievery Corporationt.

2006-04-25

Önidézet

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Ma voltam sétálni, méghozzá egyedül, ugyanis keddenként van két lyukasóránk, amikoris a mai napon évfolyamtársaim azon része, akikkel esetleg eltölthettem volna az időt, mindannyian el voltak foglalva a beadandókkal, amiket én már hétvégén megírtam, leadtam. Ígyhát, mivel nem bírtam a tétlenséget, Panasonic SL-MP75 nevű hűséges társammal elindultam sétálgatni, s eme sétálgatás alatt eszembe jutott egy három szavas kifejezés, aminek annyira megörültem hogy a mai posttól kezdve olvashatjátok az oldal kvázi fejlécében. Mármint ott, ahol eddig a Gondolatokat világbakilökő csodaszerkezet szöveg volt látható. Az ne zavarjon meg senkit, hogy idézőjelben írtam oda, ugyanis magamtól idéztem. Szóval akik eddig hülyeségnek tartották a Gondolatokat világbakilökő csodaszerkezetet, azok most elégedetten csettinthetnek: még nagyobb hülyeséget sikerült helyette kitalálnom. Persze ez sejthető is volt, hiszen ez (a hülyeség) az egész blogra vonatkozik, ahogy azt sokszor el is mondom, bizonyára többször is a kelleténél. Hülyeség ennyiszer elmondani nem...?

A mai post napirendi pontjai között igazából ez az egy szerepelt - egészen addig, amíg nem olvastam Nfol blogját. Ekkor felkerült egy másik is, de ez majd a megfelelő helyen fog szerepelni. Tehát végülis ide mégse került fel. Hogy akkor hova került fel, az majd a megfelelő helyen (oda került ugyanis fel) kiderül. Mert csütörtök lesz.

Now Playing: Delerium - Wisdom
Csak végére jutok ennek a Karma albumnak. Nagyon jó cucc egyébként, még mindig.

2006-04-26

Egy újabb Hiperkarma-idézet a cím, amely ezúttal az írásgyakorlat óra miatt jutott eszembe. Ahol is, a téma az volt, hogy mi az a határvonal (ha létezik egyáltalán), amely elválasztja a közízlést az egyéni ízléstől. Egyik évfolyamtársam a Sziámi együttessel kapcsolatban (tőlük csak egy dalszövegrészletet ismerek, meg talán birgénél egyszer hallottam is egy-két számukat, de valahogy elég is volt belőlük) mondta azt, hogy túl sok mondanivalója van ahhoz, hogy a köznép egyáltalán vegye a fáradságot ahhoz, hogy elgondolkodjon rajta. Ez nagyon igaz (mondjuk nekem nem ezért volt elegem belőlük, nekem amúgyis, igenis, van egyéni ízlésem, hát na...), és nekem (természetesen!) a Hiperkarmával kapcsolatban jutott ugyanez eszembe. Kicsit később majd mondom, melyik az a konkrét dalszövegrészlet, ami rögtön beugrott (de egyébként nem tudom, miért éppen az, hiszen azt a számot, amiből van, nagyon keveset hallgatom, és eddig nem tartozott a kedvenceim közé... bár most talán...), de előbb legyen szó arról, hogy szerintem létezik-e a közízlés és az egyéni ízlés között az a bizonyos határvonal.

Nem tudom, hogy ez egyáltalán valós probléma-e. Hiszen mindenkinek az ízlésvilágában található olyan elem, ami a közízlésben is megtalálható. Tehát a közízlés által jónak talált alkotások közül se mind gagyi. Ez a metszet pedig mindenkinél más, mert... talált, személyfüggő. Ha meg valaki azért nem tart jónak valamit, mert benne van a közízlésben, akkor az hülyeség. Szóval nem érdemes határról se beszélni, mert az egyéni ízlés - személyfüggő mivoltának köszönhetően - képlékeny fogalom. Meghatározhatatlan, ezért már önmagában sincs határa. Olyan dologgal meg aztán pláne nincs, amely elemeket tartalmazhat belőle...

A Hiperkarma nem egy túl ismert együttes, és ez annak (is) köszönhető, hogy nem sokan gondolkodnának el a dalszövegeken, úgymond nem "könnyen emészthető" műfaj. De ez megintcsak nem egy valós dolog, hogy most azzal mérjünk bármit is, hogy mennyire sikeres, meg mennyire sokan tudnak róla. Végső soron (ha nem az anyagiakat nézzük, márpedig nem) úgyis az egyéni ízlés számít. Tehát én eljutottam oda, hogy a közízlés nem egy létező fogalom. Ki kell alakítani a saját világunkat, de ez úgyis magától megy, vagy sehogy. Aki csak agyatlan zombiként ül a TV előtt és azt hiszi, hogy csak azok a műsorok/filmek léteznek, amiket oda el lehet adni, akkor egy egész nagy szeletét a világnak egyszerűen ignorálja. Attól az még létezik. Mint ahogy a Hiperkarma is létezik. De amire utaltam azzal, hogy nem sokan gondolkodnának el a dalszövegekről, az az volt, hogy sokan kialakult fogalmaiknak köszönhetően nem azért nem gondolkodnának el azokról a dolgokról, amik a szövegben szerepelnek, mert azokról is kialakult fogalmaik vannak (ami egyébként igaz), hanem már egy korábbi szinten (is) megakad a dolog, ugyanis a "dal" fogalma is kialakult náluk, hogy az "csak" egy dal, ami nem gondolkodtathat el, mert "nem arra való". Persze ez eléggé sarkított kép, és nem is így, tudatosan igaz, de tudat alatt tényleg igaz az emberek durván 80-85%-ára... Ami félelmetes, de nem lehet érte okolni a médiát, meg nem lehet emlegetni ezzel kapcsolatban olyan mondatokat, amelyek úgy kezdődnek, hogy "a mai világban..." és úgy folytatódnak, hogy "... nem látszik a gondolkodás haszna, mert a TV-ben is úgy érnek el a hősök eredményeket, hogy lekardozzák azokat, akik az útjukba állnak...", stb.; egyszerűen azért, mert ez egy öngerjesztő folyamat. Ha ezt mutatja a média, akkor az emberek tényleg ilyenek. és akkor jönnek a már sokat emlegetett kivételek, akiket nem lehet elégszer emlegetni, és akiknek lehet adni Hiperkarmát, mert érteni fogják. Nem feltétlenül ugyanúgy értelmezik, ahogy én, de értelmezik. Egyénileg.

A dalszövegrészlet, ami beugrott, így hangzik:
Lehet igazad úgy is, hogy oda se nézel
Hogy adod át a szíved a száddal...


Ez a két sor olyan mély mondanivalóval bír számomra, hogy oldalakat tudnék összeírni, ha kiindulva belőlük eleresztem az agyam. Most nem teszek így, de megjegyzem, hogy nemcsak a "dal" fogalma kialakult egyeseknél, hanem a "film" fogalma is: kaptam én már olyan véleményt a fejemre, hogy egy filmet azért készítenek, hogy szórakoztató legyen, és ne keressek benne mondanivalót. én nem keresek, de ha van, meglátom. Erről pedig nem tehetek...

Now Playing: Hiperkarma - Vétó
Mint az sejthető, ebből való az idézet. és most már kedvenc is. Főleg, hogy a szöveg más részei is igen tanulságosak. De erről majd egyszer, később, és nem itt...

2006-04-27

17 fok és 22,5 fok. A mai kreatív igazgatói ülés számokban. Ami nem túl izgalmas önmagában, de valójában végtelenül az, hiszen eddig mindig csak egy hasonló jellegű adatot jegyeztünk fel csütörtökönként. De most kettőt. Kettőt, ami egyébként sok nyelven elmondható, és úgy jön ki, hogy van még egy. Tehát nem csak az uszoda mellett van kijelző, hanem a Városházánál is, ahogy az már egy korábbi bejegyzésben említve is volt. De kreatív igazgatói ülésen most először állt rendelkezésünkre két adat, amelyekkel ennek örömére kreatívan nem csináltunk semmit. Helyette inkább Nfol blogjával kapcsolatos napirendi pontunkkal, és holmi elvarratlan szálakkal foglalkoztunk.

Az Nfol blogjával kapcsolatos napirendi ponttal kapcsolatban felelős kreatív igazgatói döntés született, amelynek eredményével az érintett nemokára tisztába jön. A kreatív igazgatóról elnevezett félsziget mára már kontinenssé nőtte ki magát, ami jelentős eredmény a cég működése szempontjából. Viszont hogy a cég micsoda, arra vonatkozólag álláspontunk szerint még nem jutottunk konszenzusra. Tehát nem fogadjuk el egyelőre a "ZRt."-t, mint berendezkedési formát, csak akkor, ha majd önállóan is erre a döntésre jutunk. Ehhez azonban még nem áll rendelkezésre elegendő információ. Tehát információgyűjtésbe kezdünk, majd felelős döntést hozunk.

Most jut eszembe, hogy valamit mégiscsak kezdtünk a két adattal (hőmérséklet), méghozzá azt, hogy megállapítottuk, hogy az érzékelők (azazhogy a szenzorok) rossz helyen vannak. Nem lehet ugyanis ekkora különbség ugyebár. és egyébként is alattomosak ezek a hiányos skálázottságú hőmérők, ugyanis a Városháza már az ,5 fokot se ismeri, csak egészeket. Milyen valóságban élhet...?

A címre vonatkozólag pedig tessék olvasni Varázslóiskolát, mert abban van az leírva, hogy a legyek csak azért nem sötétítették el a napot, mert csütörtök van. Bizony-bizony.

Now Playing: Seether - Sympathetic
... as I'm fadin' away against the wind... - micsoda zseniális kép ez már, nem?

2006-05-03

Mostanában olvastam Para-Kovács Imre két könyvét is, név (cím) szerint a Lassú Fény és az én-teriőr című darabokat. Ígyhát most az fordult meg a fejemben, hogy amolyan Para-Kovács stílusban alkotok egy bejegyzést. Legalábbis megpróbálkozom vele. Aztán persze úgyis visszatérek a S@ti stílusra. Addig is, due to extreme abstraction, reader discretion required...

Para-Kovács (vagy whatever) mode ON

Zsúfoltan indult a mai reggel, amikoris még a felkelő nap cirógatná az arcomat, ha nem lenne lehúzva a redőny, ami márpedig miért is ne lenne lehúzva, mikor estére, de legkésőbb éjszakára neki az az állapot adatott meg csakis és kizárólag, hogy le legyen húzva. Ebben az állapotában egy áthatolhatatlan akadályt képez a felkelő nap sugarai előtt, amelyek igazából nem is a felkelő napéi, mivel reggel 10-kor, amikor magamhoz térek végre és eldöntöm, hogy még fél órát, de minimum húsz percet feküdnöm kell, mielőtt szembe tudok nézni a délelőtt vészesen, kétségbeejtően kihalt UT-szerverekkel, szóval ilyenkor már, de főleg májusban már fent van a nap egy ideje.

A digitális világ szólít, MSN bejelentkezőablak, sápadt kattintásokkal törlöm a gmail-fiókomból a spameket, miután hosszan elnyújtott pillantásokkal szemrevételezem, hogy még mindig nem jött új levelem, tényleg sehonnan, de az elnyújtottság még legalább négyötödrészben a biológiai órám szerinti igen korai időpontnak szól. Semmi komoly.

Virtuális harctér, duplagyilok, capture, support. Sikerül ismét hatalmas eredményeket elérve dicsőséget hoznom a TT klán nevére. De tényleg, kétszer első lettem a BSC Snipermania #1-es szerveren, ami persze mondhatni, hogy annak köszönhető, hogy délelőtt, meg minden, de akkoris. Egy lengyel csóka össze is tévesztett a lengyel TT-klán egyik tagjával. Vagy azt hitte, hogy az vagyok. De valamit hitt.

A szétrepülő húscafatok képe még szinte a retinámon tartózkodik, mikor jóleső fáradtsággal nyomok egy laza quitet és a desktopon a szemembe ugró Yoda képe rángat vissza a sivár ablakok közé. Háromnegyed óra játék után már igazán törődni kell a szociális háló ápolásával is, ígyhát MSN, majd a reménytelenül sok felesleges objektumot (ojjektumot) tartalmazó táska vállamra emelése után most, amikor írom ezt este háromnegyed hatkor, még mindig nem tudom, hogy miért is vittem magammal a széldzsekit, mikor nem is. De mégis, és mikor erre gondolok, olyan képet vágok, mint egy deriváláson rajtakapott őz*.

Start menü, bal klikk, kilépés a házból. Ajtó bezárása, folyamatok az agyban, a discmanben. A világ kiélesedik, a gondolatok, mint ködfoltok kavarognak a levegőben, majd valami visszahúz, a valóság irrealitásába. Frissen leterített aszfaltkígyóra süt a nap, csillog sötéten, érthetetlenül. Most kezdték el lecserélni az utcánkban az aszfaltot, és éppen itt tartanak. Itt, azaz kábé 200 méterre a házunktól. Ahogy elindulok mellette, érzem, ahogy süt rám, fekete sugaraival. Séta térben, időben - ahogy haladok a forrás felé, úgy fiatalodik, egyre melegebb, mintha extra feature-t találtam volna az élet című DVD-n, a visszafelé lejátszást. A környezetből pedig egyébként is ez látszik egyedül valódinak, mintha vedlene a világ, és egy darabon már itt az új bőr.

A városban halott szitakötő fekszik a Széchenyi Pékség előtt, mint az életerő (vis vitalis) értelmetlen rekvieme. Körülöttem arcok, melyeknek mindegy, hogy este fél kilenctől a tévékettő a Dinamitököl, a Halálos csapás vagy az A harag pöcse** című duplazsé kategóriás filmművészeti remeket vetíti. és mindnyájan tovasietnek a hétköznapok eufórikus elhülyülésének lanyha ígéretével kisujjukban.

Para-Kovács (vagy whatever) mode OFF

Az előző pár bekezdés megszületésében kollaborált birge számítógépe (a továbbiakban Loretta) és az EISZ 7-es számot viselő gépe, amire várva a sorban aggódtam, hogy majd biztos a szóköztéren erős kihívásokkal küszködő 4-es gépet kapom majd, de aztán mégis a hetest kaptam, aminek meg az egere rossz. Hazafelé, a buszon végigolvastam az A horror vakui című Para-Kovács könyvet, ahonnanis majd mindjárt lesz egy idézet. De elébb elmondom, hogy a buszból figyeltem, ahogyan egy galamb rászáll egy tévéantennára, amely ennek hatására enyhén megremeg. Elképzeltem, hogy e mozzanat hatására diszkrét szemcsehullám fut át a mónikasón. Így lesz egy galambból hangyák.

Most pedig egy idézet fog következni az átalam legutóbb olvasott Para-Kovács műből, csak hogy értsétek, milyen stílust is akartam én utánozni, ami hálisten nem sikerült:

Az idő ezen a reggelen is vastagon fogott, és ökörnyállal öblögetett az erdő mindenfelé, úgyhogy a vízóra-leolvasó teljesen elázott, mire felért az északi oldalról, zakóján csomókban állt a tárgyiasult október, mintha egy sportcsarnoknyi meztelen csigában hempergőzött volna, pedig dehogy. (Részlet az "A vízóra-leolvasó álma" című részből)

Látható, hogy ebből a stílusból vajmi keveset sikerült megvalósítanom, alapjában végig S@ti maradt a szöveg, innen a "vagy whatever" kitétel is.

Ezen kívül fontos hír, hogy a közhiedelemmel ellentétben működik a kommentezés itt is, de ennek módozatairól és egyéb vonzatairól következő, csütörtöki szeánszunk alkalmával fogunk megemlékezni, amely szeánsz alkalmával majd Para-Kovács helyett valaki más szellemét próbáljuk majd sikertelenül megidézni. Leginkább a kreatív igazgatóét - de most extraduplapluszjó adalékként egészen biztosan vendégszerepelni fog a blogban SztupY (tapsvihar) és birgéről is szólunk holmi kommentek ürügyén néhány keresetlen szót (szűnni nem akaró viharos vastaps). Amúgy meg boldog névnapot neki. Először délelőtt MSN-en, aztán most estefelé itt.

*((c) by Para-Kovács, de ezt muszáj volt!
**Ez pedig a világ legjobb könyvéből*** van
***Stephen King - Christine

Now Playing: Lostprophets - Make a Move

So are we lost or do we know
Which direction we should go
Sit around and wait for someone to take our hands and lead the way

Cause every day we're getting older
And every day we all get colder
We're sick of waiting for our answers


A válaszokba hisztek? Nesztek
Nesztek, itt a válasz, ami egyremegy, hogy én adom-e
Vagy az, akit éppen áltatsz... álmodsz

(Hiperkarma - Látatlan)

én már nem is kellek ide...

2006-05-04

13, 19,5

Verőfényes napsütés jelezte, hogy már majdnem nyár van a mai kreatív igazgatói ülés kezdetén, és ha már itt tartunk, a végén is. E tény kreatív igazgató általi megemlítése után felrémlett bennem az Index időjárás-előrejelzése, amely azt mutatta hétfőtől szerdáig, hogy felhő, csütörtökre viszont azt, hogy napocska. és tényleg.

Ezen a ponton jó sokmindent kigondoltam a blog folytatására, de egyelőre minden ötlet kezdetleges, nem kiforrott, és semennyiben nem felel meg a maximalizmus követelményeinek. Tehát most az következik, hogy ahogy jön. S mivel múltkori Para-Kovács-imitációs kísérletem zajos sikert aratott legalább egy ember körében (jogvédett képzavar), ezért próbálok majd alkotni egy Para-Kovács-imitációs bekezdést is. Vagy többet.

A kreatív igazgatósági ülés legnagyobb eredménye az volt, hogy két lépcsőn mentünk le és két lépcsőn mentünk fel. Ezen kívül még jelentős előrelépés történt Micimackó ügyében, aki egyszer azért ment el Malackával együtt meglátogatni Nyuszit (akinek sok esze van, ezért nem ért meg semmit), mert csütörtök van. Ebből is látszik, hogy Milne és Ende heveny kreatív igazgató-hiányban szenvednek, és rá vannak szorulva e blog kreatív igazgatójának kreatív ötleteire.

Az ülés egyébként a ZRt. vs Rt.-vagy-bármi-más-csak-még-nem-tudjuk-mi ügyében nem hozott semmi eredményt, ennek eldöntését tehát ismét a következőre toljuk. Vagy az azután következőre. De toljuk. Konkrétumot márpedig csak arról tudok mondani, hogy ha valami valamilyen tekintetben valamilyen, attól még más tekintetben lehet másmilyen.

Egy első emelet is tartogathat meglepetéseket. No persze, nem mintha az univerzumban uralkodó alaptörvények egyike az lenne, hogy amikor meglepetésekről van szó, okvetlenül jutnia kell egy első emeletre is. Csupán annyiról van szó, hogy a meglepetések első emeletre való jutására legalább annyi esély van, mint arra, hogy egy borz homloküregében megtalájuk egy 4 éves gyermek "Kalandok egy tábla csokival a Himalája tövében" munkacímű rajzának piszkozatát, egészen kicsire összehajtogatva.

A szóban forgó első emelet is úgy éli mindennapjait, mint egy közönséges, semmi meglepetést nem tartogató első emelet, amikoris hirtelen olyan első emeletté válik, amely igen. De a szóban továbbra is forog, annál is inkább, mivel már van is miért. A meglepetés, melyet tartogat, illetve mit tartogat, a képünkbe hajít, az arcunkba vág, nem más, mint az ottani kijelző hibás működése. A kijelzőnek ugyanis a felső háromnegyede eltávozott az élők sorából, és csak az alsó egynegyed funkcionál, érdekes fél, olykor negyed mondatokat performálva az arra járóknak. Például ha a diákság azt olvassa, hogy "... óra elmarad", akkor máris tág tere nyílik a találgatásoknak, amelyek ilyenkor valahogy a filozófia kiszámíthatatlan, de ugyanakkor bizonyára mégis rendezett, bár ismeretlen , épp ezért rendezetlennek tűnő törvényei szerint mindig azzal érnek véget, hogy "Jó, akkor ne menjünk be kettőtől."

A kijelző persze egyáltalán nem biztos, hogy hibásan működik. Lehetséges, hogy a felső háromnegyed extinkciója valójában egyfajta atavizmus, visszatérés az ősállapothoz, egy zavartalanabb lét halványrózsaszín felhőjében letett esküről készült túlexponált fénykép. Lehetséges továbbá, hogy azzal, hogy a felső háromnegyedet beavatkozva a folyamatba működésre késztetjük, azzal valójában erőszakot teszünk a természeten. Mi van, ha a vadon élő kijelzőknek tényleg csak az alsó egynegyedük működik? Miért olyan telhetetlen az emberiség, hogy nem használja fel a természet által nagyvonalúan felajánlott teret, hanem még többet és még többet akar, egészen addig, míg végül a tudomány legfrissebb eredményei azt fogják mutatni, hogy az egész világ egy tüdőbeteg orrszarvú szarvának hegyén inog, körülötte rovarok köröznek, arcukon halvány mosoly, miközben űzik és hajtják azt a dolgot, amiről azt gondolják, az a szépség.
Nem fogjuk elhinni.

Az egyik diák megy el most a kijelző előtt, szórakozottan felpillant, mint aki már megszokta a kijelző szokásostól is elvontabb működését, majd felfedezi az ismétlődő mintát. A kijelző ugyanis egyetlen szót ír ki tizenötször az alsó negyedbe: "szúnyogháló" - szól a kinyilatkoztatás. A diák elméjébe színezüst, de kissé halvány fényű, kopottas, de mégis nemes hatású nyílként hasít a gondolat: "Kommunikálni próbál.", aztán a neuronok, rendezik soraikat, a szinapszisok lenyugszanak. A diák nem tudja, miért gondolta ezt, a kiváltó okban keresi a választ, de a kijelző néma marad: a probléma elhárítására kirendelt munkás, az univerzum biztonságos működésének szolgálatában már áramtalanította. Ígyhát inkább továbbmegy, arcára olyan kifejezés ül ki, mint akinek két percen belül fel kéne hívnia egy olyan embert, akinek nem tudja a számát.

Ismét egy sikertelen Para-Kovács-imitációs kísérletet olvashattatok, s nem kizárt, hogy lesz még ilyen. De megnyugtatok mindenkit: ebben a bejegyzésben már nem. Egyébként most tényleg külön büszke vagyok magamra, mert az a tagmondat, hogy "...ha valami valamilyen tekintetben valamilyen, attól még más tekintetben lehet másmilyen", nem szó szerint így ugyan, de elhangzott valóban a kreatív igazgatói ülésen, és szerintem tökjól fel tudtam most használni egyfajta hídként a két gondolati egység között.

Ez a bejegyzés pedig már csak két dologról fog szólni. Az egyik, hogy birge egy külön szekciót alkotott blogjában azért, hogy az én blogomat is lehessen kommentálni. A szekció a S@ti blogkommentek frappáns címet viseli, és aki csak kattintani szeretne, és kényelmes embernek gondolja magát, az kattintson és írjon oda blogkommentet, ha szeretne. SztupYtól pedig az a reveláció származott, hogy ha valaki hajlandó kicsit trükközni, akkor ide is tud kommentálni, méghozzá úgy, hogyha a "No comments" feliratra kattint jobb gombbal, majd a "Parancsikon másolása" vagy a "Copy Link Location" opciót választja, aztán nyit egy új tabot és beilleszti a linket, és a http://sati1984.uw.hu/ rész után odaírja, hogy "index.php", a link többi részét pedig sértetlenül hagyja. Ekkor megjelenik az az oldal, aminek egyébként is meg kéne jelennie, már bal klikkre is. De nem jelenik meg, csak így.
Ja, és fontos: aki nem szeretne kommentelni, az ne csinálja egyiket se! Köszönöm.

Now Playing: Massive Attack - False Flags
Tizedszer is.

2006-05-09

Klubfoglaló

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Főiskolás Napok, első nap úgy, hogy nem lesz második. Mert holnap nem megyek be. Ma meg már most (20:26) itthon vagyok. Az okokról kicsit később. A mai nap úgy zajlott, hogy a Filmklub megkapta az E-klubot (E-Magyarország Klub, ha valaki még mindig nem tudná... :-)) - persze csak kölcsönbe. Ígyhát, mivel az ottani gépekhez (ha valaki még mindig nem tudná) olyan monitorok vannak, amik egyben hangfalak is, és elég nagy hangerőt bírnak, valamint az infamous kettes (hmm... - de ezt csak zárójelben és alattomosan) gépen vannak mp3-aim (ha valaki még mindig nem tudná), meg amúgyis mindig van nálam, és másoltam fel most is, szóval ezen együtthatók konstellációjának köszönhetően egész nap tudtam bömböltetni azokat a zenéket, amiket én akartam. Végre egyszer (1-szer) az életben megadatott nekem ez az öröm/kiváltság/élmény (nem kívánt törlendő), szóval most boldog vagyok. Többek közt egyébként a következő számok mentek:

Saliva - Click Click Boom!
Saliva - 800
Nine Inch Nails - The Hand That Feeds
Disturbed - Szinte az összes :-)
Seether - Fine Again
Seether - Remedy
Seether - World Falls Away
KoRn - Twisted Transistor
Poets of the Fall - Lift
KoRn - Word up!
Poets of the Fall - Overboard
Sevendust - Corrected
Monster Magnet - Look to Your Orb for the Warning
Nickelback - Animals
Adema - The Way You Like it

és még sok más, most ezzel nem akarom húzni az időt (helyet), a lényeg az, hogy az egész nap (déltől este hatig) azzal telt, hogy a gép előtt ültem, honfoglalóztam és közben bömbölt a fülembe valami szám, legtöbbször a Disturbedtől a Stupify című szerzemény, ami egészen egyszerűen tökéletes a Főiskolai Napokra. Ahol egyébként ment más zene is, lent, nagyon nagy hangfalakról, de mi a tetőtérben alig is érzékeltünk belőle valamit... :-) Identifikálni azok közül a számok közül amúgyis csak a Sixpence None the Richertől a Kiss Me-t tudtam, ami egyébként nem rossz szám, de come on...

Mindeközben azonban történt más is. Méghozzá az, hogy hogy-hogynem (három "hogy" egymás után!) volt ott nekünk kéznél egy digitális kameránk, amit mi használtunk is. Méghozzá arra, hogy leforgassuk a Klubfoglaló című filmet, ami tulajdonképpen több szempontból is zseniális (mármint a cím, nem a film, illetve az is...), mivel mi elfoglaltuk az E-klubot a Főiskolai Napok első napján, valamit azt vettük fel, ahogy Honfoglalózunk az én accountommal, és közben ökörködünk. Ezt akár szimbólumnak, párhuzamnak is felfoghatjuk: Honfoglaló - Klubfoglaló... a hülyeség tehát elfoglalta a klubot! Na, mondtam én, hogy zseniális. A dologból úgy jöttem egyébként ki, hogy legalább 30 JEP-pel kevesebbem van, mint amikor elkezdtük, a napi rangom pedig négy halálfej, mivel nem figyeltünk oda a játékra, mert filmeztünk. A mérlegünk körülbelül úgy nézhet ki, hogy 3 győzelem, 2 második hely, és 7 harmadik. Mondom, nem figyeltünk oda, de ez látszik a felvételeken is :-)

A filmben egyébként szerepel Ninja (a cím tőle származik!), szerepel egy olvasóm, szerepel a Lacek és szerepelne benne birge és Era, ha nem csak a legvégén felvett anyagban lennének benne tíz percig. Mivel ők az előtte felvett egy órányi anyagban nem szerepelnek, ugyanis elmászkáltak mindenfelé a főhadiszállásról. Amit én azért nem tettem (se velük, se amúgy), mert nem láttam értelmét bárhova is mászkálni, amúgy persze sokszor látom, mert mászkálni egyébként tényleg egy jó dolog, a Duna-partra vagy különféle hőmérőkhöz, tehát tényleg bármikor, meg szívesen, csak a Főiskolás Napok alkalmával, most, hogy így alakult, inkább úgy döntöttünk, hogy hülyeség- és kordokumentumot készítünk. Azoknak, akik még nem éltek 2006-ban, hogy lássák, milyen volt akkoriban egy Főiskolás Nap, amikor egy csapat hülye összegyűlik az E-klubban és hülyéskedik, azoknak, akik már éltek ugyan, de még olyan kicsik voltak akkor, hogy nem emlékezhetnek erre, azoknak, akik már éltek, és emlékezhetnek, de nem voltak ott, és ezért nem látták eme jelentős eseményt, és azoknak, akik éltek már, és ott éltek, és látták is, de meg akarják nézni még sokszor. Szóval a hülyeségdokumentum mindenkinek szól. Pont. Ráadásul dokumentálva van a Penny Market készenléti állapota és a park készenléti állapota is, mert akik majd a jövőben a DF-re jönnek, azok nem fogják elhinni, hogy volt olyan, hogy még nem volt kész. Pedig volt, és ezt azok is láthatják majd, akik éltek ugyan, de nem emlékezhetnek, meg azok is, akik még nem éltek, de emlékezhettek... izé. Szóval a kordokumentum is mindenkinek szól. Period.

Az egyetlen kisebb akadálya annak, hogy e hülyeség- és kordokumentumból felkerülhessen bármilyen kis részlet is erre a szerverre, az, hogy jelenleg az egy órát és hozzávetőlegesen 10 percet kitöltő videóanyag kettő darab DV-kazettán tartózkodik, amelyekhez ismétcsak szükség lenne arra a kamerára, amivel rögzítettük, vagy egy olyanra, ami le tudja játszani azt, dacára annak, hogy nem azzal rögzítettük. Ha az ügyben előrelépés történik, beszámolok a fejleményekről.

Ja, és hogy miért nem maradtam ott... A meghívott vendég a rendkívül jelentős zenei magaslatokban már több éve permanensen szárnyaló Pa-Dö-Dö együttes. Illetve az egyik program az ez. és ezen a ponton vagyok nagyon-nagyon büszke magamra, mivel az NRE-ben (Nagy Rockmenza Elemzés, ha valaki még nem tudná), ennek a blognak a leghíresebb, leghírhedtebb és legsikeresebb bejegyzésében azt írtam annak idején: "... és a totális zenei elhülyüléshez már csak a Pa-dö-dö hiányzik..." - és bejött! Így legyen ötösöm a lottón. A másik highlight pedig a szerdai nap programjában szerepel: 0:30-tól 3:30-ig: Rocmenza-feeling! Itt látszik az alkotók grandiózus méreteket öltött kreativitása: annyira szerda van, hogy ki kellett találni valamit, ami azon a napon biztos, hogy nincs, ám ez a dolog itt úgy látszik, meghaladta a képességeiket. Nem baj, fiúk, majd legközelebb. Bízom bennetek, tényleg hajszálon múlt.

Now Playing: Disturbed - Stupify
Ez a szám ment le ma a legtöbbször, hazafelé a buszon is a discmanben visszajátszottam háromszor, itthon is azzal indítottam, meg most is az megy, már álmomban is azt fogom hallani, hogy see, but I don't get it, don't you think, maybe we could put it on credit, don't you think, maybe it can take control when I don't let it, I get stupified, it's all the same you say, live with it but I don't get it, don't you think, maybe we could put it on credit, don't you think, maybe it can take control when I don't let it, I get stupified, I get stupified. Szóval ezzel nincs gond.

2006-05-11

A mai nap folyamán sok embert figyeltem meg kisebb fémdobozzal a kezükben, amiből szorgalmasan döntötték magukba a vízzel higított, édesítőszerrel dúsított kátrányt. A Főiskolás Napokon ingyen osztogatták a nullaharminchármas Pepsi Maxet, azért nem Maxot, mert ezt a terméket már tíz évvel ezelőtt is reklámozták, és akkor "mex"-nek mondták. Most másnak mondják, de ez egy világméretű összeesküvés része, amelynek keretében azt akarják elhitetni a már tíz évvel ezelőtt élt emberekkel, hogy emlékezetkiesésük van, ami végeredményben arra vezethető vissza, hogy túl sok cukrot vittek be a szervezetükbe. Ígyhát ami jó dolog eddig volt a szén-dioxiddal dúsított kátránylében, azt is kivonják belőle, és egy új terméket, amelynek léte egy defektuson alapul, máris el lehet kezdeni explicite reklámozni. A tévéreklámban a srác vércukorszintje leesik. Aztán ő maga is.

Ezután Vágó István jelentkezik be, a kérdés, hogy hogyan végezte Giordano Bruno földi pályafutását. A játékos enyhe kézremegéssel bök az A-válaszra, majd egy stúdiónyi ember üdvrivalgása közepette néhányszor zölden felvillan a "máglyahalál" opció. Ez az igazi regresszió a média által támogatva: ha a közönséget visszavinnénk az 1600-as évekbe, egészen simán beilleszkednének, bizonyára a nyilvános kövezések során is sokan szavaznának arra, hogy "a szakállast dobáljuk agyon, ne a pocakost"; persze egy kis időre zavarba jönnének, amikor nem találnák sehol azt az SMS-számot, amire a szavazatokat küldeni lehet. Persze nem mintha annyira rossz lenne a Pepsi Max - egy doboz elfogyasztása például semmivel sem tesz minket kevésbé szociálissá, mint ha például két és fél órán keresztül kergettünk volna egy pókot az A pont és a pontosvessző használatának jellemzői Anton Szemjonovics Ivanov istenes verseinek második versszakában című hetvenhárom és fél oldalas tanulmány összetekert példányával.

Az enyhén para-kovácsi bevezető sem másíthatja meg azt a tényt, miszerint csütörtök van, amint az újfent bebizonyosodott, mindenki tudja. A kreatív igazgatósági ülésen többek között erre is, de sok más dologra például nem derült fény. Például arra az egyébként teljesen lényegtelen dologra sem, hogy legyünk-e Zrt. vagy nem, arra viszont igen, hogy vagy 15 vagy 20 fok van. és tulajdonképpen egyik sem, és ezzel ez a problémakör kicsit hasonlít ahhoz, amikor a kreatív igazgató azt mondja, hogy "Nem létezik egyéni és nem létezik általános sem", és ez mind egyidejűleg igaz - de persze egyáltalán nem ugyanaz, sőt, most, hogy jobban megnézem, egyáltalán nem is hasonlít... és különbenis, 23 fok van.

én pedig itthon vagyok, és könyvlistát írok egy, a kreatív igazgatósági ülésen elhangzott mondat hatására, éppen most tartok ott, hogy az Alexandra ONLINE-on kutakodom érdekes könyvek után. A kutatásba pedig belevonok pár olyan embert, akire éppen rákattintok MSN-en, hogy mondjanak könyveket. Ezidáig ShadoW, Nándo és KTamas volt az áldozat. Nfol most épp nem online, de pénteken ő is sorra fog kerülni.

A mai napon még említést érdemel Lau élménye, amely ismét ahhoz az órához kapcsolódik, amely "még egy agyhalott embernek is képes lenne szellemi károsodást okozni", szóval ott történt, hogy számítógépen akart lejátszani a tanár valamilyen anyagot, amihez nem volt fent megfelelő kodek, és így csak hang volt, kép nem, 10 perc után pedig bekapcsolt a képernyőkímélő, miközben a film hangja ment tovább. Így alakulhat ki a technika tökéletlensége folytán egy pszichedelikus élmény. De még mielőtt ismét Para-Kovács imitációs kísérletet követnék el, gyorsan befejezem a bejegyzést. Mindenkinek jobb így.

Now Playing: Dry Cell - Body Crumbles

2006-05-18

Dear Kate,

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Huh... lélegzek fel most, 23,5 fokban (pedig nem is igaz, legalább 26 volt), amikor hazaérve befejeztem végre a mentálhigiénából beadandó beadandót. Pedig tegnap egy áramszünet is próbált utamba állni, ami sikerült is neki, szétrombolta egy tökjó gondolatmenetemet, aztán még azt is elérte, hogy a BL-döntőt csak most hazaérve néztem meg videóról. Merthogy mikor visszajött az áram, a gépet már nem kapcsoltam vissza, csak elindítottam a videót, hogy felvegye a meccs végét, amit addig hallgattam a beadandó írása közben.

Azt a gondolatmenetet, amit szétrombolt, nem tudtam rekreálni végül, de kreáltam helyette kreatívan egy nagyon hasonlót. Pedig kerülhettem volna akár kognitív disszonanciahelyzetbe is, amennyiben az énképem, miszerint én nem veszthetek el áramszünet miatt jó gondolatmeneteket ütközött volna azzal a tudattartalommal, hogy ez mégis megtörtént, és így akár indokolhattam is volna magamnak ezt azzal (önigazolás), hogy az attitűdöm megváltozzon a gondolatmenettel kapcsolatban, és a végén elhiggyem azt, hogy nem is volt olyan jó ez a gondolatmenet - de nem. Igenis jó volt, nem kerülök kognitív disszonanciába, hanem kreatív leszek. Period.

A cím magyarázata egy a kreatív igazgató által kreatívan egy évfolyamtársa nevében és órára beadandó feladat keretében megfogalmazott angol nyelvű levélben rejlik, amellyel kapcsolatban az instrukció úgy hangzott, hogy "egy barátodnak írod", így tehát ő kreatívan elnevezte ezt a barátot. Erről pedig ez a quote jut eszembe, amit pont két perce olvastam a bash.hu-n:

[9:20 PM]: most szerelmes levelet irt a képzelt barátnőjének :DDD
[9:20 PM]: honnan tod h képzelt?
[9:20 PM]: onnnan hogy ismerem a csajt


Hát valami hasonló a helyzet itt is. Kiemelendő még a mai üléssel kapcsolatban, hogy sikerült beleszőnöm az élőbeszédembe a with all due respect kifejezést, amire eddig nem volt soha alkalmam, és most végre volt. Special thanks to kreatív igazgató természetesen.

Ha valaki figyel néha a jobboldalra is, akkor észrevehet bizonyos változásokat. Például már nem csak blogroll kategória van, hanem van más is, például "Kötelezők" meg "Multimédia". Különösen ez utóbbi rész fog majd bővülni sok kötelezővel (Ugye, milyen leheletfinom kis kereszthivatkozás? Imádnivaló!), amint lesz hozzá kedvem, hogy végiggondoljam és alaposan átgondoljam, miket is rakok még oda. Egyelőre azok vannak ott, amik az eddigi bejegyzésekben felbukkantak, de a Youtube-ról (ami kötelező) belinkelek pár kötelezőt még, amiket így majd nem kell feltöltenem a szerverre. Egyébként az eddig odakerült linkekhez mindegyikhez van kis megjegyzés, szóval tessék rajtuk elidőzni egy darabig az egérmutatóval! Ez vonatkozik mindkét kategóriára.

Továbbra is a multimédiánál maradván, a kamerát megkaptam, bedigi... illetve átvettem mindent (ezt mindig elszúrom, mert a DV-kamerával felvett felvételek eleve digitálisak :-)), de nem fogok belőle szinte semmit feltölteni ide, mert az érintettek nem adták beleegyezésüket ehhez. Mindenesetre némi footage-et (ezt muszáj volt) majd közlök Trinityről, aki mikor megkérdeztem, hogy akar-e enni, azt mondta: "Miau.", s mikor megkérdeztem a felvételek elkészítése után, hogy feltehetem-e a netre ezeket, szintén ezt mondta. Ő tehát beleegyezik.

A főiskolás napokon történt esztelen agyatlanságokat nem élvezhetitek tehát, talán jobb is így, mert 1 óra 20 perces anyagból igen nehéz lenne összeállítani egy olyan rövid videót, ami még érthető is lenne másoknak. Sőt, lehet, hogy semmi a világon nem lenne abból érthető senki számára, aki nem volt ott. Mondjuk való igaz, hogy amikor anyukám ragaszkodott hozzá, hogy meg akarja nézni, és elkezdtem neki vetíteni a képsorokat, hamar megbánta, egészen pontosan négy percen belül, amikor először bejelentette, hogy unja, és én megmondtam, hogy ez még 56 percen keresztül ugyanilyen lesz. Akkor kijelentette, hogy ő ezt nem bírja nézni. Hát... már kezdem kapisgálni, hogy azt végignézni, ahogy 4 ember üvöltő zene közben néhol megállás nélkül ordítozva és vigyorogva Honfoglalózik 1 óra 20 percen keresztül tényleg keresztülvihetetlen feladat lehet olyannak, akiben nem ébreszt konkrét emlékeket a dolog... én mindenesetre szakadtra röhögtem magam, miközben átvettem, néhány hangosabb érzelmi kitörésem után aggódva nézegettem hátrafelé, hátha megjelenik két fehér köpenyes tagbaszakadt ápoló egy olyan új, divatos hátrakötött ujjú pulcsival, azt állítva, hogy ez jól illene rám.

Ma hazafelé a buszon Dunaföldvár belsejében járva végignéztem, ahogy egy 5-6 éves gyerek egy játékkarddal akarta benyomni az első ajtón a leszállásjelző gombot az egyik megálló előtt. Ez ment két percig, mikoris elértünk a megállóig, és a sofőr szájáról a következő kifejezést olvastam le: denenyomjadmeghanemszájjáledek***agyorsan. Mindezt képzeljétek el a következő zenei aláfestéssel: Linkin Park - Numb, mert épp ott tartott a discman és máris előttetek áll egy olyan pszichedelikus élmény, ami képes arra, hogy feltépje a valóságot a perforáció mentén.

Now Playing: Bodyrockers - I Wanna Live
With all due respect... aki ennyit és ilyen hangosan ordibál arról, hogy mennyire élni akar, annak egyáltalán marad ideje és energiája rá...?
Ez kábé ugyanolyan hülyeség, mint arról festeni képet, hogy mennyire szeretnék képet festeni...

2006-05-23

Ismét egy elmaradt Filmklub (ahol a Hervadó virágok lett volna (végre egy olyan, amit nem láttam...)), ismét KAC, ismét egy olyan cím, ami a Filmklub elmaradása okozta dühből... nem, nem. Ez nem igaz. A címet már reggel kigondoltam, amikor a Kosheen Kokopelli című albumának első trackjét, a Wasting My Time-ot hallgattam, és abban volt egy ilyen sor. De akár az is lehetett volna a cím, hogy "the winners gained, and the losers lost", mivel ez a hihetetlenül meglepő gondolat is szerepel a dalszövegben.

Pénteken megállapítottam, hogy a Mentálhigiéniaóra annyira nem is jó, mint eddig gondoltam. Illetve az óra jó volt, de a végkifejlete annak, hogy én ezt a tantárgyat felvettem, majdnem nem lett jó. Illetve még lehet jó, de... szóval be kellett járni órára, és akkor úgy lehetett jegyet szerezni, hogy egy dolgozatot kellett írni valamilyen témába vágó témában. én speciel az önértékelést választottam, és írtam egy kb. 80-20%-os saját gondolat-források arányú művet. Az internetről konkrétan két sor volt beidézve, azon kívül meg Elliot Aronson A társas lény című könyvéből (amiben minden benne van, ami erre vonatkozik) idéztem még egy kicsit. A többi saját gondolat volt, és ilyet ti ne csináljatok.

A dolgozatomat ugyanis visszadobta a tanár azzal, hogy "kevés a forrás", meg különben sem arról szól, amit írtam. Mivelhogy merészeltem írni az Asch-kísérletről meg a Milgram-kísérletről is, ami a konformitásra és az engedelmességre vonatkozik. Erre azt mondta, hogy "az nem az önértékelés". Csakhogy én gondolati egységbe foglaltam, és oda is írtam, hogy az miért az. Mernék nagy összegben fogadni arra, hogy a tanár egyszerűen csak nem olvasta el, meglátta Asch és Milgram nevét a dolgozatban és már ráírta, hogy "Ez nem az önértékelés". Pedig mind a konformitás, mind az engedelmesség az önértékeléstől függ, de sebaj... A tanár utasított, hogy dolgozzam át, én meg beültem az EISZ-be, kivágtam az Aschről meg a Milgramról szóló részt (amivel kinyírtam a saját gondolatmenetemet is), majd kerestem az önértékelésről neten még 6 forrásból (ha már kevés volt a forrás...) másolás-beillesztés. Amikor mondtam neki korábban, hogy hát éppen ez a lényege, hogy saját gondolat, akkor azt mondta, hogy "Az egy érettségizett embertől elvárható, hogy önállóan tudjon írni." Mire én: "Könyvből meg még egy nem érettségizett ember is tud írni." Mire a tanár: "Nem olyan biztos az. Neked se sikerült." - --------- (agyhalálszünet)

Ilyet még kitalálni se mertem volna, hogy egyszer majd az lesz a baj egy beadandómmal, hogy túl sok a saját gondolat és nem másoltam a netről. Hát legyen neki, szépen kiheréltem a dolgozatomat, elküldtem magamnak mailben "Mentálhigiénia kiherélve" subjecttel és majd onnan kinyomtattatom pénteken és odaadom. Mivel a forráslistában most már összesen vagy 6 forrás szerepel, és az internet-saját gondolat arány 50-50%, a jeles érdemjegyben már biztos is vagyok.

Nem értünk a végére az agyhalálgeneráló folyamatoknak. Rögtön rá, vasárnap jött még egy. Egy héttel ezelőtt értesítést kaptunk arról, hogy egy utazásokat hirdető cégtől mi nyertünk 100000 forint értékben valamit, és küldenek meghívót és menjünk átvenni. A nyeremény vagy utazás(i kedvezmény), vagy műszaki cikk lehet. Eleinte azt hittem, hogy tökjó, nyertünk műszaki cikket, merthát csak megválaszthatjuk, hogy mit szeretnénk... Hát nem így volt, de ez már tudható volt, mielőtt elmentünk volna.

A meghívón ugyanis már "lezárt borítékok" szerepeltek (rendesek, legalább bevallották), és akkor már tudtam, hogy nem lesz külön "utazás" és "műszaki cikk"-kupac, mivel műszaki cikk nincs. Erre most mernék nagyobb összegben fogadni, hogy aki vasárnap (vagy bármikor) ott volt ezen a tájékoztatón (mert az egésznek az volt a lényege, hogy hallgassunk meg egy tájékoztatót a cég működéséről... - átlátszó, mi?), azok közül senki nem húzott olyan borítékot, amiben műszaki cikk volt. Senki.

Azért csak elmentünk, mert legalább nem vagyunk otthon, világot látunk és egy rakás pénzt elkölthetünk metrójegyre. Már az elején látszódott, hogy átverés az egész, mert minden odaérkező párnak (direkt férj-feleség, élettárs-élettárs alapon válogattak, szóval már az
hülyeség volt, hogy találomra sorsolták ki a telefonszámokat...) volt egy "kalauza", akivel odaültünk az asztalunkhoz és felvették az adatainkat. Igenám, csakhogy nemsokára jött egy másik pár is, akiknek csak a mi asztalunknál jutott hely. Az nekem már az elején baromi gyanús volt, hogy a teremben, ahova bevezettek minket, éppen lett volna elég asztal ahhoz, hogy mindenki külön asztalhoz kerülhessen. De a csoportos manipuláció érdekében egy kalauzra két párnak kellett jutnia, hogyha az egyik pár nem érdeklődik annyira, akkor a másik hátha, és ha a másik igen, akkor talán az egyik is meggondolja, hogy igénybe vegye a jövőben a cég zolgáltatásait. A kaluzunk egy unszimpatikus, modortalan fazon volt, akinek a modortalansága főképp abból adódott, hogy már az első másodpercben átláttunk rajta, és ő is látta. Szóval egál...

Egy idő után, mikor a tájékoztató lezajlott, megjelent ismét az a nő, aki a tájékoztatót tartotta, és odajött hozzánk, hogy "Magukat akkor annyira nem érdekli ez a dolog, ugye?", mire mi mondtuk, hogy hát nem, és akkor húzhattunk borítékot (hát persze, hogy utazási kedvezmény volt!). Ez persze azért volt, hogy ne távozzunk onnan rossz élményekkel, amit már nem muszáj, azt ne üljük végig, és érezzük azt, hogy törődtek velünk, pedig csak kivettek minket onnan, hogy nehogy visszafelé süljön el a dolog, és miattunk ne érdekelje a másik párt sem, meg amúgyis, akik átlátnak a szitán, azokat jobb eltávolítani. De a nőn is egyből látszott, hogy látja, hogy átlátunk rajta. Szóval senki nem sértődött meg, mi meg jól elmentünk legalább Pestre. Mert a kanári-szigetekre nem fogunk - a kedvezmény ugyais csak a szállásra vonatkozik 100000 forint értékben. Utazás, költőpénz, járulékos költségek? Azt fizethetnénk mi. Na ennyit erről...

Meg most a mai bejegyzésről is, mert megyek haza a KAC-ból, feltenni.

Now Playing: Semmi, mert nem vettem elő a discmant, de ha menne, akkor a Kokopelli album menne a Kosheentől ugyebár, meg a Resist, és mindkettő kötelező hallgatnivaló. Special thx to Era, aki elküldte a Sucide című számot a Resist albumról, amitől jól rákattantam a Kosheenra.

2006-05-24

Paródia(b)log

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Merthogy nem csak csütörtökön vagyok soros blogírásra, hanem most is. Nfolnak egyébként is gratulálok ahhoz, ami sikerült. Bármi legyen is az, én már a második többváltozós derivált függvény leprogramozási részleteinek ecsetelésénél elvesztettem a fonalat.

Most mégis egy csütörtöki napról lesz szó, amikoris Ninjával a KAC-ban kikötve éppen fent láttuk Tibit, és indítványoztam, hogy az akkor még igazán élő és aktuális IWIW-es körlevél-őrület margójára rögtönözzünk már egy kis üzenőfal-paródiát Tibi szórakoztatására, aki egyébként nem IWIW-tag, és ezért kimaradt ebből a jóból is. Ugyanakkor, aki meg IWIW-tag és ott volt a körlevél-őrület kialakulásánál, az szintén jól szórakozhat a most közzétételre kerülő szösszeneten, aminek az IWIW-üzenőfal paródialog nevet adtam keresztségben. Az előadást ketten később megismételtük a log alapján birgének is, majd én egyedül már otthonról Nfolnak is. Az ebből az előadásból készült log alapján kerül most közlésre a nagy mű. Lássuk tehát, hogy milyen üzenetek születtek az üzenőfalon akkor, amikor egyesek jóvoltából körbejárt a Simó György által aláírt kamulevél, ami mindenkinek 50 továbbküldés után 1 meghívót igért. Ja, és a szövegben szereplő igen negatív szavakon kéretik nem megütközni, amúgyis cenzúrázok, mint mindig, mert úgy sokkal viccesebb.

[00:10:00] S@ti: Srác akit nem ismersz 1: Megkérek mindenkit, hogy ne
küldjön több körlevelet! Köszönöm.

[00:10:21] S@ti: Srác akit nem ismersz 2: Nem hiszem, hogy átjött az
üzenet mindenkinek, ezért most már tényleg megkérnék
mindenkit, hogy ne zaklasson már ilyen hülyeségekel

[00:10:33] S@ti: Srác, akit nem ismersz 3: Aki még egyszer b*zi
körlevelet küld, amivel meghívót lehet kapni, annak
leborítok 34 katicabogarat a torkán a k*rvaéletbe mostmár.
Meg amúgyis menjen a p***ába

[00:10:52] S@ti: Lány, akit nem ismersz 1: Úgy látszik, sok embernek
nem jut el az agyáig, hogy ez már elsőre se volt vicces.
Eddig tűrtem, de most már tényleg hagyjátok abba.
Gondolkodjatok mááááár! Hogy lehettek ilyen hülyék?

[00:11:10] S@ti: Srác akit nem ismersz 4: Elegem van már a "Nem leszel
szerelmes, megdöglesz, szerencsétlen leszel, többé nem
leszel boldog, leesik a gyűrű az ujjadról ha nem küldöd
tovább" levelekből. Nem értitek meg, hogy nem érdekelnek az
ilyen k*baszott levelitek? Ha mégegyszer ilyet küld valaki
akkr annak feldugom a s*ggébe az extra meghívóját.

[00:11:28] S@ti: Lány akit nem ismersz 2: Komolyan mondom, most már
tökre elegem van az egészből. Tisztára depi lettem ezektől
a levelektől, légyszi haggyatok mááááááááá

[00:11:40] S@ti: Srác, akit nem ismersz 5: K*rvasz*r napom van, de
legalább kaptam levelet. De mégse kaptam, mert ilyen idióta
sz*rságokkal tömitek a postaládámat. De most már nem
szórakozok, keményen KITILTOM azokat, akik ilyet küldenek.
Szóval nyugodtan, csak rajta! én szívesen nyomkodom a
tiltást, amúgyis kettéáll már az összes herém ezektől a
baromságoktól. és mondtam már, hogy sz*r napom volt,
b*zmeg??

[00:12:01] S@ti: Lány, akit nem ismersz 3: Öngyilkos leszek ezektől a
körlevelektől. Most fogalmazok egy körlevelet, amiben
mindenkit szavazásra szólítok majd fel, hogy mi legyen. Kötél? Méreg? Szavazzatok és küldjétek tovább!
Fontos! Légysziiiiiiiiiii

[00:12:32] S@ti: Srác akit nem ismersz 6: Most nem azért, hogy bárkit
is lealacsonyítsak, vagy bizonyos szellemi szintbe
soroljak, de ez már a negatív csúcs gyerekek. Az ilyen
leveleknek abszolút semmi értelme nincs és kit érdekel, ha
inktívak sokan vannak. én is az vagyok mikor nem használom
a netet.

[00:12:51] S@ti: Srác, akit nem ismersz 2 (megint): Most már tényleg
idióták vagytok, vagy ennyi retartdáltat ismertem eddig is,
csak nem vettem észre? Hatszor kaptam meg ma megint ezt a
hülyeséget, én tényleg birkatürelmű ember vagyok, és eddig
nem gondoltam rá, hogy kitiltok bárkit is, de tényleg
elkezdem, ha ez kell. Ha ennyien benyaljátok ezt a
baromságot, akkor tényleg nem csodálkozom, hogy itt tart
ma... Magyarország

[00:13:09] S@ti: Lány akit nem ismersz 2: Olyan, de annyira de annyira
felb*sztátok már az agyamat, hogy aki mégegyszer ilyenm
idiótasággal zaklat azt komolyan kitörlöm ismerőseim
közül.

[00:13:23] S@ti: Srác akit nem ismersz 4: Itt a végszó! CONTACT
TÖRLéS!!! Hulljon a férgese meg a marhája!!!!

[00:13:34] S@ti: Srác, akit nem ismersz 8: Engem tökre nem érdekel,
hogy az a hülye p*csa hogy végez magával. Felőlem lenyelhet
keresztben egy kamiont is. Nem küldtem tovább.

[00:13:48] S@ti: Srác akit nem ismersz 6: Inaktív contactok rulz.
Csatlakozz te is a nagy csapathoz. Inaktívan nem küldjük
tovább ezt a sok sz*rt. Csatlakozz te is! Csak eggyütt
sikerülhet!

[00:14:00] S@ti: Srác akit nem ismersz 2 (megint megint): Nem hiszem
már el, komolyan mondom, szerintem SZĹ°RNI kéne már az ilyen
"meghívót kapsz" meg "arzénnal csináld" szövegekre! Nemigaz
nem tudnak már megírni egy ilyen rohadtegyszerű motort, és
nekem kell mindenkinek az üzeneteit blokkolni. Sanyi! Te is
bevetted ezt az ostobaságot? Mikor jönnek érted az ápolók?

[00:14:32] S@ti: Srác akit nem ismersz 5: Tudjátok mit? Nyuodtan
küldjetek még üziket. Rekordot akarok dönteni, hogy
rájöjjek, ki a leghülyébb ennyi ökör között. Figyelj Julcsi
kösd fel magad az egérkábellel,
nehezen nyúlós és kéznél van, még csak a szobából se kell
kimenni, hogy megtedd.

[00:14:44] S@ti: Srác, akit nem ismersz 4: Hámosmáf*szomkivan.
Felrobbantom a szervert. Aki jön, írja fel magát a
körlevélbe és küldje tovább!

[00:14:52] S@ti: END OF SCENE


Amint említettem, a fenti jelenetnek Ninja és én vagyunk a szerzői, lehet találgatni, hogy melyik sort ki írta, mert nem fogom elárulni.

Az IWIW-nél maradva még egy kicsit, eszembe jutott a mai nap, hogy minden olyan ember, aki ott családi állapotának az "egyedülálló"-t adta meg, az igazán különleges ember, mert ezek szerint olyan családi állapottal rendelkezik, amilyen senki másnak sincs, azaz egészen "egyedülálló" eset... Ugye ne ragozzam tovább ezt a poént...?
(Miért, volt poén?)

Ninja emlékeztetett a Solo nevű kártyajáték kapcsán arra, egy megjegyzésével, hogy ebben az országban időnként mekkora aranybányái nyílnak meg a bunkóságnak és a primitívségnek. Volt ugyebár a Homáron egy "Győzike veszekedős kártyajáték" című post és hír, akkor gondoltam arra először, hogy annak, aki ilyet kitalál, gyűjtést kéne rendezni egy Agysejt-kezdőcsomagra - bár a primitívség ellen nemhogy ezzel, de semmivel nincs mit tenni, tehát azon már meg sem lepődtem, hogy van Győzikés energiaital is, ami a Győzike adrenalin nevet viseli, és szintén a Homáron szerepelt postként, de azt már nem olvastam el, bár agysejtek tekintetében mindenki multimilliárdosnak mondhatja magát (idézet a Száll a kakukk fészkére című könyvből, amit meglepetésre megtaláltam itthon csak úgy nagyhirtelen és gyorsan elolvastam), én szeretnék is az maradni, a milliókkal nem érem be. Szándékosan nem linkeltem be a postokat, ezek fényében már érthető, miért.

A végére pedig két videó jön (természetesen a különféle agyrémikus videók hivatalos gyűjtőhelyéről, a YouTuberól), az egyikben a Mortal Kombat: DA-beli Jade világít rá arra, hogy a videojátékokban látható agresszió a valóságban nem megoldás, a másik pedig... Na az megér egy külön bekezdést.

Ez a másik videó úgy került elő, hogy időnként megnézem a most recent videókat és ami érdekesnek tűnik, arra rányomok. A videó 1:56 hosszú, de ha valaki az első fél perc után még bírja, annak maximális tiszteletem ("... Bélabá..."). Ez a videó tipikus példája a fokozatoknak. Először az ember még azt mondja: "Hű, ez tökjó ötlet, meg tök vicces". Aztán mikor rájön, hogy neki összesen két percen keresztül kéne a videót néznie, miközben végig ugyanez lesz, azt gondolja, talán képes lesz rá. Kicsit később (pont fél percnél volt ez nálam) azt gondolja: "Oké, most már hagyjátok abba szerintem..."
Természetesen eltettem a kedvencekbe.

Now Playing: Millencolin - Kemp
Tegnap (kedden) végig, egész nap ez ment a fejemben, meg még ma reggel is, és most vagyok olyan hülye, hogy bekapcsoljam a winampba is ezt. Nem vagyok normális. Ja, a klipje pedig itt van.

I gotta learn how to lose and to choose my own wars
I gotta understand its not me against the world no more
When you are sure as hell then I dont know
You are so pure and well when I am low
When you say sure as hell then I say no
Then I say no
I say no!

2006-05-25

Izészívózás

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

A 20,5 fok nyilvánvalóan helytelen volt az egyik kijelzőn (na, melyiken? ZH kérdés lesz természetesen), és a másik kijelző sem lett túl népszerű a kreatív igazgató körében, amikor azt állította, 16 fok van (reakció: "Na ez nem igaz...'). Kezdem azt hinni, hogy a hőmérsékletet pontosan csak oposszum formájú hőmérővel lehet mérni. Hogy kilenc tonnás-e az ominózus oposszum, azt még nem tudom, de már tényleg csak ezt kell eldönteni. Egyébként 23-24 fok lehetett.

Apropó 24... Nemsokára meglesz az S5, és elkezdhetem redokumentálni saját függőségemet. Illetve inkább tovább, de először az "újradokumentálás" kifejezés jutott eszembe, amit persze nem fogok rendesen leírni magyarul, mert hogy néz az már ki, meg amúgyis szeretem az ilyen félig latin, félig magyar kifejezéseket, mert ezek jók. Tehát nemsokára újra függőségbe esem a 24 által, tehát readdikcionálok. Na, azért nem. Ráadásul ez így biztos helytelen is.

A fülgyulladás és a Da Vinci-kód minden aspektusának kitárgyalása után született meg a cím, amely a nyárfának köszönhető, amely fehér, szállongó izéket generál mindenfelé, így a koliban is, amelyet még mindig felújítanak, de már laknak benne. Még kreatív igazgatók is, akik éles szemmel észrevették, hogy az izék (hivatalos elnevezés!) felhalmozódnak a fal mellett, sarkokban és egyéb frekventált helyeken, meg azt is, hogy végig többes számban említem, pedig csak egy kreatív igazgató van. Szóval a takarítás során majd izémentesítés is történik, méghozzá, mivel a takarításban a porszívózás is benne foglaltatik, könnyen belátható, hogy amikor a porszívó izéket szív fel, akkor átlényegül izészívóvá. Ugyebár.

Ma fedeztem fel, hogy az IMDb paródiája, az AMDb újabb "filmekkel" bővült. Még talán fél éve linkelték be az IMDb-n az egyik topicban, akkor még csak két cím volt benne, és én kicsit nemodafigyelve simán elhittem, hogy az AMDb 1992-ben alakult és blablabla, ahogy az ott állítva vagyon, és még be is kérdeztem a linkelőtől, hogy akkor hol van a többi film, de felvilágosítottak, hogy az egész oldal poén, tehát az a szöveg is. Retrospektben (bizony... :-)) már nem is értem, hogy lehettem ilyen hülye, de felteszem, ti igen. A lényeg, hogy akkor még csak a The Stalwart Soul és a Cannibal Barbarian című alkotások voltak oda feltéve, most viszont van több is. Ezek közül a CyborgWarp sikerült talán a legjobban, a KAC-ban hangosan kuncogtam, és a mellettem ülő srác szerintem többször is kétségbeesetten kereste google-lal a megoldást erre a problémára, csakhát a "Mi a teendő akkor, ha valaki fulladozva kuncog mellettünk az AMDb-t olvasva?" kifejezésre nem adott ki neki a gép találatot. Megúsztam. A kedvenc goofomat akkor ide is idézném, mert akkor jó lesz nektek (ez a CyborgWarpból van):

Revealing mistakes: Alex decapitates the second Yakuza clone assassin with a katana and Alex's head falls off instead.

Ha már a bakiknál tartunk, már évek óta töröm a fejem, hogy hogy lehetne magyarítani a plot hole kifejezést (nem az aszfalton, hanem a filmekben, mielőtt bárki előállna a kátyú megoldással...). Egyszer, mikor még 2004-ben valamikor egy filmes bakikat gyűjtő magyar oldal adminja voltam, az adatbázisban kategóriákra voltak osztva ugyanígy az IMDb szerint a bakik és ott logikai bukfencként szerepelt, ami tökjó, de valami hivatalosabban hangzó kéne, csak nem jut eszembe. Ja, a revealing mistake árulkodó hibának, a crew or equipment visible pedig belóg a stábnak volt fordítva, ami szintén kiemelkedő, és jól hangzik, csak akkor van gond, ha az "... or equipment..." esete forog fenn... Ja, és a continuityra is mondjon már valaki valami mást a folytonossági hiba helyett, mert ez utóbbitól meg falra mászok. A plot hole esetében bevallom, hogy maximalista vagyok, de ebből nem engedek.

Plot holes: Beresford Maywaring delivers the eulogy at his own funeral.

No, valami ilyesmit takar egyébként a plot hole :-)

Now Playing: Placebo - Scared of Girls
Mert az EISZ-ben elővettem a discmant, és éppen ez megy. Egyébként a Kemp című szám ötvenedik meghallgatása után már elég kompetensnek érzem magam ahhoz, hogy ki merjem jelenteni: az előző post végén szereplő általam idézett dalszöveget nem tudom, honnan szedték a különböző lyricsszel foglalkozó oldalak (legalábbis az a három, ahol megnéztem), mert én most kijelentem, hogy a dal márpedig egyáltalán nem úgy kezdődik, ahogy ők írták, sőt, az a szöveg a dalban sehol sem szerepel, mint ahogy abból a szövegből alig is szerepel a dalban valami, amit ők ott dalszövegként leközöltek. és mégis, mindenhol ugyanazt írják. Mert ha még az lenne a helyzet, mint a Make Me Bad esetében (KoRn), amikoris mindenhol különböző volt a dalszöveg pár helyen, mert mindenki hallás után próbálta leírni, akkor azt mondanám, hogy oké, tényleg elég nehezen érthető a szöveg, mert ez a Kempre is igaz, de így... érthetetlen. Mindenestre az idézet marad, mert jól hangzik és nagyjából egyetértek vele. Igaz, hogy csak a harmadik sor utolsó három szavára és az utolsó két sorra mondom azt, hogy biztosan ebben a formában hangzik el a dalban, de...

2006-06-01

A post munkacíme "Kommentek" volt, de aztán, hogy ne legyen idegen szó, végülis megváltoztattam. Tehát most kisebb lesz a legközelebbi összeszámolásnál az ilyen címek aránya. Igazából tehát semmi jelentősége nincs az egésznek :-)

Az első kommentárt a 24 ötödik szezonjához fűzném, amit végignéztem a múlt héten sikeresen. Annyit tudok mondani róla, amit eddig az összes szezon végén tudtam mondani: ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ! Azért a második és a negyedik szezon vége által kifejtett hatást ez a finálé nem érte el, de összességében semmi nem hibádzott. Hamisítatlan 24-feeling, utánozhatatlan. és persze Kiefer Sutherland, az isten, mint mindig. Ráadásul a Comment.com szerint el fog indulni a Coolon a sorozat az első szezonnal, dehátugye ezzel az a baj, hogy szinkronos lesz, márpedig KS hangja nélkül a 24 nem sokat ér... Mindegy, reméljük a legjobbakat, jelen esetben azt, hogy ezúttal nem kell majd levenni a műsorról az alacsony nézettség miatt...

Következő kommentárom az időjárásról fog szólni. A csütörtöki blogok általában amúgyis sokkal többet tartalmaznak ilyen irányú utalásokból, mint egyébként, és bár most a kreatív igazgatói ülés technikai problémák miatt elmaradt, az időjárásról mégis van mondanivalóm. Ha nem is az, hogy hány fok van, hanem az, hogy hány fok lesz... Az index időjárás-előrejelzésére pillantva, napocskákat remélve ne kattintsunk, mert csalódni fogunk. Ám ha szeretnénk minél több felhőt látni, akkor bizony kattintsunk. Megaztán évfolyamtársaim hallották azt is, hogy a meteorológusok azt mondják, 2 hét lesz a nyár, majd valamikor júliusban, valamint azt is mondják, hogy augusztusban már fűteni kell majd... Szóval a klíma teljesen megbolondult, sikerült addig cs*szegetni a természetet, hogy lepöccintette a kisujja körmnének a hegyéről a koszt ((c) by Dicska valamikor 1995-96 körül... - ja, és róla még lesz szó ebben a bejegyzésben). és én még azon aggódtam, hogy elmossa-e az eső június 3-án (holnapután) az UT-foci nevű jeles eseményt, amelyre majd megyek. Hát persze, hogy elmossa :-( A jeles esemény egyébként annyiból áll, hogy UT-klánok tagjai mérkőznek meg labdarúgásban. Vért izzadtunk, mire összekapartuk a ']['.']['. csapatot, és erre tessék, zápor, zivatar.

Most egy igazi komment következik, amit a Világ Legjobb Könyve (egy korábbi bekezdésben már szerepelt, egyébként ZH-kérdés természetesen) alapján készült film kapcsán alkottam dühömben. Az anyag magáért beszél, úgyhogy tessék elolvasni. Meg a könyvet is. A filmet meg nem megnézni addig, amíg a könyvet el nem olvasni, mert az tilos. Komolyan.
Ha már az igazi kommenteknél tartunk, itt van még egy, ennek alanya pedig az X-men sorozat harmadik része, amire egyik évfolyamtársam cipelt el a moziba, kis híján sikerült is megbánnom a dolgot, mert ha 5/10 alatti értékelést érdemel a film, akkor az semmiképp nem nevezhető jó üzletnek, de a film pont 5/10 volt, szóval még éppenhogycsaknem :-)

Még mindig a filmeknél maradva rövid kommentárok következnek különböző filmkeről, pontszámokkal.

Maradj! - Végre valami jó! Gondolatébresztő, stílusos, tartalmas, fenyegető, néhol horrorisztikus, ízig-vérig thriller. Ewan McGregor, Naomi Watts, némi David Lynch-beütés, Mulholland Dr.-szerűség, összességében nagyon-nagyon jó film.
9/10

én, Pán Péter - Számomra korántsem annyira megragadó, mint ahogy azt állították róla. Kate Winslet nagy kedvencem az Eternal Sunshine óta, ő hibátlan is volt, Johnny Depp viszont egy kicsit olyan furcsának hatott a filmben. Mindenesetre még így is jobb, mint azok a filmek, amiket mostanában láttam...
7/10

A fantasztikus négyes - Merthogy itt van egy igazi agyatlan, hiteltelen, és úgy különbenis mindenféle filmművészeti alkotásokat jellemző dolgot nélkülöző film, amit még a speciális effektek sem tudtak megmenteni. Kerüljétek el...
4/10

Atlantisz gyermekei - Na, ez meg a másik King-adaptáció, aminek sikerült igazán feldühítenie, nem is nagyon néztem, inkább csak tekergettem bele, mert egyszerűen nem bírtam elviselni, hogy megintcsak át van írva az egész sztori, és semminek nincs semmi értelme. A könyv mélysége teljesen elveszett, és lévén King egyik legjobbjáról szó, megintcsak nem értem, hogy engedhetett ilyesmit. Nem csak ő, de bárki. Eh, hagyjuk, megintcsak felidegesítem magam. Ráadásul a film a négyrészes könyvnek csak az egyik részét dolgozza fel, az elsőt. Jaj, a végén nagyon bénán belenyúl az utolsóba is... ezt most értékeljem pozitívumnak? Nem fogom.
2/10

Megnézésre következik a John Malkovich-menet, a Domino, a Száll a kakukk fészkére és a Charlie és a Csokigyár. Meglátjuk, milyen pontszámok születnek...

Jelenleg éppen Roland Garrost nézek, ahol szintén esik egész nap az eső kisebb megszakításokkal, közben meg MSN-ezek. Előfordul az a csoda, hogy elérhető vagyok, és nem elfoglalt. Hűha... Meg az a csoda is előfordult, hogy Dicska felbukkant, és lelkére kötöttem, hogy olvassa a blogot. Illetve eddig is olvasta, csak lassan haladt vele, most február-március környékén tart. Ami igen dicséretes. Időközben pedig töltöttem le PSX-emulátort és az UT mellé mostanában bejött a Mortal Kombat Trilogy és a Tekken 3 is. Ezekről még lehet, hogy lesz szó a blogban.

Now Playing: Millencolin - Birdie
Ez annyira tetszik, hogy ide is idézem a szöveget teljes egészében:

Everything is up to you, oh that you aware
yeah you know just what you gotta do, the heart must be fare
you got your advance
forget about your worries now, we all make mistakes
you gotta make it anyhow 'cause you got what it takes right

now here's your big chance
you gotta make a move now

'Cause you're free to be all that you want to
So never let the days pass by
There's not a thing in this world that you can't do
All you gotta do is try
And you want to, yeah, we all want to

You know you gotta have a goal, before it's too late
So come on, you just have to be careful
just make your own fate now
You gotta make an effort, you gotta make your move now

'Cause you're free to be all that you want to
So never let the days pass by
There's not a thing in this world that you can't do
All you gotta do is try
And you want to, yeah we all wanna learn to fly

Yeah I know it's not an easy mission
To keep your goals up and so high
'Cause I know you've got ambition
So don't deny, now all you gotta do is try

'Cause you're free now
Yeah, you're free to be all that you want to
But let it be now
So never let the days pass by
'Cause you're free to be all that you want to
So never let the days pass by
There's not a thing in this world that you can't do
now all you gotta do is try, and you want to
yeah we all want to


Na erre mondom én azt, hogy megtanítani senkinek semmi olyat nem lehet, amit nem tud amúgyis. Viszont tudni nem elég, hinni is kell...

2006-06-03

Nem, egy pillanatig sem fontolgattam, hogy "Kevert" legyen a mai post címe. Most pedig, kérem szépen, pozitív hangot fogok megütni a postban, ugyanis az előző bejegyzésben említett zápor és zivatar az érdeklődés hiányában elmaradt, nomeg az UT-dagonyázás is (Nfolnak MSN-en már előre így emlegettem a rendezvényt), annál is inkább, mivel a játék aszfaltozott pályán folyt, és így még ha akartuk volna, se tudtuk volna összesározni magunkat.

Körülbelül fél 11-kor érkeztem meg a helyszínre, de az Unreal feliratű pólókról rögtön tudtam, hogy jó helyen járok (azt akkor még nem, hogy az IpT-klánt tisztelhetem az úriemberek személyében), Zayllal (egyetlen klántársammal, aki játszott is) elég érdekesen találkoztam, ugyanis a bemelegítőmeccsre (totál vegyes csapatokkal) én is kifutottam a pályára, és mikor már lejátszottuk (győztünk :-)), akkor derült ki, hogy az egyik srác, akivel voltam, pont ő volt. A másik klántársamat már sokkal könnyebben megismertem, Ferge összetéveszthetetlen bárki mással :-). Ezen a bajnokságon neki most a szurkoló szerepe jutott, mert ő úgy jött el, hogy akkor játszik, ha meglesz a ']['.']['.-csapat, és már csak ő hiányzik.

Aztán az igazi Tournamentre megalakítottuk a csapatot: Zayl (']['.']['.), Rudi, Tiensin (cXa), Habbi, S@ti (']['.']['.). Akihez nem írtam klánt, azt azért tettem, mert ők már nem aktív UT-sok. A csapat neve pedig roppant fantáziadúsan Mix lett...

A hat mérkőző csapat a következő volt: IpT, Lc, Mix, cXa, dS, sF

IpT-ékkel mérkőztünk először, ellenük nem sikerült gólt szereznem, mivel a kapusposzton Zayl és én váltakoztunk, én kezdtem. Ennek ellenére is sikerült hoznunk a mérkőzést, méghozzá viszonylag simán - a pontos végeredményre nem emlékszem.

Ezután az sF-klán jött, akik egyébiránt egy instaklán, és nem igazán sikerült kompetensen képviselniük ezt a játékmódot a sok nw-klán között, ugyanis a mérkőzést nem igazán vették komolyan. Egy gyönyörű góljuk ugyan volt, de az is inkább szerencsés találat volt, mintsem kidolgozott akció eredményes befejezése. Ezen a meccsen négy gólt szereztem, de leginkább a csapattársaké az érdem (három esetben rám volt kijátszva a helyzet, nekem csak be kellett gurítanom a jóformán üres kapuba), mert nagyon jók voltak, valamint az a tény is óhatatlanul idekívánkozik, hogy az sF védelme nem állt a helyzet magaslatán...

A következő ellenfelünk dS volt, én ismét kapusként néztem szembe többek köztött Dream támadásaival, végülis úgy emlékszem, négy gólt kaptam, de mi többet lőttünk. Három meccs után is veretlenek voltunk tehát. Megjegyezném egyébként, hogy a ']['.']['. és a dS között jelentős játéktudásbeli különbség van UT-ban, tőlük például egy jó darabig (két-három év :-)) még biztos, hogy mindig kikapunk, hacsak nem fejlődünk fel div2-es skillre... Ez most tehát egy jó kis elégtétel volt - az egyik első waromat a ']['.']['. színeiben már nem próbaidősként ellenük "vívtam" meg a csapattal - a "vívtam" szót azért teszem idézőjelbe, mert azon a meccsen többet feküdtem vérbefagyva a padlón, mint amennyit a pályán rohangásztam...

Az Lc elleni meccs volt a legintenzívebb, és talán a legnehezebb, mivel sokáig vezettünk (ha jól emlékszem), majd hatalmas rohamok következtek mindkét részről, sok szívrohamot okozó lövés, átadás, ívelés, fejes és egyéb akció, mígnem hirtelen egyenlítettek Lc-ék - de lehet, hogy fordítva volt, ez nem 100% :-). A lényeg viszont változatlan, mert (és itt most komolyan félre kell tennem szerénységemet), egy gyönyörű mozdulattal a jobb alsóba bombáztam a labdát 20 másodperccel a találkozó vége előtt. Ötödik gólom tehát győztes gól, és jóval fontosabb volt, mint az előző négy együttvéve. Hanem a realitást nem teszem félre a szerénységgel együtt: piszok szerencsém volt, hogy viszonylag tiszta helyzetben pont jól pattant elém a labda...

Az utolsó meccs volt a legszomorúbb, ugyanis a cXa elleni döntőt sajnos elbukta a Mix csapat, 5-4-re. Időnként most is visszagondolok arra, hogy legalább az egyik gólt nem kellett volna bekapni... Dehát ez van, a labda gömbölyű, az ezüst is szépen csillog, és valaki lője már le a közhelygépet, köszönöm, lehetőleg fejbe. Headshot! - no, így már illik is az UT-hoz a dolog. GG cXa!

Összesítésben tehát a második hellyel kellett megelégednünk, és az ígérettel, hogy jövőre összekaparunk egy kompetens ']['.']['.-csapatot. Ja, és még egy ígéret: kapus nem leszek, épp elég volt ez a három alkalom ahhoz, hogy bebizonyosodjon, melyik poszton vagyok jobb: öt rúgott gólra kaptam 9-et (ha jól emlékszem)...

A torna legpszichedelikusabb élménye pedig az volt, amikor a cXa elleni szuperdöntő legfeszültségteljesebb pillanataiban a játékra próbáltam koncentrálni a kapuban, amikoris balról hallom, hogy valaki az EternalCave2 mapon valami trükköt magyaráz egy haverjának a kék csapat respawn-helyeivel kapcsolatban. Azt hiszem, ez mindennél jobban jellemzi a mai délután hangulatát...

Thx game minden csapatnak!

Most, hogy ezt a beszámolót letudtuk, essen szó még a Da Vinci-kód című könyvről, amit nemrég sikerült végigolvasnom, és... hát ennél gyengébb könyvet mostanában csak egyet olvastam, Nemere Istvántól (aki egyébként jókat is tud írni, ha akar) a Borzalom(sic!) című művet, aminek se füle se farka nem volt. A DVk (nem, ez nem UT-klán! :-)) annyiban volt jobb, hogy füle és farka volt, de a kettő között nem sok szubsztanciát véltem felfedezni. Az egész könyv annyiból áll, hogy a két főszereplő menekül. Menekül ide, oda, amoda, közben újabb és újabb jeleket fejtenek meg, és újabb és újabb történelmi kiselőadások következnek. Amelyek egyébként nem is rosszak, de ha azt nézem, hogy ez egy könyv, akkor illene több cselekményének lennie, mint egy platformjátéknak, nomeg jellemfejlődést se ártana talán rakni bele... Amiből írd és mondd, nulla volt a könyvben. Hogy bennem-e a hiba, nem tudom, de mikor letettem a könyvet, nagyon elszomorodtam, hogy ez lehet bestseller, sok sokkal jobb könyv meg nem...

... ha már a sokkal jobb könyveknél tartunk, olvastam Agatha Christie két művét is recently, és mindkettő sokkal jobb, mint a DVk. A két könyv Poirot első és utolsó esete volt, az A titokzatos Stylesi eset és a Függöny című krimik. A Függöny egyenesen a legjobb Poirot-könyv, ráadásul filozófiai mondanivalója is van, de abba most nem megyek bele, mert ahhoz előbb tényleg el kell olvasni. Most legyen elég annyi, hogy ajánlom.

Függöny.

Now Playing: Andy Hunter - Open My Eyes
Nfol jól mondta: kötelező hallgatnivaló ez a Life album. Meg az Exodus is, bár a már ismert trackeken kívüli többi nem tett rám különösebb hatást - még...

U. i.: Igen, most lesz ilyen is. Mégpedig azért, hogy bocsánatot kérjek azoktól, akik nem igazán járatosak az Unreal Tournament című a-világ-legjobb-játékában, és nem igazán értik azokat a kifejezéseket, amiket használtam az UT-foci beszámolóban. Szóval bocsánatot kérek, de ezt most azért írtam meg így, mert egyrészt ezek a kifejezések szervesen hozzátartoznak az eseményhez (mintegy megőrizve annak integritását... bizonyám!), másrészt meg ezt a beszámolót egy az egyben a ']['.']['. klánoldalra (oldalt van a linkje, "Ha esetleg érdekel valakit :-)") is kitesszük majd.
Szóval, ha valaki megijedt a "respawn-pont", "instaklán", "div2" és hasonló kifejezésektől, az jobb, ha már most elkezd tanulni a ZH-ra, mert...

U. u. i.: és a végére egy megjegyzés a smiley-k szokatlan mértékű megszaporodásáról ebben a postban. Eddig minden postban direkt próbáltam kerülni a használatukat, de most valahogy nem lehetett őket sehonnan kihagyni... Még innen sem :-)

2006-06-08

Játék

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Ma körülbelül 21 fok van, de ez most nem érdekes, úgyse marad ilyen az idő, ilyen meg amúgyse maradjon. Holnaptól kezdődik a világtörténelem első olyan fociVB-je, amit ősszel rendeznek meg. Csak ha már az időjárásnál tartunk.

Az RTL Klubon csak a nyitómeccset fogják közvetíteni, a másik aznapi mérkőzést nem. De legalább Gyulai simán azzal fogja kezdeni, hogy "kezdjük játékunkkal", és ha valami tragikus történik (ne történjen, de ha mégis), hát előkerül majd a gyászmaszk is. Egyébként egyelőre dicséret illeti a UPC Directet, mivel a 43-as csatornán most még ott van a Sport Klub, úgyhogy egyelőre úgy néz ki, nem maradok le egy meccsről sem.

A mai blogban nem is lesz túl sok minden, csak még annyi, hogy találtam egy haláli arcot a YouTube-on, aki egyetért velem az X-Men 3-mal kapcsolatban. Csinált egy videót, amiben elmondja a véleményét, és egy kicsit parodizálja is a filmet. Főleg az a rész sikerült nagyon jól, amikor Hugh Jackman sírását utánozza. Ha többre vagytok kíváncsiak, kattintsatok a srác nevére, nézzétek meg a profilját meg a többi videóját, például ezt, amelyből kiderül, hogy miért tervezem, legközelebb úgy letenni a telefont, hogy "Kill the president".

és ha már játék a post címe (Gyulai után szabadon), akkor most írhatnék játékokról, például arról, hogy az IMDb-n most már játékokat is lehet pontozni, és az Unreal Tournament vérlázító módon csak 8.7-es ratinggel áll a 10.0 helyett, vagy írhatnék arról, hogy PSX-emulátoron ugyebár Mortal Kombat Trilogyt játszom, de nem vagyok lenyűgözve tőle, inkább Tekken 3-at játszom, ami sokkal jobb, de nem. Most nem írok ezekről.

Now Playing: Roland Garros női elődöntő (Henin - Clijsters)

2006-06-10

Most pedig jól megmagyarázom a címet: a VB és a blog szavakat vontam össze. Ugye, milyen zseniális...?

Gyulai ügyében tévedtem, nem ő volt a stúdióban, és még csak játék sem volt, tehát maximális dicséret illeti az RTL és a Sport Klub szerkesztőit, amiért ilyen frappánsan negligálták az előző címemet. Tényleg szép munka volt!

A szokásos fontoskodás és "szakértelem" ezúttal is jelen volt, mint mindig. Az előző világversenyen, a 2004-es EB-n a játékvezetők figyelmét külön felhívták arra, hogy a keményebb belemenésekre nyugodtan ítéljenek sárgát és pirosat - mintha nem ezt tették volna eddig is; valamint hogy támogassák a támadó jellegű futballt és amikor kell, ítéljenek előnyszabály - mintha nem 100 éve játszanák a focit, hanem 10 perce... Az idei VB-n is bizony fel kellett hívni a bírók figyelmét egy-egy olyan pontra, ami már szintén jó ideje ott figyel a szabálykönyv lapjain, méghozzá az időhúzásra és a játék akadályoztatására. Márminthogy most ezt a két cselekedetet (ami néha egy) büntessék a különböző színű lapok felmutatásával. De nem baj, én már tudom, mire fogják felhívni a játékvezetők figyelmét a 2008-as EB-n: arra, hogy ha a labda a gólvonalon túlra kerül, gólt kell ítélni!

A meccsek viszont eddig magukért beszélnek, nem kellett a németek meccséhez sem szakértő, azért esetenként már-már meggyőző játékot is mutattak a fiúk, szóval csak így tovább. Ugyanez vonatkozik (mármint a csak így tovább) a hollandokra is. Ezek az ecuadoriak meg eléggé meglepték a lengyeleket, kár, hogy X-et tippeltem a meccsre az IWiW játékában... Eh, mindegy. A közvetítés színvonala viszont messze elmaradt a királyi tévében sok-sok éve tapasztalhatóétól sajnos. Az első meccs még rendben volt, ott csak a szokásos "szakértői" beszólás volt idegesítő, amikor Flórián elmondta egy mellélövés után, hogy "A játékos mellélőtte a labdát" - jaj, bocsánat, ezt ő szakértőként mondta, máris nem szóltam semmit... Szóval ettől igazán megszabadulhatnának, hagyhatnák Hajdú B.-t egyedül működni, tud ő. Aki meg nem tud, a szakkommentátor azon is csak rontani tud (lásd Lengyelország - Ecuador), szóval ezt a szakértő dolgot ezt nagyon nem kéne erőltetni...

Mostanában olvasom Richard Bachtól a Minden és mindenki EGY című könyvet, és nagyon értékes gondolatok vannak benne, majd idézek belőle kicsit egy későbbi bejegyzésben. Most csak annyit árulok el a könyvről, hogy sok gondolat benne összecseng a Kazohiniában található gondolatokkal. Nadehát ha minden EGY, akkor az a két könyv se két... :-)

és emlékszem, hogy írni akartam még valamit, de...

... ettől lesz életszerűbb a blog! :-)

Now Playing: Moby - In this World

2006-06-11

Eszembe jutott...

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

... hogy mit akartam az előbbi postba zárásként írni. Azt, hogy az Eurosport nagy pofával reklámozza a VB-t, és erre nevetséges módon csak összefoglalókat és néhány háttér-riportot láthatunk a témában. Két eset lehetséges: 1. tényleg azt akarják, hogy elhiggyem, hogy nem volt pénzük megvenni a közvetítési jogot (please...), vagy 2. tényleg azt hiszik, hogy a biciklizés nagyobb nézősereget vonz.

Időközben rájöttem arra is, hogy a Google Videos videói között nincs meg minden, illetve nem az egész weben keres, ahogy azt gondolni lehetne, mert nem hozott be olyat, ami pedig a YouTube-on megvan. Ez egyébként egy Air-szám klipje, jellemzően. Na, nyomás mindenkinek megnézni (vagy legalább meghallgatni a számot), a blogba meg most ennyi fért, mivel azért írtam, mert tökre megörültem neki, hogy eszembe jutott, mit akartam írni az előzőbe. Ezzel teremtettem meg most azt a mintázatot, ami mostanában jellemezni fogja a blogot: rövid, tömör postok, kicsit sűrűbben, mint máskor.

Szakkommentár: Kicsit szaggatottá vált most a blog... úgy látszik, most rövid és tömör postokkal operál az oldal gazdája... meglátjuk, mit tud majd belőle kihozni, de a győzelemhez gólt kellene rúgnia, és...

(Kovács Kálmán után szabadon)

Now Playing: Air - Alpha Beta Gaga
Tegyetek így ti is!

2006-06-15

Pulcsibarát

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

... és vártam az alanyt.


Történelmi pillanatnak lehettetek és lehettünk szemtanúi, ugyanis első alkalommal van alcím a blogban. A kredit pediglen a kreatív igazgatónak jár ismét, meg nekem is, amiért sikerült megoldanom az alcímet kreatívan annak ellenére, hogy a Wordpress engine-je nem ajánl fel ilyesmit. Ja, és 20 fok volt...

... meg kreatív igazgatói ülés is, amely során egy igazán sokkoló következtetést voltunk kénytelenek levonni, de előtte még szóba került Agatha Christie, David Lynch és különféle gazdasági tevékenységek. Az én ötletem az volt, hogy fizetőssé teszem a blogot, aztán az, hogy utólag szedjük be mindenkitől a pénzt (egy bejegyzés 1000 Ft alapon), aztán mikor rájöttem, hogy ezek az ötletek nem tennék túl népszerűvé a blogot, a kreatív igazgató megoldotta a kérdést a Vekni 3 felvásárlásával. Ezek a dolgok pedig összefüggenek valamivel, amit már testületileg próbálunk eldönteni elég régóta, ha majd lesz döntés, kiderül, hogy mivel kapcsolatban született az meg. Mindenesetre, ha gazdasági tevékenységben még annyira nem is, bürokráciában már jók vagyunk! :-)

Poénkodtam (bár ez vitatható... :-)) én már az időjáráson éppen eleget, legutóbb pont egy csütörtöki bejegyzésben említettem meg azt a foci VB-t, amit ősszel rendeznek meg. Nos, ha ennyire nem is súlyos a helyzet, de a kijelző 20 fokot mutatott a Városházánál, ugyanakkor sokkoló reveláció fogadott minket az uszodánál, az ottani kijelző ugyanis... gyengélkedik. Így onnan most nem tudok hiteles adattal szolgálni, bár a kreatív igazgató mintha látni vélt volna egy 27 fokot. Ami persze jól egybevág az eddigi megfigyelésekkel, mert annyira sok ugye nincs, de nem is annyira kevés, mint a másikon. Mindezek után pedig vártam az alanyt, és a kreatív igazgatónak kölcsönadtam a világ legjobb könyvét és a világ egyik legjobb filmjét a kettő közül.

Ha már szóba került a VB, akkor természetesen itt most őrjöngő öröm következik, mert a németek már biztos továbbjutók.

(őrjöngő öröm)

Az ősszel megrendezésre kerülő VB talán egyelőre mégiscsak túlzás, mert a kommentátorok rendre 25 feletti számokat mondanak, mikor arra kerül a sor, hogy megmondják, hány fok van a mérkőzések színhelyén, ebből is látszik, hogy az ő kijelzőjük nem romlott el, bár bizonyosan nem oposszum formájú. A tévében a közvetítésnek pedig sikerült megint alulmúlnia magát, legutoljára akkor láttam ilyet, amikor a 2000-res EB-t közvetítették valami "futballarénából", és én már arra gondoltam, hogy én itt most átaludhattam kb. 25 évnyi gazdasági fejlődést, mert körülbelül annyira saccolom azt a legközelebbi időpontot, mikor hazánkban lehet építeni majd egy ilyet, és már kezdtem izgalomba jönni, hogy jajdejó, 2025-ben vagyunk, még van 3 év addig, míg Kyle Reese-t visszaküldik az időben Ezt a filmet kell ismerni e tagmondat értelmezéséhez...), és kíváncsi voltam, milyen más csodálatos dolgokat sikerült azóta elérnie az országnak... S mindez egy pillanat alatt vált semmivé, mikor a tüzetesebb vizsgálat során 2-3 bejelentkezés után kiderült, hogy a "futballaréna" kifejezést ők egy olyan létesítményre értették, ahol az emberek nagy kivetítőn nézhetik a meccseket...

Még talán ezt is sikerült most überelnie ezúttal az RTL Klubnak és a Sport Klubnak egymással karöltve, ugyanis ezzel a VB-vel jöttem arra rá, hogy ha azon kéne versenyezni, hogy melyik országnak van több teljesen felesleges szakkommentátora, akkor Magyarország lenne a világbajnok.

A szakkommentátor intézményét utoljára a FIFA 2000-ben találtam jónak, amikoris John Motson és Mark Lawrenson (az ottani Palik-Héder duó) mellé harmadiknak betették Gary Linekert, de értelmét ennek a dolognak ott és akkor sem láttam, mert a játék annyira pörgős volt, hogy mire Gary befejezett volna egy mondatot, John állandóan közbevágott azzal, hogy mi történik a pályán. Mondjuk abban a játékban lehetett úgy is játszani, hogy John a saját szavába vágjon, dehát ez már csak így volt akkoriban. Szóval Gary egész érdekes dolgokat mondhatott volna, meg egy kicsivel nagyobb játékerőt is képviselt annak idején, mint a mi Flórink, aki egész egyszerűen képtelen egy értelmes magyar mondatot szerkeszteni azon kívül más témában, hogy szóról szóra leírja azt, ami a pályán nem sokkal a megszólalása előtt történt. Kovács Kálmán az egyik meccsen már analógiákat is próbált használni, amivel csak a fizikai fájdalmat fokozta a dobhártyámon - hát ezt még gyakorolni kéne kicsit talán... Legközelebb papírral és tollal ülök le meccset nézni, mert néhány dolgot érdemes lenne felírni és megörökíteni. Nagy László még decens módon képes szakkommentálni, ő csak simán olyanokat mond, hogy a labda gömbölyű és hogy "nem látom az átütő erőt X csapatban" - ez legalább nem fáj... A legjobb beszólást azonban vitán felül Kovács Kálmán követte el, aki egy ízben így kommentált egy szabadrúgás utáni szituációt: "Most azért fog kirúgás következni, mert nem értek hozzá" - hogy ő hogy értette a mondatot, meg hogy én hogy értem, az nem szorul magyarázatra...

érdemes belenézni néha az index online közvetítéseibe, a Cseh-Amerikai meccsen mosolyogtam nagyokat a szakkommentárokon néha - bár a Német-Lengyel találkozó esetében érzésem szerint alaposan túllőttek a célon, nagyon látszik, hogy kreativitás nélkül nehéz szakkommentálni. Mondjuk az előző közvetítés sem kreatív, de tudott vicces lenni anélkül is. Persze csak egy bizonyos mértékig. Máris túlmagyaráztam, inkább kattintsatok a linkekre. A Német-Lengyel közvetítésben a legjobb rész azonban vitán felül ez volt:



és ezt most azért tettem be, mert már elég régóta tetszik, meghát nekik meg a hollandoknak drukkolok (ha még nem mondtam volna, akkor most mondom :-)). Egyébként pedig gyorsan beletúrtam a netbe és találtam egy holland oroszlánt is, ami szintén már nagyon régóta tetszik:



Ilyen látszó képek amúgyis rég voltak már a blogban. Most nézzétek meg, mennyivel szebb lett ez a bejegyzés is tőlük. Nohát.

Now Playing: Kosheen - Gone

2006-06-19

...

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Nincs címe a mai bejegyzésnek. Ez a post más lesz, mint a többi, nem tudtam neki címet találni, vagy csak valami nagyon banálisat, de azt meg nem akartam.

Trinity ma délután meghalt. Röviden annyi történt, hogy egy hónappal ezelőtt szült 7 kismacskát, eleinte rendben volt, aztán kábé két hete elkezdett nem nagyon enni, időközben a kismacskák is elpusztultak, mivel nem volt elég ereje gondozni őket, lévén alig egy éves macska, ez teljesen normális. A két héttel ezelőtt kezdődött legyengülését is ennek a számlájára írtuk, vártuk, hogy felépüljön, kiheverje. De nem heverte ki, egyre kevesebbet evett, aztán ma délelőtt már odáig fajult a dolog, hogy ki kellett hívni az állatorvost. Aztán végül az ő kezei között halt meg.

Az orvos szerint a méhében volt egy gyulladás, ami a halála előtt már kitapintható is volt, aztán ez a gyulladás húzódott át a többi belső szervére is, ezért volt étvágytalan és kedvetlen, ezért is gyengült el, mert a toxinok folyamtosan keringtek a szervezetében. Nekünk azonban nem volt rá okunk, hogy az étvágytalanságot és a gyengeséget ne ideiglenesnek és fiatalkorából adódóan normálisnak tartsuk. Nem volt az, de lehetett volna. Ezért arra a következtetésre jutottunk, hogy nem tudtuk volna időben hívni az orvost...

Végezetül itt van egy kép róla, ami akkor készült, mikor a Klubfoglalót és a többi főiskolai napon készült anyagot itthon átvettem a gépre és megkaptam a DV-kamerát. Ezzel a kamerával vettem fel róla pár percet, de sajnos villanyfénynél a kamera nem lát jól. Amikor valakinek elküldtem ezt a képet, mindig bocsánatot kértem a gyenge minőségért, de mire hazaértem a kamerával, a természetes fény már elmúlt, ezért lett a kép ilyen:



Azt is hozzá szoktam tenni rögtön, hogy tervezem természetes fénynél is lefotózni vagy felvenni Trinityt, de ez már sajnos nem történhet meg.

Now Playing: Red Hot Chili Peppers - Dosed
Illik a mostani hangulatomhoz...

2006-06-20

Insane Asylum

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Rendhagyó post következik, egy fórumbejegyzésemet találtam meg nemrég, még 2004 szeptemberéből. Ez következik most:

Emléket állítanék akkor annak az infótanárnak, aki bejött helyettesíteni. Ugyanis a reguláris tanárnőnk most épp Belgiumban van, úgyhogy valszeg még holnap is a helyettes tanár lesz bent.

Ott kezdte, hogy leültetett mindenkit egy fiú egy lány mintázatban. Azaz csak akarta, mivel a mi szakunkon 220 emberből 200 lány, így a csoportunkra levetítve sem ment ez a dolog. De ez nem zavarta emberünket. Aztán elkezdtett egy félórás szentbeszédet arról, hogy mi a különbség a fősuli és a középsuli között. A színvonaláról annyit, hogy kedvem támadt valamit szétverni, de legközelebb szegény számítógép volt, ami nem tehet semmiről.

Ekkor füzetet kért és az első sor, amit feliratott, hogy "a megjelenés kötelező", meghogy minden hétfőn 10:00-kor (persze kihangsúlyozva, hogy "nulla-nulla", hogyne). Mindeközben minden második mondata az volt, hogy "itt most felnőtt emberekkel beszélek". Ennek ellenére rászólt arra, aki nem írta le.

Aztán elkezdte feldiktálni az alapfogalmakat. Idézem:

- gép
- billentyűzet
- monitor
- egér
- porvédő
- asztal
- lámpa
- szék

Természetesen arra is rászólt, aki nem írta le, hogy "asztal, lámpa, szék". Ezután a különféle elnevezésekről tartott kiselőadást. Például arról, hogy a "gép" kifejezést nehogy behelyettesítsük a "hardver" szóval, mert aki ezt csinálja, az velejéig romlott és társadalomképtelen alak, pfuj. Ettől a szövegtől kedvem támadt megenni az asztalt, a lámpát és a széket. Minden második mondat továbbra is: "felnőtt emberek vagytok".

Aztán félórás kiselőadás arról, hogy a porvédő levételével kezdjük a gép bekapcsolását, és külön kitértünk arra is, milyen szögben kell letenni a porvédőt az asztalra a monitor mellé (sic!) Természetesen minden lépést felírni a füzetbe közben, így:

1. porvédő levétele
2. a gép bekapcsolása
3. monitor bekapcsolása
4. lámpa bekapcsolása (sic!)

Vagy valami hasonló, engedelmetekkel nem veszem elő a füzetet.

Ezek után kiselőadás arról, hogy kisujjal kell nyomni a Ctrl-t, mutatóujjal az Altot és már istentudjamelyikkel (de CSAK AZZAL) kell nyomni a numerikus Delt (Windows NT bejelentkezés, Novell Client). Persze én úgy csináltam, ahogy szoktam: gyűrűsujj-mutatóujj, és NEM a numerikus Del, hanem a másik. és ha nem ülök hátul, holtbiztos, hogy beleköt, hogy miért így csinálom. De akkor valamelyikünk már nem élne...

Aztán szerencsére elkezdtünk gépírást gyakorolni (megjegyzem: a vakírást egyáltalán nem jól tanultam meg autodidakta módon, csak a bal kéz stimmel, a jobbal nem szabványosan gépelek. Ennek ellenére megy vakon a gépelés, de ha meglátná egyszer is, hogy mit művel a jobb kezem, holtbiztos, hogy beszólna, hiába ad nekem folyamatosan jelest az általa írt(!) oktatóprogram...), úgyhogy a tortúra az utolsó fél órára véget ért.


Annyit tennék még ehhez hozzá, hogy hála istennek a következő órára már megjött az egyébként normális tanárnő, valamint azt jegyezném még meg, hogy jobb kézzel most is szabálytalanul gépelek, a bal kezemmel pedig szerintem a FIFA 2000 és a Mortal Kombat 4 című játékprogramok segítségével tanultam meg gépelni, ugyanis ezekben a kurzorbillentyűkön kívül még az A, S, D, F, E, W és R gombokra volt szükség. Az S gombról a mai napig a Nagy ütés, a D gombról pedig egy gyönyörűszépen kivitelezett kapuralövés jut eszembe. Ja, és a cím a fórumhozzászólás fejléce volt.

Ma még annyi történt, hogy Németország imponáló, szimpatikus, eredményes, látványos és hatékony játékkal 3-0-ra verte Ecuadort, valamint Urbán Flórián bebizonyította számomra azt, hogy ezt a fajta a skála mínusztartományának alvége felé elhelyezkedő, semmitmondó, rettenetes, iszonyatos "szakkommentárt" valahol tanulni lehet, ugyanis élő, épeszű ember ilyen mondatokat egyszerűen nem mond. Inkább megnéz zsinórban 10 magyar bajnokit, vagy lerágja a saját lábát.

Ja, és a játékvezetők legtöbbje Bólogató Jánosként követi a FIFA fontoskodó felszólítását, melynek hatására akkor is sárga lappal büntetik a sípszó után (vagy előtt) a labdát elrúgó játékost, ha az nyilvánvalóan nem hallhatta a jelzést. A legnagyobb röhej az volt, amikor Petr Czech is magyarázta a bírónak, hogy ugyan ne adjon már sárgát az ellenfélnek, hiszen ő is hallotta a nézőtérről jövő sípszót, aminek a szerencsétlen sorsú ghánai játékos úgy gondolta, eljött az ő pillanata és végre elvégezheti a büntetőt. Aztán annyira meg is zavarodott szegény, hogy a szabályos körülmények között megszületett második kísérlete már a kapufán csattant. Volt meccs, ahol több sárgalap volt ilyenért, mint durvaságokért. Úgy tűnik, ezen felhívás kiagyalóin már túlnőtt a jelenség - kérdés az, hogy ilyet minek kellett egyáltalán kitalálni...?

Now Playing: The Crystal Method - Onesixteen
Jó anyag ez a London album, csak kár, hogy OST...

2006-06-22

Verseny

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Az utóbbi napokban, mintha verseny zajlana a világban, hogy hol tud kevesebb dolog történni. Kezdődött azzal, hogy Trinity halála után annyira megzavarodtam, hogy elkezdtem egy parlamenti közvetítést nézni. Pont aznap volt szó a reform/megszorító (nem kívánt törlendő) csomagról, a Fidesz és az MSZP képviselői is elmondták a véleményüket vagy tizenöt 2 perces felszólalás keretében. Namost a felszólalások kb. a következőképpen zajlottak:

Random MSZP-s képviselő: "Tehát az új csomag azért jó, mert itt és itt rendbeteszi az államháztartási hiányt, ugyanakkor az ilyen és ilyen szociális helyzetben lévő embereknek itt és itt ennyit és ennyit ad."

Random Fideszes képviselő: "Nagyon jó hallani, hogy mennyit ad a csomag, de én inkább azt látom, hogy az ilyen és ilyen szociális helyzetű családoktól ennyit és ennyit vesz el."

Random MSZP-s képviselő: "Az előbb arról volt szó, hogy a csomag remekül rendbeteszi a hiányt itt és itt, ugyanakkor nekik itt és itt ennyit és ennyit ad."

Random Fideszes képviselő: "De ezektől meg elvesz."

Random MSZP- s képviselő: "De ezeknek meg ad. Meg különbenis, hozzátenném, hogy az államháztartási hiányt is rendbeteszi itt és itt."

Random Fideszes képviselő: "De elvesz!"

Random MSZP-s képviselő: "De ad!"

Random Fideszes képviselő: "De elvesz!"

Random MSZP-s képviselő: "De ad!"

Random Fideszes képviselő: "De elvesz!"

Random MSZP-s képviselő: "De ad!"

Random Fideszes képviselő: "De elvesz!"

Random MSZP-s képviselő: "De ad!"


és így tovább.

Folytatótodd azzal, hogy szerdán az Argentina - Hollandia meccsen a csapatok egymás közt is azon versenyeztek, ki tud kevesebbet tenni a pályán. Mindkét csapat kifutott a gyepre, megnézte, hogy van-e még labda, pattog-e még, megvan-e még a másik csapat, tudnak-e azért egy kicsit ők is labdázgatni, meg tart-e még ez az izé... VB, vagy micsoda (bár az RTL Klub szerint "Vébé", és ezt ők képesek voltak zöld neonból (vagy whatever it is...) kirakni másfél méteres betűkkel. Jááááájjj!!!). Jelentem: megvan, pattog, megvan, tudnak, tart. Ezt ennyivel el lehetett volna intézni, de nem, nekik ehhez másfél óra kellett, és ennél tartalmatlanabb másfél órát nem sokat ültem végig, de így most nem lesz német-holland meccs, legalábbis a közeljövőben nem, úgyhogy végső soron örülök. Meg annak is, hogy nem Világi Péter kapta a közvetítést, de róla még később is lesz szó ebben a bejegyzésben...

Folytatódhatott volna azzal, hogy most azt mondom, hogy ma se történt semmi, de ez most nem lenne igaz. Ma is lehet például szidni az időjárást, amely pont most, egy órája fordult át erősen pulcsibarátba, pedig a kreatív igazgató délelőtt még a "van legalább 48 fok" tagmondatot is hitelesen elő tudta adni. Hogy aztán később hogy alakul, azt egyelőre senki nem tudja, mert már azt se hiszem el, hogy csak két hét nyár lesz, mert azt amúgyse akartam elhinni.

Szóval nem folytatódik, mert ma tényleg történtek dolgok, például az, hogy elhatároztam, hogy ha valami nagyon-nagyon nagy büntetést akarok kieszelni a világnak, akkor valahogy elintézem, hogy a Világi Péter-Urbán Flórián-Kovács Kálmán trió kommentálja a VB-döntőt.

Ez tényleg megér egy külön bekezdést, mert most jövök az olasz-cseh meccsről, amely színvonalában nem volt rossz, bár az olaszok játékstílusa szavatolja azt, hogy ők mindig is versenyben fognak maradni a postban korábban említett versenyben; de még így sem lehetett nem észrevenni azt a jelenséget, amit én abban a mondatban foglaltam össze, hogy "Világi Péter monnyon le!!!" - az valami elképesztő, amit ez az ember művel. Ha megkapná maga mellé Kálmánt és Urbán Flóriánt, szerintem valami elképesztő univerzum-anomália következne be, mert sejtésem szerint ekkora negatív színvonalat egyszerűen nem lehet a térnek egy ilyen kis pontjára koncentrálni egyazon időben. VP ugyanis semmi mást nem csinál, csak mondja a játékosok neveit, ha véletlenül humorizálni próbál, az ember fogja a fejét, és azt gondolja, térjen inkább vissza a játékosok neveihez, csak hagyja már abba. Kovács Kálmán is próbálkozik időnként az analógia és a hasonlat elsajátításával, de neki sem megy.

Egy (agy)halálos kombó tehát úgy nézne ki, hogy megy egy holland támadás, amiben VP elmondja a neveket (elképesztően idegesítő hangon, teszem gyorsan hozzá), a támadás valahogy végződik, mondjuk góllal (merthát mégiscsak a hollandokról van szó, hát na), UF erre elmondja szóról szóra azt, amit láttunk az előbb, Kálmán pedig benyög valami hasonlatot, mielőtt hozzáteszi, hogy a labda gömbölyű, és hogy a másik csapat pedig innentől nagyon nehéz helyzetben van, és a keretes szerkezetet pedig ismét VP zárja valami siralmas próbálkozással arra, hogy ő se maradjon le Kálmán mögött (ott amúgyis csak UF-nek és neki van hely...), és ő is mond egy hasonlatot... Ezt tényleg hallani kéne, hogy értse az is, aki nem nézi a VB-t vagy nem érdekli annyira (a többiek nagyon jól tudják, miről beszélek...), de az biztos, hogy ilyet én senkinek a világon nem kívánok. Szóval akik nem tudják, azok inkább örüljenek neki...

Ma volt a második napja egyébként Bush kevesebb mint egynapos látogatásának (azért ez szép trükk, nem?), és ahogy hazaértem, erről volt szó a tévében, és kiderült, hogy Bush pont arról nem mondott egy szót sem, amiért idejött (a vízumkényszer témájáról), tehát a világ visszazökkent a szokott kerékvágásba: megint sehol nem történik semmi. Azt hiszem, ebben a postban is egyedül abban az egy tagmondatban történik valami, amit a kreatív igazgatótól idéztem; illetve az utal valami valódi történésre. Annál is inkább, mert most ez az egyetlen hiteles adatom a mai hőmérsékletről...

Now Playing: The White Stripes - Seven Nation Army

2006-06-23

Mosogatózombi

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Voltam ma birgééknél a koleszban. A cím szerintem mindent elmond. Nem akarok beszélni róla... Azt viszont elmondom itt a blogban is, hogy őszintén csodálom Erát, hogy meg tudta őrizni az ép elméjét, ugyanis ami arrafelé megy, ha Viktor is ott van, az már ismét univerzum-anomáliákat juttat eszembe...

A Világi Péter-féle közvetítések problémáját pedig egy frappáns huszárvágással sikerült megoldanom, hála egy a TV-tuneren lévő nélkülözhetetlen funkciónak, amit most képen be is mutatnék:



Ebből mindnyájan tanulhatunk.

Now Playing: Spanyolország - Szaúd Arábia

2006-06-25

AVLPCs

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

A Világ Legpechesebb Csapata megint bebizonyította, miért nem érdemes szurkolni nekik. Hollandia minden VB-n többet érdemelne, de minden VB-n kiesik. A támadójátékuk mindig zseniális, mint most is, de sosem sikerül fontos pillanatokban gólt szerezniük.
Mindegy, én remélem, hogy egyszer VB-t nyernek... MéG AZ éN éLETEMBEN!!!

Ha ép idegrendszert szeretnétek magatokénak tudni, fogadjatok meg egy tanácsot: NE szurkoljatok a hollandoknak!

én viszont nem tehetek mást: szeretem ezt a csapatot...


Ezt a szöveget írtam most az IWiW üzenőfalra, illetve próbálom írni, de az üzenőfal nem működik, legalábbis a szöveget felküldeni nem tudom... Anyways, a gondolatmenetet folytatnám azért így a meccs margójára.

Nem fogom mentegetni a hollandokat, valóban sportszerűtlenek voltak ők is, de a portugálokat se kellett félteni. Hogy ki volt sportszerűtlenebb, azt lehetetlen eldönteni, a legjobban a bírót lehetett sajnálni ebben a tekintetben. Ami miatt a Világ Legpechesebb Csapatának nevezem a holland gárdát azt a szokásos jelenség miatt teszem: megint olyan csapatuk volt, amivel VB-t lehet nyerni, és megint nem nyernek. Persze ez több más nemzetre is igaz, de amilyen körülmények között ők veszíteni tudnak, az minden alkalommal megér egy misét. Amikor az ellenfél vezetést szerez ellenük, és nekik támadniuk kell egy egyenes kieséses meccsen (akár VB-döntőben), velük mindig az történik, hogy van millió helyzetük, már az ellenfél is beismeri, hogy igen, megérdemelnék az egyenlítést, de egyszerűen képtelenek rá. Amikor döntetlen az állás, akkor meg a győztes gól megszerzésének tekintetében van ugyanez. 1974 óta van olyan csapatuk, minden VB-n, ami nyerhetne, ehhez képest egyszer sem nyertek. én az 1998-as Brazil-Holland óta szurkolok nekik igazán, de amikor azt elvesztették, akkor még nem sejtettem, hogy micsoda idegfeszültségnek nézek én elébe minden VB-n.

A megőrülés következő fázisa a 2000-es EB volt, ahol az általam amúgysem kedvelt olaszok ellen kellett helytállniuk valamelyik egyenes kieséses meccsen, már nem tudom, negyed- vagy elődöntő volt-e, de mindegy is. A lényeg az, hogy az olaszok megint a tőlük megszokott antifutballt játszották, a hollandok pedig szimpatikusan támadtak, nyomtak, rohamoztak, de minden labdájuk a kapufán csattant, minden beívelésről hajszálakkal maradtak le, hameg nem, akkor a hajszálak a kapufa és a labda között jelentek meg. A 2004-es EB-ről nincsenek igazán emlékeim, mert Dick (nomen est omen...) Advocaat kezei közt a csapat egyszerűen szenvedett, annyira nem értett hozzá az az ember, hogy az valami hihetetlen, ott már azon csodálkoztam, hogy egyáltalán odáig eljutottak (elődöntő).

Van Basten kedvenc játékosom volt még, amikor játszott (persze 1988 és 1990 közt még nem nagyon néztem, úgyhogy ezt az Eurosport által időről időre vetített World Cup Legends című műsorból tudom...), ő (is) mindenképp többet érdemelt volna. Nem tudom, mik az idevonatkozó hírek, de remélem, nem köszön le a válogatott éléről.

A végszó itt is ugyanaz lesz, mint az IWiW-en: szeretem ezt a csapatot. Igaz, hogy az idegrendszeremnek nem tesz jót, de az egy dolog...

Ezek után már csak annyit mondok, hogy Klinsmann is kedvenc játékosom volt (ő viszont tényleg, a '96-os EB-t végigszurkoltam, és emlékszem is pár nagy góljára), úgyhogy az argentinok ellen a következő körben megint edzem az idegeimet...

Now Playing: New Order - I Told You So

2006-07-03

A két egyértelmű kérdést rögtön meg is válaszolom: 1. igen, tényleg kimaradt a múlt csütörtöki bejegyzés, pedig lett volna mit írni az időjárásról (hajaj...) és 2. igen, élek még, meg nem állt meg a blog, nem csuktam be a boltot, csak nem volt affinitásom/időm/energiám/kedvem a blogíráshoz az utóbbi időben. ("Jó estét kívánok, köszöntöm a kedves nézőket, őőő... ahhoz, hogy bejegyzés szülessen, írni kell." Urbán Flórián, szakkommentátor)

Most, hogy a mi Flórink is konstatálta, hogy a mai bejegyzés az ideális ívre került (pedig ezt Palik szokta inkább konstatálni), egy tanácsot adnék így az elején mindenkinek: ha bármely Libri könyvesboltban járva könyvet vesztek és azt mondja az eladó, hogy jár hozzá szerencsesüti is, ne higgyétek el! Rögtön ki is fejtem, miért.
A szerencsesüti ugyebár egy kínai találmány (ha jól tudom :-)), amelynek a belsejében lapul egy cetli valamilyen keleti bölcsességgel. Ugyebár. Namost amit a Libriben kaptok a könyve(i)tekhez, az nem más, mint egy Flóra-reklámnápolyi, ami többek közt azért is nem szerencesüti, mert nem süti, hanem nápolyi. A gondok már nagyon korán elkezdődnek tehát. és folytatódnak is, például úgy, hogy a cetli nem is ott van a két ostya között a töltelékben elrejtve (amely húzással még talán menteni lehetett volna valamelyest a helyzetet), hanem csak simán a nápolyi mellé téve a csomagolásban. és ha ez még nem elég, akkor nem is bölcsességet találunk a papíron, hanem egészségügyi tanácsokat. Az enyémen például valami olyasmi volt, hogy oda kell figyelni a táplálkozásra, hogy egészségesek legyünk. Give me a break! én két könyvet vettem (Kingtől a Rémkoppantókat és Coelhótól az Alkimistát), ígyhát két ilyet (tehát nem szerencsesütit!) kaptam, e kettőt megosztottam Erával, aki elkísért, és neki meg valami olyasmi volt, hogy valami öreg fazon azt mondja, hogy a hosszú élet titka az, hogy mindig enyhén éhesek legyünk... - érezni, hogy a marketingesek görcsösen a lap fölé hajolva már majdnem ráírják nagy betűkkel, hogy "éS AZ, HOGYHA FLÓRA-TERMéKEKET FOGYASZTASZ! BECCSZÓ!", de aztán ezt az ötletet dobták a második brainstormingon.

Szóval szerencsesütit még mindig nem láttam, viszont szélvihart igen. Méghozzá csütörtökön.

Rájöttem, hogy a DosBox egy hatalmas találmány. Megy vele rendesen, hanggal a Mortal Kombat II, ami a sorozat legjobb tagja, eszméletlenül hangulatos és nagyon jó a játékmenete is. Szóval már csak ezért is megéri, de még nagyon régen (1993 és 2000 között), amikor nekem még volt SNES-em, volt két játék, amit legalább 20-szor végigjátszottam, ez a két játék a Flashback és a The Lost Vikings volt. Illetve miket beszélek, dehogy "volt", van! Nagyon is van, mivel DosBox alatt ezen programok PC verziói is mennek. Igaz, a Flashbacknek nem jók a hangjai, a Lost Vikingsnek sem, meg a zenéi sem, de mennek. és ez most csak engem érdekel, de ezt akkoris meg kellett osztanom veletek :-) Ja, Nfolnak persze üzenem, hogy a vikingeket ne hagyja sokáig elveszve!

Ha már Nfolnál tartunk, blogját olvasgatva egy dolog vált előttem világossá: semmi szükség arra, hogy megmagyarázzam a címeket - hacsak nem akarok belőle valami külön viccet csinálni. Egyébként Nfol "hápé" című postjának címéről ("A Tizenkét dühös ember című film címét tudnám idézni..." - Palik László), nekem nem az az objektum jutott eszembe, amit Nfol emleget a cím-meg-nem-magyarázatában, hanem az a mennyiség, amiből egy átlagos multiplayer FPS-ben (tehát a Quake 3-ban nem!) respawn után az ember 100-at kap.

Kulisszatitok következik: ezen post megírása nagyban köszönhető Nfol blogjának, ugyanis őt olvasgatva jött meg az affinitásom ahhoz, hogy ezt a postot megírjam. Mielőtt elkezdtem volna, két percig meredtem magam elé azon a két dolgon töprengve, hogy
1. Vajon mit mondhat David Hasselhoff azon a bizonyos gifen (válasz: nincs)
és
2. Vajon miért riceg be a scrollozás a Firefoxban, amikor ahhoz a gifhez ér a kép (lehetséges válaszok: a) A Firefox is monnyon le, ha nem képes egy AMD Athlon XP 2800+-os procival és 1 GB RAM-mal szerelt gépen egy 128 MB-s videokártya társaságában sem egy egyszerű animgif jelenlétében egyenletesen scrollozni egy szöveges oldalt; vagy b) Hasselhoff annyira kúl, hogy a Firefox egyszerűen nem akarja, hogy elscrollozz onnan, ezért próbál marasztalni)

Most pedig folytatom a lélekben való készülést a holnapi német-olaszra.

("S@ti most írt egy bejegyzést." Világi Péter, "kommentátor")
("Igen, épp ezt akartam mondani, hogy most úgy tűnik, hogy született egy bejegyzés." Urbán Flórián, szakkommentátor (azért nem idézőjellel, mert ilyen eleve nem is létezik, illetve nem szabadna léteznie...))

Now Playing: Chemical Brothers - Marvo Ging

2006-07-08

Sokkolódtam

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Most mondhatnám azt, hogy a németek kiesése miatt nem írtam sokáig bejegyzést, de ez nem lenne igaz: az affinitás hiányzott megintcsak hozzá, ami most megjött. Egy kis összefoglalás következik az utóbbi idők eseményeiről:

Zene: Michelle Branch - All You Wanted. Most erre vagyok rákattanva. A klipnél érdemes megfigyelni, mennyire együttél a kép a szöveggel...

Könyv: Stephen King: Rémkoppantók. Kicsit túl van írva néhány helyen, de azért hozza a színvonalat. Persze nem a Christine-ét, mert azt még egyszer nem fogja tudni hozni a Mester, ezt állítom, de nagyon jó könyv ez is.

Film: Singing in the Rain. én gyaníthatóan azok közé az emberek közé tartozom, akik azt mondanák látatlanban, hogy "Musical? Haggyámáááá...", de mégse mondtam ezt, úgyhogy mégse azok közé az emberek közé tartozom, és különbenis, hatalmas film. 9/10

Sport: Na, ezt hagyjuk...

Esemény: Találkozás az egyik MSN-kontaktommal Pesten, tegnap. Az eredménye az lett, hogy a végén ismét sokkolódtam. Ebből a sokkból éledezem lassan-lassan, de most azért csak összedobtam valami bejegyzésfélét...

Now Playing: Michelle Branch - All You Wanted

So lonely inside, so busy out there...

2006-07-10

Egy cseppet érdemtelen olasz győzelemmel ért véget a 18. labdarúgó világbajnokság, de ezt már annyira megszoktam az olaszoktól, hogy szemem se rebbent... Zidane borzalmas megmozdulása ellenére is a torna legjobb játékosa lett az újságírók szerint, tehát mindenki még nagyobb erőkkel találgatja magában, hogy vajon mit mondhatott Materazzi. A címben Urbán Flórián verzióját olvashatjátok arra vonatkozólag, hogy mi nem lehetett.

én azt tudom elképzelni még, hogy Materazzinak alapból körülbelül Világi Péter-féle orgánuma lehet, és úgy kezdte el sorolni a játékosok neveit, vagy egyáltalán bármit. VP hangjából nem kell sok, és én is a plafonon vagyok, pedig én köztudottan "kiegyensúlyozott" és "higgadt" ember vagyok. Ezeket a jelzőket mondták Zidane-ra is - bár a futballtudásunk sajnos nem összevethető dimenziókban tartózkodik... Mindegy, most nem ez a téma, hanem az, hogy nekem ez a tippem a VB utolsó nagy kérdésére.

Ha már VP-nél tartunk, vele kapcsolatban hallottam valami elképesztő dolgot Erától, amit egyszerűen muszáj hallanotok. Illetve nem azt, hanem csak azt, hogy van olyan. Méghozzá olyan van, hogy a Danubius rádióban vannak bejátszások, amik abból állnak, hogy VP magyarra fordított angol dalszövegeket énekel eredeti dallammal. Illetve, gondolom inkább "dallammal". Szóval már maga az, hogy VP énekel elég lenne egy atomháború erkölcsi igazolására is (ez persze lehetetlen, de az is, amiről szó van, úgyhogy...), de az, hogy még angolból magyarra fordított dalszövegeket, az már... Az már leírhatatlan. A CoolTV-n mennek néha klipek, amiknek a szövegét feliratozzák. Namost nemrég derült ki a "sziklázd meg a testem" és hasonló szülemények kapcsán, hogy ez egy ügyesen(?) felépített médahack(!) akar lenni. Hááááááááát... sajnos a médiát egyszerűen nem lehet elég hülyének feltételezni hazánkban (elég már csak arra gondolni, hogy VP egyáltalán közvetíthetett meccseket...), a CoolTV-t meg... hát maradjunk annyiban, hogy az még a hazai médián belül sem tartozik éppen a krémbe - na és még ezek gondolták azt, hogy ez majd így elsőre szépen mindenkinek leesik, hogy "hű, milyen vicces fiúk ezek, de jó kis médiahack ez...". Adj egy törést! mondhatnám erre stílusosan.

Szerintem Magyarországon a népesség nagyrészének (nagyon nagy részének) angoltudása korántsem annyira kifinomult, hogy egy ilyen "médiahacket" észrevegyen, ráadásul ettől nem is lesz kifinomultabb... Az ötlet egyébként magában nem lenne rossz, tekintve, hogy például Svédországban nincsenek szinkronizált filmek, csak felirat van és eredeti hang még a TV-ben is, szóval nem lenne az rossz gondolat, hogy a klipek alá tegyünk feliratot, mert akkor a fiatalok megtanulják a nyelvet, stb. - viszont pont ezt a területet felhasználni egy ilyen hülyeségre... Eh, hagyjuk is. Annyira jellegzetesen magyar ez a dolog, hogy nem is érdemel több szót.

Be is fejezem ezt a bejegyzést most azzal, hogy még mindig visszhangzik a fejemben Urbán Flórián halhatatlan idézete, egyszerűen nem állom meg, hogy le ne írjam még egyszer:
"Ejnye-bejnye, Zidukám, ezt nem kellett volna..."

Now Playing: Dirty Vegas - I Should Know

2006-07-12

Variációk egy témára

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Talán a legelcsépeltebb címet láthatjátok debütálni a blogban (na jó, több ilyen nem lesz, ígérem), de ez a post most bizony azzal fog foglalkozni, amivel mostanában az egész net foglalkozik. Például Nfol is, aki egyszer képriportot csinált, másodszor beharangozta, hogy blog fog születni a variációkból, amiket együtt találtunk ki MSN-en. Hát akkor itt vannak, a valószínűséget 10-es skálán kell érteni...

Variáció 1: Orvosi eset

[23:33:24] Nfol: Zidane: Mi a helyzet srác? A gól óta alig élsz vazz...
[23:33:39] Nfol: Materazzi: Beszorult a levegő. K**va kellemetlen, tudod...
[23:33:52] Nfol: Zidane: Ismerek egy újfajta terápiát, megmutassam?

(Valószínűség: 8: előfordul az ilyesmi)

Variáció 2: iWiW meghívó

[00:25:41] Nfol: Materazzi: "Hé Zizu, kell IWiW-meghívó?"
[00:26:04] Nfol: "Csak küldd ezt továáááááááááá..."

(Valószínűség: egy hónappal ezelőtt még 9-10 körül, ma már lecsengett az őrület, úgyhogy 2)

Variáció 3: Petíció

[00:26:59] S@ti: Materazzi: "Tudtad, hogy be akarják vezetni a tandíjat?"
(Valószínűség: Most viszont ez zajlik, úgyhogy 8-9...)

Variáció 4: Benzinár

[00:27:50] Nfol: Materazzi: "Mi is emeljük a benzin árát holnaptól."
(Valószínűség: Mivel ez a téma az 1970-es évek közepétől mindig aktuális, ezért 8)

Variáció 5: Világi Péter

[00:28:47] S@ti: Materazzi: "Figyelj, itt van nálam egy rádió, most beállítom a Danubiusra, és lássuk, meddig bírod VP éneklését hallgatni!"
[00:29:03] S@ti: "Most pedig berakom a mezem alá a rádiót..."

(Valószínűség: Mivel még a rómaiaktól ered a "Danubius" kifejezés, ezért 2, egyébként még ennél is minimálisabb. Sajnálatos ugyanakkor, mert talán még ez a változat áll legközelebb pszichológiailag az esethez - emberileg én ebben az esetben tudom átérezni Zizou lelkiállapotát a legjobban...)

Variáció 6: A torna legjobbja

[00:31:30] S@ti: Materazzi: "Hé, Zizou, tudtad, hogy esélyes vagy a torna legjobbjának?"
[00:32:06] S@ti: Zidane (gondolatban): "Hú, b*zmeg, nem akarok az lenni, már nagyon unom, hogy mindig én vagyok. Gyorsan csinálok valami sportszerűtlent..."

(Valószínűség: 5, ugyanis 50-50, hogy akkor éppen ez járt-e Zizou eszében...)

Variáció 7: Körlevél

[00:34:21] S@ti: Materazzi: "Köszi, hogy felvettél ismerősnek, küldtem is 10 körlevelet, az egyik arról szól, hogy állatokat kínoznak, és csak oda kell kattinatni a linkre, és alá kéne áááááááááááááááááá..."
(Valószínűség: 9: Mindig aktuális...)

A végére kicsit elcsépeltek lettek a körlevéles-iWiW-es viccek, de nem gond. Amiket esetleg kihagytam, azokat meghagyom Nfolnak az ő saját blogjába. Úgyhogy ha látni akarjátok a teljes képet, olvassátok az övét is.

én pedig most befejezem ezt a blog történetében rekordidőben készülő postot (hajnali 1:50 van!) azzal, hogy most olvastam Richard Bachtól a Búcsú a biztonságtól című könyvet, és húúú... Sokat van kedvem belőle idézni. Majd lehet, hogy megteszem, de lehet, hogy nem. Meg lehet, hogy jönni fog egy filozofikusabb jellegű post, de lehet, hogy nem. Ez már csak így megy errefelé...

Now Playing: Disturbed - Fear

2006-07-20

T-étlenül

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Az utóbbi időben nem sok aktivitás volt megfigyelhető errefelé, ami annak volt köszönhető, hogy igazából nem tudom okát adni, hogy miért, de nagyrészt azért, mert pihenek. Persze voltak már olyan időszakok, amikor szintén pihentem, blogot mégis írtam, meg amúgyis, megy nekem a pihenés úgy is, ha blogot írok, meg úgy is, ha nem. Most ez utóbbinak lehetettek tanúi. és ezért még a kreatív igazgató sem haragszik.

Nadehogy miért pont most van blog és nem egy vagy két nappal előbb vagy később? Erre persze aki figyel, rögtön rávágja, hogy "Mert csütörtök van", ami részben jó válasz, de részben meg nem. Illetve persze, hogy jó válasz, hiszen ez a Végső Válasz, de van még ennek a napnak egy másik jellegzetessége, ami tulajdonképpen előbb volt, mint ahogy ez a nap csütörtök lett volna. Bizony.

Július 20. Ez a nap tavaly például egy szerdai nap volt. Tavalyelőtt meg kedd. De valószínűleg még mindig nem értitek, mire akarok kilyukadni, illetve van, aki érti, de az tulajdonképpen csal. Vagy csak figyel a blogra :-)
A lényeg, hogy ez most egy évforduló, azaz jubileum, vagy mi, ugyanis 2005. július 20-án kötötték be az ADSL-t otthonomba, és innentől kezdve vagyok szélessávon jelen az Internet vérkeringésében. A 2005-tel foglalkozó postomban ezt már leírtam egyszer, szóval aki tudta, az többek közt innen tudhatta.

Persze nem volt ez olyan nagyon egyszerű már akkor sem, ugyanis mikor a fórumon bejelentettem a szerződés megkötése után, hogy nemsokára szélessáv, akkor Ragan és Nándo egyből nekiálltak vészmadárkodni, hogy pl. Ragannak is 40 nap volt, mire kijöttek és bekötötték végre. én világosan július 20-át írtam a "létesítés kívánt időpontja" rubrikába, amivel kapcsolatban a fórumon szerzett élményeimmel összefüggésben egyáltalán nem meglepően szkeptikus voltam. Ezért MSN-en elindítottam egy visszaszámlálást a nevemben, és az volt a nevem, hogy S@ti - 1204/128: MÁR CSAK 4 NAP!!!!, aztán később értelemszerűen egyre csökkent a szám, és azt terveztem, hogy amennyiben nem jönnek ki 20-án beszerelni (amire akkor nagyjából 100% esélyt láttam), akkor folytatom a visszaszámlálást mínuszban. és amikor végre kijönnek (ezt úgy -30 előtt semmiképp nem vártam), akkor majd a számból látszik, hogy mennyit késtek, és az MSN-es kontaktjaim közben biztos sokszor meg fogják kérdezni, hogy mik ezek a számok, meghogy mire számolok vissza, meg hogyhogy mínuszban, és akkor nekem ha ADSL nem is, de a magyarázat "öröme" fog majd osztályrészemül jutni, és akkor hogy fogja majd sajnálni mindenki szegény S@tit és milyen jó is lesz...

Ezen töprengésemből a nulladik napon reggel 7:30-kor vertek fel az itthoniak, hogy ugyan ébredjek már, mert telefonált a szerelő, hogy kábé fél kilencre itt lesz, és beszereli. én unottan a másik oldalamra fordultam, hogy biztos még álmodom, hiszen még csak az a nap van, amikorra ígérték, hát hogy jönnének már... De sajnos 8:15-kor kénytelen voltam felkelni, mert a szerelő tényleg megjött. A netkapcsolatom pedig drasztikus sebességnövekedést volt kénytelen elszenvedni 9:10 perc körül, amikoris újra lett. Csak akkor már nem ugyanaz lett, hanem gyorsabb...

Persze nem ment ez akkor sem ennyire egyszerűen, hiszen a hálókártyát annak idején nem installáltam, és később, mikor installáltam, akkor sem akart működni, de erről már volt szó a blogban, épp eleget szónokoltam arról, hogy az első időkben még csak USB-ről működött. Még egy A Halott hálókártyák esete című post is volt, ami ezt a témát boncolgatta (és ami továbbra sem Agatha Christie egy elfeledett krimije :-)).

Szóval a szélessáv egy éves évfordulója, ami mintegy második születésnapja a blognak. Illetve első, hiszen ez előbb van, mint a majdani első születésnap, de mégis második, mert mégse az első...

A címben pedig Nfol helyzetének állítottam emléket, ugyanis ő még mindig nem tud szélessávon netezni, neki még mindig csak modemes elérése van. Az ő területén az a cég akarna szolgáltatni, aminek a neve kitalálható a címből, és ez a cím több szempontból is illik a mostani szituációra, nem csak az övére, de az enyémre is, illetve a blogéra is. Na, rég volt már ilyen csütörtöki blog, hogy még a cím is meg volt benne magyarázva... Ja, és 32 fok van. Kábé. Mivel kijelzőt nem láttam. Sem pedig hőmérőt. Sem pedig oposszumot.

Mi tőrtént eddig? rovatunk támogatója a Blogalkotó vagy-ZRt.-vagy-nem-mert-még-mindig-nem-döntöttük-el.

Az utóbbi időben láttam bizonyos filmművészeti alkotásokat, amikről most pársoros vélemény következik. Bár nem a legutóbbi ilyen témájú post beígért filmjeiről van szó (Például a Száll a kakukk fészkére áldozatául esett annak, hogy nem találtam meg itthon a DVD-t, de nemsokára megoldódik az ügy a kreatív igazgató segítségével), mégis itt vannak. Csak nem azok, hanem ezek.

Csibefutam - Háááát... nincs elég ötlet a filmben ahhoz, hogy érdemes legyen megcsinálni. Mégis megcsinálták. Kár, hogy ez csak utólag derült ki. De most komolyan: ebben a műfajban csak rengeteg extrával teletömött filmet (lásd: Szörny Rt.) érdemes készíteni, ilyet nem. Ebben ugyanis nem volt semmi extra...
6/10

Verdák - De ebben sok volt! - mondhatnám lelkesen, csillogó szemmel, de sajnos nem mondom... Merthogy ebben sem volt. Az egy dolog, hogy a DreamWorks nem volt képes a Shrek 2-n (9/10) kívül más értékelhetőt felmutatni (eddig maximum 7/10-es filmjeik voltak), ezért is nem a Túl a sövényen-t néztük a moziban, hanem ezt, mert ez PIXAR, akiknek eddig a "legrosszabb" filmjük csak 8/10-et ért el. Eddig a pillanatig. Ugyanis most sikerült egy olyannyira semmi extra filmet összehozni, hogy csak néztem. Sajnos elvesztették a zsenialitásukat valahol, nem sikerült eltalálni a hangnemet, a főszereplőt, a sztorit, a hangulatot...
7/10

Quantum Leap - Az egyik kedvenc régi sorozatom volt még anno, mikor még a TV2-n ment. Mit is mondhatnék róla... a főszereplő(k) személye az, ami a sorozatot naggyá teszi, Scott Bakula valami elképesztően hiteles módon tud szerencsétlenkedni, nameg persze a szituációkat is igen ügyesen kitalálták. Végre valami, amit ajánlhatok is :-)
9/10

Ja, és Tekken 3-aztam is elég sokat, ti is tegyetek így, csak azért ti hagyjátok abba, mikor már az izületeitek belefájdultak...



Now Playing: Rob Dougan - There's Only Me

2006. július 25.

Élmény

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Unreal Tournament, BSC Snipermania 1-es szerver (újabban reneszánszukat élik a sniper-szerverek nálam), CTF-Deck32][ pálya, kék csapat. Az egyik csapattag hátán ott a piros zászló még a piros bázis kijáratánál a jobb oldalon állunk. Arról a részről annyit kell tudni, hogy teljesen egyenes út vezet a kék bázisig, neki kell lódulni, és ha jól fedezik a zászlóvivőt, akkor nem tudják lekapni.

Szóval ott vagyunk négyen védeni, ott toporgunk, miközben a zászlós ember nem indul el a bázis felé. Körbeálljuk, senki nem érti, mi van. A zászlós ide-oda szaladgál, mint aki nem tudja, mit kell csinálnia. Ez megy 10-20 másodpercig. Addig csodával határos módon egy piros sem jött oda vérfürdőt rendezni, pedig aránylag könnyű lett volna legalább három embert lelőni (elsőnek persze a zászlóst), mielőtt egyáltalán észrevesszük, mi van. De nem jöttek.

Egyikünk hirtelen megunta (nem én, én még mindig csak addig jutottam el, hogy "márpedig én ezt nem értem"), és beírta: "run". Mire a zászlós: "LOL". Aztán egy kicsit elindult a bázisunk felé, mindenki azt hitte, hogy na, végre, most, talán - aztán megint visszafutott ugyanoda.

Ezután két másodperccel megjelentek a pirosak, és lekaszáltak pár embert, aztán valaki másé lett a zászló, az meg elindult, lelőtték, visszaszerezték (a zászlót).

2-3 másodperccel később hirtelen beírja az előbbi zászlós, hogy: "Oh, did I have the flag?" - erre akik ott voltak, őrülten elkezdtek LOLozni (én is).

Néha a legjobbakkal is előfordul, hogy nem veszik észre, hogy "hozzájuk pattan" a zászló valamelyik lelőtt csapattárstól, és nem mindig lehet a harc hevében észrevenni a sárga villogó feliratot a képernyő alján. Egy szó mint száz: előfordul.

De most képzeljétek el: nem csináltatok semmit, és 4-5 csapattárs körbeáll, és nyilvánvalóan arra vár, hogy csinálj valamit. Amikor beírták, hogy "run", akkor lehet, hogy azt gondolta, pár ember TS-en összebeszélt, hogy beszívatják... Félelmetes.

Ezen az élményen kívül nem sokminden megosztanivalóm van jelenleg, csak annyi, hogy ott oldalt a linkek elkezdtek szaporodni (bár a friss gyümölcsös nem működik valami miatt, majd feltöltöm a YouTube-ra), tessék rájuk kattintgatni.

Edit: Nfollal kijavítottam a linket, de attól még lehet, hogy felteszem a YouTube-ra is... Ja, és mindenki nézze meg a Dogville című filmet! Óriási! (és Hajós kedvenc filmje... :-))

cb.gif Hozzászólok! (0)   › Modjo - What I mean

2006. augusztus 7 hétfő

Újabb hosszabb szünet után folytatódik a blog. Az előző héten vendég volt nálunk, nevelőapukám fia, akivel többek között néztünk 24 S1-et, meg The Terminalt, de ilyenkor ugyebár udvariatlanság elkezdeni blogot írni. Ígyhát nem is kezdtem.

Ma volt eső, aminek Schumacher nagyon örült volna a Magyar Nagydíj vége felé, de nem akkor volt, hanem ma, ezért szerepel most itt és nem a sporthírekben tegnap. Aztán volt ma atomtámadásra figyelmeztető szirénapróba a faluban pontban 13:00-kor, aminek kapcsán elgondolkodtam, hogy most komolyan, ha igazából lenne, akkor mit tennék. éppen 25 méterre voltam körülbelül a házunktól, ballagtam hazafelé, de nem jutott eszembe semmi értelmes. és egyébként is, a legelső reakcióm az volt, hogy "Á, ez biztos csak próba".

Most pedig reakciók következnek, szám szerint kettő. Az első, birge blogjában található mondatra fog következni:

Erről jut eszembe: S@ti még nem nyilatkoztál, hogy tetszett SztupY, a Tűzrókaszelidítő Kis Herceg éneke, a Hegyalja fesztiválról.. na milyen koncertről?

Reakció: időközben MSN-en megbeszéltük, hogy ez mire is vonatkozott, mert elsőre én is annyit értettem ebből a mondatból, mint most ti. A történet, mint kiderült, annyiból áll, hogy és birge és SztupY elmentek a Hegyaljára (eddig nem is tudtam, hogy SztupY tud kezelni egy komplett oviscsoportot... :-)), és engem onnan felhívtak körülbelül negyven másodperc terjedelemben, abból a célból, hogy én abból a negyven másodpercből találjam ki, hogy melyik az a szám, ami éppen megy. Namármost én akkor abból indultam ki, hogy ha valaki felhív valakit (jelen esetben birge engem), akkor azt általában azért teszi, mert mondani akar neki valamit ("Ez egy általánosítás" - mondaná most Havas Henrik). Úgyhogy abszolút nem figyeltem a háttérzenére, hanem próbáltam megtudni, hogy birge mit akar mondani. Az eset tragédiája, hogy birge egy szót nem szólt (értelemszerűen), SztupYról egyébként nem is tudtam hogy ott van, aztán később MSN-en azonnal Hiperkarmára tippeltem. Ami nem volt jó, és még feketepontot is kaptam, mert Emil.RuleZ! volt a megfejtés, de aztán mondtam, hogy én az ERZ!-t amúgy se szeretem annyira, tehát tulajdonképpen így még kuszáltabb lett az, ami már amúgyis bonyolultan indult. Mindenesetre most nyilatkoztam, jól.

Nfol blogjából ragadok ki a második reakcióhoz egy mondatot ("Ez egy kiragadott mondat" - mondaná most Havas Henrik):

Jut eszembe, azt nem tudja valaki, hogy ha beállítom az órát a pontos időre, akkor két nappal később miért siet máris tizenöt percet?

Erre nagyjából azt tudom mondani, amit az üzenőfalra is írtam arrafelé, de most más szavakkal fogom megfogalmazni. Tehát amikor szinte teljesen ki lett cserélve a gépem belseje 2004 nyarán és megkaptam az új alaplapot, az óra nekem is hasonlóképp viselkedett, aztán a fórumon megtudtam, hogy bizonyos alaplapoknál mindig sietni fog az óra, és nem lehet ellene mit tenni, csak próbálkozni az XP beépített szinkronizációjával. Az meg úgy működik, hogy az órára kattintva előbányásszuk a szinkronizációs panelt, beírjuk, hogy "time.kfki.hu", és rányomunk az "azonnali szinkronizáció" gombra. és ezt minden alkalommal elkövettem, amikor legalább 5 percet már sietett a gép órája. Ez így ment egészen kb. két hónappal ezelőttig, amikor a gépemre került a Clock Tray Skins nevű kis programocska, amely tartalmaz az óraskineken kívül (amelyek egész jók) szinkronizációt is, amit be lehet állítani rendesen, nem úgy, mint az XP esetében. Beállítottam 1 óránként szinkronizációra, és azóta semmi gond vele, most is csak egy percet siet.

Az utóbbi napok fejleményei közt szerepel az, hogy van újra macskám. Múlt hét előtti hét szerdán érkezett, kb. három hetesen, és fekete-fehér mintázattal rendelkezik, lány és Kitanának hívják. Körülbelül ennyit kell tudni róla, meg azt, hogy mostanában előszeretettel próbálgatja a karmait a kezemen meg a lábamon is.

Most jön az a rész, ami az előző Still Alive-ban is benne volt, onnan idéznék akkor: "Ahol ilyen sokáig elmarad a post, ott bizony a blogger fejében komoly gondolatok fogalmazódnak meg." Ez a megállapítás még mindig aktuális, mivel most is így történt. Megállapítottam például, hogy a szárított banánnak nincs banáníze. Bizony...
Ha ez a gondolat még nem lett volna elég komoly, akkor van itt két idézet, amiket én találtam ki nemrég:

"Ha nálad a maximum egyenlő a minimummal, maximalista vagy."

"Mindenki számára csak az létezik, amiről elhiszi, hogy van."

Azt hiszem, egyiket sem kell magyarázgatni tovább, megjegyzésként még annyit, hogy az első megszületésében a kreatív igazgatónak van szerepe, a másidikéban pedig Richard Bachnak és az ő könyveinek, különös tekintettel a Búcsú a biztonságtól címűre.

érdekes párhuzam az előző Still Alive-val, hogy abban is szerepelt a 24 S1, mivel akkoriban néztem először, most meg azért szerepel, mert másodszor. Nfol meg először fogja majd nézni az ötödik szezont, meg a Prison Break S1-et, amiről eszembe jutott, hogy még egy kiragadott mondatra szerettem volna reagálni.

Mire hazaértem, megjöttek a DVD-k S@titól, felületes szemrevételezés alapján nem tűnnek görbének, töröttnek vagy hiányosnak, mondjuk a boríték celluxszal van leragasztva és alatta a papír szép gyűrött; nem gondolom, hogy ezt S@ti állította elő, úgyhogy a postát továbbra is szeretjük, a következő csomagot meg számzáras páncéldobozkában adom fel kisföldalattival történő kiszállításra.

Írta volt Nfol a #493-ban, és valóban igaza van, én celluxnak a közelében nem jártam a boríték lezárásakor, a Magyar Posta ZRt. a felelős a dologért. De vannak rendes ZRt-k is, majd bebizonyítjuk, ha azok leszünk a kreatív igazgatóval, vagy ha nem, akkor meg higyjétek el.

Biztos kifelejtettem még valami fontos dolgot, amit mindenképp közölni kellett volna, dehát erre való a következő post, meg az Edit funkció, úgyhogy ezzel ez a bejegyzés most készen van. Végezetül pedig mindenki hallgassa meg a Poets of the Fall új albumát, itt a címadó szám klipje, ami ugyan nem sikerült túl jól, de a szám igen. Meg az album is, bár a Signs of Life-nál egyelőre úgy érzem, nem jobb. De egyrészt még lehet, másrészt meg egy olyan kirívóan zseniális albumnál még ha nem is jobb ez, mégis nagyon jó.

cb.gif Hozzászólok! (3)   › Poets of the Fall - Carnival of Rust

2006. augusztus 8 kedd

Ezt az esszészerűséget már két éve be akarom gépelni, és végülis némi kreatív igazgatói nyomásra sikerült is megvalósítani. Mióta pedig van blogom, azt tervezem, hogy ha majd egyszer már begépeltem, akkor majd kiteszem ide. Hát tessék, itt van :-)

...

Szathmári Sándor: Még néhány felesleges szó (utószó a Hiába című regényhez)

Mint az elején írtam, a szó nem gondolatközlésre való. A tragédia ott van, hogy az emberek mégis szavakba akarják magukat átültetni, és ha valami hiba történik a világban, utánanéznek, ki tanította azt a rendszert és milyen szavakkal. Következő lépés, hogy a szavakat kicserélik, új szavakkal fejezik ki ugyanazt a szándékot, és azt hiszik, új célt tűztek ki, mert lerombolták a régi szavakat.

Pedig, ha az ember venné magának azt a fáradságot, hogy embertársa tanítását kényszer nélkül is megtanulni igyekezzen, de sok ostoba és felesleges disputa szűnne meg!

Valamit megtanulni nem azonos az elolvasással. Ha valamit elolvastunk, először kínai nyelven írottnak látszik, mert szokatlanok a szavak. Ilyenkor meg kell próbálni felépíteni magunkban egy szemszöget, amit legvalószínűbben képzelünk, megbújva a szavak mögött. Persze, ez még valószínűleg nem az, amit a szerző is gondolt, és ez kiviláglik a következő mondatokból, amikbe az elképzelt szemszöget helyezve nem fog egyezni a szavakkal. Most más szemszöggel, hangulattal próbálkozunk, míg végre megtaláljuk azt, aminek az összes eddig olvasottak meg fognak felelni. Ettől kezdve az egész tán világos és könnyen olvasható lesz.

Aki a megérteni akarás fáradságát nem veszi magának, a legelső szóbuckán megbotlik, ott megakad és elkezd rágódni, lemarházza a szerzőt, aki pedig esetleg ugyanazt akarja, mint ő. Így keletkeznek azok a disputák, amiket azonos célú emberek ellenfelekként vívnak egymással.

Az emberi tökéletességet már egyszer kifejezte valaki: szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Ebben benne volt a teljes anyagi egyenlőség, egyforma érvényesülés, béke, szabadság, fesztelen pihenés, igazmondás, becsületesség, életbiztonság. Ennél mindenre kiterjedőbb életszabályt soha többé nem alkottak.

De az e címen felül kerekült rétegek érdeke hamarosan befogta az eszmét saját érdekszekerébe, lőn elnyomás, kiuzsorázás, gyűlölet, és lőn sötétség, mindárt első nap.

Az utódok pedig keresték, hol is volt a hiba. A szavakat addig böngészték, míg rájöttek, hogy ez a szeretetparancs nagyon általános és szentimentális valami, és sok kibúvót tartalmaz. Majd csinálnak ők precízebb valamit, amit nem lehet félrecsavarni! és kimondták: szabadság, egyenlőség, testvériség.

és elkezdtek az emberek egyenlők lenni. Ha a bankigazgató leugrott a villamosról, éppúgy négy pengőt fizetett, mint a napszámos. Ha a bankigazgató megbetegett, éppúgy nem fizette meg senki helyette a kezelést, mint a munkásnak. A szabadság is megindult. A nagytőke éppúgy indíthatott lapokat, csinálhatott propagandát, mint azok, akik csak azért nem tették, mert nem volt miből. A nagytőke kartelleket alapított: ennyit kérünk az áruért, ennyit fizetünk a munkásnak. Ha nem tetszik a munkásnak, ő is szervezkedjen. Sztrájkoljon. Legfeljebb három hétig nem keres se a munkás, se az igazgató. Hogy az igazgató rendszerint tovább bírta a keresetnélküliséget? Elvégre szabadságában állt bírni. Ha nagyon kellemetlen volt a munkásszervezkedés, az igazgatók szövetsége feketelistát készített a békétlenekről, akiket mindenünnen kizártak. Elvégre szabadság van. Tessék a munkásoknak is feketelistát állítani a nem tetsző igazgatókról, és kimondani, hogy azokat viszont ők nem alkalmazzák üzemeikben. Szabad!

és a szabadság tényleg meg is követelte, hogy minden szabad legyen.

érezték a dolgozók, hogy valami nem egyezik, bár az alapelvekkel egyezik.

Pedig csak vissza kellett volna térni a lenézett szeretetparancshoz, ami még tökéletes volt. Mert ugyebár, ha az igazgató úgy szerette volna munkását, mint saját gyomrát, ezek a zavaró momentumok nem merülhettek volna fel. De nekik részletezni kellett, eltudományoskodni olyan pontokba, amelyek az élet egyes jelenségeiben jót jelentenek, máskor rosszat.

és lőn még feketébb sötétség a második nap.

és akkor megint utánanéztek a szavaknak: mit mondott a liberalizmus? A szerződési, vagyongyűjtési és vagyonfelhasználási szabadságot. Ez pedig két osztályt hozott létre: a tőkével rendelkezők és nem rendelkezők osztályát. Fogalmazzuk tehát újra a tökéletesség elvét így: osztálymentes társadalom.

Ez végül csak elég világosan mondja ki, hogy egyik ember nem nőhet a másik nyakára? élesen és precízen ki lett mondva: megszüntetjük az osztályokat, a tőkét szocializáljuk. Itt már igazán nem lehet hiba.

De már ott bizonytalan a helyzet, ki melyik osztályba tartozik. A mindenható részvénytársasági igazgató, bár a tőke nem az övé, tőkésnek lett nyilvánítva, mert szellemileg a tőke megbízottja és szolgája. Viszont a kismester, bár saját tőkéje van, proletárnak számított, mert szíve és érdeke oda húz.

Ez csak az egyik szóbucka, amiben megbotlottak.

Aztán a tőke szocializálása kezdődött. Mert a telekkönyvben a gyártelep Kohn Izsó, Geötheössy Zuárd vagy az első hazai Kelmestő és Bőrnyúzó Rt. nevére volt írva, és azt látták, hogy ezekkel a fenti közgazdasági tényezők bizonyos zavaró körülményeket fejtenek ki az áhított tökéletességgel szemben. Nosza, ki kell gumizni a bejegyzést, és helyére a tulajdonos rovatba odaírni: Osztálymentes Állam, Mely Átmenetileg él, De Szabály Szerint El Fog Halni. Így minden rendben lesz, nem lesz kartell- és monopolhelyzet, a munkásság kiuzsorázására.

és keletkezett abszolút monopolhelyzet. Most már minden attól függ, melyik pillanatban ébred a szovjet vezetősége rá, hogy csak inteni kell a hadseregnek, és egy kis puccs után az egész lakosság nekik fog verejtékezni olyan feltételekkel, amelyeket ők diktálnak. Egy gépfegyver máris ezer embert képes sakkban tartani, hogy a gázokról és a repülőgépekről ne is szóljunk. és ha ez megtörténik, senki ellene nem szólhat, hisz a tőke nem magántulajdon, csak a tőke hozamát kényszerítette magához a vezetőség, amely nem saját üzemében dolgoztatva kereste meg pezsgőjét, hanem az államiakban.

Hiolott, ha úgy szeretnék a népet, mint saját magukat, ez sem történne meg. De hát nekik részletszabályt kellett hozni, ami egy esetben jó, de a másikban már katasztrófa. Feltétlenül valami "új" kellett, és azt hiszik, ők hozták azt a nochniedagewesen eszmét, ami az egészet visszavonhatatlanul és elalkudhatatlanul rendbe hozza.

és lőn sötétség a harmadik nap, sőtétebb minden eddiginél, mert már minden természetes, igaz, agyon van tudományoskodva és a részletes szabályok tömege olyan káoszt teremtett, hogy minden elnyomásra és zsarolásra van valahol kádencia a paragrafusok közt.

Vajon honnan merítik a hitet, hogy pont az állammá monopoilizált gazdaságban, minden kizsákmányolás legtermőbb talajában és legtágabb lehetőségében nem fog bekövetkezni az a kizsákmányolás, ami eddig mindenkor követte a próféciák diadalát?

és honnan veszik a próféták és a közönség azt a hitet, hogy újat mondanak vagy hallanak, ha a szavak újak? érdekes tünet, hogy jó szándékú emberek összeverekednek, mert másképp titulálják szándékaikat, és meg vannak győződve, hogy céljaik tényleg különbözőek is, mert nem fárasztották magukat azzal, hogy társukat megtanulják.

Ennek pedig az a következménye, hogy mindegyik egy részletszót tűz ki annak elérésére, amit mind akar, de azt hiszik, hogy nem mind akarják és kátyúba jutnak, mihelyt a szó jelentési körén kívül új fogalmak merülnek fel.

(...)

Ugyanígy a materializmus. Jézus az elnyomás és a kiuzsorázás ellenében a szeretetet idealizmusnak hirdette: nemcsak kenyérrel él az ember, hanem igével is. Tehát ne akard embertársaid bőrét lenyúzni, légy belátással, hogy az éppúgy életre teremtett ember, mint te. Később ugyanezt materializmusnak nevezték: az ember kenyérrel él, ne hagyd, hogy az elnyomók lenyúzzák a bőrödet. Jöjjön meg a proletáröntudatod, hogy éppúgy életre teremtett ember vagy, mint más.

De az egyik idealizmus, a másik materializmus. és agyba-főbe verik egymást az emberek, ami hagyján volna, ha csak a másik cégér alá férkőzött rosszakaratúakat vernék agyon, de még nagyobb elánnal verik be a másik párt jó szándéújainak koponyáját, mert azok még fanatikusabban hiszik, hogy a szavak alapján tesznek, ha jót tesznek. Egyik, mert akkor követi Istent, a másik, mert az felel meg a materializmusnak.

Mondjunk furcsa példákat? Az idealista Jézushoz jön egy gazdag ifjú. Elmondja, hogy a vallás minden szabályát betartotta, és kérdezi, megfelelt-e az Isten parancsainak ezzel? Jézus egyszerűen azt feleli: menj haza, oszd szét a vagyonodat a szegények közt, és meg fogsz felelni az Istennek. Vagyis az igének materiális gyökerei is vannak. (Mellesleg megjegyezve: ha ezeket a napnál világosabb szavakat is el lehetett alkudni, hogy képzelik, hogy a szocializmus lesz az egyetlen, el nem csavarható tanítás?)

Másrészt: az ember tényleg nemcsak anyagiakkal él. Hogy egyezik a materializmussal a szerelem, művészet, faji élet, kultúra? Nem tesz semmit! Ki lett jelentve, hogy lényegében az is a matériához tartozik, mert, bár nem anyag, de, mint az életnek egyik része elvben odatartozik. (Ahogy a gazdag ifjú vagyonának szétosztása elvben az idealizmushoz tartozott, a demokrácia pedig a magyar mivolthoz)

Ez a zavar okozza azt is, hogy nem rajongó, csak pusztán igazat kereső lélek eltéved az elvekben. Ha végigolvassa egy idealista próféta könyvét, örömrepesve csap rá: hiszen mindezt én is így gondoltam! Később végigolvas egy materialista könyvet, és abban szintén megtalál mindent, amit a világon tenni szeretett volna, de meg van magyarázva, hogy mindez pedig materializmus. és akkor döbbenve eszmél az igazat kereső, hogy a materializmusnak is igaza van. Ilyen szemszögből éppúgy lehet látni a világot, mint amúgy.

De hát akkor kinek van igaza?

Ezért zavarodik bele önmagába a világ. Azt hiszik, mást mondanak, mikor az élet jó megélését, az igazi emberi hasznosságot másként fejezik ki.

Más szemszög? Más világnézet? Dehogy! Más szavak! Igazán kár a tiszta, jó szándékú kereső lelkekbe azt szuggerálni, hogy mást hisz, ha őt hiszi, nem az "ellennézetet". Miért kell belezavarni önmagával és más jó szándékúakkal meghasonlásba hozni a tiszta, kereső lelket. Ez, és csakis ez a próféták bűne, mert különben ők is jót akarnak.

Pedig élet csak egyfajta van, amit jól megélni csak egyféleképp lehet. Ez olyan egyszerű volna! Szeresd felebarátodat, mint magadat. Próbálj ennél abszolútabb, teljesebb kifejezést találni a tökéletes társadalomra. Nem találsz.

és a tiszta valósághoz, a lényeg felismeréséhez nem tudunk eljutni, mert gondolatainkat szavakkal zavarjuk és hínározzuk meddővé és magunk is megbotlunk, megfeneklünk saját szavainkban, nem tudjuk a tökéletes benső gondolatot olyan erőhöz juttatni, hogy az rendezze a szavakat, ne pedig a gondolatot kelljen a szavaknak utána mesterkednünk.

Ha egyszer a jó szándékúak megtanulnák egymást, béke lenne, és tiszta ébredés. De csak szavak lesznek mindig, amit az uralomra jutott rosszindulat mindig ki fog csavarni, és kamatoztatni mások bőrére és sosem fogjuk tudni, miért lett minden rossz, hiszen a régi prófécia szavait immár uralkodó rendszer biztosítja és érvényesíti.

Ezért fogunk rángatódzni folyton, földtől az égig, a rendszerek kergetni fogják egymást, lesznek "újabb és újabb" "világnézetek", és míg a politika szélhámosai nyugodtan kasszálják be lényegnemlátó filozofálgatásuk kamatait, addig mi, jó szándékúak, hévvel fogjuk egymást új és új szavak zászlajai alatt ölni és irtani, mert szavakra haragszunk és szavakból élünk. Nem lesz soha nyugalmunk. Ez az ember tragédiája.

De csak a jó szándékúaké. A többié a butaság és rosszindulat, amely butaság vagy megfeszíti a prófétát, vagy köldök alá fényképezi az arcképét és megválasztja Muss Kátét, a rosszindulat mindent kamatoztat. Ezek finomak és nem verik be egymás fejét. Ezt a jó szándékúaknak hagyják.

Ezért: hiába.

...



Eddig az idézet, most pedig két gyors megjegyzés, az egyik az idézettel kapcsolatos: érheti az a vád ezt az idézetet, hogy pesszimista, de én azt mondom, hogy ha társadalmilag az ismertetett okok miatt nem is vagyunk képes változtatni, egyénileg megtehetjük. Csak észre kell venni, hogy mindez hogy mutatkozik meg a saját életünkben...

A másik megjegyzés pedig a szárított banánra vonatkozik az előző postból: helyreigazításként közlöm, hogy amit írtam, az boltban előrecsomagolt termékre vonatkozott, a bioboltban dekára vásárolt változatnak még lehet, hogy banáníze is van. Helyreigazításunkat olvastátok.

Now Playing: Rascal Flatts - Life is a Highway
Kár, hogy a film (Verdák) nem volt olyan jó, mint ez a szám...

2006-08-09

Új billentyűzetem van, és ez az első hosszabb lélegzetű szöveg, amit írok vele, eddig csak némi (minimális) MSN-ezés van benne, meg három-négy UT-játszma, de azok sem mind végigjátszva. Ez rögtön világos lesz, hogy miért van így.

Tehát a régebbi billentyűzetemet azért cseréltem le, mert az előrekurzor meg a jobbrakurzor elkezdett beragadozni, ami UT-ban nem a legkellemesebb (meg egyébként sem), mivel a dodge nevű művelethez gyors egymásutánban kell kétszer lenyomni valamelyik kurzorbillentyűt. Mivel a dodge eszenciális a megfelelő mozgáshoz UT-ban, egyértelmű, hogy ez így nem mehetett tovább. Úgyhogy itt van egy új billentyűzet, ami majdnemhogy teljesen ugyanolyan, mint a régi, csak az Kolink volt, ez meg Genius, méghozzá azért, mert tartósságra nem nagyon lehet billentyűzetet venni, szóval ez csak azért nem ugyanolyan, mert hátha ez tovább bírja.

Nademivelhogydeviszont nem ugyanolyan, ezért más. Máshol vannak rajta a Power, Sleep, Wake gombok; nevezetesen eddig úgy nézett ki, hogy a kurzorok felett rögtön ott volt a Delete-End-PgDn trió, ebből kifolyólag UT-ban a Delete-re állítottam be automata szövegre a "LOL" szócskát, hogy ha történik valami vicces, akkor ne kelljen begépelni mindig, az Endre állítottam a screenshotot, hogy ne kelljen az F9 után nyulkálni és a PgDn-re állítottam a "support!!!" felkiáltást, hogyha nálam van a zászló, ne kelljen vele megállni és begépelni, hogy ugyanmár fedezzenek már engem, és ne csak rohangáljanak ide-oda a pályán (igen, ezt néha tényleg mondani kell...).
Aztán eggyel ezek felett volt az Insert-Home-PgUp triumvirátus, amik közül az Insertre állítottam be a "Mehetsz, vigyázok rád!" hangüzenetet, amit olyankor kell használni, mikor a zászlós csapattárs már éppen benyomná, hogy "support!" vagy "cover!", ezzel jelzem, hogy én igenis észrevettem, és megpróbálom fedezni. A Home-ra jön elő a pályaszavazó képernyő (mapvote), a Page Up jelenleg üres, még gondolkodom, mit tegyek rá.
Ezek felett volt a régi billentyűzeten a Print Screen-Scroll Lock-Pause hármas, és még azok felett a Power-Sleep-Wake szentháromság... ja, nem, az a Ctrl-Alt-Del.

Ezen a billentyűzeten a Delete gomb alatt van a Power, ami azt eredményezte, hogy ma csak háromszor kapcsoltam ki UT közben a gépet teljesen, mikor be akartam nyomni, hogy "LOL". Ennek hatására kicsit megváltozott a helyzetről is a véleményem, átértékeltem, és már annyira nem is tetszett viccesnek... Három ilyen alkalom kellett tehát ahhoz, hogy azt mondjam magamban: "Márpedig én ezt ki fogom kapcsolni". Beletúrtam a Vezérlőpultba, először a billentyűzet beállításait néztem, de ott csak kurzorvillogás-sebesség, meg ismétlési várakozás volt. Aztán rájöttem, hogy az energiagazdálkodási résznél lehet ez inkább, és tényleg. Aki még hasonló problémával küszködik, vagy csak nem szeretné, hogy egy véletlen gomblenyomás miatt kikapcsoljon a gép mondjuk egy videokódolás kellős közepén, annak íme a rövid megoldás: azt a sort keressük meg, ami arról szól, hogy mi történjen akkor, ha megnyomjuk a számítógép ki/bekapcsoló gombját, és állítsuk "Nincs művelet"-re. Így most hiába nyomtam meg ezen pár bekezdés írása közben véletlenül hatszor a Del helyett a Powert, nem történt semmi...

Tegnap pedig megnéztem az Audition című japán horrorfilmet. Illetve azt állítják róla, hogy horror, de nem az, csak thriller nagy jóindulattal. Egy felhasználó egyenesen azt írta róla, hogy ez brutálisabb, mint a nagy klasszikus The Thing, ami máig az egyik legjobb horror, mivel amellett, hogy brutális, elgondolkodtató is. Az Audition azonban nem tudott egyik se lenni, se brutális nem volt, se elgondolkodtató. Volt benne néhány lynchi megoldás, meg némi Silent Hill hangulat, de semmi egyéb értékelhető... +1 ponttal néhány Lynchet idéző felvillanásért 6/10.

Ja, és most veszem észre, hogy így hálistennek a Sleep sem működik, most nyomtam le véletlenül az End helyett...

Now Playing: Coldplay - Spies

2006-08-14

Akinek első pillantásra összefüggéstelennek tűnik ez a három dolog, az most jegyezze meg, hogy összefüggéstelen dolgok nincsenek, ezek sem azok. Rögtön meg is világítom a dolgot: mostanában is sűrűn hallom a Kossuth Rádió Déli Krónika című műsorát, amelyben ma például arról volt szó, hogy Izraelben úgy volt, hogy abbahagyják ezt a háború nevű tömegeseményt egy időre, aztán az a mondat hangzott el kisvártatva, hogy "Ez volt az első tűzpárbaj a tűzszünet életbelépése óta. Az ENSZ biztonsági tanácsa..." - a többi tulajdonképpen nem is érdekes, mert én már itt nem értettem, hogy itt bárki hogy tud bármit is kezdeni.

A hazánkat érintő események között egy ellenzéki politikus foglalta össze a Gyurcsány-csomag csapásait, amivel igazából nem mondott semmit, csak annyit, hogy mi fog történni. A kormány válasza pedig az lesz, hogy ugyanezeket a dolgokat elmagyarázzák úgy, hogy pozitív színben tűnjenek fel. Igaz, sokat kell hozzá magyarázni, de simán megoldható, ráadásul ők erre készülnek és ezt gyakorolják, nem azt, hogy hogy kell rendet tenni az országban. Mert azt mondjuk meg lehet tanulni politikaelmélet-órán, de ez tényleg egy találó tantárgynév: politikaelmélet...

Máris jön az 1984 is, türelem, türelem: szintén hazánkat érintő hír volt ma, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közzétette, hogy mennyivel nőtt a termelés tavaly óta. Amikor elkezdték sorolni, hogy a növényi és állati termények hány százalékkal lettek többek/jobb minőségűek, azonnal az 1984 ugrott be. Meg az egyik fórumtalálkozó, amikor álltunk a metróra várva, és a teleképeken ((c) by SztupY, 2005) kiírták, hogy 2%-kal nőtt a termelés. Szó szerint. A körülöttünk álló emberek nem nagyon értették, hogy mi ezen ennyire nevetséges... Egyébként szintén SztupY hívta fel a figyelmet egy másik jelenségre, szintén a teleképekkel kapcsolatban: amikor abbamaradnak a hírek, és felvillan a "Kérjük lépjen hátra, szerelvény érkezik" felirat, az emberek nagy része önkéntelenül is hátralép, még ha öt méterre is állt a fehér vonaltól...

Még valamit okvetlenül meg kell jegyeznem a Kossuth Rádióról, méghozzá, hogy minden bizonnyal olvassák a blogomat, hiszen már egy jó ideje nem volt szó a határon túli magyarokról! [vastaps]

Nfol egyre inkább vakarhatja mostanában a fejét, hogy melyik által legyen előbb függő, a Prison Break első avagy a 24 ötödik szezonja okozzon-e neki három-négy órás sessionöket, de közben még arra is van ideje, hogy hatalmas progressziót mutasson tehetsége az F1-közvetítés tekintetében. én már nem aggódom, ki lesz Palik utódja, ha visszavonul. Hogy ezt mire alapozom?

F1. Volt. és megint tök unalmas lett volna, hogyha nem jön elő a semmiből egy Raikkönen meg egy Button nevű figura, akik szépen kavartak egyet szegény Alonso ribizlilekvárjában, a kicsapódó cseppeket meg a jól helyezkedő Schumacher darázs szépen felcsipegette Massa méhecskével a nyomában.

Nekem erről saját gyűjteményemből Palik Ĺ°rutazás című száma jutott eszembe, amit a linkre kattintva tessék meghallgatni, és ha tetszik, a teljes gyűjtemény letölthető innen (RAR, 36 MB). Vannak még megamixek és cenzúrázott változatok (RAR, 1,5 MB), valamint a többi kommentátor (RAR, 2,5 MB) sem maradhatott ki a jóból. Megtudhatjátok többek között, hogy a Nürnburgringre mikor építettek még 40000 lelátót, hogy mi az a pöckölődés, és hogy mit jelentenek a "gyüszmételik" és "gyöszmötölik" szavak. Ez utóbbiakat nem lehet megtalálni egyetlen szótárban sem, és bár itt a DF-en pont lehetne tenni ez ellen, mégsem fogok. [sátáni kacaj]

A bejegyzést egy a kispad.hu-n olvasott reakcióval zárnám:

Fantasztikus, hogy napi 6 és fél K-t spórolok.

Mondotta a katmandu nevű felhasználó a Szigetről.

Now Playing: Hiperkarma - Rock 'n Roll 2000
Erről jut eszembe, SztupY nem említett meg engen a Karmakoncerttel kapcsolatban... Ejnye :-)

Edit: közkívánatra (birge és Dicska jelenti a közt :-)):

Komment-link!!!

és ez működik. Innentől tessék ám kommentelni!

2006-08-17

Van egy logikai szabályféleség, amit még régen hallottam valahol, így hangzik: "Megfelelő kiindulópontból indulva logikailag akármit be lehet bizonyítani."

Mostanában, hogy Richard Bach könyveit olvasgatom és egyéb hatások is érnek, jöttem rá, hogy ez így nem teljesen igaz. Még megfelelő kiindulópontok sem kellenek hozzá: akármiből kiindulva akármit be lehet bizonyítani logikailag, csak sok-sok kreativitás kell hozzá... Ugyanez van az összefüggéstelen dolgok összefüggővé tételével is, amiből az derül ki, hogy összefüggéstelen dolgok nincsenek, minden összeköthető mindennel, legfeljebb sokáig kell hozzá magyarázni adott esetben, de nem okoz problémát. Ezt, ahogy múltkor is említettem, leginkább a politikusokon figyelhetjük meg. Ők annyira tökélyre fejlesztették ezt a technikát, hogy nekik már kreativitás se kell hozzá...

Ezt most egy tudományból vett példán is bemutatnám. Mostanában olvastam Joseph P. Forgastól a Társas érintkezés pszichológiája című könyvet, amiben egy eléggé meglepő állítást olvashatunk (124. o.):

"Több mint száz évvel ezelőtt William James feltételezte, hogy az érzelmek két összetevőből állnak: az érzelmi izgalomból, és az izgalom ezt követő kognitív minősítéséből és értelmezéséből. Az érzelmek tehát nem az okai, hanem a következményei a fiziológiai reakcióknak. Köznapi példával, ha éjjel egy erdőben hirtelen zajt hallunk, azonnal izgalmat élünk át, és valószínűleg futni kezdünk. A fiziológiai izgalmat azonban csak később azonosítjuk mint "félelmet", miután a lényeges körülményeket figyelembe vettük."

Igazán tetszetős, nem? Szép, kerek és egész - azonban sokmindent nem vesz ám figyelembe. Például, hogy a fiziológiai reakció a félelem esetében valóban inkább ösztönös, és egészen könnyen mérhető. Mi a helyzet mondjuk a jókedvvel és a dühvel? Hopp, épp szerencsénk van, mert a bizonyítás pont erre a kettőre vonatkozik (125. o.):

"Schachter és Singer (1962) elvégeztek egy klasszikus kísérletet, amely ezt a folyamatot szemlélteti. Kísérleti személyeiknek egy izgalmi állapotot növelő gyógyszert adtak (epinephrine-t) (adrenalin, csak a fordító lusta volt megnézni a szótárban - S@ti). A kísérleti személyek egyik csoportjának azt mondták, hogy a gyógyszer szapora szívverést okoz, míg egy másik csoporttal azt közölték, hogy ártalmatlan vitamininjekcióról van szó. Egyes kísérleti személyek tehát "értesültek" a bekövetkező izgalmi tünetek okairól, míg mások "nem tudtak" ezekről. Ezután a kísérleti személyekhez csatlakozott a kísérletvezető egyik betanított megbízottja, aki egyik esetben kirobbanó örömmel, más esetekben pedig dühösen, idegesítően viselkedett. Amikor a kísérleti személyeket később megkérték, hogy számoljanak be saját érzelmeikről, a "nem informált" csoport tagjai, akiknek nem volt kéznél lévő magyarázatuk saját izgalmi szintjük megemelkedésére, az "informált" csoport tagjainál inkább hajlottak arra, hogy olyan érzelmekről számoljanak be, amelyek összhangban álltak a kísérletvezető beavatottjának érzelmével, vagyis haragról vagy örömről."

Először is, ha én valamit bizonyítani akarok, akkor az eredményeket persze, hogy úgy magyarázom, hogy az nekem legyen előnyös. A kísérletet tervező tudósok eleve azt akarták bizonyítani, hogy az érzelmeket a magyarázat során azonosítják az alanyok. Csakhogy erre semmi nem utal ebben a kísérletben. Még ha 100%-os lett volna az arány, akkor sem mondhatnánk ki e kísérlet alapján világosan, hogy sikerült bizonyítani az érzelmek eredetét. Ugyanis még mindig többféleképpen lehet értelmezni ezeket a tényeket.
A másik, ami egyből szemet szúr, az annak az abszurditása, hogy az alanyokkal "elmagyaráztatták" a saját érzelmeiket. Ez egy kicsit fából vaskarika dolog, mert szerencsétlen alany is csak a fiziológiai reakciókra támaszkodva tud magyarázni, hát persze, hogy úgy tűnik, mintha más nem lenne a háttérben. Hát körülbelül ennyi értelme van ennek a kísérletnek. Csakhát a tudósok nagy része az Occam borotvája-elv mentén gondolkodik, amely kimondja, hogy ha valamire van egyszerűbb magyarázat, akkor mindig azt kell választani. Ígyhát a tudomány kizárja, hogy itt még legyen valami a háttérben, mert az plusz tényező lenne, ami csak feleslegesen bonyolítaná a magyarázatot. De attól még lehet.

Egy másik kísérletben szintén ezt "bizonyították", méghozzá úgy, hogy különböző képeket mutogattak az alanyoknak, amelyek közül később ki kellett választaniuk a leginkább kívánatosat. A nézegetés közben pedig szívdobogást játszottak be nekik, amiről azt mondták, hogy az övék, de közben manipulált volt. Az alanyok azt a képet választották, amelyiknél a felgyorsult szívdobogást hallották. A tudósok szerint azért, mert akkor tényleg át is élték azt az izgalmat, mintha tényleg felgyorsult volna a szívverésük, ezt ők jól elhitték. Szerintem azonban ez sem bizonyít semmit, ez inkább a tudatalattira való hatás lehet. Ha bármi más megkülönböztetett inger járt volna együtt az adott képekkel, akkor is azt választják az alanyok. Na jó, talán bármi nem, de értitek :-) Ez szerintem csak arra utal, hogy a huzalozás megzavarható. és mivel a tudat is nagy mértékben a huzalozásra támaszkodik (lásd: Mátrix), ezért úgy tűnik, mintha a tudat is megzavarható lenne. Ez egyébként személyfüggő is.

Az előzőekben én sem csináltam mást, csak megmagyaráztam a tényeket úgy, hogy az én igazamat támasszák alá. Ők azt akarták hinni, hogy ők gondolják jól, ezért ők úgy csavarták a szavaikat, hogy azt mondják. én meg nem akartam elhinni azt, amit ők magyaráztak, ezért én újramagyaráztam a tényeket úgy, hogy nekem legyen jó. Namost a politikusok köszönőviszonyban sincsenek a tényekkel, mert ők az újabb és újabb magyarázatok megalkotásánál nem mennek vissza a tényekig, hanem a másik magyarázatát magyarázzák. Könnyen belátható, hogy ennek az lesz a következménye, hogy két-három keresztbemagyarázás után a szavaknak már annyi közük sem lesz a tényekhez, amennyi eredetileg volt. Pedig már az sem volt sok. A látszat viszont, hogy itt fontos és releváns dolgokról van szó, kitűnően fenntartható. Csak sokat kell hozzá magyarázni.

Végezetül pedig jöjjön egy igazán idevágó idézet, ami mostanában MSN-en is megtalálható nálam:

"Rettenetes, hogy a valóságot nem lehet megismerni a tények miatt." (Rilke)

Now Playing: Franz Ferdinand - Jacqueline

Komment-link, ami most már mindig lesz, még ha utólag szerkesztettem ide most is...

2006-08-19

Mostanában sokszor használom ezt a szót, bár a bejegyzéshez sok köze nem lesz, hacsak nem írok benne majd ilyeneket, hogy: "gnjtrnéfienfgagi8so84n gjksén" vagy "gnkjdngéagkljeánb", de nem írok. Bár persze ez tulajdonképpen nem random, mert a tudat bizonyára valamilyen szabályozási folyamatot gyakorol még efölött is, és mindenféle ismétlődési minták lennének a hasonló kalimpálásokban megtalálhatók, ha valaki venné a fáradságot és elkezdené ezt vizsgálni.

Ha relevánsabb címet akartam volna adni, talán azt írtam volna most így hirtelen, hogy "Az élet van", ugyanis Richard Bachtól a Búcsú a biztonságtól című könyvet olvasom most újra ötödszörre másfél hónap alatt, merthogy majd nemsokára vissza kell hogy vigyem a könyvtárba, és abban van ez a mondat. Képzeljük el, hogy ezt tekintjük valóságnak, és minden más tulajdonképpen illúzió. A könyv egyébként sokmindent tárgyal kérdésekről és válaszokról is: valójában nem a válaszok a fontosak, hanem a kérdések, mivel a válaszok állandóan változnak. Majd idézek is a könyvből pár részt, mielőtt visszaviszem.

Tegnapelőtt értesültem róla, hogy milyen veszély fenyegeti az internetet, és bizonyos részeket elolvasva a honlapon, megállapítható, hogy Orwellnek egyszer csak igaza lesz... Eddig ugyebár mindenki saját magának teremtette meg a saját internetjét, maga döntötte el, hogy milyen lapokat látogat, mit tölt le, stb. Röviden annyi a lényege a fenyegetésnek, hogy odaát pár telefonos cég eldöntötte, hogy ők kontrollálni fogják, hogy egyes oldalakhoz hogyan lehet hozzáférni. Az oldal kábeltévéhez hasonlítja a netet:

"But without Net Neutrality, the Internet will look
more like cable TV. Network owners will decide which
channels, content and applications are available; consumers
will have to choose from their menu."


Eddig nagyrészt a felhasználókon múlt, hogy a net ilyen lett, mint amilyen most. A felhasználók alakították ilyenné. Most a nagy cégek akarják alakítani a netet, ez körülbelül olyan lesz, mint ami már itt is előfordult, hogy az Origóról néhány tartalom csak T-online-osoknak volt elérhető egy darabig (vagy tán most is), csak nagyban. Az egész netre ki fog terjedni az, hogy csak olyan tartalmakat nézhetünk, amit a cég megenged. Ez pedig a szólásszabadság, véleményszabadság, információszabadság és az egyéb hasonló fogalmakat tiporja agyon egy idő után... ha megvalósul.

Ezt tegnapelőtt Nfollal alaposan kitárgyaltuk, miközben ő reménytelen küzdelembe bocsátkozott az arab kontaktjaival, akik úgy is tudják zaklatni MSN-en, hogy ő nem vette őket fel kontaktnak. Velem még sose történt ilyen, szóval nem értem a dolgot, úgy látszik, Nfol vonzza az ilyeneket. Később meg arról volt szó, hogy a fórum azért haldoklik, mert Nfol linkel, mások meg pókembert néznek. Ahelyett, hogy fórumoznának. Tetszikérteni...

és most csakazértis Sikolysivatag, ugyanis akármennyire is lehetséges még jelen pillanatban, hogy a projekt visszavonódik, az eddigi két bejegyzés akkoris megéri a linkelést. Már most. Másrészt pedig, ha olvassák, akkor ugye az illető rá van kényszerülve valamilyen szinten, hogy írjon, mert tudja, hogy olvassák. Ez birgénél is bejött, hátha bejön most is. No persze a Bach-könyvben le van írva, hogy nincs olyan, hogy kényszer, mert az is csak illúzió, de ezt csak olyannak vagyok hajlandó leírni és/vagy elmondani, aki már eddig is tudta. Hihi.

Now Playing: Coldplay - Speed of Sound

Komment-link

2006-08-20

... ami teljesen nyilvánvaló! - fejezhetnénk be a mondatot tegnapi tapasztalataim alapján.

Nemrégiben az a vád ért engem, hogy "antiszoc" vagyok a tévékkel, főleg a TV2-vel. Na, ehhez a partikuláris eseményhez nincs semmi köze annak, hogy én tegnap leültem megnézni a Híradót és a Fókusz Pluszt. Ehhez más események vezettek, de senkinek semmi köze hozzá, aki most olvas, még annak sem, akitől a vád jött. Illetve nem is vád volt, de így jobban kijött a mondanivaló. Már ha kijött. Meg persze, ha egyáltalán volt minek kijönnie. Mindegy.

Tehát Híradó. Híradó, amely mindent megtesz azért, hogy az emberek azt higgyék, történik valami, de mindig szánalmasan elbukik. Nálam legalábbis. A fél óra alatt nem történt semmi az égvilágon. Ez azért pozitív, mert 24 óra eseményeit brilliánsan össze tudták foglalni a fél óra alatt, ami hatalmas bravúr. Tényleg. Másrészt, a kis bevágásokat sikerült pont úgy összeállítani, hogy még véletlenül se derüljön ki belőleük semmi több, mint amennyit a beharangozóban két mondatban elmondtak az esetről.

Nézzük például a barlangbalemászó férfi esetét, aki egy elhagyott telefonkábelt és egy barlangot meglátva úgy döntött, hogy akkor ő most lemászik és lentrekedt és felhozták. Namost ezt elmondták ugye a beharangozóban, váltunk a helyszíni képekre. Az egy dolog, hogy a nyilatkozók sosem mondanak semmi többet, mint amit eddig is tudunk már, de hogy ebben az esetben legalább egy decens képet nem lehetett felvenni az ominózus barlangról és a semmi alá odavágni, az valami elképesztő. Viszont ezt lehet pozitív dolognak is felfogni, mert így megmaradt a műsor konzisztenciája: a kép illeszkedett a szöveghez.

Egy másik hír arról szólt, hogy valahol tönkretettek egy focipályát úgy, hogy a helyi önkormányzat bérbe adta azt egy jégrevü-társulatnak, akik tönkretéve adták vissza a gyerekeknek, és így 150 gyerek futballkarrierje került komoly veszélybe, mert nincs más pálya, ahol gyakorolhatnak. A helyszíni kisriport 95%-a semmi információt nem tett ehhez hozzá, bár itt meg kell adni, hogy legalább a képek érzékletesek voltak: főleg az, amikor egy gyerek egy buckában elesett, és ezt még lassított felvételen is megcsodálhattuk. Hűha! A Belga együttes szerintem serényen veregette egymás vállát, amint látták, hogy az "A Gabesz utolérte volna a Gullitot, csak megbotlott egy vakondtúrásban" azóta halhatatlanná vált soruk milyen élénken valósult meg, és hogy ezt nekünk az RTL Klubos kollégák micsoda zsenialitással voltak képesek prezentálni. Szerintem egypár könnycsepp is elmorzsolódhatott a fiúk szemében a látványra. Node vissza a riporthoz. A maradék 5% abból állt, hogy az egyik interjúalany eléggé szubtilisen utalt arra, hogy az önkormányzatból "valaki" áll emögött a háttérben, hogy ő döntötte ezt el, és még nem tudják, ki az. Erre száguldó riporterünk még mindig a pálya előtt állva jelenti, hogy a mai napon a polgármestert nem tudtuk elérni. Stúdió. De pont akkor, amikor már kezdett volna érdekes lenni a dolog, és még akár egypár új információt is szerezhettünk volna. Hát igen, a rutin, a rutin... Egyébként is megfigyelhető, hogy amikor valami ilyesmi van, ahol hivatalos köröket kéne megkérdezni arról, hogy akkor ez és ez itt hogy is van (például véletlenül pont szintén a tegnapi Híradóban volt egy riport a koraszülött-ellátás támogatásának akadozásáról és ezzel összefüggésben az Országos Mentőszolgálat létszámleépítéséről), akkor valahogy mindig az a riport vége, hogy a tudósító egy hivatalos épület előtt állva azt mondja, hogy az illetékesek nem voltak elérhetők/nem nyilatkoznak/nem is léteznek. Így az egész riport olyan, mint egy vicc poén nélkül. Az embernek a második után már remegnek a kezei...

és ez még nem a legrosszabb, amit egy Híradó megnézése közben elszenvedhetünk, ó, nem, barátaim, ó, nem. Ennél a riportfajtánál csak egy rosszabb van: az, amikor teljesen nyilvánvaló dolgokról csinálnak egy 4-5 perces (tehát a normálnál kétszer hosszabb!) "összeállítást". Hogy pontosan mit állítottak össze, az mindjárt kiderül. Először is, kijelenti a két műsorvezető közül az egyik, hogy ez a bejátszás a strandszezon végéről fog szólni. Merthogy ez az utolsó nyári hétvége, és ezt sokan igénybeveszik a strandokon. Aki csak egy pancsoló kislány értelmi szintjével rendelkezik, az már tudja, hogy miről van szó, oké, ugorjunk, lapozzunk, vágjunk, csak csináljunk már végre valamit, de nem. Jön a riport. Random vágóképek egy vonatállomásról, aztán strandról. A szöveg közben arról szól, hogy a vonattal utazni, a strandon meg strandolni lehet.

("Hírértéke van!" Sikoltják hisztérikusan a háttérben azok az "újságírók", akik ezekért a szövegekért felelősek. Hagyjuk is őket békén, hiszen erre való a hangmérnök, aki bölcsen benyomta az ő hangsávjukra a MUTE gombot, és így mi nem halljuk. Ez itt egy "mental image" volt csak, nem akartam elterelni a dolgot, bocsánat.)

Vágás után egy strandtulajdonos következik, aki elmagyarázza, hogy ez bizony a nyári szezon utolsó hétvégéje. Aztán pedig random bevágások olyan emberekről, akik épp most indulnak vonattal a strandra. A kérdés nyilvánvalóan az volt, hogy "Na és tessék mondani, mit fognak ott csinálni?", hiszen a zavart arcú (együttérzek velük...) riportalanyok azt mondják "Hát... fürdeni, meg kikapcsolódni". Hasonló kaliberű újdonságokkal szórakoztat minket az a huszas éveiben járó nő is, aki már talán éppen mondana valami újat (de tényleg) is, amikor hirtelen egy döccenéssel... elindul a vonat. Eh, a rutin, a rutin... Szerintem a stáb egyeztetett a mozdonyvezetővel.

Aztán bevágás a strandra, ahol random fürdőzőket látunk, majd egy obskurus mondat következik (természetesen parafrázis, mint ahogy eddig minden, csak nem képzelitek, hogy megjegyeztem...?): "A nagy forgalomnak csak a büfések örültek, de erről nem nyilatkoztak nekünk." és aki még próbálta követni ezt az egészet, annak most gördül le végleg a függöny. Erre már nem tudtam annál értelmesebben reagálni, minthogy kerekre tágult szemekkel felnyögtem: "Eh?". Ha ez most egy film lenne, ideje lenne beküldeni egy csinos lányt, aki egy nagy táblán felmutatja a "PLOT HOLE" feliratot, de így sajnos be kell érnünk az IRL szörnyülködéssel. Ez tényleg olyan, mint mikor a film bedob egy olyan elemet, ami úgy tűnik, hogy később fontos lesz (ekkor még "plot point"-nak hívják, sőt, jobb helyeken "important plot point"-nak), aztán az egész elfelejtődik és semmi nem lesz belőle (magyarul kilyukad, és így (is) születik a "plot hole"! Varázslatos, ugye?).

Azaz, végre körbeértünk: semmi lett abból, ami semminek is indult. A műsor végén pedig hét és fél másodperc alatt elsorolják azt a hat eseményt, ami ma tényleg megtörtént (hat arany a kajak-kenu világversenyen), majd a "fontos hírek még egyszer, röviden", de sajnos too little, too late, ugyanis a semmi az akármilyen hosszúra elnyújtva vagy röviden átfutva is semmi marad...

De hogy pontosan mennyire hosszúra lehet elnyújtani a semmit, arról csak a Fókusz Plusz megnézése után lehet fogalmunk.

Két riport kapott helyet a műsorban, így most mindkettőt ismertetném részletesen. Első riportunk a parlagfűről és az allergiáról szól. A kedvcsinálóból megtudjuk, hogy a parlagfű egyre nagyobb területeken burjánzik, és aki nem irtja, annak büntetés lesz az osztályrésze, valaminthogy folytatódik a tendencia, és egyre többen lesznek allergiásak. és máris jön a riport, amiből...

... ugyanezen nyilvánvaló tények derülnek ki, csupán annyi különbséggel, hogy ezeket egy allergiaszakértő mondja el, aki már a 60-as évektől kezdve kutat. én azt gondoltam, hogyha már ilyen expert a csávó a témában, akkor igazán mondhatna valamit az okokról is, hogy ez miért is van így, hogy növekszik az allergiások száma, legalább nagy vonalakban, de nem. Ha voltak is új információkat is magukban foglaló mondatai, azokat a riportot készre fésülő kollégák szemlátomást gondosan kivágták. Igen, hát a rutin, a rutin...

A riporternő allergiatesztre vállalkozik, miközben bemutatkozik egy olyan idegesítő feature ezekben a Fókusz-riportokban, ami vagy nagyon új lehet, vagy csak én nem vettem észre annak idején, amikor még néztem tévét: többször is olyan képeket vágnak be, amin látszik, hogy a stáb filmez. Az éppen történtektől távolabbról felvéve látjuk, ahogy a stáb előállítja azokat a képeket, amik ugye közelebb vannak, és látjuk a srácot is, aki tartja a mikrofont, és ugyebár mi ezért halljuk, hogy ki mit mond éppen. Na ez már önmagában is egy vétéefre minimum okot ad, mivel igazából nem hiszem, hogy a televízó most már jóval több, mint 50 éves fennállása óta bárkinek is el kéne magyarázni, hogy hogy készülnek ezek a riportok. Egy stáb kimegy egy kamerával és egy mikrofonnal és felveszi a dolgokat. Nagy ügy. Nadehogy még egy kamerát kivinni (!) azért, hogy be lehessen vágni, hogy a másik filmez, az nekem valahogy már magas. De lehet, hogy csak a mikrofonállvány-srác akart már végre szerepelni. Ki tudja. Ugyanez egyébként megismétlődött egy bevágás erejéig a másik riportban is, erről majd külön megemlékezem ott, érdemes lesz.

A riporternő tesztje negatív, tehát nem allergiás. Végre valami új információ! Talán még mindig nem eléggé rutinosak a szerkesztők? Nem baj, ha több nem lesz, akkor oké a dolog, ez az egy annyira nem fájt, mert végülis senkit nem érdekel... No, menjünk akkor tovább.

Random felvételek egy hatalmas mezőről, ahol persze burjánzik a növény, ide szállt ki a riporternő az ellenőrzőfiúkkal, akik jól megmondják, hogy "itt bizony ez nő", és körbejárják a terepet, dokumentálnak, majd megkeresik a tulajdonost, és jól megbüntetik. Namármost, az ellenőrzőstáb több tagja is majdhogynem kapitulálni kényszerül a pollenkoncentráció szervezetükre gyakorolt káros hatása miatt, a riporternő pedig egyelőre még szinte közönyösen mondja az egyik bevágásban Ellenőrfiú #1-nek, hogy "Te is tüsszögsz", amivel sikerül az érzékeny egyensúlyt helyreállítani, hiszen olyan információt sikerült közölnie, ami egyrészt nyilvánvaló és nem új (az eddigi vágóképekből látszott a srácon, hogy ő is allergiás), másrészt a tetejébe még senkit nem is érdekel! Brilliáns! A rutin, a rutin...

Tulajdonképpen már nincs is sok hátra a riportból, még néhány random vágókép a tüsszögő stábtagokról, ahol már Ellenőrfiú #2 is igen ramatyul bír kinézni, majd jön a lekonferáló szöveg, amit a riporternő láthatóan szinte sugárzó örömmel mond el, mert most, így az egésznek a végén nagyon örül annak, hogy ő nem. Mármint nem annak, hogy nem közölt új információkat, hanem annak, hogy ő nem tüsszög és nem könnyezik... Illetve várjunk csak: lefogadom, hogy 50%-ban annak is örül, hogy új információ véletlenül sem hangzott el. Hát persze, a rutin, a rutin...

A következő riport arról szólt, hogy megkerestek három nagy magyar futballcsillagot a múltból, hogy most mi van velük. Dzurják Csöpi, Détári Lajos és egy harmadik csillag szerepelt a riportban, akinek sajnos elfelejtettem a nevét, és még a neten sem tudtam megtalálni, olyan béna vagyok... Ez van. Namost új információ ebben a riportban sem volt, hiszen amit eddig is tudtunk (hogy ezek hárman nagy játékosok voltak anno), ahhoz valahogy megint nem sikerült hozzátenni semmit. Nade ennyi tapasztalattal már igazán tudhatjuk, hogy pont ezen dolgozik keményen a stáb, hogy így legyen. S ebben segítségükre van a rutin, a rutin...

Azonban az utolsó kérdés mindegyik riportalanyhoz (igazából nem mindegyikhez, mindjárt megtudjuk, miért, türelem) az volt, hogy mitől jutott el idáig a magyar futball, és hogy mi a baj a maiakkal. Erre az ismeretlen harmadik volt futballzsenink azt mondta, hogy "Sokkal több pénzért játszanak, mint annak idején mi, ezért nem követelik meg tőlük ugyanazt"... A kijelentésben már önmagában is logikai ellentmondás van, amit mindjárt feloldunk, de először nézzünk egy kicsit nyugatabbra, ahol ugyebár még több pénzért játszanak, és... Szóval értitek. A logikai ellentmondást pedig úgy fogjuk feloldani, hogy nem oldjuk fel. Ugyanis még lehet, hogy igaza is van, méghozzá azért, mert a "több pénzért kevesebbet követelni meg a focistáktól" annyira magyar módszernek hangzik, hogy hajlok rá, hogy azt mondjam, ennek az embernek nemcsak futballtudására, hanem helyzetelemző értékeléseire is bátran számíthatunk a jövőben.

Vágás, ezúttal Dzurják Csöpi válaszol... ehm... próbál válaszolni a kérdésre, ő a következő mondatot mondja: "Annak idején minden gyerek futballozó akart lenni, és nekik volt magyar példaképük. Ma már csak Ronaldinhót, Ronaldót meg Beckhamet lehet látni a gyerekek mezein, magyar nevet nem." Erre én meg azt mondom, hogy with all due respect, akik idejuttatták a magyar focit, azoknak még volt magyar példaképük is...

és íme Détári Lajos, aki ugyebár mostanság a magyar válogatott edzője, és a riporter állítása szerint "őt volt a legnehezebb elérni". Maradt még annyi agysejtem így a vége felé, hogy ki tudjak préselni egy "Wow!"-t magamból. Kellett nekem itt jellegzetesen magyar dolgokat emlegetnem... Node itt az interjú, amelyben őtőle persze nem kérdezik meg, hogy mi a baj a maiakkal, nem. A végén még válszolna. Ehelyett a régi időkről beszéltetik, de még így is csak olyan gondolatokat tudhatunk meg, amik teljesen irrelevánsak. Például most komolyan, kit érdekel, hogy Dömét felismerték-e a boltban vagy nem. Akkor már inkább meghallgatom ugyanezt Hajóstól, ő ezt (is) zseniálisan elő tudja adni. Ez a videó egyébként erősen alap, hihetetlen klasszikus már most. De elkalandoztam. Tehát megy az interjú, és közben megint bevágnak egy pillanatra egy olyan bizarr képet, amin két másodpercig az látszik, hogy a stáb interjút készít Détári Lajossal. Erre szokták a filmeket ízekre szedő site-ok azt a kifejezést használni, hogy "mindblowing, eh?" Erre én se tudok mást mondani.

A két műsor között a reklámok alatt pedig ismételten azon kaptam magam, hogy a saját fejemet ütögetem a 100%-os narancslé dobozával. Úgy látszik, azokra már én is csak heves autoagresszióval tudtam reagálni...

A kaput pedig az tette be nálam, amikor a Matyi és a Hegedűs nevű "együttes" új albumát kezdék promotálni, Duj duj desuduj címmel. Abban a borzalmas pillanatban szó szerint fizikai fájdalmat érezve dőltem hanyatt az ágyon és másfél percig mozdulni sem tudtam. Ken Kesey Száll a kakukk fészkére című könyvéből már idéztem ezt a mondatot (illetve nem idéztem, megemlítettem), de most ideírom még egyszer: agysejtek tekintetében mindeni multimilliárdosnak mondhatja magát. és azt is ideírom még egyszer, hogy én nem érem be milliókkal. De lehet, hogy inkább a Jedi Visszatérből kéne idéznem azt a mondatot, hogy "Nekem már késő, fiam"...

Ezt a postot nagy mértékben az Agony booth inspirálta, ahol ízekre szednek rossz filmeket, és a Híradó közben végig azon gondolkoztam, hogy miket mondanának erre ők - a Fókusz Plusz alatt meg már fogalmazgattam a bejegyzést. Egyébként ők azok, akik megemlítik Superman egyik ritkán használt szuperképességét: "Kimondani a nyilvánvalót", és ez a rész a Superman IV review-ban még direktebben ihlette ezt a kis szellemi ámokfutást. Az eredeti szöveg így hangzik:

As random firemen and rescue workers rush out of nowhere, Superman declares, "I think he needs a doctor!" You see, this is his little known superpower of Stating The Obvious.

Azt hiszem, Urbán Flórián is a Krypton bolygóról jött.

Now Playing: Bodyrockers - Round and Round


Komment-link

2006-08-23

... írok kickbant is, mert Nfol meg Nabkcik-et írt, de ő már bőven túlvan az 500. poston, tehát ő már megteheti. Egyébként teljes joggal gyanakodott Nfol, mert valóban beleillett volna a kickban az előző bejegyzésbe, mondhatni témába vágó lett volna, hiszen az RTL Klub most valóban kickban minősítéssel zárt nálam. Azonban nemhogy a címbe, de még a bejegyzés szövegébe sem írtam bele a kickban kifejezést.

Az eredeti, mielőtt bárki összezavarodik (talán már késő, de sebaj) PastheLod blogjában található, ha valaki rákeres a "kikkban" szóra google-lal akkor jelenleg a második találat, de most ki is linkelem, hogy meglegyen maga a blog is, meg hamarosan oldalra is. Meg most ide is idézem a szöveget, mert ez megintcsak egy kihagyhatatlan, halhatatlan klasszikus:

Például ki a f***t érdekel az "A legyező" című színdarab. Ami nálam a Jóban & rosszBAN szintjét ütötte meg, tehát kikkban eredménnyel zárta a minőség ellenőrzést.

Apropó, oldalra: a Sikolysivatag is kikerült oldalra, mivel gazdája engedélyt adott rá. Ezen kívül volt egy nagyon jó észrevétele is az egyik posthoz, szóval amióta komment-linkeket rakosgatok ki, azóta bírnak történni dolgok errefelé. Ami módfelett örvendetes.

Végezetül pedig mindenképpen reagálnom kell az Nfol által az utolsó postban felhozott "figyeljük meg mindenki netforgalmát egy évre visszamenőleg a terrorizmus ellen" című amerikai kezdeményezésre, ami már az első négy szó után kikkban minősítéssel távozott, és távozik is minden jóérzésű embertől elfele. Hát kellett nekem itt emlegetnem Orwellt. Egyébként ehhez hasonló hír volt pár hónapja az is, hogy valamelyik cég piacra akart dobni olyan TV-t, amit a reklám alatt nem lehet átkapcsolni más csatornára. "Ha ilyen ütemben haladunk, elvtársak, örömmel jelenthetem, hogy prognózisaink szerint 2016-ra már minden lakásban ott lehet a TeleKép!" - hát csoda, ha kikkbant emlegetek?

Egyszerűen nem tudok elszakadni az agony boothtól, ez abból is látszik, hogy már másodszor linkelem be. Csak azt sajnálom, hogy nincs sokkal több review, bár ahogy nézem, akármennyi se lenne elég. Akkor legalább frissülne kicsit sűrűbben... sajnos úgy számolom, hogy leghamarabb október körül számíthatunk egy új review felkerülésére. Már ha érdekel még valakit rajtam kívül ez az egész, ha nem, akkor vegyétek úgy, hogy királyi többes volt, na. Addig is, olvassatok review-t egy ufós dokumentumfilmről. Ezen borulok tegnap óta, de tegnap csak a feléig volt időm eljutni.

Now Playing: Breaking Benjamin - Medicate

Komment-link

2006-08-26

PGO Fórummeet V5.0, bár már majdnem egy éve nem írtam semmit a PGO-fórumra, az első négyen ott voltam, így az ötödiken is. Egyébként is elég szerény számban jelentünk meg, mivel rajtam kívül Chocho, Ninja, Cerleus, Royal04 és Oscee képviseltette magát. Saját magával.

Ahogy azt a GAMER-fórummeeteken is megszokhattuk (Nem, nem... ezúttal nem landolt semmi fountainben vagy mellette, mielőtt birgének, SztupYnak és más arra alkalmas emberkéknek felcsillanna a szemük. Nem...), a konverzáció igen széles spektrumot érintett, az animéktől kezdve a tüzijátékon át a Superman Visszatérig bezárólag. Persze én inkább állandóan a Superman IV-et hoztam fel, és mindenkinek serényen ajánlgattam, mivel az annyira rossz, hogy már majdnem jó. De csak majdnem. Látni mindenesetre mindenkinek kell :-)

Ja, meg közben arról is volt szó, hogy Chocho állandóan arab kontaktokkal találkozik MSN-en, csakúgy, mint Nfol, úgyhogy ez itt most egy emlékeztető arról, hogy ("... rádiójukat éjjelre hagyják bekapcsolva") mindketten keressék meg a másikat.

A cím pedig Chocho egyik felvetéséből indult ki, mikor a beszélgetés közben egyszercsak semmivel nem összefüggően bekérdezte, hogy "Azt milyen, amikor valaki csak azért öl meg sok embert egymás után, de nem sorozatgyilkos, csak azért öli meg őket, hogy kipróbálja, hogy milyen?". Oscee erre úgy reagált, hogy szerinte ez csak egy emberrel működik, mivel "... a másodikat már nem próbából öli meg, mert akkor már tudja, hogy milyen...", és még egy-két percen keresztül erről volt szó, mikor én is megmondtam erről a véleményemet: "Nem sorozatgyilkos, hiszen a sorozatgyilkos az az, aki megöli a 24-et..." - bár már nem emlékszem pontosan, hogy alakult a kontextus, higgyétek el, csattant. Mint ahogy ez a vicc is:

- Minek megy Hófehérke az erdőbe?
- ???
- Fának.


A szó mindkét értelmében. és szerintem is. Ez a vicc már akár egy kategóriában is említhető Marton Szilárd és Jóna Zsolt vicceivel, bár utóbbiak azért még mindig egyszerűen verhetetlenül megközelíthetetlenek. Majd ha kész leszek a YouTube-ra való feltöltésükkel (valami kimondhatatlan érzés ebben a cselekedetben valahogy még most is meggátol, mert belegondolok, hogy ezzel hány embernek okoznék kiheverhetetlen agyi károsodást... De mégis... Egyszerűen muszáj! Ezeket nem lehet kihagyni!), akkor lesznek linkek is, itt, az adott bejegyzésben és ott oldalt is. Bár akkor a Jóna Zsoltos videóhoz (mert az már itt oldalt megvan linkelve, csak nem YouTube-os, és úgy mégiscsak jobb lenne) írt descriptionöm már nem lesz helytálló, de maximum átírom. Mindent a közönségért! Bár hogy aztán ki hogy reagál, abba Marton Szilárdot ismerve belegondolni sem merek...

és most pedig a nickem története következik, mivel rádöbbentem, hogy neten már legalább négy embernek elárultam, meg itt a blogban ráadásul még be is ígértem, hogy leírom, úgyhogy akkor leírom. Még 2000-re nyúlik vissza a történet, amikor is egyik osztálytársam be akarta írni a telefonszámomat a karórájába (mivel akkor még nem volt mindenkinek mobilja, mint manapság), és mivel az IRL vezetéknevem nem fért ki oda, ezért be akarta írni angolul. Ám a Saturday sem fért volna ki, megakadt ott, hogy "SAT", mire hirtelen felderült az arca, és kitörő örömmel deklarálta: "SATI!". Ez nekem annyira megtetszett, hogy megjegyeztem, és mikor 2001 októbere körül (ezt már nem tudom pontosan), első ízben regisztráltam fórumra, ezt a nevet használtam, persze közben annyit cifráztam rajta, hogy mivel nemesi származású vagyok ("I lied." - Arnold Schwarzenegger), ezért @-cal írom.

birge (Még mondatkezdésnél sem! Nem!!!) nemrég Olaszországban járt, és fényképezett nekem párat, ezek közül egyet be is mutatok most itt, mivel a magyarázat szerint ez a kép "... csütörtök kedvéért készült":



A fórummeetről visszafelé menet egyébként megfigyelhettem, ahogy Ninja és Cerleus legalább 10 percen keresztül arról vitázik, hogy a paintballben a fegyverrel lehet-e célozni, éshogy mennyire lehet. Amikor Cerleus meséli, hogy ő egyszer harminc méter távolságra adott le célzott lövést, Ninja azonnal felveti, hogy biztos sniper-paintballfegyvert kaphatott, mert az lehetetlen, hogy azzal így lehessen célozni. én mondjuk azonnal aimbotra gyanakodtam volna, dehát én ilyenkor mindig UT-ban gondolkodok. Ráadásul ez most azon kevés alkalmak egyike volt, hogy nem mondtam ki azt a hülyeséget, amit gondoltam! Hihetetlen, tudom... - főleg a blogban szereplő bejegyzések számát és terjedelmét nézve.

Anyway, vissza a vitához: Ninja szerint 15 méterre nem lehet azzal a fegyverrel jól célozni, mert ide-oda mennek a lövedékek jobbra-balra, úgyhogy Cerleus biztos egy Delta force-os fegyvert kapott. A vita ezek után még folyt volna tovább is, csak Cerleus inkább hazaindult, mert éppen Dunaújvárosba értünk, és ő meg az ellenkező irányban lakik. Ez egyébként nem egyedi eset, arról is jókat el tudtak vitázni még a buszon, hogy a másik miért nincs, mikor van, miért van és mikor nincs Skype-on és MSN-en. Meg is jegyeztem, hogy a vitáikról írok egy kicsit a blogba.

Fontos bejelentés következik: az új billentyűzettel is tökjól megy a Tekken 3.



Xiayou még mindig rulez.

Now Playing: New Order - Jetstream

Komment-link

2006-08-27

Annak ellenére megemlítem itt a blogban a születésnapomat, hogy a Búcsú a biztonságtólban Bach leírja, hogy miért nem szabad számolni az éveinket. Többek között azt a részt sem idéztem a könyvből, mert végülis visszavittem a könyvtárba anélkül, hogy idéztem volna belőle, pedig azt írtam. Most az Illúziókat vettem ki, amiből ismét sokminden olyat tanultam, amit már eddig is tudtam. Bámulatos, nem?

Az éveket egyébként azért nem szabad számolni, mert akinek magas szám van a tudatában önmagával kapcsolatban, az törvényszerűnek érzi, hogy hamarosan meghal. Ezt kisgyerekkorunkban belénk nevelik, hogy milyen jó is ünnepelni a születésnapot, de a könyv azt írja, hogy minden szülinapi tortában egy-egy horog rejtőzik, és aki mindegyiket benyeli, az megfizet érte.

Szóval ennél azért igazán több eszem is lehetne már, hogy most még itt is bejelentsem, hogy egy évvel idősebb lettem, de ehhez kapcsolódik egy idézet az Illúziókból (igen, igen, most tényleg idézni fogok! :-)):

Bizonygasd saját korlátaidat, s bizony, szert teszel rájuk.

Ez eddig a legjobb megfogalmazása egy olyan dolognak, amit már eddig is tudtam.

Now Playing: Kosheen - All in My Head

Komment-link

2006-08-29

A mai napon Ninjával járkáltam a városban, és összefutottunk Dicskával is, akivel pedig nem terveztük. De ha már így alakult, akkor Dicska elkísért minket venni nekem egy 1 GigaByte-os DataTraveler PenDrive-ot, és ez a NagyBetűsítés már KeZd az AgyaMra MenNi. RáaDásul NyelvTanilag HelyTelen is, MivEl ElvIleg CsAk ÖsSzetett SzavAk HatáRán LeheTne AlkalmaZni...

... és nyelvtanilag még úgy is helytelen. A cím egy része tehát már MegFejtődött (jaj), de a másik fele, ami keretes szerkezetet alkot, még nem. Ez pedig úgy keletkezett, hogy Dicskának különböző okok miatt csörgőt kellett volna vennie ajándékba valakinek. Ezért beromboltunk hárman egy "BabaÁruház" feliratú helyiségbe, ahol bár babát nem, de babacipőt és egyéb dolgokat lehetett kapni. A cipőket azért emelem ki, mert minden fal tele volt velük a helyiségben, szóval ha azok a polcok mind egyszerre borultak volna le, akkor pedig bele lehetett volna fulladni csak a babacipőkbe. és babacipőkbe fulladni nem túl kellemes halálnem. Már ha egyáltalán létezik olyan, hogy kellemes halálnem... De eltértem a tárgytól.

Tehát csörgőt akartunk venni. Az eladó egy piros polchoz irányított minket, de mi egy másikat találtunk meg. Mind a kettő egyébként piros volt, úgyhogy megnéztük mindkettőt. Kiszemeltünk egy szimpatikus darabot (a lehetőségekhez képest), és nem találtuk rajta az árat. Előtte elmeséltük Dicskának, hogy amikor sokalljuk valaminek az árát, akkor Ninjával általában nagyon hülye megjegyzéseket teszünk, mint például BKV-jegy vásárlásnál, mikor 500 Ft-ból nem jött ki három: "Nem repülőjegyet kértem...", vagy például AlgoPyrin (izé...) vásárláskor, mikor már nem emlékszem, mennyi is volt, de nagyon sok, szóval akkor meg: "én nem a rák ellenszerét kértem...". Szóval ilyen vénában kérdezi Dicska, hogy akkor ő most kíváncsi erre, hogy "Ez vajon jó rák ellen?". én találtam meg először az árát, és azonnal örömmel jelentettem: "Igen, jó rák ellen is: 2780 Ft...". Hát, kicsit ledöbbentünk mindahárman voltunk. Úgyhogy végülis csörgőt nem, de Kulcsos Rágókát sikerült vennünk, bár elősz9r azt hittük rá, hogy csörgő. De nem az. Rák ellen sem jó, mert csak 530 Ft volt, viszont szerintem csörögni lehet vele, mert amivel nem lehet csörögni, az nincs is.

Maga a Kulcsos Rágóka egyébként úgy néz ki, hogy van egy karika, amire fel van fűzve három "kulcs", de énnekem elsőre abszolút nem esett le, hogy ezek kulcsok, mert a kulcs az számomra egy kis valami, de ezek meg jó nagyok voltak. Kicsi volt a felbontásuk, mondhatni. Vagy ez túl kocka egy beszólás lett volna...?

Az AdatUtazó kifejezés egyébként jobban belegondolva nekem valahogy sántít, mert nem nagyon van értelme. Ez a szó valami olyasmit feltételez, hogy az adat az csak úgy magától utazik valahová. értelme akkor már úgy lenne, hogy AdatUtaztató, de az megintcsak pontatlan, mert az adatok utaztatója az én vagyok, nem a PenDrive... Egyelőre még nem találtam megoldást erre a problémára (Miért, volt probléma? Lemaradtam valamiről... - ami tekintve, hogy a saját blogomról van szó, igen nagy teljesítmény! Dicsérjetek meeeeg! :-)).

Now Playing: Prodigy - Pheonix

Komment-link

2006-08-31

Mindenekelőtt óriási hírrel szolgálhatok: elkészült a két YouTube-os link Jóna Zsoltra és Marton Szilárdra! Remélem, marad még annyi agysejtetek ezek után, hogy fel tudjátok fogni a további bejegyzések értelmét... - bár tekintve, hogy átlagban mennyi szokott lenni abból errefelé, annyira azért nem aggódom. Nade mégis: Marton Szilárd... háááááát...

A tegnapi nap folyamán kísérletet tettem arra, hogy sűrített levegős palackkal kitakarítsam a gépemet belülről, és újfent realizálnom kellett, hogy milyen nagy sikere lenne a PC-nek, mint takarítóeszköznek is, ugyanis a PC nem más, mint egy porszívó, ami lassan ugyan, de rendkívül hatékonyan működik. Ráadásul csendesebb is, mint a porszívók. Igaz, látszatja nem nagyon van ezirányú tevékenységének, mert mögötte és körülötte is ugyanúgy ott marad a por, dehát valamit valamiért ugyebár.

A gép oldalának levétele után elképesztő dologgal kellett szembesülnöm: egy póknak actually sikerült hálót szőnie a gépben a 120-as winchester alá (!), ráadásul eléggé meg is lehetett elégedve a kiszolgálással is, mert a fent említett hálóban találtam egy általa elfogyasztott legyet is (!)... Persze a Sűrített Levegős Palack VS PókHáló (mondom, hogy az agyamra ment...) meccs eredménye fix kettes volt, úgyhogy kénytelen voltam a saját kezemmel kisöpörni az építményt a gépből, az alja egyébként az USB-portnál végződött (mármint az elülsőnél). Magát a pókot nem találtam, de ezen események meggyőztek arról, hogy legközelebb nem kéne fél évnek eltelnie a következő hasonló akció előtt...

Now Playing: Kasabian - Processed Beats

Komment-link

2006-09-03

Az 1-4 helyett...

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

... 16-10! Ennyire vertük meg ugyanis a horvátokat vízilabdában tegnap.

No persze mégis a norvégmeccs volt a viccesebb, főleg a közvetítés szokásos "minősége" miatt. Az elején jól beharangozták, hogy "Új csapat épül az új szövetségi kapitány kezei alatt", Flóri jól bemondta, hogy "Most végre az történik, ami az utóbbi két évben nem", azaz egy félmondatban bravúrosan negligálta Lothar MatthÄ?¤us tevékenységét, akinek egyébiránt a cipőfűzőjéhez sem érhetne hozzá. A meccs valahol már itt eldőlt.

Az első gólról sokaknak Gyepes Gábor horvátok elleni hibája jutott eszébe két évvel ezelőttről, és biztos nekem is az jutott volna eszembe, ha emlékeztem volna rá. De itt tapasztaltam meg újra, hogy mennyire hihetetlenül hasznos képessége agyunknak a felejtés. (0-1)

A második gólnál Király gurította ki balra a labdát, amivel a védő kerek két másodpercig szerencsétlenkedett, mire Strömstad megszabadította a nézőket a szenvedésüktől egy időre, és végre focit mutatott be vele. Ezt a jelenetet, ha nagyon akarnám, most bedigizhetném, feltölthetném és belinkelhetném ide, de nem teszem. (0-2)

A harmadik gól egy gyönyörű, Van Basten szellemét idéző találat volt Pedersentől. Dárdai meg lemaradt, mint magyar védő a bolgár fejesről. (0-3)

A negyedik gól Király Gábor óriási kapushibája révén született, már csak azt nem értem, hogy Solskjaer miért nyilatkozta a meccs végén, hogy "A magyarok kemény ellenfelek voltak"? érthetetlen. (0-4)

Ja, meg volt itt egy valószínűleg szánalomból megadott tizenegyesünk, amikor Torghelle feldobta magát Gera szélről bepasszolt labdája után. Teljesen egyértelmű volt, hogy akkor lett volna valóban büntető, ha összezárnak előtte, de hozzá sem értek. Gera biztos lábbal varrta be a jobb alsóba, de ennek valahogy már senki nem tudott örülni... (1-4)

A meccs végén Flóri azzal foglalta össze a pályán történteket, hogy "A norvégok nem csináltak semmit, mégis megnyerték a mérkőzést"(amire én csak annyit tudok most mondani hirtelen, hogy a magyarok se csináltak semmit, ők mégse nyerték meg a mérkőzést), Kokó meg már a Szusza Ferenc stúdióban látta a meccset. Mondjuk ez az elszólás még hiteles is lehetett volna, mert néha valóban úgy álldogáltak a fiúk, mint valami reklámfilm-forgatáson. Azért csak sikerült kimondani a stadion szót. Ahogy Nfol mondotta: "Kokó megküzd a stadion szóval és a harmadik menetben győz". Ezt meg azért nem rakom ide audiovizuális formában, mert pont akkor kezdett el beszaggatni a UPC-n a kép, amikor a stúdióelemzésre került a sor, meg egyébként sincs most ehhez kedvem.

A második gólról most olvasom a leírást az Index cikkében, ide is idézem:

Újabb negyedóra elég volt azonban az újabb norvég gólhoz. Igaz, ehhez is védelmi hiba kellett, ezúttal Király Gábor hagyott ki. Egy norvég szabálytalanság után gyorsan akarta elvégezni a szabadrúgást, ez sajnos sikerült is neki, mert oldalra passzolt, Lőwhöz, akit meglepett a gyors Strömstad, elvette tőle a labdát és a gyakorlatilag ismét üres kapuba helyezte a labdát.

Nos, ez nagyon jól hangzik, csak kicsit nem így volt... Lőw átvenni sem tudta a labdát, a mozgásán úgy tűnt, fel se fogta, hogy egyáltalán mi gurult hozzá, Strömstad pedig teljes két másodpercig tanulmányozta a helyzetet, mire úgy döntött, hogy ettől a játékostól elvenni a labdát körülbelül annyira lesz nehéz, mint amennyire Solskjaernak volt nehéz begurítani az elsőt.

Az Indexen nyílt a meccs után egy olyan topic, hogy "Betiltani a magyar focit!", de nekem jobb ötletem van: kitiltani kéne inkább - a nemzetközi porondról.

Most annak kéne következnie, hogy pontról pontra elemzem az összes gyönyörűszép magyar gólt, amiket a horvátok elleni meccsen követtek el Kásásék, de azért nem teszem, mert ők anélkül is tudnak játszani, hogy valaki hülyeségeket nyilatkozna róluk. Ma fél ötkor és fél hétkor lesz meccs (női és férfi), mindenki nézze azt és felejtse el a focit.

Now Playing: Three Drives on a Vinyl - Greece 2000
Ez a szám tiszta nyáááááááááááááááááááááár! Holnap pedig tantárgyfelvétel reggel nyolctól, előre örülök, hogy milyen jó lesz felkelni és kalapálni az entert...

Komment-link

2006-09-04

Igen, ilyen elcsépelt címmel ünneplem a blog első évfordulóját, de reggel 8 óta már fent vagyok (hűűűűűűűűhaaaaaaaaa), és a tárgyfelvételbe meg általában is majdnem bele lehet őrülni. Szóval mentségeim azok vannak...

Mondanivalóm viszont nem sok, már ha azt nézzük, hogy egy év, meg évforduló, meg ilyesmik. Hát igen, eltelt egy év, itt van ez a blog már azóta, és vissza lehet olvasni, hogy milyen. Úgy körülbelül ennyit tudok elmondani. Ja, és ez a 147. post.

Na, azért két dolog hátravan. Ugye ilyenkor, mikor itt valamiféle évforduló van, akkor én mindenféle statisztikákat szoktam készíteni, és ez most sincs másképpen. Most azt találtam ki, hogy azt közlöm, hogy az egyes évszakokban mennyit írtam. Kreatív, nemde? Íme:

Ősz: 55 post
Tél: 34 post
Tavasz: 27 post
Nyár: 30 post

Ez a post nincs benne a számolásban, és az idei ősz eddigi postjait is a nyárhoz számoltam. Most pedig szakkommentár következik:

Ebből most az látszik, hogy S@ti ősszel 55 bejegyzést írt, télen 34-et, tavasszal 27-et és nyáron 30-at.

Köszönjük, Flóri.

Van még egy adósságom az egy éves évforduló kapcsán, Ninja kérésére ezt most törleszteném. Tavaly nem írtam bele a blogba azt, amikor ott álltunk a TO előtt, bőven nyitás előtt, merthogy mi elsők akartunk lenni, és odajött két elsős srác (sidenote Ninjának: azóta se láttuk őket sehol!), és egyszerűen megpróbáltak benyitni. Mikor nem nyílt az ajtó, az egyik rángatta kicsit a kilincset, majd a következő szállóige hangzott el:

"Na, mi a f*sz van ezzel az intézettel?"

Ninjának azóta is nagy kedvence ez a mondat, és bár neki nem szokása idézgetni (nem úgy, mint nekem...), ő mégis sokszor előhozza ezt, és addig-addig erősködött, hogy milyen kár volt nemmegírni tavaly, hogy megígértem neki nemrég, hogy majd az egyéves évfordulón beírom. és most beírtam. De Ninja, ha erre nem kommentálsz, akkor lerendezzük Tekken 3-ban... :-)

Ma találkoztam legújabb hűséges olvasómmal, aki meglepett azzal, hogy ma rámért. Ez alkalomból pedig tanúja lehetett annak, hogy veszek egy USB-hosszabbítókábelt. Az eladó srác kimondta, hogy 600 Ft, én elmormoltam, hogy 150-re számítottam, és nem vettem észre az egyértelműen adódó szituációt, amit legújabb hűséges olvasóm azonnal le is csapott, ugyanis ő mondta azt a boltból kilépve, hogy "Most már van rákellenszerünk", és először nekem le se esett, hogy mire gondolhat, de aztán mégiscsak.

Now Playing: Franz Ferdinand - Tell Her Tonight

Komment-link

2006-09-11

Lezajlott a 2006-os gólyatábor, és én csak most jutottam úgy géphez, hogy rávisz a lélek a blogírásra. Például tegnap este is jutottam géphez, de akkor inkább Duke Nukem Manhattan Projectet játszottam blogírás helyett, ami egy kváziháromdés platformjáték egyébiránt. Még egyébirántabb pedig, egyik nap délután is jutottam géphez, de akkor meg House M.D.-t néztem, amire nemrég kaptam rá. Tegyetek így ti is. Ninjánál már ott az első szezon, hamarosan Eránál is ott lesz, meg birgénél is. Nfol már korábban rákapott. Szóval terjed ez, terjed... A cím is ebből a sorozatból van: a differenciáldiagnózis az a folyamat, melynek során Dr. House felírja egy fehér táblára a tüneteket, a munkatársai próbálkoznak mondani valamiket, aztán a végén House-nak lesz igaza. Tulajdonképpen az egész sorozat is ennyiből áll, de elképesztően szórakoztató.

Gondban vagyok, mert nem tudok kiakasztó dolgokat írni az új elsősökről... Pedig a gólyatábor előtt már úgy rákészültem, hogy most segítőként majd átélem ezeket az elképesztően stresszelő és idegfeszültséggel teli pillanatokat, amikről a blog indulásakor volt szó, de nem. Az új elsősök nem voltak nyavajgósak, nem fáradtak el hirtelen és nem kérdeztek hülyeségeket.

Az első napon a Semmelweis úti kollégiumba voltunk Ninjával beosztva, hogy kísérjük be az ide költöző kommunikációsokat, vegyük fel az adataikat, vigyük fel a csomagjaikat, etc. Aztán este következett a tankörünkkel való megismerkedési est, amin végülis nem ismerkedtünk meg senkivel. A saját tankörünkből teljes biztonsággal még most is csak egy-két embert ismernék meg, szóval jól odafigyeltem :-)

Másnap a "csónakház" nevezetű eseményre kerül sor értelemszerűen a csónakházban. Illetve -nál... Mindegy. Ezt úgy kell elképzelni, hogy van egy nagy tér, ahol mindenki nyüzsög, közben két hangfalból ütemesen árad ugyanaz a vérgyász ((c) by Nfol) zene, mint ami a RockMenzán, aztán egy idő után a sok ember rájön, hogy nem igazán tudnak ennyien együtt semmit csinálni, akkor gyorsan kitalálják, hogy legyen valami vetélkedő, aztán annak is vége és marad a semmi. Namost erről lemaradtam, mivel sikerült megtalálnom az egyik lányt, akit beköltöztettünk előző nap (az ő szobájukhoz külön kellett kulcsot gyártani oly módon, hogy a pótkulcsot lemásoltattuk), meg ott volt vele egy srác, és velük beszélgettünk egész éjszaka, amígnem hajnali egy felé közelítve úgy döntöttünk, hogy megyünk. Időközben Ninja kifejtette a "Milyen az a Soxak?" kérdésre, hogy "Ugyanez, csak nappal"...

A Soxak vetélkedő pedig tegnap volt, és tényleg majdnem ugyanaz volt, mint a csónakház, de volt egy óriási különbség: igazi zene volt, nem RockMenza féle fertelmek!!! Először hallottam ezen a főiskolán zenét!!!!!!!!! ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!! Erával azonnal petíciót akartunk írni, hogy az a srác legyen a DJ a menzán, aki a Soxakon szolgáltatta a zenét. Volt például a Kosheentól a Wish!!! ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!! Még mindig nem tértem magamhoz...

és elérkeztünk a mai naphoz, amikoris két óránk lett volna, de nem volt, és én poénból magamon hagytam az első hétre a gólyatáboros karszalagot. és most is úgy gépelek, hogy még rajtam van. Ezzel is bővült legalább a Kulisszatitkok rovat...

Most pedig megyek végre UT-zni, folytatni a DNMP-t, meg tovább nézni a Dr. House-t. Már hiányzott...

Now Playing: Coldplay - Low

Komment-link (mostantól nem új ablakban nyílik, birge kérésére)

2006-09-13

S@ti ma estétől kezdve meghatározhatatlan ideig minimálwindowsról van jelen a neten, ugyanis a rendszervinyója úgy néz ki, meghalt. S@ti most egy kicsit átment Nfolba, mert éppen harmadik személyben ír saját magáról, de ez a jelen helyzetben tökéletesen érthető, bocsássuk meg neki.

Történt egyszer, hogy S@ti letöltötte a Quantum Leap című zseniális sorozat második évadját. Ezt az Azureus nevű programmal átlagban 4 KB/sec-os letöltési sebességgel másfél hónap alatt sikerült abszolválnia. Tegnapelőtt.

Tegnap S@ti hazaér, bekapcsolja a gépet, amiről ugyan tudta, hogy előzőleg szabálytalanul állította le, de azt gondolta, ennek nem lesz komoly következménye. Nagyot tévedett azonban, ugyanis bekapcsolás után szegénynek a gépe bootolás helyett az "UNMOUNTABLE_BOOT_VOLUME" nevű igen népszerű hibaüzenettel örvendeztette meg S@tit, aki már majdnem úgy döntött, hogy formázni fog, amikoris eszébe jutott a másfél hónap és másképp döntött.

Ma lett ideje S@tinak arra, hogy kitalálja azt a megoldást, hogy a vinyót elviszi hű cimborájához, Ninjához, és majd nála megpróbálják bebootoltatni a sérültet. Ugyanis S@ti, okos gyerek révén, rákeresett az iskolában az interneten erre a hibaüzenetre. A jelenségre három okot talált, amelyek közül az egyik egyáltalán nem lehetett igaz, a második esetében elromlott a vinyó teljesen, a harmadik pedig azt a lehetőséget csillantotta fel S@ti előtt, hogy csak a fájlrendszer passzolta a további működést - ilyenkor elképzelhető ugyanis, hogy bizonyos esetekben egy másik gépről sikerül működésre bírni a pórul járt adathordozót és akkor a másfél hónapnyi letöltés sem megy kárba és Ninjánál ki lehet írni DVD-re az adatokat. Mindeközben S@ti sűrűn hálálkodott az égnek, hogy nem a másik vinyó szállt el, amin nem csak letöltések vannak, hanem pótolhatatlan, illetve nagyon nehezen újra beszerezhető adatok is.

Ezérthát S@ti összepakolt egy halom DVD-t a holnapi akcióhoz, majd elővette 2002 októbere óta hűséges társát, a 30 GB-os Maxtor vinyót, beszerelte, majd kellemes meghökkenéssel tapasztalta, hogy betölt a Windows. Ugyanis a vinyón volt rendszer, ami ráadásul annyira nem is minimálwindows, mint ahogy azt először gondolta. Úgyhogy S@ti most a lehetőségekhez képest egész kellemes körülmények között tud blogot írni, ráadásul a House M.D. S2-t is tudja folytatni, mivel azt pont kiírta DVD-re, mielőtt megtörtént a baj...

Now Playing: Daft Punk - Face to Face
Mivel a zenék is a másik vinyón voltak, S@ti ajkairól újabb hálálkodó szavak röppennek fel az égbolt irányába, mivel veszettmód örül annak, hogy a teljes playlistjét sikerült retrieve-elnie.

Komment-link

2006-09-20

Mostanában hosszú kihagyások lesznek a blogban, mivel kicsit besűrűsödött az órarendem az előző félévekhez képest, és egyre többször kapom azon magam, hogy fél tizenkettőkor érek haza, és még egy FlatOut 2 versenyt sincs kedvem lenyomni, annyira fáradt vagyok. Pedig a Derby class versenysorozatait már mind végigcsináltam, most készülök váltani a Race kategóriára - ha eljutok odáig...

A blogírásig például most eljutottam, de ez evidens, ha ezt olvassátok. Ilyen evidenciákból mostanában nem volt hiány. Például mostanában is rákényszerültem valamilyen szinten (kényszer egyébként nincs, de ez egy másik evidencia :-)), hogy tévét nézzek. Na, ennek megint nem lett jó vége (ez is evidencia...), mivel egy, a tüntetések és az utcai harcok során a rendőrség munkáját értékelő "szakértő" azt találta mondani két és fél perces körmondatával, hogy "A rendbontókat meg kell fékezni!". Háááááát, ha ők mondják... Komolyan mondom, erről már tényleg tévévetélkedőt kéne szervezni (oda is való az ilyen), amire mindenki nevezhet, aki mindent tud, ami teljesen nyilvánvaló (evidens). Ez az ötlet egyébként a Waczak Szálló egyik részéből származik, nem pont így ugyan, de ezt nem lehetett kihagyni.

A winchesterprobléma egyébként magától megoldódott, most változatlan formában működik a rendszerem, még csak helyreállító telepítést sem kellett végezni rajta. érthetetlen...

Végignéztem a House M.D. második szezonját is, amely talán egy kicsit gyengébbre sikerült, mint az első, de az utolsó rész határozottan kellemes volt...

SPOILER-veszély, továbbolvasás csak saját felelősségre!!!


én szóltam!


De tényleg!



... tehát nekem az Egy csodálatos elme című film jutott róla eszembe, pontosabban az, hogy azt a filmet kellett volna így megcsinálni. Mivelhogy azt a filmet anno az egekig hype-olták, hogy milyen zseniális ötlet, hogy a nagy matematikus logikát használva lesz úrrá hallucinációin. Na, ehhez képest egy mondat volt a filmben arról, hogy a képzelt emberek nem öregszenek, ezért nem valódiak. és ennyi! Ez volt a beharangozott "nagy küzdelem" meg "brilliáns logika".
A House S2 utolsó epizódja viszont elég korrektül ki volt bontva, és volt benne logika is, amint kedvenc (?) doktorunk saját elméjének termékeivel küzd, közben meg apró jelekből rájön, hogy mi az a Mátrix. Teljesen korrekt, bár örök kritikus szemléletem nem hagy nyugodni, és azt mondatja velem, hogy még ezt is lehetett volna tovább bontogatni, még több apró részlettel, még több belső drámával. De hát ez van. Fellépett a DH-effektus itt is: S3-at akarooooooook...


SPOILER-veszély vége - továbbolvasás ugyan szintén saját felelősségre, de ez már csak a szokásos...

Keretes szerkezetünk teljessé tétele érdekében térjünk vissza az elejére: nem tudom, milyen időközönként tudok frissíteni, tehát kéretik türelmesnek lenni, az idő úgyis csak illúzió, nekem meg sok a dolgom, többek között a kreatív igazgatói ülések fonalát is igyekszem felvenni :-) Egyelőre ez a folyamat is evidensen az AS-szabvány szerint működik (Ahogy Sikerül).

Now Playing: The Crystal Method - Roboslut
Merthát ez is evidens. Bár nem, de mindegy :-)

Komment-link

2006-09-24

Igen, most tanúi lehettek annak, hogy ebben a blogban is szó lesz az országban uralkodó helyzetről, azaz a tüntetésekről, utcai zavargásokról, meg egyéb kellemetlen satöbbikről.

Ezen eset kapcsán (is) megtudhattuk a szóvivőktől és politikusoktól, hogy hogyan lehet hosszú körmondatokban semmit mondani úgy, hogy mindvégig fenntartjuk a látszatát annak, hogy mondtunk valamit, hovatovább, az a mondanivalónk valami olyan elképesztően újszerű és okos volt, hogy nem is értjük, miért is nem mi vagyunk a miniszterelnök. Kivétel ez alól az az eset, amikor a miniszterelnök mondja a semmit, mert akkor ő az elhangzott mondat után sokat sejtetően bólogat, hogy "Ugye, ugye...".

Nfol-blogreakció jön:

és most az jutott eszembe, amikor S@ti és én közösen néztük valamelyik vasárnap este az "A szólás szabadsága" című műsort az m1-en, amelyben mindenki Ferije magából majdnem kivetkőzve válaszolt a riporter direkt bulvárosra vett kérdéseire. Na, a felvételen is körülbelül ilyen a hangnem. Mit is állapítottunk meg akkor, S@ti...?

Máris mondom, máris mondom... (logot visszakeres) Nézzükcsak, aszondjahogy:

[21:06:45] S@ti: hát ez durva túlzás volt
[21:06:56] S@ti: "Miniszterelnök úr, köszönöm, hogy válaszolt a
kérdéseimre"
[21:06:58] S@ti: hát nem válaszolt...
[21:07:51] Nfol: nem hát


Ezt állapítottuk meg, és a következő sorban már tértünk is át más témára. Egyébként, ha már ennél a logrészletnél tartunk, a beszélgetés így kezdődött:

[20:30:40] S@ti: üdv
[20:30:46] S@ti: Dancefloor Charts megy az MTV-n
[20:30:55] S@ti: Justin Timberlake - Sexyback című száma a 4.
[20:31:10] S@ti: összehozott egy gyenge ütemet, és azt loopolja az
egész szám alatt
[20:31:14] S@ti: és ezzel negyedik helyet ér el
[20:31:18] S@ti: hát congratulations
[20:31:20] S@ti: :S
[20:31:23] Nfol: üdv
[20:31:37] Nfol: legalább elért vele valamit
[20:31:43] Nfol: és nem kapott négy gólt
[20:31:50] Nfol: hazai pályán


De most már kíméletes leszek az Nfol-S@ti logok adagolásával, tehát ebben a bejegyzésben nem lesz több.

Lesz viszont retorika még egy kicsit, ugyanis Áder Jánosnak a tévében sikerült megmutatnia, hogy néha az is baj, ha mondunk valamit. Főleg akkor baj, hogyha amit mondunk az valami olyan bődületes nagy hülyeség, hogy bekerül a HírTV-n a Kommentár nélkül szekcióba. Hát ez bekerült, szabad nevetni. Sírni is...

Most pedig képek következnek Kitanáról, special thanks to birge, aki kölcsönadta a kameráját hétvégére. Persze nem ebből a célból, de én gátlástalanul felhasználtam arra is, hogy felvegyem a macskámat :D









Az utolsó képen a háttérben látható virágok petúniák. Ezt most külön a kreatív igazgató kedvéért írtam ide, mert ő bizonytalan időn belül (ahogy az nála lenni szokott :-)) meg fogja érteni, hogy miért tartottam fontosnak ezt a tényt kiemelni.

Now Playing: The Crystal Method - Now is the Time

Komment-link

2006-09-27

A mai postban betekinthettek kicsit főiskolai mindennapjaimba. Behind the Scenes formában nem, de amennyire igen, az is elég lesz ahhoz, hogy... mindenki másképp reagáljon, mivel ez személyfüggő ugyebár (kezdem felvenni a fonalat...). Ez most egy real-time mondat, ugyanis nem tudom, pontosan mit fogok még írni ebben a bejegyzésben.

Reggel-hajnalban, 6:10-kor keltem, azonnal konstatálva, hogy a nátha középső stádiumába érkeztem, azaz elértem a csúcspontot és ma számíthatok a leghevesebb támadásokra. Előrelátó blogger révén szedelőzködés közben tökre random módon találtam egy recently kinyitott 100-as csomag cébéaa zsepit, amiből hatvanat leválasztottam, hogy azok itthon maradnak, mertazért 40-nél több csak nem kell. Ahogy az einstand megtörtént, tudatosult bennem, hogy dejó, pont ma van a legtöbb órám, és dejó, pont ma ülünk három órán (háromszor másfél!) keresztül ugyanabban a teremben, mert pont ott lesznek az óráink. Megembereltem kicsit magam és valahogy sikerült annyira felajznom (felajzanom...?) az idegrendszeremet, hogy egész jól oda tudtam figyelni az első kettőre (Az EU Intézményei, EU jog és jogharmonizáció), és csak a harmadiknál fogytam el, de akkor nagyon.

A Művelődésgazdaságtan óra egyébként is egy elég pszichedelikus élmény minden alkalommal, mert a tanárnő eleve legalább hét vonással hangosabban "mondja" az anyagot a Volume skálán, mint ahogy azt egy egészséges ember el tudná viselni. Ehhez vegyük még hozzá, hogy egy órán minimum hatvanszor (ma 65-öt számoltunk) mondja el a "történet" szót, és így nagyjából talán képet alkothatunk erről az eseményről. Ma viszont ezen az órán jutottam el odáig, hogy az óra folyamán végig egy-két percekre belesüllyedtem egy "nézek ki a fejemből és nem értek egy szót se, néha még azt sem, hogy történet"-jellegű állapotba. Közben folyamatosan fújtam az orromat, az otthonról hozott 40 db zsepiből az óra végére maradt 6, szóval a mondatok nagy részére már csak emiatt se tudtam figyelni.

Mindezek ellenére nagyjából tudom, miről szólt az óra: megemlítettünk egydimenziós embereket, fogyasztói társadalmat és szűk pékeket. Ez utóbbiakról később. A tanárnő szerint a fogyasztói társadalomnak pont az egyén a középpontja, és nem a cégek mondják meg, hogy mire van szüksége az embereknek, hanem maguk találják ki. Hááát... Voltam olyan elmeállapotban még azért, hogy magamban ellenvéleményt nyilvánítsak, mivelhogy a mai világban pont az megy, hogy a cégek próbálják sulykolni mindenkibe, hogy igen, ez az, erre van szükséged, és pont hogy tömegesedik az egész az egyéniesedés helyett. Persze a kreativitás nem tűnt el, köszöni az, jól van, csak nem az a jellemző a piacra, és ha már úgy beszélgetünk erről az egészről, hogy az embereket is elnagyoljuk fogyasztókká (magyarul: zombi :-)), akkor nem értem, hogy jön össze ez az egész.

és elhangzott az az idézet, aminek a része a cím is. A teljes idézet így hangzik: "Ha valaki egyre szűkebben csak pék...". Hogy mire volt példa, nem tudom, de az egyre szűkebben pék fogalmát nem úgy kell érteni, hogy tegnap még sütött zsömlét és kiflit is, ma meg már csak zsömlét és kenyeret és holnap meg már csak kenyeret - nem. A következő mondatban valami olyasmi szerepelt, hogy "... és nem tud énekelni, csak pék", tehát ezek szerint régen még úgy volt, hogy egy kenyérvásárlás még akár egy óráig is eltartott, mert a pék elénekelt a vásárlónak egy egész albumot, aztán később már csak három-négy számot adott elő, aztán eljutottunk a mai állapotig. Pedig a progresszió sokkal logikusabb lett volna úgy, ha ma teszemazt CD-t árusítanának a pékáru-boltokban, ezzel megvalósulhatna az árukapcsolás is. Esetleg fordítva is elképzelhető, hogyha a KoRn nyitna egy pékséget, Jontól vehetnénk kenyeret, és ha elég korán érkezünk, talán még egy live performanszra is kapható lenne. Hú, de belegondoltam most ebbe: ha lenne Dunaújvárosban ilyen, mondjuk szerdánként biztos, hogy a Twistet kérném tőle, hogy adja elő. Az az egész napra erőt adna :-)

Még nem említettem, hogy a főiskola tegnap átadott "A"-épületében milyen frankó kis iMac gépek találhatók a 24-es (véletlen!) teremben, amikkel kicsit dolgoztunk az előző gyakorlati órán (ami már végre tényleg gyakorlati volt...), így némi fogalmat tudtam magamnak alkotni a MacOS-ról és az Apple-ről úgy általában.

Szemre tetszetős gépek, bár az egér designjával nem vagyok kibékülve. A billentyűzet meglepően nehéz ahhoz képest, amilyen könnyűnek tűnik, de nagyon szép, és nagyon jó ötlet a hátsó oldalán szerepeltetni egy USB-portot, ahová sokkal egyszerűbb bedugni a pendrive-ot, mintha a monitor hátoldalán kéne vakon matatni - ráadásul úgy nem is látszik rajta a LED, hogy dolgozik-e még. Az ismerkedést úgy kezdtük, hogy elindítottuk a Photo Booth nevű programot, amivel csodálatos dolgokat lehet csinálni, a bejegyzés végén meglátjátok (már aki rá mer majd kattintani a linkre :-)). Miután ezzel kiszórakoztuk magunkat (én még korántsem, de csak 5 perc volt rá...), elindítottuk az iMovie nevű programot, amivel egy pár perces bemutatkozó filmet kellett készítenünk. Illetve a határozott utasítás csak annyiról szólt, hogy egypár klipet vegyünk fel magunkról, amiket aztán tudunk effektezve összefűzni meg ilyenek. én próbáltam művészfilmesre venni a figurát és egymástól totál független, valamint külön-külön is és egymás kontextusában egyaránt totál értelmetlen és értelmezhetetlen szegmenseket alkottam. Ezt egyszer lehet, hogy feltöltöm a YouTube-ra - még gondolkodom, hogy érdemel-e ekkora csapást az emberiség.

Az első, ami szembetűnt a gép működésével kapcsolatban (nemhiába vagyok UT-s :-)), hogy az egér érzékenysége borzalmasan kicsi, óra végén meg is kérdeztem, hogy át lehet-e állítani, de a "lehet, hogy neked nincs jogod hozzá" válasz nem hangzott túl bizalomgerjesztően. A MacOS egész szép stílust használ alapból, az alkalmazások ablakainak felépítése a QuickTime-ra emlékeztet (nemhiába persze), ami alapból nem gondoltam, hogy jó pont lesz, de abban a környezetben nem tűnik fel. Jó pont persze ettől nem lett, de rossz sem. Egy korrekt fájlkezelő nagyon hiányzik a rendszerből (vagy csak nekem nem mutatták meg, hol van), ugyanis az asztalon jelent meg a bedugott pendrive és a "Macintosh HD" ikont kellett ahhoz használni, hogy egyikről a másikra tudjak másolni. Végülis csak pár képet és a videót kellett átmásolni, de a Sajátgép-szerű ablakoktól, amelyekkel a műveleteket végezni kellett, nem voltam elájulva. érdekes, hogy a bezárás, kis méret és az átméretezés gombok a bal oldalon helyezkednek el, de pillanatok alatt meg lehet szokni. Az is szembeötlő, hogy a kis méret van középen, azzal kell száműzni az éppen nem használt alkalmazást a tálcára. Apropó, tálca: a futó programok a parancsikonok mellé sorakoznak fel, ami kezdetben kicsit zavaró volt. A kis méretbe parancsolt ablak engedelmesen leúszik az alsó sávra és az ablak előnézeti képét veszi fel. Ami szerintem hülyeség, mert így még ekkora képernyőn sem lehet látni, hogy mi az, másrészt ha sok olyan program van megnyitva, aminek hasonló a felépítése, akkor ugyanezen okból lehet, hogy nem fogjuk azonnal megtalálni, nekünk mi is kellett. Ha jól vettem ki Nfol írásából, akkor ezt a Vistában is megjelent, csak ott az ALT+Tab váltáskor mutogatja a preview-kat nekünk a rendszer. Szerintem ezt nem volt érdemes átvenni... Ja, és aki az üzembiztonsága miatt dicsőíti az almát, annak csak annyit, hogy nekem kétszer fagyott le az iMovie az óra alatt, pedig a gép tökúj... Szóval vagy a Mac züllött le ennyire ezen a téren, vagy az XP-vel a Microsoft felzárkózott :-)

Most pedig következzen a Photo Boothból egy kép, ami azt demonstrálja, hogy a program képes real-time effekteket végrehajtani (mondjuk az, hogy real-time az pont nem látszik :-)) a kamera lencséje előtt lévő dolgokon (a kamerák bele vannak építve a monitor keretébe felülre, ami tökjó), de most direkt nem látszó képnek teszem be.

Csak erős idegzetűeknek!

A végére pedig két nyavajgás következik:

1. Miéééééééért szórakozik az UW ennyit mostanábaaaaaaaan?
2. Miééééééért nem lehet az egész neten kompetens Prison Break vagy House M.D. háttérképet találniiiiiiiiiiiiiiiááááááááááááááááááááááááááá!!?

Now Playing: The White Stripes - The Hardest Button to Button

Komment-link

2006-10-04

A gumipókot Klementinnek hívják. Ez annyira fontos információ volt így egy hét kihagyás után a blogban, hogy muszáj is volt ezzel kezdeni. és nem, nem az lett a következő cím, amit birge javasolt az előző postban kommentként, és igen, szándékosan nem az lett. Most mondhatnám azt is, hogy véletlenül lett nem az, de nem mondom, mert nem.

Mostanában így szerda esténként van rá éppen affinitásom, hogy bővítsem a blog postjainak számát, ebben szerepet játszik az is, hogy a többi napon háromnegyed 12-kor érek haza. De múlt hétvégén például nem, viszont affinitásom akkor se volt. Ezért mondom, hogy szerepet játszik. Hogy mekkorát, az helyzetfüggő... A most következő hétvégén pedig akár lesz affinitásom, akár nem lesz, mindenképpen az lesz, hogy nem lesz post, mert nem leszek itthon egész hétvégén.

Jó (?) hír, hogy az előző postban említett kisfilmemhez forgattam egy folytatást, ami még művészfilmesebb lett, mert abban már vannak effektek. Még jobb (???) hír, hogy az első filmből részletek és a vágott anyag fel fog kerülni a YouTube-ra (!), és majd belinkelem, jól. Készült még körülbelül 120 torzkép is, amiket ha most mind feltöltenék és látszó képként betennék a blogba, akkor elérném azt, hogy ennek az oldalnak, hétszentség, hogy többé egy megveszekedett látogatója sem lesz; de szerintem még az Ultraweb is csődbe menne, pusztán azért, mert hostolta az akciómat. Persze önkéntelenül, dehát ez ESzP (Egyéni Szociális Probléma, hihihi). Persze ehhez tudni kéne, hogy elég tárhely áll-e még rendelkezésemre egyáltalán ehhez, de nem fogok leállni, hogy ezt számolgassam... Legyen elég annyi, hogy azon erős idegzetűek, akik rákattintottak a linkre múltkor, azok a kapott eredményt szorozzák meg 120-szal, és akkor körülbelül a közelében fognak járni annak, amit még ezután meg kell szorozni az én hülyeségemnek megfelelő természetes (vagy inkább lehet, hogy irracionális...) számmal. Szóval jobb nektek, hogy nincs itt. Az igaz, hogy az olvasók között vannak olyanok, akik végignézték az egész kollekciót és még túl is élték, és még csak le se szúrtak a saját pendrive-ommal, amin ezek a képek jelenleg is még tartózkodnak, de ez nem téveszt meg engem. Még mindig tisztában vagyok egy esetleges ilyen akció esetleges következményeivel :-)

A címben említett két dolognak semmi köze egymáshoz, és a blogbejegyzéshez sem, mert ezekről pont nem lesz szó, sőt, meg se magyarázom őket (ugyebár most amúgysincs csütörtök). A gumipók neve Klementin. Ennyit tudok most így erről mondani.

Tulajdonképpen a mostani blogbejegyzésről is ennyit tudok csak elmondani, mert nemrég döbbentem rá arra, hogy most, hogy ennyire besűrűsödött a napirendem, nekem egyszerűen szükségem van egy PDA-ra, hogy ami ötletem támad a bloghoz, azt rögtön leírhassam valahová. Persze, ha igazán akarnám, akkor leírhatnám egy füzetbe is, de az annyira túl egyszerű lenne, hogy... ugyan már, csak nem képzelitek.

Tehát a következő post ismét csak egy hét múlva várható, hacsak nem nyílik alkalmam valamelyik gépteremből egyszer ha sok időm lesz (bár ez a tagmondat mostanában eléggé le nem állítható kacagásrohamokat szokott belőlem kiváltani) bejegyzést írni. Kedden, mikor egy kicsit (de csak egy időre) kiszórakoztam magam a torzképkészítéssel, majdnem elkezdtem az iMacekről blogot írni, de végülis nem kezdtem el. Azt viszont megnéztem, hogy azon a nagy és késéles (nem tűéles, mert a tűnek hegye van, ugyebár) monitoron hogy néz ki a blogom, és hát... Rá kellett döbbenjek, hogy húha. A torzképeken és a videókon kívül van már még egy okom arra, hogy én egy olyan gépet egyszer haza akarok vinni pár napra...

Ja, igen, erről a tűéles VS késéles kérdésről eszembe jutott egy mai (tehát véraktuális) nyelvészeti autofejtegetésem (ez nem azt jelenti, hogy magamat fejtegettem, hanem azt, hogy a fejtegetés magamban zajlott), amelyben bebizonyítottam egy egyszerű példán keresztül, hogy a magyar nyelv optimista, az angol pedig pesszimista. Tessék figyelni: van ugyebár egy olyan kifejezés az angolban, hogy trial and error, mi ezt magyarul úgy mondjuk, hogy próba szerencse. Tehát az angol nyelv arra számít, hogy amit próbálunk az úgyse sikerül, a magyar meg inkább arra számít, hogy szerencsénk lesz és sikerül. Namost erre is érvényes a Magyarázatok című postban említett alapszabály, hogy mindent el lehet magyarázni bármerre, tehát én most mondhatnám azt, hogy az angol optimistább, mert a hibákból adott esetben többet lehet tanulni, mint a sikerekből, valaminthogy az, hogy a magyar változatban a szerencse szó szerepel, az csak arra utal, hogy próbára tesszük a szerencsét, tehát a kifejezés után még odatehetnénk, hogy "vagy nem". Szóval most tulajdnonképpen mindent elmondtam úgy, hogy nem is mondtam semmit. Szép kis ellentmondás, nem? De nem oldjuk fel, mert az ellentmondásban olykor több az igazság, mint a rendezett és logikus dolgokban.

Az iMacekről még annyit, hogy még csak négy ment tönkre közülük, tehát jó vásárt csinált az iskola... A gyakorlatvezető tanár viszont felfedte, hogy a Macek régebben voltak megbízhatóak, ezeket a tönkremenőket már Intel-procikkal szerelik. Hmm...

Tehát most megint előre bejelentett eltűnés következik, mint már annyiszor, következő post egy hét múlva. Ha ugyan.

Now Playing: Saliva - Always

Komment-link

2006-10-11

Jééé, van nekem blogom is? Akkor alkossunk már bele valamit - adtam ki az ukázt magamnak, mert írni még lenne is miről, csakhát idő meg alkalom meg effélék nem nagyon akadnak mostanában.

Időközben volt Magyarország-Törökország meccs, amit nem láttam, de Nfol úgy jellemezte, hogy már magam előtt láttam azt a Dárdai-helyzetet, amit természetesen fölérúgott a neves magyar futballista. A témában egyébként ajánlom az Index fórumon a Magyar válogatott topicot, merthogy az jó.

Hétvégén voltunk Bodajkon a hagyományőrzőkkel, és hatan megalakítottuk a Béemjébétét, ami a Bodajki Mocsárjárók Baráti Társaságának betűszava, illetve rövidítése, vagy mije. Az úgy volt, hogy volt egy túra, amelynek során a társaság eleje nem várta meg a társaság végét, amelynek következtében hatan elkeveredtünk a csoporttól, ráadásul pont egy útelágzó... útegálzaó... útelágazódásos szituációban, amikoris tippelni kellett, hogy melyik ösvényen is mentek tovább a többiek. Hát nem azon, amire Rómeó mutatott. Aztán letértünk az ösvényről azért, hogy rá tudjunk térni arra az ósvényre, amelyiken ők mentek tovább, de az se sikerült.

(Időközben ebben a pillanatban kapcsoltam be a SportKlubot a TV-tuneren, és most megy a Málta-Magyarország, ami jelenleg éppen 2-1-re áll és Léderer Ákos közvetíti éppen, amint Bozsik Péter kiabál a pályára a széléről, Döme pedig okosan néz a háttérben)

Valahogy aztán mégis kilyukadtunk egy ösvényen (többszöri patakátkelés után), ahonnan kiértünk egy tisztásra, ahol gyors népszavazás után arra szavaztunk, hogy menjünk ki a víztározóig, ahová a többiek is feltételezésünk szerint tartottak. Elértünk az országútig, ahonnan egy ösvény vezetett az erdőbe. Aminek egyszercsak vége szakadt (mármint az ösvénynek, nem az erdőnek), de ez minket nem akadályozott meg abban, hogy úgy tegyünk, mintha még ott lenne. Konkrétan belegyalogoltunk egy olyan sűrű erdőbe, hogy folyamatosan törni kellett magunk előtt az utat.

(Torghelle lesen)

Egyszercsak kiértünk a rengetegből, és más jellegű rengetegben találtuk magunkat: ezúttal a szürke, száraz és halott fák helyett egy élő és zöld növényekből álló sűrűbe sikerül bejutnunk. Ahogy haladtunk tovább, Rómeó hirtelen hátraszól: "Ez lápvidék."

Itt kezdődött a megközelítőleg háromnegyed óráig tartó mocsárjárásunk, melynek keretében próbáltuk továbbra is közelebb küzdeni magunkat a víztározóhoz, miközben fásszárú növényekre lépkedtünk, hogy ne süllyedjünk bele a mocsárba. én ezt annyira nem tartottam poénosnak, mert lehettek volna ott gyorsabbansüllyedős részek is, de végülis nem voltak. és amíg nem tudtuk pontosan, merre menjünk, addig is legalább röhögtünk rajta, hogy nem tudjuk.

(Dárdai kötényt kapott)

A mocsárból kiérve úgy ünnepeltünk, mintha már visszajutottunk volna a táborhoz. Pedig még nem voltunk ott, bár az ezután következő terep már nem volt annyira nehéz, mert itt már végig ösvényen mentünk, sőt, egy darabon még országúton is. Ekkor eszünkbe jutott egy tábla, amit még idefelé menet láttunk, és amely szerint 16 órától azon a területen vadászat folyik és golyós fegyverekkel lőnek, és ott ebből kifolyólag nem szabad tartózkodni. De nekünk át kellett mennünk visszafelé azon a területen mindenképpen, úgyhogy elkezdtünk találgatni, hogy vaddisznót vagy golyót kapunk-e a nyakunkba. Végül megúsztuk mindkettő nélkül.

(Gera volt szabálytalan)

Végülis a BMJBT fél hatkor ért vissza a táborba, aholis megtudtuk, hogy a többiek nem is mentek el a víztározóig (amelyet mi távolról bár, de láttunk a mocsár közepéről), mert sokan elfáradtak a csoportból és elkezdtek nyavalyogni, hogy forduljanak vissza. Elfáradnak és nyavalyognak a kiépített ösvényen, tetszikérteni? Ez bizonyára jópár olvasómnak déja vu-élményt okoz, szóval nem is részletezném, mire gondoltam ekkor.

A címet pedig a Kommunikációs és etika nevezetű óra ihlette, amelyen az a mondat hangzott el, hogy "Nem érdemes irreális célokat kitűzni magunk elé, hiszen sokminden jó lenne, mégsem tehetjük meg - nem változhatunk például ötletszerűen hóvirággá." Felhívnám a figyelmet arra, hogy a cím nem "based on", hanem "inspired by" jellegű. Pont, mint az I, Robot esetében, amelyet sokan szidtak azért, mert nem hű a könyvhöz, de egyrészt nem is állította róla soha senki, hogy az lesz, másrészt meg az könyv, ez meg film. What's wrong with you, people? [szemforgató smiley]

Hú, kicsit alternatív lett ennek a bejegyzésnek a vége, de legalább van :-)

Now Playing: Adema - Needles
Iszonyat keméééééééééény...

Komment-link

2006-10-17

Igen, megtörtént a csoda, emberek: hétfőn post. Méghozzá úgy, hogy most éjfél után 15 perccel járunk, és mégis ideültem és mégis írok. Jó hogy nem már blogot írok, nem?

Ma küzdöttem egy kicsit az A24-es teremben a szokásos iMaceken a fősulis nettel, mert először még tökjól fél perc alatt lestreamelte a teljes Nickelback - Savin' Me klipet, de aztán a Metallica - I Disappearnél leakadt a net és körülbelül negyed órába telt, mire sikerült letöltenie a háromnegyedét. Annak a netnek, amelyiknek délelőtt 20 percbe telt letöltenie 3 GB-t... Megjegyzem, ezt a klipet most épp itthon is elindítottam, és lazán streameli folyamatosan és szól a szám miközben ezt gépelem - mindezt egy lousy 1 Mbites netkapcsolattal úgy, hogy megy a torrent is közben 2 downloaddal és 4 uploaddal. Ennyit a fősulis hipergyors extrahűdeszuper aztaelolvadokolyangyors netről.

Azért voltam bent az A24-es teremben, mert a gyakorlati feladatba adott riportunk majdnem elkészült (végülis már csak a lényegi része hiányzik...), és Hi8-as kazettáról birge kamerájának segítségével egy darab FireWire kábellel megtámogatva azt digiztem be az egyik gépen. A mellette lévőn meg elindítottam a Safarit (ez az ottani IE megfelelője) és YouTube-oztam... Illetve akartam, de már a második klipnél megakadtam az imént olvasottaknak megfelelően, meg amúgyis, közben azzal szórakoztam, hogy két képernyős e-mailt írtam egy hűséges, ám annál rendszertelenebbül olvasó olvasómnak, aki biztos nagyon örül neki. A levél egyébiránt közel másfél óra alatt született meg, és most, ahogy a kimenő postafiókban nézem először így egybe, hogy mégis miket voltam képes én összehordani, észrevettem, hogy van ez három képernyős is. Így bizonyára mégjobban örül...

A kedvezményes tujavásár egy leendő rádióreklám lesz, amelyben kedvezményes tujavásárról lehet majd hallani, és én erre írtam ma egy Megállapodás Reklámspot Sugárzásáról-t, ami egyébiránt WordPadben készült el mintegy fél óra alatt, amíg rájöttem, hogy ott hogy lehet úgy írni, hogy ne fusson le a lapról a szöveg (a program ugyanis szívfájdalom nélkül enged írni a margón kívülre is, de azt ugyancsak szívfájdalom nélkül le is fogja hagyni a nyomtatás során a lapról...), viszont legalább jó lett. Vagy nem. De ezt majd Aurora megmondja.

Időközben eszebe jutott megint egy hét után ránézni a freemailes címemre, és találtam 36 levelet (egyelőre, ameddig néztem, mind spam, de ez már nem lep meg - oda már fél éve nem kaptam rendeset), és köztük volt egy, amelynek a szerzője egy bizonyos Ritti Anna (r.anna@vipmail.hu), a subject pedig: "tegnapi talalkozo" volt. én ugyan semmiféle Ritti Annával nem találkoztam tegnap (másmilyennel sem), de azért elolvastam a levelet, mert ez legalább moderately értelmesnek tűnt a sok perfect stock meguse this to your advantage meg order drugs online között. A levelet most változtatás nélkül közre is adom, miközben én kérek bocsánatot a benne olvashatókért, de ezt most tényleg muszáj. Aztán majd értekezek kicsit még róla:

Szia!

Köszi mégegyszer ezt a kis összeröffentést, jó volt végre beszélgetni egy kicsit. Kicsit vicces ÄŹĹĽËť meg szomorú is -, hogy 5-en nem tudunk ugyanakkorra szabadidot szervezni. Kár, hogy Móni nem tudott jönni, de majd legközelebb.

Annyit leszögezek, hogy az a marhahús eszméletlen jól sikerült!!! Nem szeretem a marhát ÄŹĹĽËť eddig nem szerettem - , mert azt hittem mindig rágós, de ez hihetetlen finom volt, köszi!
(Idáig még azt lehet hinni talán, hogy egy sima félrement levél, de most jön a sokk...)

Figyu!
Az erotikashow katalógust ÄŹĹĽËť amit kölcsönadtál ÄŹĹĽËť Ildi elvitte, félek, örökre
(Uhh, én is félek attól, hogy itt fogyott el a levél kiötlőinek kreativitása...). A lényeg, felhívtam oket és kértem tolük új katalógust (Aha, fogtam. Annácskám, te ennyi voltál, mész is a kukába.). Mondták, hogy semmi gond, küldenek, illetve ha Neked is kell, akkor a **********-es számon (Ezek után elfelejtheted azt is, hogy ezt benthagyom. Nevetségessé tevés közben sem kaptok ingyenreklámot) nyugodtan kérhetsz Te is újat. Meg kell hagyni, ez a 2007-es katalógusuk sokkal jobb, mint a tavalyi. A weboldalukon (a ********-n (Még mit nem?) Anikó megrendelt két pillangós tangát, bement érte és mesélte, hogy tényleg ok a hazai beszállítók, nagy raktáruk van. Két kis tangát vett, de kapott egy csomó ajándékot mellé, pl. egy vibrációs péniszgyurut ((sic!) - Esküszöm, nem én találtam ki! Ha kell valakinek, szívesen továbbküldöm a levelet :D) is. Ha ok hozzák ki, kb. ******* ([sátáni kacaj]) Forint a szállítás.

Anikó látta a neten, én is megnéztem, tényleg fut egy nyereményjátékuk ahol pénzt meg robogót sorsolnak ki az év végén. Csak 12 kérdésre kell bejelölni a válaszokat. A poén az, hogy ez inkább olyan felvilágosító jellegu játéknak tunik nekem. Robogót sorsolnak ki azok között, akik elolvasnak 12 felvilágosító kérdést??? Na mindegy, ez nekem vicces
(Az a baj, hogy én sajnos el tudom képzelni, hogy másnak is az...). :-) Itt a játék, nézd meg:
(Aszitted, mi?)


Ja igen, most jut eszembe. Beszéltünk néhány tételrol, abban maradtunk, az elso felét én, a másik felét Te dolgozod ki. én kb. csak következo hét péntekre készülök el, rosszabb esetben szombatra, de még úgyis beszélünk addig.
(Shut up already!!!)

Na puszi! Meg jó marhaemésztést! :-DD

Heninek is!
(Jól van, csak tűnj már el!)

Anna


Ezzel sikerült a "kreatívoknak" megalkotniuk a legnagyobb patkányságot (és ezzel máris megsértettem sokmilliárd aranyos kis állatot): íme a magánlevélnek álcázott spam. Ha egyszer a kezeim közé kaparinthatnám azt, aki ezt ki merte találni, nem kéne sokat gondolkodnom rajta, hogy kreatívan kitaláljam, hova is tűnjön el most egy időre (lehetőleg örökre) a vibrációs péniszgyűrűivel együtt. Ebben a döntésemben még mindig több kreativitás lenne, mint amennyi a szövegben fellelhető. Sokan viszont még ezzel együtt is viccesnek fogják találni és ezzel a kitalálóknak tényleg sikerülni fog összegyűjteni jó sok kattintást meg oldalletöltést, amiből jól arra következtetnek majd, hogy sikeres volt ez az akció, és ezért továbbra is számolatlanul fogják gyártani az ilyeneket. Ami engem miért is zavar, kérdezhetnénk, de máris válaszolok: képzeljétek el, hogy amikor távoli jövőben betöltitek postafiókotokat, egy alkalommal konstatáljátok, hogy érkezett 6 leveletek, amelyek közül kettőnek ismeretlen ugyan a feladója, de a subjectből úgy tűnik, hogy akár értelmesek is lehetnek. Azt hiszem, tovább nem kell magyarázni a dolgot. Azért is különösen veszélyes az ilyen ocsmányság, mert egyelőre szerintem nincs olyan spamválogató engine, ami ezt képes lenne kiszűrni (Istenem, add, hogy a Gmailes postafiókom Spam mappájában találjak egy ilyet!!!).

De hogy még egy vipmailes címet is képesek voltak ezért regelni... ÁÁÁÁÁÁÁ... na jó, tényleg hagyjuk az egészet...

Now Playing: Metallica - One
és most eljutottam már az ... And Justice for All albumig is. Jójó, hát ez nekem eddig kimaradt. Most viszont pótolom - egy hűséges, ám annál rendszertelenebbül olvasó olvasóm jóvoltából.

Komment-link

2006-10-17

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Szőrén szálán eltűnt az a post, amit tegnap írtam! Pedig volt tegnap post, direkt azért maradtam fenn éjjel egy óráig, hogy megírjam és ellenőriztem is, hogy felkerült-e, de mégse került fel!!! ÁÁÁÁÁ! Pedig az volt a címe, hogy "Kedvezményes tujavásár", és sokmindenről volt benne szó... Még jó, hogy a legfontosabb részét nagyjából újra tudom írni, de az mégse ugyanaz!!! ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!

Ezt most dühömben a gyakorlati órán az iMacről írom, mert birgének akartam mutatni a tegnapi bejegyzést és ő mutatta most, hogy mégsincs fent!!! Pedig tényleg felkerült!!! ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!

Now Playing: Massive Attack - Teardrop

Komment link nem lesz, amíg haza nem érek, mivel nem találom a relációjelet az Apple-billentyűzeten... Ezért nincs félkövér meg dőlt se. Meg tegnapi post se. Grrrrrr...

Edit: Komment-link
Félkövér és dőlt továbbra sem lesz, mert nem illene a post hangulatába. Ez így hiteles :-)

2006-10-17

Nem érvényes az előző post, mivel amint azt felraktam, azonnal megjelnt az előző is. Azért remélem, az UW vagy a WordPress a továbbiakban tartózkodik a szupernaturális jelenségektől, mert ez most hirtelen nagyon nem esett jól az idegeimnek...

Now Playing: KoRn - Make Me Bad
Illetve ez menne, ha nem lassult volna be megint a net... De a gyakorlatvezető srác már reverálta, hogy "... ja, biztos azért, mert FTP-zek...". Aham :-)

Komment-link majd ide, ismételten csak akkor, ha majd hazaérek.

Edit: Komment-link
(Mégis inkább ide :-))

2006-10-17

Ahogy felküldtem az előző postot, megint eltűnt a Kedvezményes tujavásár. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!! - de most már tényleg...

Now Playing: KoRn - Make Me Bad még mindig, illetve még mindig NEM, mivel még mindig csak a felét töltötte le...

Edit: ez most egy teszt - az EISZ-ből küldöm fel ezt a posteditet, hogy megnézzem, változik-e ettől valami. Mivel birgééknél megcsináltam jól, miközben Era telefonálgatott a háttérben, aztán meg törvénytelenül röhögtünk. A poén az, hogy még amikor meg is volt a post, akkor is elnyíródott valahol a vége előtt, és a végeszöveget újra kellett írnom - ami nagyjából sikerült is majdnem ugyanúgy - de az mégsem ugyanaz. Viszont most már mindegy.

Időközben pedig találkoztam a kreatív igazgatóval is, aki ecsetelte az életnek azt az oldalát, amikor képesek vagyunk megkerülni a Napot.

Komment-link, bár még nem értem haza, de az EISZ-ben nem iMac-ek vannak :-)

2006-10-20

A Prodigy-től a Narayan szól, mert azt olvastam Nfol blogjában az utolsó post alatt az ottani Now Playing rovatban, miközben azon gondolkodom, hogy Nfol nemlétező albumokat hallgat, ugyanis a CDDb nem ad ki Chicane-től Saltwater című albumot. Egyébként mindegy, tőle ez is kitelik. Mindenesetre ajánlom az Easy to Assemble albumot tőle - mármint nem Nfoltól, mert az nemlétező album lenne...
Most belemehetnék kicsit elvontabban ebbe a témába: a nemlétező albumok nemlétező számainak nemlétező meghallgatása után írhatnék létező szöveget, de jelenleg ez nem telik ki tőlem, mert én nem tudok mostanában olyan frankó elvont postokat alkotni, mint újabban Nfol, aki tökjó designt dobott össze (immár 576-odszor, hogy finoman utaljak az egyik recent kommentre...), csak kicsit csíkosnak láttam utána a saját adminfelületemet, dehát valamit valamiért.

Most éppen az idegesít, hogy már kommentben is kaptam spamet. Nem, egyáltalán nem veszem bóknak, hogy a "discount furniture store" nevű idióta bolthálózat nálam óhajtja reklámoztatni magát. Még azt se veszem bóknak, hogy a "kommentjük" a Thanks for your great site! mondattal kezdődik. Ha a Monty Python-csoport a Repülő Cirkusz S02E12-ben meg nem alkotja a "spam" kifejezést a kéretlen reklámra, akkor most kénytelen lennék valami nagyon csúnya szót használni.

2 comments are waiting for approval
2 comments marked as spam


*leporolja a kezét*

Ezzel meg is volnánk.

A mai nap a buszon elolvastam a Médiakutató 2006. őszi számát, amelyben volt egy Hajós-cikk, és az újsággal kapcsolatban arra kellett rájönnöm, hogy ezek az emberek, akik bele cikket (illetve tanulmányt) írnak, akkor is képesek teljesen érthetetlenül és szétfolyóan fogalmazni, amikor az alaptéma konkrét. Ami nem kis teljesítmény. Amikor meg nem konkrét, akkor meg aztán az ember már azt sem érti, mi akart lenni itt az alapgondolat.

Valamelyik nap hallottam fél füllel a rádióban, hogy egy csoport valahol félpályás útlezárással tiltakozik az országban folyó események ellen, követelésük szerint pediglen az egész magyar politikai elitet le kéne cserélni. Namármost én most tenném kötelezővé mindenkinek a Kazohinia című könyv elolvasását, amiből kiderül, hogy még ha ez meg is valósulna, jönnének helyettük ugyanolyanok, akik ugyanazt mondanák, mint a régiek. Persze az ugyanazt alatt azt értem, hogy más szavakkal, de ugyanannyira nem lehetne velük semmire menni. Aztán, amikor megint veszélyben lesznek, akkor megint változtatnak a szavakon, hogy egy darabig ne tűnjön fel, hogy soha nem történik semmi. Ahogy azt Szathmári Sándor (a Kazohinia szerzője) írta a Hiába című könyvében: "Az embereket nem lehet folyamatosan becsapni - ugyanazzal." Ja, és szociológiai tanulmányaimból valahogy az rémlik, hogy a politikai elit nem azért "elit", hogy csak úgy hagyja magát lecserélni. A többi stimmel.

Az utóbbi napok eseményeiből kettőt emelnék még ki ebben a postban: az egyik, hogy birge blogjában megjelentem, mint félkegyelmű blogger, aki túró rudit eszik (ennek örültem), a másik, hogy Lacek megint előjött azzal, hogy én menjek Rockmenzára (ennek nem örültemi). Igaz, hogy lehetne belőle talán egy jó post, de korántsem lenne annyira zseniális, mint az előző, ami felülműlhatatlan. Az egészhez sincs kedvem amúgyse... Hogy lehet azt elérni, hogy az embert ne hívják el többször? Már anélkül, hogy alkoholos filccel ki kéne írnom a homlokomra, hogy MTVB 5.... Illetve bocsánat - ez egy az alkoholos filc és a homlok kapcsolatáról azonnal beugró mental image volt... Szóval anélkül, hogy kiírnám a homlokomra, hogy Nem akarok Rockmenzára menni soha többet!, el lehet érni, hogy ne hívjon a Lacek többször? Valaki mentsen meg!

Most találtam rá arra a számlálóra az Indexen, amelynek segítségével folyamatosan nyomon lehet követni, hogy a Kossuth téren éppen hányan vannak. 3 másodpercenként frissül. De hogy a bánatban?

Ez nekem magas, megyek is túró rudit enni.

Now Playing: Red Hot Chili Peppers - This is the Place
Nem végeztem még a Metallicával, csak most pihentetem.

Komment-link

2006-10-24

A címről nem tudok túl sok értelmeset nyilatkozni, mert a kreatív igazgatóval szokásos (újabban) keddig sétánk alkalmával szúrtuk ki e szavakat a Széchenyi István Gimnázium ablakában papírból kirakva, ami még pluszban kölcsönzött némi pszichedelikusságot a dolognak. Ezáltal ezt a kifejezést ketten nem értettük, hogy hogy jön oda, de később egy teljesen más témában a kreatív igazgató tett egy olyan kijelentést, amit meg csak én nem értettem. Ez nyilvánvaló, hiszen érdekes is lenne, ha ő a saját kijelentését nem értené... A kijelentés így hangzott: "... de mi levesek vagyunk". Ezzel kapcsolatban szerintem én ma felállítottam a nemértés rekordját csak úgy hirtelen, mivel én nem csak a kijelentés érdemi részét nem értettem ("levesek"), hanem azt sem, hogy kire is vonatkozik ez igazából ("mi"). Akárhogy figyeltem, a kreatív igazgatóból nem lett több, miközben ezt a mondatot mondta, tehát végképp nem értem. Dehát ez ilyen.

Ma MSN-en két embernek is valami olyasmit mondtam, hogy ma ilyen hisztérikusan idiotikus napom van, ami úgy jött, hogy a sulikönyvtárban, ahol megújulása óta először jártam, MSN-en rámköszönt az egyik volt osztálytársam egy hülye flash-animáció linkjével, és abból indult ki tulajdonképpen a beszélgetés, hogy sajnos nem tudtam a hangját meghallgatni, mert itt ezeken a gépeken valami gond van a hanggal, pedig hangkártya is van, meg minden, de erről később. Aztán egyre hülyébb és idiótább és hisztérikusabb poénokat kezdtem írni - ez a mód néha tényleg csak úgy spontán rámjön és akkor általában elég nehéz engem leállítani. Kicsit később a KAC-ból MSN-ezve ugyanez történt egy másik állandó és hűséges kontaktommal (aki viszont egyáltalán nem olvas blogot, ezúton is ejnye-bejnye ("... Zidukám") neki!), annyi különbséggel, hogy abban az esetben én köszöntem rá...

Ha netán nem futunk bele ebbe a feliratba a kreatív igazgatóval, akkor a Hisztérikus idiotizmus cím meg is felelt volna a mai bejegyzésnek. Ez a kifejezés egyébként először akkor ötlött fel bennem, amikor Jack Lemmon színészi teljesítményét figyeltem az alkalomból, hogy másodszor néztem meg a Van, aki forrón szereti című filmet. Ennek apropóján ma egy alkalommal még JL hisztérikus vigyorát is próbáltam utánozni, de eléggé haloványra sikeredett. Az viszont teljesen biztossá vált számomra, hogy ebből a filmből rengeteget merített a Monty Python-csoport, mivel Jack Lemmon egyes részekben kiköpött John Cleese, Tony Curtis pedig egy jelenetben tisztára Michael Palin - és ott még a szöveg is tiszta MP-féle abszurd... Ennek ellenére Pythonék zsenik, csakhát Curtisék is :-)

Ja, igen: a könyvtárba hozott tökúj-tökszép-tökgyors gépek és azok hangkártyájának története. én nagyon örülök annak, hogy ezercsillió dologgal felújították a sulit - ezek közé tartozik egy tökúj épület, benne ezercsillió teremmel (amik között van egy nagyelőadó, ami kétezercsillió forintba kerülhetett, és kényelmetlen. Gratulálok), benne ezeregycsillió számítógéppel, ami tökjó, de tényleg. A könyvtár is all-new és Eukonform meg Eukompatibilis meg hasonló jók, és még hangkártya is van ott a gépekben. Ami egyébként tökjó ötlet, hisz hol máshol lehessen a hangot bömböltetve honfoglalózni, mint a könyvtárban. Bloody logikus, nem? Anyways, ha már van hangkártya, használjuk is - adtam ki az ukázt magamnak, és elkezdtem turkálni a zsebemben a discman után. Beraktam a lemezt a meghajtóba, bedugtam a fülhallgatókimenetbe a fülest - a kimenet előzékenyen a gép előlapjára van kivezetve, szóval előre dörzsöltem a kezem, hogy milyen kulturáltan fogom én itt úgy hallgatni a Y'all Want a Single-t, hogy közben még a discmanem akkumulátorát se fogyasztom. Nade nem eszik olyan forrón (pedig én úgy szeretem, hahahahaha (és ez most igenis Jack Lemmon-féle hisztérikusan idióta kacaj volt! Higgyétek el!!!), ugyanis a gép meg se volt hajlandó nyikkanni, pedig a Winampon rendbenlévőnek tűnt a lejátszás. Hosszadalmas barangolás következett a hangerőszabályzók rengetegében, sikerült elővarázsolnom egy olyat, hogy "Front Green In", de ezen a ponton végzetes csalódás ért: nem volt elnémítva... Pedig olyan szépen kitaláltam, hogy ugye ahova dugtam a fülest, az elöl is van, zöld is, meg be is, tehát biztos azzal volt a gond, dehát nem. A gépnek úgy se volt hangja, hogyha kivettem a fülest. érthetetlen...

Mint ahogy az is, hogy hogy képzelem én azt, hogy így éjnek idején, fél egykor én még blogot írok. Hát mi ez? Abba is hagyom gyorsan...

Now Playing: Air - Playground Love
Végigértem a Metallica-diszkográfia nálam lévő albumain (egy hiányzik a teljesből, tudom, tudom...), úgyhogy most újra a Shuffle az úr. és milyen jól válogat...

Komment-link

2006-11-04

... folytatni a blogot ekkora szünet után is. Azonban a cím zseniálisan kétértelmű, ugyanis a mai post döntően képekről fog szólni.

Ezen vonatkozásában kísérteties konnekciókat mutat Nfol blogjával is, ugyanis ő szokott nyakló nélkül asztalfotókat közölni folyamatosan - s mint bizonyára kitaláltátok, most én fogom ugyanezt tenni. én viszont ésszel :-)

Történt egyszer, hogy elhatároztam, milyen érdekes lenne, ha a fősuliban minden gépteremből hoznék egy reprezentatív képet az asztalokról. Ezt a projektet az utóbbi időben a megvalósítás rögös útjára helyeztem, és 3 helyről már tudtam is hozni egy-egy asztalfotót. Ígyhát most én is használhatom azt a kifejezést, amelyet Nfol előadásában már oly sokszor megcsodálhattunk: Deskshot-time!

Első áldozatunk a KAC:



Az itt található gépekről annyit kell tudni, hogy 650-es procival és 16MB-s Riva TNT2-kkel rendelkeznek. Sajnos nem emlékszem már, hogy mennyi RAM van bennük, de utána fogok nézni, ígérem. Az asztal érdekessége, hogy idéntől már van Skype is, amelynek hangszolgáltatásait nem igazán lehet kihasználni, révén nincs hangkártya a gépekben, de a Winamp már időtlen idők óta ott van, valamint a hangerőszabályzó is tökjól ki van téve a tálcára. Fő a látszat...

Második kandidátusunk az általam leginkább szeretett EISZ:



Örömmel tapasztaltam, hogy a default XP-kinézetek közül az általam is használt ezüstöt preferálták itt, Firefox mindenhol van, és még a gyorsindítás is hasonlóan néz ki, mint nálam itthon. A háttérképen még van mit javítani (tavaly a régi rendszer miatt még egy a használat utáni kijelentkezésre figyelmeztető wallpaper volt kifeszítve, de ez már nem aktuális, így maradtaka a felhők...), de ebből is látszik, hogy nemhiába ez a gépterem a kedvencem :-)

Vizsgálódásunk utolsó tárgya a könyvtár... Ami tulajdonképpen egy könyvtár, de található benne soksok számítógép is, tehát hiába nem gépterem, akkor is hoztam nektek deskshotot és kész:



A felbontás és a böngészőválaszték itt a legnagyobb, és bár a Win98-as kinézetet nem szeretem, mégis eséllyel pályáztak az itteni gépek gyorsaságukkal, billentyűzetükkel, egerükkel, monitorukkal és hangkártyájukkal együtt arra, hogy a kedvenceim legyenek, ezt sajnos elbukták a hangkártya elülső zöld kimenetével történt incidenssel... Bad luck. Viszont ha azt a hibát valahogy sikerül kijavítaniuk az ottani demonstrátoroknak, akkor a könyvtár jó eséllyel az E-klub (R.I.P. :-() utódja tud majd lenni (ahonnan hoztam volna deskshotot szívesen...). Bár ezen esélyeit ismét könyvtár volta rontja le szignifikánsan, ugyanis az E-klubban a gépeknek külső hangszórói voltak a monitorokon (ezek ugyanúgy megtalálhatók a könyvtárban is, csak azok se szólnak...), és az In Flamestől az Only for the Weak bömböltetésében ott nem akadályozott meg semmi, de egy könyvtárban talán nem kéne. De mi lesz már azzal a Front Green Innel...?

és most következhetne egy kép az asztalomról, de nem következik. Helyette a bejegyzés vége következik. How about that? :-)

Now Playing: Gnars Barkley - Transformer
Óriási ez a St. Elsewhere album!

Komment-link

2006-11-10

Azért előfordulnak ebben a blogban bejegyzések is néha, de főleg akkor, amikor végre hazaértem így a hét mind az öt napját magam mögött tudván. Illetve a pénteket még nem teljesen, de akkoris. Ami pedig lassú, az az, ahogy a beígért dolgokkal haladok (haladni látszok, hogy pontosabban fogalmazzunk...), ugyanis a múlt postban beígért "kiderítése annak, hogy a KAC-ban mennyi memóriája van a gépeknek" című beígért akció még nincs kész, valamint a YouTube-bal kapcsolatban is beígértem bizonyos filmrészletek felkerülését, de ezekkel szintén nem haladtam semmit. Pedig az is beígért volt. Úgyhogy most jól beígérem, hogy nem ígérek be semmit.

Lassú továbbá az, ahogy például Nfol blogjával haladok, ugyanis mivel a sajátomat nem írom, valószínűleg nincs időm ezzel foglalkozni, ergo az övét se tudtam olvasni, ergo most egyszerre vagy négy post zúdult a nyakamba. Ami jó. Mert Nfol blogját olvasni nagyon jó, akár az IE6 és a stíluslapok érdekes és pszichedelikus (jajdekár, hogy kezd ez a jelző már elcsépelt lenni eme oldal hasábjain...) viszonyáról, akár az Index-birodalom stílusának uniformizálódásáról van szó. Utóbbi jelenséget magam is észrevételeztem egy ideje, és szerintem ebben a kategóriában a nemrégen indult Subba nevezetű szekció viszi a pálmát. Ezt most belinkelhettem volna, de számomra ez még annyit se ér meg... Aki nem hiszi, járjon utána, aztán pórul, de nagyon. Aki leragad ott olvasgatni, az vagy engem nem fog tovább, vagy engem eleve nem is olvasott...

Mostanában olvastam Végh Antaltól a Gyógyít6atlan? című könyvet, ami Magyarország labdarúgó válogatottjának azon veresége után íródott, ami legalább 35 évre visszavetette a magyar labdarúgást. Ami 1986-ban Mexikóban történt, azt sokan próbálták megfejteni, de tudomásom szerint ma sem tudjuk, mi volt a szovjetek elleni 0-6 igazi oka. A Végh Antal-könyv húsbavágó őszinteséggel kérdez és mutat rá olyan dolgokra, amit mindenki lát, csak nem vesz észre - az Index írói gárdájára (tisztelet a kivételnek!) jellemző orbitális arcoskodás nélkül (kitérő: egyébként sokáig nem tudtam, miért nem visz rá a lélek engem mostanában, hogy bármit is olvassak az Indexről (pedig a zavargások, tüntetések időszakában elsődleges hírforrásnak használtam őket, csak úgy egy hét után már csak a főcímeket olvastam el), és erre pár perce, Nfol sorait olvasva jöttem rá...). Persze megszületett az ellenkönyv is, szinte azonnal, ahogy ez akkoriban még szokás volt. A Ki beszél itt már Mexikóról? alcíme a következő: "Válasz(ok) Végh Antalnak". Szerintem eleve már a címe is félrevezető, mert Végh a maga könyvét 1986 júliusában írta, amikor a Mexikói VB emléke még nem halványodott el, nem vesztette aktualitását. A másik meg az, hogy a '86-os 0-6-ot a magyar labdarúgás a mai napig nem látszott kiheverni. Más kérdés, hogy azóta volt egy '97-es 1-7 is a Jugoszlávok ellenében, meg egy 2006-os 1-4 a Svédek ellen... Tekintve, hogy a kontra-könyv 1986 novemberében jelent meg, Mexikóról még igenis kellett beszélni.

A Ki beszél...-t még csak elkezdtem, de már az első 10 oldalon akkora leckéket lehet kapni csúsztatásból és kontextusból kiragadásból, hogy abból egy komplett érvelési technikák című kurzus tananyagának összeállítását vállalnám. Ebből kifolyólag elolvasni ezt a két művet még annak is érdemes, akit nem érdekel egyáltalán a foci...

Ami igazán érdekes a Mexikói vereségünkben, az az, hogy a játékosok már az első percben képtelenek voltak fizikailag megmozdulni. A Ki beszél...-ben szerepel egy Esterházy-interjú, amelyben a válogatott játékos elmondja, hogy az egész mérkőzésen valami olyan szintű fáradtságot és rosszulétet érzett a csapat minden tagja, hogy az egyszerűen elmondhatatlan - maga Esterházy a 60. percben hómezőt látott a pálya helyén (!), mindez a 40 fokos mexikói hőségben... Itt valami történt - ezt figyelembe véve nem csoda, hogy a 4. percben már 0-2-re álltunk.

A Gyógyít6atlan?-ban Végh Antal idézi Mezey Györgynek, az akkori szövetségi kapitányunknak azt a kijelentését, miszerint nincs az a csapat, amelyik 4. percben már kétgólos hátrányban van, és nem roppan össze. Erre Végh azt mondja, emlékezzünk a magyar labdarúgás másik, ugyanennyire, vagy talán még sokkal jobban fájó kudarcára, az 1954-es 2-3-ra az NSZK ellen a svájci VB-döntőben: ott hogy kezdődött a meccs? A mieink bevarrtak gyorsan 2 gólt. Összeroppant az NSZK...? A mieink nemhogy folytatták volna a gólgyártást, hanem még kaptak hármat...!

Saját megjegyzésem mindehhez: na, körülbelül ennyi értelme van az 1954-es NSZK válogatottat összehasonlítani az 1986-os magyarral...

Ami nekem erről az egészről még eszembe jutott, hogy mi lesz itt még a 2010-es Dél-Afrikában rendezendő VB-n? Merthogy, ha visszaemlékszünk, már Németországban is több csapat panaszkodott a hőségre... Mégis, mennyi esélye van arrafelé az európai csapatoknak? Persze így előre nyilatkozni, stúdióbeszélgetni csak a futballszakértők tudnak, én nem írhatok most itt olyanokat, hogy nem lehet előre jósolgatni meg a labda gömbölyű, ha bemegy gól, a focit gólra játsszák és nyerni csak úgy lehet, ha berúgjuk - nem. Bár azért tisztelem és becsülöm azokat, akik a tévében ezeket a közhelyeket képesek egylevegőre elmondani. én sajnos csak két dologban vagyok biztos: Világi Péterben és Urbán Flóriánban - nélkülük egészen egyszerűen nem lehet majd megrendezni azt a VB-t sem...

De hagyjuk is a focit, foglalkozzunk inkább velem, az én karrieremmel, ugyanis átigazoltam a TT-ből a HSC-be, mivel nw-t már a CB óta nem játszottam. érthető volt mindenkinek? Akkor jó... Ha esetleg mégis akadna, akinek nem világos, annak szintén egy rövidítést ajánlok figyelmébe: UT :-)

Ezzel ismét brilliáns utalást tettem a címre, ugyanis ez a hír is már több hetes, mégis csak most ért ide a blogba. Ugye, milyen lassú?

Számottevő gyorsulást a postok születési sebességében nem ígérhetek, de hétvégén még megpróbálok valamit alkotni. Mondjuk pont bejegyzést lehet, hogy nem fog sikerülni...

Now Playing: Nature One Inc. - SummerSoundSystem
Novemberben...

Komment-link

2006-11-23

Két ultrarövid post következik.

Aurora talált a rádióban egy olyan barackot, ami almának nézett ki, és még az illatáról sem lehetett biztosat mondani, hogy az most melyik. én meg rögtön rávágtam, hogy akkor ez egy "barma". Csak azért, mert az "alrack" nem hangzik túl jól.

A buszokon nemrégiben felfedeztem, hogy a sok-sok posttal ezelőtt említett fényújságot immár használják is. No nem túl értelmesen, legalábbis én nem túl sok értelmet tudtam felfedezni az eddig látott feliratokban. Ma például a buszunkra ez volt kiírva szép aranysárgán világító pontokból összerakva:

élél
élél


Egy másik buszra pedig a roppant szellemes

NíNí
NíNí


feliratot applikálta az ismeretlen szerző. Még egy gyöngyszemet ismertetek még, ami szintén a mi járatunkra volt egykoron kiírva:

NéNé
NéNé


Többféle magyarázat lehetséges:

1. Hülyék a buszsofőrök
2. Ez valami titkos kód, amit csak az ért, aki hülye
3. én vagyok hülye, hogy nem értem

Lehet válogatni...

Now Playing: Audioslave - Man or Animal
Hazafelé menet a Béke tér közelében a 3K-ból a Prodigy-től a Girls hangjai szűrödtek ki, ahogy elhaladtam előtte, és ettől nem kicsit szorult ökölbe a kezem, ugyanis hallottam én már máskor Daniel Powter halhatatlanul klasszikus Bad Day-ének foszlányait is onnan szólni szintén egy olyan alkalommal, mikor nem mentünk be. De ha bemegyünk, akkor mindig (de az hétszentség, hogy mindig!) reménytelenül reménytelen hulladékot vagyok kénytelen "hallgatni". Ha három órán keresztül vagyunk ott, akkor három órán keresztül játszik a zenegép csak hulladékot (megtörtént eset!), ha fél órát, akkor addig. Lásd a hétfő estét (kedd hajnalt...). én a 3K-ban zenét még nem hallottam...
Váltott a winamp: Prodigy - Girls
Persze, hogy én voltam.

Komment-link

2006-11-23

Ez a post azért van itt, mert itt van.

(... meg azért, mert ezt a poént már régóta el akartam sütni, de ez most lényegtelen :-))

Now Playing: Prodigy - Girls
Még mindig.

Komment-link

2006-12-02

Most minden valószínűség szerint blogot fogok írni.

Jééé, tényleg! Node komolyra fordítva a szót, ma volt a PC Guru fórummeet, már nem tudom, hogy negyedik avagy ötödik alkalommal-é, de hasonlóan jó volt, mint eddig már háromszor. Vagy négyszer. Whatever.

A legkiemelkedőbb esemény az volt a találkozón, amikor felszólítottak minket, hogy ne fényképezzünk már többet a Lurdy házban a moziszinten a mozi területén. Pontosabban csak engem, mivel én indultam el a mosdó felé, és akkor jön ki a srác a pult mögül, ahol popcornt meg egyebeket árult, és onnan látta, hogy párat már fényképeztünk. Ja, hogy mit voltunk mi képesek fényképezni? Hát ezt:



Igen, ez az, aminek látszik: egy kartonból kivágott tünemény, amely a Happy Feet című topfilmet reklámozza. Erről készítettünk pár képet többek közt úgy is, hogy én is rajta vagyok egy idióta vigyor kíséretében, de ettől az olvasókat megkímélném. Elég az hozzá, hogy sehol nincs kiírva a területen, hogy tilos képrögzítő eszközt használni, szerintem csak a nézőtérre, de mindegy, nem csináltunk több képet. Gondolatban azonban sok módozatot kitaláltunk más tevékenységekre, többek közt konkrétan szerettük volna kisollóval kivágni a nekünk tetsző pingvineket és hazavinni őket. Arra a következtetésre jutottunk, hogy ezt akár meg is tehetnénk - csak közben ne fényképezzünk!

Egyébként felfogni nem tudom, hova kerül egy ilyen kartonlapból kivágott reklámszobor miután a film kifut a mozikból... Talán van valahol ezeknek egy raktár? Ez a Happy Feetes ez amúgyis csak olyanoknak szól, akik emésztő vágyat éreznek arra, hogy olyan animált pingvineket nézzenek 108(!) percen keresztül, akik táncolnak és Robin Williams vagy Hugh Jackman hangján szólalnak meg. Hmm... én nem tartozom közéjük, de a kartonpingvinek mindenesetre jobbára aranyosak voltak, nem véletlenül akartuk őket kivágni. Viszont, akik az említett csoportba tartoznak, azoknak még mindig van választási lehetőségük: vagy rohannak a moziba és megnézik a filmet, vagy beülnek egy sarokba és megvárják, míg elmúlik.

Úristen, most mi lesz: közzétettem itt egy fényképet, amit olyan helyen készítettünk, ahol nem szabad fényképezni! Jaj! Sőt: az iWiW-en is az alapértelmezett fényképem ott készült! Sőtsőtsőt: MSN-en is azt használom!!! Nemsokára berontanak az ajtómon a rendőrök, de addig is még van annyi időm, hogy a Publish gombra kattintsak. Sőt, még mesélni is tudok előtte valamit még...

éNIíé
éNIíé


Ez volt felírva annak a busznak a fényújságjára, amivel a napokban az egyik napon hazautaztam. Emberek, ez egyre súlyosabb lesz...

Now Playing: Fear Factory - Edgecrusher (Urban Assault Mix)
Most erre a számra vagyok rákattanva, de kegyetlenül. A YouTube-on találkoztam vele először, mikor gyanútlanul megnéztem egy Terminator 2-es videót. Mit lehet ehhez még hozzáfűzni? Kötelező darab!

Inflict strain upon the structure
Collapsing below my pressure...


Megunhatatlan!

Komment-link

2006-12-05

Vajon most Nfol fogja megénekelni Bácsó tanárúr okosságainak a valóságra gyakorolt erőteljes hatását? Vagy birge bocsátkozik élénk értekezésekbe a japántanulástól elkezdve Torres Danin át a káromkodások művészi értékéről? Esetleg Dicska kápráztat el minket az aktuális kötprogi forráskódjával, hangullattrackként pedig közben a Take This Life simogatja lelki füleinket?

Nem. Az előbbiek közül egyik sem igaz, most csak S@ti gagyog valamit a buszokon található világító kijelzők érthetetlen feliratairól. Tehát igen, igen, el szabad hinni: frissítés következik! Nem kizárt, hogy még az oldalt található linkek közt is rendet vágok, valamint arról is lehet vitatkozni, mennyi értelme van az embernek a saját blogjában a saját blogját belinkelni...

A tegnapi napom két beadandó megírása mellett (illetve közben) azzal telt, hogy a következő videókat feltöltöttem a YouTube-ra:

Palik László - Igen, igen, igen!
Palik László - Elmélet
Palik László - Alonzóóó, ho-ho-ho-hóóóóó!
Palik László - Jön a japán!
Wéber Gábor - Az óra visszafelé pörög
Palik László - A szemét kinyomják az autónak
Palik László - Satóé a nap jelenete!
Lilu - Vicc

Ezek már régóta a gépemen tartózkodnak, csak eddig megkíméltem a nagyközönséget tőlük. De nemrég eszembe jutott, hogy ha már Marton Szilárd és Jóna Zsolt is fel van töltve, akkor... akkor már mindegy :-)
(Előbbit 1048-an, utóbbit kereken ezren látták a view counter tanúsága szerint. Mindezt a 2048 embert külön nagyon-nagyon sajnálom...)

Ez tehát a tegnapi nap hiteles krónikája, a mai nap hiteles krónikáját pedig egy kis mozzanattal indítanám: reggel kilenc előtt tíz perccel, mikor az Öntevékeny körök börzéjére készültünk a DF Filmklub és az IAESTE színeiben, Aurora egy papírvágó alkalmatossággal Filmklubos szórólapokat gyártott. Ezt a megmozdulását úgy kommentáltam, hogy Era felé fordultam ragyogó szemekkel, és azt mondtam: "Papercut!". Era csak pislogott pár másodpercig, majd megismételtem: "Papercut!" - de csak hozzá kellett tennem, hogy Linkin Park, hogy leessen neki és beszédüljön a legközelebbi sarokba az agyi lefáradástól. és hangsúlyozom, mindez reggel 9 előtt! Igazán kockázatos volt tehát a mai nap a közelemben tartózkodni - lám, még bejegyzés írására is vetemedem, veszélyes, veszélyes... A nap további részében ezt a veszélyességet inkább Aurora tapasztalhatta meg. De ha már itt tartunk: Linkin Park - Papercut - mostanában rá vagyok kattanva erre is.

A Filmklub keretein belül ma az A Tanú című klasszikust tekintettük meg. Hogy ez a Virág elvtárs mekkora egy arc... A Szocialista szellem vasútjáról meg már nem is beszélve. Bástya elvtárs egy szövegét pedig még lehet, hogy ki is írom MSN-re egyszer:

"Ha én valamit szeretek magamban... az a szerénység"

9/10

Ahogy a filmről kijöttünk, birge ecsetelte, hogy Loretta sajnos válságos állapotban van, illetve az egyik winchester, jobban mondva a rack. Szóval annyira poros, hogy portigrisek garázdálkodnak arrafelé - ezt ő jelentette ki így, mire én gyorsan rávágtam, hogy poroszlán, és annyira örültem neki, hogy még kétszer elmondtam, mire Era kijelentette, hogy ő aggódik, mert én most ezt fogom ismételgetni három napig, hogy poroszlán, poroszlán, poroszlán, én meg ezúton is kikérem magamnak, én igenis nem fogom ismételgetni a poroszlánt, merthát ha ismételgetném azt, hogy poroszlán, akkor a bejegyzésben már több mint négyszer szerepelne az a kifejezés, hogy poroszlán, valamint még a címe is az lenne. Hát ugyehogy nem így van...?

éé
éé


... deklarálta a busz, amivel hazajöttem. Az éjszaka hátralévő részét azzal töltöttem, hogy fontolgattam magamban, hogy mit is fog ez a bejegyzés tartalmazni, valamint az is eszembe jutott, hogy morcos vagyok.

Morcos vagyok, mert a kreatív igazgatóval lehet, hogy holnap sem fogok tudni összefutni. Már több hete nem volt ülés ilyen-olyan okok miatt - hát hova jut így a blog...?

Now Playing: Motorcycle - As the Rush Comes (Gabriel & Dresden Chillout Mix)
Újabb Gabriel & Dresden remix-remekmű, amely Massive Attacket idéző hangzásvilágával és nyugizós elektronikus stílusával elsőre belopta magát a szívembe. Erre tökjól lehetne aludni. Apropó, alvás-

*holtfáradtan beszédül az ágyba*

Komment-link

2006-12-08

Annyira nem rossz ötlet az It's the Mind, hogy le is nyúltam blogcímnek. Bővebb információért lásd az előző post kommentjei közt Nfol elsőjét.

Annyiban szerencséje van az eddig történtek ellenére is hűséges olvasóimnak, hogy nem a post maga, hanem amiről szól, az lesz It's the Mind jellegű. Pedig ide most bevághatnám a post legelejét, és-

Na jó, just kidding.

A mai nap az interkulturális kommunikáció jegyében telt, ugyanis meglátogattuk a 35-ös koli negyedik emeletén lakó mintegy 26 kínai és mintegy 1 bangladesi tanulót, valamint az ötödiken lakó mintegy 20 ukrán hallgatót, akik mind három évre jöttek ide. A főiskola annyira okos volt, hogy erre a 47 emberre egy (1) darab kapcsolattartót nevezett ki, aki Desperado, az IAESTE Helyi Bizottságának elnöke. Az előző gyűlésen megkért minket, hogy nem lenne rossz, hogyha aki tud angolul, az segítene már egy kicsit, mert egy embernek azért a 47 egy kicsit talán sok. Mi pedig mentünk Aurorával, aki saját bevallása szerint egy kukkot nem tud angolul, mégis egész sokmindent megértett a lezajlott párbeszédekből, meglepően kevésszer kellett "játékba avatkoznom", azaz fordítani, ami elhangzott az imént. Szóval ezúton is elismerés neki - az már egész biztosan nem igaz, hogy egy kukkot sem :-)

A kínaiakkal azért nehéz megtalálni a közös hangot, mert csak kettőjük tud angolul, a többiek eléggé katasztrofális szinten állnak a nyelvvel, és én egyre kíváncsibb vagyok arra, hogy hogy fognak ők itt tanulni, mivel az oktatásuk elviekben angol nyelven folyik. Hogy most akkor folyik-e, vagy mindent Ericről és Martinról másolnak (a két srác, aki tud angolul közülük - mindenkinek van egy amerikai neve), azt nem tudom, mindenesetre érdekes. Nomeg az is, hogy ők itt angol nyelvet is tanulnak, és alig hiszem, hogy itt lenne olyan angoltanár, aki tud kínaiul. Márpedig valamilyen közös nyelv ahhoz is kell, hogy valakit angolul tanítsunk, szóval... Na, itt már erősen kezd It's the Mind jellege lenni a dolognak, de van még tovább...

A kínaiakhoz még visszatértünk később, a Martinnal való találkozásunk után gyorsan felmenekültünk az ukránokhoz, akik már sokkal közvetlenebb, talpraesettebb és nyelvtudóbb népség - mindegyikük tud angolul, egész jól! Ivan ráadásul óriási arc (a srác, akinek megadtam a számomat - mindegyik külföldi tanulónak van egy magyar mobilja), nagyon jól tud angolul és remek kiejtéssel tudta kimondani, hogy "táska", amikor kiderült, hogy Desperado a táskáját hogy-hogynem a kettővel odébb lévő lányok szobájában hagyta. éppen interneten sakkozott, amikor megjelentünk nála, és a "Now, I'll beat some people on the internet!" mondattal búcsúzott tőlünk, valami utánozgatatlanul ördögi kifejezéssel az arcán. Spot on!

A kellemes rész után újra körbejártuk a kínaiakat, elsősorban Eric megtalálása céljából, de az valahogy nem sikerült, úgyhogy megnéztük a konyhát, ahol a következő kis szkeccs zajlott le: Desperado bement, és látta, hogy főzőcskéznek éppen bent úgy hárman. Megkérdezte tőlük, mit főznek, mire a válasz így hangzott: "Yes." Desperado kijön, és azt mondja: "Na, látjátok, ez a társaság teljesen reménytelen, most kérdeztem tőlük, mit főznek, és annyit mondtak, hogy yes. De talán azt hitték, azt kérdezem, hogy hogy vannak..." - morfondírozott el talán már félig magának, de én közbeszóltam: "Nade arra a kérdésre is milyen válasz már az, hogy yes?" Ezt a mai napig nem értem. It's the Mind, mondom...

A körbejárás során találkoztunk még Leóval, aki azért még Ericen és Martinon kívül nagyjából értelmes arcnak néz ki, elfogadható szinten tud angolul, szóval vele sok probléma nem lesz. Aztán benyitottunk egy olyan szobába, ahol az egyik srác egy izometrikus nézetet használó, szemlátomást shareware szintű hack 'n slash játékot futtatott negyed képernyőn egy laptopon, jöttünkre fel sem nézett. Desperado kommentárja: "Ez egész nap ezt csinálja. Átjön a lányok szobájába, és ezzel játszik." A srácon nagyon látszott, hogy most az a kb 400*300-as ablak neki a virtual reality, szóval nem is zavartuk tovább. Ehhez hozzá kell még tennem, hogy It's the Mind? Na ugye...

Kiderült közben, hogy a szinten egy zuhanyzó sem működik. Martin ezt élénken elmagyarázta nekünk kétszer is, aztán hatalmas ide-odamagyarázások után sikerült összeraknunk a képet, ami a következőképpen néz ki: a koliban most újítják fel a zuhanyzókat oly módon, hogy kicserélik a zuhanytálcákat. Ez azzal jár, hogy egy napig hagyni kell száradni a szilikont, amivel lekenik. Az alapötlet az volt, hogy nehogy az legyen, hogy senki nem tud zuhanyozni, csak minden második szobában fognak szilikonozni. A kis tekerőt minden második szobában kivették a foglalatából, hogy ne tudja senki megnyitni a vizet és újra összevizezni mindent. Csakhogy ezek az okos kínaiak azt csinálták, hogy levették a tekerőket, és átvitték a szomszéd szobába. Így azokat a zuhanyzókat is használták, amiket nem szabadott volna nekik. A slusszpoén most jön: a karbantartók erre az összes zuhanyzóban elzárták a vizet. Így a kínaiak jelenleg nem tudnak zuhanyozni; csak abban a szobában működik a zuhanyzó, ahol a bangladesi srác lakik egy másik kínaival, mert ott nincs zuhanytálca, nem volt mit szilikonozni... A bangladesi srácot egyébként Nurulnak hívják, baromi jól tud angolul, elképesztően barátságos és oltári jó arc. Meg a kínaiak szerint is, mert Martin kérésére beleegyezett, hogy jó, akkor az a 26 ember, akinél nem működik a zuhanyzó, zuhanyozhat nála.

Mi próbáltuk rábeszélni Martint, hogy próbáljon egyezkedni az egy szinttel feljebb lévő ukránokkal (vagy az egy szinttel lejjebb lévő magyarokkal, for that matter), de azt mondta, ő nem akarja, mivel az egy "másik kultúra". Mikor a magyarokat kérdeztük, ugyanez volt a válasz. Ilyenkor meg az ember hiába akar segíteni, mert ezzel, hogy ő nem akarja, nem tudunk mit kezdeni. Aztán Martin még háromszor elmondta a problémáját, és rájöttem, milyen furcsa érzés kettő után harmadszorra is elmondani, hogy "I'm sorry, we'll do everything to solve this problem". Na, szerintetek milyen érzés? Talált: It's the Mind...

Aztán Martin még háromszor elmondta a problémáját, és rájöttem, milyen furcsa érzés kettő után harmadszorra is elmondani, hogy "I'm sorry, we'll do everything to solve this problem". Na, szerintetek milyen érzés? Talált: It's the-

Hmm... I have a terrible feeling of déja vu...

Na, a végére azért csak It's the Mind jellegű lett a post maga is, nem úsztátok meg. Mindenesetre én szeretnék beszélgetni majd valahogy a többi kínaival is, hiába totál kakukk az egész társaság angolból, majd csak megoldjuk valahogy. Az meg aztán különösen érthetetlen, hogy miért nem nyitnak jobban legalább az ukránok felé, akikkel még ráadásul egy cipőben is járnak, mert Ukrajna hiába szomszédos ország, mégiscsak idegenek ők itt mindannyian. Az meg, hogy "más kultúra" nem érv, mert ennyi erővel csinálhatnak kínai negyedet az egész emeletből, de akkor meg minek jöttek ide...? Mindegy, ezen nem idegesítem magam, az idő talán megoldja ezt a problémát is. Az ukránokkal meg semmi probléma nem lesz, mert három lány tőlük például Budapestre utazik önállóan vasárnap repülő- és vonatjegyeket venni haza, és nem ez az első eset.

IíN
IíN


Úgy látszik, a busz is igazodott a mai nap általános It's the Mind hangulatához.

Now Playing: Franz Ferdinand - Tell Her Tonight

Komment-link

2006-12-16

A cím szorosan összefügg szerencsétlen Ericsson T65-ösöm állapotával, amely sajnálatos módon tetszélő állapotba került, amennyiben se bekapcsolni, se kikapcsolni nem lehet, miközben ő maga se bekapcsolt, se kikapcsolt állapotban nincs. Konkrétan az akkumulátor töltöttségi szintet jelző ikonja van kint a kijelzőn, és ha megnyomom a bekapcsológombot, akkor kigyullad a kijelző, de nem reagál semmit. Akárhogy tenyerelek rá, semmi...
I figured, hogyha az akkut kiveszem és visszateszem, talán magához tér ebből a Schrödinger macskáját idéző állapotból, de nincs olyan csavarhúzóm, amivel a hátlapot rögzítő két darab csavart ki tudnám csavarni. Tehát most vagy telefont veszek, vagy csavarhúzót. A helyes megfejtők között apple-egereket sorsolok ki (ezekről később...)

A cím megszületésében tevékeny részt vállalt az a hűséges olvasóm, aki a fenti gondolatmenetet mélyértelműen végighallgatta, ezzel bábáskodva a tetszélő kifejezés megszületésénél. Bár a google hozott rá 16 találatot, de nekem ezektől függetlenül és éppen abban a pillanatban jutott eszembe.

Voltunk ismételten a külföldieknél, méghozzá múlt hét szerda este, amikoris eredetileg be akartuk jelenteni nekik, hogy a telefonom szolgálatteljesítés közben hősi halált halt, de nem lett belőle semmi, mert mielőtt találkozhattunk volna akár csak egy olyan emberrel, akinek megadtam a számomat, és ebből kifolyólag ez az infó fontos lehetne neki, leragadtunk egy az egyik kínai lánynál, aki éppen magyart tanult, és a belépő Desperadót rögtön letámadta azzal a kérdéssel, hogy az "egy" szót hogyan is kell kimondani. A "gy"-hanggal voltak kisebb problémái, aztán mikor Desperado kiment, tőlem kérdezte a többit. Ígyhát ottmaradtunk, amíg végig nem mondta az összes számot százig (azért voltak benne ugrások, 31 után rögtön 40 jött, és hasonlók - hálisten...), aztán meg pár kifejezést, mint például Jó reggelt!, Jó napot!, meg ilyenek. Ez utóbbiak közül a Milyen a ...? kérdésnél kétségbeesetten mutogatott az "ly"-ra, hogy na az most miféle szerzet. Hilarious...

Erről az jutott eszembe, hogy valamikor 1999-ben az 576 KByte-ban CoVboy kapott egy olyan levelet, amiben szerb nyelvű idézet is volt, és amikor közreadta, voltak benne értelmezhetetlen karakterek, mire CoVboy azt írta róluk, hogy azok helyén valami istentelen szerb hieroglifa volt, amit nem tudott feldolgozni a Word, és amúgyis látni kéne a helyesírásellenőrzőt szabályszerűen rázza a hideg...

További érdekesség, hogy például a "harminchárom" kifejezést a lány a következőképpen ejtette ki: "ha_minchá_om". A "_" helyén egy a "j" és a semmi közötti hang található, és mikor felszólítottuk, hogy pörgesse meg azokat az "r"-reket rendesen, akkor megtudtuk, hogy "Chinese people can't say _"... Ami plusz érdekesség ebben, az az, hogy ezek után minden olyan szó kimondásakor, ami "r" hangot tartalmazott, a "sorry" kifejezés használatával kért bocsánatot azért, amiért ez neki nem megy, de egyrészt nem haragudtunk, másrészt meg talán mégiscsak meg kellett volna tanulni a "bocsánat" kifejezést inkább, mert így a helyzet csak súlyosbodott a "so__y" révén... Egyébként tényleg aranyos lány, még a folyosóra is utánunk jött, és a "gy" hangot sikerült egész expert szinten elsajátítania, mire mennünk kellett. Merthogy egy idő után mennünk kellett és sajnos nem találkoztam Martinnal, aki elmagyarázta volna nekünk a zuhanyzók történetét (mellesleg meg is lincselt volna minket ott össznépileg a többiekkel, hogy miért nem tudtuk megoldani...); Nurullal sem futottam össze, aki ugyanezen okok miatt már hülyét kapott, hogy 26 ember nála zuhanyzik, a szobatársához képest pedig mellesleg egy zombiban is több élet van; S Ivant sem tudtam üdvözölni, hogy megkérdezzem, hány embert sikerült elvernie netsakkban...

Ennyit a nemzetközi kapcsolatokkal, ugorjunk át most a dokumentumfilmes és egyéb iMovie használatát igénybevevő feladatokra, ugyanis készen vagyunk a harmadik dokumentumfilmünkkel is, amelyben rejtélyes módon hanghibák keletkeztek. Azaz talán azt is mondhatnám, hogy egyáltalán nem rejtélyes módon, sőt, ha továbbmegyek, azt is kijelenthetem, hogy a rejtélyestől mi sem áll távolabb, hogy mi okozta a hanghibákat: a bűnös az iMovie nevű csoda, amely teljesen össze meg visszakavarja a hangsávokat, amiket mi azzal a csodálatos egérrel precízen odahúzkodtunk a megfelelő képsorok alá. A folyamat úgy néz ki, hogy mi megtervezzük, hogyan legyen, kidolgozzuk és megcsináljuk, az iMovie pedig nemes egyszerűséggel összebarmolja, és a végeredmény olyan lesz, hogy egy-egy képsornál néhol két hangsáv van egymásra keverve, máshol meg ebből kifolyólag két-három másodperces néma csendek keletkeznek. Ha ezután csúnyát akarok mondani valakinek, felszólítom, hogy csináljon videót az iMovieval, ugyanis az előző dokumentumfilmünk hangsávjait is összekuszálta, igaz, ott valami miatt csak az első 10 másodperccel tette ezt, de hogy az örömöm teljes legyen, csak akkor derült ki, mikor már kipörköltem DVD-re. Hát anyád.

A DVD-írás egyébként még egy aranyos feature ezeken a csodálatos (sőt, csudálatos) iMaceken, merthogy a szokásos sajátgépet idéző ablakban kell megnyitni az üres DVD-t, hogy bele lehessen húzni az asztalra kitett írnivaló avikat. Namost egyrészt még ekkora képernyőn sem mutat jól meg nem nagyon lehet elférni az ablakokkal, másrészt meg az egér érzéketlensége miatt néha meglepetésszerűen elfogy az asztal, miközben még a kezedben van a fájl, és különböző kézbalett-mozdulatokkal kell operálni, hogy fel tudj tenni valamit a pendrive-odra, de ennek a tetejébe még, ha DVD-írásról van szó, még ez sem elég. Ha ugyanis a fájlokat húzod bele az üres DVD ablakába, akkor rejtélyes módon kis nyilak jelennek meg az immáron ott szereplő ikonokon. Nekem ez először gyanús lett, és odahívtam az egyik gyakorlatvezető tanárt, hogy ugyan nézze már meg, hogy én látok-e rosszul, vagy ez az idióta tényleg csak a fájlok parancsikonjait óhajtja nekem DVD-re írni, és tényleg igazam volt. Azt kell ugyanis csinálni, hogy másolni kell az X darab itemet és beilleszteni a másik ablakba. Ezt már nem is kommentálom, mert még az iMovie szónál is csúnyábbat találok mondani...

Ami miatt viszont ezt az egészet előhoztam, az ez a werkfilm, amit birge készített az eddigi három beadandó filmecskénk forgatásainak bakijaiból és felemelő pillanataiból, elég sok helyen featurál engem is, valamint egy jó adag emberi hülyeséget. Nfolnak is a figyelmébe ajánlom, bár 70 MB-s a fájl, de mindenképpen látnia kéne... Meg persze mindenkinek, aki most olvas, természetesen.

Most pedig dobpergés következik (nem, fenyőfák nem...), mert jön a mai bejegyzés két fő témája közül az egyik. Az IWiW üzenőfaláról már értesülhettek róla páran, hogy ezt a videót levették a YouTube-ról, mivel panasz érkezett rá (a link már nem a YouTube-ra mutat, mert dühömben feltöltöttem a videót a saját tárhelyemre...). Bővebben nézzétek csak ezt:

Dear Member:

This is to notify you that we have removed or disabled access to the following material as a result of a third-party notification by SPORTFIVE claiming that this material is infringing:

Fantastic Goal: http://www.youtube.com/watch?v=xLzSSLOnoWk


Takács gólja tehát nem tekinthető meg többé a YouTube-on. A videót 3554-en látták, a ratingje 3,5-en állt az 5-ből, volt hozzá emlékeim szerint 4 komment is. Egyik sem arról szólt, hogy milyen kár, hogy ezt meg lehetett nézni itt. Ez valami hihetetlen, hogy valaki ennyire reakciós legyen... Az üzenőfalon fel is szólítottam mindenkit, hogy jelentkezzen az, akinek fájt, hogy fent van a videó a neten - director jelentkezett, de az nem érdekes :-)

Egyre kétségbeesettebb rohamokat produkálnak az internet információszabadsága ellen ágálók, és egyre kétségbeejtőbb az, hogy sok esetben sikerrel is járnak. Most már csak arra várok, mikor távolítják el Torghelle szenzációs megmozdulását is az oldalról (már majdnem 10000 néző látta), és mikor törlik az accountomat végleg. Ezt érdemlem, bizony...

Aurorával megtapasztaltuk pénteken, hogyan működik a netes vásárlás. Nekem eddig erről csak jó tapasztalataim voltak, hiszen a BookLine-on rendelt könyveim valóban megérkeztek akkorra, mikor mondták, de ez most egy teljesen más eset. Az Unitel WebShopból rendeltünk egy 160 MB-s Seagate vinyót, ami így olcsóbb, mintha a boltban kérnénk el. Személyes átvételt választottunk, kattintottunk egyet a megrendelésre, és azt hittük, hogy már lehet is átvenni. A boltba betérve az egyik eladó srác revelálta nekünk: az két nap, hogy a WebShopból leküldjék az üzletbe és ott átvehessük. Hát hogy is gondolhattuk, hogy az internetes vásárlás arra való, hogy meg tudjuk vásárolni a választott terméket??? Hol élünk mi? A jövőben??? Már már beleérünk 2007 fülcimpájába, és még mindig két nap az átfutási ideje egy személyes átvétellel megrendelt terméknek. Hát gratulálok! Nem lenne ám egyszerű megnézni, hogy van-e raktáron az adott termék, aztán majd azzal feltölteni a készletet, ami jön - nem. Azt nem lehet.

Ezek után Aurora felhívta a pesti központot, ahol a WebShop található, és a segítőkész női hang mondta, hogy hétfőre talán, de keddre biztosan odaér, mert ebben a pillanatban indult el a szállítmány. Hát 2007 ide, 2007 oda, meg kellett volna kérdezni tőlük szerintem, hogy "Bocsánat, tessék mondani, hányadik században élünk?", mert a válasz az lett volna, hogy "Hát, a tizen..." - jó, majd értesítjük. Aurora szerint, ha adnánk nekik egy teleportert, akkor is két napig eltökölnének rajta, mert azt úgy nem lehet, hogy csak betesszük, megnyomunk egy gombot, és már ott van, mert előtte ki kell tölteni ezt, alá kell írni azt, személyesen be kell jönni egyeztetni... Tanulság: attól, hogy interneten fut be a rendelés, még rendelés marad. Semmivel nem lesz gyorsabb!

Így a végén azt árulja már el nekem valaki, hogy hogy került körkörös (!) karcolás a discmanemben hordozott CD-RW-mre? Először a lejátszó hibájára gyanakodtam, mikor egyes trackeknél elkezdett "nyökögni", ami egyértelműen azt jelenti, hogy értelmezhetetlen adatokba ütközött az olvasófej, és a digitális-analóg átalakítás során ezek éles hangokként jelennek meg. Ez még mindig jobb, mint az, amit a számítógép művelt vele a rádióban, az iMac meg követte: egyszerűen leállt a másolással. Rájöttem, hogy a discmanem csak azért nem fagy le ezeknél a trackeknél, mert nincs neki esze, azaz nincs rajta operációs rendszer. Ez egy érdekes filozófiai vita tárgyát is képezhetné akár, hogy az OS mennyire felel meg az ész fogalmának, de tény, hogy a discman vért izzadva pörgeti a lemezt és olvassa a hülyeséget is akár, az operációs rendszer viszont a hülyeséget látván karba tett kézzel hátradől, hogy ő ezzel nem hajlandó foglalkozni. Melyik az okosabb?

Ja, és arra jöttem rá nemrég, hogy az Apple-egereken is van jobb és bal gomb, mert ha jobb oldalon nyomod meg, akkor jobb gomb, ha bal oldalon, akkor bal. Csakhogy ez az égvilágon sehogy nincs jelölve rajta, ezért tartott egy félévnyi iMacezésbe, mire rájöttem. Vivát.

Így a bejegyzés végén pedig szolgálati közlemény következik:

Jobbulást a kreatív igazgatónak! X 100000000000.

Szolgálati közleményünket hallottátok.

Now Playing: FC Kahuna - Hayling
Új kedvenc: gyönyörű vokál, megnyugtató dallam, elektronikus klasszikus. Itt megnézhetitek és meghallgathatjátok - amíg le nem szedetik azzal, aki feltöltötte...

Komment-link

2006-12-23

Aurorával egy nagy-nagy élelmiszerboltban jártunk, ahol mindenből rengeteg volt, és az üdítők borzalmasan nagy mennyiségét elnézve azt mondtam, hogy ha ez most mind kiborulna, akkor a helyiség teljesen megtelne a plafonig üdítővel, és mi belefulladnánk. Aurora azonban figyelt, és ezen kijelentésemet egy sokatmondó kézmozdulattal kommentálta, és azt mondta, hogy nem telne meg, és nem fulladnánk bele, hiszen ami most elfér ekkora helyen, amekkora helyen van, az akkor is el fog, ha a hely nem az lesz már, de attól még lesz. Meg az a hely is lesz még, amelyik nem az, ahol van, dacára annak, hogy már nem ott van. Ami van. De az van.

A gondolat szörnyűsége csak nőtt, amikor megpillantottam azt a hat raklap Slice narancsot, amiből már - ó, borzalom!!! - négy palackot el is vittek valakik (remélem, a fogyasztóvédők, és legközelebb kamionnal jönnek...). Erről már volt szó az egyik régebbi bejegyzésben, szóval a linkre kattintva megérthetitek, hogy miért is nevezem most a Slice narancsba fulladást sokkal szörnyebb halálnemnek, mint a szintén egyik régebbi postban említett babacipőkbe fulladást...

(Jézusom, a Slice-os posthoz két oldalt kellett visszalapozni! Már ekkora a blog.? Ez ijesztő...)

Előre látom (previzionálom, kérem szépen...), hogy ennek, hogy ennyit emlegetem a Slice narancsot, az lesz a vége, hogy az olvasóim elmennek a boltba, és vesznek, hogy most már végre lássák, mi ilyen rossz, és fogyni fog belőle sok, és azt hiszik, sikere van, és még több Slice lesz, ami aztán piacvezető lesz és aztán nem is lehet majd kapni másmilyen és iszonyatos lesz!!! ÁÁÁÁÁ!!! Bár, ha jobban meggondolom, én hozom fel ennyiszer, ráadásul még linkelem is... Opsz, lebuktam :-)

Az ominózus élelmiszerüzlet nevét egyébként ki lehet találni a címből, de ha valakinek nem megy, tessék a kömmentek közt abajogni, és tudok még adni segítő szókapcsolatot, amiből nagyobb valószínűséggel rá lehet jönni. Már ha egyáltalán érdekel valakit is :-)

A Slice-ba való fulladás rémképe után egyéb rémképekkel szórakoztattuk magunkat, amelyek között döntően az szerepelt, hogyha a boltban minden egyszerre borulna ki, akkor abból mi lenne, ami szintén szörnyű...

Hogy ne csak szörnyűségekről legyen szó, bejelentem, hogy használt a kreatív igazgató számára kiutalt legalább egymilliárd gyógyulást serkentő üzenet, ugyanis ránézésre immáron tünetmentesnek mondhatóvá vált, bár saját bevallása szerint csak annyiról van szó, hogy a folyamatos betegségének egy enyhébb szakaszába lépett legutóbbi találkozásunk óta. Jelenlegi egészségi állapota is bíztatóan hangzott, ahogy azt éppen másfél perce MSN-en elhangzott (kép... őőő... hangzavar... illetve... mi is ez...?) válasza is tanúsítja.

Most pedig ismét szörnyű dolgokról lesz szó. A múltkoriakban panaszkodtam Ritti Annáról, s most ugyanezt meg fogom tenni Nagy Alexandrával is, ugyanis ő is küldött nekem levelet. Szegény vipmailt most már annyira bemocskolják, hogy ha valaki ismeretlenül küld onnan levelet, lehet, hogy csuklóból törölni fogják már páran - én persze nem, mert még ha marketingfogásról van is szó, imádom ezeket nevetségessé tenni a blogban... Kezdjük is:

Szia!

Megvan végre a Britney porno a ********** (na persze...) weboldalon. Durva, nézd meg! (Mutatok én durvábbat is, ha nem állsz le a spamekkel de rögtön...) Ez tényleg Britney és nem fake!!! (Ez tényleg láncfűrész és nem fake!!!)
Nem akartam elhinni, de tényleg igy van. Mik vannak manapság... (Azért a "kreatívoknál" előkerült a közhelyszótár is a komódból...)

Ja igen, meg még érdemes a *********-t (CENSORED) is megnézned, mert a ketto kb egy oldal és filmeket is lehet szedni egy smsért. Imádom az smswebeket :) (Ezek komolyan azt hiszik, hogy ilyen mondatot élő ember leír?)

Amúgy mi ujság van veled? Rég nem találkoztunk! (és azt gondolják, hogy ezek után még ezt elhiszi valaki?) Nagyon el vagy tunve mostanság, sok a meló? (Jó sok hülye marketingest kell még megbérgyilkolni, igen...)

Majd kérlek irj ha van idod! (Imádkozz, hogy ne legyen rá időm...)

Pussz,

Lexa


Na, ezzel meg is volnánk.

Nurul (tudjátok, a bangladesi srác...) mesélt a nemrég béke Nobel-díjat kapott Yunus professzorról, aki kitalált egy egészen újszerű bankkölcsön-rendszert, és ezzel sok szegény emberen segített, akik amúgy nem kaptak volna a banktól pénzt. Ez nagyon jó dolog, sok infót lehet róla találni a neten és szerintem fantasztikus, hogy ötletekkel meg lehet menteni az embereket a szegénységtől. Ehhez képest nem gáz, hogy ezen az oldalon a bal oldalon a szöveg rálóg a zöld sávra...? Hihetetlen. Nobel-díjas a srác! Egy olyan webmastert tessék odaültetni, aki képes erre a minimálisan elvárható mutatványra. Sőt, az egész motort át kéne írni ez alatt az oldal alatt, úgy, ahogy van. Nfol, merre vagy?

Ezt a bejegyzést 3 óra alatt írtam meg, mert MSN-eztem közben, UT-ztam közben és Aurorával Skype-oztam közben. Becsüljétek tehát meg.

Now Playing: Rammstein - Nebel
Tartozik hozzá egy csodaszép Alienes videó is... Remekmű!

Komment-link

2006-12-25

Tőlem szokatlan aktivitás figyelhető meg Dicska blogján, már ami a kommenteket illeti. A fent nevezett helyre ugyanis regisztráltam, és még mindig nem értem, hogy hagyhat bizonyos címeket megmagyarázatlanul az oldal gazdája. Egy ilyen bloggernek, mint én, aki a fél blogot a címek megmagyarázásával tölti, ez egy minden frontot átölelő támadás, amely elképzelhetetlen károkat okoz a műélvezetben. Megmagyarázott címeket követelek!

és most azért se magyarázom meg a címet. Mert itt kell ilyen is. Változatosság ugyebár.

Egy nemrégen keletkezett kommentben Dicska indítványozta, hogy ha már regeltem a bétizenháromra, akkor indíthatnék egy külön Spam-blogot, ami az előző bejegyzésekben szóba került Ritti Annákkal és Nagy Alexandrákkal foglalkozna. Namost azért annyi ilyet nem kapok, hogy egy blogot érdemes legyen ezért indítani, ezekről meg amúgyis írok, ha jönnek ilyenek. A hagyományos spamekről meg nincs nagyon mit írni, maximum ha találnék valami érdekeset, de no way, hogy átnézzem mind a 150 spamet, amit hetente kapok a gmailes címemre...

Most pedig nézzétek meg, hogy karácsony alkalmából a kedvenc szerveremen milyen helyre kis fenyőfákra cserélték a zászlókat. Először is egy olyan kép, ahol a kék zász... illetve fát láthatjátok:



Aztán itt van ez, amin a pirosak fája háborítatlanul áll a pirosak bázisán. Ez bizonyára heves vitákat fog kiváltani arra nézve, melyik a szebb fa...



Ezen a következőn megnézhetitek, milyen szép hóesés is jár a fákhoz:



Itt pedig az látszik, milyen hilarious is, amikor valaki viszi éppen a fát:



Végül pedig egy olyan kép, ahol én is benne vagyok a fában:



Azt egyébként tudtátok, hogy Krisztus Kr. e. 3-ban született? You never would have guessed...

Now Playing: Fear Factory - Slave Labor
Az Edgecrusher (Urban Assault Mix) révén rákaptam a Fear Factoryre, és vannak tökjó számaik is, mint például ez. De vannak gagyik is, például az Edgecrusher eredetije szerintem gáz...

Komment-link

2006-12-29

Technikai okok miatt a mai hosszú blogbejegyzés elmarad. A YouTube stábja ugyanis kijavította a hibákat, amikről írni akartam, amik valószínűleg csak a karbantartás következményei voltak. A feltöltöt Hajós-videókat ugyanis később át tudtam írni ékezetesre, valamint a rendszer descriptionbe is engedte az eredetileg tervezett szövegeket beírni. Tehát megkövetem YouTube-ékat, még mindig ők az IMDb.com mögött a kedvenc oldalam a neten...

Ej, ej, pedig már olyan jól elterveztem, hogy milyen jót is fogok én nyavalyogni majd a visszafejlesztésről meg a karakterlapokról meg különféle összeesküvésekről, de... Két dolog maradt ebből meg, az egyik az, amit MSN-en műveltünk Nfollal. Ebből láthattok most egy pár részletet:

[22:47:45] S@ti: hogy mondod azt angolul, hogy ékezetes betű?
[22:48:08] nfol: ismeretlen kifejezés?
[22:48:35] S@ti: szeretném leszidni a YouTube-ot, hogy levették az
ékezetes betűk támogatását
[22:48:52] S@ti: így most azt írja a videofeltöltésnél, hogy "please
check your video description"
[22:48:58] S@ti: és ha úgy hagyod, akkor kicseréli kérdőjelekre
[22:49:00] S@ti: szemét!
[22:49:03] S@ti: eddig működött!
[22:49:05] S@ti: barmook
[22:49:09] S@ti: visszafejlesztették a rendszert
[22:49:41] nfol: a szótár szerint az ékezet az "accent"
[22:51:07] S@ti: sőt, úgy látom
[22:51:19] S@ti: bevezettek egy durva korlátot is a descriptionre
[22:51:21] S@ti: húha
[22:51:25] S@ti: egy mondat nem fér ki...
[22:51:28] S@ti: már checkelni kell...
[22:51:31] S@ti: és nem fogadja el!
[22:51:32] S@ti: úristen


(...)

[22:53:11] S@ti: valaki mondja már meg, mit vétettek az ékezetes betűk
[22:53:15] S@ti: mit?
[22:53:30] nfol: egyszerű
[22:54:05] nfol: ami nem az angol ábécé betűje, az fúj, arab varázslat, kickban


Még jó, hogy Nfol épp fent volt és nem járt kliens-kanosszát abban a pillanatban :-)

(...)

[23:04:14] S@ti: igaz, a YT gépház-blogot nem olvasom, de szerintem
egy kukk nem volt ott sem erről
[23:04:17] S@ti: szóval whatever
[23:04:26] S@ti: mindig csak ez a vatevör
[23:04:27] nfol: most az van, hogy írom össze a hibákat,
javítanivalókat, aztán holnap elkezdem őket áthidalni
[23:04:33] S@ti: ez marad nekünk, kisembereknek
[23:07:26] S@ti: basszus beírtam két sort egy videóhoz kommentnek
[23:07:28] S@ti: erre
[23:07:34] S@ti: "Your comment is too long."
[23:07:37] S@ti: anyáááááááááádbamááár
[23:07:46] S@ti: ezek kirántják az életet az oldal alól
[23:07:54] S@ti: szerintem tulajdonosváltás volt
[23:08:01] S@ti: szövetségi kapitányváltás
[23:08:07] S@ti: szövetségikapitány-váltás
[23:08:14] S@ti: vagy whatever
[23:08:16] S@ti: már megint
[23:08:35] S@ti: hát erről írok egy külön blogbejegyzést
[23:08:38] S@ti: azt már most megmondom


Na, ebből a helyre kis konklúzióból jól látszik, hogy miről szólt volna a mai blog. Sorry, folks, pedig igen szórakoztató lett volna. De whatever... Izé...

SIDENOTE: A bejegyzés eredeti címe Nyavalygás a négyzeten lett volna, de amikor felmerült az MSN-log idézés ötlete, akkor vettem észre, mennyi nyavalygás van az idézetben. Ráadásul most meg azon nyavalygok, hogy mégsem tudok bejegyzést írni, mert mégsincs téma... Whatever...

[23:04:26] S@ti: mindig csak ez a vatevör
[23:04:27] nfol: most az van, hogy írom össze a hibákat,
javítanivalókat, aztán holnap elkezdem őket áthidalni
[23:04:33] S@ti: ez marad nekünk, kisembereknek


Lesson of the day... :-)

Now Playing: Breaking Benjamin - Breath
A Next to Nothing és a So Cold mellett a legkirályabb Breaking Benjamin szám! Hihetetlenül zseniális. As usual :-)

Komment-link

2006-12-31

Annyira megtetszett az előző postban saját elmélkedésem és "A nap tanulsága", hogy végülis ezt tettem meg 2006 legutolsó bejegyzésének címének.

Jöjjön egy kis visszatekintő, először csak a tegnapi délutánra, aztán 2006-ra és a blogra. A tegnap délután interkulturálisan telt, ugyanis Aurorával meglátogattuk Nurult, a már említett bangladesi srácot, aki 25 évesen a másoddiplomáját készül megszerezni itt. Beszélgetve vele, kiderült, hogy Bangladesben jelenleg olyan kormány van, aki tesz is a népért. Erre mi csak a Gyurcsány-botrány részleteivel tudtunk volna felelni, úgyogy inkább passzoltuk volna a témát, ha ő engedte volna, ugyanis hangosan elkezdett elmélkedni és számolni. Azt mondta, hogy amelyik kollégiumban lakik, ott 100 eurót kell fizetnie a szállásért havonta, plusz élelmezésre szintén 100 eurót, végösszegként némi számolgatás után 70-80 ezer forint jött ki havonta, hogy neki annyira van szüksége. Ez a világ másik feléről származó ember elgondolkodott: ha neki ennyi kell havonta, akkor ilyen nevetségesen alacsony fizetésekből errefelé hogy tudnak megélni az emberek? Mi meg erre csak annyit tudtunk válaszolni, hogy "Well, it's very hard to survive in this country..." De utána is még sokáig kísértett az az ártatlanul naiv arc, amivel meg tudta kérdezni, hogy "... but if their income is so low, how can people in this city survive?"...

Szóval ilyen hangulatban telt a tegnapi nap, ahol birge is ott lett volna, de végülis a Mátrix miatt nem volt. Illetve nem tudta kideríteni, hogy lesz-e Mátrix és azért nem volt. Vagy majd megmondja egyszer, hogy miért nem volt. De nem volt. :-(

Térjünk rá akkor az ilyenkor szokásos... (Statisztikára!!! - dörgi a tömeg)

Nos... igen. No, milyen jó látni, hogy figyeltek! :-)

Tehátakkor statisztika. Ami úgy néz ki, hogy:

2006-ban 108 post született, ez napi átlagban (365 nappal számolva) 0,295 bejegyzés megírását jelenti.

Csak képzeljétek el, milyen hihetetlen melós dolog mindennap leülni és megírni egy bejegyzés 30%-át! és nem írhatod tovább, így nem ritkán egy gondolatot szakítasz meg írás közben és... Huh. Nehéz a blogger élete, tudjátok...

Amióta kommentálni lehet, 248 komment született, és ezek mindegyike 2006-ban! Hogy mi mindennek lehet örülni...

Zenei szempontból sajnos már nem sok örülnivaló van. Íme azon albumok listája, amik 2006-osak is és meg is hallgattam őket idén - némi megjegyzéssel mindegyikhez:

Anima Sound System - We Strike! - Sajnos nem sikerült olyan nagyot csapniuk Animáéknak. A Technotoys Blues kellemes betegségét sikerült csak felidéznem magamban, mikor véleményt akartam írni erről az albumról így fejből, és a másik értékelhető tracknek már a playlisten kellett utánakutakodnom. A World at War-ról lenne szó egyébként, ami ugyan erősen Asian Dub Foundation koppintás, de attól még jó. Az album viszont sajnos nem az.

Breaking Benjamin - Phobia - 2006 egyik legjobb száma, a Breath kivételével sajnos csak a Diary of Jane mondható átlagon felülinek. Általában viszont persze az összes track átlagon felüli tőlük, de önmagukhoz képest átlagon felülit viszont csak ebben a két esetben sikerült alkotniuk. A Breath-ről lesz még szó ebben a postban...

(Egyébként az is riasztó, hogy amikor a tavalyi Az év albuma 2005 című bejegyzést írtam, akkor kapásból szinte az összes 2005-ös albumot fel tudtam sorolni, amiket hallgattam és nagyrészt fejből írtam azokat, amik odakerültek. Most meg... nézegetnem kell az Albumok könyvtáramat a Commanderben! This is insane!
Anyways, megtaláltam a következőt. Menjünk tovább...)

Enigma - A Posteriori - Mikor először hallottam erről az albumról, azt mondtam magamban: "Hééé, új Enigma album? Az tökjó lesz!". De nagy csalódás ért, mert erről az albumról egészen egyszerűen hiányoznak azok a csavarok és hangzásbeli hangulatelemek, amelyek naggyá tették a 2000-ben megjelent The Screen Behind the Mirror albumot. Ráadásul annak még a címe is sokkal-sokkal jobb volt...

Gnarls Barkley - St. Elsewhere - Na, végre! Itt az év Albuma, úgy illő, hogy dicsérjük egy kicsit:

A zenei kirándulást az R&B, elektronikus zene, valamint néhol a rap területére a játékos Go-Go-Gadget Gospellel kezdjük, amely már rögtön az elején megragadja a figyelmünket, aztán a sodrás nem veszít lendületéből. Egy merő poén például a The Boogie Monster című szám, játékos bohóckodás ezzel a stílussal, mégis elképesztően szórakoztató hallgatni, valamint könnyű azon kapni magunkat, hogy dudorásszuk. A címadó St. Elsewhere még majdhogynem a leglassabb és legálmosabb az összes közül, de a hangulata leírhatatlan, csakúgy, mint a konvencionálistól igencsak eltérő ritmusokkal operáló Storm Coming, amely hangulatában valóban hasonló egy viharhoz. A klipjében Dennis Hoppert és Dean Stockwellt is szerepeltető Smiley Faces garantáltan mosolyt csal arcunkra, a Transformer pedig elképesztően rövid idő alatt elképesztően sok energiát képes adni - ajánlott például egy nehéz nap kezdetén reggel ezzel indítani! A Just a Thought meg egyszerűen remekmű. Period.

Ahogy az album is az. Az év Albuma 2006. Tapsoljuk meg Gnarls Barkley-ékat!

Kasabian - Empire - A Kasabian 2004-es azonos című albumánál ez az új release egy kicsit halványabbra sikerült, de határozottan nem rossz. Klasszikusok azonban sajnos nincsenek rajta. A By My Side és a Shoot the Runner érdemel különleges említést róla...

P.O.D. - Testify - Hááát... Sokban hasonlít a 2001-es Satellite albumhoz, sőt, ha úgy nézzük, nem sokkal gyengébb. De ott valahogy mégis találtam több kiemelkedő dalt is, mint az itteni három: Roots in Stereo, Teachers és Lights Out!. De legalább ez a három tényleg tökjó.

Placebo - Meds - Hát a srácok tényleg jól tették, hogy bevették a gyógyszereiket. De ezzel együtt is csak három igazán jó számot sikerült erre az albumra applikálniuk. A Post Blue még szóba fog kerülni ebben a postban, a másik két szám pedig a Drag és az Infra-Red

Poets of the Fall - Carnival of Rust - 2006 második legjobb albuma. Csak kicsit marad el a Signs of Life-tól, de rajta van 2006 legjobb száma, amiről még lesz szó...

The Crystal Method - London OST - Bár OST és így félig nem számít, mégis idevettem ezt az albumot, mert nagyon-nagyon jó. Tényleg nem nagyon tudok róla rosszat mondani, kiemelkedő TCM-anyag. Jó lenne most már egy folytatás azért a 2003-as Legion of Boom albumhoz is...

Zagar - Szezon OST - Hááát... Ez, mit szépítsük, nyomába nem ér a Local Broadcastnek (2002). Szóval jó lenne, ha a fiúk sürgősen kidobnának egy új albumot! :-)

Akkor most azért mégiscsak ideteszem az első három albumot, bár gyenge volt a felhozatal...

1. Gnarls Barkley - St. Elsewhere (Az év Albuma!)
2. Poets of the Fall - Carnival of Rust
3. The Crystal Method - London OST

Most pedig a számok tekintetében következik eredményhirdetés...

1. Poets of the Fall - Carnival of Rust (2006 legjobb száma!)
2. Breaking Benjamin - Breath
3. Placebo - Post Blue

Egy kis nyavajgás következik a végére (a negyediken...), mivel most átadom a szót a "Jó lett volna, ha..."-szekciónak:

- Jó lett volna, ha kijön 2006-ban a Weather Underground. Új Massive Attack albumot akarok most már végreeee!
- Jó lett volna, ha a Portishead is kidob egy albumot...
- Jó lett volna, ha van 2006-ban új Air-album is
- Jó lett volna, ha 2006 egyben egy új Hoobastank album éve is. Annyira jól sikerült a The Reason album 2004-ben, hogy alig várom a folytatást...
- Jó lett volna, ha a Within Temptation is kijön egy új albummal ebben az évben...

Még tudnám folytatni, de hagyjuk, mert senkit nem érdekel :-) Van még két album 2006-ból, ami már megvan, de még nem hallgattam őket: Incubus - Light Grenades és Evanescence - The Open Door.

Figyeljétek meg, hogy senkitől nem kívántam lehetetlent, mert olyan együttesektől, amelyek 2005-ben albumot adtak ki, nem kértem újat. A Prodigy-től sem követeltem új albumot, tekintettel arra, hogy a The Fat of the Land és a Always Outnumbered, Never Outgunned album között mennyi idő telt el...

A filmekre és a játékokra később kitérünk egy újabb 2006-ról szóló postban, ahogy azt már tavaly megszokhattátok...

Most pedig nincs más hátra, mint azokat az egyéb zeneszámokat megemlíteni, amik ugyan nem 2006-osak, de 2006-ban fedeztem fel őket és zseniálisak:

FC Kahuna - Hayling
Motorcycle - As the Rush Comes (Gabriel & Dresden Remix)
Fear Factory - Edgecrusher (Urban Assault Mix)
Rammstein - Nebel

Ennyi jutott eszembe most hirtelen. Kiegészítés még lehet, hogy jön...

Now Playing: FC Kahuna - Hayling
Bezony. Az évet megkoronázandó :-)

2007-es edit: az uw hibájának köszönhetően, dec. 31. második felében nem volt elérhető egyetlen uw-s oldal sem. Így vissza kellett TimeStampelnem ezt a bejegyzést...

Komment-link

2007-01-04

A média kudarca

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

BUéK mindenkinek az év első postja alkalmából!

Az év első postja pediglen két részből fog állni, az első rész pediglen a tegnapelőtti nap egyik HírTV-s műsoráról értekezik.

Január 2-án fél hat körül kapcsoltam a HírTV-re, ahol az "Eszmecsere" című fantáziadús címmel (Palik-klasszikusra való leheletfinom utalás!!!) megáldott műsor folyt éppen. A szomorú arcú műsorvezető a nézők hívásait várja folyamatosan, ebben az adásban éppen a babakötvény bukásáról és arról lett volna szó, hogy a FIDESZ alkotmánybírósághoz fordul a már-nem-tudom-mi-de-akkor-se-nagyon-érdekelt ügyében. A többi témára, ha voltak, már nem is emlékszem, ugyanis aznap a néezők megcsodálhatták a média teljeskörű kudarcát. Illetve a HírTV kudarcát, ezen belül is a műsor szerkesztőinek csúfos fiaskóját. Ez flat on the floor volt a javából...

Az történt ugyanis, hogy az első telefonáló a témák felett szívfájdalom nélkül átsuhanva rögtön az öszödi beszédről kezdett értekezni két percben. A következő telefonáló a témák felett szívfájdalom nélkül átsuhanva az október 23-i eseményekről, és ezzel összefüggésben Gyurcsány Ferencről beszélt. Ekkor a műsorvezető, ha lehet, még világfájdalmasabb képpel szinte könyörgött a nézőknek, hogy valaki ugyan szóljon már hozzá azokhoz a témákhoz is, amikről itt szó kéne hogy legyen. A harmadik telefonáló pediglen a témák felett szívfájdalom nélkül átsuhanva a gyógyszerárak aktuális változásáról prezentált egy személyes jellegű beszámolót.

A félórás műsor műsorideje pillanatok alatt leolvadt úgy, hogy egy árva telefonáló nem sok, annyi sem bagózott oda a FIDESZ alkotmánybírósághoz való fordulására, vagy a babakötvényre. Mindenki emberből van ugyanis és január 2-án ebben az országban, aki betelefonálós műsorban végre szóhoz jut és a TV-n keresztül az emberekhez szólni tud, persze, hogy ignorálja a babakötvényt úgy ahogy van, mert az érdekli, ami neki előző nap a nyakába szakadt: adóemelés, gyógyszeráremelés, újfajta adók, gázáremelés...
A műsorvezetőn pedig látszott, hogy emberileg tökéletesen megérti azt, hogy nem lesz itt olyan ember, aki nem ezekről fog beszélni, de hivatalból mégis szinte már tényleg térden állva azért kellett hogy könyörögjön, hogy valaki ugyan legalább köhögje le az egyik témát...

Ezt nevezem én a média kudarcának. Mert ha valaminek, hát a médiának kéne tudnia azt, hogy az emberekhez kell szólnia, és így bele kell tudni gondolni az emberek helyzetébe a Naprendszerben, a Földön, Magyarországon, 2007. január 2-án. Ezt bukták el, de nagyon szánalmasan, mert ha az utcáról berángatnak valakit a szerkesztők, hogy ugyan már mondja meg, milyen témák legyenek, azonnal rávágja, hogy január 2-án akármilyen témát is írunk ki, ha a nézők telefonjait várjuk, akkor biztos, hogy csak az áremelkedésekről és Gyurcsányról lesz szó. De az hétszentség, hogy csak ezekről. Bárki megmondta volna.

Ehhez képest a szerkesztők kiírták az aznapi témákat, mintha előző nap mi se történt volna, és elavult hozzáállásukkal nagyon megjárták: bebizonyították, hogy műsoruk egy idealizált emberiségnek szól, akikkel bármit meg lehet tenni január 1-jén, mert ha a tévében szóhoz jut január 2-án, akkor is szolgalelkűen a képernyőre kiírt témákról fog értekezni...

Tanulság: a néző úgyis arról beszél, amiről akar. A média nem diktálhat. Illetve úgy nem diktálhat, ha közben nézői telefonokat, véleményeket is vár. Ennek persze úgyis az lesz a vége, hogy arról fognak beszélni, amiről akarnak, és nem engedik a nézőket telefonálni. Aztán majd szerelhetjük a teleképeket fel a falunkra...

Kis jövőbetekintés gyanánt pedig ezennel kijelentem, hogy ugyanez meg fog történni január 16-án is, amikor a szekersztőknek addig nem fog terjedni, hogy a jauár 15-én életbe lépő változásokról írják ki a témákat, mégis minden telefonáló a vizitdíjról és ehhez hasonlókról fog beszélni, és tökre nem fogja érdekelni, hogy Kóka Jánosnak van-e új nyakkendője vagy nincs.

A bejegyzés második része pedig Dicska egyik kommentjének hatására születik meg, ugyanis kicsit magam is meguntam, hogy az uw az utóbbi három hónapban... hmm... hogy is fogalmazzak, hogy a szalonképesség határain belül maradjak... nem volt éppen a megbízhatóság mintaképe. Az 502-es "A PHP-script átlépte a futtatására szánt időkeretet"-től elkezdve a "Proxy Error"-ok végeláthatatlan során át még a "404"-re is volt időnként példa. A december 31-i downtime-ról már nem is beszélve.

[20:49:27] S@ti: mert dec 31 alkalmából nem működött az UW
[20:49:37] nfol: és BUéK, nem?
[20:50:53] S@ti: hogyne
[20:50:55] S@ti: :D
[20:54:27] nfol: "az év utolsó napján nehogy már a hülye blogoddal foglalkozzál, vazz!"
[20:54:48] nfol: kitalálták a kreatívok
[20:55:04] S@ti: hűűű
[20:55:12] S@ti: ezzel mennyi ember életét tették jobbá
[20:55:24] S@ti: aki ezért más, sokkal-sokkal fontosabb dolgokkal tudott foglalkozni
[20:55:25] S@ti: such as
[20:55:37] S@ti: gázáremelkedés, diákkedvezmény-eltörlés...
[20:55:41] S@ti: öröm az élet :D


Egy darabig tűrtem, és még most is adtam magamban egy hónapot az uw-nek, hogy hozza rendbe magát. De Dicska kommentjének hatására ezt most hivatalosan, itt is bejelentem: ha február 4-ig nem változik jelentősen a helyzet és nem lesz nagyságrendekkel megbízhatóbb a rendszer, akkor költözök. Period.

Now Playing: Yonderboi - Soulbitch
Az Nfol által említett Splendid Isolation egyelőre nem ragadott meg túlságosan, de azt be kell ismernem, hogy ez egy frankó szám. A többi még feldolgozás alatt. és tényleg hasonló a hangzásvilág a Neo első albumáéhoz. No hiszen.

Komment-link

2007-01-04

Az előző postban tárgyaltak a mai nap is aktuálisak, ugyanis a mai Eszmecsere a HírTV-ben hasonlóképp zajlott, mint a tegnapelőtti: a telefonálók között csak két olyan néző volt, aki a témákhoz akart hozzászólni, azok is inkább a vége felé. A témák egyébként a következők voltak:

- Vagyonvizsgálatok indulnak
- Megalakul a Rendészeti Minisztérium
- Gyurcsánynak Szili Katalin lesz az ellenfele az MSZP elnöki székéért folyó harcban

A műsorvezető az első három telefonáló után azt mondta, hogy "A következő nézőnk legyen szíves szóljon már hozzá a témákhoz, mert ezekkel mi készültünk..." - hát, mit lehet ehhez hozzáfűzni? Nem sokat. A nézők viszont megszánták szegény jó Szilvesztert (így hívják a műsorvezetőt, utólag is boldog névnapot neki :-)), és pár szóban tényleg értekeztek a kiírt témákról is, nem csak arról a vezető napi hírről, hogy a legszélesebb körben használt fájdalomcsillapítók vénykötelesek lesznek februártól. Ha már ennyire készültek Szilveszterék, hát miért nem ezt írták ki? Akkor nem kéne kérlelni a nézőket, hogy szóljanak hozzá a többihez...

Az egyik telefonáló pedig igen kereken kimondta véleményét a kiírt témákról: Szilveszter megkérdezte, mit szól a vagyonvizsgálatokhoz. A nő azt mondja: "Ezeknek én már nem hiszek el semmit." Aztán kérdezte, hogy mit szól Gyurcsány ellenfeléhez, mire a nő: "Semmi nem fog változni itt, ha ő lesz, ha nem ő lesz..." Elgondolkodtató, mindenesetre.

A HírTV szerkesztői nem képesek változtatni elavult szemléleteiken, abszolút nem tudom elképzelni, hogy mi lehez az a szűrő, amin fennakad az a bejelentés, hogy az Algopyrint már csak receptre lehet kapni - és még örüljünk, hogy ki nem vonják a forgalomból -, és átmegy az, hogy Gyurcsánynak talán mégis lesz egy ellenfele az MSZP elnöki székéért. Ha már nagyon akarnak ezzel foglalkozni, akkor elég lenne akkor is, amikor mág biztos, hogy lesz-e vagy nem lesz. Addig teljesen felesleges, legalább ahelyett jöhetett volna az Algopyrin. De nem...

Úgy nézem, itt számottevő változás 2007-ben sem várható. A január 16-ára vonatkozó jóslatomat még mindig tartom.

Now Playing: Fatboy Slim - Praise You
Klasszikus...

Komment-link

2007-01-11

Hosszú kihagyás után ismét blog, a szokásos összefüggéstelen címmel. Here we go again...

Ezen a héten az egyik nap Aurorával és Erával egy levesgyöngy nevű produktum vadászatára indultunk a helyi P**** M****-be. Jómagam a mai napig nem tudom, mi az, mert sajnos nem jártunk sikerrel a vadászat során. Ami azt jelenti, hogy nem sikerült levesgyöngyöt találnunk. Bad luck.

Ezután felmentünk ügyködni egy kicsit Lorettán, akinek heveny Messenger-problémái voltak, ugyanis birge leszedte a WLM-ről a plust, mert a fősulis nethálózat folyton ledobálta őt a WLM-ről. birge a WLM-et akarta volna leszedni, de a Plust szedte le. Ezért Era megkért, hogy szedjem le a WLM-et, és tegyek fel MSN 7.5-öt. én leszedtem a WLM-et és feltettem az MSN 7.5-öt.

Ezután vissza kellett raknom a WLM-et, és rá a plust. Ugyanis kiderült, hogy nem a WLM volt a probléma, hanem az, hogy nem volt rajta plus. Tehát újra felraktam a WLM-et, és feltettem hozzá a plust.

Ha valaki csak ennyit tud a történetről, és valahogy átsiklott a tekintete azon a tagmondaton, hogy mindez Lorettán zajlott, akkor nem érti, miért meséltem ezt most el. De aki tudja, az érti, és szabadon alkothat halovány fogalmat arról, hogy ez kb. mennyi időbe telt...

(Nem, birge, ne is próbálj azzal vádolni, hogy szidom Lorettát. Csak tényeket közlök. én egyébként tökjól éreztem magam közben :-))

A mai nap folyamán pedig vettem egy Sony Ericsson K310i-t, amivel eddig nagyon elégedett vagyok. Előtte Ericsson T65-öm volt, amire saját háttérképet is szerkesztettem, emígyen nézett ki:

Au. Most mutatnék képet, ha működne az UW-n az FTP. De a feltöltés műveletét képtelen elvégezni jelenleg, úgyhogy majd később megmutatom.

Az új telefonon egyelőre minden tökjó, előre elterveztem, hogy ébresztőhangnak a Quantum Leap főcímzenéjét fogom használni, amit minden reggel végig fogok hallgatni (1:12, legalább nem alszom vissza addig, és tényleg felébredek...), csengőhangnak meg még gondolkodom, hogy mit - csakhogy ehhez USB-kábelt kell vételeznem, de ezt meg szándékozom tenni a holnapi nap folyamán. Ha sikerül, akkor jut a blogba is ezáltal anyag...

Ez az FTP-ügy lesz a záróakkordja a mai postnak, egy kötelező dolog van még hátra. éspedig az, hogy Nfolt szándékozom megdicsérni, mivel olyan szépen jósolt médiajövőt a #604-ben. én mindig is tudtam, hogy képes rá. Meg is jósoltam, csak még nem gyártottam le visszamenőleg az erre vonatkozó bizonyítékokat...

Now Playing: Nickelback - Just for
Csak azért.

Komment-link

2007-01-13

Igen, filozofikusság. Ez az, ami arra sarkallja az embert, hogy blogbejegyzést írjon, ha történnek olyan dolgok, amelyek ezt kívánják meg. A filozofikusság az egy blog számára vitális jelentőséggel bír. Hiába vannak az embernek sirámai, örömei, ha nem filozofikus alkat, akkor halálunalom lesz a blogja, és senki nem lesz arra kíváncsi, hogy "jajistenem, ma nem volt valami meleg, ezért fáztam", vagy éppen arra, hogy "tökjó volt, mert ma vettem hamburgert és finom volt". Ugye nem.

Ezérthát most, itt, ahogy mindig, a filozofikusság kedélyes vizeire evezve, közös erővel, összefogva, egy csodálatos unityt alkotva fogjuk elküldeni a *****-ba az összes mobiltelefon-kiegészítőgyártó céget. Igen, még akkor is, ha azonosak a mobiltelefongyártó cégekkel. Mert így igazsgágos.

Történt egyszer egy ezen a héten vala volt napon, hogy Aurorával bementünk abba az üzlethelyiségbe, aholis én nemrég vásároltam egy Sony Ericsson K310i-t, és kértünk hozzá egy USB-kábelt is, amely kapcsán belső hangom a hosszabbítókábel-vásárlás tapasztalait felelevenítvén 1000 Ft körüli összeg elhangzására való expekcióját fejezte ki felém. Belső fejemmel bólintottam, s mentálisan fel is készültem a traumára, ugyanis fent nevezett termékre annak idején 150 Ft körüli összeget jósolt már említett belső hangom, s a 600 Ft-os végösszeg hallatán joggal esett le belső állam. De ez már a múlt, most taktikusan szinte irreális összeget mond, okos, okos, gondoltam én. Megismétlem: gondoltam én.

Az eladó barátságosan közli, hogy adjam kezébe készülékemet, s nem is vettem zokon, hogy bekapcsolt állapotban, csakúgy on the fly kikapta belőle az akkut. Már finoman figyelmeztettem volna, hogy nem, nem kell kivenni ahhoz az akkut, hogy megnézzük, milyen az interface, de ez neki is hamar leesett, és a "Ja, ezt most miért is csináltam?" mondattal vissza is zökkentünk az ilyenkor szokott kerékvágásba. Egyúttal én, mint vásárló, láthattam, hogy az eladó is ember, tehát csak nem mond egy ezresnél tényleg nagyobb összeget, merthát az alapjaiban csapta volna agyon az előző jelenet ebben a tér-idő kontiniumban való megtörténtének létjogosultságát, hiszen egy olyan párhuzamos univerzumban, ahol egy ilyen USB-kábel az említett összeg feletti árkategóriába esik, az akku kivételének szükségtelenségére való rádöbbenéses, sokkoló reveláció hatására bizonyára úgy vágta volna földhöz még testre sem szabott telefonomat, hogy menten tönkremegy, kártérítés pedig nincs. Gondoltam én, felépítve az emberi üzletkötés és emberi árkategóriák minden ízében kívánatos koncepcióját fejemben.

Csupáncsak azt hagytam ki a számításból, hogy nem a kedves eladótól függ az, hogy milyen összeget mond. Belső világom kártyavárként omlott össze (ej, ej, de köznapi és közhelyes hasonlat ez ebben az egyébiránt oly finoman cizellált textusban... nade a következő tagmondattal javítok ám!) annak a pszichedelikus élménynek megtapasztalásakor, amikor a kedves eladólány a gonosz, inhumánus telefonkiegészítő-gyártók szócsövévé átlényegülvén közölte a belső hangom által már gondosan kikalkulált összegnél négyszer nagyobb árat.

Mindezt úgy, hogy a kezében tartott kábel nem is volt jó a K310i-hez, s emiatt aztán abban maradtunk végül, hogy a szükséges kábelt megrendelés útján fogom megkapni, s felhívnak, ha megérkezik.

Nade térjünk csak vissza az előző előtti bekezdéshez itt egy pillanatra, feleim. 4K 2007-ben azért, hogy újonnan vásárolt telefonom minden multimédiás funkcióját kényelmesen ki tudjam használni. Ilyenkor vesz erőt az emberen az a bizonyos határtalan filozofikusság. Ez az a pillanat, amikor az ég összeszűkül, köd telepszik a környező világra, amely olyan áthatolhatatlan, mint az adásszünet szemcséi a tévében, amelyek mindenhol ott vannak; s egyszerre egy olyan területen találod magad, amely hasonló ahhoz, amit a Tizenharmadik emelet főszereplője látott a film egyik kulcsfontosságú jelenetében. Akkor az üzletből kilépve önmagadból is kilépsz, tudatot szabadon lebeg a térben, ahol nincs más, csak a légréteg, messze a füstöt ontó gyárkémények felett, nincs USB és nincs soros port, nincs átviteli sebesség, csak örök béke és nyugalom. A csodálatos beteljesülés élménye, amikor rádöbbensz: célbaértél.

Azután mindez fokozatosan elmúlik, visszaszippantódsz testedbe, amelyet ebben a létidóben használni vagy kénytelen, s ezzel együtt visszatérnek az emlékeid, hogy tudniillik ha a testedet használni vagy kénytelen, akkor a telefont is használni vagy kénytelen, és gúzsba vagy kötve, ha használni kívánod rendesen, ha már úgyis használni vagy kénytelen, mert te igenis át akarod tölteni a New Ordertől a 60 Miles an Hour refrénjét csengőhangnak, de ismét a válladra nehezedik az összeg súlya és nincs appelláta, nincs esély, nincs kompromisszum és nincs kiút, s kétségbeesetten emlékezel és kapkodnál két kézzel az előbbi lelki béke után, de nem marad más, csak az aztakurvaeget.

Azt hiszem, rá fogok kérdezni az árra a telefonban, ha felhívnak, hogy megérkezett, nehogyaztán rádobjanak még pár ezrest az csak azért, mert ez a kábel már jó a telefonomhoz.

Now Playing: A blog történetének első kicsillagozatlan csúnya szavának tiszteletére néma csend.

Komment-link

2007-01-14

Kábel nélkül is sikerült fotóznom magamnak jókis UT-s háttérképet, de ezt most még kábellel se tudnám megmutatni, hogy hogy mutat, mert a telefonnal nem lehet lefényképezni saját magát. Majd megkérek valakit, hogy fényképezze le a telefonjával a telefonomat. Végtelenített kép. Most pedig képet fogok linkelni, miközben az In Search of Sunrise 5-öt hallgatom.



Szóval amikor utoljára linkelni akartam ezt a képet, akkor az UW nem tudott feltölteni. Most már tudott, amikor az előző postot írtam, de akkor nem linkeltem be, mert kiakasztott a kábel.

Tehát így nézett ki a régi telefonomon a háttérkép. Egy egész napom ráment középiskolában, mire megcsináltam. Pixelenként kellett megrajzolni, és a nap legelején direkt felrajzoltam egy vázlatot négyzetrácsos füzetbe, hogy milyen legyen a vonalak meredeksége, hogy kijöjjön középre. és amint látható, még árnyékot is rajzoltam neki, ezért kétszer addig tartott, mint amúgy tartott volna. 2004 márciusában készült el, amikor már csak egy hónap volt hátra a Kill Bill: Vol. 2 bemutatójáig. Az első részt btw nem láttam moziban sajnos. Aznap minden órán ezzel szórakoztam a pad alatt, rajzoltam a vonalakat pixelenként.

Ma meg már csak megnyomok egy gombot és kész. Ez a fejlődés. és képernyőről fotózva nem is néz ki olyan rosszul. Lehet, hogy meg is tartom.

Vasárnap van, azaz pont egy hete annak, hogy a Heti Hetesben Hajós elmondta, miért nem érdemes barlangba menni, amiből aztán egy egész beszélgetés kerekedett a barlangokról. A műsorban még azt is megtudtuk Hajóstól, hogy hogyan is kell darált húst vásárolni, valamint hogy mi is az a rádióújság tulajdonképpen.

Mindezekből kiindulva, azt hiszem, a mai műsor után is lesz mit linkelni...

Nemsokára átpofozom az oldalt található linkeket kicsit rendesebbre, mert már annyi Hajós-videó van, hogy nem érdemes mindet közvetlenül linkelni. Lehet, hogy teljesen meg is szüntetem a "Multimédia" kategóriát és valami más lesz helyette. Még megálmodom. Mindenesetre, nagy-nagy változások lesznek. és ez fenyegetés!

Now Playing: Photek - Ren 2
Klasszikus és nyugtató. Össze kéne vágnom rá valami klipet, hogy legyen már hozzá valami jó képanyag is a YouTube-on...

Komment-link

2007-01-14

Era says:
te mennyit tudsz?
S@ti says:
háááááááát...
S@ti says:
most per pill
S@ti says:
eleget ahhoz
S@ti says:
hogy ha szerencsém lesz, akkor hármast kapok
Era says:
nem akarod átteni jövő keddre?
S@ti says:
de, jó ötlet
S@ti says:
áttettem


Ennyit az EU intézményeiről. Sőt, követelem, hogy monnyon le.

Now Playing: Lasgo - Something
Nem mintha illene ehhez a posthoz, dehát a Winamp villámkeze egy bűvészt is megszégyenítő módón tud keverni (shuffle).

Komment-link

2007-01-20

Miközben egyre jobban tetszik WillFreeman blogja, rájöttem, hogy a péntek hajnal igazán alkalmas magvas gondolatok megfogalmazására.

Ilyenkor jut eszébe az embernek az például, hogy egész héten nem hívták fel a megrendelt USB-kábel ügyében, amelyről tehát in advance megállapíthatjuk, hogy nem csak drága, de legalább lassú is. Remélem, a tetejébe még jóformán használhatatlan is lesz.

Ekkor fogalmazódott meg bennem az a gondolat is, hogy milyen jó is lenne, ha a telefon tudna kezelni egyszerű TXT-s állományokat, és azok tartalmát képes lenne megjeleníteni a képernyőn. Így ugyanis akár e-bookokat is olvashatnék a buszon, bár a kijelző égetése komoly fenyegetést jelent az akku állapotára nézve, de ezt a kockázatot még vállalnám is pár alkalommal. Meg persze akkor, ha nincs nálam analóg formátumú könyv. Visszatérve a lényegre, a telefon "fájlkezelő" menüpontjában láttam az "Egyéb" fájloknak mappát, tehát a kábel kézhez kapásának napján ki fogom ezt is próbálni. Nem, nem nézem meg a neten. én akarom megtapasztalni, és én akarok refrént énekelni, ha nem megy. Aki esetleg nem érti az előző mondat lényegét, kattintson ide.

Az előbb töröltem egy olyan spamet, amiben cialis vásárlására buzdítottak, ám vannak már kifinomultabb formái is a blogkomment-spameknek, amelynek keretében egy bizonyos "John" jelenti ki oldalamról, hogy "great site!", de a megadott URL-nél kilóg a lóláb, ugyanis valamiféle reklámoldal. Delete. Ugyanerre a sorsra jutott Greg is, aki két link kíséretében közölt valami hasonlót, csak ő úgy fogalmazott, hogy "great work!". Hát igen. Igen nagy munkát végzek, miközben még innen is spameket kell irtanom. Ma is négyet kellet spamként megjelölnöm... Ej, ej.

Ha már itt tartunk, következzen egy érdekesség, amelyet Nfol figyelmébe is ajánlanék. Szerintem nagyon cool.

Chat spam can occur in any live chat environment like IRC and in-game multiplayer chat of online games. It consists of repeating the same word or sentence many times to get attention or to interfere with normal operations. It is generally considered very rude and may lead to swift exclusion of the user from the used chat service by the owners or moderators.

The application of the name "Spam" to unwanted communication originates in Chat-room spam. Specifically, it was developed in the chat-rooms of People-Link in the early 1980�s as a technique for getting rid of unwelcome newcomers. When someone would enter a chat-room full of friends who were in mid-conversation, and the newcomer tried to turn the conversation in an unwelcome direction (usually trolling for cybersex), two veteran members of the room would begin typing in the Monty Python �Spam� routine at high speed. They would fill the screen with �Spam Spam Spam eggs Spam Spam and Spam� etc, and make all other communication impossible. The other members of the room would just wait quietly until the newcomer got disgusted and moved on to a different room.


Forrás: Wikipedia.

A péntek hajnal továbbra is rulez, főleg az nagyon pszichedelikus olyankor, amikor rájössz, milyen hülyén is szól a RHCP-től a Dosed első 20 másodperce, amikor még csak a bal csatornát hallod, mert még csak az a fülhallgató van a füledben.

Now Playing: Nickelback - Where do I Hide
Ezennel szeretném hivatalosan is bejelenteni a rajtam az utóbbi időben hevesen jelentkező Nickelback-mániát. Elkezdett szinte mindegyik számuk nagyon tetszeni. Igen, még a Next Contestant is.

Komment-link

2007-01-23

Ittatok már cukor nélküli feketeribizlis teát grapefruit cseppekkel? Szerintem fel kéne venni az emberiség elleni bűnök listájára.

Hálás köszönet Aurorának, akinek ezt a páratlan élményt köszönhetem.

Now Playing: Gnarls Barkley - Smiley Faces

Komment-link

2007-01-26

Ne olvassátok el ezt a könyvet! Már persze akkor, ha jó könyvet szeretnétek olvasni. Ha rosszat, aminek a hibáit jól ki tudjátok vesézni, mint én most majd fogom tenni, akkor csak tessék, lökjétek a kosárba nyugodtan. Aki ezt tervezi, ne olvasson tovább, mert lelövöm a """"""poént"""""". Igen, négyszeres idézőjelben. Ugyanis szégyen lenne poénnak nevezni egy ilyen antiklimatikus könyv utolsó oldalán kiderült információt...

A könyvet akár egy mondatban is össze lehet foglalni, de ezt inkább majd később. Azt nem tudom, hogy Robin Cook előtte mennyire tudott írni, de hogy most nem tud, az tuti. Ajánlom figyelmetekbe a fülszövegből a következő mondatot:

A tárgyalás során dr. Jack Stapleton, neves igazságügyi orvos szakértő tanúként idézi meg a halott asszonyt: exhumáltatja és felboncolja, hogy sógora, Bowman doktor ártatlanságát bizonyítsa.

Ez a könyv 496 oldalas. Mondjuk, hogy 500. Nem tévedünk sokat, azt is a magunk kárára, ugyanis ebből a könyvből 100 is sok. Illetve kevés. Ahonnan nézzük...

A lényeg: az 500 oldalas könyv 400. oldalán még mindig nem történik meg a boncolás! Pedig a fülszöveg azt sugallja, hogy az ezután történő dolgok lesznek az igazán lényegesen a könyv cselekménye szempontjából:

Vajon sikerül-e megtudni, mi lappang a rejtélyes haláleset mögött, vagy a sikeres orvos életét végképp tönkreteszi a koholt műhibaper?

De ha ettől a félrevezetéstől eltekintünk, a könyv még simán lehetne jó, ha nem is arról szól. Hát akkor ne arról szóljon, csak szóljon valamiről. De ez sajnos nem sikerült. Az alaptörténet szerint a főszereplő az igazságügyi orvosszakértő, Jack (nem, sajnos nem az a Jack, mert akkor már 24 óra alatt vége lett volna a könyvnek, és sokkal izgalmasabban...), aki exhumáltatni akarja a holttestet. és akarja. és nagyon akarja, 400 oldalon keresztül. Közben különböző nevetséges red herringekkel próbál az író valamiféle gyanút vetíteni az elhunyt férjére és az ügyvédjére, akinek természetesen olasz neve van, és egyszer bevet hősünk ellen egy gorillát. Hű. Baromi izgalmas.

és amikor végre megtörténik a boncolás, az egész semmit sem ér, mert a legvégére valami akkora címeres ökörség jön ki az egészből, hogy a sztori lyukain (plot hole-ok) akár három egymás mellett szellősen hajtó kamiont is át lehetne vezetni.

A beperelt orvos, Craig a sejtek nátriumcsatornáinak működésével foglalkozik. Ezekről eddig csak kevés tudományos munka született, de fontos kérdés az izom- és idegsejtek működése szempontjából. Ezek a nátriumcsatornákról szóló publikációk többször is előkerülnek a könyv során, és Jack mindannyiszor "elvontnak" és "misztikusnak" találja Craig erre irányuló tevékenységét. Lehet, hogy velem van a baj, de én nem igazán látom, mi olyan misztikus abban, hogy valaki tudományos lapba publikál, valamint a nátriumcsatornácskákat sem tartom elvontnak. Dehát én nem is vagyok igazságügyi orvosszakértő, az is igaz...

Már itt kilóg a lóláb, hogy Cook "hé, te idióta olvasó, figyelj oda, mert ez fontos lesz ám később, csak mivel túl bonyolult ez a te fejedhez, hogy megjegyezd, ezért leírom százszor is" módba kapcsolt. A megoldás pedig a következő: Craig ölte meg a betegét, olyan méreggel, ami pont a nátriumcsatornácskák működését befolyásolja! Ezután pedig a tárgyalás vége felé egyszerűen elmenekül, aztán pedig Jack Kubában találkozik vele, de nem biztos benne, hogy ő az, az illető pedig egy másik néven mutatkozik be, akiről kiderül, hogy Craig egy régebbi betege volt, aki szintén meghalt.

Az egész annyira erőltetett, hogy az valami hihetetlen. és most következzen a beígért egy mondatos összefoglaló: ez a könyv egy orvosról szól, aki kinyírta az egyik betegét, hogy segítse a tudományos munkájában, aztán elmenekült Kubába, és nevet változtatott.

Ha valakinek ennyit mondunk, elkerekedett szemekkel fogja kérdezni: MI VAN???
és igaza lesz.

Mi értelme elmenekülni és nevet változtatni? Azon a néven már nem publikálhat, annál is inkább, mivel az illető halott. Ráadásul a cselekmény annyira llllllaaaaaassssúúúúú, hogy legalább lenne valami épkézláb csattanó a végén... De nincs. Csak ez. Ninja szavaival élve: "Mi ez a hülyeség?"

és most pedig pár sort a telefonról akartam nyavalyogni, de egypár pont megcáfolódott, amivel kapcsolatban akartam, úgyhogy kicsit kevesebb lesz a nyavalygás, de lesz.
Nem tetszik az új telefonomon az, hogy a régi az SMS-ek időpontjául azt írta ki, amikor az az üzenetközpontba beérkezett, ami logikus is. Az új viszont csak azt az időpontot jegyzi, amikor a telefonra megérkezett az üzenet. Az pedig evidens, hogy abban a pillanatban történik, amikor bekapcsolom reggel. Merthogy éjszakára ki szoktam. Így elég gyanús szokott lenni, amikor valaki reggel hétkor kíván nekem SMS-ben jóéjt. További mókás dolgok fognak akkor történni, ha valami határidős dologról szóló üzenetek kapcsán esetleg majd fel kell hívnom az üzenetküldőt, hogy "bocs, ezt mikor is küldted?"... Viszont lehet, hogy én vagyok béna és ezt valahol be lehet állítani, csak nem találtam. Aki tudja, jelezze! Mindenesetre, ha így van, akkor tökrenemértem, miért nem az a default és miért ez a használhatatlan lett inkább az.

Eredetileg nyavajogni akartam amiatt, hogy energiatakarékos módban a telefon nem értesít semmilyen módon arról, ha üzenetet kaptam. Ha például otthon letettem a régit az ágyra, elég volt megfigyelni a villogójának a sebességét. Ha gyors, kaptam, ha normális, nem kaptam. Tiszta sor. Most meg... - nem jelzi sehogy! - akartam volt mondani, de ma reggel észrevettem, hogy mégis. Méghozzá pont azon a módon, ahogy én azt gondoltam, hogy jó lenne: az energiatakarékos óra fölé kirajzol egy borítékot. Ez tehát tökjó.

Az már kevésbé, hogy maga a színes kijelző ennyi energiát fogyaszt. Persze valamit valamiért, de mégis. A régi telefonokat az akku teljes lemerülése után is még vissza lehetett kapcsolni némi pihentetés után egy(pár) vészhívás/vészSMS erejéig, ezeket a színeseket meg már nem. Ez kéremszépen meg se nyikkan nekem, ha egyszer magától kikapcsolt. Ez viszont nem tökjó.

Egyéb keservek viszont jelenleg nem jutnak eszembe. Mindennel együtt azért elégedett vagyok. Persze az USB-kábel és a texteditor még hiányzik, de rajta vagyok az ügyön. A kábel például jövő héten úgy néz ki, meglesz.

és most következzék valami egészen más.

Most jutott csak el a tudatomig, hogy ezek az idióta magyar filmforgalmazók lefordították a Shaolin Soccert Üsd, vágd, focizzál!-ra. Üsd, vágd, focizzál!. Nem, ez nem vicc. Mi a grapefruitcseppes tea bajuk volt a Shaolin foci címmel? Megmondaná valaki? Nem, ez nem vicc. Tényleg káromkodásnak használtam a "grapefruitcseppes tea" szókapcsolatot.

Now Playing: Dirty Vegas - Roses
A Pandora netrádión keresztül hallgatom, ami oltári ötlet egyébként. Innen tudtam meg, hogy a Dirty Vegas kiadott egy One című albumot 2004-ben... Mik vannak.

Komment-link

2007-01-31

Nfol már járt egyszer kliens-kanosszát, now it's my turn...

Ugyanis ma úgy volt, hogy megveszem a kábelt. Megyek be a Pannonba, egy új eladócsaj próbál kiszolgálni, mondom neki, hogy én volnék az, aki rendelt egy K310i-hez egy kábelt. Látom rajta, hogy nagyon nincs képben, bemegy hátra, és előhozza ugyanazt a dobozt amiről a másik kolléganővel már szerencsésen egyszer megállapítottuk, hogy nem az. Azért is kellett a központból rendelni...

Mondom neki, hogy próbáljuk már meg, mert nekem ez gyanúsan ugyanannak tűnik, ami egyszer már nem volt jó. Megpróbálja, majd rádöbben: "Jéé, ez tényleg nem ehhez való."... Jó reggelt kívánok.

Végre a másik kolléganő is felszabadult, aki megállította előbbi emberünket, aki már térült-fordult és kihozott nekem egy Nokia adatkábelt. én kicsit összehúzott szemmel már éppen mondanám, hogy "Nehogymár azt mondd nekem, hogy ezt küldte a központ", de a képben lévő kolléganő szerencsére már tereli is vissza szegényt a raktár felé, hogy "Nem, ez sem jó, ez Nokia...", és megy inkább ő is be, hiszen partnere most meg kétségbeesetten kérdezi: "Akkor most nem jött meg?"... Mármint az a rendelés, amiről ő az eddigiek alapján nem is tudott, hogy egyáltalán létezik. Teccikérteni.

A kolléganő egy másik doboz alól (tökjó, hogy pont belátni a raktárhelyiségbe...) bányássza elő azt a kábelt, amit a központ küldött. Szándékosan fogalmazok ilyen kínosan pontosan, hiszen akkor jött a mai nap első sokkja: a zacskóban látnivaló, hogy nem USB-kábel van, hanem egy soros kábel. Erre aztán tényleg megszólaltam összehúzott szemmel, kicsit elnyújtva a szavakat: "Hááát... ez nem egy USB-kábel..." Esküszöm, még kacsintottam volna is, ha a csajból nem sütött volna a jószándék, dehát sajnos ő se ért ahhoz, amit el akart volna adni. De legalább megértette elsőre, hogy nem, ez tényleg nem az a kábel, ami kellett volna. Viszont, ami ezután következett, az megintcsak egy kisebbfajta sokk volt. Nade ha már kanossza, legyen kövér...

... a csupajószándék eladó kolléganő ugyanis azt mondja, sajnos nem tud mit tenni, hiszen ők ezt a központtól rendelték, és a központ ezt küldte... Ezen a ponton hirtelen elkezdett érdekelni, hogy vajon hogyan rendelhették ezt a kábelt? én ugyanis kifejezetten USB-adatkábelt kerestem, a másodszor előhozott eredeti doboz is egy USB-kábelt tartalmazott. Tehát akkor vagy ők nem USB-kábelt rendeltek, vagy a központban sem tudják megkülönböztetni a soros kábelt az USB-től. Áááááááá! Fáj a fejem, már csak ha belegondolok is...

Az utolsó tanács úgy szólt, hogy próbáljam meg más szolgáltatóknál(!), mintha attól, hogy ez a kis üzlet nem tudott szerezni, már az egész Pannonnál nem lenne ilyen kábel; aztán az is előkerül, hogy menjek független GSM-szaküzletekbe. Jó. Megyek.

Aurora szerencsére tudott egyet a közelben, úgyhogy körülbelül fél óra múlva már ott is vagyunk. A srác szimpatikus, mikor mutatom a telefonomat, hogy ehhez szeretnék USB-s adatkábelt, azonnal mondja is, hogy 2500-ért tud adni. A biztonság kedvéért rákérdezek, hogy "Biztosan jó ehhez a telefonhoz?", s a srác még majdnemhogy engem néz hülyének, hogy hátpersze. Ok, hát ha ennyire profik vagyunk, akkor elviszem. Kicsengetem az árát (ami papírpénzzel nem kis teljesítmény! Azért érzitek...), és mikor a rádióban próbálgatom és nem nagyon hajlandó felismerni a gép, akkor döbbenek rá, hogy a For SYER K750 felirat nem véletlenül van a csatlakozó alján egy fekete matricán fehérrel feltüntetve...

DAMN IT!!!

Hát igen. Így jártam. A blokk viszont megvan, holnap megyek visszacserélni egy most-már-tényleg-jó kábelre, vagy visszakapom az árát, és próbálkozom megint máshol. Ha addig nem őrülök meg...

A sztori slusszpoénja az lenne, hogyha az eredetileg mutogatott kábel tényleg jó lenne a telefonomhoz. Na, akkor őrülnék meg, de akkor aztán tényleg nagyon.

Időközben elolvastam Robin Cook Mutáció című könyvét is, amit random lekaptam a polcról a régi könyvei közül, hogy lássam, vajon elfelejtett-e írni, vagy már eleve nem tudott. A kísérletből az derült ki, hogy ez a könyv annyira nem katasztrofális, mint a Válság, de azért azt se nagyon lehet mondani, hogy bármi extrát tartalmazna. Az alapötlet jól ki van gondolva, de egyszerűen túl lassú a történetszövés, és mikor már mindenki kitalálja, hogy ki áll az egésznek a hátterében, akkor is képes még további három "rejtélyt" bedobni és még 150 oldalon keresztül örömködni rajtuk, már majdhogynem azt nem írva a szövegben, hogy "Ugye, hogy ezt milyen jól kitaláltam?", ami egy idő után - pláne, hogy én akkor már 200 oldallal azelőtt rájöttem, hogy mi lesz - nagyon-nagyon idegesítő. Végülis, ha innen nézzük, igazából csak egy probléma volt ezzel a könyvvel: okosabb voltam nála. A Válsággal azért több probléma is volt ezen kívül, mert ebben legalább nem voltak akkora ordító plot hole-ok, hogy az embernek jojózzon tőlük a szeme... Így viszont azt is el tudom képzelni, hogy akik nem voltak okosabbak a könyvnél, azoknak még tetszhetett is. Mármint a Mutáció, mert nem akarom senki emberfiát megvádolni azzal, hogy tetszett neki a Válság - bár a Bookline-on 4 csillagot kapott az ötből, szóval... Ehhez most nem tudok további kommentárt fűzni, mert hirtelen nagyon elszomorodtam.

Now Playing: The Crystal Method - Weapons of Mass Distortion
Pedig már hogy elterveztem, hogy végülis ez lesz a csengőhangom - előbb is eszembe juthatott volna, hogy ezt a számot szerintem eleve annak is írták a fiúk :-)
Őőő... már persze ez is lesz! [elszánt arcú smiley]

Komment-link

2007-02-02

A mai post a megnyugvás postja. Rendeződött ugyanis két nagy-nagy probléma, amely a telefonom zavartalan birtokbavételének útjában állt. Eleddig.

Az első ugyebár az előző postban megénekelt ún. Kábel-kanossza volt, amely Aurora segítségével megoldódott, miközben Nfol és Dicska is kétségbeesetten távhelpelt. Aurora azonban a helyszínen tartózkodott, mikor sokadszorra említettem meg, hogy "hát, márpedig ez a kábel nem érintkezik", s egy határozott mozdulattal... De kezdjük csak az elején!

Amióta nem találkoztatok hűséges narrátorotokkal, azóta ő megjárta még egyszer a GSM-szaküzletet, ahol a srác beütötte a zinternetbe a kábel típusjelét, s nekem is láttatni engedte, hogy bizony, a hiba az én készülékemben van, mert a K310i is szerepel a támogatott típusok között. Ígyhát lehajtott fejjel kullogtam el a tett színhelyéről, megfogadva magamban, hogy "na, most már tényleg kipróbálom otthon is". A rádióba visszaérkezvén azonban nem hagyott nyugodni a kérdés, és megint csatlakoztattam a kábellel az ottani géphez a telefont, s újfent semmi. Aurora eddig csendben hallgatott a háttérben, de ebben a pillanatban akcióba lépett.

Elkérte az eszközöket, s első kísérletre is sikerült csatlakoztatnia a kábelt rendesen a telefonhoz. Igen, kiemeltem a rendesen szót, mivel kiderült számomra, hogy nem, nem volt véletlen, hogy amikor én dugtam be a kábelt a csatlakozóba, akkor lötyögött és úgy általában is gyanús volt, hogy ennek nem így kéne kinéznie. Mikor Aurora tette ugyanezt, akkor a kábel egy határozott csattanással került a helyére, ami tényleg a helye is volt, s így már felismerte a gép is.
Ez a pillanat hihetetlen megnyugvással töltötte el szívemet.

Itt kell megjegyeznem, hogy szeretem ezt a telefont, ugyanis a fájlmásoláshoz és egyéb buherákhoz nem kell feltelepíteni a PC Suite nevű programot, hanem egy egyszerű pendrive-ként ismeri fel a gép automatikusan a telefont, és máris szabad a vásár. Ily módon otthon villámgyorsan átmásoltam magamnak a Weapons of Mass Distortiont csengőhangnak, s ármásoltam az eddig készített képeimet a gépre. Ezekről kicsit később, most még ott tartunk, hogy relief.

További megnyugvás következett a TextEditor kapcsán is. Korábban kifejtettem azon nézetemet, hogy milyen jó lenne, ha a telefon képes lenne egyszerű txt-állományokat kezelni. Itt a végéről kezdeném a történetet: a TextEditort nem egészen egy órája próbáltam ki - nem működik. A telepítés után az elindításkor egy "Kis türelmet" üzenet fogad, s tartódik ki a kijelzőn ad infinitum. Legalábbis, mivel 5 és fél perc után sem változott semmi, bátorkodhatom kijelenteni, hogy ez már nem fog elindulni a telefonomon. Hogy hogyan lesz ebből is relief?

(Ami még mindig nem dombormű, mert azt úgy is ejtik, ezt meg [rilíf]-nek kell mondani, s most szándékosan használom a magyar megfelelőjével együtt vegyesen, mert ez hogyúgymondjam megnyugvást szolgáltat azok számára is, akik nem tudták eddig, hogy ez mit jelent. Most már tudják, s megnyugodhatnak.)

Hát úgy lett ebből is relief, hogy mielőtt a TextEditort kipróbáltam volna, egyszerűen látni akartam azt a hibaüzenetet, ami egy txt-fájlra ráenterezést követ, s ezért találomra ráböktem az egyikre a próbaképpen átmásolt 3 txt közül. S hihetetlen megnyugvás következett: a beépített böngésző zokszó nélkül megjelenítette a fájl tartalmát!

Mivel nekem a TextEditorból is inkább a megnyitás (majdnem megnyugvást írtam...) funkció kellett volna, meglepődve vettem tudomásul, hogy nem, nem kell ahhoz TextEditor, hogy tudjak olvasni txt-t a telefonon. Tehát mikor elindítottam a TextEditort, azt már megnyugvással a szívemben tettem, s így tulajdonképpen nem is nagyon érdekel, hogy működik-e. Maximum akkor venném így most hasznát, ha telefonról akarnék blogolni...



Ő itt Nurul Aman, a bangladesi diák, aki itt tanul a DF-en, és jó fej. A képen éppen egy általa főzött étel társaságában látható. Most végre meg tudtam mutatni vizuálisan is őt, mert... igen, igen. Ezt a képet a telefonommal készítettem...
Nurul egyébként a napokban küldött nekem egy e-mailt, amely alkalmat adott számomra, hogy megcsodáljam angoltudását írásban is, és... Hát, még a legelnézőbb hangulatban lévő spellchecker programot is szabályszerűen rázná a hideg a szavait olvasva, de a szöveg összességében érthető, ha az ember elképzeli hangban, hogy hogyan is hangzana kimondva az adott szó. Ettől eltekintve persze jó srác, amint az az eddigiekből is kiderült, csupán érdekességként jegyzem meg. Ma birgével is sikerült összefutnom a társaságában a mai nagy plakátolás közepette, és Nurul kíváncsi volt, hogy mi van a táskámban. én erre azt válaszoltam, hogy "All kinds of weird stuff: heads, hands... Various parts of dead bodies, you know", mire ő megjegyezte, hogy ha kellene még hulla, akkor vigyem ezt itt (az egyik asztal alá mutatott), mert még egészen friss. Mondom én, hogy jó arc!

Ma duplapost lesz, mert van még mondanivalóm. De nem akarok belezavarni a post hangulatába, mert ugyan nyugtalanító dolgokról nem lesz szó a későbbiekben sem, mégis annyira jó ez a relief, hogy őrizzük is meg az örökkévalóságnak.

Now Playing: Mauro Picotto - Proximus
Egy régi VIVA-s klasszikus...

Komment-link

2007-02-02

Miután ilyen tökjól felcsaptam a februárt, folytatom is azzal, hogy jelenleg az UW eléggé megbízhatóan működik nálam. birgével megbeszéltük, hogy ez lehet, hogy annak köszönhető, hogy túl ritkán olvasom a saját blogomat, vagy túl ritkán akarok bejegyzést alkotni, mert ő mindennap próbál feljönni a blogomra, és az UW szerinte hagy kívánnivalókat maga után.

A probléma többrétű azért ennél. Ha én most költöznék, a counter elölről kezdené a számolást, márpedig azt nem szeretném. Az egész adatbázist egy az egyben áthúzni úgy tudom, sehova nem lehet, de jöhet kommentbe a cáfolat. Ha költözöm, akkor olyan helyet keresek, ahol működik az FTP (hogy tudjam hova átírni a régi postok kép-linkjeit). Amit birge említett, hogy úgy költözzem, hogy tartsam meg a régi blogot, valahogy nem tűnik számomra élhető alternatívának. Nem szeretném elölről kezdeni a számolást. Ez a dilim, úgy látszik...

Ja, csak közbevetésként: nem felejtettem el, hogy az "5 dolog, amit eddig nem tudtatok rólam"-konteszt stafétabotját megkaptam Nfoltól, valószínűleg élni is fogok a lehetőséggel, de még nem most, mert egyelőre gyűjtöm magamban, hogy miket fogok írni, csak nincs meg még minden. De "ami késik, nem múlik el soha", ahogy azt Theodore Roosevelt viaszbábuja mondta az éjszaka a múzeumban című filmben...

Mivel immáron képrögzítő eszközzel gazdagodott blogger lettem, a január 29-ei nyílt napon már megörökítenivalóra éhes szemmel érkeztem, s mikor felragasztottuk kreatívan a "DF FILMKLUB" feliratot a falra, amelyre vetítettük a Hairt, azonmód le is fényképeztem a képződményt, hogy ti is lássátok, mennyire kreatívak is vagyunk valójában:



Mikor Nurulhoz mentem felfelé, a 35-ös koli liftjében megakadt a szemem egy kiíráson, amelyben az ablakokkal való problémák mielőbbi jelzésére szólítja fel a bentlakókat egy felirat:



érdekes nyelvtani egyeztetési hibára lehetünk benne figyelmesek, ha közelebbről megnézzük...



No igen. Akkor tényleg igazán nagy baj lehet már, ha "az ablakok befúj a szél"...

Bár a régi klasszikussal nem versenyezhet, amit most újra ideidézek, úgyis régen volt már:



Ebből mindnyájan tanulhatunk.

Most pedig örömömben szaladok is az e-bookjaimból txt-ket gyártani.

Now Playing: Darkel - My Own Sun
Mivel az Air Pocket Symphony című albumára még várni kell, ezért addig az egyik tagjuk szólóalbumát hallgatom, amely határozottan nem rossz. A Darkel álnév mögött megbújó tag zenéje lendületesebb, mint az eddig ismert Air-melódiák, de az együttesre jellemző furcsa, mégis megragadó és ellenállhatatlan dallamvilág itt is megmutatkozik. Az egész azonos című album imádnivaló!

Komment-link

2007-02-03

Múltidézés

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Ha már ennyire belejöttem tegnap, akkor bizony ma is duplapost lesz. A mai első darabban múltidézünk, azaz kevéssel a blog indulása előtti időpontba látogatunk. Egészen pontosan 2005 nyaráról van szó, ami most azért fontos, mert az egyik átmásolt TXT-ben, amivel kipróbáltam a telefont, ez az entry szerepelt. Akkor még persze nem a blogomba, hanem csak a gépre írtam magamnak TXT-be naplót, tehát most be is idézném azt a bejegyzést, amelyiket először olvashattam el szövegesen a telefonomban. Nfolnak, azt hiszem, nem fog az újdonság erejével hatni...

20:06 2005.08.12. (Péntek)

Hazajöttem, most a gépre felmászott spyware-eket takarítom a gépről, eddig 23 volt...

Az előző pár napot heveny kereskedelmi és királyi televíziózással tölöttem, lévén keresztanyukám netje 500 MB havi korlátos, ezért nem nagyon kéne piócaként lógni rajta. Ígyhát megnéztem egy helyszínelők-epizódot, megnéztem, hogy vág egy laza hármast a Manchester a Debrecennek és megnéztem egy Magyar-Brazil kézilabdameccset. Ennyi értelmes műsor volt összesen ebben a 3 napban, most essen szó egy kicsit a többiről, mert szeretek dühöngeni semmiségeken... Na jó, inkább azért, mert emberemlékezet óta nem volt értelmes entry, és most legyen.

Volt egy Viasat3-as játék, amit egy VV3-ból szabadult ismerős, a Marcsi vezetett. A feladvány a KÁRTYA szó volt, de istentelenül összekeverve, így: KÁRATY. Marcsi az értelmi színvonalának megfelelő feladatot kapott tehát, ugyanis még a VV3 idején volt egy teljes holdfogyatkozás, amelynek alkalmából élőben kapcsolták a jelenséget figyelő villalakókat, és ott azt találta mondani ez a ragyogó intelligenciájú ember, hogy "Ez azért van, mert a Hold a sötét oldalát fordítja felénk!" Hogy kinek a sötét oldala fordult akkor és merre, annak a megfejtésében ezek után többet nem segítek, tessék hívni a 06-90...

Aztán elkaptam én még egyik reggel egy Mokka című műsort, ahol cigányokról meg románokról volt szó, először nagy lendülettel berohantam a szobába, mivel arra számítottam, hogy Tomcat lesz a vendég. Hát nem ő volt, hanem egy másik hasonló korú srác. Arra értem be, hogy a srác egy félmondatában közli, hogy "... román fiatalok is voltak a Szigeten, akik románul beszéltek és..." - a mondatot Havas nem hagyta folytatni, mivel halálosan komoly ábrázattal közbekérdezte: "Mi ebből a tanulság?" - a folytatásra már nem emlékszem, mert annyira ledöbbentem. Hát mi a f@$zér kell ebben tanulságot keresni? és valószínű, hogy Havas talált is benne tanulságot. és nem, nem azt, hogy a román fiatalok is emberek és érdeklődnek a Sziget programjai iránt és ezért jönnek el. Ez egyáltalán nem igaz. Emögött más van. Barom.

Nyomtattattam magamnak Mezzanine-os pólót, felvenni először a holnapi fórummeeten fogom, sztupY biztos értékelni fogja. Keresztanyukámmal bejártuk Fehérvárt, ahol először érdeklődtem, hogy hogy lehetne megcsinálni ezt a dolgot. Kezdődött ott, hogy horror áron (majdnem 4000 HUF) vállalták volna, de mivel nekünk azonnal kellett volna, megkérdeztem, hogy a képet nem vadászhatnám-e le a netről ott gyorsan. Az eladó a legnagyobb természetességgel közölte, hogy "itt nincs net", szóval ez a dolog felejtős. Végülis miért is lenne ott net, ahol képeket kell nyomtatni különféle dolgokra? Nem is értem magam, komolyan... A következő állomás Veszprém volt, ahol találtunk egy ilyesféle üzletet, csak ott pólóra nem. Komáromban találtunk egy olyat, ahol pólóra is, de csak holnapra csinálták volna meg. Pedig 2-kor mentünk oda, tehát még ha 4-kor zárnak is, megcsinálhatták volna, mivel ez másnap volt, és taktikusan kiírtam CD-re a képeket, hogy ne legyen a nettel se gond. Tudom, nagy munka összehajtogatni normálisan a pólót, betenni a nyomtatóba, rányomtatni a képet, megfordítani, még egyszer nyomtatni és azt mondani, hogy kész... A következő állomás Győr volt, ott találtunk olyat, ahol megmondták, hogy hol van ilyen, és arra a biztonsági kérdésre, hogy "és mára vállalják?", azt a választ kaptuk, hogy "rugalmasak". Mentünk tehát, és valóban nagyon kultúrált, fiatalokból álló társaságról volt szó. Elmagyaráztam, mi kéne, megmutattam, hol vannak a CD-n a képek, és persze azt mondták, holnapra lesz meg. De aztán tényleg rugalmasak voltak, mert azt mondták, jöjjünk vissza zárásra, úgy megoldható. Ez volt 3-kor, a zárás pedig az 5 órát jelentette. Tehát visszamentünk és tényleg kész volt.

Most a SOAD album megy, amit láttam is a fehérvári MediaMarktban, ahová direkt azért mentem be, hogy megnézzem, mennyiért vesztegetik azokat az albumokat, amiket mostanában hallgatok. Láttam a Mezmerize-ot 4500 feletti összegért, láttam az új Coldplay albumot szintén 4200 HUF körül, láttam Tiesto - Just Be-t 4800-ért. Ami érdekes volt, hogy láttam Röyksopp - Melody AM-et 5120-ért, míg az új The Understandinget alig 4200 forintért dobják utánam. Csak el ne ugorjak előle. Massive Attacket nem találtam (nem tudtam rájönni, hová sorolták be, az M-betűknél meg sehol nem volt - na jó, a "Mulatós" feliratú polcot akkora ívben kerültem, hogy az már kör, szóval ott még lehetett). Egyébként egy Mezzaninet akartam volna magamnak keríteni (mi mást...), mert annak az albumnak már tartozom annyival, hogy megvegyem, és amúgyis kíváncsi voltam rá, hogy mennyiért adják manapság. Még a leárazott régi CD-s halmokba is beletúrtam (később a veszprémi TESCO-ban folytattam az akciót), de ott sem volt. A DVD-k között viszont találtam Félelem.com VHS-t 990-ért, ami még ha nekem fizetnek 990-et, amiért elviszem, akkor se kéne... Egyébként a Tiesto albumnak, meg a SOAD albumnak meg a Coldplay albumnak meg a Röyksopp albumnak is tartozom annyival, hogy megvegyem, de valahogy nem volt most kedvem 15k körüli összeget otthagyni értük, nem is tudom miért. és egyesek még háborognak, hogy nem fogynak a CD-k. Hát ezek az elemek akár be is k@ph@tják. Ez egy szabad ország.

Na most restartolnom kell, mert a virusscan befejeződött, úgyhogy zárom is az entryt és visszamászom a fórumra...


No, akkor keressünk is ehhez valami időben passzoló zenét, mondjuk olyat, amelyikről volt is szó a bejegyzésben. Nézzük csak... Á, megvan!

Now Playing: Coldplay - The Hardest Part
Hú, de hihetetlenül zseniális! Azóta sem untam meg. Egyáltalán.

Komment-link

2007-02-03

Sokat nyavalyogtam már a StatGép hiánya miatt, ugyanis ott sajnos nem lehet regisztrálni bizonytalan ideig még, ígyhát nem tudtam még a mai napig megnézni, hogy milyen keresőszavakkal jutottak el bizonyos egyének hozzám. Pedig jó móka, mert postot lehet belőle írni. Na persze ez nem csak placeholdernek jó, bizonyos hihetetlenül elementáris erejű revelációk is származhatnak ebből. Hogy enyhítsem egy kicsit a fájdalmat, ami abból fakad, hogy én ezt nem tudom megtenni (még), Aurora enyhítette azon ötletével, hogy keressek rá a "sati" szóra a weben. Namost én erre már gondoltam korábban is, de mindig "S@ti"-t írtam a keresőbe, amely sajnos azzal az eredménnyel járt, hogy a kereső kivette a kukacot és a "S ti" kifejezésre keresett rá...

Aurora azonban forradalmasította ezen gondolatomat zseniális húzásával, mert nekem komolyan nem jutott volna magamtól eszembe a-ra cserélni a @-t, annyira hozzászoktam már, hogy így írom, hogy el is felejtettem kis időre, hogy honnan is jöttem... No, akkor nézzük is, először a magyar webet:

1.
Az első találat... Nos, ez én lennék. De csak azért, mert az oldal címében is ugye szerepel a sati... Ha lenne egy www.sati.hu, akkor bizonyára az lenne. Így egyelőre marad a legrelevánsabb találat...

3.
... hiába is szól a harmadik találat a megvásárolható Satikról:
A rendkívül széles Sati kínálat Magyarországon az itteni piaci ...
A Sati egy példaértékű családi vállalkozás, melyet 1959-ben több partner közösen ...

Közelebbről megvizsgálva a dolgot, kiderül, hogy a Sati valószínűleg szaténből készült bútorhuzat lehet. Legalábbis a szatén angolul satin, tehát szerintem erről lehet szó...

17.
A megszámlálhatatlan myspace-es, SG Fórumos, és Index Fórumos nicktolvajt átlépve a tizenhetedik találatként találunk rá egy olyan blogra, amelynek szemlátomást van egy Sati nevű szereplője is:
Szóval, Satinak nem sikerült a mechanika. Egyes, kampó basszó. Most majd nem tudja felvenni a szerkezeti elemek c. tárgyat jövőre...én szurkoltam, végig...
Na, ez nem én vagyok. Nekem soha többé nem lesz közöm a mechanikához. Sajnos valaha volt...

23.
A Sati kollekció idén két új termékkel bővült. Da Vinci âÂ?Â? ez az anyag a klasszikus ... Sati termékeinket vágó-vágó programunk keretében vásárolhatják meg...
Ez megint a bútorhuzatokra vonatkozik, ugyanazon az oldalon van...

26.
Sati a sörrel áll. Kezébe nyomom még a félig rágott nápolyimat, besietek...
Ez megint az előbbi blog. Ebből is látszik, hogy nem én vagyok :-)

44.
B. valami klipes, köbö mint ahogy Sati kívánja. ... Meg azért, mert sati midnenáron rám akarta tukmálni a Star Guitar klipjét, ami mellesleg még jó is :)
Ez SztupY blogján szerepel, és a Star Guitar klipje azóta is jó, nézzétek meg ti is. A nevemet kisbetűvel írni viszont nem szép dolog!

46.
A sati igen. Az fájt. Az ajtók mögött általában van szörny. ...
Doom 3 teszt a Cloneshiten. Hát... én nem tudtam rájönni, mit ért a szerző sati alatt, de valószínűleg valamelyik fegyvert, ugyanis ilyesmiket találhatunk a postban:
A főhős nagyon nyomin néz ki. Képzeljük el Christopher Walkent páncélban és satival a kezében. Eeee., és
Meg nincs meg az a klasszikus satifeeling, hogy mellkasonkapod az impet fél méterről és ő engedelmesen hátraröpül. A sati igen. Az fájt.
Azért remélem, hogy itt megvan a klasszikus satifeeling :-)

102.
Az album legjobb száma és csúcspontja a Sati. Ez a legpopulárisabb dal, szerintem a legjobban kidolgozott is: folyamatosan, jól felépítetten rakódnak...
Hát, ha már van egy olyan album, amin van egy Sati című szám, akkor tényleg az a minimum, hogy az legyen a legjobb :-) Egyébként erről az albumról szól a kritika. Meg kell hallgatnom majd egyszer.

128.
Aztán mikor sati, az asszony máglyán elégette magát...
JUJ!

152.
... ki. a. csinaljak szurot ami a sorok vegere rak CR b. van valami szebb megoldasa: lehetoleg az RTFM nevet kerem, de ha a megoldas az se baj Koszi Sati ...
Igazán nincs mit. De tényleg.

171.
Sati nem fix bőgős nálunk ezért kéne basszeros, a gitáros meg a zenei változatosság, színesség miatt indokolt. Na, meg hogy dögösebben szóljon a METAL!" ...
Sajnálom, fiúk, nem vállalhatom...

195.
Jön el Sati mellettünk erre ránkköszön, ami még nem is lenne furcsa,na de hogy úgy, hogy CSÓKOLOM!!!!! Ezkész.
Ez tényleg kész...

Ezek után a keresés a magyar találatok között is indiai és amennyire meg tudom állapítani, lengyel és horvát nyelvű találatokat dob ki.

birgének például egyszer valaki talált egy birge nevű nemzeti parkot, Ragannak pedig anno meglepő volt, hogy mennyi Ragan nevű település létezik szerte a világban...
Nekem ugyan ilyet nem sikerült, de azért igazán tanulságos volt, nem? Na ugye :-)

Now Playing: Rob D - There's only Me
Stílszerű...

Komment-link

2007-02-10

Mulder és Scully praxisába vágó események történnek mostanában, kezdve azzal, hogy még elsején előkészítettem a viteldíjat (134 HUF), hogy most jól bemegyek a városba, bérletem még nem lévén. A sofőr a "ma volt áremelés" kifejezés kíséretében 143 Ft megfizetésére kötelezett. Ez még nem lenne X-akta, mivel ez maximum Gyurcsány és Kóka praxisába vágó esemény, de az már annál inkább, hogy amikor végre vettem bérletet, annak az ára viszont csökkent. Hívom is az FBI-t...

További furcsaság, hogy Aurorának Scarlett Johansson elvágta az ujját két helyen is. Hogy fokozzuk a fokozhatatlant, egy X-aktát idéznék Nfoltól is:

Arról nem is álmodok, hogy a Neptun megbízhatóan működik majd egész héten, legalább írhatok helyette a Gamer fórumra. Arra a Gamer fórumra, amelyik a frissítés óta nagyon érdekesen működik. Bejelentkezek, ahogy kell. Megjelennek a kedvenc témáim és a legutóbbi aktív témák, jobboldalt pedig az olvasható, hogy Nfol be van jelentkezve jól, ahogy kell. Innen akármerre indulok el, a fórum következő oldalbetöltésekor már nem vagyok bejelentkezve. Annyira nem, hogy ha bejelentkezés után rögtön a kijelentkezés gombra kattintok, akkor azt írja, hogy ez a funkció csak regisztrált felhasználók számára elérhető, ebből pedig az következik, hogy aki nincs bejelentkezve, az ki sem tud jelentkezni (eddig oké), aki pedig be van jelentkezve, az nem tud kijelentkezni, mert nincs bejelentkezve, miközben nagyon is be van. Ráadásul ezt nem mindenkivel játssza el a fórum, mivel a többség gond nélkül tudja használni, míg S@ti és én ezzel a dologgal szenvedünk. Úgy kell nekünk.

Nos, ez tényleg így van. Ki érti ezt?

érthetetlen továbbá, hogy a StatGép miért is nem mér semmit, pedighát tartalmazza az oldalam most már a kódját is, és még mindig semmi...

De még nincs vége a rejtélyeknek! Feltettem a Sony Vegas 7.0a-t, és képtelen megnyitni az XviD-es videókat! Pedig gondoltam, poénból összedobok egy videót a Star Wars Episode II-ből és/vagy a Star Wars Episode III-ból a Poets of the Falltól a Locking up the Sun című számra, csakhogy gyakoroljak a fő projektre, amit már évek óta dédelgetek: Star Wars Episode III + Disturbed - Down with the Sickness

Na ez nem sikerült. De a HWSW-fórumon feltettem a kérdést, meglátjuk, mikor kapok választ.

Hihetetlenül furcsa, hogy ez a bejegyzés még mindig tart.

Now Playing: Soil - Butterfly
Ez a szám annyira nem fogott meg tőlük, mint a 2004-es Redefine albumon található művek (különös tekintettel a Cross My Heart-ra és a Remember-re...), de azért jó.

Komment-link

2007-02-16

Miután a legutóbbi találkozásunk óta Hajós Andrástól megtudtuk, mi történt az állataival, tőlem megtudhattátok a kommentemből, miért közepes film a The Wild annak ellenére is, hogy Kiefer Sutherlandet szerepelteti mint oroszlánt, a Fókuszban pedig kiderült, hogy a legújabb kutatások bebizonyították, hogy a csokoládé tulajdonképpen mindenre jó, végre eljutottam ismét idáig, hogy írjak. Méghozzá olyan mondatokat, amikre a Word rendszeresen kiírja, hogy túl hosszúak ahhoz, hogy elemezni lehessen őket, illetve egyrészt csak kiírná, ha nem egyenesen a WordPress-ablakokba írnám a postot, másrészt meg mégha ki is írja, ez akkor is csak az ő egyéni szociális problémája, nagyon sajnálom...

én ilyenkor arra gondolok, hogy akkor már csak egy év kell hozzá, hogy legközelebb pedig a csokoládé legyen a szív és érrendszeri betegségek, valamint a leggyakoribb rákfajták okozója egy még újabb kutatás szerint. Az emberek pedig újra és újra elhiszik, hogy most meg már Keletázsiával állunk hadban, a csokoládéadagot (nem szándékos poén :-)) pedig 25 grammra növelték az eddigi harmincról.
Bár ilyenkor az illendőség kedvéért mindig hozzá kell tenni, hogy az ilyen hírek olyan embereknek szólnak, akiknek csak nagyon-nagyon nehezen lehet elmagyarázni, hogy az internetre való előfizetés nem azt jelenti, hogy a lakásába be fog gördülni egy forma-1-es autó, ami két másodperc múlva átváltozik vadászrepülővé.

Az azért mégiscsak kiakasztó, amikor arról számol be szintén valamelyik naponta jelentkező agyrém, hogy egy angol tudós kétéves(!) kutatómunkával megállapította, hogy egészen pontosan 7 másodperc az az időtartam, ameddig a kekszet célszerű a kakaóban tartani. Erre már tényleg nem tud mit mondani az ember, csak azt, hogy vétéef...

No, akkor a címről egypár szót, mint a régi szép időkben: Aurorával a mai napon heves kérvényleadást folytattunk, és újfent hihetetlenül elcsodálkoztam azon, hogy 2007-ben is még egy egyszerű kérvény leadásához mennyi igazolást, fénymásolatot, anyakönyvi kivonatot és más kitudjamiket kell beszerezni. Ez így magában még nem is lenne probléma, merthát ha kell, hát kell. A dolog ott kezdődik, hogy a mai ügyintézési rendszer mindezt kizárólag fénymásolt papír formátumban képes elképzelni. Ezek az információk egyszerűen nem léteznek más formában. Megismétlem, igen, 2007-ről van szó.

Már rég meg kellett volna oldani, hogy a hivatalok és intézetek egymás közt mailben kommunikáljanak, és ezt megengedjék az ügyfeleknek is. Eszméletlen mennyiségű papírt és benzinpénzt lehetne ezzel spórolni, és nem halna meg ennyi fa értelmetlenül...

... gondoltam én hirtelen, de aztán rájöttem, hogy ha meg mail, meg virtuális ügyintézés, akkor meg áram és energia és erőművek és környezetszennyezés, tehát a fák ígyis-úgyis meghalnak... :(

El is terveztem azon nyomban, hogy indítok egy depressziós blogot és teleírom hasonló gondolatokkal, a fejléc-szöveg pedig ez lesz, de aztán letettem róla, és inkább címnek írtam be ide, és most jól megmagyaráztam. Hát ugye.

Már csak egy pszichedelikusan agyrémikus momentum van hátra a mai napból: a buszon két, intellektuális téren felzárkóztatásra érdemes egyén beszélgetését hallottam fél füllel, amelyben pedig arról volt szó, hogy az egyik a másiknak bizonygatta, hogy ha az mp3-lejátszót egyes ismétlésre kapcsoljuk, akkor - idézem - "nem fogyasztja az elemet, mert mindig ugyanazt játssza". Gondolom, azóta is ütögeti és rázogatja, hogy miért romlott el, hisz le nem merülhetett...
Bár az ilyen emberek tárt karokkal és elmével(?) fogadják Kiszel Tünde heti eseményekről szóló értékelését a pénteki Fókuszokban, aki most például a rendőrség épületére leadott sorozat kapcsán eljutott odáig, hogy egy műanyag utánzat M16-ost drámaian célratartson a kamerába. Szóval illik is rájuk Dicska megállapítása, akinek halhatatlan szavai mindig előtörnek elmém mélyebb bugyraiból, ha hasonló eset tötrénik: "Mit vársz tőlük? Semmit, de még azt se tudják teljesíteni..."

A magyar televíziózás sötét napjai ezek...

Now Playing: Groove Coverage - Remember

Komment-link

2007-02-18

Na, ha már sikerült beüzemelni a StatGépet Nfolnak köszönhetően, akkor örömködök kicsit, és közlöm az összes eddigi eredményt, mert nem bírom ki :-)

Maradj Massive Attack - Igenis, maradok! Hát persze :-) Csak valahogy azt nem tudom megérteni, hogy aki ilyet beír, az pontosan mit szeretne megtalálni?

quantum leap magyar felirat - Ehm... Szégyellem magam, de még mindig ugyanott tart a projekt, ahol tavaly abbamaradt: az első két részhez van kész. De ígérem, valamikor tényleg végigcsinálom az első szezon fordítását, csak nem tudom megmondani, mikorra. De ígérem.

Michael Ende:Varázslóiskola - Írtam róla, valóban.

"birge" - Egyszavas keresőkifejezést ugyan nem tudom, minek idézőjelezni, de előfordult ő is itt néha, mivelhogy a nejem.

ingyen letölthető korntól a twisted transistor című szám - Tényleg?

red hot chilli peppers dalszövegek magyarra fordítva - Na, olyan itt nincs.

"Nomen est omen" fogalmazások - Emiatt nem bírtam ki, hogy ne postoljak: ez kész! Hangosan felcsuklottam rajta. Ellenőriztem: a 18. találat vagyok erre én. Még Dick Advocaattal kapcsolatban írtam le a nomen est omen kifejezést a VB idején...

Now Playing: semmi, ugyanis saját magam által összevágott videoklipet renderelek, és nem merem ráindítani a Winampot... Az eredményt viszont láthatjátok majd a következő postban (iletve az ügyesebbek már rég subscribe-oltak a YouTube-os accountomra, és akkor ők még előbb :-))

Komment-link

2007-02-23

Mindenekelőtt egy bejelentés: elkészült a nagy mű! Mindenki azonnal kattintson ide ni (Nfolt sajnos kivéve, és ha vannak, más modemeseket is... Sorry, folks :-(), ahol megtekintheti annak a három és fél órás munkának az eredményét, amelynek során összevágtam a Disturbed Down with the Sickness című számára a Star Wars Episode III-ból jeleneteket. Így meg máris fény derült a címre is, ugyebár...

A héten egyik nap tanúja voltam annak, ahogy a sofőr éppen kiegészítőjegy megvételére kényszeríti az egyik utast, akinek annyi bűne volt csak, hogy nem ott szállt fel, ahol lakik. Mivel én ott kapcsolódtam be a beszélgetésbe hangilag, hogy "... nem elég a 30 km-es bérlet" (addigra bogoztam ki a discman fülhallgatóját), először azt hittem, hogy nekem is azt kell majd vennem, mivel a busz másik útvonalon ment, mint az eddigiek és hát biztos azért nem elég. Amikor én kerültem sorra, illedelmesen megkérdeztem, hogy hát akkor most nekem is kell-e kiegészítőjegy, és már nyúltam volna az apróért, amikor a sofőr azt válaszolja, hogy ha itt lakom, akkor nem.

Időzzünk el ennél a problémakörnél egy pillanatra. A probléma forrása, hogy két település van egymástól 5 km távolságra. Az egyik Daruszentmiklós, a másik Előszállás. Régebben Daruszentmiklóson laktam, amit akkor még Daruhegynek és Kisszentmiklósnak hívtak, de ez a történet lényegének szempontjából jelenleg irreleváns. Nekem eltartott egy darabig, hogy észrevegyem, hogy nem Daruszentmiklóson lakom (már 2005 júliusa óta), mivel most fedeztem fel, hogy mehetek Dunaföldváron keresztül is Dunaújvárosba reggel (ezért mentem most először ezzel a busszal. Lassú vagyok, na...). Tehát a szegény lánynak azért kellett kiegészítőjegyet vásárolnia, mert ő Daruszentmiklóson lakik még mindig. Az agyhalál ott kezdődik, hogy amikor a busz visszafelé jön, akkor előbb érinti Előszállást, mint Daruszentmiklóst, és úgy már kicsúszik a 30 km-ből az utazás hossza. Ezért kell kiegészítőjegyet venni egy olyan utazáshoz, ami bőven belül van a 30 km-en, mintha bármi köze lenne ahhoz bárkinek, hogy ki hol száll fel... Ááááááááá! Ha ilyen lesz majd egyszer velem is, akkor lehet, hogy visszakérdezek a sofőrnek, hogy ő hol lakik... Kíváncsi vagyok, mennyire válaszol majd szívélyesen.

A héten (közelebbről szólva: tegnap) tanúja voltam Orbán Viktor nyilatkozatának is a HírTV-ben, ami enyhén szólva is agyrémikus volt. Amiben igaza volt, az az volt, hogy az orvosnak választania kell az erkölcs és a törvény között, ha olyan emberrel kerül szembe, akinek nincs 300 forintja vizitdíjra. A többiben nem annyira.
A kérdésekre adott válaszaiban többször is említette, hogy a kormány kezdődő elmezavarra utaló jeleket mutat, miközben arról beszélt március 15-e kapcsán, hogy "Mi itt, a polgári oldalon tudunk békésen ünnepelni". Hát, szerintem a békés ünneplésbe a macskakő-felszedés és a tévészékház-ostrom nem fér bele, de ez lehet, hogy csak én vagyok.
Ha meg már itt vagyunk a témánál, OV megjegyezte, hogy a kormány a békés tömegre rávezényelte a rendőröket, akik gumilövedékkel tömegbelőttek, és hogy ez milyen csúnya dolog, merthogy ezek a rendőrök egyébként nem erre vannak kiképezve. Amikor pedig kérdezik őket, akkor - idézem - : "összevissza beszélnek, mert ők nem politikusok"... Asszem ezt nem kell magyarázni. Nem is tudnám amúgysem megmagyarázni, mert mivel én nem vagyok politikus, ezért összevissza beszélnék csak.
Ezek után nem kétséges, hogy az elmezavar jeleit hol keressük...

Akár kereshetjük a Fókuszban is, ugyanis az imént bejátszottak egy riportot, ahol egy hardcore filmrajongó magyarázta el, miért nem jó az Alien helyett a Nyolcadik Utas a Halál cím: a filmhez hozzátartozik a címe is, és Ridley Scottnak megfelelt, nekünk miért nem. Namost én erre még mindig azt mondom, hogy az Idegen cím "naésakkormivan?" hatást kelt, míg a Nyolcadik Utas a Halál azt váltja ki, hogy "hűvazz, ezt meg kéne nézni...".
A műsorvezető a bevezetőben a Racing Stripes című film Pata Csata címre való magyarítása ellen emelt szót, szerintem szintén nem jogosan. A Versenycsíkok ugyanis még mindig lehetne egy autós film címe is akár, az égvilágon semmit nem mond a filmről. A magyar cím sokkal kifejezőbb és magyarabb, mint a sima tükörfordítás. én támogatom ezt, ha jól sikerül. Mintahogy a Clerks is találó, hogy Shop Stop lett magyarul, mert a pattogós cím utal a film szegmentáltságára is. Ha nem is zseniális, mint a Nyolcadik Utas..., de mindenképp körözi a Eladókat...
Van persze, mikor én is idegrohamot kapok egy ilyentől: aki a The Iron Giant magyar címét elkövette, azzal még mindig minimum hatszor egymás után végignézetném az általam azóta is a világ legrosszabb filmjének tartott Félelem.comot, félsebességgel...
(Megjegyzés: a The Iron Giant magyar címét továbbra sem árulom el, csak akkor, ha már láttátok a filmet. és mivel nem tudhatom biztosan, hogy hányan láttátok már és hányan nem, ezért nem árulom el. De ha valaki nagyon akarja tudni, ráguglizik, és kiesik az agya. én szóltam...)
Egy szó, mint száz: a Fókuszriportban inkább azokat a címeket kellett volna támadni, amik valóban borzalmasan sikerültek, nem azokat, amik zseniálisan...

A végére pedig jöjjenek az elmaradhatatlan rákeresések! Az elmúlt napok termése a következő:

tekken 3 - Ebből mindennap van egypár

146 - A 10. oldal után feladtam, hogy az 1 220 000 magyar találat között rátaláljak, hányadik is vagyok én, de azért érdekelne, hogy aki ilyet beír, mit keres pontosan, hogy nálam reméli megtalálni...?

gyűrött zászló effekt - Ehhez nem értek, de legalább mosolyogtam egy jót :-)
michael ende momo kritika - Kritikát azt nem írtam róla, de nagyon király könyv. Eddig Ende és a Tekken 3 a sláger errefelé :-)

hóvirág - Valaki nagyon meg akarta találni, mert én a 118. találat vagyok erre a kifejezésemre az Ötletszerű hóvirág című postommal.

kanossza - Igen, olyan is volt. A negyedik találat vagyok...

tanuljunk kínaiul - Ezt Aurora írta még az egyik kommentben. Megtalálták őt nálam :-)

Dzurják Csöpi - Róla is volt szó, méghozzá igen érdekes kontextusban, az egyik kedvenc postomban. Tessék visszakeresni, aki még nem olvasta!

konfabuláció agresszió - A 24. találat vagyok erre. Jéé :-) Mondjuk elég érdekes egy keresés így egymás mellett a kettő...

K750 T%C3%A9m%C3%A1k - Gratulálok.

Mátrix kijelző elkészítése - Negyedik találatként még úgylátszik, beleestem a böngészéshatárba...

más fajta smiley személyes üzenetbe(msn) - énekeljenek is?

wake me up when magyarra forditott szövege - Kelts fel, amikor megvan.

üvegtigris 2 cover - Pfuj. Már egyszer elmondtam, miért volt az egyik legrosszabb film, amit valaha láttam...

Telt porno video megnézése - Csak azért, mert a "telt" és a "megnézése" még egymáshoz képest is más kontextusban szerepel itt, attól még nem kéne ezt...

kutatásmódszertan, népszerűségi index - Úgy látszik, van, aki még nem teljesítette a kurzust...

rockmenza képek Dunaújváros - Képekkel ugyan nem szolgálhatok, de van egy beszámoló, ami annyira érzékletes, hogy utána már garantálom, hogy képek nem fognak kelleni! :-)

gyerekzsúr meghivó - Az úgy volt, hogy Hajós szövegelt itt a gyerekzsúrról én csak linkeltem...

Differenciáldiagnózis - A House-ban szemléletesebben is megvan, mint itt...

Now Playing: Faithless - Why Go (Lange Remix)
A klipje az egyik legötletesebb, amit valaha láttam (köszönet Nfolnak, aki felhívta rá a figyelmet), ez a remix pedig tökjó.

Komment-link

2007-03-18

A billentyűzetemért letéve az óvadékot, máris itt vagyok. Persze csaknem egy hónapos szünet után tényleg csak arra hivatkozhatok, hogy...

(ha valaki tudja, mire, az most szóljon...)

Szóval mindenre volt időm az utóbbi időben, csak a saját blogomra nem. De mielőtt a barbár hordák elkezdenének dörömbölni a kapumon, gyorsan írok postot. Egy hónapnál már biztos elkezdtek volna, de sajnos nincs kapum, ezért lehet, hogy az én fejem lett volna a dörömbölés alanya. Ami barbár hordák esetén... Ezt a képet inkább nem folytatom most.

There are comments in moderation (951)

Khmm... Ez a felirat fogadott az adminfelületen. Namármost, ebből lefogadom, hogy legalább 950 spam, ugyanis mostanában egyszerűen rohamok jönnek rá a spamgépre (asszem van egy ilyen valahol), amikoris különböző postokhoz 2 perc alatt 30-35 spam érkezik. Egypárszor tanúja voltam egy-egy ilyennek a nyitott Gmail előtt ülve, és volt, amikor gyorsabban jöttek, mintahogy törölni tudtam őket. Ennek következtében, hogy nem cselekedtem azonnal a blogom adminfelületén, lehet, hogy tönkrevágtam az adatbázis komment-részét, mert most a hatalmas mennyiség miatt állandóan Proxy Error az eredmény, ha hozzá akarok férni a tényleges moderációs felülethez. Persze akkor sem én tettem tönkre, hanem "ők". Hát b*sszák meg.

Amióta nem találkoztunk, a következő dolgok történtek:

Hajós kifejtette, hogy nem hisz a répákban
Gálvölgyi utánozta Dolák-Saly Róbertet
Hajós bevallotta, hogy nem érti, miért kell szöveges feladatokat adni
Hajós előadta a Hóvirág című dalt
Hajós elmondta a véleményét a sármos férfiakról
Hajós András Feat. Alföldi Róbert - Panka (közben rájöttem, hogy ezekhez nem igazán kell kommentár. De majd lesz, amihez igen, úgyhogy majd akkor lesz.
Hajós András - Március 15
Hajós András - Időmegállító gomb
Hajós András - K. Gertrúd

Ezek egytől egyig kötelező darabok!

Megnéztem továbbá a Kamera által homályosan című filmet, amely annak ellenére, hogy tökjól volt megcellshadingelve (na, erre rákeresve találja meg valaki a blogomat!) Keanu Reeves feje, nem tartogatott túl sok újdonsgágot, meglepetést, vagy akár valamit egyáltalán. A forradalmi képi világ miatt kapott csak 6/10-et.

A Children of Men azonban nem kap 6/10-et, mert semmi nincs, ami az átlag fölé emelné. Idézném a Csapnivalón írt hozzászólásomat a filmhez:

3,3-at nem érdemel, de 5-nél többet sem...
Felfújt hülyeség az egész, semmi eredeti, semmi átütő, semmi kreatív. Csak szomorú bámulás, erőltetett párbeszédek, lövöldözés-futás-jajistenemmostmilesz, ami ráadásul nem is izgalmas, mert evidens, hogy ki az, aki nem hal meg...

Semmi az égvilágon. Csak egy tökátlagos hollywoodi bénaság...

Tavalyról talán a The Prestige-et tudom mondani, hogy jó volt, mást nem nagyon - persze azt is lehúzta a CSPV :-)

5 pont


A "tökátlagos hollywoodi bénaság"-ot talán így utólag már kihúznám, de a tökátlagos akkor is marad. Felfoghatatlan, hogy hogy lett ennek 8.1-es ratingje, és főleg, hogy Dicska mit lát benne... Bár ezt már kifejtette a blogjában a kommentek között válaszolva, de akkoris. Illetve akkorsem. Vagy mi...

Közel egy hónap szünetnek azért megvannak a jó oldalai is. Például azok az oldalok, amelyeket a StatGép "kifejezések" menüjében a naptár egyes napjaira kattintva lehet elérni... Jöjjenek tehát a szokásos rámkeresések! Előtte azonban meglepődésemet fejezem ki afelett, hogy még mindig maradt a napi átlag 12 látogató, annak ellenére, hogy nem frissítek rendszeresen (khmm...): Ejha! Mi lenne itt, ha rendesen blogolnék? Húha...

Általánosan elmondhatjuk, hogy mindennap megtalálnak a "tekken" és a "tekken 3" kifejezésekkel. A Tekken 3 továbbra is egy jó game, bár nagyon régen nem játszottam már vele komolyan, mert mostanában a ZSNES emulátoron játszok az International Superstar Soccerrel, egy régi klasszikussal, amit Dicskával oly sokat nyúztunk, hogy kívülről tudjuk benne a focisták kamuneveit, de elkalandoztam...

Matyi és a hegedüs - Remélem, azt akartad olvasni róla, amit találtál - a te érdekedben...

t%C3%A9kken - Tákken? Tékken? Tükken? Tökken? Tűkken? Tókken? Tőkken? Túkken? Ez annyira Dicskára emlékeztető találgatós session volt, hogy tök büszke vagyok magamra :-)

146 - Miéééééééért??? Ezt most már komolyan magyarázza meg valaki! Az előzőekben ezt írtam erről:

A 10. oldal után feladtam, hogy az 1 220 000 magyar találat között rátaláljak, hányadik is vagyok én, de azért érdekelne, hogy aki ilyet beír, mit keres pontosan, hogy nálam reméli megtalálniâÂ?Ĺš?

Most már kezdem azt hinni, hogy aki kereste nálam, az meg is találta, amit keresett. De MIT, for crying out loud???

ingyen letölthető gyűrűk ura paródia - Ilyesmivel nem szolgálhatok, mégis a 16. találat vagyok rá. Talán ha idézőjelekkel tetszene keresni, kérem tisztelettel...

pancsolo kislány letölt - A google-ban a következő szövegrész van kiharapva a blogból erre való találat gyanánt:

Aki csak egy pancsoló kislány értelmi szintjével rendelkezik, az már tudja, ... és ha tetszik, a teljes gyűjtemény letölthető innen (RAR, 36 MB).

Hát persze, hogy azt hiszi a szerencsétlen, hogy azt... és fogadjunk, hogy nem töltötte le a Palikgyűjteményt, amire végülis vonatkozott, de sebaj. Eh, minek is töri magát az ember, minek is...

hülyét kapok - Igen! Ilyesmire érdemes rákeresni, ha jó blogot akar találni az ember. Remélem, visszatérő olvasót köszönthetek személyében, mert ha nem, hát hülyét kapok...

mortal kombat trilogy mit csinál - Most éppen pihen.

zeneg%C3%A9p 1980 - Itt most evidens a kérdéses ékezetes betű, de a rákeresésnél a 10. oldal után feladtam. Hogy erre hogy képes valaki órákat szánni, hogy aztán megtaláljon engem, az beyond me. Bár lesz még durvább is, just you wait...

logika gyakorlatvezető - Büszkén feszítek a 118. találatként, várva az ilyen pionírok kattintását, akik időt és fáradságot nem kímélve megtalálnak. értük is blogolok, elvtársak! Követendő példa!

izom games - "... de fontos kérdés az izom- és idegsejtek működése szempontjából. ... Chat spam can occur in any live chat environment like IRC and in-game multiplayer ..." - állítja a summázat, de persze nem hiszem, hogy aki ilyesmit keres, az valójában tudja mit. Mindenesetre elszállt az előző ünnepélyes hangulatom :-)

%22El%C5%91sz%C3%A1ll%C3%A1s%22 - Előszállás. This is easy. Legközelebb valami nehezebbet!

tekken 31 - Úgy tudtam, még az ötödik résznél tartanak csak, de mivel 2 találat is született erre a kifejezésre, azt hiszem, én tudom rosszul...

pandóra porno sms előfizetés - De most komolyan: robbanjon már az arcába a monitor az olyannak, aki ilyet beír és rám talál vele! Még ha csak simán beírja, az oké, mert vannak ilyen emberek - de így... leave me alone, goddamnit!!!

szarvasbogar szarvanak hatasa - Első találat vagyok rá. Special thanks to Hajós András. Aki nem hiszi, járjon utána.

A horrorisztikus szünet után arra kellett ébrednem, hogy Wéber Gábor és Czollner Gyula unisonóban találgatják, hogy ott van-e a fehér pötty vagy nincs...

Now Playing: Andy Hunter - Wonderful
El is felejtettem már, milyen jó. Engedjünk teret néha a klasszikusoknak is!

Komment-link

2007-03-22

Alternatív post következik, reader discretion advised...

Először egy nemlétező jelenet nemlétező részlete egy nemlétező filmből. Ez csak úgy random beugrott...

- Ha valaki megkérdezné, milyen a világnézeted, mit felelnél?
- én? Nekem erről egy vicc ugrik be két emberről, akik egy buszon utaznak, és az egyik megkérdezi a másiktól, hogy hol kell leszállnia ahhoz, hogy ide és ide eljusson, a másik meg azt mondja, hogy "Figyelj engem, kettővel azelőtt, ahol én szállok le".
- Jaja, ismerem a viccet.
- Na látod. Szóval, én mindig bunkónak tartottam a pasast: ha már úgyis ott van, akkor miért nem mondja meg neki? Egy olcsó poén kedvéért nem segít embertársának? Hova jut így a világ?... Szerintem mindenki világnézetét az ehhez a vicchez való hozzáállása határozza meg.
- Őőő... aha...


A második rész következik, szintén kontextus nélkül, az űrben lebegve:

Kisgyerekkoromban sokat hallottam az "autóbusz" szót, és sokáig izgalomban és lázban égtem, hogy mikor utazhatok már végre olyannal, hogy nézhet ki, meg mi lehet az egyáltalán. Buszt már láttam, autót is, s elképzeltem egy különleges hibridet a kettőből összegyúrva, és vártam, mikor bukkan már fel az életemben ez a tünemény.

Embertelen csalódás volt, amikor kierült, hogy a busz és az autóbusz ugyanaz...


Megjegyzés rovatunk következik

Az első fél esetében, mint említettem, nemlétező filmről van szó, nemlétező színészekkel, stb. De ha valakinek van ötlete, ki lehetne a két beszélő, elő vele! Annál is inkább, mivel most jelöltem meg 963 kommentet spamként (hála az égnek, mégis be tudta tölteni, igaz, hogy kilométer hosszú lett az oldal, még jó, hogy van olyan gomb, hogy "Mark all as Spam"), és lehet, hogy volt közte véletlenül valahogy hasznos is... Olny time will tell.

A második fél is totál random módon ugrott be. A totál random nem tévesztendő össze a totál minimállal, mert az birge reklámfilmje, amin szakadtam a röhögéstől is, meg brutálisan jó az ötlete is.

Now Playing: Massive Attack - Risingson
Alternatív posthoz alternatív muzsika dukál alapon, nomeg ez Aurora reklámfilmjének zenéje is. Már csak ezért is kötelező darab, meghát ugyebár ez a Világ Legjobb Albumának második trackje.

Komment-link

2007-04-09

(Dedicated to Nfol)

Ne hajtsatok, rendszeres olvasóim! (A StatGép napi átlagként 13 olvasót közöl, szóval feltételezem, vannak ilyenek...) A zárójelben található felirat ellenére ez a post legalább annyira szól a többieknek is, csak perszonális örömömet szeretném kifejezni azzal kapcsolatban, hogy Nfol megtalálta azt a metódust, amelynek segítségével a YouTube-ról immáron képes videókat nézni. Így jött az ötlet, hogy az igazán figyelemreméltóakat a kedvenceim közül kiválogatom, s ennek akkor is van értelme, ha ő már végignézte esetleg mindet. Merthát egy "a krémek krémje" típusú lista sosem árt... Következzen tehát most ez, ami már csak azért is hasznos lesz, hogy Nfoltól külön véleményt kérjek majd egynéhánnyal kapcsolatban (ahol ez az eset forog fenn, ott külön jelzek...)

A könnyebbség kedvéért kategóriákra osztottam ezt a "Best of my Favorites" válogatást:

Komolyságok

A kvantumfizika és a két rés - Hihetetlen, hogy ilyesmi megtörténhet, és mégis tényleg megtörténik... Erről tisztelettel külön véleményt kérnék a blogba Nfoltól, kíváncsi vagyok, mit gondol róla...

Alien videó a Rammstein legalternatívabb számával aláfestve - Mestermű...

Terminator 2 videó az Edgecrusher remixére - Egyszer ugyan már szerepelt, de sose árt az ismétlés ugyebár...

Humorságok

John Cleese reklámoz egy izlandi bankot 1 - Nem igazán érdemes kommentálni, halálos, akárcsak a következő...

John Cleese reklámoz egy izlandi bankot 2 - Nem igazán érdemes kommentálni, halálos, akárcsak az előző...

Hogyan akasszuk ki az embereket a repülőn? - Ami az MPFC-ből kimaradt... Cleese-ék ismét kitesznek magukért ebben a rövid kis szkeccsben.

Kérjünk segítséget angolul! - Bármikor jól jöhet, ha az ember tud angolul, ahogy azt a mellékelt ábra mutatja...

Az egyik legjobb reklám ever - Ja, hogy Kiefer van benne? Akkor azért... (Erről szintén külön véleményt kérek tisztelettel a blogba Nfoltól!)

The Hitman - Rövidfilm Mary Lynn Rajskub főszereplésével. Kicsit szürreális, kicsit elborulthumoros, kicsit MPFC-s jóság.

Káromkodós játékelemzések
(a.k.a.: Kincsesbánya :D)

Angry Nintendo Nerd - Back to the Future - Kimerítő review a Vissza a Jövőbe NES-változatáról a filmből összevágott részletekkel. Perfection.

Angry Nintendo Nerd - Top Gun - Ever wondered, hogy milyen nehéz lehet leszállni egy vadászgéppel? Ez a játék ezt tökéletesen szimulálta! Oltári.

Angry Nintendo Nerd - Double Dragon III - A srác figyelmét ebben a reviewben még a spelling errorok sem kerülik el. és hogy erre hogy reagál? Hát ezért van ő mindig orrhosszal a többiek előtt... Hihetetlen.

Angry Nintendo Nerd - Friday the 13th - A dramaturgiai szerkezet tökéletes ebben a review-ban, és a színészi játék is. Kötelező, és kérek róla véleményt is :-)

Angry Nintendo Nerd - Nightmare on Elm Street - Az előző folytatása. Szintén kötelező.

Angry Nintendo Nerd - Power Glove - Az eddigi legátfogóbb review, talán azért, mert ez egy hardverről szól. Még Ninjának is tetszett :-) Plusz egy érdekes adalék is van benne a Top Gun review-hoz - you won't believe your eyes...

Angry Nintendo Nerd - Bible games! - A leghosszabb és legviccesebb review ever! Erről mindenképp kérek véleményt, én majdnem meghaltam alatta, és ez teljesen komoly!

Fat Mann - Terminator 2 - Az ANN nyomán tevékenykedők között az első srác, a hangja valami halálos, és a poénjai is ülnek... :D

Fat Mann - Indiana Jones 3 - Oltári, ahogy fel tud idegesedni azon, ahogy meghal :D

Fat Mann - NHL Stanley Cup (SNES) - A kedvenc Fat Mann videóm, és nem azért, mert nekem is SNES-em volt anno... Erről mindenképpen kérek véleményt!

Armake21 - Shinobi - Egy újabb ANN-imitátor, de szerintem mindegyikük külön stílussal rendelkezik, csak éppen ugyanazzal foglalkoznak. Anyways, ennek a videónak a legvégső része a legjobb. Sajnos később le lett lőve a poén egy reveláló videóval, amit most szándékosan nem linkeltem be [sátáni kacaj]. Erről is mindenképp kérek véleményt!

SpoonyOne - Samurai Zombie Nation - Újabb review-srác, talán a legeredetibb stílussal ő rendelkezik. Ez a szamurájzombis agyhalál meg totálkész... ÁÁÁÁÁÁÁ!!! :D

SpoonyOne - The Thing Part 1 - A kedvenc horrorfilmem nem kicsit, nagyon nem jól sikerült játékváltozatának brilliáns elemzésének első része.

Spoony - The Thing Part 2 - A kedvenc horrorfilmem nem kicsit, nagyon nem jól sikerült játékváltozatának brilliáns elemzésének második része. A játék egyébként már ott el lett b@#>&@$Ä?Âźva, hogy a "dolgok" odajönnek hozzád és csak megütnek. Nem asszimilálnak, nem imitálnak, hanem ütnek. Ez így már eleve komolytalan és amúgyis wétéef. Véleményt kérek!

Ebeeto - AVGF - MOTOE Part 1 - Ez a srác szándékosan parodizálja ANN-t, és baromi jól csinálja! Ebből a két rövidke videócskából is látszik, hogy érdemes lesz rá odafigyelni...

Ebeeto - AVGF - MOTOE Part 2 - Merthogy ez itt a másik. Ehhez csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy Iwodex!!! Höhöhö... :D

Randombaromságok

HL2 dominó - Hát igen, ez a belépő az agyrémikus övezetbe. Hogy valakiknek mennyi idejük van...

Whole Life - Ez a videó már meg volt egyszer énekelve, de nem álltam meg, hogy ne tegyem be megint. Ennek a bejegyzésnek a végén olvasható, mi volt róla akkor a véleményem. Ez azóta sem változott, csak most már Nfol is meg tudja nézni és tud róla írni. Már ha akar... :D

Awesome human beatbox! - Az emberi ütemdoboz diadala. Hűb*zmeg...

és a végére egy fullextrás agyhalál - No comment :D

Vélemények minderről természetesen kommentbe is jöhetnek, sőt, akinek van blogja, az ott is írhat, csak azért emlegettem külön Nfolt, mert örülök neki, hogy talált rá módot, hogy ő is meg tudja nézni ezeket egyszer majd végre, ha lassan is, de csakcsak.

Now Playing: Air - Napalm Love
Az új Air-album negyedik trackje. Az eddigiek nem fogtak meg túlságosan, de ez már ígéretesebbnek hangzik. A magam részéről remélem a legjobbakat vele kapcsolatban, nagyon remélem, hogy nem lesz csalódás ez a Pocket Symphony, mert jelenleg nagyon félek ettől. De bárhogyis, legalább megírhatom a blogban! :-)

Komment-link
Hmm... a belső counter szerint ez volt a 200. post. Nem mondom, hogy nem ez volt, de azt se, hogy igen. Pedig nem.

2007-04-10

Az előző post záróakkordját továbbgördítve születik meg ez a post, ami a Windows Vistáról fog szólni. Illetve nem is arról, hanem egy kis füzetecskéről, amely bemutatja a program képességeit és ezzel annak megvásárlására buzdít. De a gyakorlatban csak parasztvakítás az egész...



"Az igazi szabadság most kezdődik!" - hirdeti a felirat. No nézzük...

Már az első pont is, amibe pedig csak szubjektíven lehet belekötni, hibádzik. Az első oldalon ugyanis a design méltatását találjuk.

"Az első dolog, amit észreveszel a Vista megpillantásakor, hogy milyen lenyűgözően modern hatást kelt."

Well... not exactly...
Ez valahogy nem így van. Bármikor szebb az XP Silver Skinje (ami pedig alap...), amit jelenleg használok, mert megfoghatóbb és konkrétabb. Ez a kinézet, amit a füzetben folyamatosan szerepeltetnek, szétfolyós, lebegős hatást kelt. Nem mintha alternatív lenne, hanem inkább bizonytalan. Ami a szó rossz értelme... A kis méret, előző méret és bezárás gombok meg egyenesen randák. Továbbmegyek: borzalmasak!

Itt más nem érdemes szóra, úgyhogy hajtsunk is egyet. A második oldalon a zenelejátszási kvalitásairól esik szó az új Winnek, és lááám... Ezek a funkciók már az XP-ben is megvoltak, ráadásul az egész pofátlanul az iTunest másolja, ami egyébként sok tekintetben átlátható, de pár funkciót nem találok az istennek se benne. és amúgyis: van teremtett lélek e földön, aki zenehallgatáshoz MP-t használ? I can't help but pity them, hogyha van...

"Fényképek és videók egyszerű rendszerezése"

Come on! Ilyenkor az előnézet engem inkább zavar, mint segít. Egyértelmű nevekkel és átlátható mappaszerkezettel simán megoldható Total Commanderben is. Csak annyi kell hozzá, hogy a képeket is meg a videókat is tudjuk, hova másoltuk... (hűűűű!) Nem hiszem, hogy van olyan felhasználó, akinek nem az az első dolga, hogy feltegyen egy kompetensebb filemanagert. Nehogymár az legyen a Vistában a legjobb funkció, hogy a Sajátgépet használhatom, mert eldobom az agyam...

A következő részek a Windows Media Centerről szólnak, amely egy TV-néző, DVD-lejátszó és zenelejátszó center egyben. Háááát... TV-t optimális esetben TV-tunerkártyával néz valaki, annak meg saját programja van, szóval ez első körben bukó. A DVD-lejátszásra ott van egy sereg program ami sokkal jobban ki van hegyezve rá, mint egy mindentudó gadget, szóval ez is úgy tűnik, hogy bukókör. A zenelejátszásra megaztán... Erre már csak SztupYt tudom idézni: "Szopó."

A biztonság és az IE 7 méltatása már szót sem érdemel: nem hiszem, hogy van olyan épeszű ember, aki tényleg és komolyan megbízik a wines tűzfalban...

Összességében egy kettes alát kap a Vista eddig (marketingből is meg funkcionalitásból is), ami igencsak nem a "rohanok megvenni" kategória, hanem a "legyünk vele nagyon-nagyon óvatosak, és lehetőleg csak akkor váltsunk rá, ha valami nagyon fontos XP-n már nem indul el"...

Now Playing: Placebo - Black-Eyed

Komment-link
Aki látott már élő-lélegző Vistát, nyugodtan cáfolhat :-)

2007-04-13

Bejelentem, hogy Erával tegnap megtaláltuk azt a Hajós-videót, ami félkézzel leveri az összeset, amit eddig feltöltöttem. Hihetetlen, bámulatos, felülmúlhatatlan. Legyetek hát tanúi a csodának ti is, de előbb kössétek fel, amit fel kell és kapaszkodjatok meg, mert ez nem lesz egy egyszerű dolog...

Hajós András - Orbán Viktor Országjáró Körútja 2006 (Folk Remix)

ÁÁÁÁ!!!

...

...

Hatásszünet...

én komolyan 10 egész perce ezen szakadok össze meg vissza...

Jujj... Huh...

Na, miután ezen így túlvagyunk, a nemrégi események közül még az a fontos, hogy birge meglepett egy Mechanikus Narancs-kitűzővel, még nem tudom, hol fogom viselni az Alexfej-sziluettet, de köszönöm neki!

Akkora mértékben vagyok fanatikus, hogy áttettem gyorsan mp3-ba is, és megírtam a szövegét is. Közben folyamatosan szidtam a magyar nyelvet, hogy miért nem lehet ebbe a nyelvbe egy rövid á-betűt tenni, azt fel nem foghatom...

Lehet, hogy akartam még valamit írni, de ez a videó teljesen elvette az eszemet. Úgyhogy akkor zárjuk le a blogot mára, dángdángdágádágádádáááááá...

Now Playing: Hajós András - Orbán Viktor Országjáró Körútja 2006 (Folk RMX)

Belinkelem a kommentlinketadángdángdágágdágádáádáááááá.

2007-04-20

Igen, végre megértük. A Linkin Park legújabb klipjét, a What I've Done címűt nem fogják leszedni a YouTube-ról a vérben forgó szemű, habzó szájú, őrjöngő, reakciós, első blikkre levághatóan hótdilis félkegyelmű "jogvédők" (tudjátok, akik szerint az Üvegtigris 2 azért nem lett sikeres film, mert sokan letöltötték...). Nem fogják, ugyanis az user, aki feltette, accountja szerint "musician", tehát a Linkin Park hivatalos képviselőjeként járt el. és bizony, van ott a videó mellett egy hirdetés is, hogy a Minutes to Midnight május 15-én jön ki.

Végre valaki felismerte, hogy az ilyen dolgokat, mint a YouTube, nem ellehetetleníteni, hanem használni kell. Végre rájöttek, hogy nem az a jövő, hogy az új technikai berendezések már nem játszanak le dolgokat, ha felvételre alkalmas eszköz is csatlakoztatva van a rendszerbe... Majdnem hülyét kaptam, amikor ezt olvastam valahol (már nem emlékszem, hogy hol). Ez hasonló ahhoz a tévéhez, amit reklámblokk alatt nem lehet elkapcsolni, az internetre, ahol bizonyos tartalmakat letiltanak, és egyéb 1984-et idéző módszerekre is lehet itt gondolni.

Olyan esetekben, amikor levesznek egy videoklipet, vagy valakik büntetést kapnak azért, mert nyilvánosan levetítettek egy filmet, minden értelmes ember lelki szemei előtt bizonyára élénken felvillannak azok a jelenetek, amikor az együttes tagjai rémülten összenéznek: "Úristen, valaki meghallgatta a zenénket! Most mit tegyünk???", illetve az, amikor a rendező otthonában maga elé motyogva tördeli a kezét: "B*sszameg, megnézték a filmemet! én nem ezért csináltam... én nem ezt akartam... én...".

A témához további kommentárként már csak annyit fűznék hozzá, hogy amikor levették a Magyarország - Málta meccsen rúgott 2005-ös Takács-gólról készült klipet, akkor elképzelni nem tudtam, mire kell az nekik még. Mert videoklipek esetében még el tudom képzelni, hogy az adott szám maxi-CD-jéből befolyó további bevételt féltik, rendben van. De hogy egy két évvel ezelőtti meccs felvételeit hol tudnák még értékesíteni, azt soha nem tudtam volna kitalálni, egészen addig, amíg nemrég kikaptunk Máltától. Akkor megvilágosodtam: a magyar labdarúgás színvonalcsökkenését brilliánsan előrelátó jogtulajdonosok a legzseniálisabb pillanatban léptek akcióba, töröltették a staffal az általam szégyenteljesen és aljas módon ellopott felvételt, hogy aztán bársonyszékből, morális high grounddal rendelkezve fogadhassák az RTL Klub térden csúszó sportműsorokért felelős háttérembereit, akik esedezve könyörögtek, hogy a vesztes meccs helyett hadd adhassák le inkább a két évvel ezelőtti győztest újra...

Az elmúlt napokban az is kiderült számomra, hogy hogyan működik egy mozigépész. Ugyanis jelenleg szakmai gyakorlatomat a Dózsa Mozi Centrum keretei közt folytatom (juj, de kellemesen idióta egy tagmondat ez... :-)), és megtanultam, hogy mielőtt az előadás elkezdődik teszemazt fél hétkor, akkor szépen be kell húzni a függönyöket, lekapcsolni a lámpákat, becsukni az ajtókat és... csöngetni kell a mozigépésznek, hogy kezdje el a filmet. Igen, jól láttátok. A mozigépész olyan állatfajta, hogyha nem jelzik neki, hogy kezdje el, akkor ő bizony nem kezdi. Az istennek sem.

Két dolgot kell tudni a mozigépészről ebben az esetben:
1. Nincs órája, sőt, időérzéke sincs, ugyanis fogalma nincs arról, hogy mikor van fél hét.
2. A saját jószántából soha nem kezdené el a filmet vetíteni, csak csengőszóra működik. Ha magára hagynák, vagy legalábbis nem csöngetnének neki, ő szépen a film runtime-ja alatt vetítgetné a trailereket és a reklámokat ad infinitum. No kidding.

Kicsit komolyabbra fordítva a szót: a kulcs az összedolgozás és a team-munka félreértelmezésében keresendő. Csöngetni azért kell a mozigépésznek fél körül, mert a lenti stáb (akik beengedik az embereket, jegyet szednek, lámpát oltanak, függönyt húznak, stb.) így jelzi fefele, hogy ők itt lent készen állnak. Viszont, ha jobban belegondolunk, ez teljesen felesleges dolog, hiszen ha csapat van, akkor a csapatban van felelősség egyes dolgokért. és ha én a lenti csapatba tartozom, akkor mindent megteszek azért, hogy én fél hétre teljesen készen álljak a vetítésre, és ne kelljen még csöngetgetni is. Mert a csapat összerázódik, és a mozigépésznek pont azért kéne szívfájdalom nélkül simán és magától elindítania fél hétkor a filmet, mert bízik a lenti csapatban. A lenti csapat meg a mozigépész órájában. Vagy időérzékében. Vagy whatever. De csapatmunka bizalom nélkül nincs!

Az ehavi StatGép termésből kettő érdemel különösebb figyelmet, úgyhogy lássuk most ezeket a szokásos formában:

boncolás megnézése - Remélem, még sokáig nem történik errefelé ilyesmi...

ergo kukk - Na erre aztán nem tudom, hogy találtak rám, mert a találatokat végiglapozva nem voltam, aztán a google már csak a hasonló találatokat tudta felajánlani. Számomra rejtély, hogy mit kereshetett valaki ennyire. és hogy megtalálta-e nálam...? A következő részben sem derül ki!

Now Playing: Watergate - Heart of Asia
Azért majd karcolok legközelebb valamikor egy kicsit a Pocket Symphonyról is, merthát mégiscsak.

Komment-link

2007. május 19.

Évekkel ezelőtt említettem még, hogy a mozigépésznek csöngetni kell, hogy elkezdje a vetítést. Nos, azóta beszélgetve az alant említett mozigépésszel, rákérdeztem a csengő issue-ra, és azt felelte, hogy azért nem szokott néha időben kezdődni a film, mert két lehetőség van. A trailerek vagy külön tekercsen vannak, és akkor azért, vagy egy tekercsen vannak a filmmel, és akkor azért nem tudja sürgetni a kezdést. Magyarán szólva: a rejtély ugyan megoldódott, a mozigépésznek van órája, sőt, le is tudja olvasni, csak nem rajta múlik az egész mégsem. Így aztán még nagyobb elismerésem a csengő feltalálójának, mert ez így még pluszban idegesítő is lehet... A postot tehát utólag nem szerkesztem át, mert csengetni ugyan nem abból az okból, amit alant írtam, de továbbra is felesleges...

Közben odáig fajultak a dolgok, hogy a 24 S6-jának fináléja holnapután kerül levetítésre, végignéztem a Prison Break S2-t (féltettem, hogy kifullad, de nagyon tetszett végig, T-Bag rulez!), a Quantum Leap S5-öt (jó nagy csalódást is okozott a sorozat legvége :-( ), megpróbáltam elkezdeni a ReGenesist (aztán fel is adtam 4 rész után: uncsi!) és elkezdtem a Battlestar Galactica S1-et (ezt még nem tudom hová tenni, eddig egy szolid 8/10, remélem, még javul felfele, de most a pilot utolsó félórája nagyon beindult, szóval van remény), voltam a Média Hungary 2007 konferencián, ahol Uj Péter bemutatta, hogy a mobiltévé haszontalanságát úgy kell bemutatni, hogy átesünk a színpadon mellettünk ülő újságíró kollégánkon, majd kijelentjük: "A mobiltévé ezért hülyeség, tessék már megtanulni" (bár szerintem csak azt sikerült bemutatnia, hogy mobiltévét sétálás közben nézni hülyeség...), egy éves lett a YouTube accountom, nem felejtettem el linkelni és baromi hosszú, ráadásul követhetetlen (zárójeles megjegyzésekkel sűrűn tarkított) mondatokat alkotni sem...

Szóval vivát, újra van blog, sőt, most bevállalom, hogy május végéig naponta lesz a nagy kihagyásra való tekintettel. A nagy kihagyás azért következett be, hogy olyan szinten nem volt időm semmiféle kreatív alkotó munkára az utóbbi időben, hogy ha leültem a gép elé, akkor vagy UT, vagy valami sorozat vagy ISSD, csak ne kelljen írni. Holtfáradtságra hivatkozom, hogy egy klasszikust idézzek.

Most pedig YouTube-rant következik.

2006. május 9. A dátum, amikor csatlakoztam a világ legnagyobb videomegosztó portáljához, a nap, amikor észrevettem, hogy Etienne de Crecy - Am I Wrong című száma még nincs fent és fel tudnám tölteni, ezért fel is töltöttem. Most már tehát fent van, sőt, a Scratched sem volt fenn, de nemsokára az is felkerült. Azt nem gondoltam, hogy magyar nyelvű videókat valaha is feltöltök, de aztán nem tudtam megállni és elindult a Hajós-dömping...

Gondolom, már mindenki kitalálta, miért fontos ez most: nemrég volt az egyéves évforduló, ígyhát összedobtam egy jubileumi videót, amely keresztségben a Sati84's One Year Megamix! nevet kapta, s amelyet most mindenki megnéz, Nfol pedig azonnal letölt és majd otthon megnéz. A descriptiont meg majd nézi hozzá, mert az is fontos.

Azt hiszem, ehhez további kommentár most nem szükséges, inkább legyen szó arról, az aranyos kis levélkéről (kettőről, actually), amit a kedves "máranevüktőlisfalramászok" DMCA nevű szervezet küldött számomra:

Levél 1:

Dear Member:

This is to notify you that we have removed or disabled access to the following material as a result of a third-party notification by Formula One Management claiming that this material is infringing:

Palik László - Áááu ua ááá óóóóóóh!: /watch?v=9b5x8k1xfuk


Levél kettő:

Dear Member:

This is to notify you that we have removed or disabled access to the following material as a result of a third-party notification by Formula One Management claiming that this material is infringing:

Palik László - Rézsűs Nyüst: /watch?v=sBXvpudt_0k


Igen. Jól olvastátok. Valakiknek nagyon fájt, hogy Palik Áááu ua ááá óóóóóóh! című számát előadta, és azt sokan megnézték (két nap alatt ezer felett) a neten. Számomra sokkal fájóbb, hogy a Rézsűs Nyüst elveszett, mert azt több, mint háromezren látták már a két nap alatt.

Most majd vagy azt fogom csinálni, amit szoktam, hogy ide felteszem és letölthetővé teszem hamarosan mindkét videót, vagy pedig azt, hogy elbújtatom e két videót egy random videóba, és odaírom a descriptionbe, hogy benne van a Rézsűs Nyüst és az Áááu ua ááá óóóóóóh!. Így a "jogvédők" (*a blogger hegyeset pök a levegőbe*) nem fogják megtalálni, mert a videót nem fogom rendesen feltagelni. Hiszen most is azért találták meg, mert benne volt, hogy milyen sportág, melyik nagydíj, stb. Nade így majd jól elkenjük ezeknek a "mivel nálam van a közvetítési jog, ezért senki nem nézheti meg" séma szerint gondolkodó köcsögök száját. én szóltam!

Az Nfol házatáján zajló eseményeket is követem mostanában, bár a TeCső-értékelések második fordulója még késik, de nem múlik, a The Prestige-et láttam, a Minutes to Midnight pedig már nekem is megvan, csak még nem hallgattam. It's about goddamn time...

és ne felejtsétek el, ó, drága hű olvasóim, kik mind arra gondoltok, hogy akkor most elég lesz két hét múlva elgondolkodni azon, hogy idenézzetek-e, hogy van-e már új post, hogy május végéig naponta lesz post.
én szóltam...

Now Playing: Dave Matthews Band - When the World Ends (Oakenfold Remix)
Egy finom, könnyed klasszikus a The Matrix Reloaded OST-ről.

Komment-link

2007. május 20.

24 S6 finálé: május 21.
House M.D. S3 finálé: május 29.
Desperate Housewives S3 finálé: május 20.

Jééééé, ez ma van :-)

Amint az a fentiekből is látszik, a vizsgaidőszak helyett a sorozatidőszak kezdődik el hamarosan. én mindig csak akkor kezdek el egy új szezont, ha már teljesen készen van, és lement minden rész. Ez alól egyedül a House M.D. tudott kivétel lenni nemrég, amikor a második szezon befejezte után elkezdtem nézni a harmadikat, annak ellenére, hogy abból még csak 4 rész volt meg. Hiába, Hugh Laurie zseniális, és Szakácsi Sándor is. Apropó: a TV2-n nemrég elkaptam egy részt, és mintha más lenne már a hangja kedvenc doktoromnak. A hideg is kirázott...

Dicska a régi fényében tündökölve zseniális postot postolt, amelyből szeretnék idézni egy részletet, amelyben a szerző magát így jellemzi:

...aki feleslegesnek tartja a filozófiaTÖRTéNETet, mivel a tudomány már mindent bebizonyított...

A tudományos részét most elhanyagolva, jómagam a politikaELMéLETet tartom feleslegesnek, ugyanis már maga a politika is hasonlít az idézett post által felvetett problémára (további infók ott, tessék a linkre kattintani és elolvasni, mert tényleg hatalmas!): létezik-e egyáltalán? és ha nem, mi értelme, hogy elmélete is legyen? Vagy nincs? Vagy van? Vagy ez az egész csak álom?

A politikaelmélet kurzust magamban végig fájdalmamban hörögve éltem meg, ugyanis csupa olyan evidens dologról volt szó, ami vagy egyáltalán nem, vagy csak papíron létezik. Egyszer valakik megálmodták, hogy ez így lesz, illetve ami még rosszabb: amikor valaki olyasmit álmodik meg, aminek "így kéne lennie". Ilyet nem érdemes. Ha már álmodok, akkor már legalább valami olyat, ami így lesz. és pont. Nem azt ?lmodom, hogy "hááááát, egyszer majd talán", hanem ha már álmodok, akkor határozottan: "az lesz".

De nem. A politikaelmélet újra és újra elmondta, minek hogy kéne lennie, és akkor döbbentem rá, hogy nem az a baj, hogy akik fent vannak és döntenek bizonyos dolgokban, azok ezt nem tudják. Hanem pont az a tragikus, hogy tudják, és mégis...

A politikával foglalkozni tisztán is hülyeség, nemhogy elméletben. Ha valaminek, hát inkább ennek lenne érdemes a gyakorlati részével foglalkozni. Erről pedig az 1998-as év fizikai Nobel-díjasának nyilatkozata jutott eszembe, aki azt mondta, hogy nagyon szomorú, hogy ő kapta ezt az elismerésst, mert kutatása csak egy érdekes részterületére korlátozódik a fizikának, az ő munkássága révén tehát senki a világon nem evett meg egy árva zsíroskenyérrel se többet. és egy ideje már így van ez a fizikában, kémiában és egyéb, a racionalitás mellőzésével nemigen vádolható tudományágakban.

Egyik évfolyamtársam említette egyszer, hogy valamelyik évfolyamtársunk az egyik párt színeiben valamilyen tevékenységet fog folytatni lakóhelyén. Kérdeztem tőle (mármint attól, aki mesélte), hogy "és tényleg fog tudni tenni valamit"? Nem értette a kérdést, mert azt kezdte részletezni, hogy "be fog járni a közgyűlésre, meghallgatja és szavazni fog", stb. De én arra lettem volna inkább kíváncsi, hogy fog-e valaki is ezért több zsíroskenyeret enni. Azt hiszem, ezt így meg is kérdeztem, de ezt sem értette. Itt lett elegem.

A rendszer túlnőtt önmagán. Már rég nem az a cél a fontos, amire kitalálták, hanem a rendszer maga. A bürokrácia is hasonlóképp - oppá, most jut eszembe, hogy ezeket állandóan kéz a kézben látják együtt - hát persze, hogy a politika is ilyen. Az egyik tele van a másikkal. Csak abban reménykedhetünk, hogy a rendszer önmagát is felemészti, és akkor talán ismét emlékezni fogunk, miért is találtuk ki...

Addig is, a bürokrácia és a politika fontosnak fog tűnni az emberek szemében, függetlenül attól, hogy álmodjuk-e ezt az egészet vagy sem. és még fejlődést sem lehet elérni ezen belül, nemhogy összeomlasztani a rendszert: a papírmunkák egy részét már régesrég interneten lehetne intézni, de a legtöbb szervezet és intézmény számára ez még a jövő század regénye...
(Ajánlott olvasmány: Parkinson törvénye - a Kazohiniát már meg se említve ugyebár...)

Viszont örömmel jelenthetem, hogy a BSG beindult. Nagyon! Felküzdötte magát 9/10-ig, azaz a Prison Break szintjéig...

Now Playing: Linkin Park - Collapsing the Unit
Emésztgetjük ezt a Minutes to Midnightot, eddig azt vettem észre, hogy mindegyik szám úgy hangzik, mintha élő felvétel lenne, ami nálam nem igazán jó pont. Node még lehet bármi...

Komment-link

Csak valaki mondja már meg, hogy mi okozza a fracking kérdőjeleket???

2007. május 21.

Ahogy egy bizonyos dicska8 subscrierré válásáról tudósító mailt és az előző postom kommentjeit nézem az EISZ-ből, történt valami olyan, amiről muszáj volt lőnöm egy screent. Viszont csak otthonról tudom majd bepakolni rendesen, mivel itt nem akarom létrehozni a blog FTP-kapcsolatát, elég baj lesz az nekem, ha elfelejtek kilépni az adminból...

Nomegha kérdőjelesen megy fel megint a post...

Ezek a kérdőjelek kiszámíthatatlan csirkefogók! és akkor most következzen az a bizonyos kép:



Na, ehhez fűztem én az Edit 4-et a post alján. Amúgy meg a tököm tele van már ezzel, mert amit a kép mutat az e tekintetben a legnagyobb agyhalál... ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!

Erre a témára még visszatérünk itt, addigis következzen valami egész más:

The Larch.
The Larch.

Végignéztem a Battlestar Galactica első szezonját, amely nagy-nagy kedvencemmé nőtte ki magát. A sci-fi és a dráma mesteri keveréke, Gaius Baltar karakterétől pedig időnként tényleg hangosan felnevettem. Volt néhány olyan priceless pillanat, ami eddig a legjobb volt akármelyik sorozatban :-) Mind közül az S01E07-ben nyújtott meglepődése a legjobb. Az egyszerűen kész. John Cleese-t tudtam volna hirtelen hasonlóképp elképzelni abban a jelenetben, ami azért nem kis dicséret...

Vannak bizonyos adósságaim is, amelyeket még nem róttam le. Volt például egy olyan kósza mondatom, még 2007 üdvözlése közben, hogy 2006 filmjeiről és játékairól majd később karcolok valamit. S lőn a pillanat...

Filmfronton épp most hoztam be egy nagy lemaradást, ugyanis megnéztem a The Science of Sleep-et, amelyet mindenki jobbra-balra agyondicsért, overhype-olt, s én is csaknem megelőlegeztem magamban előre neki egy 8/10-es minimumot, merthát Michel Gondry ugye. A képi világ stimmelt is - tiszta Eternal Sunshine, ami ugyebár 10/10 volt. A többi viszont lehet, hogy pont ezért nem tetszett. Charlie Kaufman írói géniusza hiányzott - Gondry egyszerűen nem tudott annyira magával ragadó karaktereket életre álmodni (no pun intended), mint amikor Kaufmannal karöltve dolgozták ki Joel Barrisht és Clementine Kruczynskit. Szóval 2006 egyik nagyon nagy reménysége filmfronton csak 7/10-et tudott begyűjteni, azt az egy pluszt is a látvány kapta, amúgy simán hatos lett volna csak...

Április elején indítottam egy topicot az IMDb-n, hogy ajánlhasson a többi felhasználó nekem jó filmeket 2006-ból. Ez itt található, de csak regisztrálva lehet megnézni a további diszkusszió alakulását, ide csak az elejét rakom be, mert szerencsére beleírtam az összes 2006-os filmet, amit láttam, és hogy hogy értékeltem. Íme tehát a lista, rövid angol értékelésekkel:

16 Blocks - 7/10 (Only because it had Bruce Willis and Mos Def)

Arthur et les Minimoys - 5/10 (Too chidish...)

Babel - 5/10 (Disappointingly empty. There isn't anything involving in it...)

Basic Instinct 2 - 5/10 (Too complicated plot, contrived twist ending)

The Butterfly Effect 2 - 6/10 (A vague shadow of the 2004 original (which scored 10/10 of course))

Cars - 7/10 (After those long years of 9/10 and 10/10 movies, Pixar failed it. I hope it was the one and only time, and not the first...)

Children of Men - 5/10 (The saddest surprise for me. This movie was recommended to me by a few people, they all said it was great, but all I've seen was an empty movie. It's sad, because the topic deserved much much more, but this film failed to deliver anything beyond cliché after cliché. Even the ending is a cop-out, for christ's sake...)

Click - 5/10 (You either make a drama, or you make a gross and disgusting comedy. But in this case the creators tried forcing both ways into one movie and they obviously missed the mark. By far...)

Date Movie - 1/10 (Speaking of gross and disgusting comedies, here's one. Although, I don't think that it deserves the genre "comedy" listed on its page. "Catastrophe" is more like it... See my comment: http://imdb.com/title/tt0466342/usercomments-314)

Final Destination 3 - 6/10 (Uninteresting thriller that tries to be interesting but fails. Above average, but only becuse of the cool deaths. The series came to a screeching halt after two excellent 9/10 movies. Pity...)

Happy Feet - 6/10 (Average animated movie with a message about globalization and the power of media.)

Ice Age 2 - 8/10 (Excellent Sequel to the 2002 original, but this installment fails to deliver the perfection on many levels. But it's really funny, not like Over the Hedge, which wasn't.)

John Tucker Must Die - 4/10 (Nothing worthwile, just your generic teenager movie. And it's not funny...)

The Lake House - 9/10 (This movie cleverly plays with time travel and alternate realities, and I had to do a little research to fully get what happens at the end, but the mood of the film is almost perfect. Very very good movie!)

Lucky Number Slevin - 8/10 (Clever movie about revenge with great cast. Extremely entertaining!)

My Super Ex-girlfriend - 2/10 (Horrible. Just horrible. I stopped watching it after 20 minutes at the first time. I don't know how coud I watch it 'til the end at the second time, but I sure as hell was suffering during this mess. Avoid it!)

Night at the Museum - 7/10 (Ben Stiller is not one of my favorites, but it's his best movie I've seen yet, and the jokes are most times actually funny.)

Over the Hedge - 6/10 (Plotless and mostly humorless movie with wasted potential. This could have been so much better...)

Pirates of the Caribbean 2 - 5/10 (Booooo-ring... I never thought they can make a bore-fest of this after the 9/10 first part, but they did. I don't want to see the third one in the theater...)

The Prestige - 9/10 (Great cast, great story, great execution. Just great! The best movie of 2006 IMO)

A Scanner Darkly - 6/10 (Confusing and distracting, but not bad. I expected more though.)

Scoop - 8/10 (Amazing comedy with Hugh Jackman and Scarlett Johansson. Go and see it, you won't regret it!)

The Sentinel - 7/10 (Only because of Kiefer Sutherland. He saved this otherwise mediocre movie)

Silent Hill
- 7/10 (Only because it captured the look and feel of the games at times, but I think the plot wasn't too good. I think they should make a movie from the second game.)

Slither - 4/10 (Just a lame attempt to copy The Thing and various other horror movies. Skip this one, it's not worth watching...)

Superman Returns - 5/10 (Nope, this Superman doesn't fly. It's boring. A Superhero movie without a single second of intense combat? Give me a break!)

The Wild - 5/10(Mediocre. See my comment here: http://imdb.com/title/tt0405469/usercomments-113)

X-Men 3 - 5/10 (My comment tells you everything about this one: http://imdb.com/title/tt0376994/usercomments-1054)

Ide vehettem volna a Szabadság, szerelmet (7/10) meg az Üvegtigris 2-t is (2/10), ezek szintén nem voltak kiemelkedőek. Amint látszik, csak a The Lake House és a The Prestige tudott zsenialitást felmutatni, a többi közül néhány csak maximum a "nagyon jó" minősítést érdemelte ki.

Azóta már láttam a Pan's Labyrinth-et is, ami megintcsak nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket (6/10). Itt tartunk tehát most. Viszont a The Fountain még hátravan, és nagyon-nagyon remélem, hogy minimum 9/10 lesz...

Itt tartunk tehát most. Játékok terén a helyzet rosszabb a siralmasnál: egyáltalán nem játszom mostanában, csak két játékkal, s ez már 2006-ban is így volt. Akkor a két játék a FlatOut 2 és az Unreal Tournament (miért, te mit gondoltál...?) volt. Ezek közül csak a FlatOut 2 a 2006-os, de az sem tett rám akkora benyomást, hogy végigjátsszam. Pedig már a végéig eljutottam, már csak pár verseny volt hátra, csak egyszer azon kaptam magam, hogy már 3 hónapja nem indítottam el. Ígyhát az uninstall szomorú sorsára jutott szegény...

Mostanában sehol nem látok olyan játékokat, amelyeket szívesen kipróbálnék. Valahogy nem. Marad az UT és az ISSD (SNES-emulátoron, persze...

Volt egy olyan próbálkozásom, hogy feltettem a Project 64-et és vadásztam hozzá ISS64 ROM-ot, hogy kipróbáljam, milyen is az, de a fáradozásomat nem óhajtotta sikerrel koronázni valami felsőbb erő, mivel a művelet ugyan sikerült, de a program valami miatt iszonyat lassú és borzalmasan ronda volt. Odáig jutottam, hogy megnéztem pár screenshotot, hogy ennek tényleg így kéne-e kinéznie, dehát perszehogy nem. De az istennek se tudtam úgy beállítani, hogy jó legyen, úgyhogy most szegény program ugyan ott maradt a gépen, de igazából semmivel sem játszom N64-emulátoron, úgyhogy... Juteszembe, szegény PSX-emu is már jórégen nem futtatott Tekken 3-at...

Úgy belejöttem a linkelésbe, hogy teljesen elvette az eszemet a hypertextualitás (ahogy azt itt a fősulni nagyon szépen tanulgatjuk), szóval most nem tudom már, mit akartam ide a post vége felére írni, de biztos valami jót.

Air - Pocket Symphony és Linkin Park - Minutes to Midnight elemzés a következő postban, ami mikor is lesz...? Bezony! Holnap!!! :D

Most pedig nézzük csak meg Dicska YouTube-os accountját...

Komment-link

Edit: Ezt nem hiszem el... Csak a Sorozatidőszak kérdőjeles most. Megáll az ember esze... De én kiszúrok vele: szerkesztem, kijavítom kézzel és elmentem. De ha most az egész bekérdőjelesedik, akkor... Ja, a screenshoton még ennél is kiakasztóbb dolog látható, szóval stay tuned...!

Edit 2: Javítva... Fhúú, mennyit egerésztem vele. S most az lesz, hogy innen az EISZ-ből jó lesz, otthonról meg megint nem. és akkor majd jöhet a frack...

Edit 3: Rájöttem egy vicces aspektusára is a karakterkészlet kiakadásának. Amikor még úgy elszúródott az egész oldal, hogy minden ékezetes karakter helyén a "??" volt látható, akkor a Rézsűs Nyüst a következőképp nézett ki: "R??zs??s Ny??st". Erre Aurora az eredeti művet nem ismervén azt találta kérdezni: "Rózsás Nyest?", s én majdnem megöleltem ezért. Ettől a pillanattól kezdve tudom, hogy nem szabad kérdőjelesen fennhagyni semmit, mert ha rossz kezekbe kerül az oldal, akkor ezt akár fel is használhatja valaki: gonosz céljaik érdekében úgy is kiegészíthetik a magánhangzókat, hogy az jöjjön ki belőle, hogy én uszító szöveget írtam ide. Vagy bombareceptet. Vagy blogot. Lehet választani...

Edit 4: ÁÁÁÁÁ! Szétrobban a fejem! Valaki mondja már meg, hogy miért jó az egyik esetben és miért romlik el máskor teljesen az egész? Öntudatra ébredt a karaktertábla, gondolt egyet és elkezdte random váltogatni magát? Vagy mi...?

Now Playing: Hajós András - Barlang
E szekció most rendhagyó módon a post végére került, mert annyira nem értem ezt a kérdőjeles mizériát, hogy muszáj volt Hajóssal pihenni... Megtekinthető itt.

2007. május 22 kedd

A következő postba csúszik a Zsebszimfónia és a Percek éjfélig elemzése, mert elfelejtettem az előző post zárásánál, hogy a következő (azaz ez), a kétszázadik post lesz.
Örüljünk hát együtt, meg annak is, hogy a napi átlag 12 látogatóm az előző laza kis csaknem egyhónapos kihagyás után sem csökkent: maradt ennyi, töretlenül.

Köszönöm kitartóan hűséges olvasóimnak, hogy jelenlétükkel támogatják e S@ti-agyszüleménygyűjtemény (ezt muszáj volt lenyúlnom Aurorától, hihetetlen :D) létezését. Köszönöm mindenkinek, aki kisebb-nagyobb rendszerességgel olvas! Aki kommentál, annak is...

Jelen pillanatban nincs kedvem statisztikát készíteni, de egymást érik itt az évfordulók: alig két hónap, és máris itt van július 20... Amit ugyebár nem kell magyaráznom, hiszen hűséges olvasók, vagy mi a szösz :-)

Lett volna mára filozófiai fejtegetésem, meg több témám is, de toljuk őket holnapra, most örülünk...

Komment-link

2007. május 23 szerda

Most csak Zsebszimfónia lesz, mert a Percek éjfélig-re nem volt annyi időm, hogy hallgassam, ezért arról még nincs kialakult véleményem.

Air - Pocket Symphony review (track by track analysis stílusban)

01 - Space Maker - Egy elég álmos és lassú ujjgyakorlattal indul az album, amit a két francia srác, ha álmában keltik is fel, két perc alatt összedob. Nekik ez semmi... Sajnos nem ér nyomába a Moon Safari egyik hasonló nótájának sem.

02 - Once Upon a Time - Eleinte nem tetszett, aztán fokozatosan megszerettem. Itt kezd éledezni az a játékosság és átgondolt felépítés, ami az együttes eddigi színvonalát jellemezte. Határozottan jó, már eléri a Talkie Walkie gyengébb trackjeinek szintjét. Mondjuk szerintem telibe lőtte azt a sávot, ahol nekem az Universal Traveller helyezkedik el.

03 - One Hell of a Party - Eléggé disturbing a vokál, a track meg összességében jellegtelen, és nem az a baj, hogy végig downtempo, mert a Massive Attack például tud jókat csinálni ebben a vénában (lásd Three), de ez most mellé...

04 - Napalm Love - Amikor még csak átfutottam a tracklistát, már akkor láttam, hogy ez lesz az album legjobb trackje. Nem vicc. és tényleg ez az: az igazi Air, a kellemesen beteg, mégis dallamos, játékos soundscape-pel. A 10,000 Hz Legendről a Radio #1-ra emlékeztet.

05 - Mayfair Song - Az előző track után nagyon megörültem, hogy hátha fennmarad végig ez a színvonal, de ez szinte minősíthetetlen. Azonnali visszazuhanás a legmélyebb pontba. Jellegtelen és elkeserítő...

06 - Left Bank - Van benne egy könnyed kis csavar, egy szép dallamfutam, de sajnos nem elég...

07 - Photograph - A Nickelback zseniális azonos című dala után nem gondoltam volna, hogy ilyen című számot még el lehet rontani. De el lehetett :( Sajnos ez is jellegtelen...

08 - Mer du Japon - Ez sem közelíti alulról sem az eddigi albumok leggyengébb számait sem, de legalább kicsit pörgősebb, mint az előzőek... De ha már Japán, akkor belegondolni se érdemes, hogy hol van ez egy Alone in Kyoto-hoz képest... Jaj!

09 - Lost Message - Lehangoló és kísértő, ami nem feltétlenül baj, mert valahol a Playground Love is az, de ennek se kifutása, se teteje, se füle, se farka. S ez megint mit eredményez? Talált: jellegtelenséget...

10 - Somewhere Between Waking and Sleeping - A cím mindent elárul. Az álom és az ébrenlét határán járni eléggé jellegtelen. és bizony, a számot is sikerült zseniálisan jellegtelenre alkotni, hogy minél jobban tükrözze a... áh, hagyjuk... :(

11 - Redhead Girl - Ismét sejtelmes női vokál, de megintcsak nem sikerült semmi maradandó. Jellegtelen! Grrrr!!!

12 - Night Sight - Na, ennek meg már a címéből is látszott, hogy semmi remény. Kel-e még mondanom, mi a baj vele...?

Összesítve: fogalmam nincs, mivel foglalkozott egyik kedvenc elektronikus popduóm az alatt a 3 év alatt, ami eltelt a zseniális Talkie Walkie és eközött a borzadály között. Merthogy egy Air-albumon csak két olyan track legyen, ami csak halványan is tükrözi, mire képesek a fiúk, azt nem tudom másképp nevezni. Nem érem fel ésszel, gyerekek...
Csak abban tudok reménykedni, hogy amikor a Massive Attack remélhetőleg még idén kijön a Weather Undergrounddal, akkor nem követi el ugyanezt a hibát - na, az lenne az igazi tragédia...

A Sorozatidőszakban kifejtettem, hogy mi a baj a politikaelmélettel. Ehhez most egy adalék: Aurorával ma be kellett mennünk a karrier-irodába, mert kaptunk egy ejnyebejnyét, hogy a tárgyalástechnika képzés utolsó foglalkozására nem mentünk be, nem voltunk rajta a jelenléti íven (egyébiránt azért, mert a Média Hungary 2007-re készítettünk egy filmet és azt vágtuk), és különbenis, hogy képzeljük mi, hogy csakúgy semmibe vesszük a szervezők áldozatos munkáját. De legalább az ottlévő ügyintéző lány kedves volt és mindent megértett, sőt, revelálta, hogy az egész dolog nem is olyan komoly, csak írjunk egy tesztet és kész. Sikerült ahogy sikerült, most nem is ez a lényeg, hanem az, hogy erről újfent eszembe jutott egy bizonyos mondat, amit az előadó mondott még az egyik olyan előadásán, amin bent voltunk, és erről eszembe jutott, hogy kötődik ez a már említett postban előadott fejtegetésemhez.

Említettem volt ugyebár, hogy a rendszer túlnőtt önmagán, és már rég nem az a cél a fontos, aminek az elérésére a módszereket kitalálták. Ennek egy emberi oldala a politikai tárgyalás: amikor a pártok viselkedéséről ordít, hogy nem az a fontos, hogy egy jó szociálpolitika valósuljon meg, hanem hogy az övék. Ezt mondta a tanár, én meg még hozzáteszem, hogy néha még tovább megy a dolog, és az attitűd egyenesen az lesz, hogy "Mindegy, hogy milyen, csak ne az övék legyen..." A pártoknak azon csoportok érdekeit kéne nézniük, akiket az adott döntés érint, de ezzel vagy az a helyzet, hogy emberekkel nem működik, vagy valaha működött, csak valahogy túlhaladtuk. Jöhet kommentben, hogy ki szerint mi a megoldás :-)

Erről még lesz később szó, ha össze tudom magamban állítani rendesen azt a gondolatot, ami már régóta itt motoszkál in the back of my head, most legyen szó egy kicsit az egyik tanárról, akinek beadandót kellett készíteni. én nem ismerem, mert nekünk nincs vele óránk, de tiszteletbeli keresztlányomtól hallottam, hogy az ominózus tanár sorra dobálta vissza a beadandókat úgy, hogy el se olvasta őket - már a címre pillantra megmondta, hogy ez márpedig nem jó. A probléma lényege, hogy a társadalmi kommunikációról kellett szólnia a beadandóknak, és annak nem felel meg sem a személyközi, sem a szervezeti, sem a közvetlen emberi kommunikáció. Itt szólaltam meg az elmesélés közben: "Miért érzek tautológiaszagot?", mert a történet csak úgy folytatódhatott, hogy a tanár hatalmas intelligenciájával a következőképp magyarázza meg, mit vár: "A társadalmi kommunikáció az nem szervezeti kommunikáció, nem is személyközi kommunikáció, nem is ... (tegyünk be tetszés szerinti kifejezést) ... hanem a társadalmi kommunikáció." és majdnem igazam is lett: a tanár végül nem mondta meg, szerinte mi a társadalmi kommunikáció. De ha mondott volna valamit, hát tutira ez lett volna.

Róla eszembe jutott egy olyan tanár, aki tartott nekünk órát, méghozzá Információszerzés, forráskezelés címmel, s az első órán lediktált 15-20 információ-definíció közül csak 2-3 nem volt tautologikus. Nodehát nembaj, négyes lettem belőle, annyi baj legyen, legfeljebb majd megmagyarázom otthon, hogy azért lettem négyes, mert négyes lettem...

Jelen pillanatban tökjól érzem magam, mindösszesen annyi sirámom van, hogy a BSG S2 nagyon-nagyon lassan jön lefelé... :-( A Palik-videókkal kapcsolatban úgy döntöttem, hogy jobbabékesség alapon nem teszem fel újra ugyanazokat még bújtatva sem, hanem csak ide. Maximum 3 post múlva linkelve lesz mindkettő, stay tuned!

Nfol has subscribed to your videos.

Hűha! Aztán kommentálj is, kolléga! Ugyanez Dicskának is szól, van még egypár olyan videó, ami ordítva követeli a kommenteket :D

Now Playing: Linkin Park - Given Up
Visszavonom, amit eddig mondtam, egyre jobbnak tűnik az album... Teljes elemzés nemsoká :-)

Komment-link

2007. május 24 csütörtök

Most jut eszembe, hogy ti nem is láttatok tihanyi képeket, úgyhogy most egy picit átmegyünk fotóblogba, azt pedig majd zseniálisan kötöm át egy másik témába. Just watch it...
(Közben megy felfelé a Rézsűs Nyüst a post végén linkelve lesz!)

Víz Vol. 1:



Víz Vol. 2, bár ezen már ég is van...



Ezt kellett a nyakunkban viselni, hogy beengedjenek mindenhova (bár Aurora nem tette):



Ez volt az épület a vízpart felől (bár mi nem itt voltunk elszállásolva, hanem pont a másik oldalon...)



ég, amin már látszik, hogy jégeső lesz, ami majdnem el is kapott, engem pont nem, de volt, akit igen...



Egy merengés a vízparton:



és íme a kép, amit kötni fogunk tovább. Az első nap éjszakai bulijának szórólapja:



Azt hiszem, ahogy olvassátok bétóth és dévényitibibácsi rettegett nevét, ti is képet tudtok alkotni a buli zenei "igényszintjéről". Hát nem minden másfeledik szám a rockmenzáról volt...? Ezek után ugyebár már nem kétséges, hogy itt a világméretű zenei (illetve inkább: zeneellenes) összeesküvés bizonyítékát szemlélhetjük.

Mert, Tisztelt Bíróság, az nem lehet, hogy mindenhol, de tényleg és hétszentség, hogy mindenhol csak ezek a szörnyedvények menjenek. Kell lennie valahol egy helynek, ahol nem csak szökőévenként egyszer fordul elő olyan szám, ami igényes és még az Úr 2000. esztendeje után íródott. Ilyen nincs.

Szóval Tihany sem volt elég, hogy elmeneküljek ezek elől a borzalmak elől, bár azért annyira nem bántam, mert jól éreztem magam ettől függetlenül.

Zeneileg pediglen újabb viharfelhők gyülekeznek, ugyanis egyszer még régen megígértem a Laceknak, hogy elmegyek "kontikibe", ami egy másik szórakozóhely, mint a Rockmenza, amit egyébként is lebontanak, és átköltözött a Kon-tikibe, de van egy másik terem, ahol állítólagosan "más zene megy". Ami egyelőre nálam azt jelenti, hogy másképp lesz borzalmas. Talán mulatós lehet...? Istenem... Hát nincs menekvés ebből a csapdából? ÁÁÁÁÁÁ!

Na mindegy, előre azért még ne temessük a dolgot, legfeljebb tényleg rettenetes lesz, és akkor legalább jól megírom a blogban. A Lacek elmondása szerint van még egy harmadik terem is, ahol aztán meg még másabb zene megy, szóval őszerinte valahol azok között biztos találok nekem tetsző zenét. én erre azt feleltem, hogy én igen könnyen el tudok képzelni három különböző zenei irányvonalat, ami közül egyik se tetszik, de ezt már úgy láttam, nem fogta fel. További beszámoló jövő hét kedd után valamikor, de jól leszek ott is, a zenétől függetlenül...

Most pedig:

Palik László - Rézsűs Nyüst

S mivel azt ígértem, hogy a post végén lesz, ígyhát most ez a post vége... Most pedig kezdjük el a 24 S6-ot :-) :D

Now Playing: Linkin Park - Bleed it out
Iszonyít zúúúúúzóóóóóóóóós! Ha csak egyszer menne le bármelyik bulin, amire valaha is hivatalos leszek életemben, már nem panaszkodnék zeneileg semmire soha többé.

Komment-link

Ja, és Nfolnak egy megjegyzés az élethű gyerekekről: háromdé, ááááááááááááááááá! Ez fájt...

2007. május 27 vasárnap

Proxy Error

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Nem tudom, mi baj van, de egy bizonyos számú karakter felett egyszerűen nem teszi fel a postot a rendszer. Hogy ez a WordPress vagy az UW hibája, azt nem tudom, de a napi frissítés meghiúsulni látszik, hiába vannak készen a postok :-( Fogalmam sincs, mikorra tudom megoldani a problémát... Addig is, legyen ez a mai post, aztán majd visszatimestampelem a többit. Ha ugyan valaha is megoldódik ez az izé :-( :-(

Ötleteket, észrevételeket kommentbe, könyörgöm, oldjuk meg ezt valahogy, mert így nem tudok blogolni...

Komment-link

2007. május 27 vasárnap

Nem tudtam ma kitalálni semmi címet, úgyhogy lenyúltam Auroráét. Sajnos nem ez az egyetlen véleményes hír mostanában a bloggal kapcsolatban, ugyanis a tegnapi postot nem tudtam feltenni tegnap, ma meg ezt nem tudtam, a sorozatos Proxy Errorok miatt nem tudott megvalósulni valós időben a naponta való frissítés. De itt van, ha csak virtuálisan is, de nincs semmi hiba, mivel a tegnapit visszatimestampeltem tegnapra, ezt meg mára. Mert csak holnap fog felkerülni, pedig ma van. Micsoda igeidőket kéne nekem most használnom...?

Ez lenne a tegnapi (26-a) post preview-ja, ugyanis sajnos ha megszakadok sem tudok a karakterkorlát fölé menni. Ha csak egy betűvel is többet írok, már Proxy Error az eredmény. Mi ez???? :-( :-(

HELP!!!

Komment-link

2007. május 28 hétfő

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Egyszer határozom el, hogy napi frissítés lesz, erre...
ÁÁÁÁ!!!

I don't even want to comment that... I just don't.

Most még komment-linket se teszek ki.
Tessék az előzőre kommentálni.

2007. május 30 szerda

Valószínűleg az extra.hu-ra költözöm. További részletek később...

Update: még nem volt időm és alkalmam rá, hogy kutakodjak, mert végignéztem az S6-ot, és... bár nem a legjobb szezon volt, de a szokásos színvonalat simán hozta. A végétől meg majdnem szívrohamot kaptam... S7-et akaroooooooooooooooooook!!!

Meg blogot írni is... I'll get back to you as soon as I know something.

Update 2: az extrán már sikerült megcsinálnom az alap WordPress blogot, de az adatbázissal apró probléma van: nem tudom, hogy kell átültetni oda. KTamasnak tettem fel a kérdést MSN-en, de masszívan away a srác, úgyhogy meg kell várnom Nfolt. Akire elég kis esély van, hogy elkapható MSN-en ma, de ki tudja...
Addig is, érdemes ide ellátogatni, ha mást nem, verziószámnövekedést már most tapasztalhattok...

Stay tuned, meg ilyenek.

2007. szeptember 27 csütörtök

Nohátakkor, lazán 4 hónapnyi kihagyás után szülessünk csak újra, persze.
A brutális, majdnem halállal végződő leállás a furcsa kérdőjelek miatt és a WordPress szintén furcsa "karakterkorlát-hibája" miatt következett be. A kettő együttes fellépése teljesen ellehetetlenítette az UW-s működésemet, úgyhogy ott maximum az FTP-t fogom még használni, osztán csókolom.

Aztán több kísérlet történt arra, hogy az egész engine-t az archívummal együtt átvigyük erre a címre, csak aztán ez egy hónap alatt nem nagyon akart összejönni az első probléma miatt. Az egész SQL-adatbázis kérdőjelekkel fertőzöttnek látszott. Ez ügyben köszönöm ThomAce segítségét, mert rengeteget szívott vele, de végülis nem sikerült sehogysem megreparálni. A tetejébe még volt egy kis összetűzésem az Invitellel is - hűségidő lejár, de közben díjhátralék, így telefonvonal-megvonás, sokáig nem köthető új szerződés, aztán mégis... megérne egy postot, csak nincs kedvem ezt megírni.... Szóval augusztus 28-áig nemzeti gyásznapok voltak folyamatban, ugyanis nem volt otthon netem. Így nem is blogoltam, bár persze megtehettem volna - ha működik ez a cím. De nem sikerült ezt se fellőni, mert az SQL-verziók nem passzoltak az UW-n és az Extrán. ThomAce, az SQL-szerverek lelkivilágának nagy ismerője is kapitulálni kényszerült egy idő után, úgyhogy az eset Nfolhoz került át.

Ő először egy teljes archívumot készített, amelyet aztán az követett, hogy csinált nekem egy felhasználót az ő saját blogjában, itt tehát négy poston keresztül vendégművészkedtem (részletek később), aztán Nfolközben elkészült az archívumommal és még az általa fejlesztgetett motort is megosztotta velem, hogy ide folytassam gondolataim áramlásának megörökítését. Kicsit más, mint a WP, de én négy post alatt már megszoktam, úgy pézek és perpézek, mint a kisangyal... (Insider-poén alert!!!)

Ez történt tehát a bloggal, további fejlemények egy következő postban, addig is egy kis linkgyűjtemény, ami hasznos dolgokat tartalmaz, mind akkorra datálódik, amíg nem találkoztunk...

Klipek:
Equilibrium - 2 Worlds
Aliens - Droppin' Plates
Toy Story 2 - We Are
Alien - Bad Stone
The Star Wars Trilogy - What I've Done

... és jön még, hiszen két újabb is van a fejemben, az egyiknek elárulom a címét: Transformers - This Moment. Link azonnal, amint kész lesz...

És, persze, az utóbbi napok legnagyobb aktualitása, az a két videó, amivel szinte túlzás nélkül magamra haragítottam fél Magyarországot...

Igénytelen PC Játékok - Quake 3: Arena
Igénytelen PC Játékok - Q3 Kilövő Speciál

E videók fogadtatása többek között arra döbbentett rá, hogy egyesek menniyre nincsenek 2007-ben tisztában azzal, hogy szólás- és véleményszabadság van, és hogy bárki közölhet bármilyen formában véleményt. Az egyik fórumon még arra is megkértek, hogy tegyek a videó elejére egy captiont, amiben az van, hogy "szubjektív véleménnyilvánítás következik". Esetleg fahangon még fel is olvashatnám. Ezt persze nem csak azért nem teszem meg, mert akkor a videó már túllépné a 10 percet, hanem azért sem, mert egyrészt, aki nem tudja, hogy ez az, az teljesen reménytelen eset (mégis, mi más lehetne???), másrészt meg hiszem, hogy az Internet nem az a hely, ahol vigyázni kéne arra, hogy hol és mit mondok és ahol előre magyarázkodni kell minden megmozdulás előtt. Hát álljon meg a menet!

A link-rész végére pedig itt a négy vendégművészként megtett postom. Egy kis szerény kárpótlás a kimaradt csaknem 4 hónap miatt...
Post 1
Post 2
Post 3
Post 4

Az oldal kinézete egyelőre természetesen nem fix (a szemkiégetős fehér semmiképp nem maradhat háttérnek!), ezügyben Nfollal még konzultálok, s a fejlécbe is már vannak képötletek, ezek is a megvalósulás rögös útjára lépnek.... hamarosan.

A végére pedig, kihasználva a Now Playing szekció áldásos létét, még a számmal, amit hallgatok, azzal is utalok arra, ami most történt... - természetesen ez eddig is bevett gyakorlat volt, de akkoris felhívom rá a figyelmet, mert végre újra van hol! :-)

cb.gif Hozzászólok! (2)   › The Crystal Method - Comin' Back

2007. szeptember 29 szombat

Minden azzal kezdődött, hogy elkészültem az Igénytelen PC Játékok Sorozat legújabb darabjával. Egy "epikus", kétrészes videó, majdnem 20 percnyi anyag. Ezt a Sony Vegasnak 3 és fél órájába tart lerenderelni - részenként. Ígyhát tegnap este benthagytam éjszakára az első rész kódolását, hogy majd holnap reggel, mielőtt elpályázok PC Guru Fórummeetre, elindítom a másik videó kódolását is, és mire hazaérek, kész lesz. Ez így is történt. Ám az elindítás előtt megnéztem az e-mailjeimet...

Nem, pontosítsunk kicsit: azzal kezdődött, hogy regisztráltam a YouTube-ra...

Nem, ez még mindig nem elég jó...

Ez az - ... már kisgyermekkoromban is arról ábrándoztam, hogy jogsértő anyagokat teszek majd fel az internetre. Már akkor meg akartam károsítani az összes hollywoodi filmstúdiót és az összes lemezkiadót. Amikor 2005 februárjában elindult a YouTube, tudtam: eljött az én időm!

Na jó, térjünk inkább vissza oda, hogy megnéztem ugye az e-mailjeimet. A YouTube írt nekem. Ez már magában megható. Az meg aztán pláne, hogy Copyright-dolog volt a levél tárgya. De amit olvastam, attól tényleg elmorzsoltam egy könnycseppet a szemem sarkában:

Dear Member:

This is to notify you that we have removed or disabled access to the following material as a result of a third-party notification by Twentieth Century Fox Film Corporation claiming that this material is infringing:

Alien - Bad Stone: http://www.youtube.com/watch?v=0vXMisPcDqI

Húha! Maga a magasságos 20th Century Fox foglalkozott a videómmal! Igaz, csak arra az időre, hogy "bazzegezazalienbőlvantöröltessükmá", de akkor is. Az internet lehetőségei korlátlanok...

De, ez még nem lett volna baj, történt már ilyen Palikos videóval is, meg Takács gólját is leszedették valami barmok, szóval túlélem, gondoltam. Időközben jött egy komment valamelyik másik videómra is, úgyhogy gondoltam, megnézem. Amikor rákattintok a linkre, kiderül: hogy-hogynem, ez a videó is áldozatul esett valami copyright-kaszálásnak. Nofene... A Star Wars III-mas music videómról volt egyébként szó, ami szintén a mindenható filmstúdió tulajdona, úgyhogy ezt még értettem. Szöget ütött a fejembe azonban, hogyhát hogyhogy nem kaptam én erről értesítést? Miért csak az Alienest írták nekem ide?

Egy pár perc múlva megvilágosodtam: mindegyik videómra ugyanez volt az üzenet. Ígyhát vagy az történt, hogy az összes videómat törölték, vagy az, hogy... Your account has been suspended. Ahá!

Nagyon kedves a YouTube-tól, hogy az ilyen videótörlési notifikációk végére nem nagyon írják oda, hogy még hány dobása van az embernek, mielőtt jön a suspended meg a terminated. Ráadásul google-oltam ezt a dolgot, hogy ez a felfüggesztés végülis mennyi időre szól, mikor tudom újranyitni az accountot, és azt találtam három forrásban is, hogy a felfüggesztés YouTube-nyelven azt jelenti, hogy végleges. Legalábbis az esetek legnagyobb részében.

Még azt se tudják, hogy mit is akarnak. Felfüggeszteni avagy törölni? Megnéztem ELDERPREDATOR adatlapját is újra, az ő munkássága teljes egészében abból állt, hogy 20th Century Fox filmekből (Predator, az összes Alien, Star Wars OT, stb.) vágott össze videókat különböző zenékre, és már kb. 60-at csinált. Az ő accountja is teljes egészében megsemmisült. A filmstúdió vajon tudja, hogy mekkora hardcore Predfan volt a gyerek? A 60 videójából legalább 20 a Predator 1-ről szólt... Eh, hülyék. Idióták. Aki az ingyenreklámot letörölteti, annak úgy is kell....

Ez a YouTube részéről is tipikusan a baby és a bathwater esete. Sok-sok bébit kiöntöttek ezzel a fürdővízzel, mert sok-sok legális videót is hozzáférhetetlenné tettek. Royal04 szerint így a YouTube 70%-át törölni lehetne. Szerintem meg 80, talán egyenesen 90!

Szóval itt állok, a törölt accountommal, amely 108 videót tartalmazott, majdnem elértem az egymilliós nézőszámot (950k-nál jártam), és 120 subscriberem is volt. Most mindent kezdhetek elölről, ráadásul már a Sati1984 nick is foglalt, úgyhogy Sati19840827 lettem. Kreatív, mi? Látszik, hogy milyen lelkiállapotban találtam ki...

Azt fogom csinálni, hogy a Hajós-videókat visszateszem, meg az Igénytelen PC Játékok Sorozatot folytatom (ugyebár). Ezzel eddig nem volt semmi probléma - legalábbis se a magyar jogtulajdonos, se a videojátékgyártók nem találták még ki, hogy ezeket is tilos - mondjuk ha az utóbbiak ezt kitalálnák, akkor az Angry Video Game Nerd teljes munkásságát (inkluzíve a Bible Gamest, amit Chochóval és Wake-kel unisono idéztünk ma, dőlve a röhögéstől), HrutkaPal Rossz PC Játékok Sorozatát és az én Igénytelen PC Játékok Sorozatomat is a kukába pöccintenék egy elegáns(?) mozdulattal. Ezt most Ninjával elképzeltük Skype-on:

Valahol a Metal fejlesztőcégének főhadiszállásán...
(Főnök: Graham Chapman, Alkalmazott: Michael Palin)

- What does "rossz" mean?
- I'm afraid, Sir, it means "bad".
- What??? Who uploaded that video? Who dares to say that our game is "bad"? I want to terminate his whole account! And... I want a name! Find out who he is!!!
- I think, his name is Hrutka Pal, Sir.
- Right. Then... Bring him here! I want to torture him... I want him to play Metal all day long!!! Hrrrrrrrr...

Szóval valahogy így.

Az én esetem pedig így történhetett (szintén Ninjától származik az ötlet): a Q3-as videómon annyira felbőszültek a Quakerek, hogy telefonáltak John Carmacknak. Carmack meglátta a videómat és higgadtan felemelte a vörös telefonkagylót.

- This is Twentieth Century Fox, can I help you?
- John Carmack speaking.
- Hi, John! What can I do for you?
- Well, there's a YouTube user, you know. I think he uploaded some parts of Alien. To make things worse, he even mixed the sequences with a music, which perfectly fits the atmosphere of the movie. You just can't let it happen!
- What? Someone took the courage to make something creative out of our movies??? You're absolutely, hundred percent right, John! We definitely can't let this happen!!! We will force YouTube to remove this guy immediately! Thanks for the notification, John. I owe you one.
- Anytime, bro. Anytime... By the way, there's this ELDERPREDATOR guy, who also...

Szóval valahogy így.

Csak azért örülök ennek, mert így most végre van még élőbb példa a szakdolgozatomhoz...

cb.gif Hozzászólok! (6)   › Daughtry - It's Not Over

2007. október 4 csütörtök

Létrehoztam a Szakdolgozat.doc fájlt a gépemen. Cím (bár ez már kiderült máshonnan...): Az információ szabadsága

Ezen kívül volt némi probléma itt a postok szerkeszthetőségével, de Nfol jött to the rescue, és megmentette a blogot. Így mostmár van címe az előző postnak. Hurráá!

Egyébként pedig még jobban pissed off vagyok, mert már tervezgetek egy csomóféle headert a mostani 3 mellé, és az egyik már kész is volt, ami a Transformerses videoklipemet hirdette volna szép formában, csak az a @>!%@&#> YouTube törölte az accountomat, így azt a klipet már nem fogom feltölteni, még ha hamarosan elkészül, akkor sem. Majd tájékozódom a Google Videóról, hogy oda talán. És akkor max átírom a szöveget. Mondjuk addig meg lehet, hogy most már kiteszem így, ahogy van (a szöveg: "Keresd a YouTube-on" :S :S), legfeljebb, aki tényleg rákeres, az nem talál semmit. Big deal, viszont a fejléc meg szép. Hamarosan be is teszem a rotációba.

További részletek még jönnek, avagy a blogra leginkább jellemző igeidő: később.

cb.gif Hozzászólok! (3)   › Slam Jr. & Blueboy - Sorted

2007. október 5 péntek

Egy új és egy régi téma következik most. Fordított sorrendben az első még abból az időből eredezik, amikor vártam, vártam, vártam és vártam, hogy legyen végre újra netem, legyen végre újra blogom is akkormár és tudjam végre folytatni is már. Ekkor fotóztam ezt a hármat:

Film

Music

Sport

Mindezek egy chips csomagolásán találhatók, amelynek az a különlegessége, hogy az oldalán nyitható. TV-packnek hívják, és én azért vettem olyat annak idején, mert 1. csak ilyenben volt csípőspaprikás 2. csak ilyenből gyártanak extranagyot, illetve ha a Lay'snél valami extranagy, akkor már rögtön az oldalán is nyitható.

Namost: a chips nem is volt annyira csípős after all, ráadásul amíg ettem, addig rengeteget tűnődtem azon, hogy vajon én mit gondoltam volna ki egy ilyen hülye ötlet népszerűsítésére, mint kreatív. Adva van ugyebár ez a baromság, hogy a zacskó nyitható az oldalán, nekem erre viszont nem azt kell mondanom, hogy baromság, hanem azt, hogy ez a legkirályabb dolog a világon, sőt, csak ilyet érdemes venn - egyenesen odáig el kell menni, hogy a többi a baromság, nem ez...

Nos, a valóságban létező kreatívnak a fent látható szösszeneteket sikerült kigondolnia, de szerintem a TV-pack elnevezésnél meg kellett volna állnia, ugyanis az még valahogy talán elmegy, igaz, teljesen értelmetlen, hogy miért pont TV-zéshez kéne oldalt nyílnia a zacskónak, de efölött még azért elsiklottam volna quite easily. Amikor azonban a csomag hátoldalán észrevettem ezeket, rögtön nyúltam hűséges K310i-m után, hogy megörökítsem nektek e remekműveket, és blogpostoljak róla egyet. Emellett ugyanis nem lehet szó nélkül elmenni (kb. olyan ez, mint a Praktis képregény egy régi-régi postból... :-)).

Ezek közül a rajzok közül egyes-egyedül a sportosnak van valami köze ahhoz, amit reklámozni akarna. Az még tényleg egész jó, hogy három fanatikus meccsrajongó őrjöngve tömi magába az oldalt felbontott zacskóból a ropogtatnivalót. Tényleg semmi gond, csak azért kicsit karakteresebb is lehett volna az a grafika, mert még a középső emberkéről el lehet hinni, hogy meccset néz, de a két szélsőben semmi nem utal a sportra at all... De persze nem kell mindig túlzásba vinni ezt se, meccset nézni nem csak kifestve és zászlókkal meg sálakkal lehet, szóval ez rendben is van, így legalább megvan az az előnye is, hogy nem túlozták el.

Nézzük akkor a filmeset, mert az van relevancia szempontjából a második helyen. Ez próbálja párhuzamba állítani a horrorfilmben történteket a való életben történő eseményekkel. De miért követelmény ehhez, hogy az oldalán nyissuk ki a zacskót? Mert persze a kép úgy ábrázolja... Semmi összefüggés nincs e feature és a rajz között, ugyanis az előbb még ki lehetett magyarázni azzal, hogy egyszerre három ember tud belőle venni, ha oldalt van nyitva (egyébként én úgy néztem, hogy csak kettő, hogy miért nem tudom biztosan, az kiderül mindjárt). Szóval a relevancia az elég gyenge, de legalább a rajz hangulatos.

És íme az a pont, ahol a kreatívnak teljesen elfogyott minden ötlete, vagy szorított a határidő, de még valószínűbb, hogy minden agyi kapacitását elvette az előző két ötlet kitalálása, ugyanis a Musicnak már semmi de semmi köze nincs semmihez. Ugyanis se a tévéhez, se a zenéhez nem köthető a rajzon semmi. Sok kéz nyúl a zacskóért, és ennyi. Ez bárhol lehet. Akár levágott kezek is lehetnének.
Ez önmagában még elmenne, de ne nevezük el Musicnek, mert ne.

For the record, én ezek után fogtam magam, és kibontottam a hagyományos módon, in the orthodox way. És még sokáig sajnáltam szegény kreatívot...

Az offline spamming jegyében fogant mai második kandidátusunk, aki csak egy képből áll, amely azonban annál velősebb:

High End

Ez egy szórólapról van, ami nyilvánvalóan jelenleg, 2007 vége felé, sokak álmai számítógépét véli ajánlani. E fantasztikus attribútumok azért megérnek egy misét. Egyrészt ugye itt van a legszembetűnőbb, legagyrémikusabb feature, a 256 MB RAM. Hátvazz, pont ma este keresgéltem magamnak MP3-lejátszót (aggasztó számban növekednek a betervezett interjúim, úgyhogy muszáj lesz beruháznom egy diktafon funkcióval is rendelkezőre a közeljövőben), és azoknál 1 GB-nél húztam meg a határt... Szóval ez nevetséges, főleg egy 3000+-os, 64 bites processzor mellé. Aki ezt a konfigot összeállította, annak biztos zsírúj hifije van otthon, és egy régi, recsegős hangszórón hallgatja a kedvenc zenéit monóban.

CD-RW meghajtó. Erre inkább idéznék az Igénytelen PC Játékok Sorozatból: "Jhaaaaaaaaaaaaaaaj...". De most komolyan: mennyiben lehet ma egy olyan? 2000? 3000? És nem tudtak volna bele valami gagyi DVD-RW-t venni legalább azért, hogy azt írhassák oda? CD-RW-meghajtóval akarnak villogni 2007-ben? Kicsit kilóg itt a "falura jó lesz ez is" mentalitás...

Aztán van nekünk egy olyan alaplapunk mindez alá, amiben mind a hangkártya, mind a videokártya integrált. Hát, kéremszépen, ez nekem nagyon gyanús. Igaz, az integrált hangkártya az akár meglepetésszerűen jó is lehet, az én gépem ASUS-lapkájában egy nVidia hangkártya muzsikál, és bár nem éri el az SBLive! szintjét sem, a profig hangkártyáktól megaztán fényévekkel le van maradva, mégsem egy kutyaütő equipment. Amikor viszont már a videokártya is integrált, ott már lehet sírás-rívás később... Persze biztos olyanokhoz kerül majd később, akik futtattatni akarják vele a legújabb játékokat, és csodálkoznak, hogy valahogy csak a 2004-ig bezárólag készült játékok hajlandóak rajta elfogadható sebességgel száguldani (256 MB RAM-mal meg még azok közül is elég derekasan be fog szaggatni némelyik...).

Egy szó, mint száz: irritál, ha valakik az általános fogyasztói tudatlanságra bazíroznak. Mert van, akit el lehet varázsolni a CD-RW-vel is, mint varázszóval, és nem fogja tudni, hogy miért lenne előnytelenebb az integrált hangkártya meg a videokártya, dehát istenem, nem mozog ilyen körökben, ez érthető. De hogy aki egy kicsit is ért hozzá, az nem fog egy ilyen konfigot így chapter and verse megvenni, az is tuti. És ezért nagyon buta ez a hirdetés, mert látszik, hogy olyan a célcsoportja, akik minimálisan sem tájékozódnak, mielőtt megvásárolnak valamit, azaz, precisely: az olyan birka fogyasztókat célozza meg, akik nem nagyon értenek a számítástechnikához. Mindjárt indítok is egy Igénytelen PC Hirdetések Sorozatot a YouTube-on...

SIDENOTE: A képek azért nem látszanak, mert egyelőre nem tudtam rájönni, hogy mit szúrtam el. A javításhoz 1 db Nfol szükséges, felbukkanásáig tessék kattintgatni...

UPDATE: Végül mégsem kellett hozzá Nfol, csak egy kis szöszmötölés (szándékosan nem mókolást írtam :-)). Nfol persze ettől még required, csak jelenleg nem annyira sürgősen.

UPDATE 2: Mp3-lejátszó ügyében jelenleg itt tartok. Ha valakinek van más javaslata, várom!

cb.gif Hozzászólok! (5)   › Tiesto Feat. BT - Love Comes Again

2007. október 9 kedd

Na, az ilyen címmel jól meg lehet szűrni az olvasókat, remélem, maradt itt még valaki, és nem hajtott rögtön tovább az internet egy másik lapjára, mondván, "holérdekelezengem".

A mai és a tegnapi nap a címben olvasható című képzés keretében telt, bár a tegnapi napon csatlakozott

még hozzá egy ismeretlen eredetű fejfájás is, ami miatt nem láttam még mindig a Spartacus második felét. E fejfájás a bal szemem mögött helyezkedett el, és az egész napomat végigkísérte, hol erősebben, hol gyengébben és fogalmam sincs, miért. Voltak olyan két percek, amik teljesen kiestek, de volt, hogy utána rögtön annyira jól voltam, hogy még kérdezni is tudtam... Elképzeltem, ahogy House lehülyézi a teamjét az eset kapcsán. Negyedik szezonba kívánkozó tünetegyüttes!

Szóval Kistérségi kormányzati intézmények. Elsőre nekem is jajnemár érzésem volt vele kapcsolatban, de ez azért hamar megváltozott, ugyanis a kistérség keretén belül valóban arról a kistérségről volt szó, amiben élünk, és ezen belül is, Előszállásról. Persze voltak azért EU-pályázatos részek is, amikről annyit kell tudni, hogy amikor rendben megy, akkor borzalmasan unalmas téma, de szerencsére mi egy olyan országban élünk, ahol még ez se működik, úgyhogy volt itt rengeteg érdekesség. Kettőt emelnék ki in particular, konkrétan.

Az egyik az, hogy a megnyert pályázatokhoz kapcsolódó pénz 90 nap alatt jön meg, vagy lehet, hogy még akkor sem. Márpedig a három hónapos átfutás, főleg annak ismeretében, hogy Brüsszelből megjön a pénz in the blink of an eye, teljességgel elfogadhatatlan, unacceptable. Hazánkban ugyanis 7 helyen megy keresztül a pénz, mire eljut(hatna) a rendeltetési helyére, mindez azért, mert a magyarok annyira biztosítani akarják, hogy nehogy véletlenül rossz helyre menjen, hogy ennyi helyen átvezetik, lekönyvelik, iktatják, besorolják, lefűzik és ülnek rajta ad infinitum. Szerintem az már a rendszer hibája, hogy végül eljut valahová is, nemhogy oda, ahol a projekt megvalósítása miatt szükség van rá. A késés pedig azt jelenti, hogy amíg meg nem jön a pénz, addig gyakorlatilag, practically, ingyen dolgoznak három hónapig a projektben résztvevők, és mivel ez az összeg, amiről itt beszélünk, csak az egész összegnek a 20%-os előlege, utána is. Az előadó konkrétan két és fél hónapja várja a 20% utáni folytatást, addig pedig ingyen épül-szépül a projekt, és teljesen megértettük, hogy kicsit már unják a benne dolgozók ezt a helyzetet. Nemrég kicsit megreformálták ezt a rendszert, és már csak 3 helyen megy keresztül a pénz, de a magyar bürokrácia csodája révén a három helyen áthaladás is ugyanannyi időbe telik, mint a hét helyen. De mit is várunk egy olyan országtól, ahol még egy sima bankszámláról a neptunos gyűjtőszámlára utalás is három napot vesz igénybe, amikor pedig ott nem is történik igazi pénzmozgás! Egy kattintás tart három napig...?*

A másik, hogy egy költségvetés-módosításnak az átfutási ideje 6 hónap, persze ez is csak nálunk van így. Azaz, ha bármilyen okból, bármennyit is változik a költségvetés, akkor jobb, ha kukázzuk az adott projektet és módosítva újra beadjuk, mert mire átírjuk az elszámolást (ami magában is már óriási (enormous) munka), addigra pont szembetaláljuk magunkat azzal a problémával, hogy a költségeket pedig mostantól hogy számoljuk el: a régi szerint, ami már nem érvényes, vagy az új szerint, ami még nincs elfogadva? Az előadó azt említette, hogy nemrég volt egy ilyen, ahol elszámoltak a régi szerint, aztán hat hónapra rá kiderült, hogy elfogadták az újat, és mindent újra át kellett futtatni az új költségvetésen is. Ez duplaakkora munkát jelentett. Borzalom.

Szó volt továbbá arról, hogy a kistérségi fejlődésnek milyen vonzatai, tényezői vannak. Én például felháborítónak tartom, hogy Előszállásra a városból nincsen a 18:30-as és a 22:30-as busz között semmi, és így a 6-tól, 7-től, 8-tól kezdődő programok eleve kiesnek számomra, mert utána ugye alsó hangon is két és fél, három órákat kell várnom a buszomra. Ez azóta így van, amióta én a városba járok, azaz 1999 óta, de ez csak a biztos, mert szerintem előtte sem volt. Az előadó azt mondta, hogy ő pont ott volt akkor, amikor az előszállásiak tárgyaltak a Volánnal a járatsűrítésről, és... a Volán válasza az volt, hogy ők felmérték az igényeket, de nincs ilyen járatra szükség.

...

Akárhogy próbáltam is, én egyszerűen nem értettem meg a Volán indoklását. Olyanról már hallottam, hogy egy létező járatra rámérnek, hogy mennyien utaznak rajta, és ha nincsenek elegen, akkor megszüntetik. Ám, legyen. Node hogy mértek fel egy nemlétező járatot? Honnan tudják, hogy mennyien voltak rajta, ha nem volt? Persze, ez egyszerű kérdés, hiszen ha nem volt busz, akkor nyilván senki nem volt rajta, ez esetben pedig jogos, hogy nincs rá igény... Izé, én itt már teljesen összezavarodtam...

Szóval lássuk, jól értem-e, let me get this straight: ők most vagy azt csinálták, hogy tényleg felmérték ezt a nemlétező járatot, vagy körbekérdeztek, és az emberek azt válaszolták, hogy "ááá, nem, jó ez a négyórás szünet a két járat között, hiszen ilyesmivel nem sok környékbeli település rendelkezik, nehogy feladjuk már az egyik olyan szimbólumot, ami kiemel minket azok közül, akik felé óránként megy buszjárat, höhöhö, lúzerek". Egyrészt nem ismerek olyan épeszű előszállásit, akinek ne lenne érdeke egy 20:30-as, másrészt engem sure as hell, hogy nem kérdeztek meg.

Ehhez a témához jött az adalék ma, hogy a második előadót is megkérdeztem erről, aki azt mondta, hogy Előszálláson augusztus hónapban jártak a közlekedésfejelsztők, és felvették, hogy milyen buszjáratokra van igény. Ezt a polgármesteri hivatal adta le nekik. Hát... Cseppet szkeptikus vagyok ebben a témában, három okból is. Egyrészt: képzelem, miféle igény lehetett az, amit az itteni polgármesteri hivatal leadott, de ne legyen igazam, tegyük fel, hogy normális igénylést állítottak össze, amiben mondjuk szerepelhetne az is, hogy befelé meg 12:25 és 16:25 között nincs busz, nameg 16:25 és 20:25 között sincs. Másodszor: ezt még ugyanúgy elutasíthatja a Volán, még ha egyáltalán el is jut addig. Végül pedig, harmadszor: szerintem már úgy másfél hónapja nincs augusztus, és mintha semmiféle előrelépést nem látnék ebben az ügyben...

A kistérség fejlesztésével kapcsolatban, még az első előadót kérdeztem arról, hogy hol jelenik meg itt a telekommunikáció például. Ő azt mondta, hogy megjelenik. Én felhoztam Nfol példáját, hogy ott még mindig nincs szélessávú internet lehetőség, ahol ő lakik, csak mobilos, mert a DSL még mindig nem tudott odáig elmászni, meg a kábelnet sem. Erre az előadó két okot említett: az egyik a polgármester, hogy ezért neki kéne elsősorban harcolnia (asszem, ezt kipipálhatjuk...), illetve hogy a szolgáltató csak akkor kezd el szolgáltatni ezügyben, ha elég embernek van rá igénye. Ezt is igényfelmérés útján valósítják meg. Nfolhoz fordulok a kérdéssel: volt ilyen arrafelé...?

Belefáradtam, mire ezt a sok baromságot leírtam... Már csak egy csillag van hátra, és mehetünk aludni (tessék visszanézni, hogy hol is volt az a csillag, mihez csatolom én most ezt a gondolatot, ami túlságosan elterelt volna a témától, ha ott írom le):

*Én esküszom, már ott tartok, hogyha majd valaha megvalósul az, hogy neten keresztül tényleg mindent lehet intézni (~5-6 év múlva...), akkor annak az lesz az eredménye, hogy csak a benzin- és a papírpénz fog megspórpolódni, ugyanis a folyamat időbeli lefolyása változatlan marad. Hazánkban akkor majd hirtelen az e-mailnek is lesz átfutási ideje, vagy nem tudom...

cb.gif Hozzászólok! (2)   › Nightingale - Still in the Dark

2007. október 11 csütörtök

A tegnapi nap folyamán előszór játszottam a Rettegés Arkhamban című táblás és mütyürös szerepjátékos kooperációs játékkal (Ninja szerzeménye). Ebben a játékban kicsiny karton agyak jelképzeik az épelméjűséget, valamint ugyancsak hasonló szívek jelképezik az életerőnket. Ezeket a karakterlapon kell kipakolni magunk elé. Ha vészesen fogynak az agyaink, akkor baj van, ha a szíveink, akkor úgyszintén. A játék maga abból áll, hogy minden körben történik valami rossz, és rengeteg szörny jön, aztán jön az újabb kör, valami új szívással, aztán még annál is több szörny jön. Aztán felébred a főgonosz, és mivel Chocho szerencsés kezével olyat húzott ebből, amivel nem lehet harcolni, ezért mindannyian meghalunk.

Miután ilyen frappánsan összefoglaltam a szerdai nap nagy részének eseményeit, két szolgálati közlemény következik.

1. Azon szerencsések, akiknek berandomizálta (háháháá! Nincs taláálaaaaaaat!!! - persze SztupY biztos lenyúlja majd ezt is...) az engine az új fejlécet - amely a Transformers-videómat reklámozza, illetve a blogot reklámozza, felhasználva a videót - már észrevehették, hogy ez egy új fejléc (hmm... az Országházban érzem magam...), a többiek nyomkodják párszor az F5-öt, hátha kidobja nekik fejlécroller (jíí-háá! Sziporkázok ma, ez is 0 találatos...), és akkor majd ők is észreveszik jól. Na, szóval ezzel kapcsolatban mondanám, hogy felesleges eleget tenni a felszólításnak, miszerint keressétek a YouTube-on, mivel egyrészt a videó még mindig nincs kész - kicsit elvette a kedvem az account-mizéria... - másrészt pedig ha kész lesz se valószínű, hogy feltöltöm, mert védem az új accountomat, ami teljesen támadhatatlan lesz, bár ez némi unalommal fog párosulni. De azt majd Hajós enyhíti. Meg a szakdolgozatomat, amiben majd jól egyet fogok érteni Lessig bácsival, aki azt mondotta volt, hogy a copyright-jogok léte akadályozza a kreativitást. Erről kicsit későbbi értekezés ebben a postban, és még bővebb egy másikban.

2. Egy ideje már új macskám van (special thx to Aurora), íme tehát Liuna két eddigi legsikerültebb képe (amelyek közül a másodikon találkozik egy idegen lénnyel!):

Liuna

Liunamantis

Visszatérve a Transformers-videóhoz, képzeljétek el, hogy jogtisztán akarok eljárni. Akkor két eset lehetséges (a példában nem a Transformers, hanem az Alien-videóm szerepel):

a) hiába motoszkál bennem az ötlet, nem kezdek hozzá a megvalósításhoz addig, amíg a jogtulajdonosok engedélyét nem kértem meg. Tehát a 20th Century Foxtól (... most mondjuk, hogy mondtam valami csúnyát. Mondtuk, hogy mondtam? Jó, akkor mondom. Tovább.) és a lemezkiadótól, aki a Crystal Method Vegas című albumának kiadója volt. Itt kétfelé válik a dolog, mert vagy megkapom a jogokat, vagy nem. Ha nem, akkor vagy azért nem, mert nem adnak rá engedélyt, vagy azért nem, mert nincs annyi pénzem, hogy kifizessem a felhasználási díjat. Mindkét esetben akadályoztatva vagyok a klip elkészítésében. Ha kifizettem a jogokat, akkor megcsinálhatom a klipet, és mindenki boldog - bár lehet, hogy mivel ennyit kellett várni az elkészítéssel, nem lesz az eredmény teljesen olyan, mint amikor még friss volt az ötlet.

b) Megcsinálom a videót, nem várva meg, hogy mi lesz jogi síkon az eredmény. Ahogy az ötlet megszületik, rögtön meg is valósítom, így megszületik a kreatív víziómnak leginkább megfelelő verzió. Aztán megkérem az engedélyeket, és ha megkapom, akkor mindenki teljesen boldog. Nade ha nem kapom meg (ismét pénztárcavastagság vagy egyéb okok miatt), akkor borzasztóan leszűkült az a kör, amiben terjeszthetem a kész alkotásomat, mivel akárhova feltöltöm a netre, már kapom a nyakamba a büntetést. Ridiculous! Ígyhát megcsináltam szépen a videót magamnak, mosolyogva nézhetem otthon, meg megmutathatom egy-két (akár tíz vagy húsz) barátomnak és csókolom. Ja, de ha kiderül, hogy látta pár barátom, akkor ismétcsak jön a büntetés... Ez esetben vesztek két épelméjűség pontot. Eldobom az agyamat! (A szóvicc arra vonatkozik, hogy mivel az épelméjűség-pontokat agyak szimbolizálják, stílusosan el kell dobnunk az agyunkat, amikor ilyet vesztünk. Oltári, nem?)

Blogírás közben időnként keresgélek a neten, és az rph.hu fórumán, az Arkham Horror topicjában találtam egy hozzászólást, amiből muszáj ideidéznem egy részletet::

... amúgy hány nyomozóval/játékossal játszatok? csak mert ez nagyon erősen befolyásolja a nehézséget. két nyomozóval esélytelen a dolog, hárommal már jó esélyeitek vannak, ennél többel meg már nem sok kihívás van benne...

LOL, hát mi tegnap öten úgy bebuktuk, hogy öröm volt nézni...

A bejegyzés végén pedig köszönöm a két kommentet az előző posthoz, majd reagálok rájuk később, Aurora kedvéért pedig megemlítem, hogy az előző előtti postban voltak olyan gondolatok, amelyek tőle származtak, mivel tegnap már ott tartottunk, hogy majdnem a nyílt utcán vádolt meg plagizálással... Na, most meg én vicceltem áááám ;-)

Mennem kell, nem bírom tovább, muszáj kihasználnom az állólámpa olvasólámpával actiont. Ti meg addig vegyetek garanciális elektromos orgonát!

Action

cb.gif Hozzászólok! (6)   › Lovestern Galaktika Projekt - Move for Freedom

2007. október 16 kedd

Először is, lenne itt néhány adalék a Kistérségi kormányzati intézmények c. post kapcsán felmerült dolgokhoz. Dicska úgy reagált a kommentekben, hogy:

gazság szerint valahol megértem a Volánt. Nekem is jól jönne némi járatdúsítás, de mit csináljon az ember egy olyan faluval, ahol az emberek 80%-a ([i]oder mehr[/i]) műszakban látogatja hazánk legszebb koszvárosát. Valóban van pár ember, akinek érdeke egyéb időpontokban látogatni a helyet, de ezek az emberek túl kevesen vannak, és túl "nagy szórású időpontban" szállnának buszra ahhoz, hogy ki lehessen mondani: "Igen, van ötven ember, aki 20:25-kor szeretne RENDSZERESEN Dunaújvárosba utazni". Ami sajnálatos. És nekem is kényelmetlen. De lássuk be, kicsiny falunk nagy része a Dunaferrben, Ferrobetonnál, Aikawában dolgozik, ahová ezen időpontokban kell indulni. Ha nem kellene műszakos járat, sajnos még ennyi busz se lenne:(

Ez mind igaz, de hat erre a problémára a munkanélküliség is. Mert ha lenne bármi esélyük elhelyezkedni az ittenieknek máshol a városban, akkor máris több buszra lenne igény. Csakhogy részben pont a buszok miatt nem képesek elhelyezkedni - így kialakul egy negatív visszacsatolás, ami teljes romlásba viszi majd a községet. Ezt néhány éven belül muszáj lenne megállítani, mert nagyon nagy baj lehet belőle. Csakhogy ahhoz lépni kéne a Volánnak, vagy nőnie kéne a munkahelyek számának. Lehet találgatni, melyik a valószínűbb... Félek, hogy egyik se :-((

Particularly a 20:30-as buszról pedig annyit jegyeznék meg, hogy mind az előtte lévő busz, mind az utána lévő busz 100%-ig tele szokott lenni. El ne felejtsük, hogy a 22:30-asnak van egy nagykarácsonyi verziója is, ami szintén tele van. Ha lenne 20:30-as, akkor az biztos, hogy legalább 70%-ban tele lenne. Nemcsak műszakból lehet hazajönni ugyanis, hanem pl. iskolai programól, moziból is. Ha az emberek tudnának róla, hogy van ilyen, akkor sokkal kényelmesebb lenne nekik tervezni is. Mert így pl. a 18:30-kor kezdődő mozik is simán kuka kategóriába esnek az utána következő két és fél óra méla unalom miatt. Én azt mondom, egy próbát megérne. Ha legalább egy hónapig van a busz és tényleg nem hozza azt a számot, amit kell, akkor megadom magam. Csak történjen már valami...

Vidámabb vizekre evezve, Nfolnak itt az ígért kiegészítés Liuna és a GAMER-magazinok viszonylatában:

Liuna

Amint látható, még aludni is tud rajtuk! :-)

Holnap pedig Balázs-showba megyek. Don't ask... Anyukám szerint ez a műsor egy "életkép". Hát... Ha tényleg az, akkor Magyarország szellemi színvonaláról már nem tudok a jóízlés határain belül nyilatkozni. De szerencsére azért mégsem ennyire siralmas a helyzet: az életképet a műsor készítői szabályozzák - s ez valahol még rosszabb. Ez ugyanis azt jelenti, hogy nem, a helyzet nem ennyire rossz, de ők azt akarják velünk elhitetni, hogy az ország lakosságának nagytöbbsége egyszerű idióta.

Bár lehet, hogy csak én képzelek a színvalak mögé túl sokat, és csak annyiről van szó, hogy ezt lehet eladni, erre van igény. Erre pedig a következő összeállítással tudnék reagálni:

Egy ideális(an buta) médiafogyasztó egy napja:

Felkel reggel, szörfözik a neten 10-15 percet a gumicsizma.hu-n, aztán megy munkába, ahol produktivitása a legalja.hu böngészésében merül ki, és elfojtottan kuncog, miközben már hatvanhatodszor nézi újra az "Ez itt a könyvtár" című örökbecsűt. Hazafelé a tömegközlekedési eszközökön mp3-lejátszóján egyes ismétrésle állítva megy a Nefürgyéle (Extended Mix), amelyet pontosan negyvenkétszer hallgat meg, mire hazaér - éppen időben, hogy megnézze a Balázst és a Mónikát. Kiválóan szórakozva e műsorokon, leül az internethez ismét és éjfélbe nyúlóan nézegeti a hasonló szellemi színvonalú lapokat, pl. a Subba blogot. Aztán kezdődik minden elölről...

Az RTL Klubot amúgyis csak a Foma 1, a Heti Hetes és a fociközvetítések miatt érdemes nézni, mást nem nagyon. Ja, a XXI. század szokott még érdekes lenni, de slussz. A TV2-n meg a Naplón kívül semmit nem tudok mondani, ami bármiféle szellemi értéket képviselne.

Balázs-showra egyébként épeszű ember nem jár, főleg nem úgy, hogy még a fizetett tapsolásért se kapja meg a megfelelő összeget, dehát csak így lesz ötösöm Hálózatos adatbáziskezelésből, úgyhogy ám legyen. Borzalmas szellemi gyepálásnak leszünk kitéve, már előre félek, hogy vajon hány épelméjűség-pontot fogok veszteni...

Agy

Ebben csak egy pozitívum van: többet nem veszthetek, mint amennyi van.

Igazság szerint még szerettem volna egy kicsit írni az Unreal Tournament 3-ról is, de az legközelebbre marad. Stay tuned!

cb.gif Hozzászólok! (3)   › Radiohead - Paranoid Android

2007. október 16 kedd

Vigyázat, technoblabla veszély! Aki nem nagyon familiáris az Unreal Tournament sorozattal, vagy nem érdekli a téma, az nyugodtan skippelheti a következő gondolati egységet! Én szóltam...

Végülis mégis írok az Unreal Tournament 3 gépigényéről, amely a Wiki szerint a következő:

- Windows XP SP2 or Windows Vista or Linux with advanced 3D processing or Mac OS X 10.4
- 2.0+ GHZ Single Core Processor
- 512 Mbytes of System RAM
- NVIDIA 6200+ or ATI Radeon 9600+ Video Card
- 8 GB of Free Hard Drive Space


Én egyértelműen a videokártya tekintetében nem maccsolom a kritériát, de nem erről akarok most értekezni, mivel az UT3 engem valahogy hidegen hagy. Ami harsány kacagást váltott ki belőlem, az az "512 Mbytes of System RAM" volt. Hátmajd persze... Már el is képzelem, ahogy az álomgép tulajdonosai csodálkozó tekintettel néznek ki a fejükből, hogy miért kaptak diavetítést pergő multimóka helyett. Hát azért.

Egy részt még kiemelnék a Wiki-cikkből - a játékmódok között találhatunk egy újat is, amely...

Unreal Warfare (formerly known as Conquest): New to the UT series, maps will be potentially as big as three Onslaught maps, and will have objectives similar to Assault maps. A limited form of resource management will exist in the form of tarydium mines or fields that must be captured; the more a team captures, the faster it can build vehicles and turrets, and the more bunkers it has the more tarydium it will need. Bunkers will possibly serve a similar purpose to power nodes in Onslaught. This type of game play mode was also in the game Command & Conquer: Renegade. A significant amount of details regarding Unreal Warfare have changed since "Conquest" was first announced, so it is possible that this form of resource management no longer exists.

Az elég nice, hogy az ásvány neve tarydium (régi, Unreal 1-es fegyver volt a Stinger, azaz a tarydiumvető, aminek a hangját ma is használják UT-szerverek találati hangként), de a kellemes dolgok itt véget is érnek. Úgy érzem, a játékfejlesztők most már hivatalosan is árepültek a ló túlsó oldalára, megkerülték a földet, és ismét a ló innenső oldalán értek földet nagy nyekkenéssel. Olyan elemeket akarnak belevinni a multi-FPS-be, amik egyáltalán nem illenek bele. Erőforrás-menedzsment? Az ONS-mapokhoz képest háromszoros méretű pályák? Na, azt biztos bírni fogja az 512 MB RAM :-) Overkill, ha mondom...

Túlnőtt önmagán már ez is. Még jó, hogy a DM és TDM maradt, meg a CTF is. Úgy vettem észre, hogy ez lett a trend, hogy minél nagyobb, minél multibb legyen egy játék, minél hosszabb játszmákkal. Először ugye volt a DM. Fraglimittől függően, hipp-hopp vége lett. Aztán jött a CTF. Ez már jóval hosszabb játékmenettel járt. Aztán jött az ONS. Én ezt ott adtam fel, amikor az UT2004 demójában egyszer másfél órán keresztül játszottam a kipróbálható mapet 12 bot ellen, és még mindig nem akart vége lenni. Most mi lesz? Hat órát kell a monitor előtt tölteni az eredményért? Nekem ez már nem való...

Persze, lehet, hogy én tévedek, és a változás nem csak mennyiségi, hanem minőségi lesz. Meglátjuk. Most rászántam magam, hogy egy pár hét erejéig újra kipróbálom az UT2004-et, hátha most ráérzek az ízére, hátha most megszeretem. Beszámoló természetesen majd jön. Egyébként azért se szerettem az ONS-t, mert szerintem a járművek nem illenek az UT-ba...

Ja, egyébként SP2-t se akarok telepíteni, csak ha nagyon-nagyon muszáj. Valószínűleg nem az UT3 lesz az indok...

Más: Aki a kommentekben lemaradt volna róla, idéztem kettőt Oscee-tól az account-törlésem kapcsán. Mikor először mondtam neki, akkor bölcsen bólogatva azt mondta, hogy "Hát igen, amióta a YouTube-ot megvette a Google, azóta ott rendnek kell lenni.". Aztán két perccel később valami más kontextusban kerültek szóba a videomegosztók, és lelkesen így szólt: "Próbáld meg megnézni Google Videón, ott egész filmek vannak fenn!". Én megszólalni se tudtam, csak annyit gondoltam: "Őőő..."

A GV-t egyébként megnéztem, nem kizárt, hogy oda fogom feltenni a klipjeimet, aztám megvárom, hogy leszedik-e őket. Ha igen, akkor a keresés tovább zajlik...

Elkezdtem olvasni Para-Kovács Imrétől az A Mamut Dala című könyvet, nem kizárt, hogy ismét jön egypár szösszenet az ő stílusában, úgyis régen volt már.

Az Infected Mushroom Artillery című számát meg nem lehet megunni. Nfol, neked sikerült már?

cb.gif Hozzászólok! (3)   › Infected Mushroom - Artillery

2007. október 28 vasárnap

Brief comeback

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Nem, nem haltam bele a Balázs-showba, csak egyszerűen megint meglátogatott a "mostnemírok" nevű rém. Méghozzá ez lehet a Régi Nagyok egyike, mert nagyon makacs és erőszakos. Bár elmebetegséget és épelméjűségpont-vesztést nem okoz, de blogkihagyást igen, amint látjátok.

A Balázs-show beszámoló hamarosan jön (hiába volt 11 napja, a történtek beleégtek az agyamba, úgyhogy lesz mit olvasni), plusz feltettem újra a gépemre az UT2004-et, amelyről szintén lesznek itt majd dolgok. Persze ezek megintcsak az Egyszer és a Majd birodalmába tartoznak.

Jelenleg Thievery Corporationt hallgatok (lazulós, időnként keleties elektronikus) és meg kéne írnom a TDK-dolgozat rám eső részét meg mindkét szakdolgozatom vázlatát. Ja, és kicsit módosítom a (c) by S@ti feliratot a láblécben, mert ez itt Public Domain, megaztán eddig is csak poénból volt ott, mert a copyright, mint olyan, egy elavult intézmény. Ezt persze a szakdolgozatban nem szabad majd így kimondani, de érzékeltetni lehet...
Amint látjátok, a (c) ott maradt, de érzékelhető, hogy csak poén, viszont nem volt szívem kitörölni, mert olyan jól néz ki :-)

Ennyi volt hát rövid visszatérés rovatunk, stay tuned. Meg új fejléceket is csinálok. Majd.

cb.gif Hozzászólok! (0)   › Thievery Corporation - Lebanese Blonde

2007. október 28 vasárnap

Wé-elem

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

WLM

Mindent elkövetek, hogy ne kelljen elkezdeni...

cb.gif Hozzászólok! (0)   › Nightingale - Still in the Dark

2007. október 28 vasárnap

Hihi, most lőttem az indexen:

Topics

Azért a második topic nyitójának a neve is már predesztinálja a topic értékét. És mégis, közel annyian írnak oda is mint az eredetibe :-)

Jójó, tudom, hogy valószínűleg a magyar című topicban a szinkronos verzió sajátosságait tárgyalják ki. Én is szóltam már hozzá az egyik kedvenc topicomban a sorozathoz, emígyen:

Ha már a Prison Break Season 2-nél tartunk, az egyik részben T-bag egy szóviccet mond, és az a srác, aki a "barkácsolt" subot készítette (zseniális lett egyébként!), nagyon jó megoldást talált rá. Ha már úgyis ekkora késéssel adják a kérdéses szezont, akkor a fordító akár ki is indulhatott volna a már létező, nemhivatalos fordításból. Egyes esetekben sokkal jobban sikerülnek, mint a hivatalosak...

A kérdéses rész tehát így hangzik:

Eredetiben:

Susan: I'll make us some more popcorn.
T-Bag: Honey. If any of us could eat any more corn, I'd be a-maized. See how I did that, Gracey? The Indian word for corn is 'maize', and I just said 'a-maized'.
Gracey: I don't get it, I'm corn-fused.

Susan: Csinálok még egy kis kukoricát.
T-Bag: Édesem, ha ennék még kukoricát, megkukulnék. Hallottad ezt, Gracey? Milyen ügyes szóviccet csináltam a kukorica-megkukul párosból?
Gracey: Sajnos nem értek egy "kuk"-kot sem.

Bár nem kellett volna idézőjellel megtörni a szó lendületét (maradhatott volna simán "kukkot", úgy is érthető lett volna), mindenképpen kiváló megoldás! Félek tőle, hogy a hivatalos fordítótól csak sokkal gyengébb fordításra fog telni. Ezt a részt szivesen megnézném majd, hogy sikerült lefordítani, csak ahogy ismerem magam, tuti lemaradok róla...

Erre a következő választ kaptam az emsworth nevű felhasználótól:

Popcorni Zoltán nevével is előállítható lenne a szóvicc.

Ezt csak most vettem észre, amikor újranéztem ezt a topicot, hogy idézni tudjam itt :-)

Tehát van azért létjogosultsága a topicnak, de akkoris vicces. Random thought: újra kéne nézni a Pillangó-hatást...

This post is Powered by the Nemédekelakkorisháromposztleszma Company and the Confuse-A-Cat Limited

cb.gif Hozzászólok! (2)   › Chemical Brothers - My Elastic Eye

2007. október 30 kedd

Akadályozó tényezők

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

[20:33:36] Aurora: írod az elemzést?
[20:33:39] S@ti: igen
[20:33:45] S@ti: most jön az elemzésünk második részében
[20:33:47] S@ti: című rész
[20:33:50] Aurora: akkor én is folytatom
[20:33:52] S@ti: első része

Bizony. Így jár, aki botor fejjel bevállalja, hogy TDK-zik, és ezért most még blogot se tud írni.

*szipp, szipp*

Most ti is, jó?

cb.gif Hozzászólok! (0)   › Thievery Corporation - Warning Shots

2007. november 6 kedd

Kicsit megint hosszú volt a reklámszünet, s ez nagyban köszönhető volt annak, hogy az Aurora-Enid66-S@ti koprodukcióban készülő TDK-dolgozat munkálatai lekötötték minden energiámat. Viszont a készítési folyamat során történtek olyan események, amelyekről érdemes beszámolni.

Például arról, hogy a TDK-ra nagyjából a szakdolgozat formai követelményei vonatkoznak. Azaz, négyszeres mélységű alcímezés tilos, tehát 1., 1.1 és 1.1.1 lehet, de 1.1.1.1 már nem. Elképzeltem, ahogy őszes szakállú akadémikusok olvasnának egy olyan dolgozatot, amiben van négyszeres mélységű alcímezés. A beszélgetés valahogy így zajlana:

Őszes szakállú akadémikus 1 (morfondírozva): Ezt nem értem... Megnéznéd nekem, kedves Őszes szakállú akadémikus 2?
Őszes szakállú akadémikus 2: Rendben. (szünet) Sajnos, én sem értem. Hívjuk ide Őszes szakállú akadémikus 3 kollégát, ő biztos tud segíteni!
Őszes szakállú akadémikus 3 (elolvassa): Hát, én ezt nem tudom felfogni. De ne hívjuk ide Őszes szakállú akadémikus 4-et, mert az már túl bonyolult lenne.

Függöny.

A TDK-dolgozat megírásának céljából Enid66 otthonában gyűltünk össze, s kezdtük el az alkotási folyamatot. Mivel az ő gépükön már Vista van, először csodálhattam meg az MS e remekművét testközelből. Három észrevételt tennék a következő sorokban, mert négy az már túl bonyolult lenne.

Először is, az előnézet, mint funkció. A Mac OS-ban ugye már benne van, és ott már kellően le is szedtem a keresztvizet erről a feature-ről, mivel az iMac képernyője hiába akkora, mint egy ház, sajnos még ott sem látszik a gyufásdoboz méretű preview-ből, hogy mi is van a programablakban, mindenképp rá kell kattintani. Ráadásul, a képen szerepel a program logója is, ennyi erővel meg aztán tényleg elég lenne csak az ikon... Amikor hallottam róla, hogy a Vista ezt integrálni fogja (Nfoltól anno), könyörögtem magamban, hogy ne így - és könyörgéseim meghallgattattak! A Vista csak akkor mutat előnézetet, ha rávisszük az egeret a tálcán az elemre. Így ez opcionálissá is válik rögtön, és ez így már tényleg jó. Igaz, mi a TDK írása közben nem tudtuk használni egyáltalán, mert 3 megnyitott Word dokumentum 20*15-ös előnézeti képét földi ember nem különbözteti meg egymástól...

A második észrevétel már designjellegűbb az előzőnél: átlátszó fejlécek. A Vistában az egyes ablakok címsorai szép effekttel sejtetik a mögöttük lévő képernyőtartalmat. Ilyen vizuális csillivillikre tehát nagyon figyelnek, de (és itt jön leheletfinoman a harmadik észrevétel!) nem tudják továbbra sem megoldani, hogy az "tálca elrejtése" funkció ne unja meg egy idő után, és ne szűnjön meg működni a funkció. Croissant (Enid öccse) szerint: "Hihetetlen, hogy már a negyedik operációs rendszerben nem tudják megoldani..." Szerintem meg ezzel az otthonosságot akarják megőrizni, mintegy kohéziót és konzisztenciát teremteni az egyes OS-ek között, mivel az embernek az ilyen jellegzetes, évek (évtizedek!) óta ismert hibák viszontlátásakor egyből nem lesz annyira idegen az új oprendszer, ezek mintegy jelzőtáblaként mutatnak az ismert területek felé, melgegséget varázsolnak az ember szívébe és kialakítják az "Igen, ez egy MS termék!"-érzést. Nem bug az, feature!

A TDK alkotási folyamata közben még szó esett a Harry Potter-sorozat kapcsán a Bagoly Berti-féle Mindenízű Drazsékról, amelyek között az egyik könyvben volt kísértet-ízű. Ez Aurorának szöget ütött a fejébe, és megkérdezte, az milyen lehet. Croissant válasza: "Kóstolj meg egy kísértetet, és megtudod." A kísértetek mindig körülöttünk vannak, szóval az is lehet, hogy ez már megtörtént, teszem én most hozzá. Dacára annak, hogy ami mindig körülöttünk van, azt nem feltétlenül esszük meg.

Enid megkínált minket alma-licsi ízesítésű ásványvízzel is, amin ugyebár éreznünk kellett volna a licsi ízét is, de mivel többszöri gondolkodóba esés után sem tudtuk megfejteni, hogy mi lehet az a licsi, ezért azt sem tudtuk megállapítani, hogy érezzük-e az ízét. Amikor a második napon már cítrom-lime ízesítésű ásványvízre került a sor, az nem adott fel ilyen jellegű feladványokat, de bölcsen megállapítottam: "Ebben nincs licsi."

A Mindenízű Drazsék között lehetne akár tanulmány-ízű vagy Vista ízű drazsé is. Ezt most csak úgy.

Vagy licsi-ízű!!! Hát persze, hogy nem lehet kihagyni ezt a poént...

Na jó, félre a licsivel, más: egy filmfeladathoz kellett storyboardot szerkesztenünk, a téma: "Mozgás". Erre Aurorával összedobtunk mindenféle agyament ötletet, és a többiek elé tártuk. Ők megkérdezték, hogy akkor mi legyen a sorrend (ami egy storyboardnál azért nem elhanyagolható szempont), mire mi azt mondtuk, azon nem gondolkodtunk még. Pedig kell valami koncepció, kötötték az ebet a karóhoz. "A koncepció csak hátráltat! Haladjunk!" - jelentettem ki, és sajnos nem kerültem be a Ki mondta? Miért mondta? című könyvbe, pedig nagyon igyekeztem. Ráadásul a szituációhoz egyáltalán nem illett, mert sajnos a storyboardhoz tényleg kell koncepció - ami végülis az lett, hogy random beszámoztuk az egyes kitalált jeleneteket. Azt viszont már kezdem érteni, amit egysze a kreatív igazgató jegyzett meg MSN-en (akkor még nem WLM volt) a híres mondásokról. Valahogy így hangzott: "Valaki egyszer valamiről mondott valami csacsiságot, és ezt valaki megjegyezte. Az illetőnek nem állt szándékában híreset mondani, de mégis az lett belőle." Ha úgy vesszük, most ugyanez történt, csak fordítva: mondtam valami egyáltalán nem csacsiságot, híreset akartam mondani, de senki se kapta fel, és nem lett belőle az. Jobb híján most a blogban leírtam, most pedig ez már a köztulajdon része. Mivel a blog teljes anyaga PD :-)

Találkoztam egyik ismerősömmel, Deviánsnak hívják és jelenleg demonstrátorkodik a DC2-ben (a volt EISZ). Azt mesélte, hogy statisztáskodik a Hellboy 2 forgatásán. Ezt egyébként LG nevű cimborájával együtt teszi, akivel egyszer filozófia órán a következő eset esett meg:

Filozófiatanár: "Fejezze be legyen szíves a beszélgetést ott hátul."
LG: "Bocsánat tanár úr, csak ma még nem ettem és éhes vagyok."
Filozófiatanár: "Hogy hívják magát?"
LG: ""******** ********, de a barátaimnak csak LG"
Filozófiatanár: "Hmm.... LG... Még jó, hogy nem evett, mert akkor most aludna az órámon."

Szóval nekik az volt a feladatuk a forgatáson, hogy az egyik jelenetben egy gödörből előjövő szörny elől meneküljenek, lehetőleg hitelesen. Magát a szörnyet majd a post-production során beteszik CG-vel természetesen, tehát a semmire kellett reagálni és a semmi elől kellett menekülni. A statiszták közül sokaknak meghaladta a képességeit az ilyen fokú absztrakció, ugyanis azért kellett újraforgatni a jelenetet sokszor, mert a rendező észrevette, hogy a statiszták közül jópáran röhögnek, miközben futnak a szörny elől. Volt egy srác, közvetlenül LG előtt, aki a legjobb narrátoros filmek vénájában merev mozdulatokkal, teljesen kijelentő mondatokban kiabálva ("Jaj. Jaj. Úristen. Meneküljünk Jaj..."), maga elé meredve futott. Ilyesmiről Dicskával hülyéskedtünk még annak idején, de nem gondoltam, hogy a "Jaj. Nem akarok meghalni." effektus tényleg létezik a valóságban is. Szegény Guillermo Del Toro meg szerintem magában megfogadta, hogy soha többé nem fog Magyarországra jönni ennyi idióta közé. És még meg se tapasztalta, hogy LG és Deviáns mire képesek úgy általában... Hajaj... Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a két úriembernek sikerült a szörny elől való menekülésben lefutnia magát, Hellboyt is, úgyhogy Deviánsnak rögtön javasoltam, a Gyorsabb vagyok, mint Ron Perlman! személyes üzenet használatát WLM-en. Azt mondta, még gondolkodik.

Valami miatt eszembe jutott, Dicska egyik régi idézete, csak mivel nem írtam le azonnal miről, ezért nem tudom, miről. Mindenesetre álljon itt az idézet, mert önmagában is érdekes, és a post zárásának tökéletes. Figyelem! Szószerinti idézet következik 2001-ből!

"... aki Linuxon futtatott Win98-at, és azon belül ablakban a Quake 2-t hálóban."

Ebből mindnyájan tanulhatunk.

cb.gif Hozzászólok! (6)   › P.O.D. - Boom

2007. november 6 kedd

Az első találat a licsire. Azért nem mertem eddig megcsinálni, mert pont ettől féltem.

Most demisztifikálódott az egész. Így már nem ér semmit, hiányzik a lényeg, a misztérium, a titok, nomeg azon emberek zavartan való S@tit hülyének nézése, akik tudják, mi az a licsi.

Sajnos most, hogy már én is tudom, már nem tudom nem tudni. Arra nincs valami netes szolgáltatás? Jó, most speciel nem erre gondolok, csak... eh, nevermind, előbb-utóbb úgyis jön újra a Google, és akkor megint demisztifikálódik a licsi-jelenség.

Hát ez van. Pedig én próbáltam húzni a dolgot, amíg csak lehetett :-)

Inkább hallgassunk Transformers soundtracket. Nfol, ugye ez megvan? És nem untad még meg? Ugye?

cb.gif Hozzászólok! (7)   › Styles of Beyond Feat. Mike Shinoda - Second to None

2007. november 11 vasárnap

Azt hiszem, ennél kifejezőbb cím ehhez a bejegyzéshez nem szükséges. A műsor által okozott helyrehozhatatlan mentális károk, az okozott sebek még most sem hegedtek be teljesen. És esküszöm, fizikailag is kimutatható lenne az agyamon néhány elváltozás...

... pedig nem is volt annyira rossz, mint amire számítottam! I mean, kifoghattunk volna egy sokkal borzalmasabb adást is. De nem. Pluszban nem volt borzalmas, csak egyszerűen a műsor szerkezete, hangvétele in general annyira agydaráló és szánalom, hogy egyszerűen nincs menekvés. No escape. De komolyan.

Mindenekelőtt azonban szót kell ejtenünk a hangulatfelelős intézményéről. Azaz, kicsit egyszerűbben szólva a tapsoltató emberről. Ő az, aki 60-70 ezret keres egy nap (3 adás felvételén) azzal, hogy megtanult egy igen bonyolult köröző mozdulatot, amivel azt jelzi, hogy folytassuk csak a tapsolást. És persze ő mondja azt, hogy kezdjük el és hogy fejezzük be. A srác egyébiránt hentes. Ez hozzá tartozik a teljes képhez. Az ilyen insider-infók egyébként csak növelik a műsor mentális károkozó faktorát...

Node, térjünk a lényegre. Az első adás három kis epizódból állt, amelyek közül rögtön az első volt tán a legagyhalálosabb. Bejött egy lány, aki állítása szerint hat éve volt együtt már egy sráccal, aki most mondani akar neki valamit. Node nem úgy ám, hogy megmondja neki, ááá, nem. Akkor nem is lenne szükség a showra. A srác azt a megoldást választotta, hogy ő bizony Balázzsal fog 3 képet megmutatni a lánynak, aki ezek után találja ki, hogy melyik kép az aktuális. Balázs megmutatta a képeket, közben ő maga is próbálkozott feldobni őket, mert úgy csinált, mint aki nem látja, mit ábrázol a kép. Itt kicsit ki kell hogy térjek rá is: Balázs egy jóeszű, okos srác, csak a műsor színvonala eleve determinálja a róla kialakult képet. Ami nem egy pozitív dolog, mert sokkal többre lenne képes. De ezzel megint bemennénk a "Vajon erre van igény, vagy ezt nézik mert ez megy?"-kérdés utcájába, ahova márpedig most nem.

Tehát ott tartunk, hogy a lány nem tudta kitalálni, melyik kép lehet. Ez a szerencsétlenkedés egyébként szintén in general jellemző a műsorra meg a szereplőkre, szóval ez egy feature, nem bug, ne tessék aggódni, nincs itt semmi látnivaló. Csak tudnám, hogy akkor miért show... Na mindegy.

Tehát a fal mögé rejtik a lányt (a falat az operatőr húzza hátulról, mielőtt bárki is azt hinné, hogy az automatizmus egy ismert fogalom lenne a XXI. században, Magyarország egyik vezető televíziójában), bejön a srác, és 4 perc alatt akadósan, döcögősen elmeséli, hogy hat éve vannak együtt a lánnyal. Hmm... nekem itt kezdett gyanús lenni a dolog.

Elhúzódik a fal, óriási meglepetésre ott a lány (wow!!! I never would have guessed...), és a srác elkezdi mondani a Balázsnak(!), hogy hát szeretném megkérni a kezét. Egy eléggé leharcolt állapotban lévő vörös rózsával indul neki ennek a questnek, miután Balázs finoman figyelmezteti, hogy akkor tán a lánynak kéne mondania, nem neki. Node sebaj, a srác máris adjusztálja az irányt, 90 fok balra és átadja a virágot. Balázs megpróbálkozik azzal, hogy valami értelmeset kiszedjen belőlük, de együtt sem képesek adekvát válaszadásra, úgyhogy mindannyiunk örömére elengedik őket...
... és akkor két olyan dolog történik, amit a tévénézők már nem látnak.

1. Amikor a srác és a lány egymás mögött kimegy, akkor a gyártásvezető (aki a kellékes is egyben és egyébiránt autószerelő), kisnatcheli a virágot a lány kezéből, mert az még másnak is kell!!! Ha ezt videón látom, visszatekerem, de így csupán arra hagyatkozhattam, hogy majd felvétel után megkérdezem Aurorától, hogy jól láttam-e. Később ezt ő is megerősítette, ami után 5 másodpercig egymásra bámultunk hitetlenkedve.

2. A mikroportok levétele egyesével történik. Tehát először a lányról szedte le az erre kijelölt munkatárs (aki tán pincér lehet akkor, bár erről nincs információm, csupán deduktívan próbálok hozzáállni a problémához) a mikroportot, aki ezután vissza se nézve, meg sem várva a srácot kisietett a helyiségből. Így viselkedik az, akinek nem egészen másfél perce kérték meg a kezét?

Mindezek után csak arra tudok következtetni, hogy az a hat év az körülbelül hat perc lehett, de a látottak alapján lehet, hogy még annyi sem. Az ezután következő történet is hasonló mederben zajlott: bejött egy szerencsétlen (erre nincs jobb szó...) 14-15 éves lány, aki nagy nehezen előadta, hogy szeretne többet egy sráctól, aki aztán szintén bejött és ő meg azt mondta, hogy ő meg nem. Erre a lány azt mondja: "Jó." Balázst is meglepte, hogy ilyen gyorsan elfogadta a döntést, úgyhogy ezzel még nyúzta őket 5 percig, és higgyétek el, nem sok fájdalmasabb öt perc volt az életemben eddig ennél... Persze mindezt úgy, hogy a két idióta egymásra se néz, még el is húzódik egymástól. Ez kb. úgy lehetett, hogy 1 perccel a műsor előtt bemutatták őket egymásnak, mire a srác vállat vont: "Ja, veled fogok szakítani? Oké." Ha még az előző jelenetet valami óriási, tejútméretű jóindulattal még csak-csak valósnak lehetett volna értékelni, akkor ehhez az egész, táguló világegyetemben lévő jóhiszeműség sem elgendő, hogy ezt valaki bevegye. Nincs olyan naiv ember az univerzumban, aki tényleg elhiszi, hogy ezek közt volt valami, annyira hiteltelen volt az alakítás. Így már érthető, miért nem próbálkoztak azzal, hogy nem fogadja el a döntést elsőre a lány: mert ha még ezt se tudták rendesen eljátszani, akkor majd biztos egy vitát sikerül... Eh, hagyjuk is.

Még két epizód érdemel említést a három felvételből, ezek közül az első szintén több okból hihetetlen volt.

Először bejött egy anyuka, akinek problémái voltak a 11. osztályos gyerekével. Elmondta, hogy lóg az iskolából, meg hasonlók. Ezzel még nem is volt baj. Utána elrejtették a fal mögé és bejött a gyerek.

Belazázik a srác, ledobja magát a székbe és elkezdi két pofára mesélni, hogy suli után ő bizony ki szokott állni a térre és összetört gyógyszereket árul drogként, meg néha a haverjai is hoznak ilyeneket, amiket szintén árul.

Balázs: Mi van, ha valaki ebbe belehal? Mi van, ha olyan gyógyszert adsz neki, ami ártalmas? Vérnyomáscsökkentő például.
Gyerek: Á, nem, az nem lehet, mindig megnézem, mit adok el.
Balázs: Mindig megnézed?
Gyerek: Ja, persze. Biztos nem lesz baja senkinek.
Balázs: És amiket a haverjaid hoznak? Azokat nem nézed meg, ugye?
Gyerek: Hát azokat nem.
Balázs: És mi van, ha attól lesz baja valakiek?
Gyerek: Á, nem. Biztos nem lesz.
Balázs: Nade amiket ők hoznak, arról tudod, hogy mik?
Gyerek: Nem.
Balázs: Hát akkor lehet belőle baj, nem?
Gyerek: Háát... lehet.
Balázs: És akkor mi lesz, ha ebbe valaki belebetegszik, baja lesz vagy meghal?
Gyerek: Hát... akkor így járt.

Ezek után azt is elmondta ez a tinédzser géniusz, hogy ő bizony néha szokott füvezni is.

Namost ez legalább két büntetőjogi kategóriába simán beleesik, mondjuk az persze nem számít beismerő vallomásnak, ha valaki ezt így a tévében bemondja, mivel bárki mondhat bármit, de a rendőrség helyében ráállnék a srácra, mert ez egy alapos gyanúra minimum okot ad. Balázs megvitatta vele jövőbeli terveit, majd szembesítették az anyukájával.

Az egyik ok, amiért ez a történet hihetetlen, az az, hogy ki az a barom, aki ilyet tényleg bemond a tévében, hogy ő ilyeneket csinál. A másik ok meg az, hogy annyira minimális intelligenciahányadossal rendelkező ember szintén nincs a világon, aki rá nem jön, ki van a fal túloldalán. Ááááááááááááááááááááááááááááááááááá!!! Ez még most is fáj, ahogy most írom. Tehát két eset lehetséges: vagy tényleg létezik ilyen hülye ember és idáig csak nekem maradt ki az életemből ez ilyen szinten, vagy ez is megjátszott volt. A kérdés eldönthetetlen, mert sajnos azt már Einstein is megmondta, hogy az emberi hülyeség végtelen. És mondjuk, ha belegondolok, egy olyan embertől, aki összetört gyógyszereket ad el drogként, bizony, az is kitelhet, hogy ezt kétpofára elmondja a tévében...

Az utolsó történet valódinak tűnt, de eléggé kavarós volt. Bejött egy anyuka, akinek a 22 éves lánya már elköltözött otthonról, a 16 éves még nem, és állami gondozásba fog kerülni, ha nem csinál valamit a nővére, mert a nagymama úgy döntött, hogy a ház haszonélvezeti jogát kihasználva kirakja az utcára a lányát és az unokáját, aki lévén kiskorú, így megy az intézetbe. Húha, ez már itt meredek volt, de még bonyolódik a helyzet. Egy hónapja már elindult a folyamat, de az anyja és a lány nem úgy tűntek, mint akiknek nincs hol lakniuk... Többszörös összekavarodások után oda jutottunk, hogy a 22 éves lányt próbálták meggyőzni az anyja és a húga, hogy hasson valamit a nagymamára, mert "őrá hallgat". Aurora eközben beszélgetett az egyik hátsó operatőrrel, akivel közösen kikövetkeztették, hogy ez valószínűleg nem teljesen így van, mert nagyon gonosznak akarják beállítani a 22 éves lányt (aki mondjuk a modora alapján simán megérdemelte, de ezt csak zárójelben), és sok helyen hibádzott a sztori. Ezeket most már nem tudnám részletezni, de akkor sem érdekelt már annyira. Mindenesetre a szereplők itt valódiak voltak, az látható volt, csak hogy a történet mennyire volt valós... Ez nem derült ki.

Jaj, belefájdult a fejem, mire ezt mind leírtam. Mindjárt UT2004-ezek kicsit, hogy lenyugodjak. Illetve ááááááá!!! Miket beszélek... Mondom én, hogy jaj. Az UT2004-ről is jön majd blog, de ennek most legyen vége. Mindenkinek jobb lesz így.

Nfol reakcióit megnéztem volna a történtekre, főleg az elsőre meg a drogárus gyerekre... Ha Pákó átváltozását túlélte, akkor bizonyára ezzel se lett volna probléma. Ugye?

cb.gif Hozzászólok! (6)   › Infected Mushroom - Suliman

2007. november 21 szerda

Laza tíznapos szokásos kihagyás után két újdonsággal térünk vissza, ami lehet, hogy három, ha azt is belevesszük, hogy ez itt egy post... Először a legszembetűnőbb dolog, hogy belilult a blog háttere. Ez az árnyalat nem teljesen az, ami a régi blogon volt, sőt, nagyon is különbözik tőle, már csak abból az okból is kifolyólag, hogy ez itten lila, az meg kék volt. Kicsit közelíteni fogom még a régihez, tehát ez mindenképp le lesz cserélve kékre, mert olvashatóság szempontjából tökjó, mégsem az igazi valahogy.

A második dolog az új fejléc, amihez most már adott esetben elég derekas mennyiséget kell frissíteni, hogy előjöjjön, de megéri. Mert nagyon oximoronikus és droidisztikus. Látszik, hogy ki tervezte... A kép minőségéért pedig ezúton bocsánatot kérek töredelmesen, de egyszerűen muszáj volt ebből csinálom, és utólag derült ki, hogy nem volt megfelelő minőségű a kép...

A post pedig a freemailes címemre érkezett magyar spamek gyöngyszemeiről fog szólni, ugyanis a gmailes címemre nem kapok, csak angolul, pedig a legviccesebbek a magyar nyelvűek. Egyszerűen bájosak, de tényleg. Mindjárt meg is látjátok őket, egy képgalériában elbeszélve.

Spam

Az első kedvéért vagy regeltek ezek az idióták egy freemailes címet, vagy valakiét maszkolják, ami még borzasztóbb. És ugye igen hihető a dolog, hiszen mindennapi levelezésében mindenki tük sűrűn használ szöveges linket, ugye? A joggal felmerülő két kérdésre a válaszok sorrendben: a link egy ftp-sitera akart volna elvinni, és igen, szándékosan nem hibajavítóztam ki a címemet, mivel azt a fiókot már úgyse használom, mióta két gmailes címem is van, szóval ez pont spamszüretre ideális :-)

Spam

Ennél meg vagy a g-portál gmail-klónját használták, vagy maszkoltak egy hülye mailcímet, de ebben az igazi finomság a tárgy. Mert ha ilyen tárgyat ír valaki egy spamnek, akkor legalább az elejére költhetne egy kis magánlevélre hasonlító szösszenetet (sose gondoltam volna, hogy még visszasírom Ritti Annát...), de nem, itt bele a közepébe, zene, film, játékok, etc. Hát jólvan. Hála az égnek, hogy ez nem a gmailes címemre jön, mert abban még mindig nem vagyok biztos, hogy az ottani spamszűrő ezt átengedi-e. Kipróbálni nem óhajtom, akármennyire is aranyosak (értsd: szemétség) ezek a fakemagánlevél-spamek...

Spam

Az utolsó drágkő pedig messze a legadvancedebb darab: az inboxból úgy tűnik, mintha a feladó maga az Electronic Arts volna, és szöveget nem, csak egy hi-res képet tartalmaz a játékról. Nyilván azzal a célzattal, hogy vegyem meg. A levél végén pedig közlik, hogy "Ezt a levelet azért kaptad, mert tagja vagy a myVIP közösségi rendszernek." - khmm... Az IWiW mikor kezd el spammelni? De hogy még büszkék is rá, az nem fér a fejembe.

Ja, és MyVIPre már vagy 4 hónapja nem léptem be...

cb.gif Hozzászólok! (2)   › Daughtry - Crashed

2007. november 23 péntek

Íme:

Success

1 view, 1 comment, 1 rating, a komment ömleng és áradozik, a rating 5 csillag... mi kell még? 100%-os teljesítmény. Jobb már csak akkor lehetne, ha ugyanez az ember linkelte és honorálta is volna, nomeg video response-t is nyomott volna róla (persze pozitív hangvételűt!). De innen a határ már csak a csillagos ég lenne, mert még ezzel is lehetnék elégedetlen, sírhatna a szám, hogy miért csak egy video response van, miért nem küldött mindjárt kettőt? Vagy harmincat? Jaaaaaaaj...

Egy pici kis csalás is van a dologban, ugyanis ez a videó második felbukkanása a YouTube-on, az elsőt is kitörő örömmel fogadta mindenki, csakhát most újra fel kellett, mert egy icike-picike account-törlés közbeszólt. Node sebaj, fő az, hogy újra sikeres, here we go again, meg ilyesmi.

A torrentrazzia kapcsán a Szólás szabadsága című műsorban közöltek egy rövid kis beszélgetést Hajós Andrással (link a torrenthez itt, egy remek post egyébként), amiben ő azt mondta, hogy az Emil.RuleZ! nem fog több albumot kiadni, mert azt úgyis mindenki csak letöltené. Azt is mondta, hogy ő arra vár, hogy majd az mp3-lejátszókat és a DVD-lejátszókat gyártó cégek fogják eltartani azokat a művészeket, amelyek az ő technikai eszközeikre alkotásokat termelnek.

Én ezt a véleményt majd idézni fogom a szakdolgozatomban és azt fogom róla írni (csak persze azért tudományosabban), hogy nem igazán építő, konstruktív hozzáállás felülről várni, hogy változás történjen, az még a régi rendszer volt, ahol hátra lehetett dőlni, hogy "majd az Állam megoldja", őszintén nem értem, hogy egy ilyen kreatív és életrevaló ember hogy nyilatkozhat ilyesmit, ahelyett, hogy ezerrel szervezné a kitörést új ötletekkel, elképzelésekkel, akciókkal. Bár az is lehet, hogy ezt a szöveget csak altatásnak szánta :-) Egyébként az ErZ! vehetne példát mondjuk a Radioheadről, akik ugye becsületkassza alapon feltették a lemezüket a netre. Az igaz, hogy ez a módszer Magyarországon lehet, hogy úgy működne, hogy "Akkor én most letöltöm nulláér'", de lehetne próbálkozni, akár mással is. Csak ne üljünk passzívan, hogy "jajmostmilesz". Ez már csak azért is érdekes, mert Hajós egy korábbi mondatában azt mondta, "keressük a fórumot, hogy kapcsolatba kerülhessünk a rajongóinkkal". Erre meg azt mondom, hogy hát ott van, ott van az, az internet az, és lehet azt úgy is használni, hogy jó dolgok süljenek ki belőle akár anyagilag is. Ehhez elképzelés, kreativitás és bátorság kell. Hajós András egyiknek sincs híján.

Amint az látható, a hétvégén komolyan elkezdek dolgozni mindkét szakdolgozatomon, habár a külső konzulensemtől továbbra sem kaptam válaszokat, dehát ami késik, nem múlik, megaztán 99%-ban úgyis önállóan fogom írni az egészet. A torrentrazzia megint tökjó anyag, és így is szerintem sokminden fog az utolsó pillanatban bekerülni, hiszen ez a háború folyamatosan zajlik.

Harmadik napirendi pontunk pedig természetesen az írósztrájk lesz. Aki nem lenne familiáris a terminussal, annak elmondom röviden, hogy a hollywoodi forgatókönyvírók kérnék az internetre a Viacom által feltett sorozat-epizódok után járó jövedelmüket, amelynek folyósítását a Viacom CEO-ja azzal tagadja meg, hogy "Az internetre feltett anyagok értéktelenek". Ezt mindenképpen idézni fogom majd a szakdolgozatomban (citation needed!!!), mert ezzel most a bácsi vagy azt mondja, hogy a vállalata szemetel a webre, vagy azt mondja, hogy maga az internet egésze szemét, hiszen ha az interneten lévő anyagok szemetek, akkor maga az internet is csak szemét, hiszen az interneten lévő dolgok rajta vannak az interneten. Érthető, vagy mondjam el még egyszer szájbarágósabban? :-)

Amitől viszont a falnak mentem e téma kapcsán, az ez, főleg a House M.D.-re vonatkozó része. Persze a Hősök is aggasztó, meg a DH is, de én mégis a House-t sajnálom a legjobban. Sajnos csonka szezonokat nézünk májusban :-((( Borzasztó, de örülhetünk, hogy nem a cancel lett a sorsa ezeknek a sorozatoknak...

És akkor most háromra mindenki:

1
2
3
K*csög Viacom!!!

Najólvan, ez kellett.

cb.gif Hozzászólok! (3)   › Donkey Konc Country 2 - Kannon's Klaim

2007. november 27 kedd

Nem azért nincs bejegyzés ilyen sokáig, mert sztrájkolok.

cb.gif Hozzászólok! (3)   › Hyper VS The Crystal Method - Fire to Me

2007. november 27 kedd

Az előbb elkaptam egy beszélgetést a HírTV-n, amelyben a mai Volán-sztrájkról volt szó. A műsorvezető fejtegette, hogy hát ez a sztrájk eléggé észrevehetetlen volt, mire a sztrájkolók képviselője azt mondta, hogy semmiképpen nem volt elhanyagolható. Ez után két percig visszasüllyedtünk a középső csoportba ("De igen!" - "De nem!" - "De igen!"), aztán végülis kisütötték, hogy egy bizonyos kitételt követeltek volna a dolgozók, de erre nem kaptak ígéretet. A mai sajtótájékoztatón meg bejelentették, hogy ezt ők márpedig felajánlották, de a sztrájkolók nem fogadták el azt, amit még ők követeltek, és azért sztrájkoltak, mert nem ajánlották fel nekik. Igen, ez pont olyan WTF, mint amilyennek hangzik, de mit ad isten, ezt sem sikerült feloldani a műsorban. A műsorvezető mentő kérdése az volt: "Akkor a mai sajtótájékoztatón hazudtak?" Mire a nő: "Nem mondanám ezt". Mindig ez van. Amikor végre ki lehetne mondani valamit, akkor ebben az országban valahogy sose mondja ki senki. Pedig eléggé nyilvánvaló volt ez a dolog ebben az esetben... De azt amúgyis megszoktuk a hírműsoroktól, ahogy azt már korábban is kifejtettem, hogy mindig pont a legérdekesebb résznél, amikor végre kiderülne valami érdemleges - na, akkor van vége az összeállításnak. Tehát magát a műsort is értékelhetjük úgy, mint a sztrájkot: "Sikeres, ám eredménytelen."

A forgatókönyvírók sztrájkjáról (a továbbiakban: WGA-sztrájk) meg nemrég olvastam azt, hogy:

A Family Guy utómunkálatai annak ellenére folytatódnak, hogy a négy karakterhez is hangot kölcsönző showrunner/készítő/író Seth MacFarlane nem hajandó melózni rajta, és múlt héten konkrétan "faszságnak" titulálta a FOX szándékát.

Először is: azért nem volt kicsillagozva, mert idézet (sőt, ők is idézték valahonnan, ahol Seth Macfarlane-t idézték).
Másodszor is: teljes cikk, már csak a kontextus végett.

Hogy ezeket letudtuk, jöjjön a saját reagálásom erre: nem hiszem el. Nem. Hiszem. El. I can't believe this. I. Can't. Believe. This.

Nem hiszem el, hogy a Family Guy alkotója és atyja ilyet csinálna. Ilyen hozzáállással hogy lehet ilyen frankó sorozatot készíteni? Vagy most tényleg higgyem el, hogy csak a pénzért csinálja? Ezt? Stewie hangját? Ezeket a random kis bevágásokat, amiket a legjobban szeretek az egészben? Lehet ezt pénzért csinálni? És lehet ezt egyik pillanatról a másikra f****ágnak titulálni?

Nemhiszemel.

Annak ellenér mondom egyébként ezt, hogy nem vagyok egy nagy FG-rajongó, egyszerűen csak jónak tartom a sorozatot, mivel igazán jó vígjátéksorozatot nem találtam még az MPFC-n kívül... Még a Simpsons-részeket is csak közepesek tartom (a film baromijó volt, de az ötödik szezon, ahol most tartok, valahogy nem...). Viszont a FG legalább egy üdítő színfolt és van benne némi MPFC-beütés, szóval érdemes tovább nézni, akár még csak Stewie miatt is.

Akkorsehiszemel.

Mondjuk az is igaz, hogy a comment.com cikke olyan jól van megfogalmazva, hogy fogalmunk sincs arról, hogy a Fox végülis pontosan mit követelt, hiszen ha mondjuk azt mondták, hogy arra kötelezik Seth komát, hogy fejenállva, gördeszkán írja meg a scripteket, és a hangfelvételek alatt csak Slice narancsot ihat, akkor én állok először mellé egy EZ TÉNYLEG F***SÁG táblával, elvégre mit lehet tudni...

cb.gif Hozzászólok! (2)   › Linkin Park - Figure

2007. november 28 szerda

Önismeret ROP-os képzésre márpedig érdemes járni. És most ezt nem azért mondom, mert megoldottuk újra ugyanazt a tesztet, amiről a mentálhigiénia c. kurzus kapcsán már postoltam egyszer, hanem azért, mert igazán értékes információkat tudhatunk meg azokról, akik már három és fél éve az évfolyamtársaink.

Volt egy olyan feladat a mai foglalkozáson, hogy a Tau Ceti harmadik bolygójáról kiderült, hogy lakható és űrhajóval a csoport telepesként fog odamenni. Adtak egy szabálylistát a feladathoz, amelynek alapján törvényeket és szabályokat kellett hozni bizonyos kérdésekben. Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a szabályzat egyik pontja az volt, hogy "Az olyan újszülötteket, akik várhatóan nem érik el a felnőttkori önellátás szintjét, fájdalommentesen meg lehet szüntetni"

Én azt gondoltam, hogy erről a pontról nem lesz vita a véleményegyeztetésnél (a végső listát közösen kellett meghozni), mivelhogy ez egyértelmű: ilyen törvényt nem szabad hozni, ki kell húzni a listáról. De nem addig van a'...

Ugyanis két évfolyamtársam azt mondta, hogy ők bizony tényleg megölnék azt a babát...

Sokat lehet vitatkozni azon, hogy mikortól számít valaki embernek, mármint az a kérdés is megérne egy misét, hogy az abortusz pl. gyilkosságnak tekinthető-e (szerintem igen), de itt még csak nem is erről volt szó. Aki már megszületett, az a Föld minden államának törvényei szerint (tudomásom szerint) ember, és mint ilyen, rendelkezik az élethez való joggal.

És mégis ezt mondták.

Azt mondták, nincs értelme, hogy éljen, ha csak szenvedés vár rá és nem élhet teljes életet. Én azt mondtam, hogy pont ezért vagyunk emberek, hogy ne így gondolkozzunk. Ők erre felhozták, hogy "a bolygó benépesítése a cél". Én erre azt mondtam, hogy nem, nem az. A cél az és mindig is az lesz, hogy emberként éljünk.

"A benépesítés a cél". És ez a szólam elég az évfolyamtársaimnak ahhoz, hogy ennek égisze alatt újszülötteket öljenek. Most már értem, hogy Hitler miért tudta az egész német népet a zsidók ellen uszítani. Hogy miért nem gondolt bele senki, hogy mit is csinálunk, héló, álljunk már meg egy percre itt... De senki nem mondott ilyet és senki nem gondolt bele. Szerintem Hitlernek elég lett volna, ha annyit mond, hogy "Azért, mert Habakukk", és akkor is lesznek követői. Nem kellett volna túl bonyolult ideológiát felépítenie.

Én megkérdeztem, hogy mi ad nekik erkölcsi alapot ahhoz, hogy döntsenek egy másik ember életéről, de erre a kérdésre nem voltak képesek választ adni. Mindig a benépesítéssel jöttek, és azzal, hogy olyan életet nem érdemes életben tartani, ami nem lesz normális és teljes. Én mondtam, hogy az orvostudomány célja az, hogy az emberi életet fenntartsa. És nem tesz különbséget élet és élet közt. Én sem teszek és senkinek nem lenne szabad.

Akkor nem jutott eszembe, de mondhattam volna azt, hogy "Én meg most kinyírlak téged, mert szerintem nem érdemes olyan életet élni, amiben nem keresel havonta minimum 15 millió forintot, szóval sajnálom", de itt a lényegi kérdés mindenképp az alapelv kell hogy legyen. Hogy senkinek nincs erkölcsi alapja arra, hogy egy másik ember élete felett rendelkezzen. (Lásd még: Kazohinia. Nfol fogja tudni, melyik részre utalok itt...)

Akárhonnan nézem, ez gyilkosság. És lehet, hogy az évfolyamtársaimnak csak a szája jár, és ha valóban ott lennének a helyzetben, akkor nem tudnák megtenni, de akkor is ijesztő volt látni, hogy ilyen lelkesen érvelnek a "benépesítés" mellett. Egyedül Auroráról tudtam, hogy teljesen és pontosan érti, miről beszélek én, meg persze birge is szerintem hasonló véleményen volt.

Csak annyi kéne, hogy valaki kiálljon az utcára és elkezdjen szónokolni valamelyik népcsoportról, hogy őket ki kéne írtani. Bármiféle vélt vagy valós előnyöket ígér meg valaki, lesznek rögtön követői. Fél óra után 20, egy óra után 150, egy nap után már 800 ember fogja követni, akárhová is megy. És tényleg el fogják hinni, akár van előnyük belőle, akár nincs. Az egész csak illúzió.

A történelemkönyv szépen megmagyarázza, hogy Hitlernek a gazdasági válság miatt volt könnyű dolga, de szerintem nem kellett ahhoz az. Elég volt, hogy szónokolt valamiről. Hogy miről, az teljesen mindegy, mondom, ha folyamatosan a Habakukkra hivatkozik, senki meg nem kérdezte volna, mi az. Elég nekik, hogy az az, amitől nekünk jobb lesz, ha kiirtjuk a zsidókat. Pont. Jelentés nélküli szavakért képesek gyilkolni az emberek. Mert birkák és manipulálhatók. A legjobb példa erre szintén a Kazohinia - Nfol ismét tudja, mire gondolok, de az a könyv valami annyira esztelenül zseniális, hogy csak ajánlani tudom mindenkinek. Szintén ajánlom Szathmári Hiába című művét is, amelynek utószavát már az egyik postban közöltem. Ebben található az a gondolat, hogy a marhákat vágóhídra lehet terelni, de arra csak az ember képes, hogy zászlókat lobogtatva, önként menetelve menjen oda, és erre még büszke is legyen. A főszereplő megkérdez egy fiatal elvtársat, hogy miért kell menetelni, de állandóan csak körkörös válaszokat kapott, és egy idő után nem mert többet kérdezni. Én is pontosan ezt éreztem ma.

Egy idő után nem mertem többet mondani.

cb.gif Hozzászólok! (15)   › New Order - Turn My Way

2007. december 3 hétfő

Lezajlottak a TDK-előadások, köztünk a mienk is, aztán lezajlott a díjátadó is, ahol megtudtuk, hogy jelölve lett a dolgozatunk az OTDK-ra, ahol előadhatjuk majd kibővítve újra.

Aztán jött a hidegzuhany, pár nap múlva: ez majd 2009-ben lesz... WTF??? Akkor majd biztos mindenkit nagyon érdekelni fog a 2007. október 11-ei híradó... Jhaaaaaaaaj...

Addigra már át kell doloznunk hologramos projektorra! Lehet, hogy egyenesen neurális projekcióval a résztvevők agyában jelenik majd meg! Addigra már az unokáimtól veszi el az időt! Addigra már a nyugdíjamból kell fizetnem az antigravitációs taxit, hogy elvigyen a helyszínre! Addigra már a TDK-űrállomáson rendezik majd meg, és akkr még az űrhajójegyet is ki kell valahogy gazdálkodnom! Túl sok lesz a macera, mert errefelé még akkor sem fog működni az online jegyrendelés...

Őrület.

cb.gif Hozzászólok! (1)   › The Chemical Brothers - The Salmon Dance

2007. december 4 kedd

Eredetileg úgy volt, hogy az előző postot fogom update-elni, de aztán mégis inkább újat írok: a tegnapi nap eseményei közé még az is hozzátartozott, hogy meghallgattam a Chemical Brotherstől a The Salmon Dance című opuszt, és totál rákattantam. Az album eddig nem annyira jó, mint a Push the Button volt annak idején, legalábbis más ütős szerzeményt nem találtam rajta, csak ezt, de már ezért megérte az egész... A YouTube el is indított egy kontesztet, hogy ki tudja a legjobban megközelíteni koreográfiájával azt a feelinget, amit a klip és a szám magából áraszt. Az alábbi videoszüretben láthatjátok az én három kedvenc próbálkozásomat is...

Eredeti klip - Szokásos ChemBros minőségben :-)

Fekete srác - Ő az volt, aki a szöveg szerint nyomta a táncot, de pont ezért lehet könnyesresírvaröhögni magunkat a lényegi részen. A művészi hatást az is növeli, hogy apparently, a webcamnek kicsi volt a sávszélessége, ezért a művelet kb. 16 fps-sel valósult meg...

Művészi srác - A koreográfia nem túl kreatív, de az effektek legalább jók. De akkor sem ez a legjobb...

A trió - ... hanem ez! Rajtuk percekig csak röhögtem, ahogy ők is ezt teszik a videóban. Kreatív koreográfia és hihetetlen arcok. Nálam ez a nyertes...

... és hivatalosan meg nem találtam meg, hogy ki nyert, úgyhogy az igazi nyertest nem tudom prezentálni. Meg kell elégednetek ezekkel :-)

És hogy miért twitter szerepel a címben Salmon helyett? Hát azért, mert kreatív vagyok. Nameg azért is, mert a tegnapi nap egyik másik korszakalkotó eseménye az volt, hogy regeltem a twitterre. Sose értettem, mit esznek rajta, és egynapi használat után azt kell mondjam, most se értem, de időnként jó nézegetni a public timeline-t. Meg ha van kedvem, majd felírom, épp mit csinálok. A profilomon látszik, hogy eddig mit volt kedvem leírni.

Nfol, szerezd be a számot és kattanj rá te is, nameg nézz szét a twitter körül is, hátha érdekes.

P.S.: Kedves Olvasóm, Aki Nem Vagy Nfol! Azért szól neki név szerint, mert ő az egyetlen, aki kommentel. Asszem egyértelmű, hogy tudsz ezen változtatni... ;-)

cb.gif Hozzászólok! (14)   › KoRn - Love and Luxury

2007. december 14 péntek

A közelmúlt fejleményei röviden:

1. A Family Guyban itt tartok, egyre jobb és jobb lesz, főleg a random bevágások.

2. Elkezdtem a Robot Chickent is, az meg olyan, mintha a random bevágásokat vennénk ki a Family Guyból, és a mixtúrát megbolondítanánk egy kis South Parkkal (ez a nem bejövős része) plusz azzal a hangulattal, ami Terry Gilliam hihetetlenül kreatív kis szkeccseit jellemezte a Monty Python Repülő Cirkuszában (ez meg a nagyon-nagyon bejövős része). Volt olyan összesen két másodpercet sem kitévő bevágás, amin fél percig agonizáltam. Nagyon állat!

3. Sok-sok 2007-es albumot hallgatok, köztük van a Saliva, a Within Temptation és a KoRn új szerzeménye is. Nemsokára lesz részletes beszámoló az összes 2007-es albumról és filmről, ahogy ez már lenni szokott :-)

4. Most jön az a két pont, ami miatt ez lett a cím. Ami egyébkén három, mivel a blog szokásosan 10 napra leállt, így erre is vonatkozik, szóval tényleg legyen inkább három.

5. Szóval az első aközül a két pont közül, ami a cím lényegi megszületését eredményezte: a Gamer Fórum átköltözött egy sokkal kékebb, ám legalább általam és Nfol által is használható környezetbe. Internetes létem a zöld fórum megbolondulása óta valahogy nem teljes, nincs olyan magyar nyelvű fórum, ahová rendszeresen írnék. Egy ideig az SG Fórummal próbálkoztam, hogy betöltse az IPMA-fórum szerepét, de sajnos ott nincs meg az a közösség, ami miatt a másik fórumra jártam. És persze azt hiába is kerestem volna máshol. Most, hogy egy új címen számomra kvázi újraindult a dolog, végre újra otthon érzem magam. Például vitatkozhatok Leonnal a zenéről újra, meg most már rendesen lehet regisztrálni is, de nem akarok Aurorára és Dicskára ujjal mutogatni, szóval ezt a mondatot nem folytatom.

6. Sikerült az ütött-kopott, viharvert discmanem akkumulátorait teljesen elhasználnom három év alatt. Most például rendszeresen elköveti azt, hogy hideg időben csak másodszori bekapcsolásra indul, teljesen feltöltött állapotban is úgy indul, hogy egy vonás már hiányzik a töltöttségi szintet jelző kis elemből (három van összesen), random kikapcsol trackek közepén és hidegben még ha sikerül bekapcsolnia, néha akkor sem jut el a lejátszásig, hanem háromszor-négyszer eljátssza, hogy beolvassa a CD-t és aztán, pont mikor már éppen elkezdené játszani az aktuális tracket, kikapcsol. Mint amikor a motor nem kapja el, és újra meg újra el kell indítani. Ki tudja, hogy hol lehet hozzá kurblit rendelni? Az Amazonon nem találok... :-)))

Ha már belinkeltem az Amazonos oldalt, akkor érdemes egy pillantást vetnetek a review-kra is, mert van egypár, pont, amivel nem értek egyet. De haladjunk sorban:

Az első reviewer 3 csillagot ad a készülékre. A pozitív dolgokról nincs mit mondani, én is így tapasztaltam, de az utalás a California Heatre azért meglepett. És én még aggódtam, hogy rá is van írva, hogy nem hőálló, és hogy mi lesz így nyáron. Mondjuk tényleg semmi baja nem lett, pedig tavaly nyáron azért közelítettünk itt is a California Heathez :-)
Nézzük inkább a kontrákat:

1. No fast forwarding for mp3 songs (same issue with last year's models, mp70, mp80). Therefore, this is not an ideal player for mp3 audio book listening.

Hát egen, ez így van. Zenéknél nem hiányzik nekem a funkció (kivéve talán a Clubbed to Death 2 esetében...), de hangoskönyvet tényleg nem hallgatnék rajta soha...

2. Slow/awkward, non responsive controls; you can forget about getting to the songs quickly. The controls looks ipod-ish, but are truly the most non responsive design I've ever seen.

Most, hogy az akkuk feszültsége nem igazán akar a megfelelő szintre beállni, tényleg kicsit non-responsible lett, de előtte semmi gondom nem volt vele. Egy pöttyet viszont tényleg lehetne gyorsabb a műveletvégzés, de még így sem zavaró. A "non responsive design" kifejezést meg őszintén szólva nem értem: a design hogy lehetne az oka a problémának? Ha már az előző tagmondatban az ipodot említette referenciaként a srác, akkor hogy magyarázza meg, hogy az ipod meg nem "non responsive", annak ellenére, hogy a design ugyanolyan? Hülyeség...

3. Display has no backlit, this saves battery life, but it's a major inconvenience at darker condition.

Igen, ez tényleg eléggé kényes pont: eleinte, amikor csak olyan számokat hallgattam rajta, amiket ismertem, még nem volt baj, de most, hogy újonnan szerzett albumokat is kiírogatok, és van, amit discmanen hallok először, néha a telefonnal kell világítanom, hogy ez most melyik szám. Tényleg kár.

4. The player doesn't like CD-RW disk; somtimes it takes a very long time to load when using CD-RW disk. CD-R and regular CD work just fine.

Na, ez nem igaz. Lehet, hogy én fogtam ki egy szerencsés példányt, de sokat teszteltem egyszer írható és újraírható CD-kkel is, és nem volt eltérés sem a beolvasás, sem a trackváltás sebességében.

5. Awkward profile, the side with the batteries is thicker than the other sides, but this is minor gripe, overall, the player is relatively slim.

Itt inkább az övcsíptető hiányát kellett volna kiemelni, mert ha valami bajom van a designnal, akkor az inkább az :-)

Az egycsillagos review-ra nem vesztegetnék sok szót, mert egyrészt nekem a leghevesebb mozgás közben sem szaggatott a lejátszás, másrészt mi az, hogy "he sound was fine, and it picked up radio, like normal"? Nincs is benne rádió funkció...

A 12 Stones új albuma másodszori hallgatásra sokkal jobban tetszik. Ez volt a Saliva új lemezével is, szóval bíztató, bíztató.

Többet később.

cb.gif Hozzászólok! (11)   › 12 Stones - Anthem for the Underdog

2007. december 16 vasárnap

Hosszú kedvetlenség és kelletlenség után végre megcsináltam a Transformers-videómat, tehát most már mégiscsak kereshetitek a YouTube-on ezt:

Transformers - This Moment

Az új accountomat is kockáztatom ezzel, de nem érdekel, úgyis csak 5-6 copyright-sértés után fognak újra felfüggeszteni (értsd: törölni). Ráadásul ez még mindig egy tökjó példa a szakdolgozatomba, hogy azóta mennyi idő telt el, amíg egyszerűen megbénultam, hiszen saját magam szórakoztatására nem fogom megcsinálni.

De most már nem érdekel. Ha leszedik, vagy valamelyik következőt, akkor leállok tényleg. De addig nem.

Következőnek egy Die Hard 4 videót gondoltam már hónapokkal ezelőtt, csakhát hogy is kezdődik az a film? Valahogy így:

20thcent

Frack.

Persze ez ellen is van védekezés, mondjuk az, hogy csak magyarul írom le a descriptiont meg a tageket, de az úgy nem poén. Ha leszedik, hát leszedik. Annál több példa lesz a szakdogámban. Há-há!

cb.gif Hozzászólok! (7)   › Zagar - The Snob

2007. december 17 hétfő

Következő adásunkban...

- Egy hilarious Robot Chicken jelenet a copyright-sértésről!
- Bennfentes infók a Hellboy 2 forgatásáról!
- Beszámoló a vasutassztrájkról!

... és még sok más!

This trailer was brought to you by the Before I Forget Ltd.

cb.gif Hozzászólok! (1)   › Kosheen - Chances

2007. december 23 vasárnap

Kiléptetett a blogmotor és véletlenül rányomtam a küldésre, így kukába került a mai bejegyzés. Pedig előtte mindig újra be szoktam lépni, nehogy ez megtörténjen. Most elfelejtettem, úgyhogy majd később jön a Trailerben említett dolgok részletezése. Most nincs kedvem újraírni...

cb.gif Hozzászólok! (6)   › Zagar - The Prophet is a Fool

2007. december 31 hétfő

Utólag is boldog karácsonyt mindenkinek, és Boldog Új Évet Kívánok a blog kitartó olvasóinak, akiket nem rettentett el semmi ebben az évben és tervezik, hogy velem tartanak 2008-ban is.

Ami a következőekben várható: az év búcsúztatása film, zene és játék terén, ezek közül a játékos részt akár már most megírhatnám, de legyen meglepetés :-)

Szóval terjedelmes 2007-búcsúztató post várható még, de majd csak jövőre, top prioritása van a témának, még a trailerben beharangozott témák előtt fog felkerülni. Azt úgyis pihentetni kell egy kicsit, mire megírom őket...

Sokmindent jelenleg nem tudok írni, túl terjedelmes ahhoz az évértékelő post, hogy most elkezdjem írni, amikor nincs kedvem. De január első hetében meglesz, ezt garantálom!

Addig is, búcsúztassuk az óévet a Hajós András Megamix hosszú idő után, de még idén elkészült második részével, amely alatt az év talán legremekbeszabott magyar felvételét hallhatjuk!

BUÉK!!!

cb.gif Hozzászólok! (2)   › Zagar - Rock 'N' Roll Goes to the Girls

2008. január 9 szerda

Éveleje

S@ti. Még senki sem szólt hozzá.

Lesz majd hosszabb is, de most legalább induljon már el végre 2008, ugye? Na ugye.

Ebben az évben volt (január harmadikán) az ötödik fórumszülinapom a GAMER-fórumon, ami azóta már nem is azon a helyen van, ahol volt, de még van. Ha nagyon szigorú vagyok, akkor volt kihagyás, mert a régi fórum ugye nem engedett be. De az új már beenged.

Témáim azok vannak, elég sok. Csak idő és motiváció hiányában jelenleg képtelen vagyok hosszabb szövegeket alkotni. Ma délután talán még lesz időm, és akkor nem egy, de rögtön két bejegyzéssel indítom 2008-at! Oltári lenne, nem?

Addig is:

- Nyuszis-csengős-ugrálós
- Ütős-csavarós-pingpongozós
- Papírgalacsin-dobálós

Ha ma délután nem lesz, akkor majd ha megdöntöttétek a rekordok rekorjainak rekordjait, biztosan lesz.

A következőkben szó lesz 2007 legjobb albumairól és filmjeiről is. És nagyon hosszú lesz.

De tényleg.

cb.gif Hozzászólok! (0)   › Linkin Park - Nobody's Listening

2008. január 13 vasárnap

No, elérkezett a várva-várt pillanat, íme az összefoglaló post 2007-ről. Ennek a játék része lesz a legkönnyebb... :-)

Filmek

1408 - Hát, ezt a Stephen King novellát nem sikerült rendesen a vászonra átültetni. Nagyon sokat vesztett az erejéből a dolog, pedig az eredetin szerteszét féltem magam, ez meg egyáltalán nem ijesztő. Ja, és nem John Cusack. Egyszerűen nem. Sam Jackson még talán, de John Cusack semmiképp. 6/10

3:10 to Yuma - A Christian Bale és Russell Crowe közötti mentális küzdelem bemutatása jól sikerült, egyébként viszont átlagos a film. Egy pluszpont a két színész nagyszerű alakítása miatt, hogy még egy westernt is (pedig nem vagyok oda a műfajért) sikerült érdekessé tenniük. Azért annyira nem... 7/10

Because I Said So - Barátokkal együtt moziban elment. Egyébként semmi érdekes... 5/10

The Bourne Ultimatum - Az első Bourne még egyenesen jó volt. A második már óriásit zuhant színvonalában, de ez... Pfffff... Három film után az a slusszpoén, hogy ő egy ügynök volt és embereket kellett ölnie? Úristen... Hihetetlenül megrendültem... A másik poén meg az, hogy sokan ezt a filmet dzsanázzák, mint 2007 legjobb akciófilmjét. Hát egy épkézláb akciójelenet nem volt benne, ami meg lett volna, azt meg a hülye rángatós kamera miatt nem lehetett kivenni. Ennyit erről. Damn you, Tibi! Elspoilerezted a végét! :-))) Nevetséges... 4/10

Death Proof - Nfol véleményétől eltérően én nem dicsérném agyon a filmet, már csak azért sem, mert az expozíció szerintem túl hosszú, sok felesleges rész van az elején. Stuntman Mike tényleg jó karakter, meg az autóbaleset utáni rész is tényleg tökjó, de az eleje miatt nálam csak 7/10

Enchanted - Aranyos kis film, moziban barátokkal még jobb volt. Itthon azért elgondolkodnék róla, hogy érdemes-e még egyszer megnézni... 6/10

Evan Almighty - Hát, ennek masszívan semmi értelme nem volt. Morgan Freeman kb 2 percet van benne, és korántsem olyan vicces, mint a Bruce-os változat. Nem csoda, hogy Aniston és Carrey nemet mondott erre a filmre... 5/10

Fracture - Jó volt az alapötlet, meg jó volt a trailer. A film viszont már nem. Teljesen üres és közömbös. 5/10

Hairspray - Chris Walken és Travolta miatt már eleve kötelező, de a többi szereplő is tökjó. Meg a film is. Nem egy mestermű, de jó :-) 7/10

Hannibal Rising - Éppen a moziban voltam gyakorlaton, amikor ez ment, és így ingyen nézhettem meg. Hát, szerencséjük volt, mert ha ezt nekem pénzért kell megnéznem, akkor az hétszentség, hogy követelem vissza a végén. Dühömben még kommentet is írtam hozzá. Borzalmas. 3/10

Harry Potter and the Order of the Phoenix - Ujjuj... Jaj... A kedvenc könyvem az egész sorozatban, erre egy ilyen nullát forgatni belőle... Én nem tudom, hogy Rowling mit csinált, meg hogy ezt hogy engedhette, de... A dementorok hogy néznek már ki? És a csuklyát meg otthonfelejtették? A legpoénosabb akciójelenetek miért hiányoznak a filmből? Mi történik itt? Miért ennyire semmilyenek a legjobb jelenetek a könyvből? Miért hiányoznak meghatározó események? Van, ami már most ellentmond a hatodik könyvnek! Ha meg ilyen hosszú, akkor miért nem vették két filmbe? Az emberek úgyis megnézik a HP-filmeket, akármilyen hosszúak és akárhány részesek is... Eh, hagyjuk is. Inkább a könyvet olvassátok! 5/10

Hot Fuzz - Nem annyira jó, mint a Shaun of the Dead, de azért hozzák a formájukat itt is :-) Kicsit már idegesített a visszatérő poén, amikor minden gyilkosság után megkérdezik a főhőst, hogy szerinte gyilkosság volt-e, ezért, meg még pár apróságért nem 9, de megérdemel egy nyolcast: 8/10

Live Free or Die Hard - Azt hittem, elvesztette az erejét a Die Hard sorozat, de nem! Bruce Willisben még van jó 10 év, remélem, azalatt lesz még legalább két ilyen színvonalú folytatás, mert ez nagyon jó volt! A vadászrepülős rész az év akciójelenete! 9/10

The Man from Earth - Az év meglepetése! Minimális költségvetésből leforgatták, hogy pár ember beszélget egy szobában, de mégis annyira érdekes, hogy tapadsz a képernyőre/vászonra. Fantasztikus! 9/10

Next - Az ötlet is jó, meg a megvalósítás is, csak azt nem értem, hogy Nicolas Cage miért ugyanazt az arckifejezést használja az egész film alatt, amikor már jópárszor megmutatta, hogy amúgy ő egy jó színész... Érthetetlen. 7/10

Ocean's Thirteen - Az előzőt ugyan nem láttam, de az elsőnél határozottan jobb volt! Ezúttal kaszinó helyett hotel a célpont, és olyan érzése van az embernek, mintha jutalomjáték lenne az egész. Talán mert az is :-) 8/10

Planet Terror - Sose gondoltam volna, hogy a From Dusk Till Dawn után tudnak még annál is betegebb filmet forgatni Rodriguezék, de tévedtem. Tudtak. Tarantino szerepe pedig egyenesen... beteg! Oltári szórakozás! 9/10

Ratatouille - A tavalyi Cars után sajnos megmaradt a színvonal ott, ahol volt. Még mindig messze vagyunk a régi klasszikusoktól (és e tekintetben már a The Incredibles is kissé már hibádzott, de az még jó volt...) 7/10

Saw IV - A harmadik rész még vállalható volt, de ez már nevetséges. Illene már leállni ezzel a sorozattal... 4/10

Shoot 'Em Up - Whohohohóóó! Nem gondoltam volna, hogy létezik olyan film, ami után én megszeretem Clive Owent, vagy egyáltalán csak megbocsátom neki a gyalázatos Children of Ment, de ez kész! Talán egy kicsivel még a Planet Terrornál is jobb! Fantasztikusan kreatív akciójelenetek, elképesztően papírvékony cselekmény és óriási színészi alakítások. Mert alakítani akkor is kell, ha nem veszem komolyan magam. Meg a film se önmagát :-) Folytatást! Most! Kettőt!!! 9/10

Shooter - Au, ez a film fájt, főleg a vége. Hány főgonosz fog még bedőlni a diktafon-trükknek? 2007-ben...? Nanemár... 5/10

Shrek the Third - Az első résznél még mindig jobb volt, de a másodiknak nyomába nem érhet... 7/10

Sicko - Érdekes téma, kitűnő megvalósítás. Hogy mennyire igaz, az most nem játszik, szórakozásnak kitűnő volt! 9/10

The Simpsons Movie - Mostanában a Family Guy, a House és a Robot Chicken szüneteiben az ötödik szezont nézem, és valahogy nem tetszenek a részek. De a film óriási volt! Mintha sikerült volna kivenni a részekből a legjobb elemeket és egybeönteni. 9/10

Spider-Man 3 - Az előző két film színvonalát hozta. Ráadásul Tobey Maguire óriási performanszot dob csuklóból, amikor Venom megszállja a karakterét :-) 9/10

Sunshine - Maga a kiindulópont olyan, mint az Armageddon meg a Mag, de a megvalósítás és a hangulat egész jól keveri az Alient meg a 2001-et. Szóval mindenképp érdemes meglesni, hátha valakinek még jobban bejön, mint nekem... 7/10

Transformers - Shia LaBeouf tökjól hozza a karakterét, a robotok meg az effektek klasszak, a sztori nem sokat számít, de a hangulat nagyon ott van! A filmzene is tökjó, csak pont az egyik legjobb szám hiányzik a filmből. Mondjuk ezt a hibát már kijavítottam, de akkor is... Az akciójeleneteket sajnos időnként tönkreteszi a rángatózó kamera meg az ultrahiperszupergyors vágás, de egy nyolcast azért megérdemel... 8/10

Zenék

12 Stones - Anthem for the Underdog - A 12 Stones nekem a The Scorpion King című film Soundtrackjének meghallgatása után tűnt fel először, ott a My Life című számukkal szerepeltek, és mostanában eszembe jutott, hogy lehet, hogy akkor van nekik albumuk is és lehet, hogy jó. Tavaly is kijöttek egy albummal, és azt az általános trendet tudom ez alapján megrajzolni (ez a későbbiekben is érvényes lesz), hogy az összes olyan együttes, akit pont a keménysége miatt szerettem, kezd poposodni. Ez az album például egynéhány eltévedt gitárszólamtól eltekintve tökolyan hangzásvilággal bír, mint Daughtrytól a Daughtry című album, ami egyébként nagyon jó, de ha 12 Stonest hallgatok, akkor tán nem Daughtryt várnék... (ami egyébként szinte kiköpött Nickelback, szóval...). Sok jó szám van rajta, az Adrenaline például szinte megunhatatlan, de mégis hiányolom a vadságot...

Adema - Kill the Headlights - Ez az album is poposodik, de itt annyira nem súlyos a hatás, mint az előbb említett album esetében. Az Adema azonban a 2005-ös Planets album óta nem képes visszatalálni az első két album színvonalára, ugyanis ezen is csak három-négy olyan szám van, amit el-elhallgat az ember. Emlékezetes trackeket egyszerűen nem sikerült alkotniuk. Pedig bíztam bennük... :-(

Air - Pocket Symphony - Air-ék pedig nem kettő, de három fantasztikus albumot adtak ki karrierjük kezdetén, ezért iszonyat nagy várakozással néztem a Pocket Symphony megjelenése elé. Sajnos ez lett belőle...

Belga - Zigilemez - Nincs igazán emlékezetes szám rajta. Eddig a Jön a Gólem! a verhetetlen release tőlük, azon van tán a legtöbb olyan, amit akármikor meghallgatnék. A Bokorpusztán is volt legalább két jó track, az Egy-két-há és a Nagyarc. De itt... Én nem találtam semmi különöset :-(

Chemical Brothers - We Are the Night - Kellemes, kellemes, három kiemelkedő szám, de sajnos nem éri el az előző, Push the Button színvonalát. Pedig a számcímek igazán sokat ígértek, úgy értem, Battle Scars, meg Harpoons, de ezek sajnos fantáziátlan, élettelen trackeket fednek :-(

(Ide jönne az új Coldplay album, ha lenne... Grrrr!)

(Ide meg az új Disturbed album, de az sincs... Grrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr!!!)

Groove Armada - Soundboy Rock - Na, ezt a cuccot nem tudom hová tenni. Én a Groove Armadát még annak idején a Superstylin' és a My Friend miatt szerettem meg, ezek tényleg zseniálisak voltak (katt!), de ez az album valahogy teljesen elüt ezektől. És nem jó irányba. Valahogy se füle, se farka és szinte alig is emlékszem rá, és most újrahallgatva is olyan semmilyen. Kár érte, nagyon. Még az album húzódala, a Get Down is csak közepes... :-(

(Ide jönne a már 2005-re megígért harmadik Hiperkarma album... Hol van???? GRRRRRRRRR!!!)

Infected Mushroom - Vicious Delicious - Furcsa stílus, olyasmi, mintha a The Crystal Method és a Chemical Brothers összeülne és zenélne, de előtte még megnéznének egy David Lynch-filmet. Szóval nem egyszerű eset, ennek ellenére az album színvonala végig egyenletesen jó, és még egy csúcs is van benne a második track helyén: az Artillery az év egyik legnagyobb dala!

Justice - Cross - Ezt sokaktól hallottam, hogy a dance műfaj megreformálói, meghogy a D.A.N.C.E. című trackjük az év egyik legjobbja, yadda-yadda-yadda... Sajnos korántsem annyira jó ez a hangzásvilág, mint amennyire dzsanázzák. Nekem kicsit kuszának és átgondolatlannak tűnik. Van, ahol már annyira effektezve van, hogy már nekem sok. Pedig ez nagy szó... Időnként jó, de még van mit tanulni a Chemical Brotherstől. Nem egy rossz album, de még csiszolni kéne ezen a dolgon...

KoRn - Untitled - Részletes vélemény itt!

Kosheen - Damage - Na, ők hozták a színvonalat! Az első két albumtól semmiben nem marad el a Damage, ami dicséretes! Körülbelül annyi jó szám van rajta, mint az előzőeken, és bizony vannak rajta olyanok is, amikre évek múlva is emlékezni fogunk, mint pl. ez itt ni. Kitűnő!

Lifehouse - Who We Are - Egy track kivételével szinte az egész album kis tinglitangli, tizenkettő egy tucat popalbumnak titulálható, de a második track olyan szinten emelkedik ki a középszerűségből, hogy az valami kész. Nem találok szavakat. Az a hihetetlen ebben, hogy még csak megközelíteni se sikerült a színvonalát a többivel...

Linkin Park - Minutes to Midnight - Részletes vélemény itt!

Maroon 5 - It Won't Be Soon Before Long Részletes vélemény itt!

(Ide jönne a Massive Attacktől a Weather Underground, csak nem készült el, pedig ezt vártam egész évben a legjobban!!! GRRRRRRRRRRRR!!!!)

Nine Inch Nails - Year Zero - Ezt még jó sokszor meg kell hallgatnom, hogy tudjam hová tenni...

Puddle of Mudd - Famous - Semmi emlékezetes...

Rascal Flatts - Still Feels Good - Kellemes, de nem kiemelkedő. A Life is a Highway-t eddig nem tudták überelni...

Saliva - Blood Stained Love Story - Emlékszünk még, mit mondtam a vad bandák poposodásának trendjéről? Hát a Salivát se kímélte ez az irányvonal, a legtöbb dal ezen a korongon tényleg szinte popnak hangzik, de ez az album még ezzel együtt is jó tud lenni. A három abszolút kedvenc van már az albumról: Ladies and Gentlemen, King of the Stereo és Twister, de a többi is nagyon-nagyon jó. Még a poposodással együtt is hozták a színvonalat nyálék (pardon...), csak nekik meg ugye az előző albumuk nem lett jó. Hát, valami mindig van...

Seether - Finding Beauty in Negative Spaces - Már a túlságosan elaborált albumcímnél is gyanús volt a dolog, pedig a Seether a Karma and Effecttel a 2005-ös év egyik legjobb albumát tette le az asztalra. Azért ekkora visszaesésre nem számítottam. A poposodás hagyján, de egyszerűen nem jók a számok! Mi történt? Egyedül a Like Sucide jó, de az sem zseniális. Hajaj...

Sevendust - Alpha - A Sevendusttal én először a The Scorpion King soundtracken találkoztam, ott Corrected című számuk tűnt fel. Zseniális volt, gondoltam, egypár albumot beszerzek, meghallgatni, hogy amúgy mit tudnak. Hát... Három albumról egy árva szám sem volt, amire emlékeznék sok hallgatás után. És erről sem. Pedig mekkora atomdurva címe van már az első tracknek (Deathstar)? És mégis, mit kapunk tőle? Szép kövér semmit... És ez az egész albumra igaz. Még rajtuk érezhető legkevésbé (i. e.: egyáltalán nem) a poposodás, de ők így sem tudtak értékelhetőt alkotni... :-(

(Ide jönne az új The Crystal Method album. Dehát nincs... Grrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr!!!)

(Ide meg egy Yonderboi albumot vártam, de hiába... hát nem GRRRRRRRRRR? Na ugye...)

Zagar - Cannot Walk Fly Instead - És íme, az abszolút győztes! És még csak nem is hatáskeltés miatt hagytam utoljára, hanem hát a Z-betű ugye. Végig zseniális, talán ha három gyenge szám van rajta, akkor sokat mondtam. A cím benne van a világ legjobb albumcímei között is nálam! Az év legjobb albuma, végre először magyar előadótól! Nagy tapsot neki! Íme, itt az egyik legzseniálisabb track az albumon, de ennél is van jobb: Wings of Love

2007 legjobb albumai tehát:

1. Zagar - Cannot Walk Fly Instead
2. Saliva - Blood Stained Love Story
3. Kosheen - Damage

Huhh... Azért a mennyiséggel sikerült talán az időbeli hiányosságokat pótolni... A Trailerben beígért dolgok legközelebb!

Ja, és a játékokról szóló rész elmarad, mert egy 2007-es játékkal sem játszottam. Egyedül a Portal érdekelt volna, de nem jutottam el odáig...

20thcent

cb.gif Hozzászólok! (15)   › Zagar - The Snob

2008. január 20 vasárnap

És szia Foobar2000, folytathatnám rögtön a mondatot, ha nem lennék még egy cseppet bizonytalan ebben. Az biztos, hogy amíg az a gond meg nem oldódik, amiért lecseréltem, nem váltok vissza Winampra. De hogy boldog vagyok-e a Foobarral? Egyelőre nem 100%-ig...

De kezdjük az elején. Az úgy volt, hogy egyik nap csak dél körül kellett elindulnom, mondom magamnak 11 óra körül, hogy nosza akkor írjunk pár e-mailt, nézegessünk fórumot, olvassunk indexet, tehát a szokásos gép előtti rutin zajlott (nem, nem, a blogírás még mindig nem tartozik ezek közé...), amihez ugyebár hű társként mindig is a Winamp szolgált háttérül. Mit ad isten, éppen a Wings of Love-ot hallgattam volna (egyszerűen megőrülök érte mostanában, nem tudok róla lekattanni...), amikoris ahogy elindítottam, az első három másodperc után egy laza szabálytalan művelettel összeomlott szegény.

"Van ilyen, hát mellényúlt, meg amúgyis Windows" - nyugodtam le pillanatok alatt, és elindítottam újra. Ám ekkor teljesen ugyanez történt.

"Hajjaj" - gondoltam. Most már odafigyelve, óvatosan kattintottam újra az ikonra és még óvatosabban a playre. Ám minden hiába: újabb három másodperc, újabb crash.

"Restart" - mormoltam növekvő aggodalommal az orrom alatt. Mármint az aggodalom nem az orrom alatt növekedett... értitek.

A frissen újraindított rendszerben megint óvatos kattintások az ikonra, playre, és... ahogy az sejthető, ismét ugyanez történt.

"**********" - gondoltam, majd elkezdtem fogalmazni a hozzászólásomat a HWSW-fórumba, ahova mindenféle tyéhnyikai gondokkal találkozván szoktam fordulni. Azóta sem jött válasz, de nem érdekes, mert beírtam a Gamer Fórumba is, ott meg jött. De ez sem érdekes, mert amint a hozzászólásokkal kész voltam és fel is postoltam őket mindkét helyre, már 11:40 körül járt az idő, tehát lassan már készülődnöm kellett elfelé, amikoris egy utolsó kísérletet tettem éneztmárnemhiszemel-alapon, hogy hát mégis lássam már mégegyszer ezt, hátha rájövök valamire.

És, amint ez a twist is kifigurázható volt: tökéletesen működött a program. Teljesen paff módon indultam el itthonról, és mikor hazajöttem este, első utam megintcsak a Winamphoz vezetett.

Yep, ez tényleg megy... No, akkor sztornó a Gamer Fórumon - gyorsan új postban beírtam, hogy megjavult a Winamp és jelenleg ismét működik.

Másnap... na persze, ezzel sem mondok újat, főleg, hogy már az elején elspoilereztem a végső fordulatot: megint crash-áradat jött, csak most a változatosság kedvéért nem a harmadik másodpercben, hanem mondjuk három "next track" után. A lényeg viszont változatlan. Akkor váltottam a nézetemet It's official: this thing is seriously broken módba. S*** happens.

Ígyhát sürgősen szükségem volt egy új audiolejátszóra, és mivel Nfol házatájáról már rémlett ez a Foobar cucc, gondoltam, itt az ideje, hogy kipróbáljam. Már csak azért is, hogy lássam, hogy egyáltalán tud-e működni bármilyen audiolejátszó program a gépemen, vagy a reinstall XP lesz a következő lépés...

A Foobar nem fagy, rendesen játszik le mindent, de egyelőre még mindig visszaváltanék, ha lehetne. Elsőre elég sok problémám volt, ezek nagy részét már megoldottam némi testreszabással, egyvalami azonban még mindig gondot okoz, és ez a legfőbb ok, amiért még mindig a Winamp felé húz a szívem: ott a Q billentyűvel lehetett mini lejátszási listát csinálni, azaz ha rányomtunk egy számra, megjelent a duration mellett egy egyes, jelezve, hogy az lesz a következő. Aztán egy másikra nyomva megjelent annak a durationje mellett egy kettes, jelezve, hogy az lesz az azután következő, és így tovább. Ha már felpakoltál a listára egy csomót, akkor a Shift+M-mel feljött egy kis ablak, hogy mik szerepelnek a minilistán, ezeket tudtad rendezni, megváltoztatni a sorrendjüket, vagy törölni róla, ha mégsem kell valami - oltári kényelmes volt.

Ezt a funkciót részben megtaláltam a Foobarban is (Add to Playback Queue), be is állítottam a Q-ra, csak két dolog hiányzik még: a "megjelenik a duration mellett egy egyes" rész, azaz nem találtam meg, hogy hol kell beállítani azt, hogy meg is jelenjen valami jelzés, hogy az márpedig hozzá van adva a Playback Queue-hoz, és sehol nem találtam magát a Playback Queue-t. Szóval nem tudom megnézni, hogy mik szerepelnek rajta. Azt nem is merem feltételezni, hogy ezek a funkciók nincsenek, úgyhogy felszólítok minden a témában kompetens olvasót, hogy segítsen: hol kell előhozni azt a kis ablakot, ahol meg lehet tekinteni a PQ-n szereplő elemeket? Kommentbe jöhetnek a megoldások erre is meg az indikátor-problémára is!

A Robot Chicken-jelenetet megírom később, időközben óriási meglepetésként ért, hogy van olyan olvasóm is, akit nem ismertem máshonnan, ő nus, aki maga is blogger, és nem értékelte a tavalyi év legjobb albumának a Zagar albumot, sőt, a Splendid Isolation sem tetszett neki, amiről azért én egy cseppet más véleményen vagyok, de akkoris tökjó, hogy valaki más is felfigyelt a postomban közölt véleményekre, mint a már bejáratott ismeretségi köröm. Szóval üdvözöllek olvasóim népes(hihi) táborában, nus, remélem, olvasgatsz majd néha vissza is, én már el is kezdtem nálad :-)

Na, most már nyomassunk valami mást is, ne csak Zagart és ne csak Wings of Love-ot és ne csak Winamppal...

cb.gif Hozzászólok! (8)   › Deep Dish - Dreams

2008. január 20 vasárnap

A Hellboy 2 forgatásáról annyi érdekeset tudok mondani, hogy Deviáns elbeszélése szerint a kocsikról a deret hajszárítóval olvasztották le a külön ezen a területen tevékenykedő stábtagok. Nyilván nagyon költséghatékony megoldás, nem mellesleg pedig a vége felé már bokáig vízben álltak, így egy hajszárító-elejtés után oda lett volna az egész stáb. Egyébként is: nem lehetne CGI-vel?

Ehhez képest kicsit más szinten, de érdekes az is, hogy amikor a már említett szörny elől való menekülés közben pár emberke röhögött a statiszták közül, ami miatt megintcsak újra kellett venni párszor, valamint volt egy öreg bácsi, aki még integetett is a szörnyeknek. Nyilván.

A vasutassztrájk-beszámolót már csak linkelni érdemes, mert közben megírtam már a fórumon. Igen, annyira régen volt. Tudom...

A Robot Chicken-jelenetnek meg nem akartam egy darabig még egyszer nekiülni, mert amikor elszállt a bejegyzésem, kicsit mérges lettem. De csak egy kicsit... Nade akkor most lássuk!

Ez egy 24-et spoofoló jelenet lesz, és nem kis mértékben kötődik a (még) nemlétező szakdolgozatomhoz.

(Click)

(Chloé a gép előtt, Jack kinn a terepen, bombát keresve és a jelenet elején meg is találva)
Chloé: Jack, have you found the bomb yet?
Jack: I got visual on the bomb, I repeat, I got visual on the bomb! Damn it!
(Mikor idevág a kép, már két centire van a bombától és bámul maga elé, úgy mondja ezt)
Chloé: Open the casing of the bomb! You should find two screws on each side. Remove the case completely!
(Jack megcsinálja, előtűnik a bomba bazibonyolult szerkezete, milliónyi drót, mindegyik piros)
Jack: I have a million wires here! Which one should I cut, damn it?
(A nagy piros LED-es kijelzőn 1:00 áll...)
Chloé: Wait a second, I'm searching for the image for this kind of bomb on the internet!
Jack: Send the image to my PDA! Damn it!
Chloé: OK, I've found it. You have to cut the wire: "C184", I'm sending the picture right n...
(Hibaüzenet ugrik fel a számítógépen)
Chloé: What the...? "This image is copyright-protected and you're not allowed to send it to..." What's this???
(Kijelző: 0:45)
Jack: Chloé, what's taking this long? I need the image now!!! DAMN IT!
Chloé: OK, Jack, I'm trying to do it another way!
(Pár klikk, új hibaüzenet)
Chloé: "This image is copyright-protected and you're not allowed to save..." What the hell...?
(Kijelző: 0:25)
Jack: Damn it, Chloé! Hurry up!
Chloé: I'm trying to find another image...
(Chloé őrülten gépel, keres, de nem találja. Kijelző: 0:10)
Jack: I have to cut one of the wires, damn it! I can't wait any more!
(Jack előrehajol és random kiválaszt egy drótot. Csippant. A kép visszavált Chloéra, aki hirtelen statikus zajt hall már csak)
Chloé: Jack? Jack???
(A lezajlott robbanás helyszínén Jack szerterepült darabjait látjuk egy pillanatra, aztán Chloéra vissza a kép)
Chloé: Oh, my god...! Damn it!!!
(Ráborul a billentyűzetre)

(Click)

Persze, ebben az a vicces igazán, ha el is képzeljük a sorozat stílusában a bábokat és a jelenetet magát. Én pl. szívesen látnám ezt egy szegmensként :-)

Akik nem tudják, milyen is a Robot Chicken, azoknak hirtelen itt egy kis ízelítő, de egyébként általános tanácsként az azonnali beszerzés javallott.

Ja, és hogy miért ez a cím? Hát ezért. Damn it!!!

(Click)

cb.gif Hozzászólok! (8)   › Ayu - Connected

2008. január 23 szerda

Éppen poszt-traumatikus stresszben szenvedek, mert a House második szezon újranézése közben (S02E18) belenéztem a TV2-n épp most adott részbe (a harmadik szezonból), és hidegrázást kaptam Kulka János hangjától.

Annnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnyira nem illik House-hoz, hogy az valami hihetetlen! Akkor már inkább lehetne Rudolf Péter, mert tőle legalább a cinikusabb poénok jobban jönnének. Ez így csak szenvedés. Úgy is az lenne, de legalább nem annyira.

Tanulság: szinkronosan továbbra is csak S1-et érdemes nézni, mert ugye Szakácsi (R.I.P.) zseniálisan hozta a karaktert...

Újranézve egyébként feltűnt, hogy House diagnoszta-teamjének tagjai állandóan, újra és újra bedőlnek House-nak és amikor felajánlja, hogy fogadjanak valamelyikükkel valamiről, mindig fogadnak is. És persze mindig elvesztik, mert a végén kiderül, hogy ez az anafilaktikus anterográd afázia azon ritka esetei közé tartozott amely nem járt a szaturáció graduális csökkenésével, és ezért nem lupus, nem autoimmun, és a toxikológia amúgyis negatív. Ja, és ha nem volt szó konkrét összegről, akkor is adja Cameron a pénzköteget, de lehet, hogy csak random. House meg szerintem ebből él, nem is a fizetéséből. Nem véletlenül vagdosnak egymáshoz ötezreket Wilsonnal...

A második szezon vége iszonyatosan hajtós. A 15. résztől nem lehet egyszerűen letenni a sorozatot, még a Family Guyt is felfüggesztettem miatta, pedig az sem kezdett hanyatlani, csakhát a House jobb. Ez van. A szezonfinálé pedig a legjobb tévéepizód ever. Már csak élményből is újranéztem már kétszer, most fogom harmadszor, ha végigjutok az előtte lévő részeken... Nekem már egy ideje a 24-et is veri a cucc. Aki figyelmes, az felfedezhet némi új, House-related tartalmat is az oldalon, mivel végre, hosszú idő után megint volt affinitásom kicsit csinosítani a blogon... :-)

Azér' figyelitek: sikerült rájönnöm így pár nap után, hogy nus valójában az évfolyamtársam... Mondjuk a "végre olvas valaki a nem közvetlen ismeretségi körömből is" kitételt az előző postból még mindig tartom, mert vele kábé négyszer beszéltem három és fél év alatt, akkor is olyanokat, hogy Te is fel akarod venni az indexedet? Kibalassan megy a sor itt a TO-n nem? Miért kell mindenkinek regényt mesélni szó szerint, aki bemegy...?, és nem pedig olyanokat, hogy Az én kedvenc trackem a Neighborhood #2 (Lad'ka), szerintem istenkirály ahogy végigvonul rajta az a beteg pengetés, meg az a beteg vokál, meghát hegedű is, b*zmeg, hát ez kész, neked is tetszik, ugye, na hát persze, még jóhogy... Elolvastam a top Iksz of 2007 című bejegyzést, és minimális az átfedés az albumok közt (az igazság keresztjén kívül nulla ugyebár), de a bejegyzés gondolatvilágát és megnyilatkozásait igen sok kredittel tudom értékelni. Olvastam egy Balázs-show-s beszámolót is tőle a ZéHában, hasonló volt, mint az enyém, szóval arra is aszontam, hogy váó. Tud a srác. Nem is tudtam róla, hogy ennyire tud. Azért, mert nem a közvetlen ismeretségi köröm tagja. Ezt nem győzöm hangsúlyozni.

Mondjuk azt egyre inkább érzem, hogy annak a Funeral albumnak újra neki kell ülnöm, mert az, hogy elsőre csak a Neighborhood #2 (Lad'ka) és a Neighborhood #3 (Power Out) fogott meg róla, az tarthatatlan mostmár. És hogy én is ajánljak valamit, szerintem nus tudna elaboráltan nyilatkozni a TV on the Radio - Wolf Like Me című számáról. Egyszer tán kiderül, hogy igazam volt-e.

Hej, de szépen kikúráltam magam ebből a Post-traumatic stress disorderből... és még fehér tábla se kellett hozzá. Igaz, pénzt se kaptam érte. Szóval 1-1.

cb.gif Hozzászólok! (3)   › Röyksopp - Circuit Breaker

2008. január 26 szombat

Miért csak most találtam meg a napirajzot, mikor Nfol már sokszor linkelte? Eh, efelett még elsiklok nagy nehezen, testületileg, dehogy rögtön túl is adagolom, az már sok.

De ezen egyelőre ki vagyok feküdve teljesen. És még tovább nyomkodom, mert van még jobb is, meg volt egy könyvtáros is, ami csak hajszállal volt gyengébb. Kicsi hajszál, de ott van.

Közben végignyomtam a Family Guy harmadik szezonját is. Egy konstans 8/10-et tart a sorozat, de van néhány másodperc, amikor nem lehet kibírni vinnyogás nélkül.

family

Ha már Nfol szóba került, akkor lenne számára egy újabb ajánlatom így Artillery meg Second to None után. Alul olvasható. Az eredményről értesíts! :-)

A következő postban filozófiai fejtegetésekre készülök. Ti is készüljetek. Fel.

cb.gif Hozzászólok! (5)   › Fort Minor Feat. Styles of Beyond - Remember the Name

2008. február 1 péntek