Login: Jelszó:

2006-08-09

Új billentyűzetem van, és ez az első hosszabb lélegzetű szöveg, amit írok vele, eddig csak némi (minimális) MSN-ezés van benne, meg három-négy UT-játszma, de azok sem mind végigjátszva. Ez rögtön világos lesz, hogy miért van így.

Tehát a régebbi billentyűzetemet azért cseréltem le, mert az előrekurzor meg a jobbrakurzor elkezdett beragadozni, ami UT-ban nem a legkellemesebb (meg egyébként sem), mivel a dodge nevű művelethez gyors egymásutánban kell kétszer lenyomni valamelyik kurzorbillentyűt. Mivel a dodge eszenciális a megfelelő mozgáshoz UT-ban, egyértelmű, hogy ez így nem mehetett tovább. Úgyhogy itt van egy új billentyűzet, ami majdnemhogy teljesen ugyanolyan, mint a régi, csak az Kolink volt, ez meg Genius, méghozzá azért, mert tartósságra nem nagyon lehet billentyűzetet venni, szóval ez csak azért nem ugyanolyan, mert hátha ez tovább bírja.

Nademivelhogydeviszont nem ugyanolyan, ezért más. Máshol vannak rajta a Power, Sleep, Wake gombok; nevezetesen eddig úgy nézett ki, hogy a kurzorok felett rögtön ott volt a Delete-End-PgDn trió, ebből kifolyólag UT-ban a Delete-re állítottam be automata szövegre a "LOL" szócskát, hogy ha történik valami vicces, akkor ne kelljen begépelni mindig, az Endre állítottam a screenshotot, hogy ne kelljen az F9 után nyulkálni és a PgDn-re állítottam a "support!!!" felkiáltást, hogyha nálam van a zászló, ne kelljen vele megállni és begépelni, hogy ugyanmár fedezzenek már engem, és ne csak rohangáljanak ide-oda a pályán (igen, ezt néha tényleg mondani kell...).
Aztán eggyel ezek felett volt az Insert-Home-PgUp triumvirátus, amik közül az Insertre állítottam be a "Mehetsz, vigyázok rád!" hangüzenetet, amit olyankor kell használni, mikor a zászlós csapattárs már éppen benyomná, hogy "support!" vagy "cover!", ezzel jelzem, hogy én igenis észrevettem, és megpróbálom fedezni. A Home-ra jön elő a pályaszavazó képernyő (mapvote), a Page Up jelenleg üres, még gondolkodom, mit tegyek rá.
Ezek felett volt a régi billentyűzeten a Print Screen-Scroll Lock-Pause hármas, és még azok felett a Power-Sleep-Wake szentháromság... ja, nem, az a Ctrl-Alt-Del.

Ezen a billentyűzeten a Delete gomb alatt van a Power, ami azt eredményezte, hogy ma csak háromszor kapcsoltam ki UT közben a gépet teljesen, mikor be akartam nyomni, hogy "LOL". Ennek hatására kicsit megváltozott a helyzetről is a véleményem, átértékeltem, és már annyira nem is tetszett viccesnek... Három ilyen alkalom kellett tehát ahhoz, hogy azt mondjam magamban: "Márpedig én ezt ki fogom kapcsolni". Beletúrtam a Vezérlőpultba, először a billentyűzet beállításait néztem, de ott csak kurzorvillogás-sebesség, meg ismétlési várakozás volt. Aztán rájöttem, hogy az energiagazdálkodási résznél lehet ez inkább, és tényleg. Aki még hasonló problémával küszködik, vagy csak nem szeretné, hogy egy véletlen gomblenyomás miatt kikapcsoljon a gép mondjuk egy videokódolás kellős közepén, annak íme a rövid megoldás: azt a sort keressük meg, ami arról szól, hogy mi történjen akkor, ha megnyomjuk a számítógép ki/bekapcsoló gombját, és állítsuk "Nincs művelet"-re. Így most hiába nyomtam meg ezen pár bekezdés írása közben véletlenül hatszor a Del helyett a Powert, nem történt semmi...

Tegnap pedig megnéztem az Audition című japán horrorfilmet. Illetve azt állítják róla, hogy horror, de nem az, csak thriller nagy jóindulattal. Egy felhasználó egyenesen azt írta róla, hogy ez brutálisabb, mint a nagy klasszikus The Thing, ami máig az egyik legjobb horror, mivel amellett, hogy brutális, elgondolkodtató is. Az Audition azonban nem tudott egyik se lenni, se brutális nem volt, se elgondolkodtató. Volt benne néhány lynchi megoldás, meg némi Silent Hill hangulat, de semmi egyéb értékelhető... +1 ponttal néhány Lynchet idéző felvillanásért 6/10.

Ja, és most veszem észre, hogy így hálistennek a Sleep sem működik, most nyomtam le véletlenül az End helyett...

Now Playing: Coldplay - Spies

2006-08-14

Akinek első pillantásra összefüggéstelennek tűnik ez a három dolog, az most jegyezze meg, hogy összefüggéstelen dolgok nincsenek, ezek sem azok. Rögtön meg is világítom a dolgot: mostanában is sűrűn hallom a Kossuth Rádió Déli Krónika című műsorát, amelyben ma például arról volt szó, hogy Izraelben úgy volt, hogy abbahagyják ezt a háború nevű tömegeseményt egy időre, aztán az a mondat hangzott el kisvártatva, hogy "Ez volt az első tűzpárbaj a tűzszünet életbelépése óta. Az ENSZ biztonsági tanácsa..." - a többi tulajdonképpen nem is érdekes, mert én már itt nem értettem, hogy itt bárki hogy tud bármit is kezdeni.

A hazánkat érintő események között egy ellenzéki politikus foglalta össze a Gyurcsány-csomag csapásait, amivel igazából nem mondott semmit, csak annyit, hogy mi fog történni. A kormány válasza pedig az lesz, hogy ugyanezeket a dolgokat elmagyarázzák úgy, hogy pozitív színben tűnjenek fel. Igaz, sokat kell hozzá magyarázni, de simán megoldható, ráadásul ők erre készülnek és ezt gyakorolják, nem azt, hogy hogy kell rendet tenni az országban. Mert azt mondjuk meg lehet tanulni politikaelmélet-órán, de ez tényleg egy találó tantárgynév: politikaelmélet...

Máris jön az 1984 is, türelem, türelem: szintén hazánkat érintő hír volt ma, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közzétette, hogy mennyivel nőtt a termelés tavaly óta. Amikor elkezdték sorolni, hogy a növényi és állati termények hány százalékkal lettek többek/jobb minőségűek, azonnal az 1984 ugrott be. Meg az egyik fórumtalálkozó, amikor álltunk a metróra várva, és a teleképeken ((c) by SztupY, 2005) kiírták, hogy 2%-kal nőtt a termelés. Szó szerint. A körülöttünk álló emberek nem nagyon értették, hogy mi ezen ennyire nevetséges... Egyébként szintén SztupY hívta fel a figyelmet egy másik jelenségre, szintén a teleképekkel kapcsolatban: amikor abbamaradnak a hírek, és felvillan a "Kérjük lépjen hátra, szerelvény érkezik" felirat, az emberek nagy része önkéntelenül is hátralép, még ha öt méterre is állt a fehér vonaltól...

Még valamit okvetlenül meg kell jegyeznem a Kossuth Rádióról, méghozzá, hogy minden bizonnyal olvassák a blogomat, hiszen már egy jó ideje nem volt szó a határon túli magyarokról! [vastaps]

Nfol egyre inkább vakarhatja mostanában a fejét, hogy melyik által legyen előbb függő, a Prison Break első avagy a 24 ötödik szezonja okozzon-e neki három-négy órás sessionöket, de közben még arra is van ideje, hogy hatalmas progressziót mutasson tehetsége az F1-közvetítés tekintetében. én már nem aggódom, ki lesz Palik utódja, ha visszavonul. Hogy ezt mire alapozom?

F1. Volt. és megint tök unalmas lett volna, hogyha nem jön elő a semmiből egy Raikkönen meg egy Button nevű figura, akik szépen kavartak egyet szegény Alonso ribizlilekvárjában, a kicsapódó cseppeket meg a jól helyezkedő Schumacher darázs szépen felcsipegette Massa méhecskével a nyomában.

Nekem erről saját gyűjteményemből Palik ı°rutazás című száma jutott eszembe, amit a linkre kattintva tessék meghallgatni, és ha tetszik, a teljes gyűjtemény letölthető innen (RAR, 36 MB). Vannak még megamixek és cenzúrázott változatok (RAR, 1,5 MB), valamint a többi kommentátor (RAR, 2,5 MB) sem maradhatott ki a jóból. Megtudhatjátok többek között, hogy a Nürnburgringre mikor építettek még 40000 lelátót, hogy mi az a pöckölődés, és hogy mit jelentenek a "gyüszmételik" és "gyöszmötölik" szavak. Ez utóbbiakat nem lehet megtalálni egyetlen szótárban sem, és bár itt a DF-en pont lehetne tenni ez ellen, mégsem fogok. [sátáni kacaj]

A bejegyzést egy a kispad.hu-n olvasott reakcióval zárnám:

Fantasztikus, hogy napi 6 és fél K-t spórolok.

Mondotta a katmandu nevű felhasználó a Szigetről.

Now Playing: Hiperkarma - Rock 'n Roll 2000
Erről jut eszembe, SztupY nem említett meg engen a Karmakoncerttel kapcsolatban... Ejnye :-)

Edit: közkívánatra (birge és Dicska jelenti a közt :-)):

Komment-link!!!

és ez működik. Innentől tessék ám kommentelni!

2006-08-17

Van egy logikai szabályféleség, amit még régen hallottam valahol, így hangzik: "Megfelelő kiindulópontból indulva logikailag akármit be lehet bizonyítani."

Mostanában, hogy Richard Bach könyveit olvasgatom és egyéb hatások is érnek, jöttem rá, hogy ez így nem teljesen igaz. Még megfelelő kiindulópontok sem kellenek hozzá: akármiből kiindulva akármit be lehet bizonyítani logikailag, csak sok-sok kreativitás kell hozzá... Ugyanez van az összefüggéstelen dolgok összefüggővé tételével is, amiből az derül ki, hogy összefüggéstelen dolgok nincsenek, minden összeköthető mindennel, legfeljebb sokáig kell hozzá magyarázni adott esetben, de nem okoz problémát. Ezt, ahogy múltkor is említettem, leginkább a politikusokon figyelhetjük meg. Ők annyira tökélyre fejlesztették ezt a technikát, hogy nekik már kreativitás se kell hozzá...

Ezt most egy tudományból vett példán is bemutatnám. Mostanában olvastam Joseph P. Forgastól a Társas érintkezés pszichológiája című könyvet, amiben egy eléggé meglepő állítást olvashatunk (124. o.):

"Több mint száz évvel ezelőtt William James feltételezte, hogy az érzelmek két összetevőből állnak: az érzelmi izgalomból, és az izgalom ezt követő kognitív minősítéséből és értelmezéséből. Az érzelmek tehát nem az okai, hanem a következményei a fiziológiai reakcióknak. Köznapi példával, ha éjjel egy erdőben hirtelen zajt hallunk, azonnal izgalmat élünk át, és valószínűleg futni kezdünk. A fiziológiai izgalmat azonban csak később azonosítjuk mint "félelmet", miután a lényeges körülményeket figyelembe vettük."

Igazán tetszetős, nem? Szép, kerek és egész - azonban sokmindent nem vesz ám figyelembe. Például, hogy a fiziológiai reakció a félelem esetében valóban inkább ösztönös, és egészen könnyen mérhető. Mi a helyzet mondjuk a jókedvvel és a dühvel? Hopp, épp szerencsénk van, mert a bizonyítás pont erre a kettőre vonatkozik (125. o.):

"Schachter és Singer (1962) elvégeztek egy klasszikus kísérletet, amely ezt a folyamatot szemlélteti. Kísérleti személyeiknek egy izgalmi állapotot növelő gyógyszert adtak (epinephrine-t) (adrenalin, csak a fordító lusta volt megnézni a szótárban - S@ti). A kísérleti személyek egyik csoportjának azt mondták, hogy a gyógyszer szapora szívverést okoz, míg egy másik csoporttal azt közölték, hogy ártalmatlan vitamininjekcióról van szó. Egyes kísérleti személyek tehát "értesültek" a bekövetkező izgalmi tünetek okairól, míg mások "nem tudtak" ezekről. Ezután a kísérleti személyekhez csatlakozott a kísérletvezető egyik betanított megbízottja, aki egyik esetben kirobbanó örömmel, más esetekben pedig dühösen, idegesítően viselkedett. Amikor a kísérleti személyeket később megkérték, hogy számoljanak be saját érzelmeikről, a "nem informált" csoport tagjai, akiknek nem volt kéznél lévő magyarázatuk saját izgalmi szintjük megemelkedésére, az "informált" csoport tagjainál inkább hajlottak arra, hogy olyan érzelmekről számoljanak be, amelyek összhangban álltak a kísérletvezető beavatottjának érzelmével, vagyis haragról vagy örömről."

Először is, ha én valamit bizonyítani akarok, akkor az eredményeket persze, hogy úgy magyarázom, hogy az nekem legyen előnyös. A kísérletet tervező tudósok eleve azt akarták bizonyítani, hogy az érzelmeket a magyarázat során azonosítják az alanyok. Csakhogy erre semmi nem utal ebben a kísérletben. Még ha 100%-os lett volna az arány, akkor sem mondhatnánk ki e kísérlet alapján világosan, hogy sikerült bizonyítani az érzelmek eredetét. Ugyanis még mindig többféleképpen lehet értelmezni ezeket a tényeket.
A másik, ami egyből szemet szúr, az annak az abszurditása, hogy az alanyokkal "elmagyaráztatták" a saját érzelmeiket. Ez egy kicsit fából vaskarika dolog, mert szerencsétlen alany is csak a fiziológiai reakciókra támaszkodva tud magyarázni, hát persze, hogy úgy tűnik, mintha más nem lenne a háttérben. Hát körülbelül ennyi értelme van ennek a kísérletnek. Csakhát a tudósok nagy része az Occam borotvája-elv mentén gondolkodik, amely kimondja, hogy ha valamire van egyszerűbb magyarázat, akkor mindig azt kell választani. Ígyhát a tudomány kizárja, hogy itt még legyen valami a háttérben, mert az plusz tényező lenne, ami csak feleslegesen bonyolítaná a magyarázatot. De attól még lehet.

Egy másik kísérletben szintén ezt "bizonyították", méghozzá úgy, hogy különböző képeket mutogattak az alanyoknak, amelyek közül később ki kellett választaniuk a leginkább kívánatosat. A nézegetés közben pedig szívdobogást játszottak be nekik, amiről azt mondták, hogy az övék, de közben manipulált volt. Az alanyok azt a képet választották, amelyiknél a felgyorsult szívdobogást hallották. A tudósok szerint azért, mert akkor tényleg át is élték azt az izgalmat, mintha tényleg felgyorsult volna a szívverésük, ezt ők jól elhitték. Szerintem azonban ez sem bizonyít semmit, ez inkább a tudatalattira való hatás lehet. Ha bármi más megkülönböztetett inger járt volna együtt az adott képekkel, akkor is azt választják az alanyok. Na jó, talán bármi nem, de értitek :-) Ez szerintem csak arra utal, hogy a huzalozás megzavarható. és mivel a tudat is nagy mértékben a huzalozásra támaszkodik (lásd: Mátrix), ezért úgy tűnik, mintha a tudat is megzavarható lenne. Ez egyébként személyfüggő is.

Az előzőekben én sem csináltam mást, csak megmagyaráztam a tényeket úgy, hogy az én igazamat támasszák alá. Ők azt akarták hinni, hogy ők gondolják jól, ezért ők úgy csavarták a szavaikat, hogy azt mondják. én meg nem akartam elhinni azt, amit ők magyaráztak, ezért én újramagyaráztam a tényeket úgy, hogy nekem legyen jó. Namost a politikusok köszönőviszonyban sincsenek a tényekkel, mert ők az újabb és újabb magyarázatok megalkotásánál nem mennek vissza a tényekig, hanem a másik magyarázatát magyarázzák. Könnyen belátható, hogy ennek az lesz a következménye, hogy két-három keresztbemagyarázás után a szavaknak már annyi közük sem lesz a tényekhez, amennyi eredetileg volt. Pedig már az sem volt sok. A látszat viszont, hogy itt fontos és releváns dolgokról van szó, kitűnően fenntartható. Csak sokat kell hozzá magyarázni.

Végezetül pedig jöjjön egy igazán idevágó idézet, ami mostanában MSN-en is megtalálható nálam:

"Rettenetes, hogy a valóságot nem lehet megismerni a tények miatt." (Rilke)

Now Playing: Franz Ferdinand - Jacqueline

Komment-link, ami most már mindig lesz, még ha utólag szerkesztettem ide most is...

2006-08-19

Mostanában sokszor használom ezt a szót, bár a bejegyzéshez sok köze nem lesz, hacsak nem írok benne majd ilyeneket, hogy: "gnjtrnéfienfgagi8so84n gjksén" vagy "gnkjdngéagkljeánb", de nem írok. Bár persze ez tulajdonképpen nem random, mert a tudat bizonyára valamilyen szabályozási folyamatot gyakorol még efölött is, és mindenféle ismétlődési minták lennének a hasonló kalimpálásokban megtalálhatók, ha valaki venné a fáradságot és elkezdené ezt vizsgálni.

Ha relevánsabb címet akartam volna adni, talán azt írtam volna most így hirtelen, hogy "Az élet van", ugyanis Richard Bachtól a Búcsú a biztonságtól című könyvet olvasom most újra ötödszörre másfél hónap alatt, merthogy majd nemsokára vissza kell hogy vigyem a könyvtárba, és abban van ez a mondat. Képzeljük el, hogy ezt tekintjük valóságnak, és minden más tulajdonképpen illúzió. A könyv egyébként sokmindent tárgyal kérdésekről és válaszokról is: valójában nem a válaszok a fontosak, hanem a kérdések, mivel a válaszok állandóan változnak. Majd idézek is a könyvből pár részt, mielőtt visszaviszem.

Tegnapelőtt értesültem róla, hogy milyen veszély fenyegeti az internetet, és bizonyos részeket elolvasva a honlapon, megállapítható, hogy Orwellnek egyszer csak igaza lesz... Eddig ugyebár mindenki saját magának teremtette meg a saját internetjét, maga döntötte el, hogy milyen lapokat látogat, mit tölt le, stb. Röviden annyi a lényege a fenyegetésnek, hogy odaát pár telefonos cég eldöntötte, hogy ők kontrollálni fogják, hogy egyes oldalakhoz hogyan lehet hozzáférni. Az oldal kábeltévéhez hasonlítja a netet:

"But without Net Neutrality, the Internet will look
more like cable TV. Network owners will decide which
channels, content and applications are available; consumers
will have to choose from their menu."


Eddig nagyrészt a felhasználókon múlt, hogy a net ilyen lett, mint amilyen most. A felhasználók alakították ilyenné. Most a nagy cégek akarják alakítani a netet, ez körülbelül olyan lesz, mint ami már itt is előfordult, hogy az Origóról néhány tartalom csak T-online-osoknak volt elérhető egy darabig (vagy tán most is), csak nagyban. Az egész netre ki fog terjedni az, hogy csak olyan tartalmakat nézhetünk, amit a cég megenged. Ez pedig a szólásszabadság, véleményszabadság, információszabadság és az egyéb hasonló fogalmakat tiporja agyon egy idő után... ha megvalósul.

Ezt tegnapelőtt Nfollal alaposan kitárgyaltuk, miközben ő reménytelen küzdelembe bocsátkozott az arab kontaktjaival, akik úgy is tudják zaklatni MSN-en, hogy ő nem vette őket fel kontaktnak. Velem még sose történt ilyen, szóval nem értem a dolgot, úgy látszik, Nfol vonzza az ilyeneket. Később meg arról volt szó, hogy a fórum azért haldoklik, mert Nfol linkel, mások meg pókembert néznek. Ahelyett, hogy fórumoznának. Tetszikérteni...

és most csakazértis Sikolysivatag, ugyanis akármennyire is lehetséges még jelen pillanatban, hogy a projekt visszavonódik, az eddigi két bejegyzés akkoris megéri a linkelést. Már most. Másrészt pedig, ha olvassák, akkor ugye az illető rá van kényszerülve valamilyen szinten, hogy írjon, mert tudja, hogy olvassák. Ez birgénél is bejött, hátha bejön most is. No persze a Bach-könyvben le van írva, hogy nincs olyan, hogy kényszer, mert az is csak illúzió, de ezt csak olyannak vagyok hajlandó leírni és/vagy elmondani, aki már eddig is tudta. Hihi.

Now Playing: Coldplay - Speed of Sound

Komment-link

2006-08-20

... ami teljesen nyilvánvaló! - fejezhetnénk be a mondatot tegnapi tapasztalataim alapján.

Nemrégiben az a vád ért engem, hogy "antiszoc" vagyok a tévékkel, főleg a TV2-vel. Na, ehhez a partikuláris eseményhez nincs semmi köze annak, hogy én tegnap leültem megnézni a Híradót és a Fókusz Pluszt. Ehhez más események vezettek, de senkinek semmi köze hozzá, aki most olvas, még annak sem, akitől a vád jött. Illetve nem is vád volt, de így jobban kijött a mondanivaló. Már ha kijött. Meg persze, ha egyáltalán volt minek kijönnie. Mindegy.

Tehát Híradó. Híradó, amely mindent megtesz azért, hogy az emberek azt higgyék, történik valami, de mindig szánalmasan elbukik. Nálam legalábbis. A fél óra alatt nem történt semmi az égvilágon. Ez azért pozitív, mert 24 óra eseményeit brilliánsan össze tudták foglalni a fél óra alatt, ami hatalmas bravúr. Tényleg. Másrészt, a kis bevágásokat sikerült pont úgy összeállítani, hogy még véletlenül se derüljön ki belőleük semmi több, mint amennyit a beharangozóban két mondatban elmondtak az esetről.

Nézzük például a barlangbalemászó férfi esetét, aki egy elhagyott telefonkábelt és egy barlangot meglátva úgy döntött, hogy akkor ő most lemászik és lentrekedt és felhozták. Namost ezt elmondták ugye a beharangozóban, váltunk a helyszíni képekre. Az egy dolog, hogy a nyilatkozók sosem mondanak semmi többet, mint amit eddig is tudunk már, de hogy ebben az esetben legalább egy decens képet nem lehetett felvenni az ominózus barlangról és a semmi alá odavágni, az valami elképesztő. Viszont ezt lehet pozitív dolognak is felfogni, mert így megmaradt a műsor konzisztenciája: a kép illeszkedett a szöveghez.

Egy másik hír arról szólt, hogy valahol tönkretettek egy focipályát úgy, hogy a helyi önkormányzat bérbe adta azt egy jégrevü-társulatnak, akik tönkretéve adták vissza a gyerekeknek, és így 150 gyerek futballkarrierje került komoly veszélybe, mert nincs más pálya, ahol gyakorolhatnak. A helyszíni kisriport 95%-a semmi információt nem tett ehhez hozzá, bár itt meg kell adni, hogy legalább a képek érzékletesek voltak: főleg az, amikor egy gyerek egy buckában elesett, és ezt még lassított felvételen is megcsodálhattuk. Hűha! A Belga együttes szerintem serényen veregette egymás vállát, amint látták, hogy az "A Gabesz utolérte volna a Gullitot, csak megbotlott egy vakondtúrásban" azóta halhatatlanná vált soruk milyen élénken valósult meg, és hogy ezt nekünk az RTL Klubos kollégák micsoda zsenialitással voltak képesek prezentálni. Szerintem egypár könnycsepp is elmorzsolódhatott a fiúk szemében a látványra. Node vissza a riporthoz. A maradék 5% abból állt, hogy az egyik interjúalany eléggé szubtilisen utalt arra, hogy az önkormányzatból "valaki" áll emögött a háttérben, hogy ő döntötte ezt el, és még nem tudják, ki az. Erre száguldó riporterünk még mindig a pálya előtt állva jelenti, hogy a mai napon a polgármestert nem tudtuk elérni. Stúdió. De pont akkor, amikor már kezdett volna érdekes lenni a dolog, és még akár egypár új információt is szerezhettünk volna. Hát igen, a rutin, a rutin... Egyébként is megfigyelhető, hogy amikor valami ilyesmi van, ahol hivatalos köröket kéne megkérdezni arról, hogy akkor ez és ez itt hogy is van (például véletlenül pont szintén a tegnapi Híradóban volt egy riport a koraszülött-ellátás támogatásának akadozásáról és ezzel összefüggésben az Országos Mentőszolgálat létszámleépítéséről), akkor valahogy mindig az a riport vége, hogy a tudósító egy hivatalos épület előtt állva azt mondja, hogy az illetékesek nem voltak elérhetők/nem nyilatkoznak/nem is léteznek. Így az egész riport olyan, mint egy vicc poén nélkül. Az embernek a második után már remegnek a kezei...

és ez még nem a legrosszabb, amit egy Híradó megnézése közben elszenvedhetünk, ó, nem, barátaim, ó, nem. Ennél a riportfajtánál csak egy rosszabb van: az, amikor teljesen nyilvánvaló dolgokról csinálnak egy 4-5 perces (tehát a normálnál kétszer hosszabb!) "összeállítást". Hogy pontosan mit állítottak össze, az mindjárt kiderül. Először is, kijelenti a két műsorvezető közül az egyik, hogy ez a bejátszás a strandszezon végéről fog szólni. Merthogy ez az utolsó nyári hétvége, és ezt sokan igénybeveszik a strandokon. Aki csak egy pancsoló kislány értelmi szintjével rendelkezik, az már tudja, hogy miről van szó, oké, ugorjunk, lapozzunk, vágjunk, csak csináljunk már végre valamit, de nem. Jön a riport. Random vágóképek egy vonatállomásról, aztán strandról. A szöveg közben arról szól, hogy a vonattal utazni, a strandon meg strandolni lehet.

("Hírértéke van!" Sikoltják hisztérikusan a háttérben azok az "újságírók", akik ezekért a szövegekért felelősek. Hagyjuk is őket békén, hiszen erre való a hangmérnök, aki bölcsen benyomta az ő hangsávjukra a MUTE gombot, és így mi nem halljuk. Ez itt egy "mental image" volt csak, nem akartam elterelni a dolgot, bocsánat.)

Vágás után egy strandtulajdonos következik, aki elmagyarázza, hogy ez bizony a nyári szezon utolsó hétvégéje. Aztán pedig random bevágások olyan emberekről, akik épp most indulnak vonattal a strandra. A kérdés nyilvánvalóan az volt, hogy "Na és tessék mondani, mit fognak ott csinálni?", hiszen a zavart arcú (együttérzek velük...) riportalanyok azt mondják "Hát... fürdeni, meg kikapcsolódni". Hasonló kaliberű újdonságokkal szórakoztat minket az a huszas éveiben járó nő is, aki már talán éppen mondana valami újat (de tényleg) is, amikor hirtelen egy döccenéssel... elindul a vonat. Eh, a rutin, a rutin... Szerintem a stáb egyeztetett a mozdonyvezetővel.

Aztán bevágás a strandra, ahol random fürdőzőket látunk, majd egy obskurus mondat következik (természetesen parafrázis, mint ahogy eddig minden, csak nem képzelitek, hogy megjegyeztem...?): "A nagy forgalomnak csak a büfések örültek, de erről nem nyilatkoztak nekünk." és aki még próbálta követni ezt az egészet, annak most gördül le végleg a függöny. Erre már nem tudtam annál értelmesebben reagálni, minthogy kerekre tágult szemekkel felnyögtem: "Eh?". Ha ez most egy film lenne, ideje lenne beküldeni egy csinos lányt, aki egy nagy táblán felmutatja a "PLOT HOLE" feliratot, de így sajnos be kell érnünk az IRL szörnyülködéssel. Ez tényleg olyan, mint mikor a film bedob egy olyan elemet, ami úgy tűnik, hogy később fontos lesz (ekkor még "plot point"-nak hívják, sőt, jobb helyeken "important plot point"-nak), aztán az egész elfelejtődik és semmi nem lesz belőle (magyarul kilyukad, és így (is) születik a "plot hole"! Varázslatos, ugye?).

Azaz, végre körbeértünk: semmi lett abból, ami semminek is indult. A műsor végén pedig hét és fél másodperc alatt elsorolják azt a hat eseményt, ami ma tényleg megtörtént (hat arany a kajak-kenu világversenyen), majd a "fontos hírek még egyszer, röviden", de sajnos too little, too late, ugyanis a semmi az akármilyen hosszúra elnyújtva vagy röviden átfutva is semmi marad...

De hogy pontosan mennyire hosszúra lehet elnyújtani a semmit, arról csak a Fókusz Plusz megnézése után lehet fogalmunk.

Két riport kapott helyet a műsorban, így most mindkettőt ismertetném részletesen. Első riportunk a parlagfűről és az allergiáról szól. A kedvcsinálóból megtudjuk, hogy a parlagfű egyre nagyobb területeken burjánzik, és aki nem irtja, annak büntetés lesz az osztályrésze, valaminthogy folytatódik a tendencia, és egyre többen lesznek allergiásak. és máris jön a riport, amiből...

... ugyanezen nyilvánvaló tények derülnek ki, csupán annyi különbséggel, hogy ezeket egy allergiaszakértő mondja el, aki már a 60-as évektől kezdve kutat. én azt gondoltam, hogyha már ilyen expert a csávó a témában, akkor igazán mondhatna valamit az okokról is, hogy ez miért is van így, hogy növekszik az allergiások száma, legalább nagy vonalakban, de nem. Ha voltak is új információkat is magukban foglaló mondatai, azokat a riportot készre fésülő kollégák szemlátomást gondosan kivágták. Igen, hát a rutin, a rutin...

A riporternő allergiatesztre vállalkozik, miközben bemutatkozik egy olyan idegesítő feature ezekben a Fókusz-riportokban, ami vagy nagyon új lehet, vagy csak én nem vettem észre annak idején, amikor még néztem tévét: többször is olyan képeket vágnak be, amin látszik, hogy a stáb filmez. Az éppen történtektől távolabbról felvéve látjuk, ahogy a stáb előállítja azokat a képeket, amik ugye közelebb vannak, és látjuk a srácot is, aki tartja a mikrofont, és ugyebár mi ezért halljuk, hogy ki mit mond éppen. Na ez már önmagában is egy vétéefre minimum okot ad, mivel igazából nem hiszem, hogy a televízó most már jóval több, mint 50 éves fennállása óta bárkinek is el kéne magyarázni, hogy hogy készülnek ezek a riportok. Egy stáb kimegy egy kamerával és egy mikrofonnal és felveszi a dolgokat. Nagy ügy. Nadehogy még egy kamerát kivinni (!) azért, hogy be lehessen vágni, hogy a másik filmez, az nekem valahogy már magas. De lehet, hogy csak a mikrofonállvány-srác akart már végre szerepelni. Ki tudja. Ugyanez egyébként megismétlődött egy bevágás erejéig a másik riportban is, erről majd külön megemlékezem ott, érdemes lesz.

A riporternő tesztje negatív, tehát nem allergiás. Végre valami új információ! Talán még mindig nem eléggé rutinosak a szerkesztők? Nem baj, ha több nem lesz, akkor oké a dolog, ez az egy annyira nem fájt, mert végülis senkit nem érdekel... No, menjünk akkor tovább.

Random felvételek egy hatalmas mezőről, ahol persze burjánzik a növény, ide szállt ki a riporternő az ellenőrzőfiúkkal, akik jól megmondják, hogy "itt bizony ez nő", és körbejárják a terepet, dokumentálnak, majd megkeresik a tulajdonost, és jól megbüntetik. Namármost, az ellenőrzőstáb több tagja is majdhogynem kapitulálni kényszerül a pollenkoncentráció szervezetükre gyakorolt káros hatása miatt, a riporternő pedig egyelőre még szinte közönyösen mondja az egyik bevágásban Ellenőrfiú #1-nek, hogy "Te is tüsszögsz", amivel sikerül az érzékeny egyensúlyt helyreállítani, hiszen olyan információt sikerült közölnie, ami egyrészt nyilvánvaló és nem új (az eddigi vágóképekből látszott a srácon, hogy ő is allergiás), másrészt a tetejébe még senkit nem is érdekel! Brilliáns! A rutin, a rutin...

Tulajdonképpen már nincs is sok hátra a riportból, még néhány random vágókép a tüsszögő stábtagokról, ahol már Ellenőrfiú #2 is igen ramatyul bír kinézni, majd jön a lekonferáló szöveg, amit a riporternő láthatóan szinte sugárzó örömmel mond el, mert most, így az egésznek a végén nagyon örül annak, hogy ő nem. Mármint nem annak, hogy nem közölt új információkat, hanem annak, hogy ő nem tüsszög és nem könnyezik... Illetve várjunk csak: lefogadom, hogy 50%-ban annak is örül, hogy új információ véletlenül sem hangzott el. Hát persze, a rutin, a rutin...

A következő riport arról szólt, hogy megkerestek három nagy magyar futballcsillagot a múltból, hogy most mi van velük. Dzurják Csöpi, Détári Lajos és egy harmadik csillag szerepelt a riportban, akinek sajnos elfelejtettem a nevét, és még a neten sem tudtam megtalálni, olyan béna vagyok... Ez van. Namost új információ ebben a riportban sem volt, hiszen amit eddig is tudtunk (hogy ezek hárman nagy játékosok voltak anno), ahhoz valahogy megint nem sikerült hozzátenni semmit. Nade ennyi tapasztalattal már igazán tudhatjuk, hogy pont ezen dolgozik keményen a stáb, hogy így legyen. S ebben segítségükre van a rutin, a rutin...

Azonban az utolsó kérdés mindegyik riportalanyhoz (igazából nem mindegyikhez, mindjárt megtudjuk, miért, türelem) az volt, hogy mitől jutott el idáig a magyar futball, és hogy mi a baj a maiakkal. Erre az ismeretlen harmadik volt futballzsenink azt mondta, hogy "Sokkal több pénzért játszanak, mint annak idején mi, ezért nem követelik meg tőlük ugyanazt"... A kijelentésben már önmagában is logikai ellentmondás van, amit mindjárt feloldunk, de először nézzünk egy kicsit nyugatabbra, ahol ugyebár még több pénzért játszanak, és... Szóval értitek. A logikai ellentmondást pedig úgy fogjuk feloldani, hogy nem oldjuk fel. Ugyanis még lehet, hogy igaza is van, méghozzá azért, mert a "több pénzért kevesebbet követelni meg a focistáktól" annyira magyar módszernek hangzik, hogy hajlok rá, hogy azt mondjam, ennek az embernek nemcsak futballtudására, hanem helyzetelemző értékeléseire is bátran számíthatunk a jövőben.

Vágás, ezúttal Dzurják Csöpi válaszol... ehm... próbál válaszolni a kérdésre, ő a következő mondatot mondja: "Annak idején minden gyerek futballozó akart lenni, és nekik volt magyar példaképük. Ma már csak Ronaldinhót, Ronaldót meg Beckhamet lehet látni a gyerekek mezein, magyar nevet nem." Erre én meg azt mondom, hogy with all due respect, akik idejuttatták a magyar focit, azoknak még volt magyar példaképük is...

és íme Détári Lajos, aki ugyebár mostanság a magyar válogatott edzője, és a riporter állítása szerint "őt volt a legnehezebb elérni". Maradt még annyi agysejtem így a vége felé, hogy ki tudjak préselni egy "Wow!"-t magamból. Kellett nekem itt jellegzetesen magyar dolgokat emlegetnem... Node itt az interjú, amelyben őtőle persze nem kérdezik meg, hogy mi a baj a maiakkal, nem. A végén még válszolna. Ehelyett a régi időkről beszéltetik, de még így is csak olyan gondolatokat tudhatunk meg, amik teljesen irrelevánsak. Például most komolyan, kit érdekel, hogy Dömét felismerték-e a boltban vagy nem. Akkor már inkább meghallgatom ugyanezt Hajóstól, ő ezt (is) zseniálisan elő tudja adni. Ez a videó egyébként erősen alap, hihetetlen klasszikus már most. De elkalandoztam. Tehát megy az interjú, és közben megint bevágnak egy pillanatra egy olyan bizarr képet, amin két másodpercig az látszik, hogy a stáb interjút készít Détári Lajossal. Erre szokták a filmeket ízekre szedő site-ok azt a kifejezést használni, hogy "mindblowing, eh?" Erre én se tudok mást mondani.

A két műsor között a reklámok alatt pedig ismételten azon kaptam magam, hogy a saját fejemet ütögetem a 100%-os narancslé dobozával. Úgy látszik, azokra már én is csak heves autoagresszióval tudtam reagálni...

A kaput pedig az tette be nálam, amikor a Matyi és a Hegedűs nevű "együttes" új albumát kezdék promotálni, Duj duj desuduj címmel. Abban a borzalmas pillanatban szó szerint fizikai fájdalmat érezve dőltem hanyatt az ágyon és másfél percig mozdulni sem tudtam. Ken Kesey Száll a kakukk fészkére című könyvéből már idéztem ezt a mondatot (illetve nem idéztem, megemlítettem), de most ideírom még egyszer: agysejtek tekintetében mindeni multimilliárdosnak mondhatja magát. és azt is ideírom még egyszer, hogy én nem érem be milliókkal. De lehet, hogy inkább a Jedi Visszatérből kéne idéznem azt a mondatot, hogy "Nekem már késő, fiam"...

Ezt a postot nagy mértékben az Agony booth inspirálta, ahol ízekre szednek rossz filmeket, és a Híradó közben végig azon gondolkoztam, hogy miket mondanának erre ők - a Fókusz Plusz alatt meg már fogalmazgattam a bejegyzést. Egyébként ők azok, akik megemlítik Superman egyik ritkán használt szuperképességét: "Kimondani a nyilvánvalót", és ez a rész a Superman IV review-ban még direktebben ihlette ezt a kis szellemi ámokfutást. Az eredeti szöveg így hangzik:

As random firemen and rescue workers rush out of nowhere, Superman declares, "I think he needs a doctor!" You see, this is his little known superpower of Stating The Obvious.

Azt hiszem, Urbán Flórián is a Krypton bolygóról jött.

Now Playing: Bodyrockers - Round and Round


Komment-link

2006-08-23

... írok kickbant is, mert Nfol meg Nabkcik-et írt, de ő már bőven túlvan az 500. poston, tehát ő már megteheti. Egyébként teljes joggal gyanakodott Nfol, mert valóban beleillett volna a kickban az előző bejegyzésbe, mondhatni témába vágó lett volna, hiszen az RTL Klub most valóban kickban minősítéssel zárt nálam. Azonban nemhogy a címbe, de még a bejegyzés szövegébe sem írtam bele a kickban kifejezést.

Az eredeti, mielőtt bárki összezavarodik (talán már késő, de sebaj) PastheLod blogjában található, ha valaki rákeres a "kikkban" szóra google-lal akkor jelenleg a második találat, de most ki is linkelem, hogy meglegyen maga a blog is, meg hamarosan oldalra is. Meg most ide is idézem a szöveget, mert ez megintcsak egy kihagyhatatlan, halhatatlan klasszikus:

Például ki a f***t érdekel az "A legyező" című színdarab. Ami nálam a Jóban & rosszBAN szintjét ütötte meg, tehát kikkban eredménnyel zárta a minőség ellenőrzést.

Apropó, oldalra: a Sikolysivatag is kikerült oldalra, mivel gazdája engedélyt adott rá. Ezen kívül volt egy nagyon jó észrevétele is az egyik posthoz, szóval amióta komment-linkeket rakosgatok ki, azóta bírnak történni dolgok errefelé. Ami módfelett örvendetes.

Végezetül pedig mindenképpen reagálnom kell az Nfol által az utolsó postban felhozott "figyeljük meg mindenki netforgalmát egy évre visszamenőleg a terrorizmus ellen" című amerikai kezdeményezésre, ami már az első négy szó után kikkban minősítéssel távozott, és távozik is minden jóérzésű embertől elfele. Hát kellett nekem itt emlegetnem Orwellt. Egyébként ehhez hasonló hír volt pár hónapja az is, hogy valamelyik cég piacra akart dobni olyan TV-t, amit a reklám alatt nem lehet átkapcsolni más csatornára. "Ha ilyen ütemben haladunk, elvtársak, örömmel jelenthetem, hogy prognózisaink szerint 2016-ra már minden lakásban ott lehet a TeleKép!" - hát csoda, ha kikkbant emlegetek?

Egyszerűen nem tudok elszakadni az agony boothtól, ez abból is látszik, hogy már másodszor linkelem be. Csak azt sajnálom, hogy nincs sokkal több review, bár ahogy nézem, akármennyi se lenne elég. Akkor legalább frissülne kicsit sűrűbben... sajnos úgy számolom, hogy leghamarabb október körül számíthatunk egy új review felkerülésére. Már ha érdekel még valakit rajtam kívül ez az egész, ha nem, akkor vegyétek úgy, hogy királyi többes volt, na. Addig is, olvassatok review-t egy ufós dokumentumfilmről. Ezen borulok tegnap óta, de tegnap csak a feléig volt időm eljutni.

Now Playing: Breaking Benjamin - Medicate

Komment-link

2006-08-26

PGO Fórummeet V5.0, bár már majdnem egy éve nem írtam semmit a PGO-fórumra, az első négyen ott voltam, így az ötödiken is. Egyébként is elég szerény számban jelentünk meg, mivel rajtam kívül Chocho, Ninja, Cerleus, Royal04 és Oscee képviseltette magát. Saját magával.

Ahogy azt a GAMER-fórummeeteken is megszokhattuk (Nem, nem... ezúttal nem landolt semmi fountainben vagy mellette, mielőtt birgének, SztupYnak és más arra alkalmas emberkéknek felcsillanna a szemük. Nem...), a konverzáció igen széles spektrumot érintett, az animéktől kezdve a tüzijátékon át a Superman Visszatérig bezárólag. Persze én inkább állandóan a Superman IV-et hoztam fel, és mindenkinek serényen ajánlgattam, mivel az annyira rossz, hogy már majdnem jó. De csak majdnem. Látni mindenesetre mindenkinek kell :-)

Ja, meg közben arról is volt szó, hogy Chocho állandóan arab kontaktokkal találkozik MSN-en, csakúgy, mint Nfol, úgyhogy ez itt most egy emlékeztető arról, hogy ("... rádiójukat éjjelre hagyják bekapcsolva") mindketten keressék meg a másikat.

A cím pedig Chocho egyik felvetéséből indult ki, mikor a beszélgetés közben egyszercsak semmivel nem összefüggően bekérdezte, hogy "Azt milyen, amikor valaki csak azért öl meg sok embert egymás után, de nem sorozatgyilkos, csak azért öli meg őket, hogy kipróbálja, hogy milyen?". Oscee erre úgy reagált, hogy szerinte ez csak egy emberrel működik, mivel "... a másodikat már nem próbából öli meg, mert akkor már tudja, hogy milyen...", és még egy-két percen keresztül erről volt szó, mikor én is megmondtam erről a véleményemet: "Nem sorozatgyilkos, hiszen a sorozatgyilkos az az, aki megöli a 24-et..." - bár már nem emlékszem pontosan, hogy alakult a kontextus, higgyétek el, csattant. Mint ahogy ez a vicc is:

- Minek megy Hófehérke az erdőbe?
- ???
- Fának.


A szó mindkét értelmében. és szerintem is. Ez a vicc már akár egy kategóriában is említhető Marton Szilárd és Jóna Zsolt vicceivel, bár utóbbiak azért még mindig egyszerűen verhetetlenül megközelíthetetlenek. Majd ha kész leszek a YouTube-ra való feltöltésükkel (valami kimondhatatlan érzés ebben a cselekedetben valahogy még most is meggátol, mert belegondolok, hogy ezzel hány embernek okoznék kiheverhetetlen agyi károsodást... De mégis... Egyszerűen muszáj! Ezeket nem lehet kihagyni!), akkor lesznek linkek is, itt, az adott bejegyzésben és ott oldalt is. Bár akkor a Jóna Zsoltos videóhoz (mert az már itt oldalt megvan linkelve, csak nem YouTube-os, és úgy mégiscsak jobb lenne) írt descriptionöm már nem lesz helytálló, de maximum átírom. Mindent a közönségért! Bár hogy aztán ki hogy reagál, abba Marton Szilárdot ismerve belegondolni sem merek...

és most pedig a nickem története következik, mivel rádöbbentem, hogy neten már legalább négy embernek elárultam, meg itt a blogban ráadásul még be is ígértem, hogy leírom, úgyhogy akkor leírom. Még 2000-re nyúlik vissza a történet, amikor is egyik osztálytársam be akarta írni a telefonszámomat a karórájába (mivel akkor még nem volt mindenkinek mobilja, mint manapság), és mivel az IRL vezetéknevem nem fért ki oda, ezért be akarta írni angolul. Ám a Saturday sem fért volna ki, megakadt ott, hogy "SAT", mire hirtelen felderült az arca, és kitörő örömmel deklarálta: "SATI!". Ez nekem annyira megtetszett, hogy megjegyeztem, és mikor 2001 októbere körül (ezt már nem tudom pontosan), első ízben regisztráltam fórumra, ezt a nevet használtam, persze közben annyit cifráztam rajta, hogy mivel nemesi származású vagyok ("I lied." - Arnold Schwarzenegger), ezért @-cal írom.

birge (Még mondatkezdésnél sem! Nem!!!) nemrég Olaszországban járt, és fényképezett nekem párat, ezek közül egyet be is mutatok most itt, mivel a magyarázat szerint ez a kép "... csütörtök kedvéért készült":



A fórummeetről visszafelé menet egyébként megfigyelhettem, ahogy Ninja és Cerleus legalább 10 percen keresztül arról vitázik, hogy a paintballben a fegyverrel lehet-e célozni, éshogy mennyire lehet. Amikor Cerleus meséli, hogy ő egyszer harminc méter távolságra adott le célzott lövést, Ninja azonnal felveti, hogy biztos sniper-paintballfegyvert kaphatott, mert az lehetetlen, hogy azzal így lehessen célozni. én mondjuk azonnal aimbotra gyanakodtam volna, dehát én ilyenkor mindig UT-ban gondolkodok. Ráadásul ez most azon kevés alkalmak egyike volt, hogy nem mondtam ki azt a hülyeséget, amit gondoltam! Hihetetlen, tudom... - főleg a blogban szereplő bejegyzések számát és terjedelmét nézve.

Anyway, vissza a vitához: Ninja szerint 15 méterre nem lehet azzal a fegyverrel jól célozni, mert ide-oda mennek a lövedékek jobbra-balra, úgyhogy Cerleus biztos egy Delta force-os fegyvert kapott. A vita ezek után még folyt volna tovább is, csak Cerleus inkább hazaindult, mert éppen Dunaújvárosba értünk, és ő meg az ellenkező irányban lakik. Ez egyébként nem egyedi eset, arról is jókat el tudtak vitázni még a buszon, hogy a másik miért nincs, mikor van, miért van és mikor nincs Skype-on és MSN-en. Meg is jegyeztem, hogy a vitáikról írok egy kicsit a blogba.

Fontos bejelentés következik: az új billentyűzettel is tökjól megy a Tekken 3.



Xiayou még mindig rulez.

Now Playing: New Order - Jetstream

Komment-link

2006-08-27

Annak ellenére megemlítem itt a blogban a születésnapomat, hogy a Búcsú a biztonságtólban Bach leírja, hogy miért nem szabad számolni az éveinket. Többek között azt a részt sem idéztem a könyvből, mert végülis visszavittem a könyvtárba anélkül, hogy idéztem volna belőle, pedig azt írtam. Most az Illúziókat vettem ki, amiből ismét sokminden olyat tanultam, amit már eddig is tudtam. Bámulatos, nem?

Az éveket egyébként azért nem szabad számolni, mert akinek magas szám van a tudatában önmagával kapcsolatban, az törvényszerűnek érzi, hogy hamarosan meghal. Ezt kisgyerekkorunkban belénk nevelik, hogy milyen jó is ünnepelni a születésnapot, de a könyv azt írja, hogy minden szülinapi tortában egy-egy horog rejtőzik, és aki mindegyiket benyeli, az megfizet érte.

Szóval ennél azért igazán több eszem is lehetne már, hogy most még itt is bejelentsem, hogy egy évvel idősebb lettem, de ehhez kapcsolódik egy idézet az Illúziókból (igen, igen, most tényleg idézni fogok! :-)):

Bizonygasd saját korlátaidat, s bizony, szert teszel rájuk.

Ez eddig a legjobb megfogalmazása egy olyan dolognak, amit már eddig is tudtam.

Now Playing: Kosheen - All in My Head

Komment-link

2006-08-29

A mai napon Ninjával járkáltam a városban, és összefutottunk Dicskával is, akivel pedig nem terveztük. De ha már így alakult, akkor Dicska elkísért minket venni nekem egy 1 GigaByte-os DataTraveler PenDrive-ot, és ez a NagyBetűsítés már KeZd az AgyaMra MenNi. RáaDásul NyelvTanilag HelyTelen is, MivEl ElvIleg CsAk ÖsSzetett SzavAk HatáRán LeheTne AlkalmaZni...

... és nyelvtanilag még úgy is helytelen. A cím egy része tehát már MegFejtődött (jaj), de a másik fele, ami keretes szerkezetet alkot, még nem. Ez pedig úgy keletkezett, hogy Dicskának különböző okok miatt csörgőt kellett volna vennie ajándékba valakinek. Ezért beromboltunk hárman egy "BabaÁruház" feliratú helyiségbe, ahol bár babát nem, de babacipőt és egyéb dolgokat lehetett kapni. A cipőket azért emelem ki, mert minden fal tele volt velük a helyiségben, szóval ha azok a polcok mind egyszerre borultak volna le, akkor pedig bele lehetett volna fulladni csak a babacipőkbe. és babacipőkbe fulladni nem túl kellemes halálnem. Már ha egyáltalán létezik olyan, hogy kellemes halálnem... De eltértem a tárgytól.

Tehát csörgőt akartunk venni. Az eladó egy piros polchoz irányított minket, de mi egy másikat találtunk meg. Mind a kettő egyébként piros volt, úgyhogy megnéztük mindkettőt. Kiszemeltünk egy szimpatikus darabot (a lehetőségekhez képest), és nem találtuk rajta az árat. Előtte elmeséltük Dicskának, hogy amikor sokalljuk valaminek az árát, akkor Ninjával általában nagyon hülye megjegyzéseket teszünk, mint például BKV-jegy vásárlásnál, mikor 500 Ft-ból nem jött ki három: "Nem repülőjegyet kértem...", vagy például AlgoPyrin (izé...) vásárláskor, mikor már nem emlékszem, mennyi is volt, de nagyon sok, szóval akkor meg: "én nem a rák ellenszerét kértem...". Szóval ilyen vénában kérdezi Dicska, hogy akkor ő most kíváncsi erre, hogy "Ez vajon jó rák ellen?". én találtam meg először az árát, és azonnal örömmel jelentettem: "Igen, jó rák ellen is: 2780 Ft...". Hát, kicsit ledöbbentünk mindahárman voltunk. Úgyhogy végülis csörgőt nem, de Kulcsos Rágókát sikerült vennünk, bár elősz9r azt hittük rá, hogy csörgő. De nem az. Rák ellen sem jó, mert csak 530 Ft volt, viszont szerintem csörögni lehet vele, mert amivel nem lehet csörögni, az nincs is.

Maga a Kulcsos Rágóka egyébként úgy néz ki, hogy van egy karika, amire fel van fűzve három "kulcs", de énnekem elsőre abszolút nem esett le, hogy ezek kulcsok, mert a kulcs az számomra egy kis valami, de ezek meg jó nagyok voltak. Kicsi volt a felbontásuk, mondhatni. Vagy ez túl kocka egy beszólás lett volna...?

Az AdatUtazó kifejezés egyébként jobban belegondolva nekem valahogy sántít, mert nem nagyon van értelme. Ez a szó valami olyasmit feltételez, hogy az adat az csak úgy magától utazik valahová. értelme akkor már úgy lenne, hogy AdatUtaztató, de az megintcsak pontatlan, mert az adatok utaztatója az én vagyok, nem a PenDrive... Egyelőre még nem találtam megoldást erre a problémára (Miért, volt probléma? Lemaradtam valamiről... - ami tekintve, hogy a saját blogomról van szó, igen nagy teljesítmény! Dicsérjetek meeeeg! :-)).

Now Playing: Prodigy - Pheonix

Komment-link

2006-08-31

Mindenekelőtt óriási hírrel szolgálhatok: elkészült a két YouTube-os link Jóna Zsoltra és Marton Szilárdra! Remélem, marad még annyi agysejtetek ezek után, hogy fel tudjátok fogni a további bejegyzések értelmét... - bár tekintve, hogy átlagban mennyi szokott lenni abból errefelé, annyira azért nem aggódom. Nade mégis: Marton Szilárd... háááááát...

A tegnapi nap folyamán kísérletet tettem arra, hogy sűrített levegős palackkal kitakarítsam a gépemet belülről, és újfent realizálnom kellett, hogy milyen nagy sikere lenne a PC-nek, mint takarítóeszköznek is, ugyanis a PC nem más, mint egy porszívó, ami lassan ugyan, de rendkívül hatékonyan működik. Ráadásul csendesebb is, mint a porszívók. Igaz, látszatja nem nagyon van ezirányú tevékenységének, mert mögötte és körülötte is ugyanúgy ott marad a por, dehát valamit valamiért ugyebár.

A gép oldalának levétele után elképesztő dologgal kellett szembesülnöm: egy póknak actually sikerült hálót szőnie a gépben a 120-as winchester alá (!), ráadásul eléggé meg is lehetett elégedve a kiszolgálással is, mert a fent említett hálóban találtam egy általa elfogyasztott legyet is (!)... Persze a Sűrített Levegős Palack VS PókHáló (mondom, hogy az agyamra ment...) meccs eredménye fix kettes volt, úgyhogy kénytelen voltam a saját kezemmel kisöpörni az építményt a gépből, az alja egyébként az USB-portnál végződött (mármint az elülsőnél). Magát a pókot nem találtam, de ezen események meggyőztek arról, hogy legközelebb nem kéne fél évnek eltelnie a következő hasonló akció előtt...

Now Playing: Kasabian - Processed Beats

Komment-link

Legutóbb

Nfol

Nfol teszthozzászólást villantott.

Nfol

Dicska, a Wendigót is!

Dicska

Nnnna, most jött el a holnap. Huhh, a láncszívű gép biztosan fülembe fog kerülni, és akkor már az Os [...]

S@ti

Akkor REAGÁLJ RÁ :-) Amúgy nyilatkozz a Láncszívű gépről és az Osztva estével-ről is! Meg persze ar [...]

Dicska

Na most erre én REAGÁLOK, de most már biztos nem, mert nagyon hosszú :D. De folytatom, és akkor majd [...]

Dicska

Jujj, de jó, már nagyon várom! :D Azt hiszem, gyorsabb voltál nálam

S@ti

Nálam műkszik tűzrókáról... Neripo???

Dicska

Höhö, csak nálam nem működik a link? A Chrome legalábbis nincs vele köszönő viszonyban. Amúgy csak ó [...]

Nfol

Erről majd írok én is valamikor...

Nfol

Igen, mert annak kell jönnie, lévén a 318 a 316-nál nagyobbak közül a legkisebb. :)

Navigáció

Archívum

RSS hírforrás

Blogring

S@ti blogja a Bloghajtány motort használja, amelyet Nfol készített.

Érvényes XHTML és CSS. A bejegyzésekhez RSS-feed is tartozik, a blog forgalmát a Google Analytics méri. Köszönöm a figyelmet! ©2005-2018 by S@ti, de egyébként PD!